Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. év első felében

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS e

magyarország külkereskedelmi forgalma az 1932. év első felében,

Le commerce extéricur de la Hongrie dans la premiere moz'tie' de 1932.

Re'sume'. Dans la premiere moitié de 1932, le commerce extérieur de la Hongrie accusait une régression extréme sur la période correspondante de 1931. La valeur des ímportations a été de 169'2 millions de pengős, présentant une dimination de 736'7 millions par rapport au chiffre de 1931. A l'exception de guelgues matieres á transiormer, tels gue le coton et le jute bruts, les fils de coton, les pátes (i papier, les graines oléagineuses, le fer brut et la ferraille, dont on a acheté des guantités no- tables á Pétranger, on voit des diminutions pour les principaux articles diimportation. En raison de la pénurie de devises étrangéres, c'est pour Pachat de matieres [( transformer gue la Bangue Nationale de Hongrie (wait surtout accordé des devises; clest ce gui expligue, pour une bonne part, liaugmentation de ljimportatíonl des articles énume're's. La valeur des cxportations a été de 151'6 millions de pengős, présentant une diminution (le 105'3 millions par rapport" au chiífre de 1931. Lyexportation n'a nota- blement augmente' gue pour guelgues articles. Ainsi, tes exportations de porcs ont dépassé celles, extra- ordinairement faibles, de la période correspondante de 1931; les ventes de benne, de paille, de graines de tréfle et de Iuzerne étaient également supe'rieures

?; celles de ladite période de l'année préce'dente.

Pour guelgues autres articles diexportation, on con- state, au point de vue de la guantité, une augmen- ' tation, mais les exportateurs y ont subi des pertes sen- sibles dues () la baisse des prix. Ouant aux sets á engrais, dont Ilexportation u également augrnente', c'étaient des superphosphates importées autrefois, gut nlont pu étre mises en circulation () cause de la crise agricole.

Les importations en Hongrie accusent, pour la premiere moitie' de 1932, des diminutions notables pour la plupart des pays d'origine, surtout pour la Yougoslavie, la Bulgarie, la Pologne, la Gréce, la Turtluie, les Etats-Unis; par contre, elles présentent une augmentation pour la Suisse.

Dans llexportation hongroise, la participation des pays de destination accuse également de grandes diminutions, surtout pour la Suisse, la Bclgigue, la Grande-Bretagne. Pour aucun important pays cn- irant ;: cet égard en ligne de compte, l'exportation n*a pas augmenté.

a:

Magyarország külkereskedelme az 1932. év első felében az előző évhez viszonyítva zuhanásszerűen hanyatlott, s minden vonalon a válságos gazda-

sági helyzet képét tükrözteti vissza. Elég egy pi]—

lantást vetni az egyes hónapok forgalmára. Ha ösz- szehasonlítást teszünk visszamenőleg az 1930. évig, azt látjuk, hogy a behozatal értéke az 1930. év első felében átlag havonkint 67'4 millió pengőt tett, az 1931. év hasonló időszakában 51 millió pengőt, 1932-ben pedig mindössze 282 millió pengőt. Ha- sonló a kép a kivitelnél is, azzal a különbséggel, hogy a hanyatlás még nagyobb mérvű. A kivitel át—

lagos havi értéke az 1930. év első felében 75'4 millió pengő, az 1931. év hasonló időszakában 428 millió pengő, 1932—ben pedig 25'3 millió pengő volt. E számadatokból kitűnik, hogy a folyó év első felé- ben átlag havonkint még félannyit sem importál- tunk, mint 1930-ban, kivitelünk pedig egyharma- dára zsugorodott össze.

Az 1932. év első felében a behozatal értéke 1692 millió pengőt tett, 1367 millió pengővel kevesebbet mint az előző év első felében. A be—

hozatalban a legfontosabb áruk általában kisebb mennyiségben érkeztek az országba, csupán né—

hány további feldolgozásra szolgáló anyag: mint a nyers pamut és juta, pamutfonalak, p'apirosianyag, olajosmagvak, továbbá a nyers és ócskavas importja növekedett említésre érdemes mennyiséggel. A devizahiány miatt a devizakiutalásoknál természet- szerűleg a további feldolgozásra szolgáló anyagok előnyben részesültek, s ez a körülmény jórészt magyarázatát adja annak, hogy az import általános visszaesése mellett ezeknek az anyagoknak a be- hozatala nőtt. A kivitel értéke 1516 millió pengő

volt, 1053 millió pengővel kevesebb, mint a mult

év első felében.

A kiviteli cikkek sorában is legnagyobbrészt csak hanyatlást-ól számolhatunk be. Csak né—

hány árunál látunk számbavehető emelkedést.

A sertésexport volt kedvezőbb a tavalyi rend—

kívül lanyha exporthoz viszonyítva, a szalma, lóhere- és lucernamag, továbbá a vaj külföldi el—

helyezése volt nagyobb mértékű, mint az előző év- ben. Ezeken kívül néhány kiviteli cikkünk mennyi—

ségben ugyan nőtt, azonban a kedvezőtlen árviszo- nyok miatt értékben érzékeny veszteséget szenve—

(lett. Felemlíthető még a trágyasók exportjának növekedése, amit a mezőgazdasági válság követ—

kezményeke'nt kell elkönyvelnünk. Ugyanis a kül—

földről re'gebben behozott szuperfoszfátot újból külföldre kell szállitanunk, mert azt a belföldi mező- gazdaság elszegényedése miatt nem lehet forgalomba hozni.

9. szám.

—767— ¹⁹³²

]. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce _extér'ieur pur mois.

1 9 3 1 n 1 9 3 2

§1§ §:§

Hónap _§ T.J.—Él; __§ il§:

. s,, * eses se ,, ::ss

Mes §§ e§ §§§§ §§ 'aÉ §§§§

ga %% szea—i gs %% gigas

_ .... :: ': ' .,. ."

SBE. mis 33153 SSE ma 5335

millió pengő — millions de pengős

! l l

1. 441 39-7 _ 4-4 27-9 238 — 4—1 a. 42-7 408 —— 1-9 zoo 23-3 _ 2-7

m. 554 49-9 — 55 31-i 25-1 _ 60

IV. 567 40-1 —-—16'6 262 266 Jr 0-4 V. 56-8444-3 ——12-5 282 25-7 _— 2-5 VI. 50—2 421 — 81 298 27-1 _ 2.7 1—v1. 305'9l256'9 —49—o 1692 1516 —— 17'6

!

A külkereskedelmi mérleg havi eredményeit az előző évi eredményekkel összehasonlítva az 1. sz.

kimutatás tünteti fel. E kimutatásból kitűnik, hogy az év első három hónapjában a mérlegeredmények csak kevéssé térnek el a mult évi eredményektől, a rákövetkező három hónapban azonban a passzivi—

tás jelentősen lejjebb szállt. Ennek oka főleg abban áll, hogy az előző év második negyedében a behoza—

tal megerősödött, míg a folyó évben a két elsö negyedév behozatala úgyszólván egy szinten állt.

Ezzel szemben a multévi kivitel a második negyed—

évben némi csökkenést mutatott, mig a folyó évben az export kisebb mértékű gyarapodást ért el. Vég- eredményben a folyó év első felében a passzívum 176 millió pengőt tett, az előző évi 49 millió pen—

gős passzívummal szemben.

A behozatalt a legfontosabb árul: szerint a 2. A) sz. tábla részletezi. Az első helyen álló nyers és megmunkált fa legfontosabb két tétele a tűzifa, továbbá a fűrészelt fa. A tűzifa mennyisége egy szinten volt az elöző évivel, a fűrészelt fa mennyi- sége azonban majdnem a felére csökkent a mult.

évinek. A bárdolt fa importjának hanyatlása még nagyobb mértékű volt, egyedül a gömbfánál mutat- kozott kisebb emelkedés. A fa egyes fajtáinak álta—

lános hanyatlása mellett a gömbfa importjának növekedése abban leli magyarázatát, hogy a beho—

zatal engedélyezése, valamint a devizakiutalások szempontjából a gömbfa mint a fafeldolgozó tele- pek nyersanyaga előnyben részesült.

A szénbehozatalnál a visszaesés jóval nagyobb arányú, mint a nyers és megmunkált fánál. Az előző év első felében 4 millió métenmázsa szenet hoztunk be, a folyó évben pedig csak 1'6 millió métermá- zsát. A devizahiány a külföldi szén fogyasztását

belföldi bányák termékeinek nagyobb arányú fel- hasznalását teszi szükségessé. Papíros és papíraru—

behozatalunk 20 százalékkal csökkent, a papiros—

anyag importjának

azonban ezúttal is továbbtartott.

állandóan növekvő irányzata A textíláruk kül—

földi beszerzése különösen a készáruknál csappant meg, míg a nyersanyagok és félgyártmányok meny- nyisége alig volt alatta a multévinek, söt a nyers pamut, pamutfonalak, továbbá a nyers juta im- portja Ásványolajbehoztatalnnk te—

kintelyes részét a nyers áru foglalta el, a feldolgozott megerősödött.

termékek aránya pedig mint már a multévben is, csak kis hányaddal részesedett a forgalomban. Ha a többi fontosabb cikk adatait vizs- gáljuk, ugyancsak arra az eredményre jutunk, hogy a nyersanyagok fokozott elönyben részesültek, a

készárukkal szemben.

behozatali

A kiviteli a legfontosabb áruk és árucsoportok szerint a 2. B) számu kimutatás részletezi.

A kivitel értéke a tárgyalt időszakban 151'6 mil- lió pengő volt, 1053 millió pengővel kevesebb, mint a mult év hasonló időszakában. A mezőgazdasági válságos áralakulás ez évben is érzékenyen érintette kiilkereskedelmünk kiviteli oldalát. Különösen fel- tűnő ezúttal a vágóállatok árának hanyatlása. Az előző év első felében kivitt 53 ezer darabbal szem- ben ez évben 24 ezer darab szarvasmarhát tudtunk külföldön elhelyezni, az érte kapott értékösszeg pe—

dig ez évben 8?) millió pengő volt az előző évi 35 millió pengővel szemben. Sertuéskuivitelünk az előző évi jelentéktelen mennyiségről (17 ezer darab) föl-

emelkedett 63 ezer darabra, tehát a háromszorosá—

nál is többre, a befolyt értékösszeg azonban 315 mil- lióról csak 94 millió pengöre nőtt. Ugyancsak a baromfiárak kedvezőtlen alakulása miatt a tavalyi exportnak (70 ezer métermázsal kisebb csökkenése mellett a baromfiért a külföld által fizetett érték—

összeg 15'2 millió pengőröl 9'2 millió pengöre esett vissza. A baromfitermékek közül a tojás kivitele mennyiségben és értékben is jelentős veszteséget szenvedett, míg a tollexport kisebb mennyiségi visz—

szaesés (22%) mellett, értékben 38%-kal csökkent.

A búza külföldi értékesítésénél, —— amelynek mennyisége 783 ezer métermázsáról' 719 ezer méter- mázsáli'a esett vissza, —— az immár kétségbeejtő ár—

viszonyok ezúttal is rosszabbodtak, Egyedül a ked—

vezötlen termésű rozs és takarmányneműek külföldi eladásánál sikerült a tavalyinál jobb árakat elérni, ezekből a terményekböl azonban jelentéktelen meny—

nyiségeket adtunk el a külfödnek. Lisztet körülbelül csak félannyit ért—ékesíthettünsk külföldön, mint az előző évben. Mennyiségben a szalma, lóhere— és lu—

cernamag, nyers dohány, cukor és vaj kivitele erö—

södött meg, az elért értékeredmény azonban kevés kivétellel a mult évihez viszonyítva veszteséges érté- kesítést jelentett. Jelentősebb mértékben meggyen-

9. szám. — 768 —— 1932

W

2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1931. és 1932. évek január—június hónapjaiban_

Commerw extén'eur de la Hongrie en janvier—juin 1931 et 1932.

A) Behozatal — A) Importations.

Mennyiség (1--ban. db--ban§ IAz összéríék

'v

, . ,, . , § ,. Érték ezer P-ben ;

Az arak, xlletoleg arucsoportok megnevezese :; vag) ?")wa v , . "!"?ban

. ) Ouamíté en 4, en pieces , 11, em' : En 010 de la

Désignation des marchandises et des _go * 0" m Pair—(35 §"; ""N"" de p' 'valeurtotale groupes de marchandises § 1931 § 1932 § 1931 § 1932 1931§193z

m __ .

I. 1 I.

Nyers és megmunkált fa — Bois bruts et ouvre's . (; 5,624..0—16§ 4,351.453 35.579' 20.095 11'6311'88

§

Ebből— Dont: Tűzifa -— Bois á brúler. . . ,, ! 2054" * 2.069251 3.967 4.090 1'30 2'42 Nyersépület—ésszerfa- Boisdeconstmctz'on ,, 800659! 863381 3.365 3.11' 1-10 1-84 Bárdolt—ésfűrészeltfa--Boísé4uar1ísetscíés ,, 2.768.881§ l,418.321§ 28.247 19.880 9-23i 7'62

Papiros és papirosáruk — Papier et articles e—n papier ,, 334288§ 359379 14.561 11.873 4'76§ 7'02

Ebből — Dont: Papirosanyag —— Páte á papier . ,, 129 899§ 105847 2.876 4.018 (H)-71i 2'37 Papimslemez — Cartons . . . . . ,, 23. 887§ 14.500. 1.064 603 0135 030

Papíros— Papier . . . ,, 176. 775§ 147409 9.491 6.767 310 4190

Papirosáruk -— Arh'cles en papíer . . (, ., 3727§ 1.623 1.130§ 485 0-3? 0'29

Nyerspamut — Coton brut . . . . ? ,, 68.600 87.098 10.825 8.903 3541 526 Selyem és selyemfonál —- Soie et fils de soie . . ,, 11.628§ 8.455 10.520 6.7 61 344 400

Ebből— Dont: Müselyem -—— Soíe artífcielle . § ,, § 8.815! 6.164 6.233§ 3.969 204 2135

Nyersbőr —— Peauac brutes . . . § ,, ' 68.395 49. 091 12.497; 6.009 409 355

Szén -— Charbon . . . . . . . . . . . . ' ,, 4984228 1,627.678 14.568 5.760 4'70' 3'40

Ebből — Dont: Kőszén —— Houílle . . . . . . . ,, 28930?! 1078023 9.710 3.517 317 2'08 Koksz —- Coke . . . . . . . . _ ,, 1,123.443 525 205§ 4.713§ 2.190 1774. 1'30

Ásványolaj —— Hm'tes minéralcs . . . . . . . ,, 809583 593473f 8.179 5.114 26? 3-04

Ebből—DonhNyers ásványolaj ——Hítíl€$ minémles brutes § , 761.804§ 561487? 7.036 4.41 230 2'61

Gépek és készülékek — Machines et appareils. . 'f 37.026 16 722 11.965 4.874 391 288 Pamutfonálés-cérna-Filsdecot.etfilsücoudre, de cot. ,, 11.784 13 113§ 5.528§ 4.236 181 260 Gyapjúszövet — Tissus de laine . . . . .? ,, 4.428 2403 7725 4.150 2'52§ 2-45 Pamatszövet — Tissus de coton . . . ; ,, %% 12.064- 5 6635 8.787 4.095 287 242

Nyersfémek — Métaum bruts . ,, ;§ 81.737 51328" 8220 4.046§ 2—59 239

Déligyümölcs —— Fruiis du Midi . . . ,, § 165097 113334 5.831* 3.895 1'91 2'30§

Tengeri —— Mais - - . - . - . . . ,. 750063 259063; 8.879 2.877 2901 170 Gyapjúfonál —- Fils de lam - . ,, 5 5.657 5.176 3.688 2.763 1-20 1'63

vées du youdron 8-42lí 3.913 2.360 2.607 0-77 1-54

Kátrányfestőanyagok — Substances colorantes dári-

Vasúti kocsik — Wágo'ns ' ' ' ' ' : l1112530É *)14.609§ 2.215 2.455; 0-72 1—45

Nyersrizs — Biz brut . . . . ,, 00.23 7 70.151 3.216 2.15- 105 1327

Olajos magvak— Graines oléagineuses. . . § ,, 36.694 64 778 1.993! 2.110 065 1325

Koma —— Son - - ,, § 173295 173441 1.977' 2.038 06—25 1-19

Vasaruk —— Ouvrages en fer . ,, 19.816 8.952 4.313 1.9 3 1-44 11?

Vil'líizoííécgfilfluéeí készülékek— Machines et appa- §§u§111363: 2Éɧ3 ggg? 3.859 1.923 120. 114

o . . ; § . § . § §

Kikészitett bőr —— Peaum prépare'es . . . ,, § 3.924? 153833 4.865 1. 904- 159 1'12 Nyerskávé ——- Café brut . . . ,, §; 17.741 12.410; 3.658 1 86213 1'20 1'10 Prémbőr, kikészített — Pelleteries appréte'es. ,, § 500 2604 2.881 1. 78'§ 094 106

Nyersjuta — Jute brut . . . , 29 538; 34.124§ 1.748 1. 562 0—57 0-92

veg és üvegáruk — Ven-es et verreries . ,, 25. 463 10.668 2.143 1.109" 070 066

Oserzőanyagkivonatok —— Extraits de matiéres tan ' § §

names. . . . ,, 26.539 25.416 1. 752 1092 057 064

Szóda kalcinált —— Carbonate de soude calciwgé . ,, 64.443§ 50.92 § 1. 262 1 050 041 062 Marónátron —— Soude caustigue . . ,, 29.279 26.668 1. 054 1 043 034 062 Faszén —— Charbon de bois . . ,, 190490. 149.681§ 1.410? 1.(l86fj 046 061 Nyers és ócskavas —— Fonie brute et ferraille ,, 86.226 173921; 801§ 1. 0075 0626 060

-- _ !" .—§.

24 3115 5.470! §§ _. ,

Osszesen —— Total § meg!—9 12 846 313 8,378.786 § 208. 859 124. 116§68 28 73 38

§ pggn, 276222 105.491§§

§

§ (§

§

§ 5

01( .

§

Egyéb áruk — Autres marchandises. . . (; 571le 57.508 11.902 *97. 5.042i3172 26'62

§ ,, (; § 3,360.496 1,979.08( §0 W§

if d §

[ pie'Pesg 300540 110.961§! §

Behozatal összesen —— Importations totales . . [55303 57.508 11.902 305 8"4§§169 218§ 100 00 zoo-00

2 §16,206.80910,357867l * §

') 33, 2) 36 db — unítés.

B) Kivitel. —— B) Exportations.

Mennyiség g-ban,db—ban]/ Érték ezer P—ben Az összérték

. ' kb . . -'

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése 921537; egy;, Vale"? 5" WW" rEZ/002133? la -

Désignation des marchandises et ha 1 enpieces on an paíres de p. valeur totale

des groupes de marchandises %% 1931 1 1932 1931 ] 1932 1931 1 1932

NÖ L—VL

Vágó- és igásállatok —— Am'maum de boucherie éb

et de trait WS 110121 143.825 45.432 22.097 17'68 14-57

Ebből -—'Dont : Szarvasmarha — Bétes á comes ,, 53.026 23.977 34.901 8.574 13.59 5155

Sertés —— Porcs . . . . _ 17.169 63.13 3.629 9.400 1-41 6—20

Ló — Chemmx ,, 9.861 10.057 5.715 2.861 2—22 1-89;

Juh — Mouíons . ,, 30.026 46.613 1.179 1.258 046 0831

Búza —— Froment . (1 783509 719.245 11.583 10.029 451 6'61

Baromfl -— Volaille. . . ' ,, 1) 70.339 2) 64.930 15.166 9.239 590 609

Ebből -— Dont:ÉIÖÖIÉag-omfi ű— Völgilllel Mft-mt: ,, §) ággal; 4) 22.832 13.030 3.116; 1'96 248

e aram -— oai e use . ,, ) . 6) 3 .1 S .1 6 . 7 3-94 3—6!

— We...

Liszt — Farine ,. 628325 347.788 15.236 7.840 5. 93 517 ;

Rozs — Seigle . . ,, 315193 293230 3.777 4.747 147 3'13

Vasúti kocsik —— Wagons ,, 7) 20.258 8) 20.281 3.137 4.442 1322 298

Szalma —0P(;_zlle ,, 290842 982676 1.454 4. 243 056 2'80

Tojás —— eu s . . ,, 91.525 45.325 11.759 3.968 4'58 2'6'2

Selyem—, félselyem- és műselyemszövet ——Tz's- :

sus en soz'e pure, en mi- soie et en soie artific ,, 2.270 1.510 7.112 8.684 2 77 243

Szén —— Charbon . ,, 1,604.785 1,759.995 3.207 3.648 1 25 241

Toll —- Plumes . ,, 10.582 8.348 5.686 3.523 221 232

Kíkészített bőr — Peaua: prépare'es. . ,, 3.687 3.831 2.413 3.048 094 2'01 Prémbőr, kikészített — Pelleterics appréte'es. ,, 3.648 2.488 7542 3.028 294 200 Vasámk — Ouvmges en fer . . . . ,, 57.517 51.299 3.875 2.936 1'51 1'94

Nyers dohány —— Tabac brut . . 35.305 45.507 3.896 2.766 152 1'82.

Lóhere- és lucernamag — Graines de trefle "

et de luzeme . . . ,, 10.901 23.494 2.106 2.550 082 168

Vasfélgy ártmányok — Demi-produits en fer . ,, 245511 184955 3.811 2. 470 1 48 1'03

Bor —— Vin . ,, 135591 91 5206 4.411 2 360 172 1' 56.

Frisses elkészített h1'15—Viande fraiche et prép. ,, 17.420 17.7 66[ 3.642 2. 087 1'42 1 38' Gépekes készülékek —— Machines et appareils ,, 84.902 14.431 6.232 2. 076 2'42 1 37

Maláta — Malt . . . ,, 95.626 57.306 3.719 2.011 1'45 133

Cukor —— Sucre . . . ,, 115143 140108 2.290 1.933 089 1'27

Pamutszövet — Tissus de coton . , 4.545 3.905 2.812 1.871 109 123

Burgonya — Pommes de terre. ,, 288985 181319 2.744 1.887 107 121

Vaj, természetes — Beurre naturel . . ,, 3.185 7.825 1.105 1.671 043 110 Szalámi és kolbász — Salami et saucisse ,, 5.511 5.116 2.432 1.648 095 1'09 Könyv, folyóirat —— Lívres et périodigues . ,, 6.098 4.969 2.345 1.495 091 099 Elkészített gyógyszerek -— Médicaments prép. ,, 694 550 1.571 1.172 061 077 Női- és leánytelsöruházat —- Robes pour

dames et j. filles . ( . ,, 513 308 2.661 1.089 104 0'72

Olajos magvak —— Gmines oléagineuses ,, 56.951 32.856. 1.463 1.024 057 067 Disznózsír, szalonna —— Saindousc et lard ,, 31.017 7.351 4.286 970 167 064

Trágyasók — Sels pour engmis . . ,, 25.115 117.402 333 889 013 059

Kaucsukárúk ——- Ouvrages en caoutchouc ., 4.057 2.964 1.695 869 066 057 Nyers és megmunkált fa — Bois bruts et ouvre's ., 183153 175593 1.602 864 062 057

Szesz -— Alcool . ,, 34.695 23.532 1.371 822 053 054

db ,.

-- .. 620.390 (82.248 ' . .

Osszesen — Total waces 5330790 5, 4 48.019 §204.250 129597 79 50 85 46

Pigges 24.577 315204

Egyéb áruk — Autres marchandises . . . 5328 20.259 3.269 52.658 22.045 2050 14'54

., .; 1,790.431 993028

. gyes 644967 1,097.45

Kivitel összesen — Ewportations totales . ppg'r 20259 3.26 256908151642 100'00 100-00'

pazres

1 .; 7,021.221 6,441.0471

1) 5,979199, *) 5,356.280, ') 2,407.732, 4) 2,630.566,

5) 3,571.467,

6) 2,725.714 db —— piéces. —— 7) 124,

li

9. szám. —— 770 — 1932

3. Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1931. és 1932. évek január—június hónapjaiban.

Commerce ewtérieur de la Hongrie, suivant les branches économz'gues et la destination, enjanvier—juin 1931 et 1932."

A nyersanyagok, félgyártmál'lyok és Behozatal —- lmportatwns Kmtel —— Ewportatioas __

gyartmanyok megnevezese 1931 [I 1932 1931 M 1932

Désignatíon des matieres premiéres, 1 VI

des demi—produils et des articles _ '

jabmzues , 1.000 P 1 0/0 H 1.000 P ] 0/0 H 1.000 P [ 0/0 H 1.000 P ] %

I. Elelmezési és élvezeti cikkek [

Antioalz'mem,boissons,tabac,etc. 39.217 1282 14.773 * 873 96.551 37'58 56.631 3734 ILEIÖ állatok—Animauw surpied 217 007 39 0'02 50.753 19'76 26.155 1725 III. A mezőgazdaság és ipar

segédanyagai ——- Matiéres aussi- liai'res de Fagr'icult'ure et de

l'industm'e ... 88.414 1256 18.544 1096 11.276 439 12.694 837

IV. Ipar -— Industria . . . . 228.026i 74'55 135862 8029 98.328 382? 56.162 5704 Összes áruforgalom — Total 305874! 10000 169218 10000 256908 10000 151642 1000!)

Ebből —— Dont : '

Nyersanyagok —— Mat. premíéres . . 129878 4247 68.244 4033 141889 5524 83.488 55-05 Félgyártmányok — Demi-produits . 81.184 26-54 50.104 29-61 26.207 10'20 13.858 914 Gyártmányok — Articles fabrigués . 94.812] 30299 50870 30'06 88.812 34-56 54.296 3581

gonya, az olajos magvak, maláta, szesz, disznózsír kiviteli oldalán ez évben is fokozódó romlást vitt

és végül a nyers bőr exportja. véghez.

Általában megállapítható, hogy a legfontosabb A külkereskedelmi forgalmunk nyersanyagok, kiviteli cikkreinxk nagy részét kisebb mennyiségben félgyárlma'nyok és gyártmányok szerint való meg- szállítottak külföldre, mint tavaly, s emellett még a oszlását a 3. sz. táblázat tünteti, fel. A behozatalban világpiaci áralakulás is, — amely ugyan a behozatali a nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok cikkeknél is éreztette hatását, —— külkereskedelmünk részesedési aránya a folyó év első felében a mult év

4. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1931. és 1932. évek január—június hónapjaiban.

Répartition, par pays, du commerce emtérie-wr de la Hongrie, en janv'ie'r—jm'n 1931 el 1932.

Behozatal — Importationsi Kivitel — Exportations Behozatali (_),,m_

. kiviteli (-l-) többlet

Származási. illetőleg

rendeltetési országok 1 9 3 1 ll 1 9 8 2 l 1 9 3 1 II 1 9 3 2 Excedznt d'ím-

, _ portations (——-) au

Pays de provenance I—VI. d'export. ($)

et de 19

destination 14900 0/0 13900 0/o 1800 0/0 1'300 0/0 %s?—

1

Ausztria — Autriche. . . . 35.484 1160 28.646 16'93 73.031 28'43 57.500 37'92 —i—37.547 —l—28.854 Cseh-Szlovákia —— Tchéco-Slov. 27.213* 990 17.659 1044 10.587 412 8.589 566 —16.626 — 9.070 Románia —— Roumamíe . . . 37 885 1238 22.137 1308 8.755 341 5.394 3'56 —29.130 ——16.743 Jugoszlávia — Yougoslavie . 24.008 785 9.092 537 17.170 668 9.618 6'34— 6.838 —i— 526 Németország — Allemagne. . 73.455 2401 35082 20 73 31.816 1238 15.597 1029 —41.639 ———19.485 Svájc —— Suisse . . . . 7.091 232 7.448 4'40 19.003 740 6.867 453 4—11912— 581 Olaszország —— Italic . . . 18.961 620 10.573 625 30.375 1182 18.602 8'97-1—11414—1— 3.029 Franciaország — France . . 9.838 322 6.602 390 13.564 5'28 7.992 5327 _l— 3.726—l— 1.390 Belgium —— Belgigue. . . . 3.078 101 1.481 088 5.054 197 1.879 1'24 4— 1.976—4— 398 Németalföld —— Pays-Bos: . . 7.112 233 2.578 152 1.969 077 1.659 1'09 —— 5.143 — 919 Nagy-Britannia. —— Grande-

f Bretagne . . . 12.140 397 6.870 406 18.323 713 7.184 474 4— 6.183 4—— 314 ' Svédország — Suéde . . . 675 022 334 020 986 0538 609 0'40—1— 811 4—- 275 Lengyelország — Pologne . . 13.005 4'25 3.258 1'92 3.215 1'25 1.051 069 — 9.790 —— 2.207 Bulgária —- Bulgarie . . . 7.013 2329 750 044 2.792 109 2.039 135 -— 4.221 4- 1.289 Görögország -- Gréce . . . 1.574 051 285 017 1.964 0'76 941 0'62—1— 390—i— 656 Törökország — Tamale . . 4.116 135 137 008 1.519 059 755 0'50— 2.597 4- 618 Amerikai Egyesült. Államok ——

États-Unis d'Amérigue . . 12.107 396 4.383 259 1.840 0'72 702 046 —10.267— 3.681 Egyéb országok —Autrespays

^{Összesen — Total}

^almaim-oo?

169.le 1oo-oo[

250008 zoo—ai

151642 100'00'——48.966 —17.576

N.;%

A FONTOSABB ÁRÚK FO RGALMÁNAK ALAKULÁSA;

Vsriahons du commerce er. des marchandises importanres.

1931 !'VI.% %1932! VI

MíHió pengőben. En miílions de pengös.

50

BehozaraHmporrarnons. C; 5 10 1; 20 25 30 es 40 45

Fa — Bois .. .. .. .. .. .. .. .. .. .. x x * *" * * NN WW *3 Papiros —— Papíer NNNNNMXNNNNNNNNNNNNNNN

Nyerspamut —— Coton brut WMWNNNNNNNNNNNNNN*

Selvem és s_e1yemfonál—Soieel fils de soz'e .. ,. .. .. .. ..

Nyersbór —- Peaux brutes Szén — Charbon . .. .. . .. _. ..

Ásványolaj —— Hm'lc minémle ..

Gépek -— Machines .. .. .. .. .. ..

Pamutfonál —— Fils de coton Gyapjúszövet — Tissus detaine Pamatszövet -— Tissus de coton Nyers fémek — Métaux bruts ..

Déligyümölcs — Fruíts du Midi Tengeri -—Ma'is.. .. .. .. .. .; .. ..

Gyapjúfonál -—- Fils de lame ..

Kátrányfestőanyagok———Tein!mes dérívées du gondmn . ..

Vasúti kocsik — íVagons..

Nyers rizs — Riz brut . .. .. ,.

Olajosmagvak —— Graines oléa- gineuses ., _ .. .. .. ..

Korpa —— Son .. ... .. .. .. .. ,. .. _

Kmrel . EXbbrTarlbns.

Vágó- ési ásánatok —- Am'maux w x x X!

de bouc erie el de trait.. .. .. ;

Búza -— Frommt .. .. .. .. .. .. .. sXWWXNNNNXNNNNNNNNNNNX § Baromfi —-— Volaille . .. .. .. .. .. NNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNNN

Villamosgépek -— Machines élem—. NNWW

Liszt —— Farina .. .. .. .. .. .. .. ..

Rozs - Seigle

Vasúti kocsik —— Wagons . .. ..

Szalma — Paílle .. .. .. .. .. .. ..

Tojás —- Oeufs . .. .. .. .. .. .. .. *!

Selyem- és félselyemszövet ——

Tzssus de soie et de mi soie ..

Szén —— Charbon .. .. .. .. .. .. ..

Toll — Plumes - . .. .. .. .. .. ..

Kikészített bőr— Peauxpréparées mm1931 l * Vl

Prémbőr kikészített —— Pelleíeríes 1 9 32 ' " Ví-

apprétées.. . ]

Vnsáruk — Articles en fer .. .. ?

Nyersdohány _. Tabac bruf .. .. ;

Lóhere- és lucernamag — Graínes de tréfle et de luzeme Vasfélgyártmányok— Demi—pro

duits m fer.

Bor —-— Vin .. .. .. .. .. .. .. .. .. m

Friss és elkészített hús— Viandes - ,

fraíches et préparéesu M

;

;

!

i

9. szám.

—— 772 —— 1932

hasonló időszakához viszonyítva a félgyártmányok javára alakult. Ugyanis a nyersanyagok és gyártmá- nyok arányának visszaesése mellett a félgyártmá—

nyok aránya 26'5%-ról 29'6%—ra nőtt.

A nyeranyagok arányszámaának kisebbedésében része volt a nyersanyagok áresuésének, valamint a szén, ásványolaj, nyers fémek, déli gyümölcs, nyers rizs s még néhány nyersanyag importjában mutat- kozó mennyiségi visszaesésnek. A gyártmányok im- portja általában hanyatlott. A félgyártmányok arányszámának emelkedése jórészt arra vezethető vissza, hogy a nyers anyagok árának alakulása le- nyomta a nyersanyagok arányszámát, s ezzel egy- úttal javította a félgyártmányok és gyártmányok részesedési arányát. Ez utóbbiaknál ugyanis az ár- esések [kisebb aránynak voltak, mint a nyersanya- goknál.

A kivitelben a nyersanyagok és félgyártmányok rovására a gyártmányok arányszáma növekedett az értékösszegek alapján kiszámított részesedési arány szerint. A nyersanyagok arányszámának kisebbedtése főleg a mezőgazdasági cikkek kedvezőtlen külföldi elhelyezésének tulajdonítható. A félgyártmányok aránywszámának kedvezőtlenebb alakulását az ipari félgyártmányok exportjának csökkenése idézte elő.

A gyártmányok részesedési arányának kisebb mértékű növekedése azt mutatja, hogy a gyártmá- nyok exportjának értéke kisebb mértékben esett

vissza, mint a nyersanyagoké és a félgyártmányoké.

A külkereskedelmi forgalomnak származási és rendeltetési országok szerint való alakulását a I:.

számú táblázat tünteti fel. Az egyes származási or- szágok adatai szerint a behozatali forgalom a szár—

mazási országok legnagyobb részénél jóval ala- csonyabb volt mint az előző évben. Legnagyobb mértékben a Jugoszláviából, Bulgáriából, Lengyel- országból, Görög- és Törökországból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból származó import csappant meg. Ezzel szemben a svájci behozatal emelkedett. A kivitelben a különbözö rendeltetési országok részesedése hasonlóképpen nagy vissza- esést mutatott. A visszaesés legnagyobb arányú volt a Svájcba, Belgiumba és Nagy-Britanniába irányuló exportunknál, de a többi rendeltetési országnál is jelentős volt a csökkenés. A külkereskedelmünk szempontjából legfontosabb országok egyikénél sem sikerült exportunkat emelni.

Külkereskedelmi mérlegünk ez évben az előző évi passzív mérleggel szemben aktívvá vált a Jugo- szláviával, Bulgáríával és Törökországgal lebonyo- lított árucserénkben, Svájccal való előző évi aktiv mérlegünk pedig passzivvá vált. A többi országgal folytatott kereskedelmünkben a mérleg aktív vagy passzív jellege nem változott, azonban mind az ak- tivitás, mind pedig a passzivitás nagysága jóval alatta volt az előző évinek. Meszle'nyí Emil dr.

Közúti forgalmi balesetek Magyarországon az 1931. évben.

Accz'de'nts de la circulation en Hongrie en 1931.

Re'sumé. Én 1931, le nombre des accidents de la circulation a été de 5161 en Hongrie, soit 507 de moins (-——8'9%) gue l'année précédente; et celui des uictimes, de 3.303, soit 231 de moins ('——6'5"o) (]u'en 1930.

Comparatiuement a 1930, le nombre des acci—

dents a diminué de 513 (———18'1%) a Budapest et de

65 ——11,0%) dans les villes autonomes. Dans les

autres parties du pays, il a augmenté de 71 (-i—3'2%).

a

A közúti forgalmi baleseti statisztikai adatgyüj- tés rendszeresítése óta évről—évre megfigyelhettük, hogy közlekedésünnkben a motoros járművek voltak a legtöbb szerencsétlenségnxek az előidézői. A forga- lomban levö gépjárműveink állományában az 1931.

év folyamán bekövetkezett visszaesésből tehát arra lehetett következtetni, hogy kisebb számú automobil és motorkerékpár üzemlbentartásxa mellett a forgalmi balesetek is ritkulni fognak. Az 1931. évi feldolgozás végső eredményei ezt a feltevést igazolták. Az or- szág területén előfordult balesetek száma ugyanis 507—el csökkenve 5.161-re rúgott, az áldozatok száma pedig 231-el maradt alatta az elözö évinek s ösz-

szesen 3.303 volt. Az apadás aránya tehát balesete—

ket tekintve 8'9x%—ot, az áldozatok szempontjából, 6'5%—ot tett. A fogyás nagyságát nézve, megállapít- hatjuk, hogy az jóvallrneghatladta azt a mértékek ami a balesetek apadásában a gépjárműállomány fogyása következtében jelentkezhetett. Ez a körül- mény kétségtelenül arra mutat, hogy a közrendészeti szerveknek a forgalom biztonsága érdekében tett intézkedései ismét eredményesek voltak. Amikor ezt az örvendetes tényt megállapítjuk, egyben sajná- lattal kell arra is rámutatnunk, hogy a vidék köz- lekedé—sügywi viszonyai a városokénál még mindig jóval kedvezőtlenebbek. Ezt a legjobban úgy szem-r léltethetjük, ha Budapest, a tj. városok; valamint az ország egyéb területrészeinek főbb adatait egy—

mástól elkülönítve mutatjuk be. Az idevonatkozó—

adataink a következők:

Abalesetekszáma Buda— tj. váro— e éb pesten sokban he yeken

1930. . . 2.889 589 2.240

1931. . . 2.826 524 2.311

Az elözö évvel szemben tehát Budapesten 513—

mal, vagyis 18'1%—kal, a tj. városokban pedig 65-tel