alul.-I-llcllllliiluoullulni-Innunuuulllut.-nun-nnn-l!-lnl.-ni!-lllI-Illlllllllnuunull-nnunnl-'n'-u-:...n—--n-a-u.on-n--.n---n-nni
] ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY E
III.-IIIIIIIIIIIIIIIIhuIll-Ill....-lIll-llllllllllllllllllll'llll-lIll-lllnlllll'llIll.-l-ll-lllllllll-l-ll...-Inl-Ill-.l—llllll.l
Az 1928. évi árstatísztikaí és pénzügyi jelzőszámok.
Indices de statistigue de prix et de finances en 1928 en Hongrie.
]. Áralakulás.
Résumé.L'indice des prix de gros nia pas trop varie' en 1928; aprés avoir atteint son minimum (133) en juillet et son maxi- mum (138) en oetobre, il emit á la fin de Fanne'e au méme niveau (135) gifd la fm de Farinée précédente. A la fin de de'eembre, Findice des objets dblimentution et des pro- duits agricoles slétablissait a 131; celui des matieres nécessaires a ljindustrie et des pro- duits industriels a 137; en général le pre- mier se rapproehait du second dans les derniéres années.
Llindice du coút de la vie, calculé sur la base des dépenses Izebdomadaires d,une fa—
mille ouvriere de !:— membres, ses! legere- ment éleve'. A la fin de Fannée, iI montait á 127'5 sans !e oner et a 1176 avec le loyer, dépassant respectivement de á'] et de 2'1%
celui de 1927.
Les tableauyc ci—dessous montrent en dé—
iail la formation des prix et des nombres—
indices.
*
Az áralakulás terén az 1927. évnek ha—
tározottan felfelé törekvő irányzata az 1928.
évben nem folytatódott oly határozottság- gal, mint az előző esztendőben, bár kétség—
telen, hogy az év egy részében az index—
számok az 1927. évi nívó felett állottak. Az év utolsó negyedében azonban a tendencia határozottan lanyhulóvá vált, ami úgy a nagykereskedelmi, mint a létfenntartási in- dexszámoknál egyaránt jelentkezett.
I. Nagykereskedelmi árak indexszámai.
Ha az év első és utolsó hónapját, illető—
leg a mult év utolsó hónapját hasonlítjuk össze a nagykereskedelmi árak alakulásá—
nak szempontjából, azt találjuk, hogy az
*indexszám e három hónapban változatla- nul 135-öt mutat. Az év folyamán a legna—
gyobb kilengést felfelé való irányban októ- berben látjuk, mikor az index l38-ig emel—
kedett, legalacsonyabb pedig júliusban volt, mikor 133-ig süllyedt. Az év folyamán tehát az utóbbihoz viszonyítva a legnagyobb el—
térés csak 3'8% volt s eszerint az ingado—
zások csak szűk határok között mozogtak.
Az 1913. évi és az árak maximális nívóját jelző 1924 decemberi árakat IDO—zal egyen—
Formation des pri-x.
lőnek véve, a nagykereskedelmi árak index—
számának változása az utolsó években a következő volt:
Nagykeresk, árak indexszámai 1913 (átlag) : 100 1924 XII.:100
1924 XlI. 1.60 100
1925 XII. 130 81
1926 XII. 126 79
1927 I. . . . 127 79
II. . . . 129 81
III. . . . 128 80
[V. . . . 130 81
V. . . . 133 83
VI. . . . 133 83
VII. 133 83
VIII. . . . 134 84
IX. . . . 133 83
X. . . . 133 83
XI. . . . 133 83
XII. 135 84
1928 l. . . . 135 8-1
Il. . . . 134 84
111. . . . 135 84
IV. . . . 136 85
V. . . . 135 84
VI. . . . 135 84
VII. 133 83
VIII. . . . 134 84
IX. . . . 137 86
X. . . . 138 86
XI. . . . 137 86
Xll. 135 84
Az 1927. évben, mint látni,_ az index
l26-ról 135-re, vagyis 7 '1 %-kal emelkedett, az 1928. év pedig végeredményben sem nő—
vekedést, sem csökkenést nem hozott. Az index tulajdonképen az 1928. év nagyobb részében stagnáló jellegű, minimális kilen- gések mellett. Január semmi változást sem hozott, február egypontos csökkenést. Már- ciusban ismét 135—re emelkedik az index 5 a következő hónapok sem hoznak lényege—
sebb változást egészen a nyár végéig. Szep—
temberben és októberben azonban 3, illető—
leg 4 ponttal ugrik ki az index az augusz- tusi nívó felé, az emelkedő irányzat azon—
ban nem tartós, mert az év utolsó két hó-
napja ismét csökkenést hoz.
A nagykereskedelmi index változásai alapján drágulásról, vagy éppen veszedel-
2. szám.
—148—
Magyar nagykereskedelmi árak índexszimai.
Indices des prim de gros en Hongrie.
(miaz-100)
e 3
es a es. ,,
§ ;. ÉEÉ § § :;
e —. 0433 _a "a: ,,
E ? Ém§ ,, § ? %
Időpont § § $$$ § .,, R E §
' , 375333? § s § % §
én"?! e.gus-sxh-si'sis e
1 mozayow "3 3-3 íze? es 93 ggg—3 % §
meeeg; a:; fékbe 3§ Eg sem 533 sztsee§ee M
$$$-:%s; £$§§§§ %%
ese—3225 ;; es 3323— ee
1924 XII. 31. 156 163 166 154 157 166 160 1935 XlI.31. 120 138 l28 132 120 150 130 1926 XII.31. 120 130 125 128 120 139 126 1927 XII.31. 127 141 141 130 134 138 135 1928 1.31. 125 142 139 130 134 136 135
,, 11.29. 126 140 137 130 133 134 134
,, III. 31. 128 139 137 132 135 133 135 ,, IV. 30. 132 139 138 134 136 135 136
*- ,, V.3l. 132 138 139 132 136 134 135 ,, VI.30. 131 139 140 131 135 135 135 ,, L-Vll.31. 129 137 139 128 134 133 133 ,, VIII. 31. 132 136 142 127 136 132 134 ,, IX. 30. 135 138 146 127 137 136 137 ,, X. 31. 137 188 148 126 137 138 138 ,, XI. 30. 135 139 148 127 136 140 137 ,, XII. 31.
131 137 144 126 133
138 135
mes áremelkedésekről beszélni az 1928. év- ben nem lehet. Tény csupán annyi, hogy az inflációs idők ármonstrumaira még élénken emlékező közönség rendkívül idegesen re—
agál az ármozgalmakra és ha az index hul- lámvonala hacsak pillanatnyilag is felfelé irányul, rögtön felidéződnek a mult rémei.
Holott világos, hogy az index minden kö- rülmények között hullámvonalban halad előre, az emelkedések váltakoznak a csök- kenésekkel és képtelenség oly gazdasági helyzetet elképzelni, melyben az indexszá- mok hosszú időn keresztül teljesen válto—
zatlannak jeleznék az árnívót, vagy éppen folytonos áresésekre lehetne törekedni. Sőt most, midőn végre évekkel magunk mögött hagytuk az abnormis átalakulások, a maxi—
málások," a forgalmi és egyéb megkötöttsé—
gek, valamint a spekuláció dühöngésének időszakát, az index ismét mindinkább át—
veszi az érzékeny hőmérő szerepét, mely leginkább alkalmas arra, hogy mindenkori gazdasági és konjunkturális helyzetünket megítélhessük. Az ártényezők hatása a za—
varó momentumok fokozatos elenyésztéVel mind tisztábban nyomon követhető és minél közvetlenebbül kapcsolódik be kereskedel—
münk a nemzetközi forgalomba, annál in- kább fog reagálni egész gazdasági életünk azokra az irányzatokra és áramlatokra, me-
lyek a világ gazdasági életét uralják. És nem i
szabad elfeledni, hogy a kedvező_,_konjupk—
túra időszakának küszöbén, a fellendülés ide—
jén mindenkor az árak és az indexszámok _
emelkedése következik be, mely kisebb— —
nagYObb mértékben kitart az emelkedő kon—r ; ki "
junktúra, a fellendülés egész ideje alatt. És
midőn az árak stagnáló jellegűvé majd csökkenő irányúvá lesznek, akkor már rend szerint beállott a konjunkturális feszültségi állapota, amelyet azután követő krízisszerű jelenségekkel mindig együtt jár az amivé lanyhulása. Az árnívó csökkenése nem mindig kedvező jelenség, aminthogy az in—
dexszámok emelkedése sem jelent okvetle— , nül veszedelmet —— sőt ez sokszor a nemzet- gazdaság egész komplexumának szempont—
jából éppen ellenkező jelenségekre enged következtetni.
Az "agrárolló" szempontjából, vagyis ha az indexet az áruk két főcsoportja: az élel—
mezési cikkek és mezőgazdasági termékek, továbbá az ipari anyagok és termékek eso—
portja szerinti megoszlás szempontjából vizs—
gáljuk, a következő eredményre jutunk:
Élelmezési cikkek és mezőgazdasági termékek indexe (Ipari indexlíwloo)
1927 1928
Január 83'8 95'3 88'0
Február 837 977 900
Március 827 962 921
Április 85'5 955 950
Május 868 956 957
Június 87'6 93'4 94'2
Július 87"? 913 942 Augusztus 86'2' 88'7 97'1 Szeptember . 862 872 978
Október 90'8 89'9 99'3
November 924 879 97].
December 923 901 956
A két főcsoport egymáshoz való vi- szonya tehát meglehetősen ingadozó képet ad. Az agrárindex sokkal érzékenyebb az árváltozások iránt, mint a meglehetősen nyugodt fejlődést mutató ipari index s ezért a szeszélyesnek látszó változások rendsze—
rint az előbbi ingadozásainak számlájára irandók. Az utóbbi három év adatai a fel—
tűnő eltérések dacára mindazonáltal arra vallanak, hogy az olló összébb csukódott, a két csoport indexe kétségkívül közeledett egymáshoz s az inflációs idők nagy diszpa—
ritásainak visszatértéről többé nem igen le—
het szó. Meg kell jegyezni, hogy a közel—
multban volt már egy időszak, 1924 végén és 1925 elején, mikor a mezőgazdasági in—
dex megközelítette, sőt (1925 januárban) el is érte az iparit, ez azonban rendkívüli vi—
2. szám. ——I49—- 1929 szonyok szülte természetellenes jelenség
volt, melyet az akkori amerikai gabonaspe—
kuláció által diktált mértéktelenül felcsigá- zott gabonaárak hoztak létre s így ebből
egyébre következtetni nem lehet. Az 1925.
év második felében egyébként ismét meg- haladta a kettő közti különbözet a 15%-ot.
A három utolsó évben azonban kétségkívül lassú közeledést látunk. Ha az évi átlagot tekintjük, 1926—ban a mezőgazdasági index az iparinak 87'1%-át, 1927—ben 92'4%-át, 1928—ban pedig már 94'7 % —át érte el. A két év előtti és 13%—ot megközelítő különbözet tehát 5'3%—ra szállott alá.
Az 1928. év folyamán az élelmezési cik—
kek és mezőgazdasági termékek indexe 127—
ről, 131-re, tehát 4 ponttal emelkedett, míg ugyanakkor az ipari index 141-ről 137—re, tehát ugyancsak négy ponttal csökkent. A két indexsor eltérő érzékenységére világít rá az a körülmény, hogy míg a mezőgazda—
sági index legmagasabb és legalacsonyabb jegyzése között (január végén: 125, október végén 137), nem kevesebb, mint 12 pontos eltérés tapasztalható, az ipari indexnél e ki—
lengés nem haladja meg a hat pontot. Mind a kettő meghaladja azonban e tekintetben az összes áruk átlagos indexét, melyben az ellentétes irányú változások kiegyenlítőd- nek és így rendszerint kevésbbé ingadozik az előbbi kettőnél.
Az áruk származása szerint vizsgálva az árnívót, körölbelül hasonló jellegű kiegyen- lítődési folyamatot láthatunk, mint a mező—
gazdasági és az ipari indexnél. A belföldi és a külföldi származású cikkek árviszonya ugyanis az utolsó három esztendőben a kö- vetkező volt:
Külföldi áruk indexe (Belföldi áruk :: 100)
1926 1927 1928
Január 1313 113'2 1016
Február . 131'9 109'6 1008 Március . 1324 1097 98'5 Április 128'6 106'3 99'3
Május 123'9 10415 9813
Június 1277 104'6 1000
Július 126'5 106'2 99'3 Augusztus 129'7 108'5 97'1 Szeptember . 124'8 107t7 99'3 Október . 1186 1062 1007 November 1167 1061 1029
December 11.58 1030 1038
A helyzet itt tehát hasonló jellegű, mint azt az agrárollónál láttuk. A kettő között persze szoros összefüggés van, hiszen a bel- földi áruk túlnyomó része mezőgazdasági
jellegű, a külföldieké pedig ipari. Hiba volna tehát a felsorolt adatoknál jelentkező tendenciát kizárólag a külföldi származás rovására írni.
A belföldi és külföldi származású áruk
diszparitása, természetesen az infláció, a rossz valuta idején volt a legnagyobb. Bár az inflációs korszaknak csupán utolsó fél—
esztendejéről állanak rendelkezésre az in—
dexszámok, mikor a kiegyenlítődés folya- mata annyira mennyire mégis már megin- dult, akkor is látunk 40%-ot meghaladó díszparitást, ami kétségkívül a valutaviszo- nyok rovására írandó. Látjuk, hogy az 1926.
év elején a külföldi áruk indexe még 30 7,- nál is többel haladja meg a belföldi áruk in—
dexét. A kiegyenlítődés azonban gyorsan halad előre s az év végén a különbözet'alig haladja meg a 15%-ot, mely azutána kö—
vetkező év végéig 3%—ig csökken. 1928-ban az év egy része már a belföldi áruk indexét mutatja magasabbnak, az év végén azon—
ban ismét a külföldi cikkek indexe maga—
sabb 3'8%—kal. Évi átlag szerint a különbö-
zet 1926-ban 25'7%, 1927-ben 7195, 1928—-
ban O'1%. Ebből látni, hogy itt az ellenté—
tek jóval nagyobbak, de viszont a kiegyenlí- tődés irama is jóval erőteljesebb, mint az:
agrárollónál.
II. Egyes fontosabb cikkek nagybani ára, A gabonaárak alakulását 1928-ban sa- játszerűen befolyásolta az a körülmény, hogy a kenyérmagvak jó, sőt kitűnő,
termést adtak, míg a takarmányfélék ter- mése gyenge volt. Ez azután egészen saját—
szerűen befolyásolta a gabonafélék és a ten-
!
A BÚZA És A TENGERI ÁRALAKutÁSA 1928-BAN.
" fbrmsf/bn du m'x Winner! e'otxmaís en 1.928 pango—
Tengeri
%
3 0
20
10
u.asuml
___2; szam.
— :150— .—
Áralakulás Budapesten," 1928 január—december havában.
Formation des prím [1 Budapest, en jánvier—décembre 1928.
" U.
_ _ _ _ ,
w 1913. évi .. , * "" -
$$$ Magát Árak pengokben $§§
. , "' 73 Prix ma . * " 333
,M e g n e v e z e s $$$—§ de 19] PM en pengos gap—áá
_ _ .. § _ am, —'_
"Dészgnat'aon Él§n§ Év) 1 ?___2 SM _ "'EÉgEÖ
agon Se es, sem"
% m'B ; § § § 1. II. III. IV. V VI. VII. VIII. IX. X. XI. XII. Éaáa
_, .va u ax _ "Él
!. A nagykereskedelem árai.
1. Prun— de gros. _
a) Élelmezési cikkek és mezőgaz- ":
dasági termékek — ax Denrées ahmentaires et produits agricoles.
Búza,tiszavidéki 78 ksz-os — Frommt ' , .;
de la re' ion de la Tisza, 78 kg C! 2230 25'84 8170 81'58 8298 34528 3385 3250 2328 26'85 26-60 2613 25'53 24" 94 Rozs —— tégla . . . , 1783 20156 2888 2975 8098 3295 2988 2965 25'38 25'27 24'85 23—(5523—03 22' 107 Takarmány rpa —— Orge fourmger . .. 16'11 18'66 2775 29'-— 3125 3088 2975 28'5025'75 27'55 26'88 26'63 25'88 25" 136 Zab -— Avoine . ,, 1904 2206 2808 28'38 %% 3448 3165 8415 31'50 26'72 2638 2613 25—75 24' 112 ! Tengeri — Mais . . . ,, 1511 17-51 2415 2588 2708 28'45 28'85 29-8530'10 32'13 31.10 8175 3125 26' 152 ' Bab, fehér —— Haricot blanc . kg 024 028 084 036 034 034 040 040 042 054 083 091 096 0- 343 Burgonya, fehér — Pomme de terre
Manche . . g 5 61 6—50 9'50 13-50 11 —— 11'— 13'— 13'—— 14'—— 12 — 12—— 13 50 1* '— 10'—— 154
Búzaliszt O-ás ——Farine de frommt,1
No 0 . . kg 034 039 049 049 051 053 068 052 (MB 044 0-42 041 041 039 100
Búzalint 2—es —-—Farina de fromem, , .
No 2 . ,, 083 038 047 047 050 051 051 050 042 042 040 088 0-39 0-37 97
Búzaliszt 6-os ——Farina de froment, * :
No 6' . . . . . . ,, 030 035 038 038 041 0-42 043 041 084 034 031 080 030 029 83
Maláta —- Malt. . . g 31— 3591 5050 5460 5650 5650 56-— 56'—— 52150 52— 48'—— 47— 46130 45-50 127
Kristálycukor, zsákban "Sucre críst. .
en sacs . kg 081 094 115 1'13 117 117 117 116 110 116 115 110 109 109 116
Ökör; jybb minőségü—— Boeufdegual 1
supemure . . 1'02 118 106 1'04 0'96 0'99 106 108 1'08 1'06 1'10 1'12 104 101 86
Borjgi — Veau . . 114 182 157 186 1'40 180 160 1'56 193 1'46 1432 145 164 148 112
Sertés, fiatal, nehéz— Poros, James , —
et lom'ds. . . . . . . ,, 1-36 158 164 162 105 162 168 160 170 195 190 174 109 164 97
Juh —Mouton , 0-64 074 044 048 046 042 048 0'48 050 054 063 064 054 053 72
Zsír —— Snindoux . . , 151 1 75 194 190 192 194 187 184 2 — 260 256 248 2'—— 20; 115
MarhahúsJa helybelihátulja— Viande _
de boeuf. 1 re gualílé, partie postá—
fizum, de Budapest ,, 173 2'— 208 208 183 196 1-97 212 2116 22") 2438 226 240 240 120 Vaj — Beurre . 1444"d b 2—68 31 890 460 13-80 6430 560 490 020 5'— 525 460 480 400 155
! r
Tojás —— Oeus . . fém 97 53 11299 23840 16020 13860 14004 13392 140- 146— 190— 20282 271 22 5249 62 26042 230 Rizs (Burma II. ) —— Ríz (Burmah II.) g 034 039 058 069 059 059 059 059 069 069 069 059 059 055 151 Kávé Santos) — Caéa(Santosj. , 265 307 4'22 "42? 4—22 462 462 162 4162 4-02 462 462 4132 402 150 Tea ( ouchong)—— hé (Souchong) ,, 6- — 695 7'—— 7'—— 7'— 7'-— 7'—— 7'w— 7'-—— 7'—- 7 —— 7'——— 7 101 Korpa — Son . (] 1115 1292 2148 2190 2813 '%'88 2318 241'1C 20'3820'91 2025 1938 1888 1861 144
b) Ipari anyagok és termékek.
b) Matiéres industr. el produits (find. _
Rúdvas —- Fer en barres . . (; 1890 2190 29*—-— 29'—— 29— 29'—" 29'— 29'— 29'—— 29'— 29— 29'—— 29'—— 29— 132 Vaslemez, ! mm—es — Tóles de jár,
de 1 mm. ,. 2900 3360 3920 3920 3920 3920 3920 8920 8920 3920 3920 8920 3920 39-20 117 Vörösrez ,elektmlyt)—— Cuívre (Elec—
trolyte) . . kg 172 199 192 192 1—92 1-85 1-95 195 195 196 2-— 210 2—10 21 108
Ólom (huta) - Plomb (de fonden'e). ,, 052 060 066 068 069 068 068 068 068 068 068 070 070 068 113 On (Banka vagy Billiton) —-— Etam
(Banka on BillitoZ ,, 495 573 850 750 760 8*— 750 750 7'—— 7'—— 9 —- 10 _1 lo'v 11'—— 192 Horgany thutm inc (de fonden'e) ,, 064 074 093 087 086 084 084 0-84 0-80 080 080 080 0-80 085 115 Szén, nazai barnaszén —— Charbon,
ligníte indigéne . . (1 116 134 280 280 268 264 204 264 204 204 286 280 280 28( 209
Szen, porosz, felsőszilézíai— Charbon, )
fussa, de Haute-Sílésíe . . . ,. 3-50 11-05 6'— 580 580 580 5'80 530 580 510 5480 590 500 590 140
Pgtróleumwilágltó) Pétrole (a éclai- — !
vagz) . kg 034 039 034 034 034 083 088 0-32 082 034 034 034 039 0352 82
Benzin, nehéz motorbenzin 0765 7750 ;
Benzíne lom'de á molem'. 0755/7750 , 030 035 0'46 0'46 0'48 043 0'43 044 044 048 060 0'49 0'49 048 137
Nyerspamut, amerikai —— Colon brut, ' ,
amérícaín . . . . 1 . . . . ,, 1'45 108 270 279 288 818 8'—— 866 304 287 291 292 302 ?r—m 179
Pamutf nál, 2—es számú --— Fils de )
cotan. No 2 . ,, 280 266 406 4'— 403 424 429 4180 11—133 401 33-91 35-97 418 41: 156
Pamutszövet középszálú fehéritett — 1
Tissusdecotanblanchís,deHlsmoyens m 060 070 1'26 1'26 1'26 1261 126 1'261'26 1'20 1'20 1'20 1'20 1'20 171
Nyersgyapjú, közopfinomz—zö—etgyapjú, '
mennyben nyilat! —Laine bruíe, laíne §
mi fine pour tissus kg 1'47 170 3'— % — 3*— 3'— 8'—— S'— 3'—— 8' —— 2-70 2 70 2-90 2'ö( 153
Gyapjúszövel, férfi, téli, tiszta gyapjú— [
ból — Tissus de laiue pure et chaude, , _
d' kiver, po'ur hommes m 6'— 695 1868 1868 18-58 1382 13-82 1832 1882 1382 13'32 18—32 1272 1262 182
Kender, gyári, tilult — Chamn'e de : ;
jahm'gue tcillé . . . . . kg 080 093 1'50 1'62 1-62 1-62 1-62 1-64 1-65 1-65 105 102 102 102 174
2. szam. —— _151 -— 1929
%x 1913. évi " 00500
$$$ ánagár ! Árak pen gokben amíg
. "" 'S P77'x mo 1 ' " " ::
M e g n e v e z e s 35 § de 7915? Prm 6" pmgos §§É$§
, . . § ] S . !: 1 9 1 8 SEM"
Deszgnatzon Ez ugeg A 13353"
; ha e) .: § xox'é" 1 1 3;— 37):
vga * § 3" §" 1 11 111 IV v VI vu "vml IX ] X XI XII ggg;
; ; 8 a; . . . . . 4 . . . . . . Exin
Len, nyers — L7'77 brut. _ kg 120 139 262 266 268 266 2'66 255 266 266 266 264 254 254 183
Marhabór, nyers, zöldsúlyú, vágóhídi *
Cm'r de boeuf, d'abattoir, brut . ,, 130 161 2'40 1'85 2'08 1'90 1'85 1'90 204 1194 195 170 170 165 109 Borjúbőr, nyers, zöldsúlyú, hosszútá—
bú, tejes — Peaux brutes, de vean, a
longs píeds avec téte . . . . 205 238 3'90 852 3'30 3'10 8'—— 825 325 8'15 315 2" 5 290 3'— 126 Talp bőr — Cuera semelle . .. 5'85 6'78 7'70 7'40 7'05 6'80 660 620 6'50 6'35 6'30 6'—- 6'-— 6"— 88 Felsóbőr, box— calf, fekete — Cuir a [] láb
,empeigne, box—calf, 77077" . . . "Med 1'45 1'68 225 210 2'10 205 195 2'05 215 210 210 2' 1'95 1'95 116 Ujságpapims, rotaciós —— Papier á
foumaux, miat. . . kg 0'25 029 041 040 039 089 039 038 087 036 036 086 085 0'35 121
Tégla, 25X1?X6 cm méretű ——Brígues 1000 drb '
de 25X12x6 cm . . "piece 31'——- 85-91 46'— 46'—— 46'— 46——— 46'— 46'— 46'—— 46'—— 46'—- 46-— 46'— 46—— 128 Méw, darabos, égetett —Chaux, gros-
síere et cuite . ) (! 2'20 2'55 4'20 4'20 420 420 420 420 420 420 4'20 420 420 420 165
Portlandcement—Ciment portland ,, 320 37! 659 659 659 6'59 659 659 6139 6.59 659 669 6'59 659 178
Bománcement — Címem mmain . . ,, 2'—— 2'32 — —— — —— — -— —— —— — — — — —
Épüleifa, ácsolt, fenyőfából — Bois de
sapín, d. construction, charpentc' m3 45'——— 5213 56'— 55'—— 54'— 56'— Mia—V --— 54'—— 54'— 54'—- 54*— 56'— 56'—— 107 Kénsav, 660 Bé —— Acide sul/ungue . (1 10— 11'5 14'—— 14'—— 14'— 14'— 14'— 14'- 14'— 14'— 14'—— 14'— 14'— 14" 121 Szuperfoszfát — Superphosphale kg % 050 0'58 053 068 053 0133 068 068 063 0'58 053 058 063 053 91 Tüzifa _ Bois de chauíage . (; 2 28 264 325 3'10 3'—— 3-—— 305 810 315 3'15 3'25 365 8-5?) 320 121
2. A kiskereskedelem árai. ! ,
2.1777'91: du commerce en detail.
Marhahús, levesnek való -— Vía77de de
boeut. pour 300178 ; - ' — - - kg 193 224 2170 240 240 230 240 230 240 240 240 240 2'40 240 107 Sertéshús, comb — V7a77de de porc,
CMS—93 - - - - — - - ,, 1'98 229 255 270 270 284 290 290 3'—- 310 290 240 240 235 103
Dísznózsir —— Saíndoux - 17 1-77 2-05 2-10 2-12 2-17 2-17 2-15 214 217 230 2'81 278 236 232 113
íter
Te: —— Lazt . . - . . — (71773 031 036 0-39 0-39 039 039 037 037 037 0-40 0—43 0-42 0-41 0-41 114
K'
T9jás —— 0euf5- - piece 074 0086 0-18 0—11 0-10 0-10 009 0-09 0-10 0—13 0-13 0-16 11-16 016 186 Liptói túró —— Fromageon de Liptó _ kg 1-95 2-26 3-40 3740 360 360 370 340 340 330 330 330 330 34 150
Kenyér, félbama, gyári —— Pain denn—
Haifa"? en fabrítzue - - , 0-30 0-35 0-50 0-50 0-51 0-53 77-53 053 02 0-50 0-48 0-46 0-45 11-44 126
Buza met '—es _ Farine de froment, '
NO 2 - - - - ,, 034 039 049 049 060 061 061 061 049 047 045 048 041 041 105
Burgonya, fehér — Pomme de te7'7e
Manche . - - ,, o'os 0-09 014 043 014 11-15 016 ms 017 0-15 0-15 018 017 015 167 Savanyúkáposzga —— Choucroitte 0-27 0-31 032 033 045 0-47 0-70 0278 075 0—63 0-63 0532 11-53 13-58 187
Bab, fehér, apró _ Ha77'cots blancs,
petits . . . 0. 0-48 0-48 0-5 - - 'r ' 7 — - 1-0" 1'10 1-1 229
Cukor, finomított, kristály —— Sucre 41 0 048 048 0 "4 054 006 068 097 0
raffiné, Misi - , 0'88 1—02 1-25 1-23 1-27 1-27 1-27 1'26 1'26 1-26 1-25 1-20 1-19 11 117
Férfiruha Il -rendű gyári _ Vétements rend
paurhommes IIegual, fails m abr. compi. 40'— 4634 51-20 51'20 51-20 51—20 51-20 5120 5120 51'20 5120 5120 51'20 51-20 110 Női ruha, II rendu, gyári —-— obes
pourfemmes, lle anal, faítes 677 fabr. ,, 50-—— 57-93 64'— 64'——— 64'-—— 64'—— 64-— 64'— M'" 64'—- 64'— 64'—— 64'—— 64'— 110 Gvermekruha ll. rendű gyári _ léte—
ments pour enfanls, lle gual, faits
mfabf'üluű - ,, 120— 23—17 '1'—— 28-— 28'—- 28-— 28-— 28-— 28'—— 28'— 28'— 28'— 28'— 28'— 121 Férhing (munkásíngx— Chem7ses pour drb
hommes (chemises d ouvriev! . piece 2-90 3-36 4-88 4-88 4-88 4—83 4-38 488 488 4-88 4-83 4'88 4-88 488 145
, Férüalsónadrág —— Culepons pour 170777-
mes. - - )! 3'—— 3448 528 5'28 5'28 4328 528 528 1) 58 )28 5-28 5'28 728 528 152
Női ing —— Chemíses pour femmes. ,, 3 10 369 432 432 4'32 4'82 4'32 482 4 32 482 432 4'32 432 48; 120 Férüharisnya. rövid —— Chausselies pár
pour hommes . . . . . . . . . paire 062 06 183 188 188 1—88 188 188 188 193 1'93 1'93 1'93 1'93 322 Női harisnva Bus 770747 femmes ,, 090 104 275 278 278 278 1'88 2'75 2'75 9'80 2'80 2'80 2'80 280 269 Gyermekharisnya —— Baspour e77fa77ís , 060 058 179 182 1'82 182 182 179 179 184 184 184 1'84 184 317 Férücípő, gépszeges, fekete box ——
Chaussures pour hommes, clouees iz ,
la machme box "Off . ,, 15'-—— 173? 27'— 27— 2" —— 27'— 2660 26'50 26'50 26'50 26601 2660 2660 2660 152
Női cipő fekete box, magasszárú, !
fűzős 4— Bottines pour femmes, box
"0177 a lacets - - ,. 16'—— 18'54 27.— 27'—— 27'—— 2660 265026'50 2660 9650 2660" "26'50 36'50 2660 143 Gyermekcípó 33—35 sz. — Chaussures
our enfants. 17 3335 . ,, lO'—— 11'5 18'50 1850 1860 1850 18'—— 18'—— 18'— 18'—— 18'-— 18'—— 18'— 18*—— 155
ütőszén, p rosz —— Charbon de chauj '
füge, de Prusse . . g 380 440 7'41 721 721 671 671 6'71 6'71 ("föl 7'21 731 731 7'31 166
Tűznfa, aprított —— Bozs deChan/füge,
me7717 . . . . . . ,, 296 343 4'50 4'50 4'50 4'50 4'50 4'60 5*—— 5'——— :")"20 540 540 540 157
2, eszám. _ , -— 152 —— , . 1929:
GABDNAÁRAK ARÁNYSZÁMDKBAN A BÚZAÁRH OZ VISZONYITVÁ1§28my
Prix de céréales en 1928, nombres proportionneis rapparrés au prnx du fromenr Mindenkori búzaár- 100. Pr/x dufmmen/JOÚ.
1 25 1 25
120 ' __ 120
1 1 s 115
11 0 l 1 10
105 105
1 00 Búza ára./%tdufmmen/ ' 1 00 Búza ára./%m'w'mmmx
s 5 ; l s 5
o-—o" ).
9 0 x f s' 0
V xxfozs ára .lh'ro'z/ seg/e. C'
85
! 80
75
VIII !X X X! XH ! H Hl IV V VI
_ * -
1 20 1 1 5 1 1 1 o..
l 1 05
Búza ára./Prgkdu e . fm 1 oo Búza a'raAPr/xm/ű—o/zwt
No. ?
se — *— 95
ZabáraPr/xde/ávpm. Tenger: ára Pm duma/29.
90 so ?
es 0—4, 85
%x
80 80 _
75 ' 7 5 c/ ,
'a'-Sá? ! 11 m IV v vu vu vm IX x xx xn L J ; " ny :v v ve vu vm IX x
geri egyngásközti ViÉZOÉyát' A búza, árát Búza (hÉVÉZÉuagÉf'ÉÉ axaáfaxngengeri lám-zs; vevekggyelílioílev ,]; Vlsmnyszamok május 100 90 89 97 84—
a aku asz; a ovet. szo W) . június 100 88 87 96 87
Búm Rozs Árpa Za'c Tengeri július 100 84 83 111 101
' (havíálagárak alapján) augusztus 100 91 99 96 116
1928 január 100 93 88 87 76 szeptember 100 93 101 99 118
február 100 93 89 88 79 október 100 93 101 99 119
március 100 9—1 90 90 81 november 100 89 101 - 101 123
április 100 95 91 99 82 december 100 91 102 101 106
2. _szám. ——153—
192L
Látni tehát, hogy az 1928. év második felében beállott az a ritka eset, hogy a rozs mellett a búzát jegyezték az összes gabona- fajok közül a legolcsóbban. Az 1928. év első felében az árviszony az egyes gabona—
fajták között még közel normális volt, de
ez az 1928/29. termelési év kezdete óta meg-' változott. A búzaárak depressziója egyre nagyobb arányokat öltött. 1928 januártól egészen júniusig a búza ára általában 30 pengőn felül volt s a tavaszi jegyzés szerint 34 pengő körül állott. Az új termésű áru azonban már jóval 30 pengőn alul került forgalomba (július végén 2828) s az év to-
vábbi részén folytonosan olcsóbbodva, de-
cemberben 24 pengő körül állott. A tavaszi jegyzéstől számítva a búza árának csök- kenése kerek 30%-ot tesz ki és az év de—
cemberében az ár már nem éri el az 1913.
évi átlagárat sem, hanem mintegy 6%-kal alatta marad. Ha figyelembe vesszük, hogy az átlagos nagykereskedelmi index ugyan—
ekkor 135—ön állott, a fennálló diszparitás jelentékenynek mondható. A rozs ára álta—
lában követte a búza áralakulását, mint—
hogy azonban a kettő közti különbözet az egész év folyamán aránylag csekély volt, a rozs Viszonylagos áresökkenése kisebb mérvű volt a búzáénál és decemberben is még 7%—kal a békeparitás felett állott. A
rozs ára is az év tavaszán volt a legmaga- sabb, mikor 32 pengő felett is állott és de- cemberben a legalacsonyabb, 22 pengő kö—
rüli jegyzéssel. Az árpa és a zab ára az év folyamán általában szintén csökkenő irány- zatú Volt —— eltekintve éveleji drágulásuk- tól —— és az év végén az árpa 36%—kal, a zab 12%—kal állott az 1913. évi nívó felett.
A terméseredményekkel összefüggően az előbbiekével sokban ellentétesen alakult a tengeri ára. Az év elején a tengeri 24 pen—
gős ára erősen alatta marad, úgy a takar—
mány—, mint a kenyérgabona árszínvonalá- nak, innen kezdve azonban az ár hol gyor—
sabb, hol lassúbb ütemben szintén megsza- kítás nélkül emelkedik egészen novembe- rig. Már július óta állandóan 30 pengő fe—
lett van és időnkint a 32 pengőt is megha- ladja, amikor több mint 80%—kal áll az 1913. évi tengeriárak felett. Visszaesés csak decemberben következik be, de bár az 01-
csóbbodás igen jelentékeny (5 pengő), de—
cembervégi ára még mindig 52%-kal, te—
hát az átlagos nagykereskedelmi indexnél jelentékenyen nagyobb arányban haladja meg a békeparitást.
A kenyérmagvak 1928. évi áralakulása természetesen visszahatott a lísZtárakra is.
Aranyszám'okban kifejezve, az 1927. év utolsó napján volt lisztárakat 100-zal egyen;
lőnek véve a lisztárak alakulása az 1928.
évben a következő volt:
O-ás liszt 2-es liszt ö—os liszt
1927 XII. 100 100 100
1928 I. 104 104 103
' II. 104 104 103
III. 109 1 1 1 1 1 1 IV. 1 13 1 13 1 14
V. 113 113 116
VI. 111 1 1 l 1 1 1
VII. 96 93 92'
VIII. 94 93 92
IX. 89 89 84
X. 87 84 81
XI. 87 87 81
XI]. 83 82 78
Az év első felében tehát a lisztárak ala—
kulása meglehetősen egyöntetűen halad. A búzának akkori szilárduló irányzata a liszt- árakban is kifejezésre jutott abban a 10%-ot meghaladó szilárdulásban, melyet az indexszámok januártól-júniusig mutatf nak és júniusban úgy a legfinomabb, mint a sötétebb fajta liszt ára egyaránt 11%—kal áll magasabban. Az év II. felében az olcsób—
bodás hirtelen beáll és az árak egészen az év végéig megszakítás nélkül lemorzsolód- nak. Az évi olcsóbbodás a 0-ás lisztnél 17, a kettes lisztnél 18 és a hatos lisztnél 22%-ot tesz ki s e szerint az olcsóbbodás a sötétebb lisztfajtáknál valamivel nagyobb arányú volt, mint a finom liszteknél. Ismea retes, hogy az 1928. év lisztexportunk há—
ború utáni szomorú helyzetében bizonyos könnyebbséget hozott. A lisztexport fokozó—
dott és ismét elfoglalta első helyét Magyar-_
ország kivitelében. A lisztexport helyzete rendszerint visszatükröződik az egyes liszt—
fajták belföldi áralakulásában, amennyiben kedvezőbb exporthelyzetben a finomabb lisztfajták belföldi ára is tartani tudja ma—
gát, míg a kedvezőtlenebb helyzet a bel—
földi fogyasztás zömét tevő sötétebb lisztek viszonylagos áremelkedését vonja maga után, ami a magasabb és alacsonyabb számú lisztek köiti árkülönbözet növeke—
désében vagy csökkenésében jelentkezik.
Az 1927. év utolsó napján a nullás liszt 27%—kal volt drágább, mint a hatos liszt, egy év után pedig ez az arány 34%—ra nö- vekedett, ami megfelel az exportviszonyok által adott helyzetnek.
11
