e KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS
'lulilnnl-llucllllllllIlI-u-lll-llll-Itt...-nunn-nnuc a...-...uI-u—n-n--_:4---..---...-.n-nnnnnnnnuu-luulnu Ill-Illllllll—ii u.n.-..
Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1927. év első felében.
Commerce exte'rieur de la Hongrie dans la premiere moitié de 1927.
Résumc'. Aux six premiers mois de 1927, la valeur des importations fut de 5.21'2 mil- lions de pengős et celle des exportations, 342'6' millions, contre 4171 millions, respectivement 34019 dans la premiere moitié de 1926; la balance du commerce cxtérieur de la Hongrie a été donc moins favorable gua l"épogue correspondante de Fannée derniere. Llexcé- dcnt (llimportations ayant e'té 178'6 millions (le pengés contre 7032 millions aux six pre- miers mois de 1926, le passif a augmenté de 108'4 millions; llaccroissement de ce dernier c'tait uniguement du a llaugmentation des importations. car les exportations sont restées au niveau de lannée passée.
Llaccr'oissement de la valeur des impor—
tations étant de 250/0, la valeur de celles—ci dépasse dlun guart la premiere moitié de 1926, guoigue, par rapport a cette épogue, il y ait eu des baisses sensibles sur certains produits industriels. Clest en mars, en avril el en mai derniers gue l'importation a été singulierement grande, représentant, pour chacun de ces mois, une valeur de plus de
.90 millions a'e pengős.
Par suite des investissenients et des con- structions. les importations de bois bruts et ouvrés se sont élevées de 43'2 millions de pengős a 675 millions, présentant une aug—
mentation de 26 millions de 4. De l'accrois- sement du passif de la balance. il revient 24'3 millions de pengés aux importations necessitées par les constructions. D'ailleurs, seuls les producteurs de bois de Tehéco—
Slovaguie ont pro/ité de la reprise des con- structions, la participation de la Roumanie ayant diminue' en valeur et en guantité.
La guantite' des importations de textile a augmenté assee considérablement tant pour les matieres preinieres gue pour les demi- produils et les objets fabrigués, ce gui étail drl, indubitablement, en partie aux traités de commerce naguére conclus. Aux flls de coton, _presgue toute [augmentation revient aux [ils bruts a tisser. Aux fils de laine, les impor—
tations de fils pcignés cl vigogne se sont élevées. L'augmentation de 3000 g gu,on voil a la soic et aux ]ils de soie, est la conse- guence de la cessation dlefploitation d"une
fabrigue inte'rieure de soie artiűcielle. Parmi les tissus, ce sont ceux de coton brut gui ont progressé le plus; il est a remarguer gue 400/0 des tissus de coton importés étaient, cette fois aussi, des tissus bruts destinés a étre travaillés. Tant pour les importations de tissus de laine gue pour celles de tissus de coton, clest également a la Tche'co—Slovaguie gue revient la plus grande partie de llaug—
mentation. Cela prouve gue, des avant la mise en vigueur du lraité de commerce hun—
garo-tchéco-slovague, les fabricants tchegues en tcxtile ont tire' parti de la clause de la na—
tion la plus favorisée, accordée a eux llannée derniere par la Hongrie.
Bien gue les importations de charbon
"'aient augmenté de 7700 vagons, ellcs ont a peine change en valeur par suite de la baisse générale de prix. A cause des investissernents, llinllustrie lourde a importé plus de matieres premieres. Parmi les métaux bruts, l'impor- tation de cuivre a été la plus forte. Dans le groupe des machines et appareils, la pluport de llaugmentation revient aux machines d'in—
dustrie textile, L'accroissement a été aussi assez considérable aux machines et appareils électrigues, sur-tout aux éleclro—moteurs. Les importations de papier, gui slaccroissaient depuis des années, ont continué a augmenter.
Aux huiles minérales, on voit également une progression sensible (ce sont les Roumains gui y ont profité de la faveur accordée a la Pologne).
Les fruils du Midi importés présentent une augmentation de plus de 11/2.
En ce gui concerne les exportations, la valeur en est restée au niveau de llannée derniere. Ce sont encore les animaux de boucherie et de trait gui 3; ont la premiere place. guoigue l'exportation en ait diminué en guantilé, et, pour cette raison, aussi un peu en valeur. Aux chevaux, c'est a ceux de trait gulon voit le plus de diminution. Le marché a été guclgue peu animé par des achals de Russie. Aux bétcs a corne, les ex—
portations en Suisse ont fle'chi; les relations avec llltalie sont devenues plus intenses. Les droits de douanes agricoles tchegues ont, nalurellement, diminue' l'exportation en Tehéco- Slovaguie.
8. szám ; —770— 1927 A celle de la farine, on voit une elimi-
nution de 120000 g sur les six premiers mois de l'année passée; la vente a été égale- ment faite a des prix déprimés. Pour la perte cause'e par les nouvelles taxes de douane tchégues, on ne fut pas compense' par les guantite's insignifiantes placées en Suisse et en Pologne, dnutant moins gue les comman- des grecgues cesserent, et gue les exportations en Italie fle'ehirent fort. Les exportations de froment présentent une diminution de 132000 g sur la premiere moitie' de 1926. Alais celles de seigle ont grandement augmente'. Cette circonstance est d'autant plus réjouissante gue les prix étaient bien supérieurs a ceux de Fannée derniere, puisgue la grande dif- ference gui avait existe, au ole'triment tlu seigle, depuis les traite's de paix, entre le prix du froment et du seigle, cessa cette année par suite de la vive demande en seigle.
Les exportations de volaille et de produits de volaille se sont, aux six premiers mois de cette année aussi, fort élevées, représentant 44 millions (le pengó's (12'80/0 de la valeur des exportations totales). Mais celles de lard et (le soindoux ont tres fléchi, par suite de la oliminution des eommanoles de Tehéco- Slovaguie (il parait gue, cette année, les Tehegues ont acheté plutőt des porcs vivants).
Guant a la viancle, l'Allemagne a cessé pres—
gue tout á fait de nous acheter oles poros, et l'Autriche importa bien moins de boeuf hongrois. Les exportations de sucre ont été inferieures a celle de 1926. Bien gue les exportations (le graines de tréfle et de luzerne présentent une augmentation sur 1926, elles ont sensiblement reeule' dans les trois der—
niers mois. Par suite de la mauvaise récolte, on a exporte' moins de mais. Les exportations de pommes de terre ont été prés de guatre fois supérieures a celles de llannée yderniere.
A l'étranger on a venolu bien plus de graines de tournesol et de citrouille gulen 1926.
L'exportation de l9industrie travaillant cles tissus (le coton est devenue plus vive, particulierement pour les pays de Balkans.
Les demi-produits et les articles en fer ont singulierement progressé, beaucoup plus gue les machines et les appareils. Dexportation ele l'industrie électrotechnigue (liminuait ole—
puis [in 1.926.
La valeur (les importations s'est elevée
presgue pour tous les pays exportant en Hongrie, — surtout pour la Tchéco-Slovaguie,
—— par suite de llaugmentation des bois et des tissus importés. Par contre, les exporta- tions nly ont représenté gue 62'7 millions de
pengős, reculant, par rapport aux six pre- miers mois de liannée derniere, de 7'1 mil- lions. De la valeur des importations, il revient 2450 a la Tchéco-Slovaguie, et de celle des exportations, 180/0.
L'importation allemande slest fort accrue en Hongrie; celle de FAutriche y a aussi augmente', tandis gue llexportation hongroise a de'eru vers l'Autriche. ()uoigue dans la premiere moitie' de 1926, la balance du com- merce extérieur de la Hongrie se soit solde'e par un excédent d'exportalions mente pour PItalie et le Royaume S. 0. S., elle nla été active, aux six premiers mois de cette année, gue pour la Grece et llAutriche.
A szanálás folyamán az ország gazdasági téren rendkívül nagy áldozatokat hozott, de a.
megrázkódtatások után lassan és fokozatosan megindult a gazdasági javulás minden téren.
Ez a gazdasági megerősödés az 1927. év első felében is folytatódott. A pénzintézeti betétek emelkedése kétségtelen jele a belföldi tőke—
képződésnek. Az értékpapírok árjavulása bizalom a termelés folytonosságában és a pénzügyi egyensúly tartósságában. A külföldi tőke beözönlése is a gazdasági megerősödés bizonyítéka. Az ipari termelésről nincsenek megbizható adataink. Valószinű azonban, hogy az 1927. év első felében az ipari termelés is fejlődött. A beruházások is a gazdasági előre- haladásról tanuskodnak. Csak két dolog rontja ezt a képet, a nagykereskedelmi index növe- kedése, a belső drágulás és a külkereskedelmi mérleg behozatali többletének emelkedése.
A külkereskedelmi mérleg passzívumának csökkentése vagy megszüntetése, Európa eladó- sodása folytán, egyik legfontosabb gazdasági problémája legtöbb helyen a kormányzatnak.
A passzivitással és annak következményeivel a világgazdasági konferencia is behatóan fog—
lalkozott, de a kérdés megoldatlan maradt.
A gazdasági elzárkózásra való törekvés még mindig nem tombolta ki magát. Magyarország talán az egyedüli ország, amely a behozatali és kiviteli korlátozásokat megszüntette és az új vámtarifa életbeléptetése óta a vámtarifa tételein felfelé alig eszközölt változtatást, de az engedmények nagy tömegét nyujtotta a megkötött kereskedelmi szerződésekben. Nem lehet tehát ma már a nemzetközi gazdasági életben úgy beállítani Magyarországot, hogy elsősorban'vagy kizárólag Magyarország aka—
dályozza Közép—Európa gazdasági konszolidá—
cióját. A Világgazdasági konferencián módunk- ban volt bebizonyítani, hogy az úgynevezett vámfalak nem Magyarországon a legmaga-
8. szám. ,, —771— 1927
sabbak s azalatt a két esztendő alatt, miközben Magyarország lefaragta a vámfalakat, körülötte jóval magasabbakat építettek. Az elzárkózási törekvések okozzák legnagyobbrészt, hogy a nemzetközi árúcserében az ipari koncentráció hatalmas előretörése, a technikai feldolgozás tökéletesedése s az ipari áruknak, elsősorban a nyersanyagarak világpiaci áresése okozta árlemorzsolódása sem hozott szembetűnő vál- tozást.
Magyarország külkereskedelmi mérlege az 1927. év első felében kedvezőtlenebbül alakult, mint az előző év első félévében. A behozott árúk értéke ugyanis 521'2 millió pengőt tett az 1926. első félévi 417'1 millió pengővel szemben, a kivitel értéke pedig ugyanekkor 3469 millió pengőről 342'6 millió pengőre csökkent. A behozatali többlet 1786 millió pengő volt, az 1926. év első félévi 702 millió pengővel szemben. A passzivnm tehát 108'4 millió pengővel emelkedett. Első pillanatra feltünik, hogy a passzívum emelkedését kizáró- lag a behozatal növekedése idézte elő, mert a kivitel a tavalyi színvonalon maradt. A behozatal értékének emelkedése kereken 25 százalékot tesz, a behozatal értéke tehát 1/,,—résszel volt
nagyobb, mint az 1926. év első felében.
A forgalom megoszlása havonta.
A forgalom havi megoszlását az I. sz. tá'bla tünteti fel. A behozott árúk értéke minden
hónapban több volt, mint a mult év megfelelő
időszakában. Különösen a márciusi, áprilisi és májusi behozatal értéke emelkedett magasra,
!. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.
Commerce ertérieur par mois.
1 9 2_6 H 1 9 2 7
. 'Al '. -—
t :; ;Éa lta isa
ll : **:s : is:
onaP "§ 8123 § _53 § IÉSÉ—g _ ce—Ls razza [sze—S' uja. t?
a S S ___, P % § —' _A_,
Mm St EÉÉ—T—Sa—É' az: 32—33525
es e: erssr Gaut:e swear
%% P§És8tw $$$ P§Ézzl8ktw
mi Ein 533133: :?iíláki gegss
millió pengő — millions de pengős
ll ;:
ll
I. . .lf 606 621 —l— 16 74'1 58'1 -— 160 II. . .;71'3 58'3 —13'0 79'2 54'9 — 24' III. . ; 804 570 —— 234 979 634 —— 345 iV. . §70'4 50'5 -— 19'9 92'3 53'7 — 386 V. 663 57'4 — 89 932 611 — 32'1 , VI. . . 68'2 61'6 —— 6'6 84'5 51'4 — 83'1 I—VI. . ?17'1346'9
—— 70'2 521'2 342'6 ——178'6
úgyhogy elsősorban a március—májusi import növekedése okozta a behozatalnak mare lített nagyarányú emelkedését. Ha a multra Vissza- nézünk, csak az 1926. év utolsó negyedében volt ehhez hasonló erős behozatal. Az első félévi behozatal emelkedésénél pedig még azt is figyelembe kell vennünk, hogy az ipar- oikkeknél az 1926. év első feléhez képest határozott árlemorzsolódás állapítható meg s ez az áresés értékben egyik legfontosabb árúcsoportnál, a pamutszöveteknél volt a leg- érezhelőbb. A kivitelben alig van említésre- méltő változás. Legfeljebb azt kell kiemelnünk, hogy a június havi kivitel rendkívül alacsony volt. Az új vámtarifa életbeléptetése óta az első két hónaptól eltekintve, csak egyszer, a mult év április havában volt a kivitel értéke kisebb. Az idén mind a hat hónapban passzi- vummal zárult a mérleg, holott tavaly a január hónap némi kiviteli többletet mutatott. A pasz- szivum minden hónapban meghaladta a mult év megfelelő hónapjainak behozatali többletét,
A behozatal árúk és árúcsoportok szerint
A behozatalban szereplő legfontosabb árúk adatairól a II. A) számú táblázat tájékoztat.
Ha végigtekintünk a behozatal mennyiségi adatain, azt tapasztaljuk, hogy alig van olyan árú, amelynél az import mennyisége nem emelkedett. Ez az emelkedés általában elég jelentékeny volt.
A beruházások és építkezések a nyers— és megmunkált fa behozatalát 432 millió pengő—
ről 675 millió pengőre szöktették tel. Mennyi- ségben az emelkedés 2'6 millió métermázsa volt. A mérleg passzivumanak emelkedéséből tehát 243 millió pengő az építkezésekkel kapcsolatban megnövekedett faimportjara jut.
A beruházással összefüggő faimport azonban még az említett összegnél is nagyobb volt, mert a tűzifa behozatala az enyhe tél folytán majdnem 3 millio pengővel volt kevesebb.
Az emelkedésből kijutott a fa minden faj—
tájára, a legnagyobb volt a növekedés ter- mészetesen a fűrészelt puhafanal, a, fenyő—
gömbfánal és a bárdolt fenyőfánál. Erdekes, hogy a magyarországi építkezési konju :ktúrat egyedül a cseh—szlovák fatermelés használta ki, mert Románia részesedése az importban .mennyiségileg is visszaesett. Cseh-Szlovakia a tüzifaimportban is előretört Románia rovására.
A textiliaknál, úgy a nyersanyagoknak mint a félgyártmányoknal és gyártmányoknál, az importnak mennyiségileg elég jelentékeny növekedéséről kell beszámolnunk. Kétségtelen, hogy itt a kereskedelmi szerződések import-
53
8. szám. —772— 1927
ll. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1926. és 1927. év első felében.
Commerce exte'rieur de la Hongrie dans le premier semestre de 1926 el de 1927.
A) Behozatal —— A) Importatious
Mennyiség— guantíté Érték—Valeur
Az árúk, illetőleg árúcsoportok megnevezése § métermázsa darab v_ ezer pengő
Désignatiou des maa chaudises, respectivement ] Pár - tI-, Piécős ou millím de 0/0
des groupes de marchandises §) Paws Pengős
§ 1926 1927 1926 1 1927 t1926 1927
Nyers és megmunkált fa — Bois brut el ouvre' . (; 10,173.843 12,782.909[ 43.236 67.547é10'36É12'96
Pamutszövet — Tissus de coton , 43.757 51615 39.318 38.986 943 748
Szén — Charbou. . ,, 5,217.990 5,988.045 25.010 25.864 600 496
Gyapjúszövet —— Tissus de laine . ,, ' 8.944 11.534 19.841 23.618 476 453 Gépek és készülékek —— Machines el appareils . ,, 59.914 85.278 14.201 19.091 340 366 Pamutfonál és —cérna — Fils de cotou et fils retors ,, 31.075 46.431! 18.726 17.924 449 344 Papiros és papirosárúk— Papier et articles en papier ,, 265883 310 037 15.759 17.345 378 333 Nyersfémek — Métaux bruts . . . . ,, 77.376 120.957 12.840 16.285 308 312
Nyersdohány —— Tabac brut ,, 38.830 25.789 19.834 14.794 475 284
sványolaj —— Huiles minérales ,, 473861 684269 8.292 11.824 199 2'27 Kikészített bör — Ouirs prépare's ,, 5.886 7.587 7 .342 11.594 176 222
Vasárúk — Ouvrages eri fer. ,, 46.823 71.318 7609 10.596 182 203
Nyersbőr —- Peaum brutes . ,, 13.678 38.597 3.189 8.913 076 171
Gyapjúfonál — Fils de laiue . ,, 10.357 18.411 5.755 8.767 138 168
Gaze, kreppszövet, tiszta selyemből -— Gazes, tissus
de soie facon crépe . ,, 529 856 5.228 8.410 125 162
Selyem— és félselyemszövet — Tissus de soie el
mi-soie . ,, 709 983 5.427 8.216 130 158
Selyem és selyemfonál— Soie et fils de soie . ,, 1.269 4.302 2.664 7.022 064 135 Villamosgépek és készülékek — Machines el appa—
reils électrigues. . . . . ,, 6.018 8.844 4.953 6.658 119 1 28
Nyerspamut — Cotori brut . . ,, 21.353 35.229 5.445 6.540 131 126
Déligyümölcs — Fruils du Midi . ,, 101662 163528 3.107 6.244 074 1 20
Gyapjú — Laine. . . ,, 4.989 9.401 3.135 5.258 075 101
Prémbőr, kikészített —— Pelletries apprete'es ,, 376 824 2.042 5.017 049 096 Úveg és üvegárúk — Verres et oerreries ,, 72 054 84.916 4.119 4558 099 087 Vasfélgyártmányok — Produits mifabrigue's eu fer ,, 84397 111132 3.472 4.492 083 0 86 Kaucsukarúk — Articles eu eaoutchouc . . ,, 3.422 5 773' 2.950 4.157 071 0'80
Nyerskávé — Café brut . . . ,, 13.165 16.191 4.005 3.858 096 074
Nyers- és ócskavas — Fer brut et ferrailles . ,, 228545 375448 2.974 3.797 071 073
Kötöttátúk pamutból — Articles tricotés eri cotou ,, 1.346 1.222 4877 3.669 117 070
Nyersjuta — Jute brut ,, 21.609 39 .023; 2.054 3.534 049 068
Nyers rizs —— Riz brut . . . , 75.281 67. 262 3.653 3.250 088 062 Személyszallító automobil — Autos pour personnes. ,, 1) 6.323 2) 6.939 3.382 3.145 081 060
Vasérc — Minerai de fer ,, 1.780638 1,706.279 3.423 3.071 082 059
Összesen —- Total % (1 18,891.902 22,885.929 l307862 384044 73 80 7368
1535 295684 392289 l
par . .:
Egyéb árúk _ Autres marchandises _ pal-m 571659 593267 ,109280 137130 26 20 26 32
(I 4,191.697 5,133.089l l
' ( drb _ ]
meres 290684 392289
Behozatal összesen —— Importations tolales. áííes 571_ 659 593237 1417142 521174 100'00 100 00
,, 23083. 599 28,019.018 ]
1) 560, *) 612 drb _ pieces.
fokozó hatása is jelentkezett. De talán nem tévedünk, ha az import növekedését elsősorban annak tulajdonítjuk hogy a gazdasági viszo—
nyok javulása — eleinte talán a megkívánt mértéknél gyorsabb ütemben —— a sokáig visszaszorított ruházkodási igények kielégí.
tésére ösztönzött. Erre mutat az is, hogy a fokozódó behozatal ellenére textiliparunk teljes üzemmel dolgozik, egyes vállalatok üzemüket még mindig bővítik. A külkereskedelmi adatok is igazoljak ezt, a nyerspamutbehozatal 21 ezer (1--ról 35 ezerre, a jutaimport 22 ezer g-ról
8. szám. _ 773 *— ? 1927
B) Kivitel. — B) Exportations.
% Mennyiség—Ouaníítéi Érték — Valemf
Az árúk, illetőleg árúesoportok megnevezése § métermázsa' darab v_ ezer'pmgő .
Désignation des marchandises, respectivement l Pár — (In Pieces W '; Milli?" de 0/0
des groupes de marchandises ;; Paífes Pengős
?: .—
én 1926 ] 1927 1926 1927 1926 t 1927 Vágó- és igásállatok — Animauw de boncherie drb
et de trait . . . . , . . . . . pieces 149840 122.526 49.158 47.412 1417 1884
Ebből — Dont : Szarvasmarha — Bites á come ,, 55.485 46.113 28.953 27.723 835 809
Sertés _ Poros . . 53.459 43.756 11.673 9.504 3-37 2-77
Ló — Chevaar —. ,, 18.799 17.238 7.658 9.601 221 280
Búza — Froment (1 l,089.349 956.554 38.733 34.478 11'17 10'06
Rozs — Seigle ,, 527859 812.115§ 11.958 24.046 345 702
Liszt —— Farine . ,, 530184 408.990] 80.782 19.906 887! 581
Tojás —— Oeufs . . . . . ,, 120310 121.470 21.560 19.789 622 578
Baromfi —— Volaille. . . . . . . . . ; ,, 1) 38.085 4) 54.138 10.204 14.782 294 431
Ebből —— Dont: Elő baromfi —— Volaille viz/ante * ,, 2) 16.970 5) 18.339 3.989 4.774 1'15 1'39 Leölt baromfi — Volaille mm'te ,, 3) 21.115 6) 35.799 6.215 10.068 1'79 2'92
Cukor —— Sucre . . . . . . . ,, 252586 219713 9.853 11.047 284 322
Disznózslr, szalonna —— Saindonm, lawl ,, l 85.794 50.986 18.459 10.391 532 303 Gépek és készülékek — Machines et appareils ,, 48.895 56.237 8.120 9.685 234 283
Toll —— Plumes . . . . . . . . . ,, 9.426 14.130 5.901 8.974 170 262
Vasfélgyártm. — Demi-produits en fer . . . ,, 178239 342414 4.287 7.760 124 227 Villamosgépek és készülékek — Machines et %
appareils électrigues . . . . . . . . ,, 20.781 12.598 8.812 6.871 254 201 Vasárúk — Onvrages en fer . . . . . ,, 66.326 118.499 5.328 6.624 154 193 Friss és elkészített hús, kolbász — Viande
fratche et prépare'e, saucisse. . . . ,, 51.578 20.807 10.145 5.585 298 163 Pamutszövet — Tissus de cofon . . . . ,. 3.094 5.760 3.307 5.350 0'95 1'56 Gyapjú —— Laine . . . . . . . . . . . ,, 26.098 17.720 7.509 5.137 216 150 Lóhere— és lucernamag —— Graines de tré/ie
et de luzerne . . . . ,, 12.810 15.025 2.659 4.630 077 1'35
Burgonya —— Pommes de terre ,, 141786 482097 709 4.619 020 1 35
Tengeri — Mais. . . 1,002.477 229.097 16.951 4.505 489 132
Nyersbőr —— Peaux brntes . . ,, 9.681 11.330, 3.204 4.311 092 126
Olajosmagvak —— Graines oléagineuses . ,, ; 58.126 92.711§ 2.228 3.561 064 104 Kőszén — Cliarbon. . . . . . . . . . ,, 1,658.322 933.418§ 6.925 3.263 200 095 Elkészített gyógyszerek — Médicamenis prép. ,, 508 1.400; 387 3.002 011 088 rpa — Orge. . . . . . . . . . . . ,, 88.203 115649.— 2250 2.989 065 087
Bab, száraz — Haricats sees . . . . . ,, 74.446 139.829: 1.805 2907 052 085
Selyem és selyemfonal —— Soie et fils de soie ,, 1.267 1.117 2.076 2.777 060 081
Zab — Avoine . ,, 214091 111093 4.552 2.686 132 078
Szesz —— Alcool . ,, 51.800 60.307 1.671 2.609 048 076
-- ,dxb ! 149340 122526 , ,
Osszesen —— Total . . . . . . . ; ptílces 6,3-37.071 5,405.3fl9 €289.533 279696 83 48 8164
1552; 1.862 74.677
Egyéb árúk —— Antres marchandises . pár 21.538 18.471 57.321 62.896 1652 1836 Pages 2,774.242 3,360.991
pig—025 151702 197203
Kivitel összesen —— Ewportations totales pár 21.538 18.471 346854 342592 100'00 100'00 Pages 9.131.313§ 8,766.390
[) 3,162.387, 3) 1,653.932, 3) 1,508.455, 4) 4,217.616, 5) 1,781.932, 6) 2,435.684 drb —piéces.
39 ezerre, a gyapjú nem egész 5 ezer g-ról 91/2 ezer g-ra emelkedett. A pemutfonalaknál az emelkedés jóformán teljesen a nyers szövő- fonalakra esik, amelyekre az osztrák szerződés _ vámengedményeket biztosított, a gyapjúfona- ,1akná.l a fésűs— és vigognefonál behezatala emelkedett. A fonálimport tehát az ipar táp-
lálására szolgált. A selyem és selyemfonalak- nál jelentkező 3 ezer métermázsányi emelkedés
— sajnos, —— egyik műselyemgyárnnk üzembe—
szüntetésének a következménye. A szövetek kö—
zött a nyerspamntszövetek emelkedtek a legna- gyobb mértékben. A 8 ezer métermázsát kitevő növekedésből 6 ezer (; a nyersszövetekre jut.
53:
8. szám. ——-—774——— 1927 ' A behozott pamutszöveteknek tehát 40 százaléka
még ezúttal is további feldolgozásra szolgáló nyersszövet volt. A gyapjúszöveteknél jelent- kező emelkedésből legjobban kivette a részét Cseh-Szlovákia. Ugyancsak Cseh—Szlovákiára jutott a pamutszöveteknél mutatkozó emelkedés legnagyobb része is. Ez azt igazolja, hogy a cseh textilgyárak a szerződés életbeléptetése előtt is kihasználták a mult évben nekik biztosított legnagyobb kedvezményt. A selyem—
és félselyemszö'vetek behozatalának fokozódása 6 millió pengővel növelte az import értékét.
A behozatalt a francia szerződés könnyítette meg, de a szerződés előnyeit Svájc és Német- ország is kihasználták. Meg kell itt jegyeznünk most is azt, hogy a behozatal 36 százaléka a passzív kikészítési eljárás igénybevételével, festés és nehezítés után jön vissza.
A szénbehozatal 7.700 vagőnnal emelke- dett, a behozott árú értéke azonban, a világ- piaci áresések folytán, alig változott. A növe- kedés a kőszén és a koksz között, mondhatni, egyformán oszlott meg. A kokszbehozatal növekedése az olvasztók nagyobb igénybe- vételét igazolja s a kőszénbehozatal is kétség- telen jele az ipari termelés belföldi erősödé- sének, mert —- mint tudjuk —- a vasutaknak az a törekvése, hogy amennyire csak lehet, belföldi szenet használjanak. A szén behoza- talában ezúttal is Lengyelország és Csehország szerepel nagy mennyiséggel. A beruházások megnövelték a nehézipar nyersanyagszükség- létét is. A nyersfémek között a vörösréz importja volt a legerősebb. A vasfélgyártmá—
nyoknál a drótok és lemezek importja növe- kedett. A gépek és készülékek csoportjában az emelkedés legnagyobb része a textilipari gépekre jutott, így a beruházás fogalma alá sorolható. A villamosgépek és készülékeknél szintén elég jelentékeny a növekedés, kivált az elektromotoroknál. A papiros már évek óta megszokott emelkedése tovább tartott. Papiros és papirosárúkból a behozatal 1924. első felében 10'1 millió, 1925. első felében 106 millió, a következő év első felében 160 millió, végül 1927. első felében 178 millió pengőt tett.
A behozott nyersdohánymennyiség csök—
kent. Megemlitésreméltó még az emelkedés az ásványolajoknál, ahol a nyersolaj és gyárt- mányok importja is megnőtt. A lengyeleknek adott kedvezményt itt a románok használták . ki. Mennyiség szerint több mint másfélszeresre nőtt a déligyümölcs importja, különösen sok narancsot és banánát hoztak be. A személyszál—
lító automobilok száma 612 volt, a tavalyi 560 . darabbal szemben. A kaucsukárúknál, a francia szerződés folytán, a pneumatik érkezett na-
gyobb mennyiségben. Végül az utolsó két hó- napban megindult a hizlalásra szánt tengeri be- hozatala az Sz. H. Sz. államból és Romániából.
A 84 ezer g-nyi behozatal egy része a kikészí—
tési forgalomban vámmentesen érkezett az or- szágba.
A kivitel árúk és árúcsoportok szerint.
A kivitel legfontosabb adatait a II. B) számú táblázat tartalmazza.
A kivitel értéke, mint már előzőleg emlí- tettük, az előző évi színvonalon maradt. Az első helyet a kivitelben most is a vágó- és igásállatok foglalják el. Az állatkivitelben mennyiség sze- rint általában visszaesés mutatkozik, ezért a kivitt vágó- és igásállatok értéke is kissé csökkent. A lovaknál a visszafejlődés az igás- lovakra esett s különösen Ausztria felvevő- képessége hanyatlott. A piacot azonban némileg megélénkitették az oroszok beszerzései. Az orosz export 1.790 darab volt. A szarvasmarhá- nála svájci vásárlások gyöngültek s meg- erősödtek az olasz összeköttetések. A cseh agrárvámok észrevehető csökkenést okoztak a cseh-szlovák viszonylatban. A sertésnél egész csekély mértékben emelkedő árak mel- lett 43 ezer darabról 20 ezer darabra zuhant Ausztria részesedése, amit csak kisebb részben tudott ellensúlyozni az, hogy a cseh—szlovák export 7 ezerről 16 ezerre emelkedett.
A lisztkivitel a mult év első felével össze- hasonlítva 120 ezer métermázsával esett vissza s az értékesítés is nyomott árakon történt.
A cseh-szlovák piacon az új vámok okozta veszteségért nem mondható kárpótlásnak az, hogy Svájcban és Lengyelországban sikerült jelentéktelen mennyiségeket elhelyezni, már csak azért sem, mert a másik oldalon meg- szüntek a görög szállítmányok és összezsugo—
rodott az olasz export is. A búzaexport 132 ezer métermázsával volt kisebb mint 1926.
első felében. Ez azonban nem mondható ked—
vezőtlennek, mert tavaly az itthon maradt nagy készletek folytán az év második negye—
dében a szokásosnál jóval nagyobb volt a búzaexport. Nagy emelkedést látunk azonban a rozskivitelben. ami annál örvendetesebb, mert az értékesítés jóval magasabb árakon történt, mint az előző évben. Az a nagy különbség ugyanis, amely a békekötések óta a búza és rozs ára között a rozs rovására fennállott, az idén a nagy rozskereslet folytán megszünt. Az egyes országok forgalmában nagyok az eltolódások. Legfeltűnőbb a kivitel emelkedése Cseh-Szlovákia felé. De meg kell emlékeznünk az olasz kivitel visszaeséséről,
MAGYAROÉSZÁG
KERESKEDELMI MÉRLEGE.
Balance commerciale.de la Hongrie).
1926. IrVI.
A Behozatali többler millió pengőben.
Exce'd. d'x'mporr. millions de pengős.
A Kívírelíröbblel'milliópengőben.
Exce'd d'exporhmíliíons de pengős.
MAEYARORSZÁG
KERESKEDELMI MERLEGE.
Balahce commerciale de la Hongrie.
1927. In—VI.
A Behozarslíröhbler millíópengőben.
Exce'd. d'imporr. millions de pengős.
Kívírelí röbblet millió pengőben.
Exce'd d'exporh míilíons de pengős.
8. szám.
valamint a német export növekedéséről is.
A lengyel export annak a következménye, hogy Lengyelország az erőltetett export miatt annyit szállított külföldre, hogy a gazdasági év végén a belföldi szükségletet csak importtal tudta biztosítani. A zab kivitelének erős vissza- fejlődése mellett az árpa kivitele némileg emelkedett. Erőteljes a kivitel növekedése most is a baromfi és baromfitermékek csoport- jában. A tojásexportnál ugyan a világpiaci árlanyhulás csekély visszaesést okozott az export értékében, a baromfinál azonban 4'5 millió, a tollnál pedig 3 millió pengő a kivitel értékének az emelkedése, ami az export foko—
zódásával függ össze. A baromfi és baromfi- termékek kivitele 1927. első felében 440 millió pengőt tett, az egész kivitel értékének 128 százalékát. A disznózsír— és szalonna- kivitel összezsugorodását a Cseh-Szlovákia felé irányitott szállítmányok csökkenése okozta.
Ugy látszik a csehek az idén inkább élő sertése—
ket vásároltak. A húsféléknél mondhatni meg—
szünt Németország felé a félsertések exportja, erősen csökkent a marhahúskivitel is Auszt- riába. A cukorexport kisebb volt, mint az előző évben, a világpiaci áralakulás azonban valamivel kedvezőbb volt. A lóhere- és lucerna—
mag kivitele erősebb volt ugyan mint tavaly, az utolsó három hónapban azonban már szembetűnő a visszaesés. A tengerikivitel csökkenését a rosszabb termés idézte elő.
A burgonyakivitel mennyisége közel négy- szerese volt a mult évinek s az utódálla- mokon kívül Németország, Olaszország és Görögország is nagyobb mennyiséget szerzett be Magyarországon. Az olajosmagvaknál a napraforgó—és tökmag exportja szökött fel s különösen a Lengyelországba és Cseh—Szlo- vákiába menő szállítmányok növekedtek.
A szárazabb kivitele kétszeresre emelke- dett. a' kivitelben az utódállamok mellett Németország, Olaszország és Lengyelország vettek fel nagyobb mennyiséget, de kisebb mennyiséggel szerepel Franciaország és Nagy- Britannia is A friss főzelékféléknél a Vissza—
esést a vöröshagymaexport visszafejlődése okozta. A jóvátételi kötelezettségnek a multévi szeptemberben történt megszünése folytán visszaesett a kőszénkivitel. A kivitt körülbelül 930 ezer métermázsa kőszénből azonban közel 600 ezer métermázsa az elmaradt jóvátételi szállításokra esett.
A pamutsvövet-kikészítőipar exporttevé- kenysége különösen a Balkán felé megélén—
kült. A nehézipari export képe nem egy- öntetű. A vasipari félgyártmányok és vasárúk exportja rendkívüli módon fejlődött. A fél-
———775— 1927
gyártmányoknál a lemezek és rudak forgalma szökött fel s a felvevő piacok között a Balkánon kívül Norvégia. Brit-India és Argen—
tina is szerepel. A vasárúknál a sínmegerősító eszközök és drótszegek exportjának emelke- dése érdemel említést. A sínmegerősítő eszkö—
zöket Bulgária, a drótszeget a Balkán orszá- gokon kívül Finnország és Brit-India vásá- rolta. A gépek és készülékek csoportjában már nem ilyen nagyarányú az emelkedés, mennyiségben a 7 ezer métermázsát meg- haladta. Ez, mondhatni, teljes egészében a cséplőgépekre jut, Románia, az Sz. H. Sz.
állam és Bulgária mellett 4.252 métermázsával szerepel Franciaország s Olaszországban is sikerült 1.291 métermázsát elhelyezni. Az elektrótechnikai iparban a kivitelnek már a mult év végén jelentkezett visszafejlődése tovább tartott. Az export az év második negyedében sem tudott erőteljesebben lábra- kapni.
A forgalom származási és rendeltetési országok szerint.
A külkereskedelmi forgalom országok sze- rinti alakulását a III. sz. táblázat tünteti fel.
A behozatal értéke majdnem minden országnál emelkedett. Csak az importban jelentéktelenebb szerepet játszó Bulgáriánál, Görögországnál és Törökországnál csökkent a behozatal értéke. *
A behozatal értékéből a legnagyobb rész 243 százalék Cseh—Szlovákiára jut. A mult év első felében 212 százalék volt Cseh—Szlovákia - részesedése. A cseh—szlovák import aránya tehát 3 százalékkal emelkedett. Abszolút számban is Cseh-Szlovákiánál volt a leg—
nagyobb az emelkedés, 886 millió pengőről 1266 millió pengőre. Cseh Szlovákia tehát az 1926. év első felével szembeállítva az—
1927. év első felében 43 százalékkal növelte Magyarország felé az exportját. Cseh-Szlovákia tehát a vele kötött kereskedelmi szerződés érvénybeléptetése előtt is kellőleg kihasználta a legnagyobb kedvezményes megállapodást.
Nem ronthatja le ennek a megállapításnak az igazságát az sem, hogy a behozatal emel—
kedése nemcsak Cseh-Szlovákiánál jelent—
kezett és hogy az importnövekedés össze—
esik Magyarországon a beruházásokkal. Igen nagy a behozatal emelkedése Németországnál 662 millió pengőről 91'9 millió pengőref A nagy emelkedés folytán Németország részese- dése Magyarország importjában 159 százalék- ról 176 százalékra növekedett. Németországra tehát nagy előnyt jelent a legnagyobb kedvez-
. szám. —776—— 1927
11]. Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az l926. és 1927. év első felében.
Répartition du commerce emtérieur de la Hongrie dans le premier semestre de 1926 et de 1927.
Behozatal —— Importatt'ons H Kivitel —— Emportations Behozatali (_)
— v. kivitel"
Származási, illetőleg 1 9 2 6 H 1 9 2 7 1 9 2 6 H 132 7 többléthL)
rendeltetési országok § a l : : : példáit? (4373,
a a, m . m s a) ** 'ex or .
Pays de provenance §; i 5312 5 É?) %S; '— p Á—(ji—
az v: 9.3 ez: 9.3 w a:: 'I: M—
destination 53.353; ' 12 § §, Egis; zev§t§0 millió pengőben PE § % Ef g 33 E : M E ;— É En millions de Élt—la' Ebla Etna EüR pengés
' 1
Ausztria — Autriche. . . 81'7 1958 949! 18'22! 12457 3598; 107'9 81'49 4— 430 %— 13'0
Cseh—Szlovákia -— Tehéco—S/oo. 886 2121 1265; 2428 698 2012 627 1880 —— 18'7 — 63'8 Románia —— Roumam'e . . . 32'5 7'78 35'5 680, 156 450 189 550 — 16'9 — 166 Sz.H.Sz.áll. —RoyaumeS.C'.S. 15'3 3'66 229 439 227 665 188 5'49 4— Y'l — 4'1 Németország — Allemagne; 662 1588 919 1768 380 10'96 47'1 13'76 —— 28'2 —— 44'8
Svájc — Suisse 17'3 4'15 194 373 136 391 18'0 3'80 -—— 3'7 — 64
Olaszország — Italie 22'3 5'36 252 483 268 7'72 19'5 5'70 4— 45 —— 57 Franciaország — France . 1211 295 143 274 29 084 23 0'66 —— 9'4 —— 12'0
Belgium — Belgigue. . 1'3 0'31 3'4 066 10 027 G'? 0'20 —— 0'3 —— 27
Németalföld — Pays—Bus . . 6'4 1'54 9'5 182 10 028 11 031 —— 5'4 — 8'4 Nagy-Britannia— Gr.—Bretagne 12'4 298 163 3—12 28 082 47 1-37 — 9 6 —— 11'6 Svédország —— Suede . . 0'5 0'12 0'8 016 02 005 0'3 0'08 —— 0'3 — 05 ' Lengyelország —— Pologne . 232 556 24'5 471 33 096 152 445 — 19'9 " 9 3
Bulgária — Bulgarie 89 214 8'7 1'66 33 095 55 USD — 5'6 — 3'2
Görögország — Greee . 27 064 0'7 0'13 3'9 1'12 2'4 0'70 ' 12 4— l'?
Törökország —— Turguie . . 8'1 1'95 47 091 17 048 26 077 — 6'4 —— 21
Amerikai Egyesült-Államok ——
Etats-Unis d'Ame'm'gue . . 93 223 96 1 83 16 047 19 057 — 7'7 —— 7'7 Egyéb országok _Auíres pays 82 196 124 238 14'0 404 180 525 4— 58 4— Mi Osszesen —— Au, total, 417'1100'00?! 5212 100005 346'95100'00 8426 100'00 —— 70'2 ——178'6
ll !
'
ményes megállapodás s Németországból főleg a textíliák, vas- és fémipari gyártmányok és gépek behozatala volt erős. Ausztria kivitele is fejlődött Magyarország felé 817 millió pengőról 94'9 millió pengőre. Romániánál az import növekedése az ásványolaj és ásvány- rolajtermékek fokozódó behozatalával függ össze. 15?) millió pengőről 22'9 millió pengőre emelkedett az Sz. H. Sz. államból származó árúk értéke is, ami elsősorban a faimport erősödésének a következménye. Svájcnál nincs nagyobb változás, az import ezúttal is jóformán teljes egészében a textiliákra esett. Olasz—
országnál a déligyümölesimport emelkedett.
Nagy-Britanniánál a textíliák mellett a gép—
behozatal érdemel említést. Görögországnái és Törökországnál a nyersdohányimport csökke—
nése okozta a behozatal értékének vissza- esését. A kivitelben alig van említésreméltó változás. Az export Ausztria és Cseh-Szlovákia felé, az állat— és lisztkivitel csökkenése folytán.
visszaesett. A kivitelben nagyobb értékkel szereplő országok között csökkent az export Olaszország és az Sz. H, Sz. állam felé is.
Németország felé az export emelkedését a rozskivitel, valamint a baromfi és baromfi-
termékek kivitelének növekedése okozta.
Románia felé ipari kivitelünk nőtt és pedig elsősorban a pamutszövetek kivitele. Igen eró- sen emelkedett a Lengyelország lelé irányuló export, ahol főleg búzát, rozsot és nyers- dohányt sikerült elhelyezni.
A forgalom nyersanyagok, félgyártmá—
nyok és gyártmányok szerint.
A külkereskedelmi forgalom nyersanyagok—
félgyártmányok és gyártmányok szerinti tago- zódása a IV. Számú táblázatban foglaltatik.
A behozatalban a félgyártmányok részesedése 22'2 százalékról 26"? százalékra ugrott. A be- hozott félgyártmányok értéke ugyanis 138"?
millió pengőt tett, az 1926. évi 924 millió
pengővel szemben. Az emelkedés legnagyobb része a fűrészelt fára jut, ezenkívül a prém—
bőröket, nlűselymet, gyapjúfonalakat és nyers- fémeket kell megemlíteni. A pamutfonálimport mennyisége is emelkedett, a nyerspamutárak visszaesése folytán azonban a pamutfonálnál az értékben nem volt növekedés, sőt még kisebb visszaesés jelentkezett. A félgyártmá—
nyok részesedésének emelkedése maga után vonta a gyártmányok és nyersanyagok ará-
