Magyarország külkereskedelme az 1929. év első felében

IW—n—M—

Ill-Ill.IIIIlI-lllllllllllllllllllllllllllll ...IIIII llllllll III.-Ill Ill-Ill! III.-Ill nun-l... un.-..n- Ill.-Ill ..u-n-n : u.n.-- III-Ill:

Magyarország külkereskedelme az 1929. év első felében.

Le commerce extérieur de la Hongrie dans la I", moitie' de 1929.

Résume'. Pendani les six premiers mois de 1929, la valeur des importations a elé de 5441) millions de pengős et eelle des O.T- poriaiions 397'7 millions. La balance com—

merciale (( éle plus fauorable gue dans la méme période ' 1928, ear comparative- ment (: celle—ei n imporlalions ont fléchi de 24'8 millions (le pengős et les exporta—

tions augmeuté de 29'8 millions. Ijexcéllent d*importations, (ig/ani (liminue' (le 200'9 mil- lions en janvier—juin 1928 a 146'3 millions en januier—juin 1925), a été infe'rieur (le 54'6 millions a eelui de la période correspon- elante de l'année derniere. Le íléeliissen'wnl de l'i m p 0 r [ a [ i o n a été (lú surtout a la diminution des acliats (le [erti/e el de machines. Anne lissns de eoion el' de laiue ia re'gression a été en valeur de prés de 20 millions; aux machines et appareils, 7'5 millions; une grande part de cette derniere diminuiion revient aux traeleurs agricoles eí' uuae charrnes. Ijín'zportaiion des peaux préparées, du verre, des articles en uerre et des demi—produits en fer a aussi baisse' no—

tablement. A Pe 31: p or ! a ! io n, les oentes de porcs ont augmenté singulierement H— 15'4 millions de pengős). Les exporta-

tions de froment et de farine se sont éleue'cs (Pane valeur de 7 millions de pengős; cel—

les de vins, de plus de 5 millions de p.; cel—

les de sucre, de /i-*!r- millions de p. Celles de machines ei appareils, se développant vi—

goureusement, elles ont représenté 25 mi!—

lions de pengős, —— ont augmente' d7une valeur (le 12 millions de pengős, elles ont donc presoue double. La plupart de cette ""S!"

mentation revient aux ehaudil—res a uapeur ezrportées dans ltEmpire des lndes et aux locomotives exportées a l'Etat Serbe—Croate—

Slovene. On voit une progression notable;

due pour une parl importante aux aehats de Yougo—Slewes, aux lmtieuses a vapeur, (lui constituent un paste tres eonsidérable du groupe des machines. Les batleuses () vapeur vendues anai autres pays balka—

niaues, en Afrioue et merne en ltalie et en France, témoignenl (le I'errcellence de llin—

dustrie hongroise des machines, Dag-emis—

sement des exportations de machines et

appareils éleetrioues (?l— plus de 2 millions

"Ill? pengős) se re'partit entre différents artic—

les de ce groupe. En classant le commerce c.i'térieur par matieres premieres, demi—pro- duits et objets l'abrigués, on voit (lue dans llimporlalion, celle des matieres premiercs ei des demi—produits a progresse' an de'tri—

meni des objets fabrioués. Dans [importa—

tion, an eoniraire, (fest la proporlion des objets fabriaués (lui s'test élevefe au détri- meni des matieres premieres et des (lemi- produits. La balance (:()Il'lIIlCl'CilllC s*est amé—

liorée enoers la pinpart des pays. A l'im- poriation, ("Allemagne et la Roumanie ont gagné du terrain contre l'Autriehe el la 'I'ehéeo—Slomiauie; a [*exportation on voit un aeeroissement, ouant aux pays oeci—

dentauyr, surtout á l'égard de l*ltalie, la France, les Pays—Has, et guant a ceux de l'Orient, (les pays lmllcaniaues.

Külkereskedelmi mérlegünk alakulása az előző évvel összehasonlítva kedvezőbb képet mutat. Az 1929. év első felében a be—

hozatal értéke 5441) millió pengőt lett, 248 millió pengővel kevesebbet, mint az előző év első felében. A kivitel értéke 397'7 millió pengő volt, s 29'8 millió P ertekuővekedóst ert el. A behozatali többlet a folyó év első felében 146'3 millió pen—

gőre csökkent, a mult év hasonló idősza—

kában lebenyelódott kiill'orgalom 200'9 millió pengő passzivnmz'ival szemben. A mérleg tehát 54'6 millió pengővel kisebb behozatali többletet er.almónyezelt. A fél- évi mérlegnek a mult félévi mérleggel való összehasenlílz'm'ma'il figyelembe kell vennünk, hogy a külkereskedelmi statisz—

tika a folyó évtől kezdve a passzív kike- szítési forgalom adatait a rendes forga—

lomban nem mutatja ki, hanem azokat külön kimutatásokban teszi közzé. Ugyanis a külföldi államok is külön 'álasztják a passzív kikészítési; forgalom adatait, mert a külkereskedelmi forgalom alaku—

lásának tiszta képét zavarja,. A passzív ki- készítés a folyó év első felében a behoza—

tali oldalon 19'3 millió pengő, a kivitelnél

7. szám.

129 millió pengő értéket képviselt, a be—

hozatali többlet tehát 6'4 millió pengőt tett ki. A mult év első felében a passzív kikészítés behozatali több—lete 39 millió pengő volt. Minthogy a külforgalomnak ez a része a mult évben a rendes forga- lomban szerepelt, a folyó évi mérleg alaku—

lásának megítélésénél mindig szem előtt kell tartanunk a passzív kikészítési forga—

lom behozatali többletének elmaradását.

Ha ezt figyelembe vesszük, akkor a kül—

kereskedelmi mérleg behozatali többleté—

nek csökkenése a folyó év első felében 48'2 millió pengőt tett ki.

A behozatal visszaesése főleg a texti—

liák és a gépek hanyatló behozatalával függ össze. A beruházási cikkek forgalma ugyanolyan színvonalon volt mint az előző félévben, s 126'6 millió pengő értéket kép—

viselt. A behozatalban tehát a beruházási cikkek forgalma változást nem idézett elő.

Egyes beruházási cikkek behozatala ugyan

csökkent, de részint más beruházási cik-

kek forgalmának emelkedése, részint pe- dig az áremelkedések ellensúlyozták azt.

A fényűzési cikkeknél Örvendetes vissza- esés mutatkozott, mert a behozatal éi- téke 29" millió pengőt tett ki, míg az előző év első felében importált fényűzési cik- kek értéke 37 millió pengő volt. A viSsza.

csés főképen a selyem— és félselyemszöve—

tekre, továbbá a déligyümőlcsre esett.

A kivitel javulását a fokozódó sertés-- export, a búza, a bor, továbbá az ipari cikkek közül főleg a gépek kivitelének emelkedése idézte elő.

!. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Commerce emtém'eur par mois.

1928__ "! 1929

egre §§I§

. va a.— im§§ az m img?)

How ...% Tsa _s § use

- a§ Ég—ÉE—si' es s—gssi

%% 'ss—zízzs eszesek-§

cca—§ Éli avas—? car—. Mis avsS—É

millió pengő —— millions de pengős

I. . . 85-3 542 —— 31-i 83-2 534 " 29-8 11. . . 96'5 605 — 36—0 704 527 — 17-7 111. . . 1081 731 — 35-0 93-7 77-3 __ 16-4 IV. . . 94-8 59-i -— 35-7106-5 74-5 —_ 320-

v. . . 92-5 619! —— 3015 992 69'4 _ 2923 VI. . .; 91'6 59—11 _ 32-5 91-0 70-4 _ 20'6

!

——740——

mm

1929 Az 1. számú kimutatás a külkereske- delmi mérleg havi eredményeit az, előző ' évi eredményekkel összehasonlítva tünteti fel. A behozatal az év első hárem hónap- jában megcsappant, áprilisban és május-- ban főleg a nyersanyagok növekvő hehe—- zatala miatt az előző évinél magasabbra emelkedett, végül; júniusban majdnem egy színvonalon volt az előző évi júniusi eredménnyel. A kivitel az év első két—hó.- napjában a mezőgazdasági értékesítés ne—

hézségei miatt alatta maradt az előző év hasonló időszakában lebonyolódott ex-

portnak, de a rákövetkező négy. hónapnak

tott fel. A behozatali többlet mind a—hat hónapban kisebb volt, mint tavaly. Külö—

nösen a februári és márciusi mérleg ala- kult kedvezően a behozatal visszaesése miatt. E két hónapon kívül a júniusi mér- leg javulása említhető még fel, a kivitel gyarapodásának eredményeként.

A behozatal árucsoportok szerint.

A behozatalt árucsoportok szerint a 2/A. sz. tábla részletezi.

A folyó félév behozatalánál szembe- szökő a textilgyártmányok és félgyártmá—

nyok importjának nagymértékű vissza—

esése. A pamut— és gyapjúszövetnél a ha—

nyatlás megközelíti együttesen a 20 mill. P.

értéket. A behozott pamutfonal és a —cérna értéke 2 millió pengővel kisebbedett. A szövetek különösen Cseh-Szlovákiából, ::

legfontosabb szövetimpo—rtáló államból, ér—

keztek jóval kisebb mennyiségben, de a többi országok is, amelyek szővetbehoza—

talunkban résztvesznek, kisebb mennyisé- geket tudtak nálunk elhelyezni, mint az előző évben. A szövetbehozatal csökkené- sének főindítóoka a fogyasztás megcsap—

panása, ami nemcsak nálunk, hanem a külföldi államokban is bizonyos mértékig bekövetkezett. Nálunk különösen a vidéki lakosság fogyasztóképessége romlott a me—

zőgazdasági termények értékesítésének ne—

hézségei miatt, saleromlás leginkábbaru—

házati anyagok vásárlásától való tartóz- kodásában mutatkozott. A behozatal vissza—

szorításában azonban része van a belföl- dön gyártott szövetek térhódításának is.

Különösen a műselyem belföldi gyártásá—

nak és fogyasztásának a fellendülése szo- rítja ki a pamutszövetek és valódi selyem- szövetek egy részét. A selyem— és félse lyemszöveteknél mutatkozó igen nagy mértékű visszaesés csak látszólagos, mert

7. szám. ——- 741 — 1929

1 :: :

2. Magyarország külkereskedelmi forgalma az 1928. és 1929. évek január—június hónapjaiban.

Commerce exte'rieur de la Hongrie en janvier—jm'n 1928 et 1929.

A) Behozatal — A) Importations.

Mennyiség — guantité Érték — Valeur

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § métermá'zsa, darab ezer pengő

Désig—nation des marchandises et de: groupes ! V- pár '— ?) pieces milliers, de 0/0

de marchandises .s," 0" pazres pengos

a

E 1928 1929 1928 1929 1928 1929

Nyers és megmunkált fa — Bois brut et ouvre'. (; 12,733.289 12,710.590 66.073 69.07011'6212'70'

gamutszöget — Tissus de coton ,, 54.901 37.069 45.029 30.810 792 5'66

zén — karbon . . . . . . . . . . . . , 6,832.318 7,478.369 25.599 28.531 ,4'50 5'24 Papiros és papirosáruk —— Papier et articles en papier ,, 368957 392.154 20.642 22.244 3'63 4'09 Gépek és készülékek — Machines et appareils. ,, 108.474 75.807 26.884 19.328 4'73 3'55 Gyapjúszövet —— Tissus de laine . . . . ,, 11.417 8.405 23.279 17.538 5109 322

Nyersdohány — Tabac brut . ,, 28.499 26.851 15.297 17.166 2'69 8'15

Nyersfémek — Métauw bruts ,, 117.096 119.943 15.250 15.871 268 2'92

iyerspallnut —I(Il'ot;)eri brut le ,, 41.029 62.555 10.587 15.803 1'85 2'91 sványo aj —- ui s mirie'ra s . . . . . . . ,, 674673 952482 9.816 14.690 [73 2'70 Pamutfonálés—cérna — Fils de coton et űls retorsdecot. ,, _ 85.586 29.007 16.815 14.652 296 269 Villamosgépek és készülékek -— Machines et appa- _

reils e'lectrigues . . . . . . . . . . . . ,, 10.597 12.581 8.122 14.121 1'42 2'6'0' Nyersbőr —— Peauac brutes . . . . . . . 29.585 37.018 8.580 12.442 1'49 2'29 Selyem és selyemfonál —— Soie et űls de sole : 4.253 6.873 8.652 10.984 152 2'02 Vasáruk —- Ouvrages en fer . . . . ,, 66.096 66.284 11.074 10.274 1'95 1'89 Kikészített bőr — Pecz/ua: appréte'e ,, 6.457 5.739 10.535 8985 1'85 1'65

Gyapjúfonál —— Fils de laine ,, 12.236 10.251 7.588 8.644 1'34 1'59

gyersjuta —— Juterrut d. . . . . . . ,, 50.616 68.151 5.045 6.805 089 1'25 éligyümölcs -— ruits u Midi . . . . . . , 170119 144245 7.397 6.587 1'31 1'21 Személyszállító automobil ——- Autos á personnes . ,, 1) 12.706 2) 12.295 6.392 6.048 112 1'11 Selyem- és félselyemszövet (gaze is) -—— Tissus de

soie et de demi-soie (méme gazes)3) . . . . . ,, 1.245 637 21.860 5.772 3'76 1'07 Nyersrízs —— Biz brut . . . . . . . . . . . ,, 133400 117072 5.736 5.358 1'01 0'98 , Uveg és üvegáruk —— Verres et verreries . . . ,, 109.649 66.086 6.664 5.202 117 096 * "

Nyerskávé —— Café brut . . . . . . . . . . ,, 17.890 17.661 4.892 4.828 086 089 Vaséro —— Minerai de fer . . . . , 2,124.242 2,580.449 3.824 4.679 067 086

Gyapjú — Laine . . . . . . . . 10.658 7.170 5.861 4.256 1'03 0'78

Kaucsukáruk — Articles en caoutchouc. ; 6.490 6.184 4.567 40991 081 075 Tengeri —— Mais . . . . . . . . . ,, 5.601 139917 135 3.765 0'03 0'6'9 Olajosmagvak —— Graines ole'agineuses . , 53.063 61.102 2.901 3.468 051 064:

Kalapok —— Chapeauw . . . . . . . . pg'ges 432154 387496 4.057 3.460 0-71 0'64

Vasfélgyártmányok — Demi—produits eri fer . g 1 110.073 60.710 4.565 2.987 080 055 Prémbőr, kikészített —— Pelleteries apprétées . . ,, 1 543 545 2.982 2.973 052 055

db .

-- .. 432154 367496 .

O —- T t 1 1916ch 416159 401435 7.3'17 73'80

mese" " a l e 23,941.758 25,333.702 %

[ $$$ 218359 151922]

Egyéb áruk —— Autres marchandises . . . . l 3723-es 619693 360601 [15267614258226'8326'20'

(I 5,207.951 4,823.l32

fifb 650 513 538 518 1

_ pieces . .

Behozatal összesen -—- Importatlons totales . . pgíges 619693 360601 566726 544317 10000 10000.

(1 L29,149.709 30,156.834 í

') 1.037, ') 960 db. —— pieces. — 3) Az 1928. év január—június hónapjaiban 1.204 (1, 11.267 ezer pengő értékben kikészítésből érkezett vissza. Az 1929. év január—június hónapjaiban a passzív kikészítési forga—

lom nem foglaltatik benn. -— Sant revenus, apres avoir été perfectionne's, en janvier—juin 1928, 1.204 g (en valeur 11.267 mille pengős). Le traflc passif de perfection'nemerot West pas compris dans les données de jamJier—juin 1929.

ezeknek a szöveteknek nagy része passzív passzív kikészítési adatok a rendes forga—

kikészítésben külföldi festés után érke- lom adataiban nem szerepelnek. Ha ezt zett vissza az országba, s mint említettük, számításba vesszük, akkor a se—lyem- és az elöző évtől eltér'őleg ebben az évben a félselyemszöve-tek importja (beszámítva a

53

7. szám. — 742 1 929

B) Kivitel. ———- B) Exportat—ions.

Mennyiség— guantité Érték — Valem'

*ü)

Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése § métermázsa, darab ezer pengő

Désignation des marchandises et ! ,. v. par _ mzllzersh de % des groupes de marchandises %? % pieces 014 pazres pengos

§ 1928 1929 1928 1929 1928 1929

H i (

Vágó- és igásállatok — Animauac de boucherie éb _

et de trait . . . . WC'ZÖ 98.906 143.857 38.451 56.392 10'45 14'18

Ebből _ Dont:

Szarvasmarha __ Bétes á comes ,, 82.972 32.65 20.595 22.512 5'60 5'66

Sertés —— Poros . . . ,, 38.759 78.468 9.471 24.916 2-57 6—26

Ló _. Chevaux , 15.888 16.12 7.931 8.168 2-16 2—05

Juh — Montam . ,, 11.259 16.58 451 792 012 020

Búza —— Froment (] 1,234.192 1,804.587 43.246 49.262 11 76 1239'

Liszt — Farine , ,, 766759 996.544 38.632 39.925 10' 50 1004

Gépek és készülékek —Machines et appareíls ,. 77.219 124.113 13.354 25.214 3' 63 6'34

Cukor — Sucre . . ,, 214449 378227 8.851 13.241 2510 3'33

Baromfi -— Volaille. ,, 1) 41.307 3) 87.901 11.579 11.331 315 285

Ebből — Dont:

Élő bnromfi —— Volaille vivantc ,, 3)17.516 4)11.147 4.379 2.981 119 075

Leölt baromfi — Volaille még . " 5) 23.791 6)26.754 7.200 8.850 1'96 2'10'

Vasfélg'yártm. — Demi-produits en fer . " 475203 584015 9.043 11.205 246 2'82

Tojás — Oeufs . . , 74.412 42.928 14.093 10.701 3'83 2'69

Villamosgépek és készülékek— Machines et

apparez'ls électrigues . . ,, 16.066 18.218 7.951 10.020 216 252

Toll —— Plumes . _ 15.183 14.144 10.558 9.640 2'87 2'42

Rozs —— Seigle ,, 410319 36500 13.442 8.781 3'65 221

Bor — Vin . . . , 29.250 139.757 2.974 8.248 081 207

Friss és elkészített hús, kolbász —— Viande

frabche et préparée, saucisse . . . ,, 13.336 21.290 5.186 7.633 1'41 1'92

Gyapjú — Laine . . ,, 16.049 22.841 5.726 6.839 156 172

Pamutszövet —— Tissus de coton . ,, 9.287 6.867 8.808 6.711 239 109 Nyersdohány —— Tabac, brut ,, 32.369 54.111 5.698 6.613 1'55 [66

Nyeerőr —— Peaux brutes " 9.825 12.804 4.478 5.205 1222 1'31

Vasáruk — Ouvrages m fer , 90.896 64.991 5.944 4.997 [62 1'26

Tengeri —— Mais. . . ,, 400733 146.899 11.234 4.269 303 107

Szén — Cha'rbon ,, 1,042.837 1,653.46 2.703 4.263 073 107

Maláta. — Malt . . _ 51.562 72.500 2.796 3.856 070" 0297

Disznózsir, szalonna — Saindoux, lard ,, 25.242 13.626 5.261 3.121 1'43 0'78

Kikészített bör — Peauw appret. ,, 7.261 4.038 4.817 2.990 131 075

Friss főzelék —— Légumes frais ,, 85.371 113.846 2.915 2.973 070 075

Olajosmagvak — Graines oléagineuses ,, 52.266 60.780 2.774 2.855 075 072 Burgonya — Pommes de terre ,, 323088 186669 3.492 2.791 095 0704!

Lóhere— és Iucernamag —— Grames de tré/ie

et de lazeme . . . ,, ] 15.904 13.786 4.155 2.682 1 13 007

Szalma -— Paille ,, 267152 402327 1.603 2.389 044 000!

Árpa — Orge. . . ,. 71.878 63.625 2.526 1.965 000 040 Selyem- és selyemfonál —— Soie et fils

de soie . . . . ,, 1.548 1.142 2.885 1.607 078 040

Szesz — Alcool ,, 74.203 28.109 3.641 1.574 O'!!!) 0'40

Zab —— Avoine ,, 24.760 58.827] 684 1.399 0'19 0'35

.. db '

Osszesen — Total "fám 533333 733337); É299485 330692 81-41 83-14

gb

megas 22.765 86.540

Egyéb áruk — Autres marchandises . pap,-,; 31.657 7.437 68.397 67.032 1859 1680 (; 2,257.333 2,847.709

x

gt; 121071 230397 !

Kivitel összesen — vaortations totales . 315 31.657 7.437 3678824397324 10000 10000

pages

1) 3,163.829, ') 2,913.965, *) 1,721.200, *) 1,075.001, 5) 1,442.629, 5) 1,838.964 db —-— pieces.

7. szám.

gaze- és kreppszöveteket is) 4'2 millió pengő értékkel volt kisebb, mint az előző év első felében. Tehát az import hanyatlása a sza- badforgalomban is jelentős volt. A selyem és selyemfonalak értékösszege 2'3 millió pengővel emelkedett. A textilnyersanya—

gok közül a nyers pamut és a juta foko—

zott vásárlása növelte a behozatalt. Való-- színűnek látszik, hogy a nyersanyagok árának állandó hullámzása a gyárakat fe- dező vásárlásokra kényszerítette. A nyers pamut mennyisége 41 ezer ml.-mázsáról 63 ezer m.—mázsára, a nyers juta mennyisége pedig 51 ezer m.—mázsáról 68 ezer m.-má- zsára nőtt. Nyers gyapjut azonban keve—

sebbet vásároltunk külföldön, mint amult évben.

A nyers és megmunkált fa mennyisége csak kevéssé változott, értékben azonban 3 millió pengős gyarapodással szerepelt.

Az értéktöbbletet az épületfák árának emelkedése idézte elő. Gömbfab—ehozata- lunk visszaesése mellett a fűrészelt fa mennyisége ugyanannyi maradt, mint a mult évben, emelkedett azonban a tűzifá—

import. Az árak emelkedése a külföldön nagy mértékben folyó építkezések nagy fafogyasztásával függ össze. A szénbeho- zatal értéke közel 3 millió pengővel volt nagyobb, mint az elmult év első felében.

Az emelkedés részben a kőszénre, részben pedig a pírszénre esett. A kőszénfogyasz—

tás emelkedését a hosszú ideig tartó téli időjárás idézte elő, a pírszénbehozatalt pedig a vasipar nagyobb szükséglete nö—

velte meg.

A külföldi papiros beszerzése is állan- dóan emelkedőben van. A tárgyalt idő—

szakban a csomagolópapiros és az újság- nyo—mópapiros forgalma nőtt, míg a többi papirosfajták mennyisége kisebbedett. Az összes papirosfélék értékősszegének emel- kedése másfél millió pengőt tett ki. Az értékösszeg valamivel nagyobb arányban nőtt, mint a mennyiség, ami főleg a cso- magolópapiros áremelkedésének a követ—

kezménye.

A gépek és készülékek értékösszegének 75 millió pengővel való visszaesése első- sorban a talajmívelő gépeknek és pedig a traktoroknak és ekéknek kisebb mértékű behozatalával függ össze. A gazdákat a me- zőgazdasági termények értékesítésének akadályai visszatartották a nagyobb beru- házások eszközlésétől. A textilipari gépek is kisebb mennyiséggel szerepeltek, mert a fogyasztóképesség csökkenése a textil-

——-743—- 1929

gyártás nagyobb mértékű további fejlesz- tésének útját állta. A varrógépek behOza- talában mutatkozó visszaesést annak lehet tulajdonítanunk, hogy az előző években már jórészt pótoltatott a háborus idők alatt beállott hiány, s a felvevőképesség a rendes keretek között mozgott. Az autók importjánál csekély változás volt, ameny- nyiben 77 darabbal kevesebb, vagyis 960 darab jött be az országba. A villamo—s'gé- pekből az idén 6 millió pengővel többet

vásároltunk külföldön, mint az előző év

első felében. Az emelkedés majdnem tel—

jes egészében a nagyértékű rádiócikkekre esett. Míg az előző év első felében a kül- földön vásárolt rádiőcikkek értéke 2 mil- lió pengőt tett, a folyó év hasonló idősza- kában közeljárt a 8 millió pengőhöz.

A vasáruk forgalma körülbelül ugyan—

azon a szinten maradt, mint tavaly, s ér- tékben 103 millió pengőt tett ki. Belső összetételében azonban változásokon ment át. Az öntött vascsövek, továbbá a szekér- teng—elyek mennyisége leapadt, a szerszá-

mok és a vascsöveken kívül eső külön- böző öntött vasáruk importja nőtt. A vas- félgyártmányok mennyisége közel a felére

esett vissza, s értékben a visszaesés meg-

közelítette a másfél millió pengőt. Legna—

gyobb arányban a vasrúd és a vasle—mez importja hanyatlott, de tekintélyes meny—

nyiséggel süllyedt a vasdrót behozatala is. A belföldi vasipar 2'6 millió ni.—mázsa külföldi vasércet vásárolt a tárgyalt idő—

szakban, az előző, évi 2'1 millió m.-mázsá—

val szemben. A nyersvas és az ócskavas importja kisebbedett, s 286 ezer m.-má- zsáról 239 ezer métermázsára szállt le. A nyersfémek mennyiség-e alig változott. de az egyes fémek forgalmát figyelembevéve, nagyobb eltolódások mutatkoztak. Az ólom jelentős mennyiséggel csökkent, s ennek rovására a réz és a horgany im—

portja megduzzadt. A réz behozatala a félév utolsó három hónapjában emelkedett jelentőségre, amikor az előző időszakban bekövetkezett nagy áremelkedések utána réz áralakulása egyelőre nyugvópontra ju- tott.

A behozott nyersbőr értéke 124 millió pengőt tett ki, a gyarapodás 3'9 millió pengő volt. A nyersbőr mennyisége 23 százalékkal nőtt, értékben azonban 50 szá- zalékos az emelkedés. Ennek okát abban kell keresnünk, hogy a finomabb juhbőrök forgalma nemcsak tetemesen megnőtt, ha- nem a nagy világpiaci kereslet folytán meg

53*

7. szám.

is drágult.Bőrgyáraink a juhbőrökön kí- vül nagyobb külföldi beszerzést eszközöl- tek a könnyű marhabőrőkből is. A kiké- szített bőrök behozatalának értéke más—

félmillió pengős hanyatlással 90 millió pengőt képviselt, A visszaesés a kikészí—

tett bőrök legkülönbözőbb fajtáinál mu—

tatkozott.

Az üvegárukból másfélmillió pengő értékkel kevesebbet vásároltunk külföl—

dön, csökkent továbbá a kaucsukáruk bel hozatalának értéke is közel félmillió pen- gővel.

A nyers ásványolaj évről évre gyara- podó importtal tűnik ki. A tárgyalt idő—

szakban 952 ezer m.—mázsa jött be az or—

szágba, 14'7 millió pengő értékben, míg az előző év hasonló időszakában 675 ezer m.- mázsa 9'8 millió pengő értékben.

A nyers dohány értékősszege közel *2 millió pengővel kisebb volt. A déligyü—

mölcs, a nyers rizs, a kávé importja is ke-r vesbedett. A takarmányhiány miatt fő—

leg a tárgyalt félév utolsó két hónapjában nagymennyiségű tengerit vásároltunk túl—

nyomóan a Sz. H. Sz. államban és Bulgá- riában. A behozott tengeri értéke 38 mil—

lió pengőt tett. Az olajosmagvak mennyi- sége némi gyarapodást mutatott, 5 érték- ben 3'5 millió pengőre nőtt.

A kivitel árucsoportok szerint.

A kivitelnek a legfontosabb áruk és árucsoportok szerint való tagozódását a 2/B. számú táblázat tünteti fel.

; A legfontosabb kiviteli cikkek közül a vágó— és igásállatok állanak az első helyen.

A sertésexport nagy fellendülése idézte elő.,

hogy a vágó- és igásállatok 14'2% -kal része—

sedtek a kivitelben. Ausztria az előző év—

ben a Sz. H, Sz. állammal kötött vámszer- ződésében a nehéz zsírsertések vámmen- tes bevitelét engedte meg s a legnagyobb kedvezményi szerződés alapján ez az en—

gedmény Magyarországra is. kiterjed. Ez idézte elő az export nagyarányú emelke—

dését s a belföldi sertéshízlalás fellendü—

lését. A folyóév első felében 78 ezer darab sertést exportáltunk az előző év hasonló időszakában kivitt 39 ezer darabbal szem"

ben. Értékben 154 millió pengős gyara—

podást jelentett a sertéskivitel javulása.

Az értékősszeg nagyobb arányban emelke- dett, mint a darabszám, mert az idén a sú—

lyosabb sertések szerepeltek nagyobb ré- szesedéssel. Szarvasmarhakivitelünk nem sokkal volt kisebb, mint tavaly, értékben

———744—— 1929

azonban a minőség javulása folytán kő- zel 2 millió pengővel többet vettünk be az exportált szarvasmarhákért. ,

A vágóv és igásállatok után a búza és a liszt szerepelt a legnagyobb értékösszeggel ki—

vitelünkben. A búza több mint félmillió m.-mázsával nagyobb mennyiséget ért el, értékben azonban a gyarapodás az árak

nagymértékű hanyatlása miaítt. alig volt

több 6 millió pengőnél. Az egész világon jól sikerült gabonatermés a versenyt rend—

kívüli módon kiélezte és az árak folytonos süllyedése a folyó év májusában már fe—

nyegető veszedelemmel nehezedett nem—

csak az európai, hanem az amerikai gabo—

natermelésre is. A felhalmozott gabonau készletek a spekulációnak bő tápot adtak a helyzet kihasználására, azonban az ame—

rikai kormány tervezett árvédelmi intéz—

kedéseinek hírére az árak emelkedni kezd—

tek. Amikor az amerikai szárazság beáll- tával az ottani terméskilátások gyengébb hozammal számoltak, az árak szilárd fel- felé törekvése indult meg, s június vége felé már az amerikai tőzsdék magasabb árakat jegyeztek, mint amekkorák az európai piaci árak voltak. Az árak további emelkedése új termésünk küszöbén bíz- tató exportlehetőségekre enged következ—

tetni. A nagy áresést a lisztkivitel is meg- érezte. Lisztexportunk 230 ezer ni.—mázsá—

Val emelkedett, s az értékösszeg csupán 1 millió pengő körüli növekedést mutatott.

Lisztkiviteliink javulása az év második negyedére esett. Ha a mult évi árak ma- radtak volna érvényben, búzakivitelünk értéke a folyó év első felében 20 millió, lisztkivitelünk értéke pedig 9 millió pengő értékkel emelkedett volna. Az áresés foly—

tán beállott veszteség tehát 29 millió pengő.Afolyó gazdasági év június végéig terjedő időszakáig a kivitt búza mennyi—

sége (a búzalisztet is búzára átszámítva) 6'2 millió m.-mázsát tett az előző év ha- sonló időszakában kivitt 5'6 millió m.—

mázsával szemben. Búzakivitelünk tehát a nagyszerű termés mellett megfelelő arányban nem emelkedett. Ennek okát megmagyarázza a nagy takarmányhiány.

Tengeritermésünk rosszul sikerült, s a szárazság miatt szálas takarmányban is európaszerte nagy hiány volt, úgyhogy a hízlalás céljára kenyérmagvakat kellett felhasználni. Ugyanez okból esett vissza a rozskivitelünk is, bár termésünk kedve- zőbb volt, mint az előző évben. A tárgyalt időszakban 4'7 millió pengő értékkel ke—

7. szám.

vesebb rozsot vittünk külföldre. Elsősor- ban a rozsárak csökkenése okozta a vesz- teséget. A tengeri kivitele a felénél is ke- vesebb mennyiségre hanyatlott, s közel 7 millió pengővel kevesbedett az érte ka—

pott értékösszeg. Árpából félmillió pengő-

vel kevesebb értékű kivitelt bonyolítot- tunk le.

Baromfikivitelünk értékösszege cse—

kély visszaesést mutatott az élő baromfi mennyiségének csökkenése miatt. Ezzel szemben a leölt baromfi külföldi értékesí- tése jobban sikerült, mint a mult évben.

Az élő baromfi értékösszegében bekövet- kezett esést a leölt baromfi magasabb ér—

tékösszege majdnem kiegyenlítette. A to- jás mennyisége —— mint évek óta tapasz- taljuk —— folytonosan tért veszít a külföldi piacokon. Elsősorban Németország jön számításba, mint a magyarországi tojás elhelyezési piaca. Németországban az ál- lattenyésztés állami felkarolása hatalmas fejlődéssel iparkodik útját állni az oda—

törekvő baromfi- és baromfitermé—kbevi—

telnek. Az oroszországi kereskedelem tud még jelentősebb sikereket elérni olcsó áraival, valamint Németalföld jobb minő—

ségű árujával. A tojásexport vesztesége a mult év első felének adataival összehason—

lítva 3'4 millió pengőt tett. Tollkivitelünk, amely eddig mindig elég jó elhelyezést ta- lált a német piacon, ezúttal közel 1 millió pengő értékkel kisebb eredményt ért el.

A sertéstermékek közül a friss sertés—

hús és a szalámi mennyisége növekedett meg, leginkább az Ausztriába irányuló forgalomban, s értékben 2'4 millió pengő többletet eredményezett. A zsírkivitel az exportpiacaink termelésének fejlődése és az amerikai zsír versenye miatt állandóan nehéz elhelyezési viszonyokkal küzd. Ez- úttal az export süllyedése több mint 2 millió pengő veszteséget képviselt.

A friss főzelék és zöldség kivitelének gyarapodása főleg a vöröshagymára esik.

A hosszú ideig tartó hideg időjárás a friss főzelékfélék piacrajutását késleltette, s a külföldi számbajöhető piacokat az olasz—

országi termelvények lepték el. Ezért a magyarországi exportnak állandóan erős versennyel kellett számolnia s főképen az elért árakban volt érezhető a kiélese—

dett verseny. A burgonya mennyisége majdnem a felére esett vissza. Ugyanis a szűkös termés miatt megfelelő készletek nem állottak rendelkezésre. Az olajosmag- vaknál némi kis emelkedés volt. A lóhere-

-——745—— 1929

és lucernamag külföldi eladása gyengébb volt mint tavaly, 5 a tisztításra külföldről érkezett, s azután kivitt mennyiség is csökkent. A kisebb mérvű kivitel magya—

rázatát az adja, hogy egyrészt termésünk kedvezőtlenebb volt, másrészt a külföl- dön ez évben az olaszországi és franciaor- szági olcsóbb here—magvak nagyobb előny- ben részesültek, mint eddig.

A bor kiszállítása sokkal kedvezőbben alakult és 5 millió pengőn felüli bevételi többletet eredményezett. Szeszkivitelünk majdnem egyharmadára gyengült a nehéz külföldi elhelyezési viszonyok miatt. A visszaesés értéke több mint 2 millió pengőt tett ki. Malátából többet adtunk el a kül—

földnek, mint az előző évben, az értékgya- rapodás meghaladta az 1 millió pengőt. A nyersdohány exportja is nőtt 22 ezer m.- mázsával, ezúttal azonban az olcsóbb do- hányfajták nagyobb, arányban részesedtek a forgalomban, s ezért az értéktöbblet az 1 millió pengőt sem haladta meg. Cukor- kivitelünk az év első négy hónapjában, s főleg márciusban mutatott növekedést. A félévben kivitt mennyiség 378 ezer m.- mázsát tett ki, 13 millió pengő értékben, míg az előző év hasonló időszakában az export értéke 44 millió pengővel kisebb volt. A cukrot főleg Brit—Indiába vittük ki az eddiginél nagyobb mennyiségben.

A nyers bőrf külföldi eladása nagyobb mértékű volt, az érte kapott értékösszeg azonban nem növekedett olyan arányban, mintamennyiség. Ennek oka az exportra került nyershőrfajták árának lemorzsoló- dásában keresendő. A nyershőrök közül a friss marhabőr kivitele nőtt meg nagy mértékben, a juhbőrnél és a nyúlbőrnél kisebb visszaesés mutatkozott. A kikészí- tett bőrök exportja 18 millió pengő ér- tékkel hanyatlott. Leginkább a növényi cserzésű talpbőrből, továbbá a talpbőrhul- ladékból került kevesebb a külföldre. A gyapjúkivitel nagyobb forgalmat eredmé—

nyezett, mint az előző esztendő első felé—

ben. Az elért értéknövekedés meghaladta az 1 millió pengőt.

A gépek és készülékek kiszállítása erő- teljes fejlődés képét mutatja. A 25 millió pengő értékű exportból 12 millió pengő esik a növekedésre, tehát a forgalom majdnem megkétszereződött. A gyarapo- dás legnagyobb részét a Brit—Indiába exü portált gőzkazánok, továbbá a Sz. H. Sz.—

államba szállított gőzmozdonyok tették ki.

A gépek csoportjának igen jelentős tétele

A FONTOSABB ÁRÚK fORGALMÁNAK ALAKULÁSA.

Formarion du mouvemenr des marchandises importantes.

19281—VLÉHS3291-VI.

Mnlió pengőben En mllhons de pengőst Behozaral. Imporrations. 1Jo

!

Fa — Bois .. _a .. .. .. .. .. .. .. ..

20 30 40

I ! l

Pamutszövet — Tissus de foton Szén —— Charban __ .. .. .. ..

Papiros — Papier .. ., ,. ., ., ..

Gépek —-— Machines .. .. .. .. .. ..

Gyapjúszövet —— Tissus de lame Nyersdohány —- 'Iabac bm! .. ..

Nyersfémek —— Métaux bruts ..

Nyerspamut -— Coton brut

Ásványolaj — Huila minérale ,.

Pamutfonál -— Fils de coton ..

Villamosgépek — Machines électr. ' Nyersbőr — Peaux brutes..

Selyem és selyemfonál —— Saie et jits de soha .. .. .. . , .. .. .. ..

Vasárúk — Articles en fer Kikészített bör — Cuirs upprétés Gyapjúfonál — Mls de lame ..

Nyersjuta —— Jute bmt

Déligyümölcs —— Fruits dltv Midi Személyszállító automobil —

Autos a personnes

Kivire! Exporrahonst

Vagó- és igásáuatok —- Animaux de boucherie et de trait"

Búza —— Froment . ..

Liszt —- Farines

Gépek —— Machines .. .. , Cukor —- Sucre .. .. .. .. .. .. .. ..

Baromfi — Volaillc . .. .. .. .. . , Vasfélgyártmányok-— Demi-pro—

dm'ts en fer. .. ..

IIIIIIII , Tojás — Oeujs .. .. .. .. . ,. .. ,

Villamosgépek —- Machines électr.

Toll -—- Plumes ,. .. .. .. .. .. .. ..

Rots -— óeígle .. .. .. .. .. .. .. .. , Bor —— Vin .. .. .. .. .. .. .. .. .. ..

Hús, kolbász —- Viande, saucisse Gyapjú ——- Laine .. . .. .. .. .. ..

Pamutszövet —— Iissus de coton Nyersdohány —— Tabac brut Nyersbőr — Peaux lat/utas.. .. . Vasárúk — Articles en [er .. ..

Tengeri —— Mats

Szén —— Churbon .. .. .. ..

7. szám.

__v47__.

része a Sz. H. Sz. államba ment ki. A Sz.

H. Sz. állam ugyanis 5 év tartamára fel—

függesztette a gőzcséplőgépek vámját, s ez a körülmény gépiparunknak erős ösz—

tönzést adott az odairányuló exportra. De ezenkívül a magyar gépipar teljesítőké- pessé'gét dicsérik a többi balkáni álla- mokba, Afrikába, sőt a nyugati államok közül Olaszországba és Franciaországba el—

adott gőzcséplőgépek is. A forgalom meg—

csappanása a malomipari gépeknél és az ekéknél volt a legnagyobb. A villamosgé—

pek és készülékek kivitelében mutatkozó több mint két millió pengő értékű növeke- dés meglehetősen szétforgácsolódott az egyes cikkek között.

A vasfélgyártmányok köziil a bugavas és a rúdvas exportja fejlődött, míg a sín, a lemez és a drót forgalma megcsappant.

Végeredményben 2 millió pengővel emel—

kedett a kivitt vasfélgyártmányok értéke.

3. Külkereskedelmi forgalom gazdasági ágak

A vasáruk forgalma Viszont közel 1 millió pengő érté-kkel kisebbede-tt. Főleg a drót—

szegek, azután a kovácsolt vascsövek és a sínmegerősítő eszközök szerepeltek kisebb mennyiséggel.

A szénkivitel emelkedésének legna- gyobb részét az Ausztriába és Cseh—Szlo- vákiába szállított barnaszén tette ki, de csekély növekedés volt a Sz. H. Sz. ál—

lamba kivitt kőszénnél is. Szénkivite-lünk—

emelkedéséből elért értéktöbblet több mint másfél millió pengőt tett ki.

Végül még megemlítjük az aktív kiké—

szítési eljárás során kivitt pamutszövetek mennyiségének visszaesését.

A forgalom nyersanyagok, fiélgyártmá—

nyek és gyártmányok szerint.

A külkereskedelmi forgalmat nyers—

anyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint a 3. sz. tábla részlete-zi.

és rendeltetés szerint az 1928. és 1929. évek január—június hónapjaiban.

Commerce emtérieur suivant les branches économigues et la destination, en janvt'er—jain 1928 et 1929.

Behozatal —- Importations Kivitel —— Eacportations

A nyersanyagok, félgyartmányok 1928 ll 1929 1928 II 1929

és gyártmányok megnevezese január—június _ ianvier—jain

Dési nation des matieres premi— ' .

öreg, des demi-produits et des Ertek — Valeur

articles fabrigués ezer pengő ezer pengő ezer pengő ezerpcngő

míllím's o/o milliers o/o milliers 0/0 millicrs 0/0

de pcngős de pengés dc pengős de pmgős

. !

I. Elelmezési és élvezeti cikkek

Produits alimentaires et bois- !

sorts . . . . . . . . . . 55.057 968 57.323 1054 173177 4708 180741 4544 II. Elő állatok—Animaumvivants 790 014 387 007 43.228 11'75 59.774 1503 III. A mezőgazdaság és ipar

segédanyag-ai —— Matiéres amot—

liaires de l'agriculture et de

l'indastrie . . . . . . . . 57.151 10'05 64.473 11'85 25.503 693 20.121 506 IV. Ipar —— Industria . . . . 1 455728 8013 421834 7754 125374 3424 1370881 34'47

Összes áruforgalom —Mom;e-

ment total des marchandises 568726 10000 544017 10000 367882 10000 397724 100'00 Ebből —— Dont:

Nyersanyagok —— Matiéres pre- _

miéres . . . . . . . . . 179598 31-58 201897 3711 211972 5737 21'9.617 55-22 Félgyártmányok — Demi-pro—

duits . . . . . . . . . . 131488 2811 180581 2401 29.464 801 30.732 773 Gyártmányok —— Articles fabri—

g—ués . . . . . . . 257545 ] 4531 211539 3888 127346t 3462 147375! 3705

A behozatalban a nyersanyagok arány—

számának 31'58 százalékról 37'11 száza—

lékra való emelkedését legfőképen a textil- nyersanyagok, a nyersbőr, a nyers ásvány- olaj, és a tűzifa nagyobb lendületű beho- zatala idézte elő. A félgyártmányok ré—

szesedésének aránya csekély különbséget mutatott, s leginkább a fűrészelt fa foko—

_zódó importja emelte a százalékszámot. A nyersanyagok és félgyártmányok forgal—

mának megerősödése a gyártmányok ro—

vására történt, s a részesedési arány 4531—