Magyarország külkereskedelme az 1927. évben

a

. II.-Ill.

ZLE

.

;! lllllll'llllit-'llI-lllllulnl-nlul-Ill-IIIUI-u:snlI-lllnbnl.ha-ull-Anna...-Ill-llllhlonlvnluti-...!l-cnnli(

Magyarország külkereskedelme az 1927. évben.

Gommeree exle'rieur de la Hongrie en 1.927.

Re'sume'. guoigae, comme presoue dans tous les pays, la situation e'conomigue se soit ame'liorée Pannée (lerniere en Hongrie, la balance du commerce exte'rieur y a fléchi

*considérablement. La valeur des importa—

tions S'*étazit élevée (le 952 millio-ns (le pengős en 1926 a 1147 millions, et celle oles ,exportations ayant reculé de 870 a 801

millions, le passif a été (le 346000000, contre 82,()l)0.0()() en 1926; Ilexce'deni' des importations s7esl' élevé (le 260 millions;

lesiexportations ont fléclii de 70 millions.

En fromeni et en seigle, on a experte de 50 millions de pengős (le moins gulen 1926;

la (liminution a été emlréme aussi pour le saindoux, le lard et le mais: Une autre cause de la formation (le'favorable de la ba- lance fut 'la diminution de la grande dif—

ference ayant existe entre les indices de valeur-_ (les marchandises importées el es:—

portées.

Aus: im p ori al io 11 s,

tion a eu pour principale cause les investissements: les acliats fails pour ceux-ci ont dépassé de 50 millions de pen—

gős ceux de 1926. Parmi les importations nécessiiées par les investissements il faut mentionner sartoul les bois de construc- tion,- celles de machines, de matieres pre- miéres et de demi ——— produits ont aussi augmenté.

De Paccroissement du passif ( 260 mil- lions de pengős), il revient 70 millions a la diminulion de Ilexportation et 50 mil—

lions aurc investissements. Reste donc MI) millions, ce (lui ne peut étre expligué gue par llaugmentation de la consommation.

La valeur des importations (Particles de luxe a été supérieure de 50% a celle de 1926. Cela prouve le mieuzc combien s,accrut, par suite du relevement économiaue du pays, la capacité de consommation inté—

rieure (Pabaissement des taxes de douane

n,a pu amener, ;: lui seul, une aussi rapide angmentation ); et la progression des impor—

lations de lissus de (foton et de laine fait également prea-ve de [,accroissement de la capacité de consommation. En général, presgue toutes les importations ont dé—

passé, en auantité, celles de Panne'e précé—

Fulig)?! enta—

(lente. (Pest surtout apres la mise en va'-_-

yueur, en aoűt dernier, a'u traile' de com—

merce i'chéco—slooaaue yue les entrées ont'dv auymenté; elles ont légérement díminué' dans les (lerniers mois de l'année.

Les données (lc Pexporta—tion re—

,l'létent les difficultés de placement des pro-—

duits agricoles. Un fléehissement sensible slest produit tant pour les céréales one pour les animaux de boucherie. Kaspar—""

tation de volaille méme siest moins déve—

loppée on*au cours des années précéde'ntes;

seules les exportations illobjets fabrigue's ont pris un élan digne de mention. Dans—

ces circonsiances, la balance a empire vis—

a-vis des pays étrangers. A llégard de la Tchéco—Slovaguie, le passif a été de prés de 124 millions de pengős (plus du tiers de lünecédent des importations). ()uoigue vis- a-vis de l'Autriclie, on ait eu un excédenf

'd'exportations (75 millions de pengősi,

celui-ci a été bien infe'rieur a celui de 1926 (131 millions (le pengős). Les importations allemandes ont augmenté de plus de 46"

millions de penyős; les exportations hon——

groiSes en Allemagne ont été infe'rieures de 6 millions de pengős a 1926. Donc, tandis oue, grace au maximum de favour dona—

niére accorde' a elle, llAllemagne a, sans aucune contre—partie, augmenté de 30?) ses exportations en Hongrie, celle—ci y a perdu du terrain (par suite de l'application- rigoureuse des mesures sanitaires anima—

les). Du cőte' de la Roumanie, il rfy a pas eu d,e'cart notable. A Pe'gard du Royaume * des Serbes, Croates et Slovénes, la balance.

active en 1926, est devenue passive, et ses!

soldée par un eacce'dent (llimportations de 8 millions de pengős. La situation a singu- liérement empiré vis—á—vis de Fltalie, ce ami a eu pour cause la dímínution des exporta—

tions en ce pays. Envers les pays occiden- taur, le passif a également augmenté, a pause de l',augmerit(1ti()ri (le [importation

(le textile. '

*

A világgazdaság sok válságos eszten—

deje után az 1927. évben kétségtelenül j— A vulás állapítható meg. Az ipari term az év folyamán Európában állandóan—é

—l91— 1928 hető élénkülest mutatott és csak az év

utolsó hónapjaiban állott meg. A májusi világgazdasági konferencia, ha konkrét ered- ményeket nem is ért el, mindenesetre alkal—

mat adott ar)", hogy az európai államok kiküldöttei közvetlen eszmecserét folytathas—

sanak, s az ezt az év vége felé követő gaz—

dasági konfereneiímak már határozott ered ménye is volt: sikerült ugyanis az eddig noli me tangere ,. kerekedelempolitikai k('*rd('*sekről nemzetközi testület előtt tanács—

kozási kezdeni.

A gazdasági javulás útja persze to—

vábbra is rögös maradt ('*s többszőr meg——

megakadt, desem :) német, 11):'_)jusi ,,fekete péntek", sem az angol—orosz szakitás nem tudott, hosszabb depresszh'n, okozni. Keres—

kedeknnpolitikai téren sem tisztult még teljesen :) _xhelyzet, :) beviteli tilalmak, :) kiviteli korlátozíwok, :) kontingent:')l:')si rendszer több országban még" mindig erő*

sen tartja m:);§fat. Az :)grár—()rsz:')gokban pedig; :) me/on'udlsae- ('*rt('*kesít('*s kérdése kezd ho§ato§abb :) gazdasági élet legfőbb pr(')bl('*m:')ja lenni. A világpiaci árviszo- nyok sem jutottak még nyn§_*;§'(')pontra. A Mississippi áradása nyomán :) nyerspa- mutárak emelkedtek ismét m:)"asr: A szentermekisi válság amely már ('*v ek óta kisért. sem oldódott meg, A szénkérdés—

nek nagy j(*lent('is('*g('*t mutatja az :) sok intézkedés, amellyel :) leg'tőbb európai al—

lam :) beltőldi termeiés('*t védeni)4yekezett.

Ez :) kérdés is, úgy látszik, még sokáig foglalkoztatja :) vilama/dangot A szén vagy olaj, újabban pedig az (*l(*ktritik:')l:')s kérdése az eldöntendő probléma. Az ipari racionalizálás is nagy léptekben előreha—

ladt, ebben Magyarország sem maradt

hátra. Az év tolyaman az ipari termelés kérdésében az angol ipari érdekelts('*geknek sikerült az összes európai jelentősebb ipari termelő államokat konferenciára őssze—

gyüjteni, ahol :) legfontosabb ipari kérdé,—

sek képezték szakszerű megbeszélés tár—

gyát. Valutáris téren sem volt olyan na—

gyobb esemény, amely a nemzetközi kiil—

kereskedelmi forgalomra bénítólag hatott

volna. ;

A gazdasági életnek :) vázolt javulás:

Magyarországot sem kerülte ki. A gazda- sági élet élénküleséhez nilnnk hozzájárul- tak :) tomegesen megindult beruházásoktS.

Az ipari termelés várakozáson felüli előre haladást tett. Ebben :) helyzetben :) keres- kedelmi mérlegnek rosszabbodása volt különösen szembeszökő kedvezőtlen je- lenség. A helyzet komolyságát legjobban

mutatja az, hogy a kereskedelmi mérleg romlását nemcsak :) kormímykörők ('*s az ipari termelés fejleszt('*sét term('*sz(*tszer)'i- leg előtérbe állító nagyipar kísérték mind—

inkább fokozódó figyel:*mmel, hanem az a kereskedelmi érdekeltségben is aggo:

(lalmat keltett Nem lehet tagadni annak az igazságát, hogy a tőkét importáló Magyaror—

szag fizettési mérlegének legfontosabb pasz—

szív tétele a külkereskedelmi mérleg behoza—

tali többlete: Nem is lehet vitatni a mai gazdasági teóriák mellett azt hogy a kül kereskedelmi mérleg növekedő passziviw tása, növekedő :)(l(')ss:')gterhet, tehát több és )):ig§obb'gazdasági tiiggő hel§ zetet j.elent Magyarország külkereskedelmi mer—

lege, amely az új v:')mtarifa ('*letbel('*pt(*t('*se óta elég kedvezően alakult, hisz az 1925.

évben :) passzívum csak 46 millió pengő volt, az 1926. évben is alig haladta meg :) 82 millió pengőt, az elmult esztendőben közel járt :) 350 millió pengőhőz. A IDÖP leg tehát több mint 280 millió pengővel romlott. A behozatal értéke az 1926. évi 952 millió pengőről 1.147 millió pengőre emelkedett. ugyanakkor :) kivitel értéke 870 millió 1')engőről 801 millió pengőre csökkent. A mérleg rosszabbodása )tehát két főtenyezőre vezethető vissza, :) beho- zatal emelkedésére és :) kivitel csökkené—

sére. A kettő közül a nagyobb figyelmet :) kivitel csökkenése érdemli. A 260 millió—

nyi passzívum—n(")veked('*sb('il kereken 70 milliót :) kivitet visszaesésének rovására kell írnunk. Az agfrár M:)J,y::)rország agrár- kivitele mintha megtorpant volna. Az 1927. év második felében, a lisztet is gabo—

ná'a átszámítva, 4'4— millió metermázsa búzát és rozsot exportált az ország az 1926. évi második félévi (i't) millió méter—

mázsával szemben Egyedül ennél a tétel nél közellőt) millió pengő :) vesztesef'. Meg—

dobbento :) visszaesés :) (lisznozsírnál és szalonnanál, (alamint :) friss és elkeszitett búsnál és végül :) tengerinél is. A disznó- zsír és szal()nn:')n:')l :) csökkenés 15 millió pengő, :) Cs(*,h—Szl()§r:')ki:')val kötött kereske- delmi szerződés tehát itt semmi javulást nem idézett elő. A friss és elkészített hús—

nál Németországból állategészségügyi jel—

szavak alatt szorították ki a magyar félsertést akkor, amikor, mint látni fog—

juk Németország szinte minden ellenszo!

gáltatás nélkül élvezi :) legnagyobb ked vezménvek alapján azokat az előnyöket, amelyeket hosszú harcok után az ország ipari téren más államoknak a megkötött szerződésekben volt kénytelen engedni.

; Ez szám.

A tengeri-kivitel is közel 18 millióval esett vissza. Itt egyedül a rossz termés magya—

rázza az export visszafejlődését.

Az 1927. évben már a világpiaci árak sem befolyásolták olyan kedvezőtle—

nül az exportot, mint az előző években, mert az exportindex és az importindex ebben az évben már sokkal közelebb állott egymáshoz, mint az előző években.

A behozatal terén a beruházások okoz—

tak elsősorban emelkedést. A beruházási célra érkező áruk között az építkezésre szolgáló nyers- és megmunkált fa áll az első helyen 27 millió pengőnyi emelke—

déssel. A beruházást szolgáló nyersanya- gok értéke 2 millió pengővel, a félgyárt- mányoke' 4'5 millió pengővel emelkedett.

A gyártmányok között még a gépek érdemelnek említést, ami a gyári be- rendezkedésekkel van összefüggésben.

A passzívumnak 260 milliónyi emelke—

déséből tehát 70 millió a kivitel csökkené—

sére, 50 millió a beruln'izásokra jut, ma—

radt tehát még kereken 140 millió pengő emelkedés, ami további magyarázatot igé—

nyel. Mint már előzőleg is említettük, a magyar ipari termelés 1927-ben általában kedvezőnek mondható, az import emelke- dése tehát az ipari termelést nem fejlesz—

tette vissza. A 140 milliónyi még ,,elszá—

molatlan" többlet tehát csak a fogyasztás emelkedésében lelheti a magyarázatát. En—

nek igazolására idézünk egy—két szám—

adatot. _

A Magyar Statisztikai Szemle 1927. évi 12. száma között egy összeállítást a fény—

űzési cikkek behozataláról. A fényűzési cikkek importjának értékét ezen az ala—

pon számítva, az 1927. évre 90 millió pen—

' gőt kapunk, közel 30 millió pengővel töb—

bet, mint az 1926. évben. Ez a 30 milliónyi

többlet talán a legjobban igazolja azt, hogy a belföld fogyasztóképessége a gazdasági élet megerősödése folytán mennyire meg- növekedett. A vámok mérséklése, amelye—

ket az 1927. évben ezekre a cikkekre nyuj- tottak a kereskedelmi szerződések, egye—

dül nem'magyarázhatja meg a fogyasztás- nak itt közel 50%--os emelkedését. Mond—

hatni, majdnem kizárólag a fogyasztás

emelkedésével magyarázhatjuk a pamut—

szövet import-emelkedését is, ami ugyan

értékben csak 5 millió pengőt tett ki, súlyban azonban közel járt a 25.000

(lehoz, mai mennyiségben 25%—os emel—

kedést jelent akkor, amikor a belföldi ipar majdnem mindig teljesen foglalkoz-

_199—

1928

tatva volt. A, pamutfogyaszt'ás emelkedését még egy számmal is megvilágíthatjuk., A félgyártmányokat és gyártmányokat is nyerspamutra átszámítva, apamutfogyasz- tás a világháború előtti fogyasztásnak 75%-a volt, ami rendkívül nagy javulás, ha figyelembe vesszük a női ruházkodás—

nak, a világháború előtti állapothoz ké,—

pest forradalmi átalakulását" A gyapjú- szövetimportnak mennyiség szerint több

mint 3095-es emelkedése is legnagyobb

részben a növekedő fogyasztásban találja magyarázatát, bár ebben az iparágban/u már nem beszélhetünk a. termelőképesség—

teljes kihasználásáról. Az úgylátszik hősszú ideig minimumra vísszaszoritott ruházko—

dási igények gyors ütemű kielégítését bizo—

nyitják a nyerspamut—, pamnt— e's gyapjú—A l'onálbehozatal emelkedő számai is.

A forgalom megoszlása havonta.

A külkereskedelmi forgalom hónapok szerinti alakulásáról az I. számú tábla tá—

jékoztat. A mérleg mind a 12 hónapban be—

hozatali többlettel zárult s még a gabona—

export megindulása utáni három hónap- ban,, is., havonkint több mint 80 millió pengő volt a passzívum. A behozatal is ebben a három hónapban, augusztusban, szeptemberben és októberben volt a leg—

!. A külkereskedelmi forgalom hónapok szerint.

Mouvement du commerce emie'm'eur par mois.

*,19267

' ?

;j-itöbblet Excédenldesím lations1- expo:iationst—H

exlportatíons($) tatíons—eldes

Behozatal ieYi(e)többi.—t

Importations Kivtel_ Ezportatmns Behozatali(——),kivi lmparratz'o'ns Behozatali ;Excédentdesímpor

teli(

!Behozatal

millió pengő —— millions

l ,, ;,

62-1i—t— 16

ös-a' 13-0 57-0 234 50-5 urai 57-4 sa 61'6 61; 837 551 188 es

! sm 4— 391075 IK. 3880 913 —;— 331150

X. . . ;9461u2-3 4— 17'7lll'8 XI. . . j95'6 939 —— nun-a' xn. ,105-0 885 —— 15-51035 PXH- ába-208697 — §:an

'? §

]. . . ' 60'5 Il. . . 718 Ill. . . — 804 IV. . . ' 704 V. . . ' 663 VI. . . , 68'2 Vll. . . f? 73'9 VIII. ; 778

73'8 78'4 97"!

916 924

?

2. szám.

nagyobb. A szeptemberi behozatal értéke 115 millió pengőt tett s a másik két hónap- nak a behozatala is meghaladta az össze- omlás óta a legnagyobb behozatalt mutató 1926. évi december hónap importját. A ki—

vitel visszaesése külőnösen az év utolsó négy hónapjában volt feltűnő, ami, mint már említettük, elsősorban akgabonakivi—

tel visszaesésével magyarázható.

A behozatal árucsoportok szerint.

A behozatalban legfontosabb áruk for- galmának alakulásáról a II. A) számú tábla közöl részletes adatokat.

A behozatalban, mint az 1926. évben is, a nyers- és megmunkált fa csoportja foglalja el az első helyet. A behozott fa mennyisége 2 millió cl-val emelkedett, az értéknél azonban az emelkedés 22 millió pengőt tett, mert az építkezések foly—

tán a. fenyőgömbfa és a fűrészelt fenyőfa, importja rendkívüli mértékben felszökött.

Fenyőgömbfabehozatalunk kereken 3 mil—

lió (I—át tett s a fűrészelt fenyőfa im—

portja majdnem elérte a 6 millió g—át.

A faárakban a világpiacon az 1927. évben az 1926. évvel összehasonlítva, nagyobb változás nem volt. A pamutszövetimport különösen a Cseh—Szlovákiával kötött keres- kedelmi szerződés életbeléptetése után élénkűlt meg. Az év utolsó két hónapjában a kereskedelmi szerződés hatása alatt meg- nagyobbodott behozatalban már határo- zottan észlelhető az átmeneti növekedés hanyatlása. Az import értéke a nyerspa- mutárakban beállott világpiaci áremelke- dés ellenére, nem növekedett ugyanolyan arányban, miiit az import mennyisége, aminek az az oka, hogy a kereskedelem a cseh-szlovák kereskedelmi szerződés életbeléptetésének a reményében még az április—május hónapokban nagyobb meny—

nyiséget kötött le. A rendelések leszállí- tása azonban esak a szerződés életbelép—

tetése után történt, ez különben kitűnik abból is, hogy a, szerződés életbeléptetése előtti hónapokban a pamutszövetimport sokkal kisebb volt, mint általában szokott lenni. A textíliák másik igen fontos eso—

portja —— a gyapjúszövetek —— még jobban reagált a cseh kereskedelmi szerződésre.

Közvetlen a szerződés életbelépteti'tse után augusztusban megsokszorozódott 'a gyap—

júszövetek importja. A szeptember és ok- tóber hónapok importja is rekordszámo- kat eredményezett, a két utolsó hónapban azonban már itt is nagy az import vissza-

; 193 _

esése. Decemberben pl. a behozatal már alig haladta meg az 1800 (I—át, holott ok- tőberben közel 4.300 (; volt. A fogyasztás nagymértékű emelkedését igazolja a se—

lyemkrepp és a selyem- és i'élselyemszöve—

tek behozatalának több mint 40%—kal 'aló emelkedése is. Ennél az árucsoport—

nál azonban sohasem szabad megfeled—

kezni arról, hogy a behozott áru értékének körülbelül 410%-a a passzív kikészítési el—

jáiás igénybevételével festés vagy nehezí—

tés után jön vissza belföldi fogyasztás cél—

jaira, az alapanyag tehát a magyar ipar terméke.

A beruházások okozta gazdasági fela letndiilés és a fogyasztásnak előre nem várt mértékben való emelkedése a behozatal majdnem minden fontos tételének import—

ját megduzzasztotta. Az import emelkedése azonban legalább is az év %nagyobb részé—

ben nem idézett elő visszafejlődést a bel—

földi ipari termelésben, ha a külkereske- delmi adatokból szabad következtetni az ipari termelésre. Az import emelkedése ugyanis nemcsak a gyártmányokra, ha—

nem az ipar táplálására szolgáló nyerSA anyagokra és í'élgv'z'irtmányokra is kiter—

jedt. A szénimport 3 millió g-val emel—

kedett s a már említett széntermelési válság lehetővé tette, hogy az 1927. évben a 15 millió (I szénért még valamivel keveseb!

bet fizessen az ország, mint az 1926. évben importált 12 millió (I—ért. A nyersanyagok közűl legnagyobb arányban emelkedtek a textilipari nyersanyagok, a pamut, a gyapjú, és a juta, növekedett a pamut— és a gyapjú- l'onál, valamint a selyem és a selyemfonál importja is, ami ismét annak a bizonyítéka, hogy a behozataltelőre nem várt megerő—

södése nem eredményezte egyúttal a textil;

ipari termelés csökkenését. Ez különben kitűnik abból is, hogy a textilipar beren- dezkedését még ebben az évben is nagy arányban folytatta, mert a Magyaror—

szágba 1927-ben behozott textilipari gépek mennyisége kereken 80 ezer (; volt, ami—

ből 48 ezer (; esett a szövő- és szővekötőn gépekre. Ez azonban nem mind új gép volt mert ebben az évben is előfordult, hogy

egy Vállalat gyárát Magyarországra telepí—

tette át. A 80 ezer g-nyi behozatal jelen—

tősége még inkább szembetűnő akkor, ha ezt a számot szembeállítjuk az 1926. évi behozatal mennyiségével, amikor az import 38 ezer (I-át tett.

A vasipari termelés nyersanyagainál és félgyártmányainál már nem volt ilyen

mm

ll. Magyarország külkereskedelmi fofgalma az 1926. és 1927. évben: **

Commerce escte'rieur'de la Hongrie en 1926 el 1927.

A) Behozatal — A) Importalions Az áruk, illetőleg árucsoportok megnevezése

Désignation des mav'chandises el des groupes de marchandises

'; HAZÖS—mnck

Érték ezer P—hen " "fa—ában ' Valem'mmilliers Pourceut. _

de ]) de lavaleur total:

Mennyiség g—ban, db ban v. purokban

giiaizlíté m g.,yn pieces on ezi patres

,_ "1920 : 1927

Egység——Um'lé

1020 1927 1027 .

Nyers és megmunkált fa —— Bois brut el ouvre' . Pamutszövet —— Tissus de coton

. Szén —— Charbon . . . .

Gyapjúszövet —— Tissus de lame . . . .

Gépek és készülékek — Machines et appareils . Papiros és papirosáruk —— Papicr et articles en papier Pamutfonál és —ce'rna —— Fils de cottm el fils retors Nyersfémkek — Mélamc bruts .

Ásványolaj —— Huilcs mineralcs

Kikészített bőr —— Cuirs prépare's Vasaruk — Oni/macs en fer . . . . Gyapjúfonál —— Fils (le laine . . . Gaze, kreppszövat,tíszta selyemből -——

de soie fagon crépe . . . . . .

Nyersdohány — Tabac bm . . . . . . . . . Selyem- és félselyemszövet —— Tissus de soie el

demi—soie

Selyem és selyemfonál — Saie el űls de soie Nyersbőr —— Peauw brutes . Nyerspamut — Colon brut .

Villamosgépek és készülékek ——

reils électrigues. . . . . . . . . veg és üvegáruk —— Vcrres el veweries Nyers rizs —-* Riz brut

Gyapjú —— Lama . . . . . . . . . Déligyümölcs -—— Fruits du Midi . . . . Vasfélgyártmányok —— Demi—produits en fer

Kaucsukáruk —— Articles en caoutchouc .- . . Személyszállító automobil — Autos pour personnes . Prémbőr. kikészített .— Pelleteries apprélées . Nyerskávé — (Ja/'a' brut . . . . . .

Nyersjuta ——- Jute brut . . . . . . . . . . Kötöttáruk, pamutból w- Articles tricotés en coton Nyers- és ócskavas —— Fcr brut et fermille

Vaséto __ Minemi de fer . . . .

Gazes, tissus

Maohiiies .et 'ap'pa:

20283 539!28.098.658 95.300 118780 12249000 15,174.458 25.525 34 383 141141 215091 584344 690.871 68.209 91 439 184171 230 150 1,33l.487 1,658.227 16 555 17.163 113330 158.613 31.037 43.237

1.347 47.325 1.543 4.049 52.841 54.615

1135 9 09

613

5 27 3 87 362

378

310 2 49 200 196 1'84

141—

270 137 , — 082 131 3130

108.025 86.556 58 348 50.160 36.823 34.466 35 990 29.527 23.752 19 856 18.707 17.544 13.418 25.674 13 013 7 .763 12.431 12.949 9.949 10.889 9.190 9.474 6.162 7.330 7.568 8.318 6.970 9.390 5.527 9.688

628702 705.4l4 7.582 7.354— 080 3,379.684 4,025.608 6.665 a 7.246 070

130.870 92.002 57.533 57 369 47.409 39417 38.013 31.821 26.473 25.112 24.065 22.582

22.153 21.438 17.239 16.065 15.869 15.196 13.156 12.034 11.870 11.785 1 1.505 9 482 9.475 9.4 ! 2 8.747 8.536

8.509

7.885

aaunnu:arxuu,o

2.060 35. 77 !

2.089 8.951 67.750 76.069 18.856 206340 266.492 21.460 263144 242726 12 925 2) 20.1 17 .

1.628 36.467 92.279 2.681

12.957 169515 195.703 13.877 161 458 179.559 8.844 :) 15.786 1.148 31.444 56.149 2.891

1 04 114 096 l'Ou 065 0 77 079

(l'87 0'73 0'99 0'58 1 01

xsvsucuxd6383€

Összesen — Total Egyéb áruk — Aulres marchandises

_ l

.:

46,143.371 52,650.072 "(19.649 838.355 75'59

700710 874201 ]

pár .

paíres 1,014.475 1,165.251[332-412308-44224'41

(; 9.208.49510.116.174

drb píéces

__ Behozatalwösszesen —— Importations totales .

874201 31 332350 700710 (

' 1.014475 1,105.251 952061

pggrresl

014007; 10000

C1 ! 55,351.866 62. 766240 , ai.

1) 1.386, a) 1.733 drb :— piéces.

nagy 37 emelkedés, magyarázatra szorul

azonban a vasáruknak 40 százalékot ki-

tevő ínwortemelkedése. A finomabb szer- számoktól eltekintve, az emelkedés itt a legnagyobb részben a beruházásokkal függ össze. Kedvezőbb a kép a fémipar szem—

pontjál'u'ú, mert, a nyersfómek importja 30

*,száwzalékkal omelkedetl. A góp- és elektro—

technikai ipar gyártmányainál is a behoza—

lalban nagyarányl'l emelkedésröl kell be—

számolnunk. A textilipari gépek, behoza- láról már megemlékeztünk. vzenkívül kü—

lönösen a mezőgazdasági gépek, elsősorban a traktorok és ekék, valamint a varrógé- pek, hús— és sütőipari gépek növekedése omlíthető.

'2. szám. —— 195

B) Kivitel. —— B) Eacportations.

* Az összérték

dIg-eglgr; iöégpfg—Égxán Érték ezer P-b'en P "fa—'ábIÉIld

* ' 'mrcen ; uantit en , en ví MS Valeur en mzllmrs ' , .

O 0; mg aims; e, ] de P la tuleur

! p 1 * totale

;

Az áruk illetőleg árucs0portok megnevezése Dés7gnazion des marchandises et des groupes

de marchandises

Egység—Unité

1926 1927

1926 I 1927 1926 1927

Búza % Froment . . í 4,036.882 3,112.608 135627 105132 15'59 13'13

Vágó és ivásállatnk — Animaax de boacherie

; ,

et de wait . . . . " ; 318097 245.082 94.582 91.811 10'87 11'47

Ebből _. [)011/:Sznrxasmarha —— Bűles(( come . 5 91.544 74.015 48.012 45.429 562 568 Sertés " Pmcs . . . . , . ; 157748 116 507 31 346 29.984 360 375

Ló — ('hermaux . . . . . . ; 29.823 29.922 13.645 15.466 157 103

Liszt —— Farinc . . . , . . . . . . . § 1,563 918 1,643 500 80.999 781 9 93! 9'7'7 Baromfi — Volaílle. . . . . . . . . . ;. ') 138461 *)165 197 39.235 42.786 451 534 Ebböl -— l)ont.' Elő baromfi Volaillc riwmte . ; 2) 36.564 5) 38.524 8.909 9.526 102 1-19

Leölt baromfi ————— Volaílle mm'lc . j 3) 101 900 6) 126673 30.816 33.210 " ' 4'15

Rozs —— Seigle . . . . . . . . . . . * 2200999 1,374.582j 50794. 40.614 ' 5'07 Cukor —— Sucre . . . . . . . . . . . § 662125 671735 27.881 29 904 ' 3'74 Tojás —— Ocufle . . . . . . . . . . . 168.3*'9 142.425 29.991 23.981 52. 3 00

Toll —— Plumws . . . ? 24.700 29 882 16 754 20.757 ' ' 2'59

Gépek és készülékek — Blachmes el appareíls ; f 92 972 101617 15.421 17.529 '. 2'19

Dísznózsír, szalonna -... Saindoum, lard . . * 162.871 82.666 32 887 17.235 " 2'15

Árpa —— 01ge.. . ; . 478156 527 570 11.878 16.669 '. 208

Villamosgépek és készülékek —— J'Wachincs et 9 : :

appareils éleclrígaes . . . . . . . . 3 37.998 29.817: 18 169 15.807 ' . 1'98

Gy_apjú —— Laine . . . . § , ; 63.323 47.600: 184226 15.330 , ' 1392

Vastélgyártm — Demiproduits enfer . . . ; 411076 661873 9.900 13 881 " 1 73

Vasáruk -— Oumages en fer . . : 176695 210363: 11.969 13.207 . ' I'h'ő

Lóhere— és lucernamag -.- Goaines de tre/le —'

et de lazcmc . . . : ' 31.085 17.633; 6.672 12.183

Friss és elkészített hús, kolbász — Viande §

frais/le et [nőpare'e saucisse. . . . . . 125393 35 .131 24.652 10.403 Pamatsyövet —-— lis-sas de coloa . . . . . , 5.835 10 905 5.642 10.240 Olajosmagvak —— Graines olmgincases . . . 232.601 23.342; 9.831 9.858 inss gyümölcs —— Prazts frais . . . . . 206503 260 485' 6 285 9.056

Szesz w Alcool. . . . , . . . . ._. 155967 156153 5.226 8.080

Bab száraz —— Harzcotssem . . . . . . 642534 2972441 12912 7.802

Tengeri —— Mais. . . . . . . . 1,414.547 313546 25.036 7.293

Burgonya —— Pommcs de terre . . . . 1,357.182 724 3723 9.141 7.151 Kikészitett bör __ Cairs prépaae's . . . . ,, 5.801 11 218? 3.170 6.505

Zab —— Avoine . . . . . . . . . 448614 260358? 9.038 6427

Nyersböx — PJaaac bruies . . . . . . . ,, " 20 802 18 1401 6.181 6.873 —

Friss főzelék —— Légames frais . . 479902 291216 7.537 6.237

Ga7e, kreppszövet tiszta selyemből — Gazes, . ;

tissus dc soic fagon (répa . . . 413 804 8.510 6.0803

Selyem és selyemfonál —— Soie et űls de soie ** 2.193 2.308! 4.284 4.944 Gyógyszemk —— Médicamew/s . . . . . . , _ 1.146 2.457? 2.110 4921

drb 318 097 245.082 Osszesen—H Total . . . . . . . [72.38315347086 11,499.465

drb ——

még? 19.353 6.180

Egyéb áruk —— Autres o'nanrhandises . ..papims 42.516 41.078 (. ' . 134628 A 16292

(; 10,627.157 8,750.809 -

34.983 665.845 ; 8318

*?Fb 337450 251262

pzcces

Kivitel összesen — E.tportalz'ons totales pfll' 42.516 41.073 869.729

— 17"? 25974343 29250274

1) 9,876.196, 3) 3,425.999, 3) 6,450.197, *) 10,428.460, f') 3,647.798, 6) 6,775.662 drb _piéces.

A papirosnak az Összeomlás óta évről—— nél .17 emelkedés legnagyobb lészen nvels

évre észlelhető enwlkedése az 1927. évben ásványolujra jutott. A belföldi fOU gyasztó—

sem állott meg. Az import több mint 690 képesség élénkülését jellemzi a rizs kávé ezer (I-ál tett. a növekedés kereken 100 vegül a déligyümölcsök behozatalának ezer (yát ért ol. Az asványolajfélék— elég jelentékeny tórhódíh'isa. A behozott

zamf

személyszállító automobilok száma 1.733

darab volt az 1926. évi 1.386 darabbal szemben. "

A kivitel árucsoportok szerint.—

A legfontosabb kiviteli áruk és árucso—

portok részesedését a kivitelben a II. B. sz.

táblázat tartalmazza. A kiviteli adatok a mezőgazdasági cikkek értékesítési nehéz- ségeit tükrözik vissza. A búza, rozs és ten- geri kivitelének nagy visszaeséséről már a bevezetésben megemlékeztünk. Az 1928.

év első fele aligha hoz változást az export—

ban. Nem látszik valószínűnek, hogy 2 millió g—val kisebb kenyérmagtermés mel- lett (a rozstermés kevesebb volt ugyanis, mint az 1926. esztendőben) 2—2'5 millió g-nál többet vigyünk ki, mert az 1926.

és 1927. év első felében a búza-, rozs; és lisztexport, a lisztet a szokásos módon ga—

bonára átszámítva, 23 millió g-át tett. A tengerikivitel sem fokozódhat az előzetes termésbeeslések alapján.

A gabonafélék között egyedül az árpá—

nál számolhatunk be élénkülésről, ahol a kivételesen elsőrangú minőségű termés folytán a nyugati országokban is sikerült

nagyobb mennyiségű sörárpát amely : 1.—

A mezőgazdasági értékesítés nehézség

nemcsak a gabonánál, hanem a vágó— és;

lgásállatoknál is sok gondot fognak még okozni. Ausztria, Cseh-Szlovákia, Német—, ország és Svájc, —— azok a piacok te—z hát, amelyek Olaszországon kívül első—Nr sorban jöhetnek szóba a vágóállat érté-__

kesítésénél, —— mindnyájan a mezőgazda—f sági termelés megerősítését tűzték ki célul. A cseh-szlovák 'állatvámok, az oszt—

rák vámnovella, a német és svájci állat—%

egészségügyi intézkedések, mind ezt a; _ célt szolgálják. Hogy a kitűzött cél milyen határozott, meglátszik a magyar kivitel adatain is. A szarvasmarhakivi—íjf tel 92 ezer darabról 74 ezer darabra, a sertéskivitel 158 ezer darabról 117 ezer darabra esett. A disznózsír és szalonna ex—

portja az 1927. évben a fele volt az 1926.

évi exportnak, 83 ezer (; az 1926. évi'lölt

ezer g-val szemben. A friss és elkészített;

hús exportjának nagyarányú visszaesésérőii már volt szó. A vázolt helyzetet csak némi—

leg enyhítette a sertésárak 1927. évi emel-v kedése, valamint az, hogy a kivitt szarvasá marhák értékében sem mutatkozik olyan csökkenés, ami a darabszám után várható 1". Magyarország külkereskedelmi forgalma gazdasági ágak és rendeltetés szerint az 1926.,

és 1927. években.

Commerce extérieur de la lIrmg'rie suimnt les branches économigucs et la destination, en1926' et 1927.

A nyersanyagok, félgyártmánvok

!

Behozatal —— Importations ) _{Kivitel —A-} Emparíatious

1925 1927

1927 és gyártmányok megnevezése

De'sz'gnatíon des matiérvs premie—

res, des demi—produits et des articles fabrzgue's

Valeuren milliersdeP "ln-ában n%dela valeurtolale i v i !

Val/m'm mzlliersdeP ;AzöSszérték Ole-aban valeurtotale milliersdeP 'Ha-ában valeurtotale Valeurm millíersdeP "a,—ánan En0/0dela valeurtolale

ÉrtékezerP

;;Azösszérték

: l [

§Értékezer? EE

% I

I. Élelmezési és élvezeti cikkek Articles alimentaircs et boissons ll. Elő állatok — Animaum sur

pied. .

III.A mezőgazdaság és ipar segédanyagai —— Matieres auwi- liaims de lagricutture et de lindustrz'e. . . . . IV. Ipar —— Industrie

1 l 5. 522 748.440

1214 7861

s,Azösszérték Azösszérték

;ÉrtékezerP( l l l

ÉrtékezerP 3En%dela

§En0/0dela _uValeuren ;S l l l ; ; l ( l l !

496.594 38.951

103.821 f 101541

121444 925 1041

75.227 194.087

8'65 22'31

46.009 218.872 1

Összes árúforgalom —— M onve—

ment total des marchandises . 952061

Ebből _ Dont : !,

Nyersanyagok m-Matiézes pre- )

muws . 305389

F élgyai tmányok duits. .

Gyartmányok —— Articles fabri—

gués . . . . . .

100'00

. . . . . 82—08

—— Demi-pro- §

214081

45'44 432591i

22'48 '

l ,146.797 86932? 10000 800478

349451 605725 ' 6965 513158 *

273450 371103 426 45.288

242027

523896 226894 ; 2609