unni-llllll-llllnun-ulni...-[I.u.-nnnuuulnnu---'---v..n-It'-lllluull-I-llIII.-Ill-
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS
Ill-Illlll-ll-lllll...-ulnullnnunl-l-lnnnlnnun-n..-u.n.-un-...-n'.-ell.-I-I-I-unll-u.n-..n-...s-uo-n-n-n-n-u-n-n-utn-u-n-n-n-un-n-l
7"
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1925. év (első kilenc hónapjában.
Mouvement du commerce ezctérieur de la Hongrie au cours des neuf premiers mois de 1925.
Résume'. Pendant les neufpremiers mois de 1925, le mouvement du commerce extérieur de la Hongrie a pris, par rapport a la pe—
riode correspondante des années précédentes, une allure tres favorable, Le bon développe—
ment de la balance était du en premier lieu a l'exportation des produits agricoles, car, par suite de la concurrencc étrangere gui a aug- mente' aussi en raison du marasme e'conomi- gue, notre exportation industrielle, abstraction faite de guelgues postes exceptionnels a fléchi guelgue peu En général la production agri—
cole de Hongrie a elé favorablement influence'e par la suppression, en automne 1924, des prohibitions entravant le trafic et par le fait, gue depuis les prix des marchés mondiaur;
ont de plus en plus prévalu a lintérieur. La monnaie stlbilisée gui pouvait complétement assurer, au producteur la contre valeur de son travail. est également devenue un des facteurs particuliers de llaccroissement de notre pro—
duction agricole. Par contre, la hausse inté- rieure des produits agricoles a amené lyaug—
mentation des prix de la production industrielle, diminuant la capacité d'exportation de plusieurs articles industriels.
Bien gue, sous l'influence de l'exceptionnel—
lement bonne récolte europc'enne de 1925, les prix élevés du premier semestre eussent décru, lle'guilibre de notre balance du com- merce extérieur peut étre actuellement consi- dére' comme assure, parce gue Faccroissement des provisions exportables dépasse de beaucoup la diminution de valeur résultant du chan—
gement des prix. Pour les mois a venir, on ne peut attendrc une formation de price de'—
favorable au point de vue de lyeocportation de
% Mos tuits agricoles. Notamment au fur et
Jb'mlbae , gue les stocks provenant de la pro
duction intérleure diminucnt, la capacité d'importation des Etats importateurs augmente7 et comme cette annéc-ci la re'colte américaine a été in/érieure a celle de l*annee derniere,
nous nlavons pas [( compter, guant o nos
principauac produits agricoles dlechortation, sur une nouvelle baisse des prix ; bien au contraire, il faut croire gue7 d'une fagon mode'rée, ceux—ci s'a/fermiront.
Les données publie'es () la page 405, — et con/rontées avec celles de la méme e'pogue des anne'es précédentes, —— attestent le dévelop—
pementsuccessif du trafic et l'ame'lioration de la balance du commerce eoctérieur; elles font aussi preuve de ce gue Faceroissemcnt de l'expOr- tation a dépassé en Hongrie celui de llimpor- tation. D'apres ces données, guoigue notre balance du commerce extérieur de 1925 soit toujours passive, toníejoz's le passzf n'en est gue de 525 millions de couronnes-or, contre IOZ'Ó en 1924.
Cette ame'lioration a été particulierement vive au cours des trois derniers mois, car en aoút et en septembre derniers, la balance du
commerce cocléricur s'est soldee par un actif.
(C'est le tableau de la page 405. gui présente la formation du trafic par mois et par trimestre.)
Vu gue clest dans les années de bonne ré—
colte gue la Hongrie, pays agricole par excel—
lence, exporte le plus et gue c'est dans les derniers mois de l'anne'e gue notre balance du commerce exte'rieur est ordinairement la plus favorable, on peut espérer gue, grúce a la bonne récolte de cette année, fexcéolent dlz'mportation de notre balance du com- merce exte'rieur, gui constituait aupara- want le poste le pluspassif de la balance commerciale, se rédui'ra, le reste de l'an- ne'e 1925, a une somme relativement ínsignzfiante.
Parmi les articles importés, nialgre' le développement incontestable de notre industrie textile, ce sont les tissus de coton gui occupcnt, cette année aussi, le premier rang. Notre im- portation de tissus textiles gui, surtout a cause de la crise de la consommation inté- rieure, a, dans les six premiers mois de 1925, baisse' guelgue peu, slest accrue a partir de juillet dernier, de sorte gue, par suite dc cet accroissement, elle a été7 dans les premiers mois de 1925, de 4.400 g supérieure a celle de la période correspondante de 1924,
C'est également dans le troisieme trimestre de Fannée en cours —— et particulierement en aoút et en septembre —— gue notre importa—
tion en tissus de laine slest accrue. [félan
10. szám.
pris par le commerce exte'rieur est peut-étre le mieuzc caractérisé par le iait gue notre importation de septembre dernier slest rap—
prochée de celle des mois d'aort'lg'm'llet.
En 1.925. la plus grande partie de nos importations revenait aux tissus plus fins.
Les envois venant des marche's de llEurope occidentale se sont accrus particulierement.
Lsimportation des tissus de soie et de mi-soie, considérés comme articles de lucce au point de vue de la capacité de consommation du pays, a fort repris en septembre dernier. Ausc demi- produits de l'industrie temtile, l'importation
des fils de coton a diminué ; celle des filsde
laine a augmenté. Auoc matieres premieres, l'importation de la laine — gulon peut ache- ter en Hongrie aussi —— a décru; par contre, celle du coton et du jute bruts a aug- menté. Guigue, a cause de la baissc des prix mondiauac de charbon, les sommes payées par la Hongrie pour le charbon importé aient légerement diminué, notre importation de bois et de charbon ne présente pas de changement essentiel. Les documents statistigues relatifs
aux articles de llindustrie du fer et des ma- chines, reílétent la crise européenne de ces industries.
Clest guant a liimportation des machines agricoles gu'on voit en Hongrie le plus de développement. Llimportation des fruits du Midi a été guatre fois Supérieure á celle de lanne'e derniére; la cause en est gue, dans les sicc premiers mois de 1924, ce genre dlim- portation était encore prohibé.
En ce gui concerne l'exportation, c'est pour le mais, les oeufs, le saindoua', les animaux de trait et de boucherie gifon a en- registré le plus dlaccroissement. Toutefois, nos articles dlechortation les plus importan ts étaient toujours la farine et les ce'réales, auscguelles il revenait 300/0 de l'exportation totale. Notre exportation de froment et de farine en Tchéco—
Slooaguie est tres restée au-dessous de celle de llannée derniere; et notre exportation de ce genre en Autriche était aussi bien affectée par les droits autrichiens sur les farines.
Cependant, pour ces produits, nous avons trouve' un nouveau (lébouché, la Pologne. Et déja, nos farines commencent a regagner kurs marchés étrangers les plus lointains
(lamint- guerre.
L'eacportation des articles des industries électrotechnigue, du fer et des machines a fléchi dans une certaine mesure; par contre, s'est accrue lleocporlation des demi-produits en fer, ainsi gue celle de certaines espéces (le textiles et de cuirs préparés.
—404——— 1925
Clest auoc pages 407, 409 et 410 gue nos lecteurs trouveront les données relatives aux articles les plus importants, ainsi'gu'a Et notre trafic avec les clif/e'rents pays.
Külkereskedelmi forgalmunk az 1925. év eddig ismert hónapjaiban az előző évek meg—
felelő időszakához képest igen kedvezően ala—
kult. A mérleg kedvező fejlődése ezúttal is elsősorban a mezőgazdasági termelésből szár- mazó exportnak volt köszönhető, mert az ipari export, néhány kivételes tételt nem tekintve, a jóformán egész Európára kiterjedő gazda—
sági pangás folytán is fokozottan érvényesülő külföldi verseny hatása alatt némileg ellany—
hult. A forgalomnak az elmult év őszén bekö- vetkezett felszabadítása és ezzel kapcsolatban- a belföldön mindinkább érvényesülő világpiaci árak, a mezőgazdasági termelésre általában kedvező befolyást gyakoroltak. A stabilizált pénzérték is, mely a termelőnek most már teljesen biztosítani tudja munkásságának ellen—
értékét, különösen a mezőgazdasági termelés emelkedésének egyik újabb tényezőjévé vált.
Az ipari termelés szempontjából viszont a mezőgazdasági termények belföldi áremelke—
dése az ipar termelési költségeinek növeke—
désére vezetett s csökkentette több belföldi iparcikk exportképességét.
Az Amerikából a mult év őszén kiinduló búzahossz folytan több mezőgazdasági ter—
ménynél elég számbavehető áremelkedés jelent—
kezett, melynek következtében a f. év első felében a mennyiségileg az 1924. év ugyan—
ezen időszaka mögött maradó export dacára,.
a legfontosabb exporteikkekért nagyobb ellen- értéket kapott az ország az 1925. év első felében, mint a megelőző év első hat hónap- jában. A f. évi különösen jó európai termés hatása alatt bekövetkezett ugyan az első félév magas árainak lemorzsolódása, tekintettel azonban arra, hogy az ország exportálható készleteinek növekedése jóval meghaladja az árváltozás folytán bekövetkezett értékcsökke—
nést, külkereskedelmi mérlegünk egyensúlya egyelőre biztosítottnak tekinthető. A követ—
kező hónapokban sem várható oly áralakulás, mely a magyar mezőgazdasági termékek ex—
portja szempontjából kedvezőtlen lehetne. A behozatalra szoruló európai államoknak a saját termelésből származó készletei csökkenésével kapcsolatban ugyanis nő a felvevőképessé—
gük s miután a f. évben az amerikai termés- eredmények kedvezőtlenebbek, mint az elmult évben, tehát főbb mezőgazdasági exportcik—
keinknél nem kell további áresésre, hanem inkább lehet egy mérsékelt szilárdulásra szá- mitani.
1925 —— 405 —— 10. szám.
A forgalom fokozatos fejlődéséről s a kivi- ; ÉES Ég
telnek a behozatalt meg haladó emelkedéséről S S! § §§ §;
azzal kapcsolatban a külkereskedelmi mérleg , Tag-§ ; § $$$-ÉV—
javulasáról tanuskodnak az év első kilenc ho'- Ev, időszak, hó 33 * Ég ÉEÉ ggg napjának és előzo évek ugyanezen időszakával Année, épogue, mg,-5 % §. § § Ég Égi—§
szembeállított kovetkezo" adatai: m:. ;, Mir? gre mü:
l Behozatali, Kiviteli ; foi-355535 lBíggűfetf'ü enrri'hxillsioigagyekgdzgáhiggáor
jlmportation Exportationl Mtogvlergent Excédent
É ,, §**"*""*f;;;—rm' Jimi; 47353;- a) Tényleges forgalom. — a) Moavement effectif,
;— , extéríear , _— ,
AIM/[66 ! januári—szeptember hónapokban 1925' ev E" 1220.
, atm: mois de Janmer—septembre _ l. negyedében __ Dans ]
millió aranykoronakban lezeftrimestre 179'9ll27'3 — 52'6
8" m i l,,l i 0 " s d e60,"133 Pif,OMT; Il. negyedében —— Dans
l le 23 trimestre . . . 1524 1452 —— 7'2
1923. x 3228 2189 541-7 1039 III. negyedében _ Dans ?
1924- l %?4'6 3720 846'6 102'6 le ee m'mesm. . . .3; 19461 201-9 Jr 7-3 1925. ] 026'9 474-4 1.001-3 * 52-5 ebböl _ dont. ,;
júliusban— en juillet . l.§ 536 503 — 2-3
, ,— — - - .. - , augusztusban — en amit 634 71' Jr ?" !
Az 1920. ev eddlgi külkereskedelmi mer— szeptemberben— e,, sept 7713 801 _,_ 2.5 ,
lege a kozolt adatok szermt meg mindig pasz-
januar—szeptemberben: 526'9l 4744! __ 525
§
szív,a passzivitás azonban csak 52'5millió arany- korona, az előző évi 102'6 millio aranykoro- nával szemben. A javulas azonban különösen az utolsó évnegyedben szembetűnő, mert a f.
'év első felében a mérleg passzivitása még 598 millió aranykorona volt, tehát nagyobb, mint az 1924. évben, amidőn 582, millió arany- korona volt az első félév passzivitása. A leg- utóbb elmult harmadik évnegyed ugyanis 73 millió aranykoronaval volt aktív. Ebben a negyedben két hónapnak, az augusztusnak és _ a szeptembernek mérlege kiviteli többlettel zárult. A forgalomnak negyedévenkint s az utolsó évnegyednek havonkint is részletezett adatait a túlsó hasábon levő összeállítás szemlélteti.
Ha figyelembe vesszük, hogy az 1923.
évben az átlagos havi behozatal még csak 35' 2 az átlagos kivitel pedig csak 28' 2 millió arany- korona volt akkor kétségtelen, hogy az ország a forgalom élénkülése szempontjából is zend- kivül nagy valtozason ment at. Ha továbba figyelemmel vagyunk arra, hogy Magyar—
országnak, mint agrarállamnak a kivitele a legnagyobb 3 a mérlege is a legkedvezőbb az év utolsó hónapjaiban, akkor most mar határo- zottan lehet számitani arra, hogy a f. év kül- kereskedelmi mérlege az előző évekhez viszo- nyitva már csak jelentéktelen passzivummal fog zárulni. A legutolsó ismert hónap adatai szerint ugyan a behozatal értéke szeptember—
ben ugrásszerű növekedéssel, az augusztusi
634 millióról 776 millióra emelkedett. Ez az
emelkedés azonban főként azzal hozható kap- csolatba, hogy a belföldi kereskedelemnek a nagyobbmértékü vásárlásoktól való tartózko- dása megszűnt. A belföldi kereskedelem ugyanis'l En janvier—septembre: H
b) Átlagos havi forgalom. —— bx J/Iouvement
mensael moyen.
1924. év _ Én 1924.
I. negyedében — Dans
le 167 trimestre . . , 444 35'9 — 8'5 , II. negyedében — Dans
le 29 trimestre. . . . 550 441 _; 109 III. negyedében —— Dans §
le 35 trimestre . . . . ( 58'8 44'0 —— 14'8 januar—szeptemberben: N 527 413 __ 114 En janvie'r —- septem bre :
1925. év —— En 1925.
I. negyedében — Dans !
le 187 trimestre . . . ? 60'0 42'4 — 17'6 ; II. negyedében —— Dans ,
le 23 trimestre , . . . 50'8 48'4 —— 24 le 36 trimestre. . . 64'9, 67'3 4— 24
januar—szeptemberben: 527 __ 58
En janvier— septembre : 58'0
l
l
§ Ill. negyedében — Dans §
szeptemberben már nem remélte, hogy a nö—
vekvő öszi bevasarlasi idény előtt életbelép- hetnek az elsősorban az osztrak kereskedelmi tárgyalások folytan Várt tarifális engedmények.
Éppen ezért a behozatalnak további ugras- szerű emelkedésével ebben az évben már nem igen kell számolni. Mint érdekes jelenség megemlíthető, hogy a szeptember havi beho—
zatalt a összeomlás óta csak az 1924. év
decemberi behozatala haladta valamivel túl, a szeptemberi kivitel pedig nagyobb, mint, bármikor az összeomlás óta.
A külkereskedelmi forgalomban szereplő legfontosabb árúk sorrendjében az előző évek- hez képest, mint az a legfontosabb árúkat
10. szám. —406——- 1925 részletesen ismertető s a 409. és 410. oldalakon
talalható táblázatból kitűnik, csak a kivitelnél mutatkoznak lényegesebb változások.
A behozott cikkek közöttabeltöldipamut—
szövetgyártás megerősödése mellett is a pa- mutszövetek foglalják el az első helyet. A pamutszövetbehozatal mennyisége akorlátozó intézkedések megkönnyítése folytán 1924.
május havától erőteljesen emelkedett s októ- berben a behozatali tilalmak megszüntetése után a 17 ezer métermázsát is meghaladta.
1924. októbertől kezdve apamutszövetimport hónapról hónapra, mondhatni, fokozatosan le- morzsolódott, s júniusban csak 5.850 méter- mázsat tett. Előrelátható volt tehát, hogy leg- később az őszi és téli idényre szóló beszer- zések ezt a tételt ismét felszöktetik. Júliustól kezdve a behozatal tényleg emelkedni kezdett s szeptemberben már 10.613 métermázsa volt.
Az 1925. év első kilenc hónapjában 4400
métermázsával több pamutszövetet vásároltunk külföldről, mint az 1924. év megfelelő idő—szakában, a behozatal értéke 69 millió arankaronaval volt az idén nagyobb. A közel 80 ezer métermázsanyi importnak 1/5 részénél vették a felek igénybe a kikészítési eljárást, a további feldolgozásra szolgáló nyers szöve- tek aránya azonban mintegy 40 százalék volt.
A gyapjúszöveteknél a behozatal szintén az év harmadik negyedében, augusztusban és szeptemberben élénkült meg. A forgalom fellendülését talán legjobban azzal jellemez- hetjük, hogy a szeptemberi behozatal 4.995 métermazsával megközelítette négy hónap, áprilistól—júliusig, 5.537 métermázsányi import—
ját. A mennyiség csökkenése mellett a be—
hozatal értéke alig változott. Ez csak azzal magyarázható, hogy a belföldi termelés ter—
jeszkedése folytán az importban nagyobb rész jutott a finomabb szövetekre, amit igazol az is, hogy a nyugateurópai piacokról származó küldemények emelkedtek. Elég jelentékeny volt a kikészítésre érkezett szövet mennyi—
sége is.
Az ország fogyasztóképessége szempont- jából fényűzési cikknek tekinthető selyem- és félselyemszövetek importja rendkivül vissza—
esett, szeptemberben azonban már itt is erő- teljes emelkedést tapasztalunk.
A textilipari félgyartmányok között, több mint l/_,,—del esett vissza a pamutfonalak mennyisége, a gyapjúfonalak importja azonban több mint l/3—dal növekedett. A gyapjúfona—
laknál a mennyiség emelkedése ellenére a behozatal értéke feltűnően csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy mig tavaly a beho- zatal 33/4 része fésűs-, 1/4 része posztófonál
volt, a folyó évi forgalom a multévinek megfordítottja, mert az idén 75 százalék volt
a posztó- és 25 százalék a fésűsfonál.
Orvendetes, hogy a textilipari nyersanya—
goknál csak a gyapjúimport csökkent, a nyers pamut és nyers juta behozatalnál azonban jelentékeny a fellendülés.
A nyers és megmunkált fa ezúttal is meg- tartotta az importban a második helyet, bár a behozatal mennyisége 27 millió méter—
mázsával csökkent. Az import mennyiségének erős visszaesése sem befolyásolta azonban az értéket, amely mindkét évben 50 millió arany—
korona körül mozgott. Az egyes cikkeket vizsgálva ugyanis azt látjuk, hogy a behozott tűzifa 3'6 millió métermázsával csökkent, emelkedett azonban a nagyobb értékkel bíró gömbfa és talpfa importja. A szénnél a meny- nyiség jelentéktelen emelkedése mellett az értékben mutatkozó visszaesés a szénárak világpiaci ellanyhulására vezethető vissza.
A vas— és gépiparnak egész Európára ki—
terjedő válsága tükröződik vissza ezekre a cikkekre vonatk0zó adatokban. A gépek— és készülékeknél a behozott mennyiség közel 45 ezer métermázsával csökkent. Mivel azon.!
ban a visszaesés legnagyobb részben a javi- tásra érkező gőzmozdonyokra esett, az érték eltolódása nem felel meg a mennyiségi vál—
tozásnak. A mezőgazdasági gépek és egyes textilipari gépek behozatalának emelkedése majdnem kiegyenlítette a gépek és készülékek csoportjában a szövő-, fémmegmunkáló— és a különféle gépeknél jelentkező hanyatlást. A vasárúknál az öntött csövek és vasúti kerék—
abroncsok mennyisége sülyedt le, az érték azonban annak ellenére felszökött, mert a finomabb áruknál, főleg a szerszámnál, zárnál és lakatnál erős az emelkedés. A vasfélgyárt- mányoknál a buga- és bucavas behozatala zuhant vissza egész jelentéktelen mennyiségre A nyersvasnál a csökkenés teljes egészében az ócskavasra esik. *A vas— és gépipar javu—
lására enged következtetni az. hogy a nyers- fémek, főleg a vörösréz és a cink importja ez év harmadik negyedében háromszorosa volt a tavalyi harmadik negyedév behozatalának.
A papiros és papirosárúknál az egész csoport mennyiségében mutatkozó mintegy 50 ezer métermázsányi emelkedést jóval meg—
haladta a behozott nyomdapapír mennyiségé—
nek emelkedése, a papirosárnk importja tehát jelentékenyen hanyatlott. A papiros és pa—
pirosárúk mennyiségének arányában emelke—
dett ennek az árucsoportnak az értéke is, bár az értékesebb árúk behozatala csökkent.
Ervényesült tehát a papirosárúknak az év
92 —— 407 _
10. szám.Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1924. és 1925. év január—szeptember hónapjaiban. — Répa'rtition du commerce emtérieur de la Hongrie suivant les pays
pendant les mois de janvíer—septembre 1924 et 1925.
Behozatal —— Importation Kivitel — Exportation
! 1 9 2 4 1 9 2 5 1 9 2 4 1 9 2 5
Származási, illetőleg ; -- ..
rendeltetési országok lt januar—szeptember hónapjaiban — en janvíer—septembre
Pays (lc provenanee * ezefrdígiiy- ezer)-Zrziiiiny— ezegrdílíny- ezeftrziiileiny—l
ou de? destination ikoronákbanj Ole-ban koronákban "A,—ban koronakban "h,-ban koronákbanj OloAban
_ Valeur , ,,n % Val-mr m ovo Valgur m '*'o Valguf l en %
! m nit/llerS' en. mtllters en mzllters en mzlhers
de couron- de couron- de couron— ..de com'on—l
! nes-or nes—or neSoor _ nes—or
Ausztria -— Autrichc. . . . 106288 2240 119461 l 22'67A 141.429 38'02 149.784 31'57 Cseh—Szlovákia —— 'I'che'co—Slov. 121646 25'51 130942 24'85 85.847 2308 109166 l 23'01 Románia — Roumam'e . . . 38.775 8'17 40.457 _ 7'68: 21.209 5'70 20.746 ! 4'37 SZ.ll.Sz.áll. —- Royaumc S. 0. S. 17.222 3'63 18.008 342 , 26.036 700 45.098 . 9'51 Németország —— Allemagmz. . 61.711 13'00 80.979 15'37 i 29.120 783 51.189 l 10'79
Svajc — Suisse . . . . . 19.207 405 18.577 5 352 8.790 2'36 9.817 § 2'07
Olaszország —— Italic? . . . 19.477 4'10 24.258 : 460* 18.276 4'91 26.930 x 5'68
Franciaorszag —' France . . 8.576 1'81 9.437 1'79f 1.252 0 34 2.438 0'51
Hollandia —— Pays—Bús . . . 5.218 110 7.715 1'46i 3.580 0'96 719 015
Nagy—Britannia— Grande—Bret. 10.762 227 16.316 310 ;! 3.299 089 3.735 079 Lengyelország —— Pologne . 24.374 5'13 23.430 445 Éj 6.986 188 34.137 720
* Eszakamerikai Egyesült-Áll. * í
Etats-Unis . . . . . . . 13.601 ! 287 11876 2'25 2.566 4 069 1.316 028
Egyéb országok _Autrvs pays 27.833 § 586 25.488 4'84 * 23.572 § 634 19.302 407
Osszesen -—— Au total . . ; 474590 10000; 526944 100000 371962 § 10000 474377 ; 100'00
! ? il !
első felében megindult világpiaci áremelke- dése. A bőripar ebben az évben is kénytelen volt nyersanyagsziikségletének egy részét külföldről beszerezni, aminek oka, a kisebb húsfogyasztás. már közismert. A vásárlóké- pesség csökkenésének figyelembevétele mellett is a bőripar megerősödésére vall az, hogy a külföldről hozatott kikészített bőrök mennyi- sége csak kétharmadrésze az előző évinek.
A jó termés folytán az év harmadik negyedé- ben jóformán teljesen megszűnt a kiőrlésre érkező búza behozatala. Malomiparunk nehéz harcokat vív azért, hogy a termés minél na- gyobb részét exportálja liszt alakjában; az őrlési forgalom erre az esztendőre valószinű- leg elvesztette jelentőségét.
A déligyümölcsök importja az előző évi importnak több mint négyszeresére szökött fel, aminek egyedül az a magyarázata, hogy 1924. év első felében a déligyümölcs még—
behozatali tilalom alatt állott. A kincstár alig valamivel több nyersdohányt szerzett a kül- földről, mint az előző évben s az árakban sincs nagyobb valtozas. A belföldön lévő s még az előző évben érkezett készletek nagy- mértékben visszaszorítottak az ásványolajim- portot, a lengyel kereskedelmi szerződés azonban előreláthatólag megélénkíti ezt a kereskedelmet.
Meg kell említenünk végül, hogy az új vámtarifanak az az intézkedése, amely a nyersrizsbehozatal vámmentességet biztositja, lehetővé tette. hogy az ország rizssziikségle—
tének közel háromnegyedrésze hán'tolatlanul érkezett be és azt rízshántolasra berendezke- dett malmaink dolgoztak fel.
A kivitelben a legnagyobb növekedés a tengeri-, tojas-, disznózsír—, valamint a Vágó és igasállatexportnál mutatkozik. A legfőbb ki- viteli cikkeink közé azonban továbbra is a liszt és gabonafélék tartoznak, ezekre esett ugyanis az összkivitelnek közel 30 o/o—a. A gabonafélék kivitele az év első felében jóval alatta maradt a mult évi mennyiségnek s csak a termés betakarítása óta emelkedett ugras—
szerűen. A Cseh-Szlovákiába kivitt búza- és lisztmennyiség jóval alatta maradt az előző évi kivitelnek, jelentéktelenné zsugorodtak a svajci szállítmányok és érzékenyen érinti ki- vitelünket az osztrak lisztvam is. Németország felé irányúló búza- és búzalisztkivitelünk is csökkent. Uj piacot talalt azonban a magyar liszt Lengyelországban, ahova az előző évi 561 vagőnnal szemben több mint négyezer vagont adtunk el. Ennek az exportnak a jelentőségét talán azzal lehet legjobban jelle- mezni, hogy a lengyel kivitel, a cseh—szlovak kivitel mögött, az osztrák kivitelt is megelőzi.
10. szám. ——408—— 1925 Az egyelőre ugyan jelentéktelen nyugateurópai
szállítmányok arra engednek következtetni, hogy malomiparnnk mindinkább iparkodik visszaszerezni azokat a piacokat, amelyeken a magyar liszt a világháború előtt is meg—
jelent. Az év első kilenc hónapjában a búza- és rozs-, valamint a lisztkivitel közötti arány nem mutat sem a világháború előtti, sem az elmult évvel szemben lényegesebb eltolódást.
A vágó- és igásállatkivitel rendkívül nagy—
mértékű növekedése megoszlik az egyes állatfajták között. A baromfi és baromfitermé—
kek kivitelében ugrásszerűen emelkedett a tojáskivitel 6'5 millió aranykoronáról 17'5 millió aranykoronára. Itt is visszaszerezte a kereskedelem [a világháború előtti piacokat.
Emelkedett emellett a baromfi és tollkivi- tel is, úgy, hogy az előző évi 25 millió arany- koronával szemben a baromfi és baroműter- mékek exportja már kilenc hónap alatt elérte a 40 milliót. A cnkorkivitel értéke a cukor—
árak világpiaci árzuhanása folytán jelentéke—
nyen visszaesett, az exportra váró s mintegy
13.000 vagónra becsülhető termelés értékesí—
tésére azonban biztató jel az. hogy a kampány első hónapjában több mint 700 vagont szál- lítottunk külföldre. A gyapjúkivitel, mely a tavalyi kivitelhez képest az év első hónapjai—
ban erőteljesen fejlődött, a harmadik negyed—
ben ellanyhult, mert az árak hanyatlása foly- tán a további lemorzsolódás reményében a
' külföldi kereskedők tartózkodnak avásárlások—
tól, bár az országban még elég jelentékenyek a készletek. A gyapjúnak különben bizonyos vonatkozásokban veszedelmes világpiaci ver- senytársa akadt, a műselyemben. A disznózsir a komolyabb exporttételek között elsőizben szerepel 1925-ben, ami nagy haladás tekin- tettel arra, hogy a korábbi években az ország még zsirbehozatalra szorult. A kedvező gyü—
mölcstermés hatása alatt több mint megkét—
szerezódött a gyümölcskivitel, az értékesítés természetesen csak az előző évinél olcsóbb árakon történhetett.
Az ipar termékei közül a vas—, gép— és elektrotechnikai ipar exporttevékenysége bizo—
nyos ellanyhulást mutat. Különösen feltűnő az ízzólámpakivitel visszaeséSe. Növekedett azon—
ban különösen a vasfélgyártmányok export-ja, valamint a kikészített bór, textiliák kivitele A külkereskedelmi forgalomról eddig közölt adatok összefoglaltan taglalják a tnlajdonképeni forgalmat, a kikészítési és javítási forgalom—
mal. Nem érdektelenek azonban a forgalomnak forgalomnemek szerinti megoszlásáról szóló alábbi adatok.
A forgalom jellege forgalomnemek szerint.
Caractére du commerce extérieur par genre de mouvement.
§ § Behozatali(—)
A : Behozatal Kivitel , illi kiv. (J,—)
' . , _ többlet ——Ex- '
forgalom Mágia" 1 pofám" : cédent d'im—
, ' , , port.(—),exc.
megnevezem , "?m,. H—l
Dem—guano" du, i 1925január—szeptember — enjanm'er—
mouvement , _ , septembre 1925
commercial ,, millió aranykorona — en millions de
! couronnes-or
! ;"
* Teljes forgalom
— Commerce ge'-"
ne'ml ... 5263 4744 — 52'5
Ebből —— Dont:
Tulajdonképeni
forgalom—C'om- ;
merce propr. dzt. 4900 4067 —— 83'3 Kikészítési for—_
galom — Traficl du perfbctionne-'
ment ... * 353 546 —t—— 19'2 Javítási forgat
lom —— Tra/íc de
réparations. . . 1'6 13'2 J,— 11'6
Az itt közölt adatok szerint a kikészítési eljárás a kereskedelmi mérleg szempontjából kilenc hónap alatt 308 millió aranykoronányi aktivumot jelent. Itt említhető meg, hogy a külkereskedelmi forgalom eddig közölt főered—
ményeiből az előjegyzési raktárak forgalma még hiányzik. Az előjegyzési raktárak által összeállítandó kimutatások ugyanis még nem voltak feldolgozhatók. Tájékozódás céljából összeállította azonban a m. kir. központi sta—
tisztikai hivatal a rendelkezésére álló árú- nyilatkozatok alapján az előjegyzési raktárakba utalt s onnét külföldre ismét továbbszállított küldemények ideiglenes mérlegét. E külde—
mények ideiglenes mérlege szerint az első kilenc hónap behozatali többlete mintegy 5-5, millió aranykoronával több a cikkben közölt értéknél, a mérleg tényleges passzivitása tehát az 1925. év első kilenc hónapjában az előjegy—
zési raktárak forgalmának űgyelembevétele után meg fogja haladni az 57 milliófaranykoronát.
Az országok szerinti forgalom alakulását a 407. oldalon levő táblázat tartalmazza.
Az ismertetés első részében említett álta- lános gazdasági pangás, melynek hatása alól Magyarország közgazdasági élete sem von- hatta ki magát, úgy látszik szünőben van. Növe—
kedni kezd a világpiacokon a hajótér iránti érdeklődés, enyhül a legújabb adatok szerint az angol munkanélküliség s növekszik a szén- termelés is. Amerika több hajót óhajt építtetni angol és német telepeken, Oroszország is na—
gyobb megrendeléseket tervez Németországban.;
1925 —— 409 — 10. szamu
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1924. és 1925. év január—szeptember
hónapjaiban.Commerce exte'ríeur de la Hongrie aux mois dc jamiier—seplembre 1924 et 1925.
A) Behozatal. -— A) Importation.
l 1
, , . ,, , , Mennviség méter- Érték ezer arany- * Az összérték
Az arak, llletolev arucso ertok ;* mázsákban, darabo - — -
megnevtezése p '; Egység ban vagy Páfokbag koronakban %"aba"
Désignation des marchandises, É _ eggyik 6," gfiintau—x Valeur en müller-s E" pour-cent de respectivement des groupes de Umté ";,agaímfxíes 0" de courormes-or la valeur totale
marchandises
1924 ) 1925 1924 1 1925 1924 ] 1925
Pamutszövet _ Tissus de coton . (; 75.540 79. 9301i 61.727'5 68.670'8 1301 1303
Nyers és megmunkált fa — Bois ,
bmt ct ouvré . , ,. 17,493.579 14, 833. 711 51.142'4 49.235'2— 1078 934 Gyapjúszövet — Etoffes de laine , 28661 23 279 40.887'0 40.205'8; 8'62 7'63 Szén —— Charb on . . ,, 7,472.165 7,474. 022 32.973'5 30.801'3'? 6'95 5'84
Gépek és készülékek —Machmes f _
et appareíls . , 151573 108669 24.091'1 21.549'8, 508 409
' Pamutfonal és cérna ——Fils de , f
coton fils á coudre . . ,, § 51.038 39.7727 25.259'3 208505 582 396
Papiros és papirosárúk —-— Papier § '; §
et articles de papettrie. . . . ,, 5 275.120 322. 274 12.463'3 15.051'11 2'62 2'86 Nyers fémek —— Métaum bruts. . ,, 64.671 87. 426, 8.807'1 11-801'1, 186 224 Kikészitett bör — Cuirs préparés. ,, 15.483 10.129 16.468'4 11.545'733 3'47 2'19 Vasárúk —— Articles en fer . . . ,, 99.258 ' 77.200 5.964'8 10'847'63 126 206 Gyapjúfonál —— 1416 de lame . . ,, 13.739 18.366 13.198'5 9.603'7; 278 182 Ásványolaj — Huile minérale . ,. ' 655652 484 3675 9.737'7§ 8.356'5j 2'05 1'58 _ Nyers dohány —— Tabac brut . . _. 15.872 17.609; 6.673'3i 82845! 141 157 Nyers pamut —— Colon brut. . . ,, , 22.910 83.305! 6.084'5 8.265'7' 1'28 1'57
Kötöttárúk pamutból —— Articles ; j 3
tricotés en coton . . . . ., 2.564 2 .513' 4.964'0 763053 104 145
, Nyers bőr —— Peam: brules . . . ,, 30.987 27. 229! 6.163.1 737361, 130 140
Úveges üvegarúk — Verres,verre1íes ,, 80.755 116. 486 39107 6.775'3' 0'82 1'29
Selyem- és félselyemszövet — ;
Tissus de soz'e et de mi—soie . . ,, 1.344 865. 6.354'9 6.717 'S; 1 34 127
Nyers kávé —— Café brut. . . . ,, , 14.298 18.192? 2.624'8 62997 055 120 Nyers juta —- Jute brut. . . . ,, ! 52. 695 64.205; 3.168'7 5.870"? 067 111
. Búza —— Froment . , ,, 41.163 134.065? 1.065'6 47307; 022 090 '
' Déligyümölcs —— Fruits du Illidi ,, ; 30.813; 139713—1 1231'0, 4.214'9: 026 080 Nyers rizs —— Biz brut . . . . ,, : 113023" —— ' 4.203'7í —— 0 80 Nyers vas —— Fer brut . . . . ,, ' 29—9178 253414 4.685'7 3.528'9§ 099 067
Vasfélgyártmányok — Prodm'ts —
mi—fabrigue's en fer . . . . . ,, 148.105 65.709: 3.448'8 3.195'03 073 061
Gyapjú —— Laine , . ,, 7.506 5704, 3.126'1 3.054'2l 066 058
, Olajosmagvak _— Graines ole'aai- '
neuses . . . . . . . . . ,, 9.763 40 09931 4012 2.497'93 008 047
93598" ; .,; (; 27,154.377 24,588.276 356,623'0 381.162'0§ 75—15 72-33
. , ,_ _ . . drbzpie'ce 169456 548297 ;
Egyeb ar"); ;. Ames § . , párzpaire _ 568.934£117.967'0 145.782'2€ 24.85 27 67
"WC a" WS ( . [! (1 4,980.942 4,969.677 ,
, H
Behozatal összesen 5 , drbzpie'ce 169456 548297 t
Im ortaiions [oiales , . !párzpaíre —— 568934 474690'0 526944'2x 10000 10000
? / ' ' ( l (; 32,135_319 29,557.953V , _
: : ;
abból az amerikai tőkéből, melyhez csak a már várható általános javulás Magyarországot , német nagybankok jótállása útján juthat. Ezek sem fogja elkerülni.
mind olyan tünetek, melyek azt bizonyítják Erre annál inkább lehet számítani. mert hogy az európai gazdasági krízis mélypontján Magyarország pénzügyi és állampénzügyi hely—
túl vagyunk s remélni engedik, hogy a most zete a Népszövetseg jóakaratú támogatása és
10. szám. —410—— 1925
B) Kivitel. —— B) Ewportation.
§? , — , , l -. - , .. . ,
Az árúk, illetőleg árúcsoportok mgíífáEíásígd'ÉfáÉÉk- § *A"? "21330? Azoosszertek
me . Egl'Ség l ázalag/822733; § V lm ?; E mi, .
Dési nation (les marchandises ' , U , ., a CW" en "" "378 "PW'T'ÚC" e a
l'espegclívement (les groupes dé Unité § "letr'l'jff'ímgíáfs 0" § (le couronnes-or valeur tolale
marchandises .. . §__
§ ;; 1924 § 1925 § 1924 , 1925 1924 § 1925
Liszt —— Ear'ine . . § (] § 1,706.789 1,470629§§ 62.591'0 77.158'3 16'83 16'26'
Vágó— és igásállatok, — Animaux § darab § 1
de boucherie et de árult . § places * 104242 211. 3461? 38.342'8 58.932'6 1031 1242
Búza — Frament . § (1 1 1,331.—699 1,19)280 333451 37.641'7 8'96 7'94
Rozs — Seigle . § ,, , 999250 897637, 21.313'6 24.416'9§ 5'73' 5'15
Tojás — ()euf's . . 1 ,, § 46.989 131598 6.5433 17.470'9' 176 368
Tengeri —— Alois . . l' ,, § 32.127 825 800§§ 535'1 16.942'2 0'14 3'57
Gépek és készülékek —— Machines § §§
et appareils. . . . . § ,, § 114 527 120. 828 12.883'2 16.742'5 346 353
Cukor Sucre . ,, 437374 439.749g§ 22.790'5 16.065'7 6'13 3'391
(wyapjú —— Laine , ,, § 27.917? 49 497i§ 82855 12'466'9 223 26"
Toll -—- Plumes . ? ,, * 14,487§ 17275; 8.991'1. 11.043'5 242 2'33
Disznózsír, szalonna —— Saindoum §; fi *
et lard . § ,, § 443 50 869§§ 69'0 9.463'6W 0402 1-99-
Fliss és elkészített hús kolbász —— j ! , ,l ;
Vlanries fraiches etprepare'es, sau- 51 — §§ ' ;
vis-ses . l , 61.375j 47.487l 12.445'4 8.714'6 384 184
Villamosgépek és készülékek — § , ,, :
AIachines et appareils electrigues § ,, § 28.196 22.1531' 121141 82505 325 1'74
Vasúti kocsik — Vaitures de chemin § darab § * §
de fer . , pieces ; 755 1) 695941: 6.618'8 7865 2 1-78 1 66
Olajosmagvak _ Graines ole'a- l §, ! §? ' , r
gineuses . . § (1 §i 79.867 182678 235380 G.963'1§ 0'65 1'4'7
Leölt baromfi — Volaille morte ,, ? 27.066 35468 74032 6.924'4 1'99 1'46 Vasárúk — Articles en fer . ,, j 110.242 84.071 6.664'3 6.798'0 179 143 Kőszén —— Hom'lle . . ,, § 1,618.120 2,257.858 4.266'6 6.272'9 1'15 1'32 Pamutszövet —— Tissus de cot0n§ ,, ! 4.686 5.784 5.199'7 5.943'0 140 125
Vasfélgyártmányok —— Prodm'ts de § §
fer mi fabrigués . .í ,, 120978 247960 3.256'4 5.875'5i 088 124
Friss gyümölcs — Ifrul'ts [mis ,, ' 105.327§ 279003 3.678'2 5.496] 099 1'16 Friss főzelék — Légumes frais " , 289 824 356.525;1 4.370'5' 5.482'2 1'17 1'16
Árpa —— Orge . . . §. ., 84.068 213363: 1.512'7 4.790'7 0'41 1'01
Bab, szaraz — Féve seche . §l ,, § 146877 148709 5.9496 4.292'4 160 090 Élő baromfi — Volail/e vivante §§drb,picces§ 680866 2') 24.579 1.677'8 4.040'7 0'45 0'85
Nyers bör —— Peano: brutes . § (; * 5.458 10.467 9941 3.396'5 027 072
Kikészítelt bör — Cuirs prépare's ; , , 3.811§ 6.304 2.346'3 3.314'6 063 07
Lóhere— és lucemamag — Graines ? ;? 3
de tréfle et de luzerne . . § ,, % 29.656§ 23591 2.949'8 3.159'4 0'79 0'67
Müselyem —— Soie artzficielle ,, ( 2.323 2.292 4.092'5 3.135'5 110 066
Szesz — Alcool . . ,, 69.519 65.473 3.296'9 2.904'4 089 061
Zab —— Avoine . 187 388 131.690 3.326 9 27804 089 058
Osszesen
Total §
db,piéces(1 7586383
7858639, 411323 §510212 0
211346 , ,404.744 9
.83 39
,;8532
. ., , , _ db, iéces 23.061 3.237
Egyeb amik —. Aums 1 . pár,];míre _ 34.186§ 61.750'0 69.631'7 16-61 14-68
marchandzses ( . (; 3,541689 5,137.069t§ '
. . .. . db, 76668 808324 214583
%fgfjlíagffígíglgalcs § páfpaz're — 34.186 §371.962-o 474376'6 10000 100001
P (; 11,22s.072 14,548.392 §
*) 69. 594 g: 983 darabbal. — 69 594 g : 983 piéces.
2) A mennyiség métermázsákban van kimutatva —— La guamfite' est indiguée en (1 me'm'gues
az egész lakosság vállvetett erőfeszítései foly- tán a küzdelmes évek után a határozott javu—
lás útján van. A beruházások újból megkez—
dődtek, a mezőgazdasági termelés emelkedik s az ország legégetőbb problémája a hitel—
kérdés is megoldás előtt. áll.
Torm ay Béla.
