3. szám.
——173——— (1932
...!!!IIIlllllllllllIIID.I.-IIIIIIIIIIIIIIII'll-lllIII-III!!!!-IIICIIIIIII...-I'llIII-IIUUIIIIIIIII
KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS
Résumé. Depuis la suppression de la limitation
d*aprés-guerre des échanges, lc commerce eltérieur de
la Hongrie n'a jamais diminué autant gu'en 1931, lorsgue les importations ont représente' seulement 549'6 millions de pengös et les exportations 567'1 millions. Dés te de'but de 1931, Ies importations et les exportations ont notablement fléchi. Les pre- miéres ont particuliérement baissé a partir du mois d'aoűt, tandis grid partir de ce mois-la, tes exporta—
tions accusaient un accroissement, dír a la mise en valeur des produits de la récolte. La valeur des achats a été inférieur (le 273'8 millions de pengős, soit d'un tiers, au chi/irc correspondunt de 1930.
La diminution des importations s'est étendue á presaue toutes les marchandises; comparativement á Fannée précédente, on ne constate une augmen—
tation aue pour guelaues irnportants articles (Pim- portation. La diminution (le la valeur des importa—
tions étaít due en partie á la baisse des prix. Celle—ci reut un role bien plus grand pour la valeur des ecc—
Aportations, out a, par rapport a 1930, présenté une 'díminution plus considérable (——3M'6 millions de p.) ue la valeur des importations. La guantité des pro- uits exportés accuse également une régression con- ide'rable par rapport a l'année préce'dente.
Comparativement (: 1930, la valeur des achats de matieres premieres, (lc demi-produits et dlobjets ubriaués a diminue' en di/férentes proportions. La valeur des importations d'objets fabriaués a été articulierement inférieure au chi/Tre (le 1930. La minution du nombre proportionnel de ceux—cí a gmentf'r naturellement les pourcentagcs (les ma-
*res prernieres et des demi—produits. Cependant, ugmentation du pourcentage des matieres pre- éres était due en partie aux achats considérables (! mais; par contre, la (liminution de la valeur (les res matieres premieres a fait baisser ce pour- tage-la.
Dans Peacportation, contrairement a I'année pré- rnte, le nombre proportionnel des demi-produits té supérieur a celui des matieres premiéres et articles manufacturés, ce (lui montre aue les ex- tions de demi-produits ont diminué dans une re mesure gue celles de matieres brutes et
3 manufacturés.
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1931. évben.
Le commerce extérieur de la Hongrie en 1931.
La répartition par pays du commerce extérieur o/Tre le tableau suivant:
La balance commerciale de la Hongrie est de- venue moins active envers llAutriche et plus passive a llégard de la Roumanie et (le la Tchéco—Slovaguie.
Le tra/ic hungaro-tchécoslovaaue a considérablement diminué a défaut de traité de commerce. Les im- portations provenant dela Tchéco-Slovaguie oni représente' seulement 9'1% des importations totales contre 21% en 1930 et les ezportations 4'3% des
ventes, contre 16'8% en 1930. Envers la Yougoslavie, la balance est devenue passive en raison de Pang- mentation des importations et de la régression des exportutions. A l'égard de l'AlIemagne, le passif de la balance a diminue', mais tant les importations guc les exportations ont baissé. Les exportations (:
destination de la Suisse ayant légérement augmente' et les importations en prouenant fort baissé, llactif de la balance s'est eleve envers ce pays—lá. A llégard de llltalie, il a notablement baissé a cause de la ré- gression, de prés de 50%, des exportations hon- groises. (Jomparativement aux autres pays, la situa- tion de la balance slest fort ame'líorée envers la France et la Grande-Bretagne. A lyégard de la France, la balance, encore pussive en 1930, présente pour 1931 au profit de la Hongrie un actif appréciable, tes importations írancaises ayant dimínué et les ex- portations hongroises auymenté. Envers la Grande- Bretagne, llactif de la balance a double. Vis-á-vis de la Pologne. le passií a augmenté; les ímportations polonaises ont légérement diminue' et les expor- tations hongroises baissé de moitié. La valeur des importations provenant des Etats—Unis ayant con- sidérablement (liminué et celle des erportations hongroises a peine change, la balance accuse envers les Etats-l'nis un passii bien inferieur au chiffre correspondant de 1930.
*
Magyarország 1931. évi külkereskedelmi for-
galmu a behozatali oldalon 5496 millió, a kiviteli
oldalon pedig 5671 millió pengő értékösszeget ex'ed- ményczelt. A külkereskedelmi korlátozások meg- szüntetése óta külkereskedelmi forgalmunk értéke még ilyen alacsony nem volt. Az összezsugorodott kezdve jelentkezett,
13
forgalom már az év elejétől
[_
§
?
?
3. szám. — 174 — 1932
augusztustól kezdve pedig a behozatal összehúzó—
dása még fokozódott, míg a kivitel ettől az időtől kezdve megerősödést mutatott. A kivitelnek a má-
sodik félévben való megerősödését természetesen
az új termés fokozott mértékű forgalombahozatala idézte elő. A behozatal értékének visszaesése az előző évhez viszonyítva 273'8 millió pengőt tett, tehát egyharmadával kisebbedett. A csökkenés kiterjedt a behozatal minden részére, s alig néhány fonto- sabb importárut említhetnénk fel, ahol a behozatal az előző évinél nagyobb volt. A behozatal értékössze- gének kisebbedése'ben szerepe volt az év folyamán bekövetkezett áreséseknek is. A kivitel értéke az
előző évivel szemben 344'6 millió pengővel csökkent, tehát a hanyatlás még nagyobb volt mint a be- hozatalnál, ami annak a következménye, hogy az áreséseknek a kivitel értékösszege'ben jóval nagyobb szerepük volt mint a behozataléban. Azonban export—
ci'kkeínk mennyiségi csökkenése is jelentős volt.
I. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce eacte'm'ew de la Hongrie, par mois.
1 9 3 o n 1 9 3 1
ÉÉIEL ész;
.a . w, Y
. a: no )MÉE eo eu img?!
Honav % § Tls; s § lis;
M' Ég.—§ § SÉÉÉ %% § :%ÉÉ
"5 §§ §§ §§§a %% EE §§§
% ;— 15§§mí % § IE % get?
ani—. wa na'—mo a::— Mfü $$$
millió pengő -— millions de pengés
1. 668 79'6 -l—12'8 44-1 39-7 _— 4-4 11. 60-6 604 —— 0-2 42—7 408 _- 1—9 m. 684 786 4402 55-4 49-9 —— 5-5 IV. 73-1 72-5 _— o-e 56-7 401 — 166 V. 7215 852 4—12'6 568 443 _ 12-5 VI. 627 760 aaa—3 50'2 42-1 __ 81 VII. 69-9 606 — 9—3 47-3 40-2 — 7-1 vm. 69-7 762 —l— 6-51 36-8 468 4— 10-0 IX. 768 ms — 0-3 41'4 55-2 * 138 x. 71-9 867 —t—14'8 41-1 620 4— 20-9 XI. 644 871 *22-7 35-3 62—9 _; 27'6 xn. 66'5 72-3 4- 5-3. 41-8 431 4— 13 thl/ ses—459117 % 83-34 5491; 5671 —t— 1713
: %
Az 1. számú kimutatás a külkereskedelmi mér—
leg havi eredményeit az előző évi eredményekkel összehasonlítva tünteti fel. A behozatal a tárgyalt év minden hónapjában kisebb volt mint az előző évben. Mig a folyó évben a havi behozatal értéke 353 millió és 56'8 millió pengő között mozgott, az előző évben 6015 millió és 768 millió pengő között váltakozott. A kivitel értékének havi ingadozásai is nagy különbségeket mutatnak a két évben. A folyó évben a havi kivitel értéke a mélyponton 39'7 millió pengőt tett, míg a legmagasabb havi értékösszeg
62'9 millió pengő volt. Ezzel szemben az előző év—
ben a kivitel értékének havi ingadozása 60'4 millió és 871 millió pengő közt mozgott.
A mérlegeredmény a folyó év első felének min—
den hónapjában kedvezőtlenebb volt mint az előző évben. A folyó év első felében lebonyolódott kül—
kereskedelmi forgalom havi mérlegeredményei ál- landóan passzívummal záródtak, sőt áprilisban és májusban a passzívum számottevően megerősödött, míg az előző évben csak két hónap mutatott egé—
szen csekély passzívumot, a többi hónap forgalma aktív eredménnyel végződött, Az év második felé- ben, július kivételével, a havi egyenleg aktívvá vált és növekedő irányzattal novemberig emelkedett, míg a kivitel megtorpanása miatt decemberben ala- csonyra süllyedt. Az év második felében a havi mérlegeredmények december kivételével kedvezőb—
bek volta—k mint az előzővesztendőben.
A behozatalt (! legfontosabb áruk és árucsopor-
tok szerint a 2. A) sz. tábla részletezi.
E táblából kitűnik, hogy a tárgyalt évben is a legnagyobb e'rtékösszeggel szereplő importcikkeink a fa és szén voltak. Az egész behozatalhoz viszo—
nyitva a faimport értékösszegének részesedési ará—
nya l2%—ot tett, egy százalékkal többet mint a mult évben. A faimport mennyisége 19':') millió métermázsáról leszállt 12'2 millióra, legnagyobb mértékben a tűzifa, továbbá a nyers épületfa be—
hozatalának esökkenése miatt. A su'mbehozatal ré- szesedési aránya 5'7%-ot tett, valamivel kevesebbet mint az előző évben, az importált szén mennyisége azonban 12'4 millió métermázsáról 87 millió méter- mázsára csökkent.
A papiros és papirosáruk csoportjában a pa- pirosanyag emelkedő behozatala a belföldi ipar nü—
vekedő termelésére mutat rá. A különböző papiros—
fajták általában kisebb mennyiségben érkeztek az országba mint az előző évben, s legnagyobb arány- ban a papiroslemez és a csomagolópapiros behoza- tala hanyatlott. Ugyanis mindkét fajta papirosból körülbelül félannyit hoztunk be mint az előző év—
ben, Legkisebb visszaesést mutatott az újságnyomó- papiros, amelynek értéke megközelítette a 6 és fél—
millió pengőt. A papiros és papirosáruk aránya az egész behozatalhoz viszonyítva, 4'67%-ról 5'24%—ra emelkedett, értekösszegben pedig 384 millióról 288 millió pengőre esett vissza.
A textilnyersanyagok közül a nyerspamut és gyapjú külföldi beszerzése nőtt, de a nyers juta, len és kender behozatala alatta maradt az előző évinek. A tetemes világpiaci áresések folytán azon- ban a textilnyersanyagok értékösszege nagy mér- tékben visszaesett. A textiltélgyártmányok behoza—
talállak általános csökkenésében csak a műselyem—
fonál nem vett részt. Az árak lemorzsolódása'azon—
ban az importált míiselyemfonál értékősszegénél is szembetűnő. A textilgyártmányok sorában a pamut-
A FONTOSABB Ánúu FORGALMÁNAK ALAKULÁSA.
Comment? exf, des marchandises l'mpopfanfes.
, . 1930 l-Xll. 1931 í-Xll.
M/l/m' pengőben. [n m/Y/ians de pangás.
BEhaza/al - Wmi-latinos.
* Fa — Bot; ..
( Sán — Charbon . .. .. .. ,. . . %WWW Papiros — Papíer . .. ,. . . WWW/Jó' Nyerspamut —- Coton brut .. .. WW Gépek — Machines .. .. .. .. .. .. MÉM/%%
Nyersbőr —— Peaux brutes .. .. WW
Nyersdohány -— Tabac brut .. .. 7//7/77/////////////ú Selyem és selyemfonál —— Soíe :! FW
fils de soie .. .. .. .. .. .. .. ..
Ásványolaj —— Huile minémle 7/177///////////////
Pamatszövet — Tissus de coton WWW/fől Gyapjúszövet —— Tissus delaíne W///,y///
Nyers fémek — Métaux bmís . 7/772'2/////////
Tengeri — Mais.. .. .. . ,. .. .. (.
Pamutfoná! —— Fils de cotan Déligyümölcs -— Fruils du Alidí Villamosgépek - Machines éle-ch, Vasáruk — Articles mfer .. ..
Kikészitett bör —- Peaux apprí'lées Gyapjúfoná! — Fils de lame Nyerskávé —- Café brut
KfW/ei. - fxpar/af/bns
Vagó- és i ásállatok — Animanx de bone ie et de trait.. .. ..
Baromfi — Volaílle . .. .. .. _. .,
Búza—Fromm ...
Liszt — Farines . ,. ,. .. .. .. ., ..
V illamosgépek - Machines élecn . Prémbőr kikészített —— Pelldew'es
apprétées .. .. .. V. 4 .. .. ..
Tojás — Omfs _. .. ., .. .. .. .A ..
Toll — Plumes . (. .. .. ,, .. .. ..
Friss gyümölcs — Fruiís frais Vasfélgyártmányok— Demi—pro
duits m fer. ,. ..
Nyersdohány —-— Tabac brut WM
Gépek —— Machines " ..
Cukor — Sucre.
Selyem— és félseiyemszövct ——
Tissus de soie it de mi soz'e ..
Vasáruk —-— Articles m fer .. ..
áurgonya — Pommes de terre.
Rozs — Seiglc :Hús —— Viande
_Bor— Vin . .. .. _. _. .. A. .A .. ,
R.H.d.8t.1931.
3. szám.
176 —-
2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1930. és 1931. évben.
Commerce eacte'rieur de la Hongrie en 1930 et 1931.
A) Behozatal _ A) Iniportations.
1932
§ M " -b ,db-b a ,, A ':'k Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése 5 engaggpgtoiáan an meki/5321" P'be" ZJ/ngzge
. , .. a ear ,
De'signation des marchandises et des _án Ouaná'zfeáfgággmes eu milliers de p. viii/355312
groupes de marchandises §
:? 1930 1931 . 1930 1931 1930 1931
ii 1
Nyers és megmunkált fa. —— Bois brut et ouvre'. (1 19,510.32012,199.763 89.871 64.781 10'9211'79'
Ebből— Dont: Tűzifa —— Bois a brúler. ,, 12,107.660 5,999.252 26.637 11.327 324 206 Nyersépület ésszerfa— Boisdeconstruction ,, 2,286.716 1,618.343 11.393 6.489 1'38 1'18 Bárdolt— ésfürészeltfa-—Boise'guarríeíscié ,, 5,115.944 4,582.168 51.841 46.965 660 865
Szén —-— Charbon . . ,, 12,373.996 8,682.277 48.291 31.106 5'87 5'66
Ebből -— Dont: Kőszén — Houille ,, 8,476.772 61056-646 29.669 20.271 360 309
Koksz— Coke . . ,, 3,734.304 2,490.311 18.298 10.575 2'22 1'93
Papiros és papirosámk— Papier et articlesenpapier ,, 771.719 7171891 38.414 28.793. 4'67 5'24
Ebből —— Dont: Papírosanyag — Páte a papier ,, 197358 303.65. 4.423 53341 054 1-15
Papiroslemez — Cartons ,, 86.744 51.44 3.911 2.098 047 0'38
Papiros—Papz'er . ,, 476.319 354.711 26.652 18.131 3124 3305
Papirosáruk -— Arm-les en papier ,. 10.668 7.374 3.428 2.240 (J'—42 0'41
Nyerspamut — Coton brut . . ,, 146059 155.306 28.130 20.186 342 30?
Gépek és készülékek —— Machines etappareils. ,, 126.541 75.785 34.661 20.027 4'21 3'64 Nyersbőr — Peaucc brutes . . ,, 125509 119.503 25.046 19.555 304 356
Nyersdohány -— Tabac brut . , 31.648 29.925 22.745 19.872 276! 3'53
Selyem és selyemfonál ——- Soie et fils de soic ,, 17.849 19.470 23.839 10.455 290 29!)
Ebből — Dont. Műselyem — Soie ariíjicielle . ,, 15.291 15.798 16.302 11.397 108 207
Ásványolaj —— Huilcs minérales , 2,486.093 1,646.277 33.093 16.044 4'02 2'92
Ebből -— Dont : Nyers ásványolaj — Huíles minérales bruíes ,, 2,160.847 1.535.134 25.930 13.486 3415 245
Pamutszövet — Tissus de coton ,, 60.474 19.988 43.114 14.618 5'24 2661;
Gyapjúszövet — Tissus de laine . ,, 15.999 9.012 27.179 14.170 330 2'58
Nyersfémek — Métauw bruts ,, 175372 158.088 20.214 13.963 246 254
Tengeri —— Ma'i's . ,, 101822 1,148.709 1.426 13.660 017 2249
Pamutfonálés-céma- Fils de cat. etfílsac0udre, decot. ,, 29.842 24.791 15.737 10.410 191 189
Déligyümölcs — Fruits du Midi . . ,, 283488 236.357 11.424 8.499 139 1'55 Villamosgépek és készülékek— Machines et appa— 51" 85.839 60.629 _ . _
reils électrigues . mim 23.133 12.808 116962 8070 206 147
Vasáruk —— Ouvrages en fer . ,, 81.074 40.491 14.049 7.881 171 143
Kíkészitett bőr —— Peaua: préparées . ,, 11.023 6.466 14.538 7.584 1'77 1'38
Gyapjúfonál ——- Fils de laine ,, 19.499 11.780 12.062 7.495 146 136
Nyerskávé —— Cafe brut . ,, 34.687 32.673 6.937 5.934 084 108
Vasúti kncsík —— Wayons . . . ,, 1) 35.023 2) 33.844 6.289 5.614 075 102 Prémbör kikészített — Pelleteries apprete'es . ,, 817 947 5.913 5.495 072 100
Nyerstizs — Biz brut ,, 1458441 181699 5.8341 5.335 0—711097
Selyem- és félselyemszövet —— Tissus de soie et de
mi-soie . . ,, 956 993 7.207 5.186 088 0'94
Kátrányfestőanyagok —— Substances colorantes deri—
ve'es de goudron . . ,, 9.644 8.143 6.105 5.126 074 093
Kaucsukáruk -—— Articlesen caoutchouc. . . ,, 11.938 8.936 7.885 4.973 096 02901 Nyersjuta —— Jute brut . . . . ' ,, 109.292 78.041 8.500 4.409 103 080 Úveg és üvegáruk — Verres et verreries . . . , 129.423 52.933 8.815 4.248 107 07?
Friss gyümölcs — Fruits frais . . ,, 89.394 61.976 5.579 3.935 068 072 Olajos magvak —— Graines ole'agineuses. . . ,, 123 042 79.648 6.797 3.886 082 071
!? §") 85.839 60.629'11 1 _ _,
Összesen _ Total 1 171635 7,081.520 25,853.31841 5966561396810 72 48 72 19
; 193385 635630 4350931
Egyéb áruk —— Autres marchandises. . gifts) 347.277 86.651 226.692152.77327'5227'81
Lp ., 111370194 16320991 1 1
db
? ! piéees * 7215169i 496622
Behozatal osszesen _ Immrmtwns totales ' ' i * 175325! 347.277 86.651 823.348549.583100-00 100-00
(! .148,851.714 33,485.4l7
1 1 I
11 1
1 e ) !
)) 87, 2) 92 db — maa.
3, szám. — 177 —— 1932
B) Kivitel. —-— B) Exportatims.
' Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése Me""y35é§á1£?§a§bba"§ íglfíreííínfl'x; Aza/(556361;
Désignation des marchandi3es et 15933 enpíec'fgngíéílpígms § de p. víz;? $$$;
des groupes de marchandises . 5; .i _—
? km 1930 § 1931 § 1930 § 1931 1930 § 1931
? §
Vágó- és igásállatok —— Animauw de boucherie (ib § §
ez de trait . . . meg 525287 287843 187.815 89.795 2060 15'83
! Ebből — Dont : Szarvasmarha — Bölcs á comes . :, ,, 166772 10125 113916 60.305§ 12'50 10'63
* Sertés —— Poros . . . . . . í .. 248459 1054 57.552 19.447! 631 3'43
Ló _ Chcvaux , 28.562 16 163 13.240 7.799 1—45 1-33
Juh —- .Mouíons . . . . . ,, 81.421 64.9231 3.094 2.230 0'34 0'39'
Baromfi — Volaille. . . (1 l)222.170 2) 237143 48.480 44.700 532 788
gi Ebből _ Dont: Élő baromfi — Volaílle via/ante . " 3) 55.762 4) 51.941 12.312 9.818 1—35 1'73
. Leölt baromű —— Volaílle tuée . ,, 5) 166408 6) 185.202 36.168— 34.882 3297 6'15
_ Búza — Froment . . . ,, 3,472.396 3,616.697 73.736 41.678 809 7'35
Liszt —- Farina . . . .. 2,369.585 1,288.534 83.114 32.018 912 565
db ,—
Villamosgépek és készülékek— Blachines et 5 mm 434665 1,335.500 7199 25565 298 451
appareils électrigues . . . . ( 9 36.122 25401
Prémbőr, kikészített —— Pelleteries appréte'es. . ,, 6.250 9.490 22.494 18.423 247 3225 Tojás —— Oeuf's . . . i ,, 131771 119.813 19.239 15.495 211 273
Toll —— Plumes . . ,, 22.349 25.451 14.609 14.254 1'6'0 2'52
Friss gyümölcs —— Fruits frais . ,, 479374 508.530 15.193 12.186 1'67 2'15 Vasfélvy ártmányok —— Demi-produits en fer. ,, 855030 778.365 15.518 10.963 170 1'93 Nyersdohány 4— Tabac brut . . ,, 105.368 93.552 14.752 10.278 1'6'2 1'81 Gépek és készülékek —— Machines et apparez'ls ,, 106704 56.104á 18.058 9.994 198 176
Cukor — Sucre . . ,, 1,068.179 523.9595 28.825 9.735 316 172
Selyem és félselyemszövet—— Tissus de soie ; 2
et de mi- soie . _ . . . ., ., 2.990 2.889, 10.008 8.735 110 1'54 Vasáruk — Ouvrages en fer . . . § ,, 160545 136.406 10.648 8.275 1'17' 1'46
Burgonya — Pommes de terre. ,, 516693 840724 3.634 81825 0510 144
Rozs —— Seig le . . ,, 1,021.411 681.028 13.278 8.100 146 142
Friss"es elkészített hús—Viande frawhe et prép ,, 62.004 45.779 14.669 7 975 161 141
Bor —— Vin . . . ,, 319526 269.426 14.377 7.573§ 158 134
( Szén — Charbon . . ,, 3,847.099 3,786.150 8.323 7.552 091 1'33
. Vasúti kocsik — Wagons ,, 7) 95.888 a) 39.122 11.371 6. 815; 1'25 1'20'
Disznózsír, szalonna —— Saindouw, lard . ,, ; 83.456 43.607 14.149 6.211§ 1'55 1'10 Kikészitett bőr — Peaux préparées . § ,, 6.003 7.431 6.794 6.203 074 109
Maláta —— Malt . . . . ! ,, 143080 156348 6.009 6.055; 066 107
Lóhere- és luoemamag — Graines de tréfle _ *
et de luzerne . . . § ,, ! 52.013 61.766; 6.961 5.830 0'76 1'03
Gyapjú —— Laine . . . .i ,, 43.991 38.065 8.268 5.032; 091 089
Vaj, természetes —— Beurre natural. . s' ,, 15.564 18.441 5.447 4.974 060 088
Női- és leányfelsöruházat —— Robes pour ! §
dames et j. füles . . § ,, 709 1.095 3.403 4.925§ 0.3? 087
Olajos magvak —— Graines ole'agineuses § ,, 280862 191868 10.236 4.843§ 1'12 0'85 Pamatszövot —— Tissus de coton . § ,, 7.169 8155 5.870 4.594; 064 081 Friss főzelék —— Légumes frais . . . ,, 335686 2379115 5.556 4.390 0'6'1 0'77 Könyv, folyóirat — Lim-es, périorligues . .§ , 12.687 11.719" 4.948 4.059§ 055 072
Szalma —— Paille ; . 463937 866053 2.320 3.915" 025 069
Szalámi és kolbász — Salami et saucisses ; ,, 10.332 8.530 5.206 3.727§ 057 066
db r — '
Összesen __ Total pieces. 979332 1333343
740507 463049 81'23 81'66
.; §16,350.943 14,730.552
' db
piheg 96.540 66.663
Egyéb áruk — Autres marchandises . ,
parresw
! 6,583.885 4,025.951
§
5325 1,076.492 1,720.003§
pofát § 72002 32503 911666 56712] 10000 zoo-oo
alfa
! ., §22,934.82818,756.503§,
1) 16,199.825, 2) 16,336.704, 8) 5,280.200, 4) 4,935.867, 5) 10,919.625, ") 11,400.837 db — píéces. —-
1.025, 8) 202 db —— unite's. *
Kivitel összesen —— Ewportations totalcs . Pár § 72.002
82.605 f171.159104.072 18'77 18'34
W . ,_—x_.._w
zövet mennyisége az előző évinek egyharmadára szövetek csoportjába tartozó műselyemszövetbeho—
_uhant, a gyapjúszövet pedig valamivel több volt zata] kisebb gyarapodást ért el. A kötött és köt- z előző évi import felénél. A selyem- és félselyem— szövött áruk importja a felére esett vissza.
3. szám,
———178-——
1932A gépek és készülékek általában rendkívüli mér—
tékben megcsappant importtal szerepeltek. Legna—
gyobb hányadban a varrógépek behozatala esett vissza, ezenkívül a fémmegmunkáló gépek és a talaj- mívelőgépek behozatalának jelentős mértékű vissza—
esése említhető fel. Legkisebb hanyatlás mutatkozott a textilipari gépeknél. A villamosgépek és elektro- technikai cikkek közül a villamoskapcsolók mennyi- sége negyedét tette az előző évinek, a rádiócikkek for- galma a felére csökkent, az elektromotorok behoza—
tala pedig egy harmadával volt kisebb, mint az előző évben. A járóművek importja, a javításra be—
hozott vasúti kocsik kivételével, fele volt a ta—
valyinak.
A vasáruk behozatalának megcsappan-ását leg- nagyobbrészt a kovácsolt vascsövek, a csőkapcso- lők, szekértengelyek, vasúti kocsikerekek és vas-
lemezedények importjának visszaesése idézte elő, de ezeken kívül a többi fajta vasáru is általában hanyatló forgalommal szerepelt. A vasfélgyártmá- nyok közül a vaslemez némi emelkedése mellett a vasdrót behozatala felére szállt le. A nyersvas mennyisége egyharmadát tette ki az előző évinek, míg az ócskavas mennyisége jelentős mértékben felszökött. A nyersfémek importjának kisebbedését főképpen a réz mennyiségének visszaesése idézte elő, míg a többi fajta fémnél csak kismértékű volt a csökkenés.
Az ásványolajbehozatalban a nyers ásványolaj mennyisége 30 százalékos kisebbedése mellett az ásványolajtermékek jóval nagyobb százalékkal csappantak meg. így a benzin, gázolaj és kenőola- jok forgalma a felénél is kisebb volt, mint az előző évben, a világítóolaj mennyisége pedig csak heted- részét tette az előző évinek.
A nyersbőrök közül a friss és száraz marha- bőr, továbbá a friss lóbőr behozatalának vissza- esése említhető fel, de ezzel szemben a friss és száraz borjúbőr, a száraz lóbőr, főképpen pedig a juh- és báránybőr importja gyarapodott. A kiké- szített bőrök különböző fajtái általában kisebb mennyiségben érkeztek az országba mint az előbbi [évben.
Az üvegáruk importja több mint a felére esett vissza, a legnagyobb csökkenés a táblaüvegre esett, azonban az öblösüvegek mennyisége is lényegesen
leapadt.
A nyersdohány és kávé behozatala alig válto- zott. A friss gyümölcs mennyisége főleg az alma, a déligyümölcs mennyisége pedig leginkább a na- rancs, gesztenye és banana importjának csökke—
nése miatt kisebbedett. A többi fajta déligyümölcs- félékből is gyengült a behozatal, egyedül az ara- chiddió fogyasztása nőtt. A nyers rizs behozatala 36 ezer métermázsával emelkedett. Olajos magvak—
ból kevesebb jött be az országba mint az előző év—
ben, s különösen a lenmag külföldi beszerzése esappant meg.
Fel kell még említenünk az egy millió méter—
mázsát meghaladó tengeribehozalalt, amit a bel—
földi takarmányhiány.enyhítésére hoztunk be.
A kivitelnek a legfontosabb áruk és árucsopor—
tok szerint való megoszlását a 2. B) sz. táblázat tün—'
teti fel.
A legfontosabb kiviteli cikkek sorában a.
vágó- és igásállalok részesedési aránya volt a leg- nagyobb. De míg az előző évben az egész kivitel-—
hez viszonyítva a vágó- és igásállatok értékének aránya 20'6 százalék volt, a tárgyalt évben az arány leszállt 158 százalékra. Vágóállatkiviteliink az összes állatfajtáknál jelentősen leapadt. Legna—
gyobb mértékű volt a sertésexport elgyengülése.
Leölt baromfiból többet sikerült a külföldön elad-v
nunk mint az előző évben, a kedvezőtlen értéke—
sítési viszonyok folytán azonban a befolyt érték- összegt kisebbedett. Élő és leölt baromfikiviteliink részesedése az egész kivitelben 79 százalék volt, az előző évi 5'3 százalékkal szemben.
Búzakivitelünk gyarapodása mellett a külföld által a búzáért fizetett értékösszeg jelentős mér-—
tékben csökkent. A kedvezőtlen áralakulás a liszt- — kivitelnél is szembetűnik. A tárgyalt évben körül—
belül félannyi lisztet szállítottunk külföldre, mint
az előző évben, a befolyt értékősszeg azonban a;
felénél is jóval kisebbre szállt le. A búza értékének részesedési aránya az egész kivitel értékéhez viszo- nyitva 81 százalékról 7'4 százalékra esett, a liszté—
pedig 91 százalékról 57 százalékra. Rozskivite- lünk is jóval gyengébb volt mint az előző évben, a takarmányneműek exportja pedig teljesen el—
lanyhult a kedvezőtlen terméseredmények miatt,.
sőt a hiányt importtal kellett fedeznünk.
Az állati termékek közül a tojás külföldi el—
adása kedvezőtlenebbül alakult mint az előző év- ben, a tollexport azonban mennyiség szerint cse- kély javulást mutatott, azonban értékben alatta) maradt az előző évinek. A disznózsir kiviteli meny- nyisége a felére esett vissza, s a friss és elkészített húsból is jóval kevesebbet szállítottunk ki, mint az előző évben. Ezzel szemben vajkivitelünk, amely már az előző évben is örvendetesen emelkedett, a
tárgyalt évben még kedvezőbben sikerült, az ár- alakulás azonban az értékösszegben visszaesést idézett elő,
Az árhanyatlás a friss gyümölcs külföldi ér-
tékesítésénél is jelentős értékveszteséget okozott, bár az exportált gyümölcs mennyisége növekedést ért el. Jelentősen megnőtt a szilva mennyisége, kisebb mértékben a szőlő és dió kivitele is erősö- dött, a dinnye külföldi értékesítése azonban jóval gyengébb volt mint az előző évben. A friss főze- lékfélék exportja körülbelül egyharmadával csök- kent, főképpen a vöröshagyma és a fokhagyma le—
_ 3. szám.
179 — 1932—
3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1930. és 1931. években.
Commerce extérieur (le la Hongrie, suivant les branches' e'conomigues et la destination, ezt 1930 et 1931.
A nyersanyagok, félgyánmányok és l Behozatal —— Importaíions __ Kivitel — Empartations
gyártmányok megnevezése ti 1930 H 1931 1930 H 93;
Désignation des matieres premieres ; ,
des demi-produits et des articles h r t ,É k f Vlad—L.! " r
fabrigués 1.000 ? j 0/0 H 1.000 P J 0/o ]! 1.000 P ! 0/0 [I 1000 P ; 0/0
I. Élelmezési és élvezeti cikkek
Comestibles boissons, tabac, etc. 80.699 980 83.525 11'56 397471 43'6'0 240.713 4244 II. Élő állatok— Am'mcmoc surpied 1.076 0'13 464 0'08 200705 2201 99.971 17'63 III.A mezőgazdaság és ipar
segédanyagai —— Matiéres am- liaims de Fagriculture et de
lindustrie . . 95.440 11'59 71.145 12'95 46.823 5'14 25.664 4'53
IV. Ipar —— Industrie 646.138 78'48 414.449 75'41 266667 2925 200773 35'40
Összes áruforgalom —— Mouvc- [
ment total des marchandises . 823348 10000 549583 100'00 911.666 10000 567121 100'00
Ebből — Dont .'
Nyersanyagok — Matíéres premieres 323.003 39'22 228699 4162 540191 59' 24 330255 58'24 Félgyártmányok — Demi--pzodm'ts . 186250 2262 144780 26'34 73.686 8' 08 56.377 9293 Gyártmányok —— Articles fabrigue's. . 314095 3816 II 176104 32'04
297839 32 68 ! 180489 3183
apadt kivitele miatt. Ezzel szemben a paradicsom és zöldpaprika exportja növekedett.
,Burgonyakivitelünk jelentős megnövekedését az olaszországi rendeltetésű nagyobb mennyiségű szállítmányok idézték elő.
Az olajosmagvak közül a repce mennyisége valamivel nőtt, míg a lenmag jelentős mértékben kisebb mennyiséggel szerepelt mint az előző év- ben. A napraforgómag kivitele is gyengült.
A lóhere- és lucernamag exportjának növeke- dése főleg a lucernamagra esett. Az exportált bab
mennyisége kisebb emelkedést mutatott, érték—
eredmény szempontjából azonban jóval alatta ma- radt az előző évinek.
A nyersdohány, bor és gyapjú külföldi eladása egyaránt gyengült, cukorkivitelünk pedig csak a felét tette az előző évinek.
A nyersbőrök exportjának ellanyhulása a kü—
lönböző bőri'ajtáknál általában mutatkozott, csak
a száraz marbabőr és nyúlbőr hagyta el az orszá- got nagyobb mennyiségben, mint az előző évben.
A kikészített bőrök közül a borjúfelsőbőr és a talpbőr mennyisége nőtt. A kikészített prémbőrök
'exportja ez évben is tovább növekedett, értékben sonban veszteséget szenvedett.
, A vast'élgyártmányok mennyisége nem sokkal maradt alatta az előző évinek. A rúdvas kivitele : gyarapodott, míg a vaslemez mennyisége a felére sett vissza, s a vasdrót kivitele is jelentősen meg- appant. A vasáruk sorában a kovácsolt vast-sö- ii a sínmegerősítő eszközök, a vasúti kocsiten—
ek és korsikerekek forgalma megnőtt. a többi
vasáruból azonban kisebb mennyiséget tud- _, külföldön eladni mint az előző évben. Rend- kivul nagy volt a visszaesés a drótszegek és a kü—
lönbörő vasszerkezetek kiviteléne'l.
A gépek és készülékek felére leapadt export- jában legjelentősebb mértékben a cséplőgépek, a gőzkazánok, a villamosgépek és elektrotechnikai cikkek közül pedig az elektromotorok és villamos izzólámpák kivitele hanyatlott.
rádiólámpák mennyisége, amely kikészítési eljá—
rásban ment külföldre, megháromszorozódott. A járóművek közül a javításból kiszállított vasúti kocsik mennyisége több mint a felével kisebbedett.
Az aktív kikészítésből kivitt pamutszövetek, valamint a műselyemszövetek adatai nem sok vál- tozást mutattak.
Ezzel szemben a
A külkereskedelmi forgalmat nyersanyagok, fél—
gyáttma'nyok és gyártmányok szerint a 3. sz. kimu—
tatás osztályozza.
Az importált nyersanyagok, félgyár'tmányok és gyártmányok értékösszegei az előző évhez viszo—
nyítva csökkentek, de nem egyenlő arányban. A legnagyobb hanyatlás a gyártmányoknál mutatko- zott, ami kifejezésre jut a iészesedési arányszám- nál is. A gyártmányok arányszámának csökkenése természetesen a nyersanyagok és félgyártmányok arányszámait növelte. A nyersanyagok részesedési százalékának növekedésében azonban része volt a tekintélyes tengerihehozatalnak is, bár többi nyersanyag értékének csökkenése a nyersanyagok
'A
arányszámát rontotta.
:"
az elózo évvel szemben a félgyártmányoknál kedvezőbben alakult mint a nyersanyagoknál és gyártmányok- nál, ami arra mutat, hogy a tárgyalt évben a fél—
gyártmányok kivitele kisebb mértékben csökkent, mint a nyersanyagok és gyártmányok kivitele.
A külkereskedelmi forgalmat származási és ren—
deltetési országok szerint a 4. sz. tábla tünteti fel.
A kivitelben a részesedési százalék
3. sem. — 180 — 1932
4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1930. és 1931. években. ( Répartition, suivant les pays, du commerce extér'ieur de la Hongrie, en 1930 et 1931.
Származási. illetőleg Behozatal — Importations Kivitel —— Exportations 333523351253;
rendeltetési országok — * Exce'gimt d'im-
Pay, de pmmancc 1 9 3 0 1 9 3 1 1 9 3 0 1 9 3 1 eggyütt
et de "*
. . 1.000 0 1.000 01 1.000 0 1.000 0 1930 ! 193_L_
"_ destination ? /0 P /0 P /0 ? /0 1.000 P
Ausztria -—— Autn'che. . . 94.825 1162 69.454 1264 256004 28'08 l70.880 3013 4— 161179 %101426 Cseh— Szlovákia —— Tchéco- Slow). 172918. 21'00 50.111 912 153.237 16'81 24.190 4'27 —19.681 —25.915 Románia. —— Boumanie . 729081 885 71.205 1.296 29.430 322 20.138 3'55 ——43.478 —5*1.067 Jugoszlávia —— Yougoslavie 42.043 510 39.784 7'24 51.810 568 32.628 575 4- 9.767 —— 7.156 Németország —— Allemagne. 174975 2125 l32.616 24'13 94.124 103)? 68.371 1206 —80.851 ——64.245 Svajc —— Suisse . 18.825 229 12.657 230 36.939 405 87.532 6'62 -l-18.114 444875 Olaszorszag —— Italic 41.397 503 31.742 5'7'8 117264 1286 57.316 1010 4—75.867 -l—25.574 Franeiaorszá—g— France . 23.304 283 17.265 314 16.210 178 28.349 500 — 7.094 —§—11.084 Belgium _ Belgigue. . 7.090 086 5.625 102 8.333 091 8.048 142 %— 1.243—l— 2.423 Németalföld —— Pags- Bas . . 18.536 225 11.554 210 4.707 052 4.714 083 —13.829—— 6.840r Nagy—Britannia (Irországgal)
Grande-Bretagne (Irlande
comprisc) . . 34.226 5115 20.592 3'75 51.530 565 55.380 9'70—1—17.304—l—34.788 Svédország — Suede . . 1.761 021 1.332 024 2.546 028 2.010 055 4— 785 -§— 678 Lengyelország —— Pologne. 29.797 362 25.085 456 11.547 1'27 5.777 102 —18.250 ——19.308 Bulgária —— Bulgarie 11.919 145 8.963 1'63 5.356 059 5.003 088 — 6.563 — 3.960 Görögország — Grace . 4.711 057 2.690 0'49 6.192 068 5.669 1'004— 1.481—4— 2.979 Törökország — Turgwie . . 4.414l 054 5.505 100 4.703 052! 2.572 0'45H— 289 — 2.933
Amerikai Egyesült Államok ——
États-Unis dAmérirlue . . 39.603 481 22.994 418 3.882 043 3.777 067 —35.721 ——19.217 Egyéb országok———Autres pays 30.096 367 20.409 372 57.852 635 34.761 614 4—27756 444352 Osszesen —— Total 823348 10000! 549583 100 OOíí 911066 10000 56712] 10000 4—88.318-l—17.538
E táblából kitűnik, hogy Ausztriával szemben való zuhanása Olaszországgal szemben aktivitá- aktivitásunk kisebbedett, Romániával és Cseh— sunkat mélyen lerontotta. Franciaországgal és Nagy-Britanniával lebonyolított árucserénk jelen- tős javulást mutatott a többi országokkal lefolyta- lott forgalmunkhoz viszonyítva. E két országnál a behozatal csökkenése és a kivitel megerősödése
domborodik ki, ami Franciaországnál az előző évi
passzív mérleggel szemben számottevő aktívumot Szlovákiával szemben pedig passzivitásunk növeke-
dett. Cseh-Szlovákiával lebonyolított külkereske- delmi forgalmunk a szerződéses állapot megszű- nése következtében jelentős mértékben megcsap- pant. Behozatalunkban Cseh-Szlovákia részesedési aránya 21 százalékról leszállt 91 százalékra. Kivj- telünkben pedig az arányszám 16'8 százalékról 43 százalékra módosult.
Jugoszláviával lebonyolított forgalmunk ered—
ménye a behozatal növekedése és a kivitel vissza- esése miatt passzívvá vált. A németországi forga- lomban a behozatali és a kiviteli oldalon is gyen- gült az árucsere, végeredményben Németországgal szemben a passzívum kisebb lett. Svájcba irányuló kivitelünk némi megerősödése mellett a Svájcból származó behozatalunk jelentékeny visszaesése ez- zel az országgal szemben aktivitásunkat emelte, míg olaszországi rendeltetésű kivitelünknek felére
eredményezett, Nagy—Britanniával való forgal—
munkban pedig az aktívumot a kétszeresére emelte. Lengyelországi behozatalunk valamivel ki- sebbedett, az odairányuló kivitelünk pedig a felére esett vissza, ennek következtében Lengyelországgal szemben a passzív egyenleg kedvezőtlenebb lett mint az előző évben. Az Amerikai Egyesült Alla- mokhól származó áruk értékösszege lényegesen megcsappant, az oda kivitt áruk értékösszege azon—
ban alig változott, miért is a passzivitás jóval alatta maradt az előző évinek.
Meszlényi Emil dr.
