A mai Magyarország bányászata

(1)

9—12. szám. —— 336 — 1923

gyobb részében a rozs elvetése befejeztetett és a búzavetések befejező munkálatai most folynak.

Jugoszlávia. Az eső mennyisége október hó folyamán elégséges volt Szlavóniában, Horvátországban. Dalmáciában és északi Szerbiában, egyebütt ritkább volt.

Október vége felé az őszi vetési munká- latok kedvezően előrehaladtak és sok vidé- ken a vetések jól fejlődnek.

Olaszország. A téli gabonaneműek vetési munkálatai, melyek jó körülmények közt in—

dultak, a továbbiakban késlekedtek ésrész- ben félbeszakadtak a déli vidékeken közbejött szárazság folytán. Különösen nehezek a szán- tási munkálatok az agyagos földeken. Az első vetéseknek rendszertelen csirázásuk volt.

Lengyelország. Az őszi vetési munkálatok jó körülmények közt és minden késlekedés

nélkül mentek végbe.

A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet távirati jelentései.

Renseignements téle'graphigues de l'Institnt International d'Agriculture á Rome.

,,Ausztráliának búzával bevetett területe körülbelül 4 millió hektár." (Érkezett 1923 október 10—én)

,,Argentinának várható termése búzából 67',7 lenmagból 193 és zabból 8'5 millió métermázsa." (Érkezett 1923. évi október hó

16-án.)

,, Argentínában a kedvező aratás megerő- síti az októberi terméskilátásokat, Nyugat—

Ausztráliában a búzatermés jó, Közép-Ausztrá- liában igen jó, Viktória legnagyobb részeiben kitűnő, Uj——Walesben legnagyobbrészt kielégítő az északi kerületekben gyenge. (Érkezett

1933 nov. 16- án. )

Exportáló országok kivihető búzafeleslege

1923 augusztus hó l- től 1924 július hó 3l- -1g

260 millió métermázsára becsülhető impor- táló országok maximális szükséglete ugyanezen időszakra 195 millió métermázsaf (Erke—

zett 1923 november 24 én.)

§)

,,Öszi gabonaneműek vetési munkálatai kedvező körülmények mellett fejeztettek be Spanyolország, Jugoszlávia Lengyelország és Ausztria nagy részében; késtek a vetési mun—

kálatok Németországban az esős időjárás miatt, Bulgáriában és Dél—Olaszországban a száraz- ság miatt. Megmű—velt terület Algirban nagyobb a mult évinél, a legutóbbi esőzések Tunisz- ban a munkálatok előrehaladását lehetővé tették; Kanadában őszi búza állapota jó, tavaszi vetéseknek szánt területből 4370 meg- munkálva, mult évi 480/0— kal szemben. Egye- sült- Államokban az időjárás általában ked- vező, első vetések állapota jó. Indiában a búzavetések területe a közepesnek kissé alatta van.(Érkezett 1923 november 24- én.) ,,Románia tengeritermése 44' 2 millió méter—

mázsa. " (Érkezett 1923 november 24- én.) ,,Ausztrália búzatermelése 32 7 millió mé—

termázsa (Érkezett 1923 december 14- én.)

..-u-u-u-n-u-Ill-nnIII:-...nin-lun-n-n-uu-n-nu-un.-...nlllllll-Ill-ll-ln-l-lululs-llllllllIllIllll-lll-

IPAR e

nil-l.-III-I.u-...-un.-...-lud-Ill-ll.-l-nun-I-llllllllcnlnnlnn...-n.:-ll-null-nnn-u-nn-n-nnnnnun-nlll-u.n-nInn-unnnnunnlllillllll-

A mai Magyarország bányászata.

Exploitatz'on miniére de la Hongrie actnelle.

Magyarország gazdasági erőforrásai között mindenkor jelentős szerepe volt a bányászat- nak. A magyar bányaipar évezredekre vissza—

nyúló történeti multra tekinthet vissza. A hon- foglalást megelőző időkben a guádok, dákok és rómaiak már virágzó fémbányászatot űztek Magyarország területén s az Árpádházi király ok törvényei között többet találunk, amelyek a bányamívelés fejlesztését célozzák. Már a korai középkorban rendezett bányavárosok tanus- kodnak Magyarország fejlett bányászatáról s bár a bányászatot főleg idegen telepesek inívelték, a magyarországi bányásznép szere—

tettel folytatta, fejlesztette mesterségét s abban oly jó hírnévre tett szert, hogy a történelmi feljegyzések szerint számos esetben fordultak idegen uralkodók a magyar királyhoz, fém- bányászathoz értő munkásokért

Különösen a nemesfémbányászat emelke—

dett magas szinvonalra, de csakhamar kifej- lődött a vasércbányászat is. És az országot körülövező Kárpátok dús vasérctelepeinek kiaknázása a vasnak rohamosan növekvő jelen- tőségével arányos lendületet nyert. Már a XIX. század végén a világ első vasérctermelő országai után Magyarország vasércbányászata

(2)

⁹²³

^' ^—— ³³⁷ ^_—

^0—12. ^szám.

'lencedik helyen állott, sőt az or'szág népes- égétIS figyelembe véve hetedik volt a sorban;

,jenkint 64 5 kilogramm vasérc jutott egy- egy ,kosra, nem sokkal kevesebb mint Francia—

rszágban (751), mely vasérctermelés tekin—

tében az ötödik helyet foglalta el

Majd a vasípar fejlődése maga után vonta szénbányászat fellendülését. A.XVIlI szá- kd közepe előtt azonban nálulAik a szénbá- yászatnak még nyoma sem volt. 1765-ben ezdte még üzemét az első magyar ásvány- zénbánya Brennbergben, melyet nyomon kö- tett a többi szénmedencék felfedezése és egywszázad leforgásán belül a régi Magyar- szág dús széntelepeinek csaknem mind- egyikén megindult az üzem, az ipar egyik legfontosabb tényezőjének, az ásványszénnek ia kiaknázására.

És a magyar bányászat a háborút meg- előző évekig lendületes fejlődést mutatott.

Az 1913. évben Magyarórszág közel háromezer kilogramm aranyat, több mint háromnegyed- millió métermázsa aranytartalmú dúsércet és csaknem 4 és félmillió métermázsa zúzóércet termelt. Az ország vasérctermelése megha- ladta a 20 és félmillió métermázsát, szén- termelése a 102 millió métermázsát, melynek 13'/0—a fekete kőszén volt. Ezenkívül 8 és félezer kilogramm ezüst, 110 ezer métermázsa ,antimonérc, több mint 1 millió métermázsa

; kénkovand, 190 ezer métermázsa mangánérc,

; négy-négyezer métermázsát meghaladó mennyi-

; ségben réz és horganyére s csaknem 17 ezer ) métermázsa rézérc került ki a magyar bá-

§ nyákból. És az ország hatalmas kősótelepeinek feltárása folytán közel két és félmilllÓ méter- 'mázsa kősó és íparsó állott rendelkezésre.

A háborús évek alatt a bányászat is le—

csökkent munkáslétszámmal dolgozott, de a bányászati termelés — főleg a hadi vonat—

kozású bányatermékek kiaknázása ——- annál nagyobb erőfeszítéssel folyt. Vasércterme- lésünk, mely az 1913. évi 20 és fél- millió métermázsa termeléssel szemben főleg a hadbavonulások folytán bekövetkezett mun—

káshiány miatt 1915-ben több mint 8 mil- lió métermázsával visszaesett, 1917—ben

ismét megközelítette a 16 millió métermázsát.

Rézérctermelésünk különösen nagy fellendülést mutatott. A háború előtt rézbányászatunk év- ről évre mindjobban lecsökkent, mert az amerikai olcsó rézzel nem bírta ki a versenyt.

Az 1913. évi 168 ezer métermázsa rézérc—

termelést azonban 1915-ben 1016 ezer méter-

mázsa követte, mely után 1917-ben 336'6 ezer métermázsa termelés következett. Nyers kő—

olajat 1913—ban 21 ezer métermázsát termel—

tünk s 1917-ben nyerskőolajtermelésünk 947 ezer métermázsára növekedett. De a háborús évek alatt egészen új s igen értékes és ered—

ményes bányamívelési ágakkal is találkozunk.

A bauxit, az aluminiumérc kiaknázása 1915-ben indult meg s már az első évben több, mint félmillió métermázsa aluminiumérc kitermelé- sével járt, mely 1917- ben 1'3 millió méter- mázsára emelkedett. És ide sorozhatjuk hatalmas földgáztelepeink kiaknázását amelyek nagy közgazdasági jelentősége aháború kez—

detén bontakozott ki, amikor a termelés megindult s oly eredménnyel járt. hogy 1915-ben 251 millió köbméter, 1917—ben pedig már 48 és egynegyédmillió köbméter földgáz állott a hazai ipar rendelkezésére.

A trianoni békeszerződés megfosztotta Magyarországot csaknem minden jelentős bányájától, a szénbányák egy részének kivé- telével.

Elvesztek arany- és ezüstbányáink, vas- és rézéretelepeink, elvesztettük antimonérc- és bauxitbányáinkat s a hatalmas földgáz— és sótelepeket, valamint az egbelli nyersolaj—

forrást. Csupán egy vasércbányánk maradt meg a rudabányai Borsod vármegyében s egy mangánércbányánk az urkúti Veszprém vár—

megyében. Van még egy kisebb aluminium- ércbányánk Halimbán (Veszprém vm.) és egy

rézbányánk Recsken(Heves vm.). A mai Magyar-

orszag bányászata tehát csaknem kizárólag szénbányászatra szorítkozik.

A volt Magyarbirodalom ásványi fűtő- anyagkészlete szakértők szerint közel 17 és félmilliárd métermázsa szénből, lignitből és tőzegből állott, melyhez hozzászámítandó az

500 milliárd köbméterre becsülhető földgáz-

készlet is, valamint az egbelli nyersolajforrás mintegy 5 nTilliő métermázsa tartalommal.

Ebből a fűlőanyagvagyonból a szén 14'3 milliárd métermázsára tehető, melynek 100/0—a 14 milliárd métermázsa fekete kőszén. A még- maradt Magyarország szénkészlete alig haladja meg a 3 milliárd métermázsát, melyből körülbelül 3'50/0, 1005 millió métermázsa jut fekete kőszénre. Amíg tehát elvesztettük hazánk területének 71'60/0-át, több mint kétharmadát, szénkincsünknek csaknem négyötöde elveszett.

Pedig a Magyarbirodalom széntermelése ——

mely 1913—ban kereken 100 millió méter-

mázsát tett — sem fedezte az ország szük—

ségletét, évenkint állandó, nagyobb szenbe—

hozatalra szorult az ország; 1913—ban, szén—

bányászatunkban a legjobb eredménnyel zárult

évben is a szénbehozatali többlet 38 és fél-

millió métermázsa volt, melyhez még 7 millió

métermázsa pirszén is járult.

(3)

9—1 2. szám. ——338——— 1923

A mai Magyarország bányászatát ismertető ladatok kettős forrasbol merithetők. Az egyik forrás a m. kir. bányahatóságok által gyűjtött és rendszeres feldolgozásban a m kirnpénz—

ügyminisztériumhoz felterjesztett kimutatások- ból áll. Ez a bányászati statisztika régi multra tekinthet vissza és pontos teljegyzéseken alapszik. Míg tehát iparstatisztikánk, különösen ipari termelési statisztikánk a kezdet nehéz—

ségeivel küzd, ami talán leginkább abban találja magyarázatát, hogy rendszeres, éven—

kint megismétlődő iparstatisztikai adatfelvétel nem történt, bányászati statisztikánk, a minta- szerű bányaközigazgatásnak évenkint történt s nagy gonddal összeállított adatgyüjtése foly—

tán, egyik legfejlettebb statisztikai águnk.

A forradalmak és az ország szétdaraboltsága által előállott közigazgatási nehézségek miatt azonban a bányahatóságok rendszeres statisztikai feljegyzései is megzavartattak s ma még mindig abban a helyzetben vagyunk, hogy 1917 óta egyik évről sem teljes ez arbányá—

szati statisztikánk.

Az 1921. évi iparstatisztikai reform, mely a nemzeti jövedelem egyik főágának, az ipari termelésnek megfigyelését tűzte ki feladatául, abból a célból, hogy nemzeti erőforrásaink másik ágáról, bányászati termelésünkről is hasonló adatok álljanak rendelkezésre, szük- ségessé tette azonos elvek szerint felépített bányaüzemi és termelési statisztikai adat- gyüjtés megindítását, mely közvetlenül a bányavállalatok adatbevallásán alapszik. Az 1921. évi bányaüzemi és termelési statisztikai felvétel eredményei szolgáltathatnak tehát egyedül teljes képet a mai Magyarország bá- nyászatának állapotáról; azonban ezek az eredmények is még ídeiglenesek, mert a bánya- vállalatok egy része hiányos adatokat szol—

gáltatott s azok pótlólagos beszerzése mind- eddig nem volt lehetséges.

A begyűjtött adatok szerint a jelenlegi Magyarországnak 1921—ben 84 szénbányája volt üzemben, ezek között 4 feketeszérf és 80 barnaszénbánya. Magyarország szentele—

pei ugyanis túlnyomólag terciárképződményű barnaszenet tartalmaznak, s csak a pécsvidéki szénbányákból kerül ki feketeszén, melyek termeléséből azonban a trianoni békeszerző- dés alapján naponkint 100 vagon szenet Jugo- szlávia részére kell átengednünk. Barnaszén- bányáink különböző fűtőértékű szenet szol-

gáltatnak. A 2000—3000 kalóriájú, félig érett

barn aszénbányák mellett több bányánk 3500—

5500 kalóriájú fénylő barnaszenet is tartalmaz, sőt vannak barnaszéntelepeink, amelyekből

5000—6500 kalóriáju szén kerül ki, tehát

olyan, amely már kokszolható is. Sajnos, azonban barnaszénbányáinkből túlnyomólag gyengébb fűtőértékű szenet kapunk, többnyire 20—250/0 salaktartalommal.

A 84 szénbányában 2315 tisztviselő és altiszt és 38.702 munkás dolgozott és pedig 16.762 a külszinen és 21.910 a föld alatt.

A kifizetett munkabérek összege 1 milliárd és 87'millió koronát tett, melyhez még ter-' mészetbeni javadalmazás is járult összesen mintegy 14 milliárd korona értékben. Bányá—

szaink mindegyikére tehát 1921-ben átlag 60.593 korona keresmény jutott. A bánya—

munkások között 35'20/0, tehát 13.638 volt vájár, illetve segédvájár, 12'20/0, azaz 4.740 csillés és 10'50/0, azaz 4.067 egyéb bánya—

munkás. A külszíni munkások között 3.523, a föld alatt dolgozó munkások között pedig 380 ipari szakmunkást találunk, akiknek ará—

nya az összes bányamunkásokhoz viszonyítva

10'10/0-ot tett, a tulajdonképeni szakképzett

bányamunkások 580/0-08 arányával szemben.

A bányamunkások többi része 3199/0 nap- számosokból és tanoncokból állott és pedig a kiilszínen 3753, a föld alatt 400 betanított napszámos, továbbá 5813, illetve 319 tanulatlan napszámos dolgozott; volt még ezen—

kívül a bányákban alkalmazva 59 betanított és 1170 tanulatlan napszámosnő, továbbá 775 tanonc a külszínen és 8 tanulatlan napszá- mosnő, valamint 67 tanonc a föld alatt.

Szentermelésünk 1921—ben 62,350.705 mé—

termázsát tett. mely az akkori termelési ér- ték szerint 68 milliárd korona értéket kép- viselt. Ebből 7,131.208 métermázsa volt a feketeszén 1057 millió korona értékben. Az 1921. év folyamán kitermelt összes szén- mennyiségből egy-egy bányamunkásra átlag 1611 métermázsa jut, melynek értéke 176104 ' koronára tehető. Valamivel jobb ez az arány a barnaszénbányászatnál, hol egy-egy mun—' kásra átlag 1716 métermázsa szén, tehát 178963 korona termelési érték esik, míg a feketeszénnél egy—egy bányamunkásra átlag

csak 1093 métermázsa szén jutott 162011

korona értékben.

Magyarország 1921, évi széntermelése az előző évek termelésével szemben jelentős ja-

vulást mutat. Az 1913. évi 102 millió méter- ,

mázsa széntermelés után a háborús évek alatt * szénbányászatunk visszaesett s a széntermelés 1915-ben 925 millió métermázsára, 1916—ban

908 millió métermázsára s 1917-ben 882 mil-

lió métermázsára csökkent. A mai Magyar- ország széntermelése 1919-ben 34'3 millió métermázsát tett, melyből,1'3 millió méter-

feketeszén volt. És 1920-ban már —

(4)

30'50/0-os javulás mutatkozik, feketeszénter-

elésünk 1'4 millió métermázsára, barnaszén—

rmelésünk pedig 432 millió métermázsára melkedik. A háború utáni széntermelésünket eltüntető adatokban, melyeket az Országos zénbizottság feljegyzéseiből ismerünk, a tria- oni békeszerződés értelmében Jugoszlávia észére kiszolgáltatott pécsvidéki feketeszén __mennyisége nem foglaltatik bent, úgyszintén fle van számítva az üzemi szén is, azaz szén- termelésünknek az a része, melyet a szén- bányák üzemi célra a helyszínén felhasznál-

tak. Az 1921. évben termelt 7'1 millió méter—

;mázsa pécsvidéki feketeszénből Jugoszlávia részére átadott szén 28 millió métermázsát

ített, amely 4514 millió korona értéket kép-

iselt. Ha ezt a szénmennyiséget leszámítjuk és az üzemi célra felhasznált szenet is figye—

lembe vesszük,szénternie1ésünk 1921-ben, az

előző évi 3050/0-0s javulás után, további 36'90/0-ot emelkedett.

Az 1921. évben üzemben volt 80 barna—

szénbánya 552 millió métermázsa szenet szol- gáltatott, mely szénmedencék szerint a követ-

"kezőképen oszlott meg. Legtöbb szenet, 183

millió métermázsát, 1921. évi barnaszénter- melésünk 33'20/0—át, a salgótarjánvidéki szén—

medenee szolgáltatta, melynek kiaknázását 24

"bányaüzem végezte. Utana atatabányai szén—

,medence következett 137 millió niétermázsa (24'80/0) termeléssel, majd a borsodi szén—

bányák 124 millió métermázsa (22 50/0) szén-

produkcióval. Az esztergom vidéki szénbányákra

a termelés 9'20/0—a 5'1 millió métermázsa szén

jutott, s a budavidéki szenmedenee 3'1 millió

;métermázsa (5 (lo/(,) szenet szolgáltatott. Míg

a többi barnaszén. 26 millió métermázsa

'4'70/0) egyéb dunántúli szénbányákból ke- rült ki.

Bár az 1921. évi széntermelésünk az előző [évekkel szemben fokozott erőkifejtésről tesz tanúságot, lényegesen alatta marad mégis annak a produkciónak, amely a bányaüzemek rmelóképességének teljes kihasználása ese- tén elérhető lett volna. Egy-egy bányánk gyanis 1921. évben átlag csak 281 napon t volt üzemben és egy-egy munkásra átlag indössze 258 műszak esett. Pótműszakot, a.

eérkezett adatok szerint, csak 27 bányában

ljesítettek, ahol egy-egy munkúsra átlag 46

ótműszak jutott. Széntermelésünk ezek foly- n nem érte el az üzemek teljes kihaszná- sa esetén elérhető termelési határt. A szén- rmelésnek ez a határa ugyanis, szakértői ecslés szerint, az 1921. évi termelést több

int 10 millió métermázsával haladja túl s venkint feketeszénból több mint 9 millió

'métermázsát, barnaszénből pedig 635 millió

métermázsát is meghaladó termelest jelentene.

A háború utáni nagy termelési válság sú- lyosan nehezedik a magyar szénbányászatra is. Az üzemekben felhasznált anyagok— kü—

lönösen a bányafa — beszerzésének nehéz- sége és a folyton emelkedő anyagárak avál- ságok sorozatán át s csak nagy küzdelmek között teszik lehetővé a termelést. Az 1921.

évben felhasznalt üzemi anyagok értéke 1'6 milliárd koronára rúgott, egy-egy métermázsa

szénre tehát átlag 25'38 korona anyagkölt—

ség jut, amelyhez természetesen még jelen- tékeny üzemi költség is számítandó; adatok híján azonban azt megállapítani nincs módunkban.

Az 1921. évi széntermelésünk 68 milliárd

korona értéket képviselt. amelyből fekete- szénre 1057'3 millió korona, barnaszénre pedig 5758 millió korona érték esett. A hazai szén értékesítése túlnyomólag a belföldön történt. A Jugoszlavia részére kiszolgáltatott 451 millió korona értékü feketeszénen kívül Német—Ausztriának 1169 millió korona értékü,

Cseh-Szlovákiának pedig 232 millió korona

értékü barnaszenet és 120 millió korona ér—

tékü feketeszenet is átadtunk. Leszámítva az

év végén eladatlanul maradt körülbelül 40

millió korona értékü szénkészletet, a hazai

szénbányavállalatokhoz az 1921. évben ter—

melt szen eladásából, adataink szerint, 5.014 millió korona folyt be. A termelés legnagyobb részét, 714 millió korona értékü szenet, az állam, 139 millió korona értékü szenet váro—

sok és községek vásároltak meg, 440 millió

korona értékű szén pedig közvetlenül a fo- gyasztókhoz jutott. Kereskedőknél és ügynö- köknél szénbányáink 264 millió korona, lo- gyasztási szövetkezeteknél 14 millió korona értékű szenet helyeztek el.

A mai Magyarország bányászatának csaknem egyetlen megmaradt mívelési aga, szén—

bányászatunk nagy és súlyos feladatot kiván megoldani akkor, midőna széntermelés foko- zásával és újabb s újabb széntelepek feltá—

rásával oda törekszik, hogy az ország szén—

szükségletét minél inkább tedezhesse. Azon—

ban úgy vasutaink, mint iparunk szénfogyasz—

tása évről évre lén) egesen emelkedik, az újonnan feltárt szénbányáink legtöbbje pedig csak kisebb fűtőértékű szenet szolgáltat, úgy—

hogy a széntermelés fokozása, hazánk külön—

böző fűtőértékű széntelepeit tekintve, még nem jelenti a szénhiány enyhülését, ha a ter—

melés kiterjesztésének irányításánál legelső- sorban nem a kalóriatermelés fokozása szolgál alapul. Azonban ebben a tekintetben is javu-

(5)

9—12. szám.

lást látunk, az 1922. évi széntermelésről az Országos Szénbizottságnál bányánkint készült feljegyzésekből ugyanis megállapítható, hog az 1922. évben termelt hazai szén összes kalóriaértéke, szembeállítva az ugyanezen bá-

nyákban az 1913. évben termelt szén összes

kalóriaértékével, csak mintegy másfélszáza—

——340—— 1923

lékos csökkenést jelent, amely, figyelembe véve azt, hogy az újabban feltárt szénbányák—

ból kitermelt szén a. fütőberendezések meg- felelő átalakítása nélkül tüzelésre kevésbé alkalmas, fűtőértékben is csak körülbelül

100/o-kal kevesebb az 1913. évi termelésnél.

Farkas/alvi Sándor dr..

A világ széntermelése.

Production mondiale du charbon.

A fontosabb kőszéntermelö á11amok kőszéntermelése (1000 tonnábanw)

; ; ; .. ; A ,, A ._g. ; ; . .

. ; 69 be , ; § , , Én '; 7321: 523 0 ; ne :?! " "

; 2 53 § :? , 23 e? 33 ; ie? 3 2 a %:

; ;

1913. havi átlag ; 1.904 3.404 24.342 156 15.842 1.189 —— 43.088 1.776 1.135 665 ——

1914. ,, ,, ; 1.393 2. 294 22.499 161 13.449 , —— — ; 38.822 1.858 1.031 641 — 1915. ,, ,, ; 1.181 1. 628 21.443 189 12.239 — — 40 190 1.708 1.003 626 ; ——

1916. ,, ; 1.405 1. 776 21.711 216 13.264 — ,— ; 44.611 1.908 1 095 757 ——

1917. ,, ,, ; 1.243 2. 411 21.044 251 13.979 —— —— 49.245 2.197 1.062 785 — 1918. ,, ,, ; 1.158 2.188 19.286 283 13.376 —— * — 51.272 2.336 1.133 747 ——

1919. ,, ,, ; 1.540 1.822 19.458 284 9.723 874; 41.878 2.606 1.035 776 —

1920. , ,, 1. 866 2.890*) 19.402 328 10.950 928 § 534 49.764 2.437 1.257 867 ——

1921. ,, , ; 1. 816 3.213 13.822 327 11.351 971 ; 631 38.283 2.185 888 862 —- 1922. ,. , ; 1. 770 3.596 21.235 331 10.830 826 ; 1.850 34.565 2.054 845 735 62 1923. I. ,, ; 1.994 4.199 21.564?) 437 1.7325) , 912; 3 243 53.426 2.189 1.236 819 69 ,, II. ,, 1.604 2.690 22.608 398 1 554 ; 880; 2. 894 45.298 2.084 1.106 761 59 , III. ,, 1. 924 3.051 28.024 458 _ ; 786 ; 3 370 50.968 2.376 1.094 842 66 ,, IV. ,, 1. 822 3 063 21.609 450 —— ; 1.198; 2.959 45.928 2.284 1.032 889 49 , V. ,, 1 813 3 507 20.797 414 ; _ ; 1. 068; 2. 683 49.576 2.358 1.074 971 ; 43 ,, VI. , ; 1.970 4. 352 28.476 428 ' —— ; 1.077; 3.107 49.268 1.888 1.089 ; 940 61 ,, VII. ,, ; 1.857 4. 312 20.387 454 —— ; 1.156; 3 227 48.485 —— 766 , 916 55 ., VIII. ,, 1.927 ; 4. 517 24.786; 487 ' —— ' 731 ; 2.129 52.365 E —— * 1.225 986 ' 50

; ; r , ; ; ;

; ; ; ; ; ;

;

') 1. Nemzetek szövetsége: ,,Bulletin Mensuel de Statístigue* 1923. 10. —— 2) négyheti. — 3) 1922. júliustól Felső-Sziléziával együtt. — ') ez időponttól beleértve Lotharingia és a Sztar-medence termelését, mely utóbbi 1922 dec.—ben 978 ezer tonnát tett ki. — 5) Ruhr—vidék nélkül. — 6) 1919-töl kezdve Elszász—Lotharingia —, 1920-tól a Saar-medence —— és 1922 jún.-tól Felső-Szilézia nélkül.

A főbb vas— és acéltermelő á1lamok termelési adatai.!)

Dorme'es relatives [: la production de fonte et d'acz'er dos principauw Etats.

;; ; Nyersvas és nyersacéltermelés ezer tonnában—

Az állam neve L- 1913 _, ;; 1921 1922 _;1923jan,—-jún. 1923 július; 1923 aug.

, vas acél ;; vas w; acél , vas ; acél ;; vas ; acél ; vas ;ace1,_ vas ;acél

.; W .- ; ; ; ;- -

Belgium . . . ; 2.484 2.460; 876 792 1.608 1.560 ; 996 1.051; 187 182 199 213 Eszakam. El.—Áll. 31.476 31.812 16.812 19.536 27.312 33.804 21.164 23.586 3.737 3.572 3.490 3.736 Franciaország?) . 5.208 4.752 3.360 3.060 5.124 4.446 2.300 2.184; 436 400 486 452

Kanada . ; 1.020 1.056 612 684 384 492 ; 440 4855; 83 75 94 107

Luxemburg . ; 2.544 1.212 972 756 1.680 1.392 ; 597 5023; 123 96 135 110 Nagybritánnia . 10.428 7.788 2.664 3.768 4.980 5.928 ; 3.866 4.552; 666 63 609 592 Németország . . 16.656 16 944 7.500 9.000 ; 8. 760 9.144 ; — ?— —— — —— ——

Svédország . ; 732 312 228 ; 260 ; 342 ; 703) 353), 103) 43) 30 42

.. ; ;; ; ;;

Osszesen. . ;70.548 66.768 ;;33.108 ;37.824 50.108 ;57.108 ;; "; —— _ ; —— ; —— ——

: ' ; ; ;; ; ;

;; L. Nemzetek Szövetsége: ,,Bulletin Mensuel de Stalistigneu 1923. 10.

?) 1919-től kezdve Elszász-Lotharingia termelése is bennfoglaltatik, 93 ezer tonna havi átlaggal.