Résume'. Dans le premier trimestre de 1926, le moui'ement du commerce eoctérieur de la Hongrie s'est assez bien forme. Le
mouoement total a augmenté par rapport a
l7année derniere: it a été de 339'4 millions de couronnes—or contre 3072 millions a l'é- pogue correspondante de 1925. Relatii'ement a llanne'e derniere, les exportations se sont aecrues de 20'10/0, et les importations de 3'70/0 seulement; donc la plus grande partie de tlac- croissement recenait a temportation, ce gui est un fait favorable. Par suite de cette aug—
mentation plus grande de llexportation, le passif de la balance des trois mois en
guestion —— 33 6 millions de couronnes-or—
e'tait infe'rienr a' celui ales troíspremiers mois de 1925, lorsgue llexce'dent dlímpor- tation avail été de 52'ó millions de couronnes-or.
Le mouoement du commerce exte'rieur a flechi, cette fois aussi, par rapport au dernier trimestre de llanne'e derniere; c'est un fait gui se répete ordinairement dans la Hongrie de caractere agricole. Toutefois, cette régression n e'tait pas entierement due a la forte elimi- nution des réseri'es exportables de produits agricoles, mais plutot aux difficulte's gui se produisirent pour le placement de farines.
Notamment, bien gue lexportation des grains paniiiables ait en général augmenté, la pro—
portion de lexportation de farines a baissé.
( Voyez le tableau de la page 281. ) Cette baisse tient principalement a ce gue la Tehe'co- Slovaguie dont le territoire actuel a toujours e'te' un des de'bouchés de premier ordre des farines hongroises, s en est ferme'e autant gue possible, ces derniers mois.
Un fait domine limportation des trois premiers mois de 1926: l'accroissement des importations de mars. It e'tait du, en premier lieu, a la mise en vigueur du traité de com- merce franco-hongrois, par suite de guoi le trafic avec la France prit de lle'lan. Llimpor—
tation de prouenance francaise a fort aug—
mente' pour les parfums, les chaussures a tennis et a sport, les pneumatigues, les autos et les chássis dmautomobiles et cest
également par ce traité gu on peut expliguer le développement de mars de limportation
-——————————————————————
lll'lllllllllllllllIII-Ill....I'll-llllllll-IIIIIIIlllllllll-IIIIIIIIIIIII-Ill-ll.-Ill-Ill-llllllllllllllllllllllllIII-IIIIIIIIIIII
' úgy a behozatali,
1 KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS ]
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1926. év első negyedében.
Commerce exte'rieur de la Hongrie dans le premier trimestre de 1926.
des fins tissus de coton on, a cöté de l'ac- eroissement de l'importation d'autres pays, celle de la France a également augmenté guelgue peu. Cependant, guant aux tissus de laine, ce sont plutót llAutriche, llAllemagne et la Grande-Bretagne gui ont profité des faveurs du traité franco-hongrois.
(Buoigue, malgré l'accroissement de mars, l'importation des articles textiles ait fléclii, il n'y a pas eu, dans le premier trimestre de
1926, de changement essentiel dans llordre
des principales marchandises du commerce
exte'rieur de la Hongrie. Toutefois, il est a remarguer gue le plus important article d'ex- pwtation du pays, la farine, est tombé au deuxiéme rang, apres les animaux de trait et de boucherie. En revanche, lexportation de fTOment a fort augmente', en prenant la WOisieme place, ainsi gue l'exportation d'oeufs, gut occupe maintenant la guatrieme place.
Dexportation des articles industriels slest également accrue, principalement aux machi—
nes agricoles et aux articles delectricité. (Pour les données détaillées suivant les principaux pays et articles, noir les pages 283 et 284.) Külföldi árúcserénk, mely az 1924. év első negyedében 2407 millió aranykorona volt s
1925-ben ugyanezen időben 307'2 aranykoro—
nat lett, 1926-ban ismét emelkedve, 3394 millió aranykoronára rúgott. Fejlődött az 1924.
es 1925. év első három hónapjához viszonyitva mint a kiviteli forgalom.
A növekedés azonban az 1925. évhez viszo—
nyitva a kivitelnél 20'10/0-08, tehát sokkal nagyobb, mint a_behozatalnál, hol a növeke- dés 3'70/0 volt. A kivitel nagyobb mértékű növekedése folytán a mérleg háromhavi pasz- seiouma is kisebb 33'6 millió aranykorona, mint az 1925. év első negyedében, ami—
dőn a behozatali többlet 526 millio arany- korona volt.
A forgalom, mint az az agrarjellegű Magyar- országon rendszerint ismétlődik, az elmult év utolsó negyedéhez képest ezúttal is vissza- esett. Az átlagos havi forgalom ugyanis az 1925. év utolsó negyedében a behozatalnal 709, a kivitelnél 75'2 millió aranykorona volt, a f. év első három hónapjának 62'2, illetve
1926 —-281—— 5. szám.
510 millió aranykoronás behozatali, illetve kiviteli átlagos forgalmával szemben. A vissza- esés mértéke tehát 1926—ban a behozatalnál 12'30/0—08, a kivitelnél 32'20/o—os volt, a meg—
előző évi 21'2, illetve 37'4"/o-kal szemben.
Ez kedvező tünet, mert a visszaesés mindkét viszonylatban kisebb 1926-ban, mint 1925-ben.
Az előző évvel való összehasonlítás esetében azonban figyelembe kell venni egy igen fon—
itos körülményt és pedig azt, hogy mig az 1925. év első felében az országnak a leg- fontosabb kiviteli oikkei közül, az 1924. évi jóval rosszabb aratás dacára, erőteljes őszi ex—
porttevékenység folytán a kenyérterményekből már alig voltak exportálható készletei, addig
1926—ban még számottevőek azok a mennyi-
ségek, amelyek a kenyérterményekből a kivitel céljaira rendelkezésre állanak. Ez a magában—véve kedvező tünet azonban egy kedvezőtlen jelenségre is enged következtetni. Kedvezőt- len ugyanis az, hogy a kenyértermények el- helyezésénél elsőizben mutatkoznak határo—
zottabb alakban, az összeomlás óta bizonyos elhelyezési nehézségek. A részletek vizsgálata azonban azt mutatja, hogy nehézségek főként csak a lisztalakban való elhelyezésnél vannak.
Ezt a megállapítást élénken igazolják az alábbi táblázat adatai:
Kenyértermények kivitele.
Emportation de produits panifiables.
§ Ama mois de janvier—mars
__1924* 19257 1926
Árúmegnevezés január—március havában
_. , " *f .
Désígmrtion $ ; 5 S § í
marchandise § § ! o/0 ág % §§ o/o
s 3 s 5 E E
x- 3 ;. § :. §
%a; És —§s
Liszt ——Farines 482'5 —— §890'1 — 272'9 ——
Liszt gabonára a
átszámítva — !
Farines calcu- !
le'es en ble' . . 644'0 59'56520'0 659 3640 5'i65 Búza—Froment 178'6 16'03122'8 15'5 451'9 45'3 Rozs ——- Seigle . 265'5 24'53447'2 18'6 182'2 18'2
Kenyérmag öszA [
szesen _ Grains ' panifiables— au l
total . . 10831 100'03790'0 100'0i998 1 1000 Az adatok szerint — ténylegesen és viszony- lagosan még inkább —— csak a lisztkivitel hanyatlik, mert az összes kenyérmagkivitel, ha az exportot az előző évi terméshez viszo- nyítjuk, akkor fokozatosan emelkedik. Az 1924.
év első három hónapjának exportja szem-
pontjából irányadó 1923. évi aratás ugyanis, mint az 1926. év első negyedének kivitelé—
nél figyelembe veendő 1925. évi aratás ked- vező volt. Kedvezőtlennek tekinthető ellenben az 1924. évi aratás, úgyannyira, hogy az 1925.
év első hónapjaiban a liszt- és gabonaexport kereteinek fenntartását már csak a belföldi szükségletek kielégítésére is szolgáló külföldi búzabehozatallal lehetett biztosítani. A liszt- kivitel szempontjából az 1924. évi első negye- dét azért nem lehet normálisnak tekinteni, mert akkor még fennállottak a kiviteli illeté- kek és korlátozások. A jelzett időszak alatt kivitt búza különben nem a kereskedelem eladásaiból, hanem a túlnyomórészt Svájcba irányitott állami szállításokból származott. Az 1925. évről közölt forgalmi adatokat sem lehet irányadóul venni, mert a gyenge európai és világtermés folytán mutatkozó nagy áremel—
kedések, valamint az európai készletek ki—
merülése idejében elsősorban az eladó diktálta a feltételeket és nem a vevő. Jelenleg pedig inkább az ellenkező esetről van szó s ennél—
fogva érthető, bár Magyarország malomiparára nézve kétségtelenül kedvezőtlen tünet az, hogy 1926 január-március hónapjaiban, a gazdasági évnek második felében, amidőn már észre- vehetővé kellene válnia a kenyértermény—
behozatalra szoruló államok szükségletnöve—
kedésnek, még mindig nem tud érvényesülni a magyar malmoknak a lisztalakban való export növekedésére irányuló törekvése. Ezt élénken igazolja ugyanis az a körülmény, hogy az
191 1/ 1913 évek átlagában az exportált kenyér-
termékek mennyiségéből átlagosan 50%, a gazdasági év második felében gpedig BOD/mot megközelítő volt a kenyértermény'exportban a kivitt liszt részesedése, a fenti kis táblá- zatban ezúttal kimutatott 36'5of'o—kal szemben.A lisztkivitel visszaesésének egyik fóoka, hogy Cseh—Szlovákia, a magyar lisztnek egyik elsőrendű exportpiaca az utolsó hónapokban lehetőleg elzárkózott a magyar liszt behoza- tala elől. Cseh—Szlovákia ugyanis a némileg szabályozható prágai, brünni és pozsonyi tőzs—
déken jegyzett belföldi lisztárak átlaga szerint emeli és csökkenti vámjait. Ezenkívül az Ausztrián át haladó s a régi Csehországba legolcsóbban vezető dunai úton szállított kül- deményeknél oly nehézségeket támaszt, hogy a magyar exportőr, a történelmi tartományokba való eladás esetében is, lehetőleg a drágább Bozsony-, illetve Szobon áti szállítást választja.
Ujabban pedig az életbeléptetett származási bizonyítvány mellett még a behozatali engedély megszerzése is terheli a magyar eladót. Ert- hető tehát, hogy az 1925. év első három
5. szám. 1926 hónapja alatt kivitt 164 ezer métermázsával
szemben 1926-ban csak 79 ezer métermázsa lisztet tudott Magyarország Cseh-Szlovákiá- ban elhelyezni. Az 1925. évvel szemben növe- kedett, bár hónapról—hónapra fokozatosan csök- ken az ausztriai szállítás, mely az év első három hónapjában 139 ezer métermázsát tett. Ama—
gyar liszt szempontjából új piacoknak tekinthe—
tők Görögország és Olaszország. Az export az előbbibe 26 ezer, az utóbbiba 20 ezer niétermázsa volt. Kisebb tételekkel Románia, Németor- szág és Nagy—Britannia szerepelnek. Az 1925.
évben tekintélyes volt a Lengyelországba irányuló lisztexport, mely azonban 1926-ban nem ismétlődött meg. Talán azért is, mert a a zloty áresése folytán malmainkra nézve ez az üzlet vesztességgel járt, miután a len—
gyel átvevők zlotyban fizettek. Az itt közöl—
tek szerint tehát a magyar malomipar ne- héz küzdelmet folytat a külföldi piacokért.
A küzdelem némi sikerrel is járt, mert Cseh- Szlovakia elzárkózása által okozott vissza—
esést, némileg ellensúlyozzák a görög és olasz piacokon elért eredmények. Egyébként a gabonaneműek és a tengeri-készleteknek kivitele teljesen kielégítő mederben folyik.
Elég kedvező képet nyujtanak a külke- reskedelmi forgalomnak hónapok szerint rész- letezett adatai, ha az év első három hónap- jának eredményeit az előző év ugyanezen időszakával szembeállítjuk.
A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Mouvement du commerce exte'rz'eur par mois.
1 9 2 5 H 1 9 2 6
zé %.*s "É sa";
a s: én se
, SaFö 5€§§n
HOMP __ § § láugt § § TÉgÉt
523 § ::SÉTN ÉÉ § 32 T"
' 3 _ § : "AL"- *
MW Se a": üst—s es 752 §4§t§
oo 360 Nv—3**B oo 346 ön,—353
% § ; saw—%% % § E seas-as
mi: MH És?—ÉSR mr— Míü $$$—33—
millió aranykorona — en millions de tom'mmes-or
l Január ——
Janvier. 68'4 85'2 —— 282 583 53'5 —l- 0'2 Február —
—Fe'wier 588 399 — 18'9 62'7 50'3 — 12'4
Mároius— í
Mars 57'7 52'2 — 5'5l 70'5 49'1 — 214 Együtt ——
Total .
179'9 127'3 —- 52'6 186'5 152'9 — 83'6
A kivitel általában nagyobb az előző évi—
nél, bár a március havi kivitel, elsősorban a már előbb részletesebben tárgyalt lisztkivitel visszaesése folytán, némi ellanyhnlást mutat.
A behozatalnál feltűnő a március havi beho—
/
fass—
zatal növekedése. Ez a növekedés elsősorban
a francia szerződés életbeléptével hozható kapcsolatba. A szerződés életbeléptetésével észrevehetően növekedett a Franciaországgal való forgalom. Föllendült a franciaországi behozatal az illatszerekből, a tennisz- és sporteipőkből, pneumatikokból, automobilok—ből és automobilalvázakból. A finomabb pamut-
szöveteknél a behozatal március havi fejlődése,_
tehát más államok behozatalának növekedése mellett is nőtt valamivel a francia részesedés.
A gyapjúszöveteknél azonban inkább Ausztria, Nagy-Britannia és Németország javára szol—
gáltak a francia szerződés kedvezőbb tételei.
A külkereskedelmi forgalomban szereplő legfontosabb árúk sorrendjében a behozatal- nál nem tapasztalható lényeges változás, bár a textíliák behozatala, a március havi emel—
kedés dacára, visszaesett. Az 1925—ben har—
madik helyen szereplő gyapjuszövetbehozatal, a legfontosabb árúk sorrendjében az ötödik helyre került. Rendkívül nagy a harmadik helyen szereplő nyers dohánybehozatal. Ez azonban gazdasági szempontból nem bír na- gyobb jelentőséggel. mert a dohányjövedék időszakonként nagyobb vásárlásokkal szokta hosszabb időre fedezni szükségletét. A kivi- telnél kiemelkedő jelenség, hogy a liszt a legfontosabb exportcikkünk, az első helyről a vágó- és igásállatok után a második helyre került. Ezzel ellentétben a mult év első ne- gyedéhez képest erősen növekedett az ezút- tal harmadik helyet elfoglaló búzakivitel és a negyedik helyen szereplő tojásexport. Meg- jegyzendő, hogy amennyiben nem az egész évnegyedet, hanem külön csak március hóna—
pot vizsgáljuk, akkor azt látjuk, hogy az első évnegyed utolsó hónapjában a legelső- rendű exporteikkünk a tojás volt.
Az első évnegyed külkereskedelmi forgalmá—
ban szereplő legfontosabb árúkat, az előző év megfelelő időszakának forgalmával szembe- állítva a 283. lapon közölt táblázat tartalmazza.
A behozatalnál, mint előbb már említettük, ha a forgalmat az előző év első negyedéhez viszonyítjuk, akkor visszaesett úgy apamat—, mint a gyapjúszövetbehozatal. Ennél az ősz- szehasonlításnál nem szabad azonban meg- feledkezni arról, hogy az 1925 év első két hónapjában a belföldi kereskedelem még az infláció alatti árúéhség hatása alatt állott s ennélfogva külföldi textilárúkat a normálisnál nagyobb arányban vásárolt. Ha a viszonyí- tást az 1925. év bármely más negyedéhez képest végezzük, s különösen ha csupán csak a március havi forgalmat vizsgáljuk, akkor a kész szövetek behozatalánál inkább növekedő,
1926 ———283— 5. Szám.
Magyarország külkereskedelmi forgalma 1925 és 1926 első negyedében.
Commerce eacte'rieur de la Hongrie dans le premier trimestrc de 1925 et de 1926.
§ § ; Mennyise'ábméter— Érték ezer arany HAzoósZgértek
A legfontosabb árúk, illetőleg árúcsoportok %% § v.mdíazrsdbokabran koronákban pouíwígőe
megnevezése ff §. ' guantiiémg. m. ou Valeur m minimá de laui'alei—Iir
%? § ? en pieces de couromies-or ! zoíale
Désignation des principales marchandises et des ɧ 1925 1926 : 1925 ? 1926 111925 l 1926
principaur groupes de mazchaiidises ÉÉ január;_márcíus hónapjaiban
___. 707101PY—111a1'5
ta
A) Behozatal —— Importation .l
Pamutszövet —— Tissus de coton . 9 32648 23325 27780'8197852 1545 1061 Nyers és megmunkált fa -— Bois brut et ouvre' . ,, 4353965 5276159 15508'9'17900'43 862 9150 Nyers dohány — Tabacs bruts . ,, 6197 30015 2825'812984'21 1'57 696
Szén —— Chmbrm. . . ,, 21716623018305 9161'512613'01 5'09 6'76
Gyapjúszövet — Tissus de laine ,, 8575 510416462'7 114106 9113 6'12 Pamntfonál és -cérna — Fils de aztan et fils retors ,, 15361 17061 80769 90515 449 435 Papiros és papirosárúk — Papier et m !icles de papier ,, 103840 121987 47334 63656 2 63 3 41
Nyersfémek —— Métaum bruts . . _ 26432 40288! 36452 6337'9; 203 340
Gépek és készülékek —— Mac/Lines et appmeils . ,, 30525 31183 64605 62852 359 337 Ásványolaj —— Huiles minémles . . ,, 54345 249865 9603 3678 ő;; 053 1117
Vasárúk — Ouvrages en fe'r. ,, 27986' 25011 40190 34408; 223 184
Kíke'szitett bör —— Ouirs prépare's . ,, 2647 2478 29353 3320 67 1'63 1'78 Villamos gépek és készülékek —— Machines ctappa-
rerls électzigues. . . . . . , v . . ,, 2020 2984 1066'7 2410'1 0'59 129
Nyeis pamut —- Colon brut . ,, 108075 108651 2584'7 2397'6 1'44 128
B) Kivitel —— Exportation ? ;
Vágó- és ígásállatok —- Animaum de bozmherie ei drb : ? §
de trait . pieces 42688 6731815018'7'18526'9 1180 1212
Liszt —-— Farines . 11 390147 272900l21727'2 13962'2 17'08 913
Búza — Froment . . . . ,, 122765 451901! 4870'143204'2 383 864
Tojás — Ocufs . . . . *. ,, 46447 67883; 5683'2311407'7 447 746
Tengeri —_— Mats . . . _, - 278070 757124; 5987'6E10986'8 471 7 19
Disznózslr szalonna —— Saindotim, lard. ,, * 7193 4780751282 7! 8837'0 1'01 578
Cukor —- Sucre . ,, 197189 204488í 69016; 68023 542 4'45
Friss és elkészített hús kolbász — Viandes fratches 1
et préparées, saucisses . . . ,, 7024 30735l 14664 52081: 115 3'41
Villamosgépek és készülékek — Illachincs et appa- ! l ;
reils éleclrigues . . . . . ,, 6867 11441 2963 3' 38191)! 233 250
Leölt baromfi —— Volaille marta ,, ' 17712 14695 38059 36913 299 2 42
Rozs —- Seigle ,, 147170 182201 5067".) 33341 398 218
Toll —— Plumes . . ,, ; 5780 4793 36337 26482 286 1'73
Gépek és készülékek ——Machines et appareils, ,, _l 27202 17779 388003 2240 8. 305 1'47
Vasárúk —— Oum ages en fer . . ,, 23367 326371 22243; 2213 6 175 145
5 l %
mint csökkenő irányzatra lehet következtetni.
A félgyártmányoknál növekedett a pamut- fonalák és csökkent a gyapjúfonalak beho- zatala. A textíliák nyersanyagainál általában bizonyos Ianyhnlás mutatkozik. A lanyhulás azonban oly kismértékű, hogy abból nem lehet még a belföldítextílípari termelés visz- szaesésére következtetni.
A nyers- és megmunkált fa behozatala, mely ezúttal igen megközelítette a pamut—
szövetbehozatal értékét, igen erősen növeke- dett. A növekedést elsősorban az ipari és építkezési célokra érkező faanyagok okozták, ami mindenesetre kedvező tünet. A szén—
behozatal is növekedett. erősödött tehát legalább is az év első három hónapjában a
belföldi termeléssel szemben a külföldi szén versenye.
A gépek behozatala némileg visszaesett, erősen emelkedett azonban az egyébként kisebb jelentőséggel bíró villamos gépek és ' készülékek behozatala, ami a villamosítás terjedésére enged következtetni. A villamosí- tás fejlődésével hozható elsősorban kapcso- latba a nyers fémek importjának nagymér—
tékű növekedése is. Csökkent a vasárúbeho- zatal s mint az egész elmult év folyamán, úgy ezúttal is erősen emelkedett a papiros- behozatal. Természetes s az automobílizmus terjedésével szorosan összefüggő tünet az ásványolaj—import növekedése. Említésre méltó még, hogy az olasz szerződésben lényegesen
5. szám. ——-284-—— 1926
A külkereskedelmi forgalom megoszlása országok szerint az 1925. és 1926. év első negyedében.
Répartition par pays du commerce emte'm'enr de la Hongrie dans le premier trimestre de 1925 et de 1926.
Behozatal —— Importatíons Kivitel —— Empartations
, _ _ __ 1 9 2 5 1 9 2 6 1 9 2 5 1 9 2 6
Szarmazasi, illetoleg
rendeltetési országok januar—március hónapjaiban —- janvier—mars
Pays de provenance ezeIÉlgígny- ezerl'ÉrzttÉiaKny- ezegráignv- ezeiÉlái'Ény-
et de destination —koronákban o/o—ban koronákban D/o-ban koronákban ulo-ban koronákban olc-ban
Valenr en % Valenr m % Valeni' en % Valenr en 0/0
en mtllzers en mtllzers en mtlliers en millzers
de eonron— de cozn'on- de couron- de eonron—
"83—07 "ZS-Of HÚS—OT "ZS—OT
Ausztria — Antm'che. 42.161 2343 35.967 1928 35.994 2829 51.492 3368
Cseh Szlovakia —— Tehéeo Slow. 44.558 2477 41.055 22 01 26.935 2117 29.927 1958
Románia — Roumamíe . . 12.014 668 13.841 7'42 7.035 553 7.812 5'11
Sz. H. Sz. all — RoyaumeS. C. S. 7.176 399 5.994 321 8.821 693 8.425 561 Németország —— Allemagne. 27.474 1527 27.253 14 61 14.267 1123 19.715 1290
Svajc — Suisse 8.049 447 8.151 437 2.297 181 5.331 349
Olaszorszag — Italie 9.304 517 9.625 516 9.369 7 36 11.137 728
Franciaország — France . 2.904 161 4.090 219 609 048 1.956 9128
Belgium — Belgigue. 1) I) 341 018 1) 1) 265 017
Hollandia — Pays- Bas. . . 2.436 135 2.909 156 268 021 237 015
Nagy- Britannia—Gr.Bretagne 4.644 258 5.594 3'00 1.797 141 1.476 097
Svédország — Suede . 1) ') 206 011 1) 1) 103 007
Lengyelország —— Pologne . 7.231 402 11.751 630 12.721 1000 1.807 118
Bulgária — Bulgarie . . . 1) 1) 4.049 217 1) 1) 915 060
Görögország — Greee . . . 1) 1) 2234 120 ') 1) 2.609 171
Törökország _ angm'e . . ') 1) 6.846 367 1) ') 603 039
Amerikai Egyesült--Államok —— l
États- Unis d'.Am . . 1.468 082 3.645 196 765 060 628 041
Egyéb orszagok——Antres pays , 10.490 5'84 2.985 160; 6.341 498 8.446 5'52 Összesen —— Au total. 179909 10000 186536 100 OOí 127239 10000 152884 % 100'00
? _ l;
1) Nincs külön kimutatva. — Non indigne' spécialement.
mérsékelt vámtételek dacára visszaesett a
délígyümölcsök behozatala.
A kivitelben a már előbb említett tojás- és buzakivitel mellett kiemelkedő fejlődést mutat a disznózsír, a tengeri, a friss és el- készített hús, valamint a vágó— és igásállat- export. Visszaesett ellenben aleölt bar01nti,a toll és a rozs exportja. Tehát az adatok is azt mutatják, hogy a rozs elhelyezése bi- zonyos nehézségekkel jár. A eukorexportnál a mennyiség emelkedett ugyan, az érték azon- ban a cukorárak világpiaci ellanyhulása foly—
' tán némileg visszaesett. A eukorexport szem- pontjából ez az eredmény elég kedvező mert figyelembe kell vennünk az egész világon mindenütt érezhetö cukorkrizist.
Az ipari kivitelnél ezúttal bizonyos javulás mutatkozik. Visszaesett ugyan a gépek és készülékek exportja, ez azonban azzal függ össze, hogy jelenleg semmit, 1925 első ne- gyedében pedig 12 millió aranykoroanér- tékű gőzmozdonyt küldött vissza javitas után MagyarOrszág Jugoszláviába. Visszaesett a malomipari gépek exportja is, erősen emel-
kedett azonban a mezőgazdasági gépeknek a Balkán felé irányuló kivitele. Érdemleges fej- lódés mutatkozik a villamos gépek és készü—
lékek exportjánál, hol 30 millió aranykoro—
náról 38 millió aranykoronára növekedett a kivitel értéke. A növekedés elsősorban a magyar gyártású dinamók kivitelének fellen—
dülésével hozható kapcsolatba, hozzájárult azonban ehhez még az is, hogy ezúttal a villamOS izzólámpáknal már nem mutatkozik visszaesés, hanem inkább egy árnyalatnyi fejlődés.
A vasárúk exportja az előző évi keretek között mozgott, határozott fejlödés mutat- kozik azonban a vasúti kocsiknál és a vasfélgyártmányoknal. Megállapítható tehát, hogy gép-, vas— és elektrotechnikai iparnak export-tevékenysége, különösen a Balkán felé irányuló viszonylatokban kedvezőbb képet mutat az 1926. év első negyedében, mint 1925-ben.
A forgalomról eddig közölt adatok össze- foglaltan taglalják a tulajdonképeni forgal- mat, a kikészítési és javítási forgalommal. A
1926 ——285— 5. szám.
forgalomnak forgalomnemek szerinti megosz- lását mutatják az alábbi adatok:
; És
Pagvg
§ § A'ngv
o lps 0:
, —-$ :: V'SÉAs
Megnevezes Ég a amel-§
*: cm ._e d—l—s a:
s s a % Ézsst
Désignation ;: §. '; § §§§§§
§: Em aga—ÉS
1926 január—március havában — Aux mois de jam'ier— mars 1926
l
1865 1529
Teljes forgalom— Tra/icíotal — 38'6 Ebből: —— Dont:
Tulajdonképeni forgalom — *
Trafic proprement dit. _ 1728 1366 — 36'3 Kikészítési forgalom — Tra- ;
730 de perfectionnement 13'2 15'4l %— 22 Javitási forgalom — Trafic i
de réparation. . . . ll 0'5k 10? _t— 0-5 Él. .
Ha az itt közölt adatokat az előző év meg—
felelő adataival szembeállítjuk, akkor azt lát—
juk, hogy úgy a kikészítési. mint a javítási forgalomban a behozatal növekedett és a ki—
vitel visszaesett. A mérleg javulása tehát tisztán a tulajdonképeni forgalom megerősö—
désével magyarázható.
Az egyes országokkal való összekötteté- seink a mult év megfelelő időszakához képest, mint azt a 284. lapon alább közölt részletes adatok mutatják, némileg megváltoztak.
Csökkent valamivel az ausztriai behozatal és növekedett a kivitel. A kivitel értékössze—
gének némi emelkedése dacára Cseh-Szlová—
kiának az összforgalomban való részesedése mindkét viszonylatban csökkent. Némileg gyen- gült a németországi behozatal, az ugyanoda irányuló kivitel azonban emelkedett. Fejlő—
dött a Franciaországgal és Nagy-Britanniával való forgalom, sőt a lengyelországi behozatal is, ellenben rendkívüli mértékben visszaesett a Lengyelországba irányuló lisztkivitel teljes megszűnése következtében az ugyanoda irá—
nyuló kivitel.
Az Sz. H. Sz. állammal való forgalomban viszont visszaesett a behozatal, sőt némileg a kivitel is. Romániával való forgalomban mindkét viszonylatban növekedés észlelhető.
A növekedést a kivitelnél a vasfélgyártmá-
nyek, vasárúk, gépek és villamos cikkek ex—
portjánál mutatkozó fejlődés, a behozatalnál pedig főként a növekvő fa- és ásványolaj- import okozta. Az olaszországi behozatal, az előző évinél valamivel kisebb déligyümölcs—
behozatal dacára fejlődött, a kivitel pedig még inkább növekedett, különösen az erő—
teljes lisztexport következtében. A Svájccal való forgalmunk a behozatalban nem mutat változást, a kivitelben azonban fellendülést mutat a vágómarha- és toiásexport, valamint a kikészítés után újból visszaküldött gaze, krepp és tiszta selyemszövetek forgalma is.
Az országok szerinti részletezésben ezút- tal elsóízben közölt államok közül Svédországba irányuló exportunknak legszámottevőbb cikke volt a lucernamag és a kender. A Svéd—
országból származó számottevóbb importcikkek pedig a villamos és egyéb gépek voltak.
Bulgáriából származó behozatalunknak több mint 90%-át a nyersdohány képezte, az ugyan—
oda irányuló kivitelünkben pedig számottevóbb cikkek voltak a különféle gépek, vasúti sze- mélyszállító kocsik, vasárúk, vasf'élgyártmányok és a müselyem. A törökországi behozatal túl- nyomó része ugyancsak a nyers dohány volt, a kivitel ezúttal még a szokott kereteknél is kisebb mértékű volt. A görög viszonylatban kiemelkedő tételek a behozatalnál a nyers dohány, valamint a bél és hólyag, a kivitel- nél a liszt, vasúti személyszállító kocsi, bur—
gonlía, Villamosgépek és cukor.
Osszegezve az elmondottakat, az 1926. év első negyedének külkereskedelmi forgalma az előző évekhez viszonyítva kedvezően alakult.
' A kedvező fejlödést elsősorban a mezőgazda- sági terményekből exportra váró készletek növekedése tette lehetővé. Az általánosan jó európai termés azonban bizonyos elhelyezési nehézségeket okozott. Ezek az elhelyezési nehézségek azonban csupán a liszt- és rozs- exportnál voltak határozottabb alakban ész- lelhetők.
A búzaexport egyidejű fellendülése azt mutatja, hogy az elhelyezési nehézségek nem annyira a magyar mezőgazdaságot, mint inkább a malomipart érintették.
Az ipari export fejlődése pedig minden- esetre biztató iel a jövőre nézve. *
Tormay Béla.
5. szám.
_ese— 1926
Magyarország külkereskedelmi forgalma 1926. év március havában, szembeállítva
1925. évi március havi adatokkal.
Commerce exte'rieur de la Hongrie an mois de mars 1926,
az
confronte' avec les données de mars 1925.
' un (" :— § - u a;
1925 § 1926 1925 § 1926 ? §§§ §? % ÉM
; _5 343 §?í§—§
Az árúk, illetőleg árúcsoportok március hónapjában — au mois de mars faj—(§: 8 § E; É
megnevezése A $$$—§ 17275
. ; eg § § § % ! ;
Désignation des marchandises, Mennyiség méter- Erték ezer arany— ɧ§S§ §—e'§ ;:3
respectivemcnt (les groupes de mázsákban koronákban § 5333 §§§3§
' "Á , _ 5 "x'—Xi
"WTCIWWZZSÉS (guantile' en gnin- Valem' en milliers egi 1 §§ § %OXÉE') taux métr. (le coaronnes-or EÉZ'ÉÉÉS: § 9553 ÉÉ :; 19 5 x% § 2 53 E A
A) Behozatal. —— A) Importatíon. _
Pamutszövet —— Tissns de colon 9.334 8.340 8.174'91 7 .701 8 — 4731? 1092
Nyers és megmunkált fa —— Bois brut et onvre' 1,191426§ 1,593.459 468565 63459 %— 1.660'3í 9'00 Gy apjúszövet —— Tissas de laine . 2. 477§ 2.595 4.952 3§ 6.153'7 —§— 1 2014 872
Szén — Charbon . 645. 685§ 837861 2. 702 3§ 3.572'0 —§— 869 7 306
Pamutfonal és cérna — Fils de coton el fils retors 4. 970§ 6.218 2 608 4§ 3.391'5 —l—- 783 1 481
Nyers fémek —— Me'laam brnts . 9.032§ 16.409 1. 223 3 27075 —§— 14842 984
Nyers dohány — Tabacs bruts. . 501§ 5.344 2285 2.597'2 —§—2.368'7 3'68
Gépek és készülékek —— Machines el appareils 9.882 12.182 2.260'1 2.281-91 __ 28 2? 316 Papiros és papírosárúk — Papicr el art. en pap. 32 780; 41.907 1.469 8 2.186 4 41— nm;! 3-10 sványolaj — Haile minérale . . . . 18.042§ 104381 3031; 1.518'6 §—§—1.215'5 2'15
Vasárúk —— Articles en fer . . 10.421 10.356 1.401'9 1.367'8 —— 34'1 1'94
Kikészített bőr _ Cairs prépare's A § 569 898 8212 13093 —§— 488 1 186
Selyem— és félselyemszövet —— Tzssus de soie et *— § §§
de mi- soie . . * 156 1515 1. 3757 1.183'1 — 192'6'5 1'67
Kötöttárúk, pamutból —— Ait. de colon tricutés 295 320 9036 9714, —§— 67'8§ 138 Villamosgépek és készül. — Mach et appar c'lee.lr 728 1.204 3366 8849 —§— 548'3'* 1'26 Déli gyümölcs — Fraits du Midi . . 30.269 32.251 8687 7097 — 1590 101
Gyapjúfonal —— Fils de laine . 2 5134 1.300 8.995 7011 §— 1984 099
V asfélgyártmány ok —— Prodnits mi—fabren fel § 7.449 13.1l4 3617 63663—§— 2749 090
§ db — piece ? 77.585 85 326 ;
Egyéb árúk — A'ntres marchandises pár — paire 67.088 70.587 22.164'7 24.370'5o§§ §— 2 205 8§ 34'55
la — g . 557366 1,095.z;43§ §; §
'db — piece § 77.5351 85.829? § *
Behozatal összesen —Imporí. totale ; pár — paire _ 67.038 70.587 § 577419 70 540 9 §—§— 12. 799 D§ 100'00
§ (] — g . § 2,534.136 8,783.633 § § §
B) Kivitel. —— B) Exportation.
'lojás — Oeufs 28.616 35 6l5 3.433'9 5.342'3§§-§— 1.908'4 1087
Vágó- ésigásáll. — Anim. de botlcherie et de trait ) 20.767 18.262 6.808 0 5.105'7 —— 17023 103
Búza — Froment . . 43.857 134896 17543 39120 —§— 2.157'7§ 7 97
Liszt — Farines. . 149.401 56.794 8.476'1 2 9152 — 5.560'9? 5'93
Disznózsír, szalonna — Saindouac lard 4.715 14.395 8266 2. 6705 —§— 1 8439 544
Tengeri - Alais . 66.635 179.441 1.466'0 _ 2 5122 41.046"? 512
Rozs — Seigle 57983 82156 9 0294 1 478 8 —— 5506 301
Cukor —— Sucre . 89 296 40.861; 312553 1.348'4 '— 1.776 9 275
Villamosgépek es keszul ——Mach. et appar e'lectr 3.248§ 4.310§ 18810 13128 —— 632 267 Gépek és készülékek — Machines et appaieils 10.463 8.812§ 1.5598 1.149'5 — 4103 234 Vasfélgyármányok —— Produits mi—fabr. en fer 36.381 50.032 10016 113138 —§- 1342 231 Vasárúk — Articles en fer . . . . . . . .§ 14.688 17.045 11701 11353 —— 348 231
Friss és elkészített hús, kolbász —— Viandes * * §;
fraiches el préparées, sancisses 3.069 6.329§ 6671 1085 5§ .4. 4184§§ 2-21
Kőszén —— Honille . . 280882 294355: 7989 1.059"? —§— 2603 2'16
Leölt baromfi — Volazlle morte 3.888 3.653 6957 10083 —§— 3126 205
Toll — Flames . . 1.900 1.819§ 1.121'7 1.003'1 —- _,118'6 2'04
Pamutszövet —— Tissus de celon . . . . . . 1.198 1. 067 , 1.1375 9899 —— 147 6 202
§db — piece 585 1086§
Egyéb árúk —— Antres marchandises pár m paire 1.929 4.101§§ 14.774. 1 13.956'3 — 8173 2341
lg —- (] *' . , 593091 5933;;;:.,
db — piece§ 21.352§ 19.343" : 1
Kivitel össz. — Exportation totale pár —— paíre § 1.929 4.10l3§ 52.227 1 49 121'3' —— 3.105'8 10000
A — g . §; 1,:;35.306 1527323, §
1) A mennyiség darabokban van kimutatva. —— La guanlite' est indigue'c en pieces.
