Ig.-III.un.-nun-nuln-nemnulluna—nu-.amon-nununnu—uhvuxn-n-l:uzen-nnllun-I-u-II-un-uuIuliu-llunnlllnlIll-Ilian-u-nu-n-n-n-u-lnllIl-Il
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS
sun-Illin-
..!nscnn!a___—___
u.n-l.-lui-lnniI'l-nni-nnnann-zuuw-nssun-I-cmnn-nn-m_uhu-:!nna—nnn-nun-nul-::n-n-un-nnn-nn-uun-a-u-Ill-I-u-acnnln-nnnna—mn-nnsuem.
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1925. év első felében.
Commerce ea/érieur de la Hongrie pendant le premier semestre de l'annc'e 1925.
Résztme'. Malgré la stagnation économigue générale gui depuis des mois se fait sentir presgue par toute llEurope et gui nla pas épargné ta Hongrie non plus, le mouvement de notre commerce extérieur a accuse un de'- veloppement assee favorable dans le premier semestre de l'année 1925.
La stabilisation et l'accroissement de la valeur de notre argent, puis la diminution tente, mais progressive des prix ont toutes contribué a retenir les masses de faire des
achats, en amenant méme les gens aisés a
user dlune certaine réserve. Par raison dle'eo- nomie, il a fallu, en outre, renvoyer un grand nombre dlemployés publics. Par suite de la stagnation gui s'est produite dans llindustrie et dans le commerce, le nombre des sans travail a augmenté surtout dans la elasse intellectuelle, et les moyens si faciles de subsistance au llépogue de l'inflation ont disparu.
En un mot, apres l'inflation,—— surtout dans la premiere moitié de cette année, —— se sont aecentue'es de plus en plus les di/ficultés prévues déja depuis longtemps, gui devaient se produire tót ou tard par suite de l'afduence des tra- vailleurs intellectuels gui sont venus slentasser sur le territoire relativement peu étendu de la Hongrie actuelle7 en eltero/tant a sly űxer.
Aprós avoir exposé toutes ces circonstances gui entravent le développement des afaires et llessor du trafic, et gui sont bien connues detous ceux gui observent la vie e'conomigue du pays, on pourrait s"attendre a une grande rechutc du commerce extérieur, ce gui cependant ne slest pas produit.
Le trafic total du premier semestre de llannée 1.924 a été de 5380 millions de couronnes—or contre le mouvemcnt de 6059 millions de couronnes—or du semestre passe'. loccroissement est donc d'environ '12 pour 100. En eomparant les résultats des deux années, il ne faut pas perdre de vue guc les restrictions de mouve- ment gui ont été prescrites par les ordonnances datant du eommenccment de l'année 19237 étaient encore en vigueur dans le premier semestre de 1924, mais il ne faut pas oublier non plus gue ces dispositions restrictives étaient maniées d'une fagon beaucoup plus atte'nuée dans la premiere moitié de l'année 1924 given 1923.
Les données spéci/iées par mois du com- merce extérieur de la page 257 nous ofrent
un aspect assee favorable et témoignent de tlamélioration de la situation.
Dans la premiere moitié de 1925, le bilan du commerce extérieur a elé de 60'3 millions de couronnes-or contre le passif de 582 millions de. couronnes—or de l"année 1.924.
Vu gue, par rapport au premier trimestre, le bilan du second semestre accuse déja une amélioration considérable, Eest un symptőme tres favorable dans la situation présente.
Tandis gue dans la premiere moitié de 1924 on avait encore a faire valoir un important stock de blé, en 1925, le pays disposait a peine de guelgue excédent exportable.
Les états des pages 258—259 font con- naitre les détails du mouvement de notre com-
merce extérieur. .
Depuis le commencement de llannée Pim- portatíon des tissus accuse une tendance a la diminution, ce gui ne peut étre attribué gu'en partie a l'accroissement de la production intérieure, mais cela doit étre en connexion avec la diminution de la consommation. Les produits mi-fabrigués de l'industrie textile ne présentent un accroissement gue pour les űls de coton, ce gui peut étre attribué au développement de llindustrie drapiere. La diminution de Fimportation des machines accuse un arrét lent des placements industriels.
La rechute des bois. du charbon, du fer brut et des produits mi-fabrigués en fer est liée a la stagnation économigue générale.
Les exportations o/frent en général un développement assez favorable. La liausse mon- diale des prix du blé et le iroment importé pour la mouture ont rendu possible gue, malgré une diminution de guantité de 280000 guintaux, llexportation de la farine accuse une augmen- tation de valeur. Par contre, Faugmentation con—
sidérable du prix gue nous venons de mentionner, nla pu empécher la diminution de guantité et de valeur de laexportation du froment et du seigle. .L'exportation du ma'is et des animaux vivants a cependant augmenté dlune maniere extraordinaire. La eltute brusgue de prix gui slest produite sur le marché mondial a exercé une influence défavorable sur l'exportation du sucre. C'est cependant l'industrie du fer gui a le plus soufert de la rechute générale de l*exportation industrielle.
7. szám. ——256 — 1925
Les details du mouvement de notre eom- meree extérieur nous font également pre'samer gue les symptőmes eritigues de notre vie econo- migue niont pas entame' l'organisme écononn'gue bien fondé du pays oni se rétabl'it de plus en plus. Ces données prouoent en outre gue les symptőmes critigues n'ont pas été si profonds gu on pourraz't le erot're d apres lopinion publtgue. Tout ee gue la stagnatt'on économigue des mois dernzers a produit coneurremment avec la stabilisation de la eouronne, c est pluiöt gulan grand nombre des moyens de subsistanee pratt'gne's a Fépogue de l'infiatt'on se sont réduits ou méme ont eessé dlexister. Onoigue cet e'tat de choses fasse sentir cette fois son poids sur an grand nombre de eitoyens et guiil ait ralenti la vie éeonomigue, tout de merne il nla pu la troubler.
La bonne re'colte, gm' est la garantíe la plus sűre de tlame'lioration et de l'actí—
m'te' du mouvement commercial, peut déja étre considéree comme assurée malgré les de'gáts cansés par les orages de ces jours derniers, ee gm' fonrnít aussi a notre índustrie et a notre commerce grandíssants des ressour—
ces nonvelles. An point de vue du bilan commercial aussi, la bonne re'colte aménera une amélíoratíon, de sorte one, de's a pré- sent, on peut conjecturer avec assurance gue le bílan commercial de 1925 sera de beaucoup plusfavorable gue celui de 1924.
Külkereskedelmi forgalmunk, dacára az általános, jóformán egész Európára kiterjedő s hónapok óta tartó gazdasági pangásnak, mely Magyarországot sem kerülte el, az 1925. év első felében elég kedvezően alakult.
Pénzünk értékének állandósulása s ezzel karöltve a pénznek nagyobb megbecsülésében mutatkozó értéknövekedése, továbbá az árak lassú, de fokozatos hanyatlása, megállította a tömegek vásárlási készségét és a lakosság fizetésképes köreiben is bizonyos tartózko—
dásra vezetett. Hozzájárult ehhez, hogy a takarékosság érdekében számos közalkalma- zottat el kellett bocsátani. Az iparban és kereskedelemben mutatkozó pangás folytán növekedett különösen az intelligencia köréhez tartozó munkanélküliek száma s összezsugo—
rodott az infláció idejében könnyűvé vált kereseti lehetőség. Szóval az infláció meg- szűntével, különösen a folyó év első felében.
erőteljesebben kezdtek mutatkozni azok a már régebben előrelátott nehézségek, amelyek a mai Magyarország viszonylag kis területén hirtelen összezsúfolódott szellemi munkások nagy tömege mellett, azok végleges elhelyez-
kedéséíg, előbb—utóbb jelentkezniök kellett.
Az államnak és a magánvállalatoknak létszám—
esökkentési törekvései is növelték az oly önálló üzleteket alapítók és a közvetítők számát, akik a nem hivatásszerűen választott életpályán egyrészt csökkentik az egy-egy vállalatra eső forgalmat, másrészt a konjunktúra hanyatlása idején mélyítik esetleges összeomlásokkal a gazdasági pangás tüneteit és szaporítják a csődök, kényszeregyezségek számát. Ezeknek a vásárlóképességre és a forgalom nagyságára mindenesetre befolyást gyakorló s az ország gazdasági életét figyelemmel kísérők előtt nem leplezhető körülményeknek előrebocsátása után, szinte várni lehetne a külkereskedelmi forgalom nagyobb mértékű visszaesését, ami azonban nem következett be.
Nem következett be visszaesés, mert a behozatal és kivitel együttes forgalma, sőt külön-külön úgy a behozatal, mint a kivitel értéke emelkedett. Az összforgalom ugyanis az 1924. év első felében 5380 millió aranykorona volt a most elmult félév 604'9 millió arany- koronányi forgalmával szemben, az emelkedés tehát mintegy 12 százalékos. A két év szembe- állításánál igyelembe kell ugyan venni azt, hogy az 1924. év első felében még fenn- állottak az 1923. év elején életbeléptetett forgalmi korlátozások, de azt is íivgyelembe kell venni, hogy a korlátozó intézkedések az 1924. év első felében már jóval enyhébben kezeltettek, mint 1923 ban.
A külkereskedelmi forgalomnak az egyes
hónapok szerint részletezett adatai (lásd túl-
oldali táblátl elég kedvező képet nyujtanak s a helyzet javulására vallanak.
A havonkint részletezett adatokból első- sorban az tűnik ki, hogy kivitelünk szabályo- sabban követi a forgalomnak az elmult év szerinti alakulását, mint a behozatalunk. A ki- vitel ugyanis csak a folyó évi áprilisban volt kisebb az elmult évinél, míg behozatalunk a folyó év második negyedében, ha nem is lénye- gesen, de kisebb volt mind a három hónap—
ban, minta megelőző év megfelelő hónapjai- ban. Ez az egy körülmény enged csupán a fentebb említett gazdasági pangásra követ- keztetni. A behozatalnak ez a visszaesése.
miután ezzel karöltve nem jelentkezett a ki—
vitel visszaesése, külkereskedelmi mérlegünket annak passzivitása szempontjából, igen ked- vezően befolyásolta. Az első három hónapban ugyanis, az előző évi megfelelő időszak két- szerese, 52'6 millió aranykorona volta be—
hozatali többletünk. Az év második negyedében pedig, az előbb említett körülményeknél fogva, csak 77 millió aranykoronát tett a passziv
7. szám. ; _ 258 __. §§§25
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1924. és 1925. év első felében.
C'onznrerw e,),ftéríeur (le, la Hongrie dans le premier semestre (le 1924 ef (le 1.925.
) Behozatal. — A) lmportation.
, , _ " , , ( _ , § M "458, ; _ § § §Az összérték
; , Az uruk, illetoleg emesopmtok § inázseálkllagídalgüllban§ EMÉLIÉÉJ gggnl § o/o—ában
' megnevezese § Egység ; vagy párokban ( * * I)gu7'lcent
De'sigrlation (les marchandises, IV "t' 0114anbe ?" William §l'aleur (" melliers 'de la valeur x respectivement des groupes de 'm' e farf'wes OZ'W'W'NS de (omomus OT ' torale
marchandises § § — " **
1924 1925 § 1924 1925 *1924§ 1925
Pamutszövet — Tissus de coton . (1 § 40.423, 54.172 32.880'9 46.492'5' 11'08 13'97
Nyers és megmunkált fa w Bois § §
brut el ouvre' . . , ,, 10292762 8,919.160É 32.806"? 305977 1101 320 Gyapjúszövec — Etolfesde lame ,, * 13666 12674: 194552 24.523'0§ 653 737
Szén —— Charbon . . ' ,. ; 5,12S.052 4215889: 230663! 17.480'6, 7'74 5'26
Pamutfonál és cérna — Fil de _ * §
(foton et fil relors . ,, ' 30.577 26.056 15.645'1 18.585'4. 525 408
Gépek és készülékek _.ZlIae/lmes § ,j § §
et appareils ' ", ,, 102.812 59.690 16.761'3 12.445'31 5152 374
Papiros és papirosárúk —Papier § §
et articles en papier § ,, § 188.414 197.750 87721 9 1725: 294 276
Nyersdohány — Tnbac brut * ,, § 9.174 15631 44598 7.110'7' 1730 214
Vasárúk -— Articles en fer . . . ,. 69.004 50.617; 39509 71029; 182 213 Kikészített bőr — Guirs préparés . ,, 9.838 5.459 10.853'3 64065; 8 64 193
Nyersfémek — Métauw bruts . ,, 49929 45256 6.813'1 6.358'5 2'28 1'91
Kötöttárúk, pamutból —— Articles § : §
trieotés m eoton . . . , -_ 1.138 1.762 2.705-7 34043; 0-91 1—62
Nyerspamut _ Coiorz brut . _ § 18.364 21.293 5.357-4 330133§ 1-30 1-59
Nyersbőr —— Peaum brutes . . 24.825 18.751§ 4.777'7 5.206'6É' 1'60 1'56
Gyapjúfonál —— I'il de lame ,, 7.644 11.044! 7.689'7 51003 258 153
Búza — Froment . . § _ 1.011 132913" 217 46931; 000 141
Selyem- és félsoly emszövet — § § § § ij
Tissus de soie et de mi— soie . . , l 884§ 551§ 4.191'3 42333]?1 141. 130 Nyersjuta —— Jute brut * ,. — 46.512! 49.814' 2.7923'4: 41854] 094: 126 Déligyumölcs —— Fruits du midi. , _ 20.8173 127. 829 732 7 39535 025 119
üveg és üvegarúk— J'erres in ren'es § ,, §§ 53.966 68971§ 2.691'2 3. 842 6§§ 0'90 l 16
Ásványolaj — Huiles rnine'rales . §l 258.131§ 2200 46479 3.668'2.1'5G 1'10
Nyerskávé — Café brui . . . . ; _ ' 8.013§ 11.536 1431-1 :.) 333 2 043 1-02
Nyersvas — Fer brut . . . . . !? " 203.180§ 137711 314101 2.164'2:l l'Oöl 061)
Olajosmagvak —— Graines § §§ , § §§
oleagineuses. . . . . . . § ,, § 44655 33'668§ 210' ll 2.0290' 0'07 O'Gl
Vasfélgyártmányok _ Produits § ! § %
mi-fabrigués era fer . . . Éi 116144 40.793 2 625 3 1.994'35— 089 060
Gyapiú _ Laine § , 6.149 3.093 33531§ 17673? 069 053
Cukorrépmna.;,r __ Graines (le belte § ' 1. ) §
rave a, were . . "j _ 10.321 12.149, 1.238'55 l194'7k 0'42 0 36
Lóheie— és lucernamag —Graims f— ; §
de irefle et de lilzeT—rle . . . . §; * 39 3.353 74; 1.113-4— (rom w.
Osszesen —— Total . . . . . . (] §§16,716.484 14.601.165l 231818 4' 240627'3 74'42 7232
darab —— zw'af 864420 341333 i '
Egyéb árúk—Anime nzarehandíws pár—p/iiies — 403731) 763301? 930023§ 2353§ 27'65'
' (l l, 3,l97.481l zol—3.367, §
,: §§ ! ;
B),] § § . , § § xdarab rímes—§ 86.420 341628 ! .: !
(lutm?a összcsu l —— mlm) ations§§§§ §) úr -- paires §§ —— 406 725§ 298.0'73'5§ 332.095J'8§§100*00§ 10000
Mes ' ' ' ' ' ' ' ' (§ *§1991396)1.4,u) i §
l
l l
la
:!
kozó értékemelkedés azzal magyarázható. hogy mag. déligyiimölcsök, nyerskávé és az olajos az importban az értékesebb vasárúk. főleg a magvak importjában. Kiőrlésre több mint 1300
szerszámok nagyobb arányban részesedtek, vagon búza érkezett.
Jelentékenyebb volt az emelkedés a nyers- A gabonaáraknak világpiaci áremelkedése dohány, tisztításra érkezett lóhere- és lucerna- és a kíőrlésre importált búza tette lehetővé,
1925 — 259 ———
B) Kivitel. —— B) Exportation.
if §i . c§§ ; . ,
ll " . !. ' a_ ' E' Az összertek
, , . .. _ , ;) M— g %n L tek 'z ' §—, , ,
Az arak,Iggetgífilge/Éízwtii)01tok § www !mázsliíiiíffdagliőiban 1 Higgy") § ZÉ/O-abanf
'3 ) 5)" ) § Um C ,a Vagy Pam Dan our-cm,
Design/(tinit des marchandises, § _ , § OHWUZ'MS m WIN-WW- lelem ('n mill/CVS§§ de la rcileui'
TGSPÉCÚUC'HLCilr/I (IRS groupes de §; LUZ'ZÉB §pa1'plvc'83 Oulnll'palres (IC COZHOTLHCS——UT' §§ foialc
marchandises § —í§ " "'*'—§ §§ ; *
§ 1924 1925 1924 § 1025 §§ 1924 § 1925
N " § 1 ; § w
Liszt —— Farina . § (1 _ 1,129,837 848469 380002 47.647'6§f 15'84 1750
Vagó— és ivásállatok * Aiiimauac § '
de boucherie et de trait . ' darab—piwes 70.871 129,799§ 27.725'4 402404§ 11'56 1478
Tojás _, ()mfs ' (1 33.309 103.753 4.563'5 13.132'9 1'90 4'82
Tengeri —— Mais ,, 28.790 541668 8925 112796 016 414
Búza — Fron'z'cnt ,, 564068 283606 123039 11.150'7 513 409
()ukor — Sucre . . ,, 396132 809836 20.777'6 11.129'0 8'66 4'09
Gépek és készülékek — Machines ,
et appm'eils. . . . . § ,, 82.084 72.200 9.642'8§ 103967 4 02 3 82
Rozs —— Seiglc ,, 703844 252619 13.892'6 86528 579 318
Gyapjú — Laine § ,, 10 109 24.586 8.003'3 6.774? 125 249
, Toll —— lenes . . §§ ,, 9.229 10.032 54938 62134 2'29 2'28
' Villamosgépek és készülékek — § .
Machines et appareils élcctrigives § ,, 18.600 14.982 7.891'5 5.742'4 329 211 Dísznózsír, szalonna —— Saindoum, *
lard . . ,, 102 27.342 15'8 4.910'7 000 180
Leölt baromfi— Volaille morte ,, 21.553 23.204 5.8387 4.831'6 243 177
Vasarúk —-— Ariicles en er . . § ,, 80.931 52069 44505 4.541'6 1'86 1'67
Friss és elkészített hús, líolbász —- § a
Viande fraiclieetp:éparée, saucisse ,, 46.371 23.046 9.170 9 4.326'4 382 159
Kőszén —- Charbon de terre ,, 961070 1,458.828 24269 40468 1'01 149
Pamutszövet — Tissus de coton . ,, 8.816 8.768 4.257'3§ 3.998'1 178 147
Vasfélgyártmányok— Produits mi—
fabrigués, en fer . . ,, 84.684 143978 2.161'1í 3.518'1 0'90 1'29
V asúti kocsik — Voiturcs de cheiniii
de f(r. daiab— píices 489 279 4.891'6 2.989'9 2'04 1'10
Lóhere és lueeinamag —Graines —
de treűe et de luzemie . ' (1 27.314 14.765 26729 27092 112 099
Nyersbőr — Peaum brutes ,, 4016 8.075 658'7 26677" 027 098
Kikésziíett bőr — Cuir . . ,, 2551 4.798 1.672'4 2.502'9 0'70 0'92
Mííselyem .— Soie artificielle ,, 1.366 1.432 2.417'7 2.109'5 1'01 0'77
Korpa — átm . , 148792 129931 1.790'5 20824 075 076
Nyersdohany —— Jabac brut _ 26.839 15.852 32576; 2.060"?§ ]'36 076
Szes7 — Alcool. ,, 47.759 43.592 2.078'3' 20300 0 87 075
Friss főzelék — Le'gumes frais . ,, 112.502 71.364 1.826'8 1. 987 5§§ 076 073
Olajosmagvak — Grames ole'a §§ , § *
gineuses . , . §§ ,, 50.193 63.253 1.428'3 1. 970" 1§ 0603 0 72
Összesen —— Total . . [§ darab—Wes"
§§ (l 4,590,í36171.360 130073! , F,. § (0— §§ . _§ ..
43548.198§'§194.103 1 ) :) 641'3 4§§ 81 17§ 82 86
: §
Eo- 4 bfimm "* ;" "M '—'l— 1, l')- w (" 'l ' Tlai— § §§ darab Hmm §pái'— paires 291'417 — 3323 §4 s.:77ik 51731 46.684 7§§ § ls-szi; 17-14
"585 §§ (,1 §,2.537850§ 3 373* ;:s 34 §§
. § ; ,
' § . _ § ,
,. . .. § ,, h 1 , . § ' darab zni—WS 362'777132 4011;
ixivlit/ellosszísen7777 — _Ezlwrmfw" §? pár _, paiics —— - 6.77803239. 879-' 9 272328'1100'003 1000
g § 7,_128211§ 7924536§
'
§
§* § § §
§* ! l §
hogy lisztexportunk a mennyiségnek 280 ezer métermazsanyi visszaesése mellett kivitelünk- rben az első helyet megtartotta és a liszt- eXport értéke az egész kivitel értékéhez Viszo—
nyitva 15'8 százalékról 175 százalékra emel- kedett. A világpiaci áremelkedés sem tudta ellensúlyozni a búza— és rozskivitel mennyi- ségének összezsugorodását úgy, hogy a kivitt
búza és rozs értéke több mint 6 millió arany- koronával maradt alatta a mult év első felé—
ben exportált árú értékének. Rozsból kereken 450 ezer, búzából 280 ezer métermazsaval kevesebbet szallitottunk külföldre. Sikerült azonban mintegy 5500 vagón tengerit elhe- ly ezni a külföldön, ami közel 11 millió arany- koronával emelte kivitelünk értékét, mert
7. szám.
—— 260
1925Kikészitési forgalom a fontosabb árúk, illetve árúcsoportok feltüntetésével 1925. év január—
június hónapjaiban.
Trafic de perfecliormement avec spéeiűcatiori des marchandises, respectivemertt des groupes de marchan-
dises eri jarwier—juirl 1925.
Kikészitési forgalom a fontosabb árúk, illetve árúcsoportok feltüntetésével 1925. év január——
június hónapjaiban.
Traűc de perfectiormement avec spécification des marchandises, respectivement des groupes de marchan—
dises erb janvier—juirl 1925.
tavaly a tengerikivitel egész jelentéktelen volt. Majdnem megkétszerezödött a vágó— és igásallatok kivitele, amely különösen a máso—
dik negyedben fejlődött. A vágásra szánt szarvasmarhák száma 34 ezerrel, a lovaké
- ' § . . - *
ii" a É'IÉÉ $$$ § s.. É1$§ $$$
Az árú megnevezése "§ ; § §§§§ 573 Az árú megnevezése § ; § §§§§ ; IE
§ .g _- a . . _ ;. eu ** *: :
Désigrlaliorl des rá:—§ § §§ %% $$$ De'sigrtation des §; § %% §§ 3535 marchandises ] ? fg § : %S V: %%"33 marchandises ? § § _: 5;— v: Égwg
raw: vue 9383 ne: laws o—ss
!! § a o '3331522 $$$—.s § s or 33545: game
A) Behozatal — Importatiorts B) Kivitel —— Eacportatioris
Pamatszövet— Tissus Liszt — Farines . _ 112491 636331 1623
de colon . 8.809 6.058'5 25' 1 o Villamos gépek és ké-
Búza —— Fro'ment 101335 3.587'9 15'27 szülékek — AIachi- !
Pamutfonál és cérna-- nes et apparcils e'lec- *
Fils de catori et fils trigues . . . . . 12.311 45531 1161
relors . . . 3.991f1.622'7 6'92 Gépekéskészülékek— ;
Gyapjúszövet —— Tis— Machinesetapparcils 29.120 4.387'1É 11'19
sas de lairie . . . 876 1.588'7 6'76 Pamutszövet — Tis- f
Selyem—és félselyem- sas de colorl . . 3.808 3.991'4 ! 1018
szövet — Tissas de Vasfélgyártmányok — %
soze et de mi-soie . 148 12704 5'4l Prodails rni-fabri—
Lóhere- és lucerna— gae's eri fer . . . 141518 3.435'7l 8'76
mag; — Grairles de Yasárúk —— Articles ]. H
tréfle el de lazerne . 6 361 1.027'7 4'38 ell fer . . . . . 37.237 30913 788
Kötöttárúkműselyem- Műselyem — Soie ar-
böl _ Articles tri- tificielle. . 1394 20720 528
cote's eri soie artifi- Lóhere- és lucerna-
cielle . . . . . 288 847'8 3'61 mag —— (]raines de
Nyersfémek—Me'lamc tréflc et de luzernc 8'786 1.623'3 4'14
brats. . . . . . 5.692 764'6 3'26 Gyapjúszövet — Tis—
Vasfélgyartmányok— sus de lairle . . . 563 127281 1325
Produits mi-fabri— Selyem- és félselyem- l'
._gue's ert fer . 13.629 699-0 298 szövet —— Tissus de
Uveg- és üvegarúk —— soie et de mi-soie . 130 10103 258
Verresmerreries. 4.414 5424 2'31 Maláta —— Malt 15.009 701'7l 1'79
Nyersvas _— Fer brut 15.293 3883 165 ..
vasérc _ Minerai l Osszesen _. Total 362367 325020 82 89
de fer . . . . 348779 375'6 1'60 Egyéb árúk—Autres
Gaze es kreppszovet marchandises:
selyeynbol — _ Gaze par — paires 6.291 (
et crepe de 8026 . . 39 3559 1'52 (] 89 328 6.709'3 17-11 ;
Nyerspamut — Colon _ _ "
bm . . . . . . 2.766 3488 1-48 Kmtel Oaszesen — l
Nátriumsulfhidrát —— Exportalions tolales:
Hydrale de sodiam 11.276 3320 144 par —— rímes 6.291
" (1 451.695 39.211'3 100'0
Osszesen — Total 523696 19.8153 8434
Egyéb árúkaWres 15 ezerrel emelkedett, úgyhogy a világpiaci
marchandises: , , . . . ,
pár _ paires 4081— areses mellett 18 13 mllllÓ aranykoronaval
(1 113.886§ 3579-1 15'66 fizetett aZ állatokért a külföld többet, mint.
Behozatal összesen _ a mult évben. A cukorkivitel aránya az egész Importations tomes; kivitel értékéhez viszonyítva 87 százalékról pár — paires 4.087 41 százalékra zuhant. Itt a cukorarak vissza—
9 637582 234944 10000 esése volt a főtényező, mert az exportált.
mennyiség a tavalyi 396 ezer métermazsával szemben közel 310 ezer métermazsa volt. A baromütermékek közül kiemelkedik a tojás—
export megháromszorozódása, 33 ezer méter—
mazsáról 104 ezer métermazsára. Nyersgyap- júból júniusban sikerült közel 150 vagont.
1925
—-261-— e
szám.Javítási forgalom az 1925. év január—június hónapjaiban.
Trafio de réparations en janvier—juin 1925.
§ ! § $$$, SÉx
, , . .:z ; . es e § me.. §
Az áruk megnevezese 5-5 a— ,;- N : x ;
mi § e § § a ' :-
Désignation des $$$ §§§ §§3
marchandises ÉÉE'S ggg §§§3
ses; Big gggs
(2 503. ta'—Ég :: SNS
A) Behozatal — Importations.
Vasúti kocsik — Voitnrcs
de chemin de fer. . . 14.739 675'7 71'24 Gépek és készülékek —
Alachines et appareils . 651 1156 1219 Villamosgépek és készülé—
kek —— Machines et appa—
rcils e'lectrigucs . . . 308 1151 1218 Egyéb árúk — Antres
marchandises:
darab —— pieces 32? 9. ,
g 180! 4s 1 444
Behozatal összesen — !
Importations totales :
darab —— pieces 32 , ,
(1 lam-878; 9485 100 00 B) Kivitel —— Exportations.
Vasúti kocsik —— Voitnres
de chemin de fer . . 24.905 2.889'4 54'84
Gépek és készülékek —— _
Machines et appareils . 16.383 2.188'7 41'54 Villamosgépek és készülé—
kek _ Mac/lincs et appa—
reils e'lectrizzues . . . 332 1206 229 Egyéb árúk —— Antres
marchandises.
darab —— pieces 8 , _
(1 317 702 1 38
Kivitel összesen — Ewportations totales :
, darab — pieces 8 _ ,
(1 41937 5.268 8 100 00
külföldön elhelyezni, a világpiaci áralakulás azonban exportunknak itt sem kedvezett. Ked—
vező tünet, hogy újra megindult a zsír— és szalonnakivitel. Jelentékeny a csökkenés a friss főzelékek és a friss hús csoportjában, a csökkenés következetesen végigvonul az egész féléven. A csökkenés különösen a hagy—
maexportnál jelentékeny. Nagymértékben emelkedett azonban a jó termés folytán a cseresznye, meggy és egyéb friss gyümölcs-
kivitel.
Az ipari cikkek kivitelénél általános a visszaesés. A gépek és készülékeknél a javí- tásból visszament mozdonyok, a járműveknél a vasúti kocsik, a villamos gépek és készülé- kek csoportjában pedig az izzólámpák mennyi—
sége esett vissza jelentékenyebben. A gazda—
sági krízis s az ezt követő elhelyezési nehézsé- gek a vasipart sem hagyták érintetlenül s ennek tulajdonítható, hogy az exportált vasáruk mennyisége 81 ezer métermázsáról 52 ezer métermázsára esett. A vasárúexport hanyat- lását csak kis mértékben tudta ellensúlyozni az, hogy a vasfélgyártmányok exportja viszont erőteljesen megnövekedett.
A külkereskedelmi forgalomról eddig kö- zölt adatok az előző évvel való összehason—
líthatóság érdekében összefoglaltan taglalták a tulajdonképpeni forgalmat a kikészítési és javítási forgalommal. Nem érdektelen azonban a forgalomnak forgalomnemek szerinti meg- oszlása sem, mert a kikészítésre és javításra a teljes forgalomnak 11 százaléka esik.
A forgalom jellege a forgalomnemek szerint.
Came-tere du commerce exiéricur.
,, , , a_
:; *—_—l—
§§§§,
333 314:
$ § Ae: CI) §E
o o ! "% 53 , 7.1; '43 33 :;m'rl'
A forgalom megnevezése É 3 3 ÉVÉVo
s s 3 sleeés?
, . . ?" ! ' :;
Desrgnation dn mouve— § § § § §: áig § ment commerctal m 54 I M N $x§r§
1925 január— június A jan—
m'er—u juin 1925
millió aranykorona —— en millions de couronnes—or
Teljes forgalom — Com—
merce général . Ebbnl — Dont:
Tulajdonképeni forgalom
— Commerce special Kikészitési forgalom —
Trafic (in perfectionne- ment
Javítási forgalom —— Tra
fic de réparatione . . 0'8 5'2 4;— 4'4 _, 832'6 272'3 — 60'3
308'3 227'8 ——805
393 4 158
Mint az adatok mutatják, a kikészítési el- járás a kereskedelmi mérleg szempontjából egy félév alatt 202 millió aranykoronányi akti—
vumot jelent.
A kikészítésre érkezett cikkek között épp- úgy, mint a szabadforgalomban a pamutszöve—
tek foglalják el az első helyet, a textilipari cikkek és félgyártmányok közül még a gyapjú—
szövetek. valamint a pamutfonalak szerepelnek 1 millió aranykoronát meghaladó értékkel.
A kiőrlésre érkezett búzárol, továbbá a tiszti- tás és osztályozás után Németországba és a Skandináv államokba szállított lóhere- és lucernamagvakról már megemlékeztünk. Jelen- tékenyebb szerepe volt a behozatalban még a vasfélgyártmányoknak, üvegárúknak (külö-
7. szám. —— 262 —— l$)25
nösen izzólámpakörték). A vámkezelési illeték nélkül történő import folytán nagyobb értékkel szerepel itt a vasérc, nyersvas, nyersfémek és nyerspamut is.
A kikészítési eljárásban exportált cikkek- ben első helyen a liszt áll, nagyobb értéket képviselnek természetesena vas—, gép— és elektrotechnikai gyártmányok és félgyártmá—
nyok. Az adatok szerint textiliparunknak is erős támogatója a kikészítési eljárás, mert a pamutszövetből közel 4 millió volt az export értéke. A felsorolt cikkeken kívül meg kell még említenünk a malátát is. A részletes adatokat a 260. oldalon lévő táblázat tartal—
mazza.
A javítási forgalomnál csupán a mozdony- és a vasúti kocsijavítás érdemel említést.
A részletes adatokat a 261. oldalon közöljük.
A külkereskedelmi statisztika reformjáról intézkedő 1921. évi LII. t.-e.-nek a folyó évi január hó l-ével történt életbeléptetése folytán a folyó év első feléről a forgalom minden nemére kiterjedő részletes adataink vannak.
A forgalomnak forgalomnemek szerint külön történő részletes feldolgozása, a külkereske- delmi statisztika reformjával karöltve azonban nemcsak rendkivül megnövelte a statisztikai hivatal által elvégzendő munkamennyiséget hanem azt is magával vonta, hogy az elő—
jegyzési raktárak forgalma a közölt adatokból még hiányzik. Az előjegyzési raktárak félév végével beküldendő kimutatásait ugyanis a m. kir. központi statisztikai hivatal még nem dolgozhatta fel. Tájékozódás céljából össze- állította azonban az előjegyzési raktárakba utalt s onnét külföldre továbbszállított külde- mények ideiglenes mérlegét, mely szerint az első félév külkereskedelmi mérlegének passzi- vitását a cikkben már közöltnél valamivel többre, mintegy 64 millió aranykoronárabecsüli.
Külkereskedelmi forgalmunk adatainak részle—
tesebb ismertetése folyamán csak itt—ott, s leginkább az ipari export terén van fellelhető nvoma a bevezető sorokban vazolt válságos tíineteknek, s az adott körülmények között különösen a kiviteli forgalom, az ország egye—
temes érdekei szempontjából inkább kedvező képet nyujt. Ez pedig arra enged következ- tetni, hogy gazdasági életünk válságos tünetei nem támadták meg az ország mindinkább egészségessé ?:áló s jól megalapozott gazdasági szervezetét. hőt azt is jelentik, hogy a sokat hangoztatott válságtünetek nem voltak oly mélyenszántók, mint amilyennek azt a köz—
vélemény tartja. Az utolsó hónapokban tapasz- talt gazdasági pangás ugyanis, karölltve a korona állandósulás'tval ink'ibb et k azt idézte elő, hogy számos, az iniiacio idején kedvező kereseti lehetőség Összezsugorodott, illetve megszűnt. ami, ha ezúttal szélesebb körökre nehezedett is súlyos teherként, s lassította gazdasági életünk vérkeringését, de azt meg—
za *arni még sem tudta
A jó teimes, a Javulásnak, a főig alom élénkülése'nek legbiztosabb záloga a legutobbi viharos időjárás által okozott károk dacára már biztosztottnak tekinthető. Ez pedig a fejlődő iparanknak és a kereskedelemnek is új kere- seti lehetőségeket nyujt A jo' termés a keies- kedelmi mérleg szempontjából is javulást fog hozni, úgyhogy ma már nyugodtan jósolható az, hogy az 1925. évi kereskedelmi mérleg, jóval kedvezőbb lesz az 1924. évinél. A folyó évi forgalomnak a kedvező termésre alapított beeslésénél figyelembe kell azonban venni azt, hogy a most kezdődő gazdasági évben a kenyérterményekből az országnak alig van—
nak az előző évről áthozott készletei, mig az 1924/1925. gazdasági év" elején a termények- ból a készletek becsléseink szerint, meg- közelítették a 3 millió métermázsát.
Az az állapot, hogy a Magyarországgal legnagyobb forgalmat lebonyolító szomszédos államokkal mindeddig nem sikerült szerződé—
ses viszonyba lépni, sem adhat a statisztika eddigi adatai szerint agrárexportunkat illetőleg komolyabb aggodalomra okot. Élénken iga—
zolják ezt a könnyen romlandó s amagasabb szállítási költségeket nehezebben viselő árúk eddigi exportadatai is. A kitűnő gyümölcs—
termés hatása alatt ugyanis a júliusinál sok- kal kisebb júniusi gyiimölosexport, a sokat hangoztatott nehézségek dacára is kedvező volt.
Kivittünk ugyanis főként cseresznyét és megy—
gyet közel félmillió aranykoronaértékben, mindannak dacára, hogy az egész Közép—
Európának kitűnő gyümölcstermése által tá- masztott versennyel kellett megküzdenünk.
Még kevésbbé van aggodalomra okunk aga—
bonát illetoleg, mert a gabona olyan nem romlandó világcikk. mely a világpiaci arakon mindig eladható. Egyedül az lehet kérdés tárgy hogy gabonafeleslegünkből mennyit tudunk lisztalakbau exportálni, eztpedig nem annyira az agrárérdekek, mint inkább a malom—
ipar szempontjából bir jelentőséggel.
Tormay Bela.
,.1
1925 __ 263 — ' 7. szám).
Különböző országok külkereskedelmi mérlege aranykoronára átszámítva.
Bálan (Zu commerce adónem (le (l'zwlgues pays, comrerti en 007170717288-07".
.
H 1 ! Behozatali ! l Belmxalau
. . . _) vag _, — r ( 4. . _, v %
Időszak ' Behozatal Kmtel l k(iv1_téli (í) Időszak ; Behomtal 1 Ixmtel kívgiehíí;
! tobblet § ! tobblet
mil116uranvkoronában : Wmillíó aranykvrnnáhan
Ausztria japán
1921 . 1.700 911 1 _ 739 1913 *. 1.703 a 1554 ; _ 239
1922 1. 1.757 1.111 _ 646 1922 4.461 § 3.619 ' ————— 642
1923 11 1.922 1.129 _ 793 19251, M 273 _ 150
1924 14 2.412 1.381 _ 1-031 ,, 11. 3; 320 ; _ 233
1925 If [ 250 176 _ 74 , IH. " ! 305 1 __ 331
,, 111)— 250 176 _ 74 ,
,, 111; 1 162 125 _ 37 Magyarorszag
, . 1921 ' 521 234 1 _ 267
Bmgar'a . 1922 1 339 330 _ 209
1913 18" , 89 ; — m 1923 1 423 . 339 _ 95
1921 1§31 100 —— 41 1924 ; 703 575 _ 128
1922 166 149 4— 1-3 1925 1. ; 63 35 ! _ 23
1924 199 176 1 —— 28 . 11. l 59 40 _ 19
1925 I. 18 18 —— " III. 53 52 1 _ ti
,, H. 18 19 % 1 ,, 117. 33 47 1 _ ;
,, IH. ; 24 13 —— 11 _, V. 53 53 § _
, IV- 1 23 13 — 10 ,, VI. 47 1 46 _ 1
CSehSZIOVákia Németország
15224 2320 249? '17 171 1913 1 13.167 11.984 1 — 1.183
1920 I- 208 225 Jr 15 1923 . 7219 7170 ' _ 49
.. 11- 193 221 "? 28 1924 1 10734 7676 ' _ 3063
:: m. 213 250 'l— 37 19251 5 1566 319 ' _ '687
,, IV- 186 216 .'l' 30 11' * 1253 740: _ 518
V 172 194 4— 22 " ' ' *
,, - ,111. 1.213 933 1 _ 385
Dánia ,,1v. ) 1.176 737 _ 389
1913 1.027 4 842 1 _ 135 ,, V- ! 14163 850 _ 313
1921 1.429 1.195 _ 234 .
1922 1.559 1.195 _ 364 ! Olaszorszag
1923 1.781 1 368 __ 413 1913 f 3.470 2.391 ] — 1.079
1924 1930 1.504 _ 326 1921 l 3 604 1.732 — 1.872
1925 I. 180 151 _ 29 1922 3.695 2.173 —— 1.522
, II. 167 134 __ 33 1923 3.903 2.491 —— 1.412
; 111; 180 153' __ 27 1924 4.162 3.074 —— 1.068
,, IV. 169 ' 148 _ 21 1925 1. 376 230 —— 146
" v_ 131 , 132 _1_ 1 ,, H. . 421 285 -— 136
, ,, 111. r 520 297 _ 223
Franclaország , IV. 525 271 _ 255
1913 1 8.017 5.497 ! _ 2.520 . V. 490 ! 288 _ 202
1921 8.111 7.268 _ 343 s ..
1922 9.540 8.230 _ 1.310 valc
1928 9.648 9.028 _ 620 1913 1.828 1.310 — 518
1924 10.370 10.724 9— 354 1921 1.970 1.835 — 135
1925 1, 843 947 .;— 104 1922 1.796 1.656 _ 140
" II. 873 982 4,— 109 1923 2.005 1.573 _ 432
, 111. 346 962 _;- 116 1924 2.264 1.868 _ 396
,, IV. 781 936 _1_ 155 1925 I. 198 212 4— 14
, V. 758 1 929 4- 171 ,, 11. 183 210 4— 27