11. szám.
—— 1149 ——- 1929
lkülönösen Németországban volt nagyon gyenge, itten ennek eredményeképen 10'5%—os csökkenés—
tsel állunk szemben.
A labbal bevetett terület nagysága a két i'évben eléggé egyforma, az 1929. évben számí- ításba sem vehető mennyiseggel, 632 hektárral kevesebb. Az általában ki nem elégíthető ter- méseredme'ny csak két számottevő országban múlta __ érezhető arányban—felnin előző év zabtermését.
:Az egyik ország Románia, itt 36'9%-os, a másik ország Franciaország, itt pedig 16'3%—os a zab—'
"termés mennyiségének emelkedése. A termesered-
;me'ny visszaesése viszont legérezhetőbb Kanadában,
ahol 37'l%-0s és az Amerikai Egyesült Államok—
ban, ahol 15'3%—os terméscsökkenésre számítanak.
A most vázolt általános helyzet és mérleg való—
színűleg meg némi módosítást fog mutatni. A mos- tani összeállításban ugyanis a világtermés szem—
pontjából két olyan nagyfontosságú országnak, mint Argentinának és Ausztráliának idei termés- eredme'nyei még hiányoznak, azok csak később áll- hatnak rendelkezésünkre. Ettől a körülménytől el—
tekintve, a felsorolt adatok a_ mostani helyzetre vonatkozólag legalább hozzávetőlegesen tájékoztat- hatnak.
.————————-——_————————-————————————I CIII-Illlllll.llIll.III-IIIUCIIIIIIIIIIIIIIUIII-Ill.illllllllll'llllllllllllIll-III-lll'llllnlllllillll'lIl!I'll-lulllllllln nunc-ll
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1929. év első kilenc hónapjában.
Le commerce exte'rieur de la Hongrie dans les neuf premiers mois de 1929.
Résume'. Dans les neuf premiers mois de 1929,
;la valeur des importations a été de 8061 millions de pengős (soit 50'4 millions de moins gue dans la période correspondantc de llannée précédente) wet la valeur des exportations, 679'6 millions (127'2 millions de plus guiá la méme épogue de 1928).
Ir'excédeni diimportalions est tombé a 126 et demi millions de pengős, présenlant une diminution de 1576 millions sur le chi/irc correspondant de Ilannée ,préce'dente (284'1 millions). Dans llimportation, en constate, parmi les marchandises les plus impor- líantes, une régressíon considérable aux articles 6! demi—produits en textile; la dimínution est de 15) millions dc pengős aux tissus de colon et de 7"!
millions aux tissus de Iaíne. Par suite surtoui de Ja diminution des achats de tructeurs agrícoles el de charrucs, Ics irnporiaiions dc machines et diop- .pareils ontl diminue' de 11 millions de pengős. Au point de vue de la guantite', nous voyons un moindre íléchissement aux ouvragcs et demi-pro—
duits en fer et aux verreries importés, Dans Pesc—
porlaiion, ont Ic plus progressé lcs venlcs de fro—
ment, de farine, dianimaur de bouchcrie et de trait, de machines et dlapparcils. D*aprés le classcment des maliéres premiércs, des demi—produits et des vobjels fabrigués, la proportion des matieres premiéres présente dans liimportation une augmenialion, lundis gulon y conslatc une régression pour les objets fabrigués. Dans livr—
portation, la proportion des matieres premiéres et des objels fabrigués a progressé el celle des demi-produits a reculé par rapport a lianne'e précé- dentc. La balance commercialc, (lui a été, guant aux pays les plus importants, plus favorable pour la Hongrie guien 1928, monire, au détriment de celle-ci, un fléchissement ("1 llégard de guatre pays:
ia Roumanie, la Sue'dc, la Pologne et la Bulgaric.
Dans Fimportation, parmi les pays dlorigine avec lesguels le mouvemcnl e'lait le plus grand, le pour- centagc de l'Autriche et de la Tehéco—Slovaguie accuse une diminuiion et celui de llAllemagne, de la Roumanie et du Royaume SHS une augmen- tation. Dans licxportation, au point de vue de l'augmentation a'u pour-ceniage, I'ltalie a occupe' la premiere place; venaient ensuite la France, les Pays-Bus, la Grande-Bretagne et guelgues autres pays moins importants pour le commerce extérieur
de la Hongrie.
*
Az 1929. év első kilenc hónapjában a behoza- tal értéke 8061 millió pengőt tett, 50'4 millió pen—
gővel kevesebbet, mint az előző év első kilenc hó- napjában. A kivitel értéke 6786 millió pengő volt.
s 1061 millió pengő értéknövekedést ért el. A be- hozatali többlet a tárgyalt időszakban 127'6 mil- lió pengőre csökkent a mult év hasonló időszaká- ban lebonyolódott forgalom 2841 millió pengő passzívnmával szemben. A külkereskedelmi mérleg tehát 1505 millió pengővel kisebb behozatali
80*
1 1. szám.
többletet eredményezett. A Magyar Statisztikai Szemle folyó évi 7. számában már közöltük, hogy a folyó év forgalmában a passzív kikészítési for-
galom adatai nem foglaltatnak benn, s azok kii—
lön kimutatásokban kerülnek közlésre. A passzív kikészítés adatait tehát a mult évi adatokból le kell vonnunk, hogy az adatokat összehasonlításra alkalmasakká tegyük. A passzív kikészítés a mult év első kilenc hónapjában a behozatali oldalon 20'8 millió pengő, a kivitelnél pedig 144 millió pengő értéket képviselt, a behozatali többlet tehát 6'4 millió pengőt tett ki. Figyelembe véve ezeket az adatokat, a külkereskedelmi mérleg behozatali többletének csökkenése a folyó év első kilenc hu')—
napjában tulajdonképen 1501 millió pengő volt.
Az 1. számú kimutatás a külkereskedelmi mérleg havi eredményeit az előző évi eredmények- kel összehasonlítva tünteti fel. A behozatal az év első negyedében visszaesett, áprilisban és május- ban a nyers anyagok növekvő importja miatt az előző évinél magasabbra emelkedett, júniusban és júliusban majdnem egy szinvonalon volt az előző évi júniusi és júliusi importtal, augusztus—
ban és szeptemberben pedig,7 ismet visszahanyat- lott. A kivitel az első két hónap kivételével a többi hónapokban fokozotosan kedvezőbb eredményt ért el, s különösen szeptemberben gyarapodott je- lentős mértékben. A behozatali többlet az év első felében minden hónapban csökkent, júliusban és augusztusban már egészen jelentéktelen összegre zsugorodott össze, szeptemberben pedig a merleg már aktív eredménnyel zárult.
I. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce emte'm'eur pur mois.
1 9 2 s l 1 9 2 9
. .A . l . .VA.
isis ' 3313
. — S ,: .s ": ,: Bv:
HOMP _.É : latasi _.§ § usse
Moi ÉÉ §€§§§É5§ 35353
' s 53 §3'€§§§ SE sss§§§§
§ ; '; egiits ?: e '; §:er alia is 53355 585 ámaivás
millló pengő —— millions de pangas
; ll § l _:
1. . . 85-3 54? _ 31-1' 832 534 _ 29-8 11. . . 965 605 _ 36-0 70-4 52-7 _ 177 III. . . tos—1 73'1 _ 35-0 93-7 773 _ 16-4 IV. . . 94-8 591 _ 35'7106'5 74—5 _ 32-0 V. . . 92-5 619 _ 30'6 99-2 694 _ 29-8 Vl. . . 91'6 59—i _ 32-5 911) 70-4 _ 20- VII. . . 86'2 57-5 _ 28-7 8515 822 _ 3-4 VIII. . . 97-0 751 _ 21-9 se;-9 873 —1— 0-4 IX. . .ál104'5 71—91 _ 32'6 89'6111'3 _ 21'7 1_1X.. ism-515724 _284-1s0e1678-5 —127-6
A behozatalt árúi'soportok szerint a 2/A sz.
tábla részletezi.
— 1150 —
1929A legfontosabb árúk közt a textilárúk és teli—
til félgyártmányok érkeztek jóval kisebb mennyiség- ben az országba, mint az előző év első kilenc hó—
napjában. Ezúttal a külföldi pamutszövetekért 19 millió, a gyapjúszövetekért pedig 77 millió pen-—
gővel kevesebbet fizettünk. A selyem- és félse—
lyemszöveteknél mutatkozó hanyatlás azért látszik nagy mértékűnek, mert az előző évi adat a passzív kikészítési forgalom adatait is. magában foglalja. A.
szabadforgalombau importált selyemszövetek ér—
tékösszege 5'3 millió pengővel csökkent. Mint már a korábbi ismertetésekben közöltük, az általáno- san leromlott fogyasztóképesség volt egyik főoka a megfogyatkozott behozatalnak, de korlátozó ha—
tást gyakorolt a hitelnyujtások szűkítése is. (Az importált pamutfonal és —cérna értékösszege 83 millió pengővel kisebbedett, ?. selyemfonálból azon- ban 3'5 millió pengő értékkel többet szereztünk be külföldről. A gyapjúfonalak forgalma is meg—
csappant, a gyapjúárak emelkedése folytan azon—
ban értékben közel egy millió pengővel többet kellett kifizetniink a behozott fonalakórt. A tex—
tilnyersanyagok közül a nyers pamut és a juta fokozott vásárlása növelte a behozatalt, A nyers pamut mennyisége 61 ezer métermázsáról 89 ezer me'termázsára, a nyersjula mennyisége pedig 76 Inétermázsáról 86 imítermázsz'tra nőtt, Nyers gyapjúból kevesebbet vásároltunk külföl—
mult évben, a behozott niéterim'izsárol 11
ezer ezer
mint a 15 ezer szállt le.
(lőn, mennyiség;
ezer metermázsára
A nyers és megmunkált fa mennyisége némi szerepelt, az értekösszeg azonban:
mégis 1'7 millió pengővel gyarapodott. Az olcsóbb.
tüzifa importjának fokozása mellett az óptiletfák forgalma hanyatlott, az értókösszeg emelkedésé—
nek oka tehát abban keresendő, hogy a faárak ál—
talában emelkedtek. A szénbehozatal 8 millió pen—
gős értél—:tőbblettel szerepelt, az emelkedés részben visszaeséssel
a kőszénre, részben pedig a pirszénre esett. A bar- naszén importja jelentéktelen, az erre vonatkozó!
adatok különben alig változtak.
A papiros és papirosz'irúk beszerzése ezúttal is emelkedőben volt, de ennek az árt'u-soportnak belső összetétele lényegesen megváltozott. A bel—
földi papírgyártás továbbfejlődósének eredménye- képen a papirosanyag mennyisége növekvő for- galmat mutat, s bár a esomagolópapirosnál és *l rotációs papirosnál még gyarapodás észlelhető, a másféle lignintartalmú és ligninmentes nyomó-és írópapiros importja jelentős mennyiseggel csök- kent.
A gépek és készülékek érlókösszegének ll mil—
lió pengővel való visszaesése elsősorban a talaj- mívelő gépeknek, és pedig a traktoroknak és ekék- nek kisebb mértékű behozatalával függ össze. A textilipari gépek és a Vlll'l"ÚgÓp0k is kisebb meny—
11. szám. —— 1151 -— t929
nyiséggel szerepeltek. A papirosipari gépekből, olaj jött be közel 25 millió pengő értékben, míg amelyekből az elmult esztendőben történt nagyobb
arányú papirosgyártási berendezkedésre nagyobb mennyiséget hoztunk be, az idén kevesebbet im- portáltunk. A fémniegmunkálógépek és a külön- böző sajtgákt forgalma főllendült. A villamosgépek—
ből és készülékekből az idén közel 6 millió pengő
értékkel többet vásároltunk külföldön, mint az előző év első kilenc hónapjában. Az emelkedés fő- leg a rádióeikkekre esett, míg a villamosmotorok
forgalma megcsappant.
A személyszz'tllíu') anton'iohilok az előző évi 1.687 darabbal szemben az idén 1.465 darabbal szerepeltek.
A vasárúk behozatala valamivel nlaesonyabb szintre süllyedt, s a vasárt'ikért fizetett értékösszeg közel inz'tsfélmillit'i pengővel altuzsonyabh volt, mint tavaly. Főleg kovái-soll és öntött vast'sövek- ből, vasszerszámokbt')l és kocsitengelyekből hoz-
tunk be kevesebbet, a vasúti kerékabrones for—
galma pedig erőteljesen gyarapodott. A vasfél- gyártmányok mennyisége tetemes arányban csök—
kent, értékben a visszaesés 2'3 millió pengőre rú—
gott. Legnagyobb mértékben a vaslemez és vasrúd importja hanyatlott, de tekintélyes mennyiséggel süllyedt a vasdrót behozatala is. A belföldi vasipar 42 millió métermázsa külföldi
a tárgyalt időszakban, termázsával szemben.
importja kisebbedett,
384
forgalmánál jelentősebb
vasércet vásárolt az előző évi 31
A
S
millio mé- nyersvas és az ócskavas 444 méternn'izs-L'iról szállt le. A nyersfémek 'áltozás csak
ezer ezer métermázsára
az őlombe—
?hozatalnál mutatkozott, amennyiben az ólom be—
hozatala 2896—kal kisel'xbedett. A réznél is volt ki—
sebb visszaesés, a többi fémnél pedig némi gyara—
podásról számolhatunk be.
A külföldi
íkozó gyarapodást a jnh— és báránybőrök fokozódó nyersbőrök beszerzésénél mutat-
fogyasztása idézte elő. A szőrmedivat fellendülése
;az egész világon erősen keresetté tette ezeket a bőrfajtákat. A másfajta nyershőrők forgalma ré- iszint kisebb emelkedést, részint jelentéktelenebb
visszaesést mutatott.
nyersbőrök értékösszegének emelkedése meghaladta 'égeredményben a behozott :a három és félmillió pengőt. A kikészített bőrők
;általános visszaesésset szerepeltek importnnkban, s :a behozott kész bőrőkértékösszege 3 millió pengővel
alacsonyabb mint A prémbőrőknél
mutatkozó több mint egymillió pengős csökkentés
volt, tavaly.
főleg; a nyt'ilprémre esett.
Uvegárákbt'd több mint másfélmillió pengővel
"kevesebbet vt'tsároltnnk külföldön, a kancsukárúk behozatalának értékösszege is közel egymillió pengővel hanyatlott.
Az z'isványolaj erősen gyarapodó forgalma ez- úttal is élénk fejlődést mutatott. A folyó év első Ekilene ln'mapjz'tban 1"? millio métermázsn ásvány-
az előző év hasonló időszakában 13 millió méter- mázsa 18 millió pengő értékben. Az emelkedés megközelítette a 7 millió pengő értéket.
A nyersdohány mennyiségi visszaesése mel- lett az értékösszeg 2 millió pengővel túlszárnyalta az előző évi értékősszeget, aminek oka abban rej- lik, hogy az idén külföldről behozott dohány egy része jobb minőségű volt. A nyersrizs 1'6 millió pengő értéktöbblettel, a déligyümőles értéke közel egymillió pengős csökkenéssel szerepelt. Ez utóbbi—
nál a hanánimport kisebbedése idézte elő a válto- zást. A kávébehozalal körülbelül ugyanolyan szin- ten maradt, mint az előző évben.
Meg kell még említenünk az erősen megnőtt
lengeribehozalalt, amely az év első felének utolsó hónapjára, vagyis az elmult gazdasági év végére esett. Az előző évi rossz tengeritermés és egyéb takarmányokban való szűkölködés idézte elő, hogy külföldről kellett a hiányt pótolni. Az olajos mag- vak forgalma érdemel még említést. Ennek gya- rapodása értékben közel egymillió pengőt tett ki.
A kivitelnek a legfontosabb árúk és árúesopor- tok szerint való tagozódását a Lil/B számú táblázat tünteti fel.
A legfontosabb kiviteli Cikkek közül a búza áll az első helyen. A kivitt búza értéke az egész kivitel értékének l3'7%—át tette. Búzakivitelünk a folyó év első kilenc hónapjában másfélmillió mé- tern'lázsával volt több, mint az előző év hasonló
időszakában, az érte kapott értékösszeg pedig 27 millió pengővel nőtt. A meggyarapodott export 3 háromnegyedév utolsó három hónapjára esett, vagyis az új gazdasági évben bonyolódott le. Az elmult gaz—
dasági évben a kedvezőtlen áralakulás miatt a bú- zából nagy készletek eladatlanok maradtak, s az új gazdasági év elején nagy mennyiségben torlód- tak össze. Az értékesítés azonban nem vált kedve—
zőbbé, s az ezzel járó értékveszteség a nagy búza- kivitel jelentőségét rsőkkenti. A lisztkivitel is fi—
gyelemreméltó emelkedést ért el, több mint 400 ezer inétermázsa gyarapodz'tssal. Az értékősszegben azonban kifejezésre jut a lisztárak csökkenése, amennyiben az értékösszeg növekedése csak 7 mil—
lió pengőt tett ki. A rozs külföldi értékesítésénél már t—sökkenés mutatkozott; a kiszállított rozs mennyisége több mint 200 ezer métermázsával süllyedt, ér—
tékben pedig közel 12 millió pengővel hanyatlott.
A rozskivítel azzal magyarázható,
hogy a takarmányhiány pótlására a rendelkezésre álló rozsluiszletekl'ml nagy használ- tnnk fel. Az árpából azonban 3 millió pengő ér—
tékkel többet szállítottunk külföldre az idén, mint
az elmult évben. Különösen sörárpában mutatko- zott külföldön nagyobb kereslet. A tengeriexport- nál 236 ezer métermázsás visszaesést látunk, érték- ben pedig közel 7 millió pengő a esökkené Az év
visszamaradása
mennyiséget
11. szám. , —— 1152 ——- 1929:
a...-._..
2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1928. és 1929. évek január—szeptember hónapjaiban-_
Commerce ewte'r—ieur de la Hongrie en janvier—septembre 1928 et 1929.
A) Behozatal — A) Importalions.
: Wanna—"'A' "' TN ::
Mennyiség —— guanti'lé Érték —- Valcur
.., —
Az árúk, illetőleg árucsoportok megnevezése § métermázsa, darab ezer pengő
Désiynation des marchandises et des groupes ! V- pár — ?, pieces milliers" de 0/0
de marchandises %" ou p (ures P Mg os
Ps
§? 1928 1929 1928 1929 1928
NYPYS és megmunkált fa —— Bois brut et ouvré. (; 20 803623 20,799.878103.458 105.13112'08 lS)zen —- CharbonT 'd' . . ,, 11,516.58713,192.924 43.124 51.117 5'03 amutszövet — issus e colon . . . . . ,, 77.217 54.959 64.508 45.512 7'53 Papir-os és papirosárúk —— Papicr et articles en papier ,, 558127 585332 31.491 32.871 3'68 Gépek és készülékek —— Machines et appareils. ,, 178414 121.844 41.174 30.500 4'81 Gyapjúszövet -—— Tissus de laine . . . . ,, 19.645 15.240 37.046 29.337 4333
sványolaj — Huile mine'rale . , 1,283.958 1,659.439 18.019 24.798 210 gyengén")? —— Colon brut . . . ,, 61.177 88.609 16.001 22.412 1'8?
yers me — Métaurt bruts . . . . . . . . ,, 180548 165.830 22.970 21.836 2'68
Pamutfonál és -cérna — Fils de coton cl [ils relors decot. ,, 49.569 40.212 23.647 20.290 276" .
Villamosgépek és készülékek — Machines cl appa- ,, ' §
reils électrigues . . . . . . . . . . . . 15.974 18.255 12.939 18.713 1'51 2'323 llgyersílfhányíf Tabán: bmt. . . ,, 30.467 28.743 16.181 18.294 1'89 2'27 ! yers ör -— eaux rules . . . 43.934 51.482 13.307 16.840 155 209 _ Selyem és selyemfonál — Soie et fils de soie : 6.403 9.446 12.605 16.122 ]'47 2'00'!
gasárllliltg 2-1 OavgaíesdenJer ,, 100.505 96.534 16.944 15.549 198 1'93.
yapj on — is e ine ,, 20.152 16.986 12.555 13.458 147 167.
Kikészitett bőr — Peano: apprélées . . . . ,, 10.522 8.751 16.536 18.415 1'93 1'66 í Ézemelyszállitg autgmobil — Autos a personnes ,, 1) 20.696 2) 18.653 10.138 9.305 1'18 1'15 ( yersJuta —— utc rat . . . ,, 75.515 85.643 7 .504 8.547 088 106" l Nveg és üveglágrúkb— Vcrres et verreries . ,, 166854 138.870 10.200 8.525 1'19 1'06 .
yersrizs — iz rut . . . . . . . . . 156.729 185.469 6.739 8.312 079 103
Selyem- és félselyemszövet (gaze is) —— Tissus de ,, *
soie el de demi-soie (méme gazes) 3) . . . ,, 3.245 935 29.997 8.186 3'50 1'01 ; Vasérc —— Minerai de fer . . . ,, 3,087.481 4.217.304 5.557 7.625 065 005 Déligyümölcs — Fruits du Midi . ,, 184471 159144 8.358 7.409 097 0'92:
gyerskávé ; Café brut . ,, 27.670 27.052 7.609 7.383 089 091)
yapjú —— aine . . . . . . . . , 14.905 10.808 8.558 6.435 100 080
Kauosukárúlíw— Articles en caoutchauc. ,: 10.364 9.831 7.148 6.331 0'83 0'78/
Tengeri — a'l's . . . . . . . . . . . . . ,, 48.685 218.291 1.480 5.722 017 0'71 Nyers és ócskavas — Fer brut et ferrailles . . . ,, 444118 383957 5.235 4.690; 0731 058,—
Prémbőr, kikészített — Pcllctcr'ics appréte'cs . . . ,. 944 865 5.914 4.644 069 058
Kalapok — Chapcaum * . . . . . . . . pgges 532029 480686 5.091 4.447 0-59 0—55
Vasfélgyártmányok — Demi—produits en fer . . . (; 156.780 86.990 6.474 4.283 076 053 ' Olajosmagvak — Graines ole'agineuses . . . ,, 60.562 71.431 3.181 4.179 037 052 V Technikai zsiradékok —-— Graisses tcchnigues. . . ,; 62.873 41.209 5.712 3.637 067 045 "
Cipészárúk — Chaussurcs. . . 193325 683.649 391.592 5.366 3.208 063 (7401, Kötött árúk pamutból — Articles tricotés en coton (; 1.577 1.096 4.591 3.061 054 038 *'
db ' .
.. __ .. 532029 480686
pieces
, . —.
Osszesen Total arázs 683649 391592 ] 647352 612024 75 58 70 92
p (; 39,474.991 42,612.012
drb.. 304049 224741 —
Egyéb árúk — Autres marchandises. . 1713? 171714 106548 20913519406924'4224'08
"ám 7,622.974 7,474.111
_ 17335 836078 705427 !
Behozatal osszesen —— Importatwns totales. . Pages 861363 498140. 856487 806119 10000 10000
:; §,47,097.965 50,osc.123l
') 1.687, *) 1.465 db. —— pieces. — a) Az 1928. év január—szeptember hónapjaiban 1.832 (1, 16.551 ezer pengő értékben kikészítésböl érkezett vissza. Az 1929. év januárfszeptember hónapjaiban a passzív kiké—
szítési forgalom nem foglaltatik benn. — Sant reoenus, aprés avozr été perfectionnés, en janoicr—scptembre 1928, 1.832 g (en valeur 16.551 mille pengo's). Le trafíc passif de perfeclionnement n'est pas compris dans:
les downe'es de janvier—septembre 1929.
1111, szám. —— 1153 ——
1929
B) Ki'vííe'l. —-— B) Empnrmt'ionsMennyiség— guanííté Érték — Valmr
Az ánuk, illetöLeg árucsoport—ok megnevezése § métermázsa, darab ezer pengő
Désigwwiion des marchandises et ! _ V' par _ WWW? de 0/o
des groupes de marchandises %" 1], pieces 0" pazres WWW/"3
,, _
15? 1928 1929 1928 1929 1922 1929
1
!
Búza —— meewt (] 1 2,014.647 3,512.465 65.729 93.131 11'48 13'73
Vágó- és igásállatok —— Animaux de boucheric 433 ) .
et de trait . WWS 144631 232.472 56.926 92.265 994 1360
Ebből — Dom: ,
Szarvasmarha — Bétes á comes ,, 48.026 56. 653 29.975 393 5 524 580
Sertés __ Parcs . . 59.028 130. 330 15.558 40.551 2—72 5-98
Ló — Cheuaux ,, 23.697 23 580 10.815 11.332 1-89 1-5?
Juh —— l/Iouíous . ,, 13.050 22. 040 544 1.02 0-0!) 0-15
Liszt —— Baring . (; 1,284.994 1,701.041 59.725 67.099 1043 989
Gépek és készülékek -—Machines et appareils ,, 114780 169.852 19.658 33.688 3243 496
Cukor —— Sucre . . . . ,, 287114 539.586 11.830 19.193 2'07 2'83
Baromfi —— Volaille. ,, !) 64.568 9) 61.070 18.289 17.905 3'20 ,2'6'4
Ebből — Don! : ,
Elő baromfi —— Volaz'lle vivante ,, 3) 26.221 4) 20.88 11.597 5.135 1'16 0-7!) Leölt baromfi —-— Volaille még . ,, 5) 38.347 6) 40.245 11.692 12.54 2'04 1'85
Vasfélgyártm — Demi-produits en fer . ,, 801562 889.566 15.148 17.770 265 262
Rozs — Sezgle . , 971119 749325 28.388 16.606 4'96 2'45
Villamosgépek és készülékek— Machines et
apparez'ls éleclrigues ,, 25.054 27.293 13.080 15.882 2229 234
Toll — Plumes . ,, 22.011 21.515 15.256 14.725 2'6? ,2'17
Gyapjú — Laine ,, 35.875 48.135 12.768 14.449 2'23 2'13
Tojás — Oeufs . . ,, 85.165 59.182 16.212 13.739 283 202
Friss gyümölcs -— F7uits frais . ,, 271704 386.071 10.249 13.688 179 202 Friss és elkészített hús, kolbász —— Viande
frawhe et préparée, saucisse ,, 21.949 37.455 8.614 13.526 150 199
Nyersdohany —— Tabac brut ,, 43. 600 93.689 7.940 11.553 1'39 1'70
Bor — Vw . . . ,, 46-97-5 172.242 4.458 10.114 078 1 49
Pamatszövet —— Tissus de cofon . ,, 12.191 9.-82 11.452 9.290 200 1 37 Friss főzelék —— Légumes frais ,, 271928 4831'150 6.350 9.081 111 133
Vasáruk —— Ouvrages en fer , 136594 116755 9.719 8.566 1'70 1 26
rpa -——— O'rge. . . ,, 162618 346917 5.184 8.409 090 1'25
Szén —— Charbon ,, 1,866.147 290537!) 4.839 7.577 0'85 1'12
Nyersbör —— Peaum brutes ., 12.400 20.953 5.399 7.170 094 106
Bab, száraz —— Haricots sees . ,, 75.030 123.112 2.984 6.923 052 102
Szesz —— Alcool. ,, 108531 100116 5.434 5.793 095 0'85
Tengeri —— Mais. . . . ,, 430695 194.960 12.168 5.456 213 080
Kikészitett bőr — Peaam apprete'es . ,, 9.227 5.904 6.741 5.160 1'18 0'76'
Maláta —— Malt . . ,, 77.076 96.969 4.168 5.117 073 075
Disznózsir, szalonna — Saindoucc, larrl ,, 33.248 20.481 7.151 4.685 ,1'25 069
láb —— Avoine . ,, 64.876 201020 1.786 4.403 0531 0'6'5
Olajosmagvak — Graines oléagmeuses . . ,, 85.073 87.134 4.513 4.248 079 063 Lóhere- és lucernamag — Graines de tré/ie
et de luzerne . ,, 31.689 29.916 6.052 4.203 [06 062
Borsó, hántolatlan — Poisnondécortegue' ,, 48.398[ 46.994 2.642 3.047 0246 045
Burgonya —— Pommes de tem . , 380684] 211190 4241 3.037 0-74 045
db ! !
—- " . : 232. 72 ! , . .
Osszesen — Total 713535! 90003301352939 465.12?567.493 8126 8364
1.355 24.243 105.424 )
Egyéb áruk __ Aums marchandises _ pap;; 48.388 10.240 107. 296 110982 1874 16—36
(; 4379674 4.556198 s
1
__ _ meg; 168874 337896 *
KW'M osszesen "" ETWWW Wales ' Fáj; 48.388 10.240 57248 678475 10000 10000
(1 14280432 18,085.877
1) 4,709.369, 2) 4,458.572, 3) 2,538.865, 4) 1,963.168,
5) 2170504, 6) 2495104 db 4 piéces.
11. szám.
—— 1154 —— 1929
első hat hónapjában az előző évi rossz tengeriter- més miatt vált szűkebbé az export, az új gazdasági évben pedig a sertéshizlalás erős fellendülése vet korlátot a kivitelnek. A zabkivitel két és félmillió pengő értékkel volt magasabb, mint az előző év első kilenc hónapjában. .
A folyó évben a vágóállatok exportja különö- sen emelkedett jelentőségben. A vágóállatok érté- kének gyarapodása 35 millió pengőre rúgott, szám—
szerint pedig 88 ezer darabbal többet szállítottunk külföldre. Az exportált vágóállatok értéke az egesz kivitelnek 136 százalékát tette. A legtekintélyesebb növekedés a hízott sertések kiviteléne'l volt, a ser- tésekért befolyt értékösszeg növekedése 25 millió pengőt tett ki. A sertésarak állandó csökkenése ex- portunkat érzékenyen érinti. A mult évhez viszo—
nyitva a darabonkinti átlagos árak ugyan emel- kedtek, mert ebben az évben legnagyobbrészt egé—
szen súlyos sertéseket szállítottunk ki. A kivitt szarvasmarha mennyisége 48 ezer darabról közel
57 ezer darabra szaporodott, s az értéktöbblet a
9 millió pengőt meghaladta. A szarvasmarhák jobb külföldi elhelyezése a minőségi javulás ered—
ménye. A lókivitel adatai nem sokat változtak. A juhexport mennyiség szempontjából fejlődő irány—
zatot mutat, az értékösszeg emelkedése azonban kisjelentőségű.
Baromflikivitelünk értékösszege csekély mér—
tékben visszaesett az élő baromfi exportjának csökkenése miatt.. A leölt baromfi értékesítése ez-
zel szemben kedvezőbb volt, de az ebből eredő be- vétel nem pótolta teljesen az élő baromfi kisebb mértékű eladásából eredő veszteséget. A baromfi- termékek közül a tojás kivitelének állandó hanyat- lását ezúttal is megállapíthatjuk. Az értékösszeg- ben mutatkozó két és félmillió pengőt kitevő le- romlás igazolja, hogy a magyarországi származású tojás külföldi elhelyezésének lehetősége ez évben is súlyosbodott. Tollkiviteliink is újabban kisebb mértékű, mint azelőtt volt. Ennek valószínű okául
azt hozhatjuk fel, hogy a legfontosabb exportpia- eunkon, Vémetországban az árak irányzata lefelé halad, s ez a körülmény exportunk további fejlő- désére nem kedvező. A tárgyalt időszakokban fél- millió pengő értékkel kevesebb tollat vittünk ki, mint az előző év hasonló időszakában.
A sertésterme'kek közül a félsertések forgalma fellendült, főleg az Ausztriába irányuló kivitel- nél. A füstölthús és füstöltszalonna exportja is fejlődő képet mutat. Az utóbbiból főleg a havon- módra keszitett szalonna Angliába irányuló kivi—
tele lendült fel. A baj és az olvasztani való sza- lonna különösen a cseh—szlovákiai viszonylatban hanyatló kivitellel szerepelt. A disznózsír kivitelé—
nek az utóbbi években mutatkozó nagymértékű csökkenése ezúttal is tovább tartott. Az Ausztria felé irányuló forgalomban az élő sertések nagy—
mértékű kivitele folytán megszűnt a disznózsírki—
vitel, a cseh—szlovákiai exportnál pedig több mint a felére süllyedt. Aszalámiból többet adtunk el kül- földön, mint az előző évben, főleg a cseh—szlovákiai forgalomban. A másféle kolbászárúk csoportjai lényegtelen volt az idén is, éppúgy mint tavaly. A friss és elkészített hús, továbbá a kolbászfélék értéke együttesen 5 millió pengővel gyarapodott, a zsírkivitel pedig két és félmillió pengő értékkel visszaesett.
A friss főzelék és zöldség kivitelének gyara—
podása főleg a vöröshagymára és az uborkára esett. A bő termés következtében az alacsony ár—
alakulás erőteljesen előmozdította az exportot. Az alacsony árak az értékösszegben is kidomborod- nak. Míg a mult év első kilenc hónapjához viszo—
nyitva a kivitt főzelék és zöldség mennyisége 78 százalékkal emelkedett, addig az értékösszegben a gyarapodás csak 42 százalékot tett ki. Gyümölcs- kivitelünk adatai is számottevő tün- tetnek fel. Főleg az alma, a szilva, a dinnye és a
szőllő került nagyobb mennyiségben a külföldi növekedést
piacokra, míg a barack és a meggy kivitele a ked- vezőtlen termés miatt jelentősen csökkent. Vég- eredményben a friss főzelék és zöldség értékösz—
szege több mint két és félmillió pengővel, az ex- portált friss gyümölcs pedig Il'ö millió pengővel volt több az idén, mint az elmult év első kilenc hónapjában. Babexportunk kifejezetten kedvező irányt vett. A mennyiségi emelkedes mel- lett az áralakulás is kedvezően befolyásolta kivite—
lünket. Az értékösszeg 4 millió pengővel gyarapo- dott főleg az Amerikai Egyesült Államok és Fran—
ciaország nagyarányú bevásárlásai miatt. Borsóki- vilelünk jelentéktelen mennyiséggel csökkent. A burgonya mennyisége közel a felére esett vissza,
erteke
s értékben a visszaesés több mint egymillió pengőt tett ki. Az előző gazdasági év rossz termése idézte elő, hogy burgonyából kevesebbet tudtunk külföl—
dön elhelyezni. A forgalom az új gazdasági év megindultával a kedvező termés következtében rrősen javuló irányzatot mutat. A lóbere- és in—
rernamag forgalma nem sokat változott. Az idén a lucernamag értt'fkesítóse sikeresebb volt mint ta—
valy, viszont a lóheremag kisebb mennyiségben hagyta el az országot. A lóheremag tekintélyes ró—
szét a bíborhereniag tette ki. Az olajos magvak forgalma kisebb emelkedéssel szerepelt, viszont értékben némi kis visszaesés mutatkozott. Ennek oka a különböző olajos magvak részesedési ará- nyának különbségében keresendt'l.
A bor kiszállítása, ami ebben az évben ked- vező irányban fejlődött, továbbra is előnyösen alakult. A mennyiség 47 ezer métermázsáról 172 ezer méternn'izsz'u'a nőtt, a befolyt értékösszeg pe- dig 5'7 millió pengővel emelkedett. Szeszkivitelünk ez évben kisebb visszaesést mutatott, az értékesi-
A FONTOSABB ÁRÚK FORGALMÁNAK ALAKULÁSA.
far/napon du magus/neni des mamba/700353 imporfan/es.
192§ l-IX, 1929 HX.
AIM/m' pengabeni [n m/Y/fons ima/igék.
űaűaza/a/ /mp0r/a/fa/75, o
Fa. —— Bois .. .. .. .. .. .. .. A. .. ...
1.0 2.0 3.0 1.9 5.0 sp 7 o elo 9 o 1 O ()
Szén —— Charbon .. .. .. .. .. .. ..
Pamutszövet —— Tissus de coian
" VIII/IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII
'IIIII [WW—11111 IIIII II—ír-IIIIFITII'I'iITIII—Il7 .
Win—777072!
Nyersfémek — Métaux bruts .. Wmi!
_ flIIIIIIIIIIIIIIIIIA Papiros —— Pap ier
Gépek — Machines .. .. .. .. .. ..
Gyapjúszövet — Tissus de laine
Ásványolaj — Hnile minérale . Nyerspamut — Colon brut
Famutfonál — Fils de colon Villamosgépek — Machines électr.
Nyersdohány —— Tabac brut .. ..
Nyersbőr —- Peanx brutes.. .. ..
Selyem és selyemfonál —- Soie el is jils de soie .. .. .. .. . .. .. .. .. —_—A Vasárúk — Articles en fer
: I
Gyapjúfonál —— Fils de lame .. , Kikészített bőr —— Cuirs apprétés Személyszállító automobil —
Antos a personnes . .. .. .. ..
Nyersjuta — Jnte brut
Úveg és üvegárúk —— Verrcs et ',"
verrmfies .. .. .. ... .
Mix/M [mar/anima
Búza. Fromm! .. .. !
Vagó- és igásállatok -— Animmw—
de boucherie et de imitu Liszt — Farines .; .. .. .. .. .. ..
Gépek — Machines .. .. .. .. .. —. A Cukor —— Sucre .. .. .. .. .. .. ,. ..
Baromfi — Valailie . .. .. .. .. . Vasfélgyárrmányok—'Demi--pm- duits en ref.. .. .. .. . Rozs — Seigle
Villamosgépek - Machines éleczr. . Toll — Plumes ,. ,_ .. .. .. .. .. ..
Gyapjú -— Lama .. . .. .. .. .. ..
Friss gyümölcs —— Fi'iiíís frais Tojás _ Oeujs .. .. .. .. L. .. .. (,
Hús, kolbász —- Viande, saucisse Nyersdohány —— Tabula bm!
Bor —- Vin .. .. .. .. .. .. .. .. .. _ '
Pamutszövet -— Tissus de coion Friss főzelék —— Légmnes j'mis Vasárúk —— AT'tíL'lL'S en [er .. ..
Mi St. SL 13294!
Árpa —— Omri .. .. . .. .. .. .. A. ..
11. szám.
tési viszonyok azonban valamivel javultak, s az
árak emelkedése következtében a szeszért kapott értékösszeg nagyobb volt, mint az előző évben. A cukor külföldi elhelyezése jelentékenyen jobban sikerült, mint tavaly, ugyanis az idén kivitt cukor értéke 73 millió pengővel több volt. Brit—India vá- sárlásai segítették elő nagymértékben kivitelünk fokozódását az ottani cukornádtermés kedvezőtle- nebb eredménye miatt. Malátából közel egymillió pengő értékkel nagyobbodott a kivitelünk.Anyers-
dohány exportja több mint kétszeresére nőtt, a
dohányért bevett értékösszeg pedig három és fél- millió pengővel gyarapodott. Ezúttal a régibb
vevőinken kívül Cseh-Szlovákia, Franciaország és
Lengyelország vásároltak jelentős mennyiségű ma- gyarországi dohányt.
A nyersbőr külföldi eladása jelentős fejlő- désnek indult. Kiemelkedő gyarapodást látunk a friss marhabőrnél, de jelentősen növekedett a friss lóbőr és a borjúbőr is. A báránybőrkivitel fejlödése csak kisebb mértékű volt, míg a nyúlbőr mennyisége csökkent. A nyersbőrök érlékösszegé- ben a mennyiségi emelkedés nem jut teljesen ki—
fejezésre, mert a nagy növekedés az olcsóbb faj- tákra jutott. A kikészített bőrök forgalma az év folyamán csökkenő irányt követett. A kikészített bőrökért a külföld által fizetett értékösszeg ez évben másfélmillió pengővel csökkent. A visszaesés legjelentékenyebb volt a talpbőrökne'l és a talp- 3. A külkereskedelmi forgalom gazdasági ágak
—— 1156 -— 1929
bőrhulladéknál, visszaesett továbbá a felsőbőrök exportja is. A prémbőrök közül a kikészített bá- ránybőrből többet értékesítettünk ez idén külföl- dön, mint az előző esztendőben. A gyapjúkivitel 1"! millió pengő értékkel nagyobb eredményt ért el.
A gépek és készülékek külföldre szállítása te—
kintélyes emelkedést ért el. Az előző évhez viszo- nyított értéktöbblet meghaladta a 14 millió pen- gőt. Legnagyobb volt az emelkedés a gőzkazánok—
nál, amelyeknek jelentős része Brit—Indiába ment ki. A gőzcséplőgépekből is jelentős rész esett a forgalomra. Ebből legtöbbet a Sz. H. Sz. állam
és Románia vásárolt tőlünk, ezeken kívül Bulgá-
ria és Franciaország részesedett a legnagyobb arányban. A szivattyúk exportjánál mutatkozott még számottevőbb emelkedés, mig a malomipari gépek hanyatló kivitellel szerepeltek. Az elektro—
technikai cikkek közül a villamos-izzólámpák for—
galma erősödött. A járóművek közül a Sz. H. Sz.
államba szállított vasúti mozdonyok, tartányko- (sík és párnázott vasúti személykocsik gyarapo- dása volt a'legnagyobb. ltz utóbbiak javitasból
mentek vissza. Kisebbcdett a vasúti és az iparvasúli kocsik csoportja.
A kivitt vasfélgyártnu'myok értéke több mint két és félmillió pengővel több volt, mint az előző évben. Főleg a bugavus, a rl'id'ias és a vaslemep forgalma fejlődött, míg 11 sin és a vasdrót exportja teherkocsik
és rendeltetés szerint az 1928. és 1929. évek január—szeptember hónapjaiban.
Commerce extérimr suz'vant les branches économigucs et la destination, en janvier—septembre 1928 et 1929
Behozatal — lmportations Kivitel —— Empartations
A nyersanyagok, félgyártmányok 1928 [I 1929 1928 H 1929
és gyaitmanyok megnevezese január—szeptember —— ianvier—septembre Désignation des matieres premi-
' '
éres, des demi—produits et des __ Ertek _— Valeur
articles fabrigués ezer pengő ezerpengő ezer pengő ezer pengő
. . o . . 0/ . . 0 . . 0'
milllers /o millzers m mtllzers /o mzllters A,
7 de pengős depengős depengős depengős
, ' H
I. Élelmezési és élvezeti cikkek Produits alimentaircs el bois- '
sons . . . . . . . . . . 68.816 8'04 72.514 90 277.997 48.57t 830317 4869 II. Elő állatok—Animaum vivants 1.189 0'14 523 006 63.944 11'17i 98.031 14'45
III. A mezőgazdaság és ipar segédanyag—ai —— Matiéres aussi- hazres de l'agriculture et de
l'industrie . . . 93.975 1097 101680 1336 35.292 616 35.660 5'25 IV. Ipar — Industria . . . . ( 692507 80'85H 625376 77-58! 195185 34110 214467 3161
Összes árufor alom —M0uve-
ment total desgmarchandises 856487 10000 806093 10000 572418 10000 678475 100'00 Ebből — Dont :
Nyersanyagok —— Matiéres pre-
'
miér-es . . . . , . . . . 265322 31'05 297753 3093 384474 5842 399330 58'85 Félgyártmányok —— Demi-pro—
duits. . . 200398 2340 189.730 23154 45.761 800 00.275_ 7'42
G ártmán ok —— Articles abri— "; ,
állás . .y . . . . . ..f . H 390.167( 45'55 318610? 3953 192181? 3358 228370; 3373
l
