Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1925. év első negyedében

(1)

...-I'lllllllllllilllll!IlllIll-Ill-IIIIIIIIIl-U"_!lllnllllIll.-IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIll.-IIIIIIIII___—_____—_______—.________________—_____—_____—_-__—__— uI'll-lll-llln-ulI'll-lunnnllllll

KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS

nun-ll-llIll-Ill-llII.-ul-nnnlllllnnllnunnannna-..-u.n.-l.-un.-...-null-.n-un.-ll:-Inn-nllllllunnnln-lulunnnyul-.lnnullnnln-nnnn-n

Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1925. év első negyedében.

Commerce extérieur de la Hongrie au cours du premier trimestre de llanne'e 1925.

Résumé. Déchangedes marchandises de la Hongrie avec ! étranger, compare' á celui du premier trimestre de l'anne'e préce'dente ayant eu une valeur de 240'7 millions de cou ronnes-or, dépassa celui-ci par 66'5 millions de couronnes-or et atteignit les 30722 millions de couronnes-or. Les importations de méme gue les exportations saccrurent par rapport aux trois premiers mois de llannée 1924, cepen—

dant la proportion pour 100 de l'accroissement a été de 352 pour les importations, soit, plus grande gue pour les exportations Oil la proportion pour 100 de llaccroissement nle'tait gue de 183. Par suite de l'augmentation plus aecentue'e des importations le passif du bilan pour les trois mois cOnsidére's est également plus grand, soit 52'6 millions de couronnes—or, gue dans le premier trimestre de llanne'e 1924, lorsgue llexce'dent des importations nyavait e'te' gue de 25'5 millions de couronnes- or. L30/7ice central de Statistigue a maintenant pour la premiere fois á sa disposition des données détaillées sur tous les details du commerce exte'rieur.

La réforme du relevement statistigue et [*adjonction du service de l*0f7ice au ser-

vice des douanes le mettaient a méme (lame ' part, de se'parer le mouvement du commerce pourvoyant aux besoins intérieurs par les pro—

duits purement indigenes, du commerce de per- fectionnement et de réparation des marchan—

dises en traitement de prise en note, dlautre part de prendre en compte le transit direct et le transit indirect soit le trafic des marchandises re'exporte'es, apres avoir passé un certain temps dans le pays.

Külföldi arúcserénk az 1924. év első ne-

gyedéhez képest, amidőn az összforgalom értéke 2407 millió aranykorona volt, 665 millió aranykoronaval növekedve 307 2 millió

aranykoronára rúgott. Az 1924 év első lia—

rom hónapjához viszonyítva fejlődött úgy a behozatali, mint a kiviteli forgalom, a növe- kedés azonban a behozatalnal 35 2 szazalekos, tehát nagyobb, mint a kivitelnél, hola növe—

kedés 18 3 százalék volt. A behozatal nagyobb mértékű növekedése folytán a folyó évben a mérleg három havi passzivuma is nagyobb,

52'6' millió aranykorona, mint az 1924. év

első negyedében, amidőn a behozatali többlet csak 255 millió aranykorona volt.

Az 1924. év első negyedére vonatkozó adatoknak a folyó évi adatokkal való szembe- állításánal tekintetbe kell azonban venni azt a körülményt, hogy az 1924. év első három hónapjában még érvényben voltak azok a korlátozó intézkedések, amelyek segélyével a forgalom részben szabalyozhato volt sezért a folyó évi seabadforgalom mellett jelentkező nagyobb passzivitás—ból nem lehet az ország gazdasági helyzetére vonatkozólag messzebb—

menó' következtetéseket levonni. Annal kevésbbé lehet ebből az egy adatból az ország általános gazdasagi helyzetének romlására következtetni, mert a mérleg passzivitása és a forgalom visszaesése az őszi hónapok fokozott kivitele utan az év első negyedében állandóan ismét—

lődő jelensége az agrár jellegű Magyarország gazdasagi életének. Az 1924. év első évne- gyedével való összehasonlítás mellett, —- tekintettel az akkori kötött forgalomra — célszerű tehat, a folyó év eddigi adatait egy szintén szabadfmgalommal biró évnegveddel, az 1924. év utolsó negyedévelIS összehason- lítani.

A folyó év eddig ismert forgalmának az elmult év utolső három havi forgalmával való összehasonlitása igazolja, hogy ezúttal a forgalomnak szabalyszerint bekövetkező vissza- esése valamivel nagyobb mértékű, mint a világháború előtti vagy az azt követő évek- ben. A visszaesés ugyanis a világháború előtt.

általában 20, a világháború után életbelép- tetett korlátozó intézkedéseknek a forgalmat hónapok szerint jobban kiegyenlítő hatasa

alatt átlagosan alig 10, jelenleg pedig 28

százalékot meghaladó mértékű volt. Ez a szokásosnál nagyobb arányú csökkenés több okra vezethető vissza. Ezek egyike, hogy jóformán minden egyes felszabadított cikk irant, különösen a korlátozás megszüntetését követő hónapban rendkivül megnövekedett a belföldi érdeklődés s így az elmult év foko—

zatos felszabadításai az év utolsó hónapjainak behozatali forgalmat a rendesnél nagy obb mér- tékben fejlesztették. Egy további ok az is, hogy az 1924—1925 gazdasági évre rendel—

kezésre álló búza- és lisztkészletekből az or- szag ellátásához nem feltétlenül szükséges

(2)

1925 —173—-—— 5—6. szám.

mennyiségek túlnyomó részének külföldre szállítása ezúttal már a gazdasági év első felében, tehát a mult év utolsó hónapjaiban megtörtént. Ezért a legfontosabb exportcik- künkból a folyó évi kivitelnek kisebbnek kellett lennie, a kikészítési forgalomban behozott s lisztalakban viszonylag kisebb téte- lekben újból kivitt búza dacára is, mint a megelőző év ugyane hónapjaiban. Végül a forgalom rendesnél nagyobb mértékű vissza—

esésének mérlegelésénél, nem lehet azt az általános, jóformán egész Európára kiterjedő gazdasági pangásnak afigyelembevételét sem mellőzni, mely Magyarországot sem kerülte el.

Ha figyelembe vesszük az 1924. év utolsó negyedében a [behozatali forgalomnak a kor- látozások felfüggesztése folytán bekövetkezett nagymértékű megduzzadását, valamint azt, hogy lisztexportunk a folyó év első negyedé- ben a fentebb említetteknél fogva a szokásos- nál csak kisebb mértékű lehetett, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az or- szág kereskedelmi mérlege az általános pangás dacára sem alakult kedvezőtlenül. Sőt a liszt—

e's cakorexporttól eltekintve igen kedvező képet nyujtanak úgy az állat, mint a mezőgazdasági termelésből származó egyéb cikkek kiviteli adatai 3 az ipari export is mutat itt ott némi javit—

lást. Kedvező tünet végül a zsír- és hájimport teljes megszünése.

Elég kedvező képet nyujtanak s a helyzet lassú javulására vallanak a külkereske- delmi forgalomnak az egyes hónapok szerint részletezett alábbi adatai.

] (J 2 4 1 9 2 5

K,, (0 'TJAd (2 v; '*gA—í

H. _.§ gets ,.§ § ési—§

onap S; 'É E' 0 FS § §! §

Mais st es s§§§ se azt g§§§

(:0 r.:c cas-N 02 :? onv—

58 35: seg—"se es .a; case

m$. Mix: menü m:. ;xk: Ég.—ur:

millió aranykor — ezi mill. de Coma—or

Január

Jarwier . . ; 37'6 32'3 — 5'3 68'4 302 ——28'2 Február

Féorier . ._ 441 308 ——13'3 588 399 —189 Március _

Mars. . . . 3 514 445 —— 6'9 ! 57'7r 52'2 -— 5'5

Együtt l

Total . . 138'1 107'6 —25'5 179'9.l27'3 —52'6 l

Az adatokból mindjárt az első pillantásra kitűnik a forgalomnak úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél az 1924. évhez képest min—

den egyes hónapban egyaránt mutatkozó s a 20 százalékot is meghaladó növekedése. Ez az elmult év utolsó negyedéhez képest viszo- nyított visszaesés dacára is figyelemreméltó

"kedvező kilátást nyujt.

jelenség. Kiemelkedik továbbá a január havi behozatal rendkívül magas volta, ami viszont az őszi forgalomnövekedésnek a behoza- talnál még a folyó év elejére is átvonuló következménye. Ugyanekkor a liszt— és cukor- export megakadása folytán a januári mérleg a 282 millió aranykoronányi passzivumával jóval meghaladja az utána következő hóna- poknak, különösen a kivitel újirányú fejlődése folytán, állandóan csökkenő s marciusban már csak 55 millió aranykoronát kitevő passzivi- tását. Megjegyzendő, hogy a március havi mér- legnek ez a viszonylag kedvező alakulása oly- mértékű, hogy kereskedelmi mérlegünknek az új termés betakarításáig terjedő időszak—

ban várható passzivitására vonatkozó előzetes számitásainkat is előnyösen befolyásolja s igy egy várható közepes jó termés esetére az egész 1925. év külkereskedelmi mérlegére nézve is A külkereskedelmi forgalomban szereplo" legfontosabb árúk sorrendjében az 1924. év első negyedéhez képest változás a behozatalban, hogy a korlátozó intézkedések megszüntetése folytán, az elmult év első negyedében még első helyen szereplő fabehozatal helyét a pamut- szövetek foglalták el, valamint, hogy a negyedik helyen szereplő gyapjúszövetek a második helyre kerültek. Változást okozott továbbá a behozatalban a belföldi textilipar fejlődése is.

különösen a nyersgyapjú áresése folytán mind olcsóbb áron behozható gyapjúfonál és egyéb;

textilipari nyersanyagok és félgyartmányok behozatalának növekedése. Kiemelkedik to- vábbá a déligyümölcsök behozatalának növe- kedése is, ami tisztán a forgalom felszabadí- tásával hozható kapcsolatba. A kivitelben az előző évben teljesen jelentéktelen tengeri a negyedik helyre került s jelentőség szem—

pontjából újból növekedett a tojás- és toll—

export. '

A külkereskedelmi forgalomban a legfon—

tosabb áruk alakulását a túloldalon levő táb—

lázatban közöljük.

A legfontosabb árúk mennyiségi és érték—

adatait összefoglaló kimutatás a forgalom minőségi összetétele és az időközi áralakulás szempontjából mélyreható változásokra enged következtetni. A behozatalban mindjárt a második tételnél a gyapjúszöveteknél, a meny- nyiségnek mintegy 40 százalékos emelkedé- sével szemben az érték a kétszerese az 1924.

évinek. Ez egyrészt a gyapjúszövetáraknak az egy év előtti árakhoz képest mutatkozó áremelkedésével, másrészt azzal magyaráz—

ható, hogy a behozott áruban a nyugateurópai.

főleg angol piac finomabb árúival ezuttal jóval

(3)

5—6. szam. — 174 —— 1925

Mennyiség méter- Érték ezer A? 9352"

_ , mazsakban aranykoronában ertek

A Z a l' ú m e g n 6 V e Z e 3 e (guanlité en (mintauw Valeur en mille o/O-aban

D , _ l' (1 h d' métrigues couronnes—or rPomá'eíl'

% * - r * * a e e a

es gna um es ma 0 an lses 1924. ! 1925. li 1924. I 1925. valeur

január—március hónapjaiban ——— jam/fer Il mars tom/le

Behozatal —— Importalz'ons

Pamutszövet — Tissus de coton . 16.670 32.648 13.256'4 277898 1545 Gyapjúszövet —— Illes-us de latom . . . . 6.111 8.575 82947 164627 9'15 Nyers- és megmunkált fa — Bois brut el ouwe' 4,847.774 4,353.965 15.763'1 15.508'9 8'62

Szén — Charbon . . . . . . . . . . 2,539.016 2,171.662 122197 916115 5'09 Pamntfonál és —cérna —— Fils de coton et fíls retors 14.878 15.361 7.542'8 8.076'3 4'49 Gépek és készülékek — Machines et appareile 48.404 30.525 7.303'6 6.4605 3'59 Papir és papirosárúk — Papier et articles en papier 99.931 108.840 4 6396 4 7384 263

Vasarúk —— Ouvrages en fer 31.003 27 986 1.829'5 4.019 0 2 23

Nyers bőr —— Peaua: brutes 12.967 14.761 2.473'3 3.8506 2'14

Nyers fémek — Illétaum bmls 30.552 26.432 40982 36452 203

Gyapjúfonal — Fils de lame . 3 948 6.423 3.5988 3.115'6 1'78

Kikészitett börök — Cuirs prépare's 5.384 2.647 5.729'2 29353 163

Déligyümölcs —— Fruils exoligues 8.507 86.119 2900 2.848'2 ! 1'58

Búza — Froment —— 38.677 — 1.394 8 [, 0'78

Kivitel — Exportatlons

Liszt —— Farlne . . . . . . . . . . . . . 482532 390147 16.064'8 217272 17 08 Vágo- ésigasállatl)—Animauwdelrait etde bourlzerie') 18 200 42688 7.012'6 150187 1180

Cukor —— Sucre 274678 197189 145064 69016 542

Tengeri — Mais 844 278070 139 59876 4 71

Tojás — 061th . 9.979 46.447 1.297?) 5.683'2 4'47

Rozs —— Seigle 265483 147170 5.125'4 5.067'5 3'98

Búza —— Frommt . . . . . . . . . . 173609 122765 138194 4.870'1 3'83 Gépek és készülékek —— Machines el appareils . ; 31.512 27202 3.73l'5 38800 305 Leölt baromfi — Volailles mortes . . . . 17.003 17.712 4.463'9 3.805'9 299

Toll —— Plumcs . . . . . . . . . . . 4946 5.780 2.779'9 36337 286

Villamosgépek és készülékek — Machines et

apparells électrigues . . . 10.102 6.867 43760 29633 233

Pamntszövet —— Tis-ms de cola 2 078 2.638 2.417'1 2.727'3 2'14

Vasarúk —— Ouvmges el fer 35.088

23.867 1.874'4 22243 175

1) A mennyiség darabokban van kimutatva. —

Nagyobb aranyban részesedett. Viszont a szén- nél a bekövetkezett áresés okozta az értéknek a mennyiségnél nagyobb arányú visszaesését.

Lényeges változásról tanuskodnak a vasarúkra vonatkozó adatok, melyeknél úgy a behozatal—

ban, mint a kivitelben a mennyiségnél mutat—

kozó visszaesés dacára az érték lényegeseb- ben emelkedett. Ennek oka, hogy az 1925.

évben sokkal értékesebb árúk szerepeltek, mint 1924-ben. A folyó évben behozott áruk—

ban ugyanis igen sok szerszam volt, míg tavaly főként csak a súlyhoz képest kisebb értékű vasesöveket és vasúti kocsialkatrésze- ket szereztünk be a külföldről. A kivitelnél viszont a mult évben mégr jelentős mennyisé- get kitevő sín- és szegszallítmányok zsugorod—

tak össze. Kirívó, hogy a behozott gyapjúfonál mennyiségének kétszeresre való emelkedését nem követi az érték megfelelő növekedése.

Ez magyarazatat egyrészt abban találja.

hogy míg 1994 elején főként kikészített fonalakat importáltnnk, addig ezúttal szövő—

iparnnk fejlődése folytan, inkább a nyersfonál-

import növekedett, befolyasolta továbbá más- részt az értékadatokat a nyers gyapjúarak visszaesése folytán a fonalaknál elsösorban jelentkező áresés is. A kivitelnél szembe- tűnőbb a visszaesés a cukor értékadatainal, ami a világpiaci arzuhanás következménye.

Ezt azonban ellensúlyozta a liszt és gabona—

félék áremelkedése.

A behozatalnal még megemlíthető, hogy a pamutszövetek részesedése a mult év első negyedével szemben az összforgalomban 10 százalékról 155 százalékra, a gyapjúszöveteké '2—ről 9'2-re, a kötött pamutarúké pedig 0'9-ről 1'5—re szökött fel. Nagyobb visszaesést csak a kikészített bőrök, a szén és a gépek behozatalánál tapasztalunk. A behozott fa.

pamutfonal és papiros forgalma az előző .évi színvonalon maradt. A kivitelnél kiemelkedik a vago- és igásallatok, a tengeri, a tojás—

és a tollexport növekedése. Visszafejlődött azonban egyik legfontosabb iparagunknak, a kivitelre is erősen dolgozó gép- és elektro- technikai iparunknak exportja. Valószínűleg

(4)

a

1925 — 175 — 5—6. szám.

a fokozott élőállatexport vonta maga után a hús és húsneműek kivitelének visszaesését.

A külkereskedelmi forgalomra vonat- kozólag eddig közölt adatok az előző év- vel való összehasonlíthatóság érdekében is összefoglaltam taglalták a külkereske—

delmi statisztika reformjának életbelép- tetésétől kezdve külön is feldolgozható tujajdonke'peni forgalmat (Spezialhandel) a kikészítési és javítási forgalommal. Az új vámtarifa a belföldi ipar versenyképességének előmozdítása érdekében lehetővé teszi a ki—

készítési eljárás kiterjedtebb igénybevételét úgy, hogy már ezidő szerint is a teljes forgalomnak mintegy 10 százaléka esik a kikészítési és javítási forgalomra. Volt ugyanis:

s§ § ,;z ÉTÉ

o a fguvay/x

"as 'S vssgns—t ÉS §...3 'E-Mggséj

, N § § GJ % §§Em§§s

Megnevezes § E—l'É § §5$§§§§

5 L'.) § l.... a): XaÉa

*! ...t',v N

Déstgnation CDt—4 §MW §ca _;

5 1925 január—március havá- ban Aa cours des mois

de junvz'er a mars 1925

!

Teljes forgalom — Tra-

jie total. . . . . . 179'9 127'3 —— 52'6

Ebből:—— Dont . §

Tulajdonképeni forgalom §

— Traftc proprem. dit. 169'8 106'1 Kikészítési forgalom —— ,

Trafle de perfeetionne-É §

ment . . . 98 18 4§ %— 8'6

Javítási forgalom — Tra- í [ie de réparation.

__ese

04§ 28§ —t 24

Mint az adatokból látható, a kikészítési eljárás a kereskedelmi mérleg szempontjából három hónap alatt 11 '0 millio' aranykoronányi aktivamot jelent.

A kikészítési eljárásban behozott 17 millió aranykorona értékű pamutszövettel szemben 27 millió volt a kivitel. Az 1'2 millió értékben

vásárolt búza ellenében 2'4 millió volt a

kikészítési eljárásban kivitt liszt értéke. A villamosgépek és különösen az izzólámpák export lehetőségeit is támogatta a kikészítési eljárás, az üvegkörték vámfizetés nélküli be- hozatalának engedélyezésével. A Balkánról érkező és tisztítás után Németországba és a Skandináv államokba továbbított lóhere— és lucernamagvakért is több mint 04 millió arany—

korona maradt az országban. A kikészítési eljárásban az említetteken kívül még a további kikészítés vagy konfekcionálás céljából érkezett selyem-, félselyem- és gyapjúszövetek, vala—

minta felfürészelés céljából érkezett fa, a

malátagyártásra szolgáló árpa a jelentősebbek.

A magyar ipar érdekében a kormányzat lehetővé tette a tarifa szerint vámmentes árúk- nak, mint például nyers vasnak, vasérceknek, fémeknek a kikészítési eljárás alkalmazásával vámkezelési illeték nélküli behozatalát is.

A korlátozó intézkedések megszüntetése természetszerűleg maga után vonta a be—

hozatalban a gyártmányok, különösen az ipari kész termékek importjának felduzzadását, a kivitelben pedig a nyersanyagok exportjának megnövekedését. A változásokról a túloldali táblázat nyujt felvilágosítást.

Az egyes országokkal való összeköttetéseink a mult év megfelelő időszakához képest szintén megváltoztak. —— A legnagyobb az eltérés Ausztriánál és Csehszlovákiánál. A behozatalban ugyanis csökkent Csehszlovákia része—

sedése s emelkedett Ausztriáé, a kivitelben viszont Ausztria százalékos aránya esett vissza s növekedett Csehszlovákiarészesedése. A rész- letes adatokat a 177. oldalon levő tábla mutatja.

Az újjászervezett külkereskedelmi statisz—

tikai adatgyüjtés, amely ez év elején lépett életbe, az átviteli forgalom számbavételére és az előjegyzési raktárak forgalmának figyelem- mel kisérésére is kiterjed. Az eredmények el- bírálásánál azonban figyelembe kell venni, hogy az adatokban nem szerepelnek a hajózási átvitel adatai, mert a Duna a békeszerződés értelmében nemzetközi s így a m. kir. Köz—

ponti Statisztikai Hivatal a dunai átvitelről adatokat nem gyűjthet Nem foglaltatnak benn továbbá a békeszerződés és a velencei egyez—

mény értelmében a Drégelypalánk—Ipoly—

tarnócon és Ágfalva—Harka—Kopházán át vagy viszont zárt vonatokban Csehországból Csehországba, illetőleg Ausztriából Ausztriába irányított küldemények sem.

Az itt közölt adatok csak a közvetlen—

átvitelt (határállomásról közvetlenül határ—

állomásra utalt, ü. n. átfutó forgalmat) tar- talmazzák, mert a megtört átviteli forgalom (belföldön átrakott küldemények, előjegyzési raktárak) adatait a statisztikai hivatal még nem dolgozta fel s így a megtört átviteli forgalom adatai még nem állanak rendelkezésre.

Az átfutó forgalom 49 ezer darabot, 85 ezer párt és 1'5 millió métermázsát tett. A darabban és párban kimutatott árúkat súlyra átszámítva az 1925. év első negyedén átfutó forgalom 16 millió métermázsát tett, tehát csak egyheted része Magyarország egész kül- kereskedelmi forgalmának. A nemzetközi for- galomba való bekapcsolódás azonban ezt a forgalmat feltétlenül emelni fogja, mert a Balkánra irányuló és a Balkánról kiinduló

(5)

5—6. szám. 176 — 1925 Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1924. és 1925.

' év január— március hónapjaiban.

Commerce exté'rieur de la Hongrie par branches économigues' et graupes des production au cours des mois de jamner á mars des années 1924 et 1925.

- ' Értk k - A ö ' 'k0 -b

Mellnyl' M e " " yt; ? é g nákebaízeí arr/Z'z'átfrfn poírcseíztígí ae/ozaí'á-

, segi egy- gua" 7' e mille couronnes or leur totale

Megnevezes ség

Dési nation Unités _1 9 2 4 ! 1 9 2 5 1924 1925 * 1924 1925

9 .

guaatzta- január—március hónapjaiban

twes aux mois de janvz'er á mars

A)Behozatal——Import/itten:

Összes behozatal — § pár—paires _ 112798)

t I drb—pieces 29.805 165.112

""PMWWS Om es ? (1 9,123.235 83821391 133131 179909 10000 10000

Ebből: —— Dont:

Nyersanyagok — Ma § drb ——piéces 1.419 1.017)

tzéres premiéres ! (] 7,266.381 6,400.047$ 38.892 51.405 29'22 28'57

Félgyártmányok —- Pro- !

(luits mi—ouvrés (; 1,461.346 1,567.913 37.142 34.193 jé 27'90 19'00

- ' __ _ pár —— pair—es — 112.7 98 %

Glartmnyw f" § drb _pieces 28.386 1640952 ;

Wes manufacture—9 ? (; 395508 4141791 57.097 94.311 : 42-88 52-43

B;Kivitel—Emportaiion;

" - - _ _ pár—paires — 4.664

osszes .kwltel le Ex § drb—piéces 93.229 43.7912

Portatwns tom s ( (; 3,453.892 3,591.727§ 107567 127.239;1 10000 10000

Ebböl: — Dont: [!

* !

Nyersanyagok — Ma- drb—pieces 88.234 42.691) ij

tieres premiéres (; 2,036.405 2,606.550§ 46.185 68.403 i 4293 5376

, Félgyártmányok —— Pro- !

duits mi-ouvre's . (; 152385 138060 6.192 8.294 5'77 6'51

, — __ _ pár —paires — 4. 664

Gyartmm'YOk AT 5 drb —piéces 4.995 1.100

Wes manufactms I (; 1,265.102 847.117 55.190 50.542 5130 39-73

forgalom ugyanolyan vasúti tarifák mellett nem kerülheti el tartósan a magyarországi természetes útvonalat. A szomszédos Ausztria , és Csehszlovákia átviteli forgalma többszörö- sen meghaladja a magyar átviteli forgalmat.

Az átfutó küldeményekböl 790 ezer méter- mázsa jugoszláv, 359 ezer métermázsa román 157 ezer métermázsa osztrák, 138 ezer méter- mázsa csehszlovák, 45 ezer métermázsa olasz,

26 ezer métermázsa német árú volt. Jugo-

szlám'a átviteli forgalmából közel 543 ezer métermázsa Csehországba ment. A küldemé- nyek elsósorban gabonát, azután vágóállato- kat, élelmezési cikkeket és érceket tartalmaz- tak. A 190 ezer métermázsát meghaladó oézt- rák rendeltetésű árúknál a felsorolt árúkon kívül a fa érdemel említést. A román átvitel legnagyobb része szintén Ausztriába (156 ezer 01) és Csehszlovákiába (102 ezer 11) irányult.

A román eredetű cikkeknél természetesen a fa és a vágóállatok emelkednek ki. A fa Né-

metországban, Olaszországban és Svájcban is

jelentős piacra talált. Jelentősebb árúk még a liszt, korpa, olajpogácsa, mésznitrogén és ásványolaj. Az Ausztriából kiinduló küldemé- nyek leginkább Romániát (73 ezer a) és Jugo-

szláviát (30 ezer (1) keresték fel. Az osztrák

küldeményeknél természetesen az ipari gyárt- mányok, és pedig a textilipari, valamint a vas-, gép- és Villamossági ipar termékei ját- szanak szerepet. A Jugoszláviából Csehszlo—

vákiába szállított küldemények mellett a cseh- szlovák-jugoszláv forgalom élénkségét igazolja az is, hogy a csehszlovák eredetű átfutó árúk—

ból 98 ezer métermázsa Jugoszláviában talált piacra. Itt is az ipari gyártmányok vezetnek.

Legnagyobb mennyiséggel szerepelnek az üvegipar, a vasipar és a textilipar termékei.

A viszonylag jelentéktelenebb romániai ren- deltetésű átvitelnél szintén a vas-, üveg— és textilipari gyártmányok említhetők meg. Né- metország a legkülönfélébb ipari termékeket

(6)

1925

—177—

5—6. 5zám.

Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1924. és 1925. év január—március hónapjaiban. —— Répartition du commerce exte'rieur de la Hongrie suivant les pays

pendant les mois de janvíer a mars 1924 et 1925.

Behozatal — Importations Kivitel —— Ewportations

_ _ l 1 9 2 4 1 9 2 5 1 9 2 4 1 9 2 5

Származás, illetőleg ; _ .

rendeltetési országok - január—március hónapjaiban — janvier—mars

Pays de provenance Éezegxgígny- ezefrásgny- ezeti-12311? emílt—3511?

gt de destination ;koronákban olc—ban Lkoronákban o/o-ban koronákban ".,-ban koronákban olc—ban

; Valenr en 0, Valeur m ()jo Valeur en % Valeur % en

ien milliers '" en milliers ' en nullius ' m millzers

*de couron- de couron— de couron— de couron-

"BS—OT NCS-07 "85407 "ZS—OT

Ausztria -— Autriche. . . 27.831 2091 42.161 234?) 38.239 35'55 35.994 2829 Cseh Szlovákia —— Tehéco- Slov. 36.078 27 10 44.558 24'77 2 18.427 17 '13 26.935 2117

Románia —— Roumanie . . 10.115 760 12.014 668 , 5.983 556 7.035 553

Jugoszlávia — Jougoslai'ie . 4.027 3 02 7.176 399 . 7.042 655 8.821 693 Németország — Allemagnc. 18.265 13 72 27.474 15.27 f' 10.014 931 14.287 11'23

Svájc —— Suisse . 6.154 462 8.049 447 4.865 452 2.297 1'81

Olaszország —— Italic 7.414 5'57 9.304 517; 6.438 599 9.369 736

Franciaország —— France . 2.483 187 2.904 1'61§; 506 047 609 048

Hollandia — Pays-Bus . . . 1.299 098 2.436 1351 960 089 268 021

NagyBritannia— Grande Bret. 1.838 138 4.644 2'58 3 869 081 1.797 1'41 Lengyelország — Pologne. 8.868 666 7.231 402 si 1.004 0'93 12.721 1000

Eszakamerikai Egyesült—14113 '

États- Unis . . 3.907 293 1.468 082? 987 092 765 060

Egyéb országok———Autres pays 4.852 3'64 10.490 5'84 12.233 1137 6.341 498 Összesen —- Au total 133131 10000! 179909 ; 10000." 107567 10000; 127239 100'00

. ! §

Magyarország közvetlen átviteli forgalma vasúton az 1925. év január—március hónapjaiban.

Mousement du transit direct en Hongrie par noies ferre'c's au cours des mois de janvier á mars 1925.

Rendeltetési országok — Pays de destination

Származási ország Mennyiségi s ,3 §!) §? _.

. ' --— s % — ;: ,

megnevezese egyseg E 2 § (§ § § ; § § § § § Osszesen

Désignation des pays Unite's : § ? , §" § § §, § § § 3 u .:g 3; Total

de provenance guantitatives § § §§§§ § § §: §: S § És) § ; EÉ %,

4—4: 5ng ::94 5?— ÉÉ 5: 510va

ll

dib picceS 61 —- 2.876 240 — — 608 3.785

Ausztria — Antrichc ;pár—paires 109 —— 51.690 305 —— —— — 52.104

48.608 —- 73.345 29.515 —— —— 5.749 157217

, . drb— pieces -— — — 1 — — 8 9

CÉÉÉÉÉZZÉSR— ;pár—g— paires —— -—— — 8.750 ——- —— — 8.750

' —-— — 19.795 98.131 —- — 20.512 138.438

drb — pieces 29.523 5.216 -— — 256 — 98 35.093

Románia — Rounmnie pár — paires —-— —— — —— 176 —— —— 176

155.852 102238; —— — 27.950 37.879 35.567 359.486

Jugoszlávia — Fkb—(lpiéces 5.085 4.742 —— —— 141 — —— 9.968

Yougoslavie 191909 543257 —— —— 37.072 — 18.146 790.384

. , _ drb— pieces — — 12 — — —— — 12

Níxllifxásígg ;pár—g— paires —— — 2.400 — —— — —— 2.400

9 ' _ — 15.105 10 050) — -— 543 25.698

Olaszország — Italic _— 34.504 9.020 — § — — 1.625 45.149

. , drb —pieces' — —— -— — — — 340 340

Egífgsmzzafw " Épár — paires — — _ _- —— — 21.588 21.538

? y (; _— — — _ — — 12.445 12.445

__ drb — pieces 34.669 9.958 2.888 2413 397 —— 1.054 49.207

Osszesen — Total pár—paircs 109 — 54.090 9.055! 176 —— 21538 84968

(1 396369 679999 117265 137.696 65.022

37.879 94.587 1,528.817

(7)

5—6. szám.

Az előjegyzési raktárak forgalma az 1925. év január—március hónapjaiban.

Motwement des entrepóts de prise en note cm cours (les mois de janvier a mars 1925.

l Valeur

§ W—C'OItTOTMIZS-Ot' des

Az árúcsoport megnevezése lbeholiatal kiá'el D e' 5 ig n a t t o n §:1'lltfgáía 33332?"

1 értéke *

§ aranykoronákban

; l

A textilipar termékei _— Produi'ts § *

de l'industrie texti/e 2,162.408 417088 A gép— és Villamossági ipar ter-3

mékei — Prodaits de lyindus—i

trie e'lectrigue . . 267325 215491 A ből- és bőrfeldolgozóipar ter— .

mékei —— Protluits' (le la fa,—§

brication (les peamc et cuirs 174 961 81.933 A vas— és fémipar termékei —'

Prodaits de l'indastri'e side'rur— '

gigue et métallaz'gigue .§§ 173.769 73.918 Műszerek, hangszerek, órák —ií

Instruments scientih'gucs, inslr. 'S

de musigue et montres . . . ; 104.398 43.102 Szőime- és sziíosárúk — Pellet—l

torles— . . 34.000 3.000

Járművek — Vehicules . . § 32.297 12.885 Textilanyagokból konfekoionált .;

cikkek —— Articles confectionnés

de matieres tratiles § 17.843 2301 Az eddigi tarifaosztályokban meg ;

nem nevezett árúk " Articles § non dénommes dans les classes

dit tart] designe'es . . ' 15.391 2.989 Állati nyerstermékek élelmezési;

célokra —— Prodaits bmts d ani— §

Mariae destinés [t l'ali'mentation'i 15.105 116.163 Az üveg—, agyag -, cement- és kö—

ípar termékei — Prodfaits de;

poteri'e, de la cimenterie et de;

lindustrie' de la pierre '1 14.137 5.025 A kaucsukipai termékei —— Pro— '

duits de linclastrie de caout- _

choac . 12.545§ 14.443

Egyéb —— Autres 23 306l 16.846

Osszesen —— Total§ 3,0Ll7.483§ LINE—134

———178——

szállította a Balkánra, főleg Romániába és Jugoszláviába. Az_0laszorseágban feladott kül- demények közül pedig egyedül a csehszlovák rendeltetésű szuperfoszfát érdemel említést.

A főeredményeket az előző oldalon levő táb- lázat tartalmazza.

192§

Az országban való megállapodás után új—

ból külföldre továbbított árúk egy jelentékeny része a tranzitókereskedelem foglalkoztatására létesült előjegyzési raktárak útján kerül kivitelre. Ennek a forgalomnak az ellenőrzése a külkereskedelmi mérleg szempontjából is nagy jelentőséggel bír, mert csak az előjegy- zési raktárak elszámolása után állapítható meg a kereskedelmi mérleg végleges alakulása.

Ez természetesen havonkint nem történhet meg, mivel az előjegyzési raktárak féléven—

kint számolnak el. A statisztikai hivatal azonban az intézmény fontos szerepénél fogva az elszámolások megtörténte előtt erről a negyed—

évról külön is összeállította az előjegyzési raktárakba utalt és onnan külföldre tovább—

szállitott küldeményeket. Az itt közölt adatok a végleges elszámolások megtörténtéig min- denesetre érdekes tájékoztatást nyujtanak.

Az adatok szerint feltűnő jelenségnek látszik, hogy az állati nyerstermékek csoportjában a kivitel értéke redkiviil meghaladja a be- hozatalét. Ennek oka, hogy a jugoszláv és román származású vágott baromfit, melyet a budapesti hütóházban még a mult évben helyeztek el, csak ez év elején szállítottak tovább, legnagyobbrészt Németországba és

Nagy-Britámiába . ,

A külkereskedelmi forgalom minden egyes részletéről ezúttal első ízben vannak a m. kir.

Központi Statisztikai Hivatalnak részletes ada—

tai. Az adatgyűjtés reformja és a vámeljá—

rásba való bekapcsolódás ugyanis módot nyuj—

tott egyrészt az ország termeléséből származó és a belső szükségletet szolgáló tulajdonké- peni forgalomnak az előjegyzési eljárásban kezelt kikészítési és javítási forgalomtól való szétválasztására, másrészt az országon köz- vetlenül átfutó forgalomnak és az országban való megállapodás után külföldről újból kül- földre továbbított forgalomnak számbavételére.

A forgalom különféle ágainak ez a számba- vétele pedig lehetővé teszi azt, hogy az egész gazdasági életünk alakulásának egyik leg- jellemzőbb fokmérőjéről, a külkereskedelmi forgalomról teljes és részletes tájékozódást

Tormay Béla.

nyujthassunk.