Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. évben

szam.

—— 179 — 1933

A világ barnaszéntermelése. — Production mondiale de lignite.

'..m l .. Ö —th

$$$ § § Ausztria Bulgária SglCOSveg'llda ' 023714 Kanada Magygr- 3333; Románia _ssfesen éviteinjelós

§ ! § § Autriche Bulgarie Slf)312553; ) origo—la! Canada 313795 A " em aÉn e Roumanie 71713; ggg production

§ 0 Én; _ . _, ,, ) _ _ . annualle

m—Caá 1000 tonna—1000tonnes

!

1928 272 119 1.704 391 291 543 13.799 219 17.338 ] 208056

1929 294 138 1.880 435 300 587 14.538 223 18.395 220740

1930 255 133 1.599 409 261 515 12.168 173 15.513 1 183156

1931 249 127 1.494 378 220 ; 509 11.109 137 14.223 l 170676

1932 250 144 1.327 326 254 495 10.218 120 13.134 ( 157614

1932 havi term. —prod. mens.

I. 292 140 1.339 396 405 556 9.596 155 12.879

11. 269 151 1 .393 360 407 549 9.741 148 13.018

III. 272 146 1.300 346 272 508 9.810 121 12.775

IV. 238 117 940 327 116 397 9.395 108 11.644

7. 202 124 1.246 323 61 344 9.158 103 11.561

VI. 214 146 1.127 304 61 380 10.447 101 12.780

VII. 223 140 1.145 296 53 383 9.940 94 12.274

VIII. 242 159 1.322 317 116 457 10.131 99 12.843

IX. 254 136 1.387 (317) 255 536 10.372 115 13.372

X. 289 153 1.523 (317) 479 603 10.944 132 14.440

XI. 301 1 173 1.677 (317) 430 634 11.528 132 15.192

XII. 209 l 145 E 1507 ( (317) 389 586 11.551 (132) 14.836

% l ;

E..O...-III...IIIIII-IDIOCIIIIII'.I..IIIIII.—IIICCOUIOIIIUIIl'::-l...-.lll.l-.-III'IIIII-...IIE

; KERESKEDELEM És KOZLEKEDES 9 ;

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. évben.

Le commerce exte'rieur de la Hongrie en 1932.

Résumé. En 1932, [es importations ont repré—

sente' 33523 millions de pengős, soit 204'1 millions de moins gulen 1931. En général, on voit, au point de vue de la guanlité, une diminution pour les principaux articles (l'imporiation. Il nly a eu aug-

mentalion ()ue pour peu (l'articles, surlout pour gut'l- demi-produits:

brut, bois bruts de construction, pátes a papier, riz (lécortiaué, graiuos oléagineuses, poix de goudron.

matiéres coloranies dórivées de goudmu, exlrails de matiéres a farmer. Les exportations out repré- senté 330'4, millions de pengős, soit 2/40 millions de moins mien 1931. 11 g a eu uno vive régression pour la plupart des articles dlexportation les plus

poriants. Bien (pie, pour

(lues matiéres prmniéres et coion

irn—

z'erlaines marchandises, Poa—poriation ait augmeuté, nous y voyons, au point de vue de la valeur, pat rapport 61 1931, une dimi—

nution due á la baisse (les [)l'lfl'. Il en a été ainsi pour les poros, les chevaux, les moulons, le iabac brut, le lwurre frais. Les ventes de graines de iréfle et de luzerne et de peaux préparées ont accusé une augmeulation (llune moindre mesure. On constate un accroissemont notable pour Forge et la paille.

Dans Pimportation, comparativement á Fannée prőcédente, la proportion des matiél'es premiéros et

des demi-produits a aug/mentő au détrimeni des ob- jets iabrigués. Mais

prés les données de

lement,

les pourvirniages, ralrulés d'a- valeur, n'y moutrent pas exot-

par rapport aux années préce'dentes, la proportion des matiéres premiéres, des demi-produits et des objets fabrigués, car, a cause de la díminu—

lion du prix des matiércs premiéres, due a la baisse' mondiale de celles-ci, le pourcentage des matieres premiéres est au—dessous de la re'alilé. Pour cetle' raison, la proportion "a des demi—produits et (les ob- jets fabrigués s'est améliorée, parce galils ont subi une haisse relativemeni infe'rieure d celle des matié- res premie'res.

Dans llexportation, la proportion des matiéres premiéres et des objets fabrigués slest élevée au dé—

savantage des demi-produits. Naturellement, la pro- portion a été influencée, la aussi, par la baisse des nultiéres premiéres. La régressíon du pourcentage' des demi—produits tenait a la baisse des (lelni-pro—

duits industriels.

Pour tous les principatux pays (lforigine entrant on Iigne de compte, Ia valeur des importations ac- cusait une díminuiion sur lyannée précédente. Au point (lc vue de leur proportion aux importations lotales, les enirées accusaient une augnmntatiou pour

3. szám.

IlAutriche, la Tohéco-Slovaauie, la Roumanie, la Suisse, la France, la Grande—Bretagne.

Dans l'exportation, au point de vue de la ua- on constaie des díminuiions pour tous les prin—

cipaux pays de destination. La participation, cal—

tcule'e en %, a augmente' pour l'Autríche, la Tclzéco—

Slouaguic, la Yougoslavie, lír'lllemagne, la Belgiaae, [ e 11 r,

les Pays—Has, les Etats—Unis el pour guelaues pays ayant, sous le rapport de leur commerce avec la Hongrie, une moindre importance.

Les pays á l'égard desanels la balance com—

merciale de la Hongrie a été défiiritaíre en 1931 et active en 1932, sont la Yougoslavie, la Bulgarie, ela Turguie et la Gréce. Pour les autres pays, le ca—

roctére, actif ou passif, de la balance nya pas change', mais en général, á l'exceplion de la Suede, .envers laguelle l'actif s'esi élevé, llimportance des actifs et des passiis a été infe'rieure a celle de l'an- ..ne'e précédenie.

Magyarország 1932. évi külkereskedelmi for- galma az előző évekhez viszonyítva a válságos gaz- dasági helyzet eredményeképpen rendkívül össze—

zsugorodott. A külkereskedelem összehúzódása világjelenség, s következménye az utóbbi évek alatt mindjobban elmélyülő világgazdasági válság—

nak. A világválságból kifolyólag a nemzetközi ke- ieskedelmet korlátozó állami intézkedések, fő—

képpen a legszükségesebb cikkek és pedig leg—

inkább a nyersanyagok és félgyártmányok for- galmát iparkodnak biztosítani, mig a kereskedelmi cikkek e körén kívül eső árúknak többé—kevésbbé antarohikus termelését törekszenek előmozdítani Magyarország külkereskedelmének havi á-tlagfor- galmát vizsgálva azt látjuk, hogy a behozatal ér- téke az 1930. évben átlag havon-kint 686 millió pengőt tett, az 1931. évben 45 millió pengőt, 1932—

ben pedig mindössze '27'9 millió pengőt. A kivitel—

nél még nagyobb mértékű visszaesés mutatkozott A kivitel átlagos havi értéke 1930-ban 76 millió,

1931-ben 475 millió, 1932—ben pedig 275 millió pengő volt.

Az 1932. évben a behozatal értéke 3353 millió pengőt tett, 2041 millió pengővel kevesebbet, mint _az előző évben. A behozatalban a legfontosabb áruk általában kisebb mennyiségben érkeztek az országba, csupán néhány, főképpen utovábbfeldol—

gozásra szolgáló anyag, mint nyers pamut, nyers .épületfa, papirosanyag, előmunkált rizs, olajos——

magvak, kátrányszurok, kátrányfestőanyagok es cserzőanyagkivonatok importja növekedett, A ki—

vitel értéke 330'4 millió pengő volt, 240 millió pen- gővel kevesebb, mint az előző évben. A kiviteli cikkek sorában is a legfontosabb áruk exportja nagy visszaesést mutatott Néhány cikknél mennyi- ségileg ugyan emelkedés mutakozott, az áresések következtében azonban 9 cikkek értékősszege

—180— ₁₉₃₃

mégis kisebb volt, mint az előző esztendőben. így

alakult a sertés, a ló, juh, nyers dohány és friss vaj kivitele. Ezeken kívül a lóhere- és lucernamag, továbbá a kikészített bőr exportja nőtt kisebb mértékben, s a külföld által e cikkekért fizetett összeg is kisebb mértékben növekedett. Számot—

tevőbb erősödést ért el az árpa es a szalma ex—

portja.

A külkereskedelmi mérleg havi eredményeit az előző évi eredményekkel összehasonlítva, az 1.

sz. kimutatás tünteti fel. A behozatalban a tár—

]. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce ewte'rieur de la Hongrie, par mois.

1 9 31 ______ ; 1 9 3 2

, .Az ; .AA

EÉLÉ ra,—gli

. 03 "? :;MÉÉ 1": % iLÚÉÉ

HW _.§ 1132 _.s ll§§

s: * ** ._SiHe N*? ** mian

. ...—. 8 s _. ou e 3 G —-4 cu

% ; ZE§ Égi e ;- IE % 2333

ccm mm sms mi— Me: awS

millió pengő — millions de pengős

1. 43-2 395 — 33 27-9 238 _— 4-1 11. 41-9 41-1; — 08 260 23-3 _— 27 III. 54-4 502; — 4-2 31-1 25-1 _ 60 IV. 557 403; —15-4 202 26'6 -l— 0-4 V. 55-7 44'61 —11-1 282 25-7 _— 2-5 VI. 40-3 423! _ 7-0 29-8 27-1 —— 2-7 Vll. 40-5 40-4l _ 6'1 23-7 22-9 _ 0—8

Vlll. 38'1 47-0l 4—10-9 25-1 256 4 05

IX. 40-6 55-5 414-9 264 329 4— 65 x. 40-4 624 422 27-1 31-3 4— 4-2 XI. 34'6 63'3l —l—28'7 30-3 305 —l— 0-2 xn. 41-0 434 % 2-4 33-5 356 4— 2-1 I—XII.I 539435704] 4310! 3353 3304 —— 4-9

gyalt évben a havi értekösszeg 237 és 33'5 millió pengő közt váltakozott, míg az előző évben 346 és 55'7 millió pengő közt mozgott. A kivitel havi értéke 22'9 és 35'6 millió pengő közt volt, az előző évi 39'9 és 633 millió pengős értékhatárt-al szemben. Az első félévben a mérlegeredmény min- den hónapban passziv volt, csak az áprilisi forga' lom mutatott egészen jelentéktelen aktivumot. Az előző évben azonban az áprilisi mérleg is passzív egyenleget tüntetett fel. A második félévben a jú- liusi forgalom még megtartotta passziv jellegét, a következő hónaptól kezdve azonban az év végéig minden hónap aktív eredménnyel zárult Ugyan—

így alakult külkereskedelmünk az előző évben is.

Az első és második félév forgalmát összehason- lítva azt látjuk, hogy a második félévben a be—

hozatal megesappant, a kivitel pedig megerősödött.

Ugyanígy alakult a behozatal és kivitel az előző esztendő második felében is, azzal a különbséggel, hogy a behozatal esése és a kivitel gyarapodása

3. szám. ^{__ 181—}

1933

nagyobb arányú volt. A forgalom mérlcgercdménye éppen azért mindkét év első felében passziv, a második felében pedig aktív volt. Az 1931. év első felében a passzívum 418 millió, az 1932. év első felében pedig 176 millió pengőt tett. A máso—

dik félév aktívuma 1931—ben TH; millió, 1932—ben pedig 12"? millió pengőt eredményezett. A második l'élév exportjának megerősödését föleg a mezőgaz- dasági cikkek nagyobb arányú exportja idézte elő.

A behozatalt a legfontosabb áruk szerint a 2.

tábla részletezi. A legfontosabb behozatali (cikkek élén álló nyers és megmunkált fa mennyi—

sége kétharmad részét teszi az előző évben be—

hozott mennyiségnek. A visszaesés a tűzifára, vala-

A. SZ.

mint a bárdolt és l'iirószeltt'ára esett. A nyers épületfa importja kevéssé nőtt, amit annak kell tulajdonítanunk, hogy mint továbbfeldolgozásra szolgáló anyagnak importját a behozatalt gátló in- tézkedések nem korlátozták olyan mértékben, mint a megmunkált fát. A köszénbehozatal is kö- rülbelül egyharmadára süllyedt az előző évinek, kokszimportunk pedig kétharmadára esett vissza.

A papiros és papirosáruk exportjában a papiros- anyag növekedése mellett a kész papiros behoza- tala jóval kisebb méretű volt, mint az előbbi év—

ben. Különösen a papirosból készült áruk külföldi beszerzése csappant meg nagy mértékben.

Az ásványolajbehozatalban a nyersolaj meg- tartotta előző évi jelentőségét, míg a benzin több mint a felére, a világító kőolaj több mint egyhar- madára csökkent. A gázolajok importja körül—

belül egynegyed résszel kisebbedett, míg a kenő- olajok mennyisége a felét tette az előző évinek.

A textíliák behozatalában a pamut- és gyapjú—

szövet mennyisége a felénél is kevesebb volt az előző évinek. A fonalak importja nem mutatott ilyen mértékű csökkenést. söt a lenfonálbehozatal meghaladta az előző évit. A palnutfonalak mennyi- ségének kisebbedése körülbelül 20%-ot tett, ennél még kisebb mértékben esett vissza a gyapjú- és selyemfonalak behozatala. Ez utóbbinak tetemes hányada műselyemfonal volt. A jutafonál a felét tette az előző évinek, míg a kenderfonál lényegte—

len mennyiséggé zsugorodott össze. A textilnyers—

anyagok közül a pamutbehozatal erősödött, a len behozatala megkétszereződött, míg a kender és juta importja jóval alatta volt az előző évinek.

A nyers börök összmennyisége 119 ezer méter, mázsáról 104 ezer métermázsára hanyatlott. A friss lóbőr mennyisége megkétszereződött, száraz lóbőrből azonban alig vásároltunk külföldi árut.

A friss lóbőr importjának felszökését a külföldi lóbör alacsony ára idézte elő. A friss és száraz borjubőr importja is erősen _megduzzadt, aminek lokál a belföldi borjubörhiányban kell keresnünk.

,Ezzel szemben külföldi friss marhabőrt majdnem félannyit varsároltunk, mint az előző évben. a szá—

raz marhabőr mennyisége azonban alig volt alatta

az elöző évinek. A juh— és báránybőr a felét tette az előző évi mennyiségnek, mert ezeknek a bő—

röknek a feldolgozása a fogyasztás csökkenése miatt kisebb méretű volt. A kikészített bőrök kül- földi beszerzése a felénél is kevesebbre zuhant. Leg- inkább a talpbőrökböl, juh- és bárányfelsőbőrök- ből vásároltunk keveset külföldön, de az összes többi ből—fajtából is jóval kevesebb érkezett a kül- földről, mint a korábbi évben.

A gépek és készülékek behozatalának jelentős hanyatlását főképpen a varrógépek, a textilipari gépek, fémmegmunkáló gépek és talajművelök im—

portja nagymértékű visszaesése—nek kell tulajdo—

nítanunk. A járóművek forgalmában beállott nagy—

mértékű hanyatlás csak a javításra behozott vas—

úti korsiknal nem jelentkezett. A vasáruk behoza- tala majd egyharmadára csökkent. A kovácsolt vascsövek a vasáruk importjában az előző évben az első helyet foglalták el, a tárgyalt évben pedig jelentéktelen mennyiséggé törpíitl. Az öntött vas- csövek, nyers acélöntve'nyek vaslemezaruk kül- földi vásárlása is nagymértékben elgyengült. Eze- ken kivül még a szekértengelyek, a különböző mezőgazdasági eszközök és szegek mennyisége ('sappant meg jelentősebb mértékben. A vasfe'l- gyártmányokból kereken 25 ezer métermázsát hoz—

tunk be, az előző évi 56 ezer métermazsával szem-

ben. A visszaesés mennyisége a vasrúd és vaslemez közt oszlott meg, míg a vasdrót importja kisebb növekedést ért el. A nyers és ócskavas mennyisége alig változott, s az import túlnyomó részét az ócs—

kavas telle. Ugyanis az ócskavas mennyisége 251 ezer métermázsa. a nyersvas és vasöbtvények mennyisége pedig 35 ezer métermázsa volt. Ezzel szemben a vasérc importja 1'8 millió métermázsa- ról 800 ezer métermázsára csökkent. A nyers fé—

lnek 17 ezer méter—mázsás a horgany kisebb mértékű

visszaesését főképpen beszerzése idézte elő.

Nagyobb mértékben még a réz és ón behozatala

csappant meg.

A déligyümölcs és kávé, a fogyasztás kiseb- bedése miatt kisebb mennyiségben jött

országba, mint az előző évben. A rizsbehozatat va- ' lamelyest nőtt, az olajosmagvak növekedését a napraforgómag és lenmag nagyobb behozatala idézte elő.

A kivitelt a legfontosabb áruk és árucsoportok szerint a 2. B. számú kimutatás részletezi.

be az

A vágó— és igásállatok exportja általában ked—

vezőtlen volt a tárgyalt évben. A csökkenő árak az egyébként is gyenge kivitelt az előző évinél is * rosszabbá tették. Szarvasmarhakivitelünk mennyi—

ségben a felére esett, értékben pedig körülbelül egyharmadára, A sertésexport bár némi növeke—

dést ért el, értékben mégis csökkenést mutat. Még nagyobb mértékben mutatkozott ez a lókivitelnól.

A juhexportnál is hasonló volt a helyzet.

3. szám. _. 182 __ ' 1933

2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1931. és 1932. évben.

Commerce emtérieur de la Hongrie en 1931 ezt 1932.

A) Behozatal —— A) Importatinns.

;—

; m

§ Mennyiség g—ban,db—ban Érték ezer P b Az ösezérték

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § V??? pamkba"__ ' Valew— en %;aban Désignation des marchandises et des groupes én Ouanotueílgágíspwces m milligrs de p. 332252;

de marchandises § '; .

m 1931 1902 1931 1932 1931 1932 '

Nyers és megmunkált fa —- Bois bruts et ouv'rés . g 12,231.351 8,224.677 56.538 36.085 10'4810'76

Ebből— Dont Tűzífa —— Bois a brúler . . ,, 6,019.669 3,719.736 10.659 7.380 1'98 Z' Nyersépület- ésszerfa- Boisbr. deconsimct. ,, 1,624.013 1,768.319 6.090 6.096 1-1? 1'82 Bárdolt— és fűrészelt fa- Boiseguam et scié ,, 4,587.669 2,736.622 39.789 22.609 737 674

Papiros és papirosáruk——Papier et articles en papier ,, 720601 702.553 28.555 21.848 5'29 6 5.9

Ebből— Dont: Papírosanyag —— Páte á papierPapiroslemez —PapirosárukPapiros —— Papier— AniclesCartonsen papíer. ,,,,,,,. 354665303.65554.8697.412 291.l72374.85433.4733.054 17.3256.4002.4532.377 12.8176.7461.3019 3'210'450-441'19 J2'!?()

Nyerspamut — Coton brut ,, 155353 179.425 19.618 19.716; 964 58

Szén -— Charbo'n ,, 8,686.476 3,831.896 31.528 14.098 5'85 4321

Ebből— Dont: Kőszén —- Houílle ,, 6,056.901 1135 849 20.664 6.975 383 2'0

Keksz — Coke ,, 2,494.311 l,641.947 10.615 7.017 1'97 2'09

Ásványolaj —— Huile minérale. . . ,, 1,647.503 1,468.243 16.063 12.372 298 369

Ebből— Dont. Nyers ásványolaj —— Hm'le minémle brute ,, 1,585.134 1,418.709 1.348] 10.866 250 324

Selyem és selyemfonál — Soie et fils de soie ,, 19.463 16.537 18.142 11.987 3-36 3-57

Ebből -—— Don! : Műselyem — Soíe artijicielle . . ,, 15.797 18.086 12.735 8.304 236 2'48

Nyeerör —— Peauw brutes . . . ,, 118869 104084 19024 11.152 953 333 Nyersfémek —— Métamc bruts . . . ,, 159412 142.816 14.045 9.226 261 275 Gépek és készülékek — Machines et appareils. , 78.313 35.938 18.805 9.061 349 2'70§

Pamutfonáles-céma —Fils decot et fils acoudre, de cat. , 24.729 19.938 10.767 6762 2100 202,

Gyapjúszövet —— Tissus de lame . ,, 9.039 4.374 14.441 6.719 268 2'00

Déligyümölos — Fruits du Midi ,, 235430 169487 8.384 5.997 156 179

Gyapjúfonál — Fils de laim ,, 11.680 10.441 7.480 5.949 139 1'78 .

Pamatszövet —— Tissus de coton _ 19.994 7.692 15.287 5.825 284 1'74

Előmunkáltrízs _ Biz décortigue' : : í ' ' ' 181699 197509 5.207 5774 0-97 1-72

Kátrányfestöanyagok —— Substcmces colorantes dári-

ve'es du goudron v 8.143 9.501 4.970 5.768 ()"92 172

'lengeri —— Mais . . . , l,148.705 486.211 13.785 5.603 256 1'6'7;

V ll

mosgépek és ké

ülékek

Mac)

es

t a pa—

db—piéws

61.577 6360

;

(1 13.292 10.710 *

Vasúti kocsik —— Wagons pour chem. de fer. ,, 1) 33.868 2) 29.555 5.618 4.975 104 143 Prémbőr, kikészített — Pelleteríesapprétées. ,, 946 650 5.480 4.344 102 130_

Nyerskávé —— Café brut . _ 32.894 25.820 4.605 3.931 085 117

Kősó _,. Sel gemme . ,, 788.148 767.343 3.798 8.716 070 1'11

Kikészitett bőr — Peauw pzépare'es . ,, 6.451 2.879 7.978 3.340 148 100!

Nyersdohány —— Tabac brut. . ,, 29.959 5.770 18.572 3.305 344 099

Olajos magvak —— Graines ole'agineuses. ,, 80.818 102450 3.505 3.222 065 096

Vasáruk —— Ouvrages en fer . . ,, 40.583 15.343 7.920 8.196 147 095

Cserzőanyagkívonatok —— Eartraits tanmmts . ,, 57.283 64.389 3.324 2.778 0'62 0'83

Nyersjuta —— Jute brut . ,, 78.042 57.225 4.361 2.727 081 081

üveg és üvegáruk —— Ven—es et verreries . . ,, 53.104 28.143 4.415 2.657 0'76 0'79

Kőszén-, barnaszénkátrányszurok —— Poiac de goud ,

ron, de hom'lle et de lignite . . . ,, 135548 289611 1.028 2.605 019 078

db —piéces 61577 6.360

fm 109 16

méír. Cour.

. (; 26,800.17l 17,011.31 db —piéces 434741 181811 pár—paires 86.538 21.086

Összesen — Total :

fm 124 341157945 95.2542934

381 418 240.008 70'6671'59

Egyéb áruk —— Aulres marchandisex

métr.cou1'

[ .; '6749251 4,124.119

[_ ídb—piécesíl 496318! 125817!

pát—pairesh 86. 538 21. 086

fm 233

mét).(;,com—Xi

33, 549 422 21 135. 429!

Behozatal összesen -— Importations toiales.

5313611335262 100—04100-001. ^{! ,}

! w

, 1

. *) 91, '*') 82 db —— unités.

,

3. szám. — 183 ———- 1935—

B) Kivitel. —— B) Ewportations,

4.—_

Mennyiségg-ban,db-ban Érték ezer P-ben Azoösszérték

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Egység §;agtfítígékgíg,. Valeurdecnmílliers En/oggng; la Désígnation des marchandises et des groupes Um'té 3" pieces 0" 8" WW" ,__ p' "aze'" male

de mmmw'm 1931 1932 1931 1932 1931 1932

!

Vágó- és igásállatok — Animaum de boucherie db

et de trait . . . téies 287825 262.260 86.789 43.993 1522 13'31

Ebből —— Dont : Szarvasmarha — Bétes á comes ,. 101.253 51.888 56.493 18.692 .9 91 566

Sertés — Pan—s . . . . , 105408 116.903 19.498 18.485 3-42 5-59!

Ló — Chevaux ,, 16.165 19.199 8.504 4.982 1--49 1'51

Juh —— Moutons . ,, 64.923 74.182 2.272 1.823 040 0-55

Baromfi — Volaille. . (1 1)237.057 ')179.757 45.194 24.379 792 738

Ebből —— Dont: Élő baromfi —— Volaille víuante . ,, 3) 51.638 4) 47.839 10.092 6.454 177 1'95 Leölt baromfi —— Volaille tuée . . db ., ,) 5) 185419 52131918 35.102 17.925 615 5'43

Villamosgépek és készalékek _ JWachines et ; fáícces 1'381946 Ldl4§§§ 26 402 24 297 4'63 7.33

appareils électrigues . . . ?méffácow- 25.342 19.202 ' ' "

Búza —— Froment , 3,608.506 1,439.100 42.043 20.891 737 632

Liszt —— Farina . . ,, 1,290.039 609.209 29.451 13.468 5 16 408

Lóhere- és lucernamag —— Graines de tréfle

et de luzeme . . ,, 61.795 87.786 6.523 7.947 114 241

Prémbőr, kikészített w Pelleteries apprétées. ,, 9.490 5.641 18.366 7.225 3322 219 Kikészltett bőr —- Peauac préparées. . ,, 7.426 8.141 6.252 7.216 1'10 2'18

Szén — Charbon . . ,, 3,808.850 3,457.470 7.599 7.175 1'33 2'17

Rozs — Seigle . . ,, 681028 522145 8.581 7.043 150 2'13

Vasúti kocsik —— Wagons pour chem. defer. ,, 7) 39.122 8) 33.320 6.812 7.038 119 213

Nyersdohány — Tabac brut . ,, 93.552 121.295 7.484 6.864 131 208

Vasáruk -— Ouvmges en fer ,, 136202 126149 8.153 6.687 143 202

Toll —- Plumes . . ,, 25.466 17.804 14.426 6.604 253 200'

Friss gyümölcs — Fruiis frais , 508257 269.345 14.346 6.448 252 195

Tojás —— Oeufs . . ,, 119.813 63.984 15.576 6.069 273 184

Disznózsír, szalonna —— Saindoum et lard. ,, 43.713 34.827 6.213 5.702 109 1 73

Szalma -— Paille ,. 861676 1,225.724 3.878 5.518 069 167

Bor — Vin . . ,, 269304 199017 7.329 5.368 1328 162

Selyem, félselyem- és inűsely emszövet—— Tis

sus de soie, de mi soie et de soie artifioielle ,, 2.887 1.982 10.190 4.666 179 1'41 Gépek és készülékek —— Machines et appareils ,, 56.353 27.315 10.087 4.413 1'77 1'34 Olajos magvak —- Graines oléagineuses ,, 191251 157962 4.947 4.153 087 126 Vaj, friss —— Beurre frais . . . ,, 18.441 20.395 5.090 4.072 089 1323 Vasfélgyártmányok —— Demiproduits— en fer . ,, 773360 271.478 11.142 3.854 1'95 1'17

Maláta —— Malt . . . . . ,, 155886 113842 5.924 3.847 104 1'16

Pamutszövet —— Tissus de coton . . ,, 8.127 8.213 4.474 3.641 078 1'10 Frisses elkészített hús— Viande [miche et pre'p. ,, 45.778 24.301 8.206 3.377 1'44 1'02 Könyv, folyóirat —— Lim—es et périodigues . ,, 11.717 10.183 4.042 8.002 071 091

Árpa —— Orge . . . . ,, 106002 260664 2.072 2.748 036 08?

Friss főzelék — Leyumes frais ,, 237914 231988 4.476 2.637 0'78 0'80'

;db—pie—m 1,675.771 1,776.888%(

fm 432067 260272 75—74 78—77 Összesen —— Total . iimézrm'ow. __ 127§

( 3 a 13,434.554 9,548.239 adta—pieces 66.560 856.214 . ípár-paires 32.624 11.159 (

Egyéb áruk —— Autres marchandises . '! _tfm. 8 . 138.323 70.149 2426 21'23

"nő T'. 00147. '—

:f g 5,335.003 3,554.657íi

Jidb-piéces 1,742.331 2,133.1

Pár-Pains 32.624 11.15

Kivitel összesen — Ewnortaiions totales . i fm. 570390 330421 wo-oo mo-oo

] lméírmour. 8 127 [

! a 18,769.557 13,102.896

1) 16,386.704, 2)12,264.666, !) 4,935.867, *) 4,567.432, "')11,400.837, 6) 7,697.284, 7) 202, 5) 110 db —- unite's.

A FONTOSABB ÁRUK FORGALMÁNAK AlAKUlÁSA.

Var/aham; du commerce exfér/eur des marchandiseskapar/mra;

1931 ! Xll.§§1%2l XH.

, MMM pengóíbe/z— Én ffi/Mans de pengék.

Behozafaí — /mparramms_ o 1 o 2 o 3 0 u0 5 o 6 o 7 o 8 o 9 o 1 00 : W/W/W/WWW/WW ///WW*//7///////WWW/WWW

//// WWW/W

WWWWWW

";"???

77——WWW/WWWWW/WWWW/WW

WWW WWW

WW ////////////// WW WWW/W W/WWW/W WWW WWW/W

Fa —- Bois .. ..

Papiros _ Papíer

Nyerspamut —— Colon bm!

Szén — Charbon . . 4

Asványolaj— Huz'le minérale Selyem és selyemfonál —— Soie et

flsdesaíe .. ,. .

Nyersbőr — Peaux bmíes

Nyers fémek — ]Vlétanx bmls . Gépek — Machines ..

Pamutfonál — Fils de coton Gyapjúszöve! —— Tissus delame Déligyümölcs — limits du J'Iídí Gyapjúíonál — Fils de lame Pamutszöve! — Tíssus de auton lilömunkált rizs —— Ríz décm'i Kátrányfestőanyagok—Teintm :s dérivées du goudmu ..

lengeri —— Mais _ _ _.

Villamosgépek Machines élen-tr.

Vasúti kocsik —— !Vugons pom chem. defm

Prémbőr, kikészített—- Pelleteríes apprétées .. .. .. .. . . .. ..

Mf'V/fÉK—[xpor/anans o 10 2030 1450 50 60 70 90 90 100

Vágó- és igásállatok —- Animaurz- de boucherie et de íraít.. .. ..

Baromfi —— Volailles

Villamosgépek — Machines électr.

Buza —— Fromm! .. .. .. .. .. . WWW/WWW

Liszt — Farina _. u . ., .. A. .. A.

Ióhere— és lucernamag "

Gmíws de tre/le el dm lmemn Prémbőr, kikészített—Pellderifs apprététs . .. ,. ..

Kikészitett bőr - Paaux prápm'éns Szén —— (;harbon .. _A _ ..

Rozs — Seigle

Vasúti kocsik —— lVa/Jons pour chem.de_1kr ., .. U .. .. .. . Nyersdohány —— '[abac brut .. ..

W 1931 l—XH

1932 t—XH

Vasáruk —— (,?uvmges enj'er Toll —— Plumes . . ., ,. .. .. .. ..

Friss gyümölcs — Fruiis [mis

Tojás _ Oeufs

Disznózsín szalonna —— .S'aindonx Pi lant 4. .. .. A. ... 4. H .. . ..

Szalma — Paillc .A .. .

Por — Vin .. .. .. _ .. .. .. .. .. ,.

Selyem és félselyemszövet—

Tíssus de saie zt (i.e mi- safe ,.

x

M.Smsz,was.

R.n.de Sr.1933.

3. szám.

Baromfikivitelünk sem mutat vigasztaló képet.

Mennyiségben és árban egyaránt csökkent az ex—

port. A balkán államok versenye és devizapoliti- kaja a nyugati államok piacain háttérbe szorí- totta a magyar baromfiexportot. A baromfitermé- kek exportjában is hasonlóan kedvezőtlen volt az értékesítés. A tojás és toll kivitele mennyiségben is jelentősen leapadt, értékben pedig még nagyobb volt a hanyatlás. Különösen a toll külföldi elhelye- zése ütközött nehézségekbe. Libamájkivitelünk megerősödött.

Buzakivitelüuk 3'6 millió métermázsáról 14

millió métermázsára csökkent, a rozsexport vala- mivel kisebbedett, árpakivitelünk pedig több mint kétszerese volt az elöző évinek. Lisztből a mult évi mennyiséghez viszonyítva csak félannyit tudtunk a külföldnek eladni. Mennyiségben a szalma, ló—

llere— és lucernamag, nyers dohány és friss vaj kivitele erősödött meg, a dohányt és vajat azonban csak nyomott árakon tudtuk értékesíteni. Jelen—

tősebb mértékben leszállt a friss gyümölcs, bor, cukor, maláta, továbbá a friss és elkészített hús ex—

portja. Kisebb mértékű visszaeséssel szerepeltek a friss főzelékfélék,

magvak.

A kikészített bőr külföldi eladása valamivel nagyobb mértékű volt, mint az előző évben, a prémbőrők exportja azonban gyengült. A borjn-

a disznózsír és az olajos

felsőbőr kivitele megkétszereződött, ezzel szemben a többi bőrfajták kiszállítása általában kisebbe- dett. A nyersbőrök kivitelében a marhabőr és bá—

ránybőr játszották a főszerepet. Az általános hanyatlás itt is bekövetkezett, feltűnő visszaesés mutatkozott a juh— és báránybőrnól, amelynek mennyisége kilenc és fél ezer métermázsáról, két és félezer métermázsára csökkent.

——185— 1933

A vasáruk külföldi értékesitése nem sokkal volt kedvezőtlenebb, azonban az egyes vasárutete- lek forgalma a legkülönbözőbb eltéréseket mutatja a korábbi év adataival szemben. A sínmegerősitő—

eszközök, vasúti koesikerekek, a különböző vas—

szerkezetek, továbbá a vaslemezedények exportja jelentős mértékben meghaladta az előző évit, míg a vascsövek, vasúti kocsitongelyek, váltók és biz-- tosítóberendezések, sínszegek, tüskésdrólok, to-

vábbá a különböző mezőgazdasági eszközök kivi—

tele megcsappant. A vasfélgyártmányok közül csak a vasdrót exportja nőtt, rendkívüli mérték—

ben visszaesett a bugavas és a vasúti sin kiszál—

lítása.

A gépek és készülékek csoportjában a gőz—

kazánok mennyisége zsugorodott össze legnagyobb mértékben, a cséplőgépek száma a felére esett s a többi fajta gépnél is általában csökkenés mutat—

kozott.

A külkereskedelmi forgalomnak nyersanyagok,.

félgyártmányok és gyártmányok szerint való meg-—

oszlását a 3. sz. táblázat tünteti fel. A behozatal—

ban a nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmá—

nyok részesedési aránya a tárgyalt évben az előző évhez viszonyítva a nyersanyagok és felgyártmá- nyok javára alakult. Az értékösszegek alapján kiv számított százalékszámnk azonban nem juttatják teljes érvénnyel kifejezésre az előző évekhez viszo—

nyitva a nyersanyagok, félgyártmányok és gyárt—

mányok re'szesedését. Ugyanis a nyersanyagok világpiaci áralakulásában bekövetkezett nagy esé—

sek a nyersanyagok értékösszegét lenyomták, s ez a százalékos részesedést kedvezőtlenebbül tünteti

fel, mint amekkora a valóságban. Emiatt a fél- gyártmányok és gyártmányok százalékos aránya javult, mert ezeknek az ára kisebb arányban esett, mint a nyersanyagoké.

3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1931. és 1932. években.

Commerce eactérieur de la Hongrie, suivant les branches economigues et la destination, en 1931 et 1932.

, , , Behozatal —— Importations i Kivitel — Ewportations

A nyersanyagok, felgyártmanyok es "! , _

gyártmányok megnevezése ! 1931 [I 1932 [ 1931 1) 1932

D' . !. d t.. ._ ,d , ) _ n—

dáí'fíííoíiáí—tseá'Zí'e's'íífiáíí"%íiguíí ___—"W *, E f * e k ! " a ' e " f

' 1.000 ? ] 0/0 H 1.000 P % ll 1.000 ? l 010 11 1.000 ? [ 0/0

, l % '

I. Élelmezési és élvezeti cikkek ; *

Comestibles, boissons, etc. . . 60.606? 1124 32.778 978 239833 4205 129945 3933 II. Elő állatok—Animaux surpied 457' 008 318 009 97.254 1705 50.837 1588 A III. A mezőgazdaság és ipar !

segédanyagai —— Matiéres aussi-

lia'ires de llagriculture et de l'in— !

dustm'e . . . 70.74l1 13'12 35.172 104!) 26.854 471 29.708 899 IV. Ipar —— Industrie . 407557. 7556 266999 7964 206449 36'19 119981 3630 Összes áruforgalom — Total 539361 10000 335262 10000 570390 10000 330421 1000!)

Ebből —- Dont: J

Nyersanyagok —— ]l/lat. premiércs 4 . 223928 4162 189,8l7 4170 331315 5816 193342 5861 Félgyártmányok — Demi—produits _ 140345 26'11 97.291 2.902 55.976 9'81 28.647 8'67 Gyártmányok — Articles fabw'gués _ 174588 323? 98.154 2928 182699 3203 108482 32'8'2

! , 1

3. szám.

—186—— 1933

Répartition, sm'vant les pays, du commerce exterieur de la Hongrie en 1931 et 1932.

Származási, illetőleg Behozatal —— Importations Kivitel —— Exportatíons §;Éfá?t?í§"ggég§á't

rendeltetési országok _ *" Excédent d'im—

Pays de Provemm 1 9 3 1 1 9 s 2 1 9 3 1 1 9 3 2 Foggia/75"

et de ' 1 _, :,

destination 1'300 0/0 13900 0/0 1.800 0/0 1800 0/0 "ÉÉÉKL'TÉÉÉM

Ausztria — Autriche. . . . 67.239 [246 58.200 1587 169820 29'7? 102696 3108 4—- 102.581 %49.496 Cseh-Szlovákia. —— Tehéco—Slov. 49.319 9'16 34.723 1086 23.815 418 22.425 679 —-25.504 ——12.298 Románia —— Roumanie . 65.086 12'07' 41.080 1225 20.485 3'59 11.241 3'40 —-44.601 ——29.83 * Jugoszlávia. — Yougoslavie 88.563 7'15 17.528 523 32.676 573 20.503 6'21 — 5.887 Jr— 2.97 Németország —— Allemagne. 131385 24'36 75.188 2243 72620 12'74 48.759 14'76 ——58.765z———26.429 Svájc —— Suisse . . 13.419 2'48 11.721 3'50 37.562 6'59 15.803 4'78 434143 nl— 4.082 Olaszország _ Italia 32.629 604 18.567 554 55.645 976 26.959 816 423016 4— 8.392 Franciaország —— France . 17.781 329 13.518 40? 26.231 4'60 14.560 441 4— 8.500 4— 1.042

Belgium —— Belgigue. . . 5.596 104 2.655 079 8.045 141 5.406 164 4— 2.449 4- 2.751

Németalföld —— Pays-Bag . 10.994 204 5.572 166 4.802 084 5.208 1'58 —— 6.192— 364

Nagy-Britannia — Grande- i

Bretagne . . . . . 20.869 387 15.025 4'48 55.866 979 22164 6'71 4349974— 7.139

Svédország -— Suéde . . 1.748 032 691 021 2.383 042 2.248 0'68 % 635 4— 1.557 Lengyelország —— Pologne . 24.764 4'59 6.580 1'96 6.505 1'14 2.532 077 —18.259 — 4.048 Bulgária —— Bulgarie 7.632 142 2.606 078 5.082 089 4.162 1'26 —— 2.550 4— 1.556 Görögország —— Gréce . 5.898 109 1.329 04 5.485 096 1.536 0'47 — 413—t— 207 Törökország —— Tumuie . . 4.127 077 806 024 2.627 0'46 1.384 042 — 1.500 4— 578

Amerikai Egyesült Államok ——

Etats— Unis d'Ame'm'gue . 23.071 4'28 14.127 4'21 3.958 070 2.657 080 "19.113 ——11.470i Egyéb országok ———Autres pays 19.291 3'57 20.346 606 36.788 6'43 20.178 608 4—17492 —- 165

Osszesen Total §5399611oo-oo 335262 zoo-oo! 570990 zoo-oo' 330421 mogotti—91.029 _- 4.841

li * li

A kivitelben a i'iyersanyagok és gyártmányok aránya növekedett a félgyártmányok rovására. A részesedési arány alakulására természetesen itt is befolyást gyakorolt a nyersanyagok ái'esése. A félv gyártmányok arányának kedvezőtlen alakulását az ipari félgyártmányok csökkenése idézte elő.

A külkereskedelmi forgalomnak származási és rendeltetési országok szerint

4. sz. táblázat tünteti fel. forgalom értéke az összes fontosabb származási országnál alacsonyabb volt, mint az előző évben. Százalé—

kos részesedós szerint Ausztria, Cseh—Szlovákia, Románia, Svájc, Franciaország és Nagy—Britannia aránya nőtt behozatalnnklmn.

A kivitelben az összes fontosabb rendeltetési való alakulását a A behozatali

országok úrh'kösszege kisebbodutt A smizslékosre—

szesedés nőtt Ausztriánál, Cseh—Szlovákiánál, Jugo-

szláviánál, Németországnál, Belgiumnál, Német—

alföldnél, az Amerikai Egyesült Államoknál és még néhány kisebb forgalmú rendeltetési országnál.

Külkereskedelmi mérlegünk a tárgyalt évben az előző évi passzív mérleggel szemben aktívvá vált a Jugoszláviával. Bulgáriával. Törökországgal és Görögországgal lebonyolított árucserénkben. A többi országgal lebonyolított árucserénkben a mór—

leg aktív vagy passziv jellege nem változott, azonban általában mind az aktivitás, mind pedig :; passzivitás nagysága alatta volt az előző évinek. Aktivitásunk egyedül Svédországgal való forgalmunknál nőtt

meg. Meszlényi Emil dr.