4. szám ——334—— 1937
szág az energiaszükségletének 55'9%—át, Magyarország pedig 86'2%-át az 1934. év—
ben a belföldi termelésből fedezte. Magyar- ország kedvezőbb arányszámának megíté- lésénél azonban a tűzifatermelés várható visszaeséséről az előbbiekben mondottak nem hagyhatók figyelmen kívül. A Magyar- ország energiaellátottságát feltüntető arány tehát a jövőben —— normális tűzifatermelés esetén —— kedvezőtlenebb képet fog mutatni.
A különféle energiafajtáknak Olaszor- szág és Magyarország energiagazdálkodá—
sában betöltött szerepét a kördiagrammok is szemléltetik. A jobb áttekinthetőség ked- véért az energiahordozókat négy csoportba foglaltuk Össze, úgymint: szén (beleértve a kokszot), fa (beleértve a faszenet), nyers- olaj (beleértve a gázolajat és benzint) és vízierő (beleértve az importált villamos energiát). A körök területe arányos a két ország hőértékben mért energiaszükségleté- vel, a körcikkek területei pedig az egész ener- gi—aszükségletnek a négyféle energiaforrásra való megoszlását mutatják. A körcikkek vo—
nalkázott területe a megfelelő energia termelt mennyiségének, az üresen ha- gyott része pedig az importált mennyi—
ségnek felel meg. Első tekintetre is szem—
beötlő a két ország energiagazdálkodá—
sának —-—- a fentiekben már váz—olt —- egy- mástól eltérő jellege. Olaszország ener—
giagazdálkodásában a vízierejére (471370), Magyaronszág pedig a szénenergiára támasz—
kodik (73470). Természetesen energiaterme-
ugyanis Olaszország elsősorban vízierejével termel villamos energiát (85-2%), Magyaror- szág energiabennelésében pedig a széné az elsőség (78'7 %). A külföldről beszerzett ener, giafajták között Olaszországban a szén emel"
ked'ik ki (gt-076), viszont Magyarország legnagyobb energiahiánya a nyersolajban
mutatkozik (41'8%). A két ország energia—
gazdálkodásának az elmondottak a ki—
emelkedő jellemzői, a részletkérdésekre a 2. számú táblázatban közölt adatok 5 az azok alapján szerkesztett grafikon további tájékoztatást is nyujtanak.
Osszegezve az elmondottakat, megálla—
pítható, hogy a számszerű eredmények szerint a tárgyalt két ország közül Magyar—
ország az energiaellátottság tekintetében látszólag előnyösebb helyzetben van. A va—
lóságban azonban a viszonyok — különö—
sen a jövő szempontjából — sokkal kedve- zőtlenebb látókört nyujtanak. Magyaror—
szág az értékesítésre közvetlenül kínálkozó és kedvezően kiaknázható energiaforrá—
sainak legnagyobb részét ki is használja s újabb, bőséges energiaforrások keletkezé—
sére az ország mai területén vérmes remé—
nyeket aligha táplálhat. Ezzel szemben Olaszország kihasználatlan gazdag ener—
giaforrásokban még mindig bővelkedik.
És ha figyelemmel kísérjük a legutóbbi
években teljesített építőmunkáját, úgy való- színűnek látszik, hogy a technikai törvények által megszabott keretek között az ener—
giagazdálkodásban is függetleníteni fogja lésük is ennek megfelelő módon alakul: magát. Szalay Zoltán,
Külkereskedelem.
Commercio con l'estero.
Olaszország külkereskedelme. —— Commercio dell'Italia con Pester-o.
Riassunlo, I.,Italia é uno dei primí pacsi zione di materie prime coll'esportare, iratta delltEuropa, per ció che riguarda la densifá della
popolaziane; ma non ha terreni produltívi suffi- cienti ai bisogni della numerosa popolazíone.
Anche iI suo patrimom'o zootecnico é limitalt).
Deve guindi ricorrere alllimportazione dei seguentí generi alimentari: frumento, granotarco, bestiame da macello, in ispecie bovim'. I.,industria italiana é fiorente, ma non dispone delle principali maierie alla produzione in- dall'Estero.
prime e ausiliarie necessarie
dustriale, e (leve guindi importarle
Eltalia infatti non ha carbon fossile, oIío minerale e la sua produzione di [eno é molto Iimilata. Per guesle importantí malerie prime I'ltalia paya all' Este-ro vari miliardi dí lire alllanno, e cerca guindi di contrabbílancíare guesta considerevole importa—
fresche e secrhe, dí seta arti/iciale e naturalf', dí stoffe di cotone e dialtri importanti articoli dí es- portazione. Ma le entrate delllesportazíone, negli' ultimí decenní, non coprivano completamcnte le uscite dell'importazione e il bílancio del commer—
cío estem del paese rimaneva ogni anno passivo..
Tale passivita, dopo la guerra mondiale, aumentr'r tanto, che íI governo fascista affrontó [importan—
tissimo problema dí ridurz-e, per guanío piti fesse possibile, il passivo. Cercö di miglíorare sempre píü, per mezzo dí vari provvedimenti governatíui, la prodazione agricola (: specialmente il raccolto del grano. Ordinö I'incremento della produzione interna delle materie prime industriali, Paso obli—
4. szám
gatorio dei prodotti nazionali, anche se il prezzo di guestí íosse del 10% maggiore a guello dei pro—
dotti esteri. Limitó I'importazione. Cerco di con- guistar nuovi mercati per l'accrescimento dell'cs—
portazíone. II valore dellyimportazione aveua rag- ginnto in Italia, nel corso degli ultimi decenni,illi- Milo pia alto ncl 1926, ammonlando a 250 miliardi di lirc. [)a guesto momento in poi diminui gradual- mente, a causa dei summcnzionali pl'ovvedimenti governaliui cosi che ncl 1035 raggiunse i 7'8 miliardi (li lire. Desportazionc zlcll'lialia avera raggiunto il massimo pure nel 1926, con un valore di 18'7 mia liardi (li lirc; ma in conseguenza della crisi econo—
mica mondiale, (liminui, tanto che nel 1935 non ia che (li 5'2 miliardi (ii Iirc. ll passivo (ch bilancio com—
merciale (Icll'ltalia, nel 1927, cra ancora di 7'4 miliardi (li lire. IXi?S,r)01'ta:ir)ne (leli Italia aveva raggiunto il native, in tre anni si ridusse a 1'4 miliardi di lire.
Dopo (li esscrsi mantenuio per tre anni a auesto livcllo, in scguíto all'accresciuta
greggc
passivo risali (( 2'5 miliardi di Iirc.
importazione rli materie prime degli anni di gum-ra, il
La forlc (liminuzione (lell'importazione dei ge—
ncri alimentari é segnata nella iavola numero 2.
La tabella presenta chiaramente il successo con—
seguito dal governo nella sua politica di auiarchia, mcdianie la (male é riascilo a ridurre la somma di 6 milliarili (ii life, che prima versava annual- inente allicsiero, per (;cneri alimentari, (11'1 miliardo (li lire negli ultimí tre anni. Anche la disposizione circa Faso obbligatorio delle matcrie prime nazio—
nali, ebbe il suo risuliaio, riducenrlo i 10'1 milianli (ii lire pagati daIIJItalia per le materie prime estere nel 1926, a 3 miliardi nel 1932, che crebberó a soIi 3'4 miliardi (li lire in scguito alliaumen- tata ímportazione di materie prime degli anni di guerra, ció che rappresenia il !:4'270 (lel valore ili tutta I'importazione., Liimportazione dei prodotti semilavorati diminui, in dieci anni, (la 5'4 miliardí a 19 miliardi, ció che é il 23'9% del valore di latta l'importazione. Si riusci a ridurre considere—
uolmente I'importazione dei prodotti finiii esteri,
mediante le relative disposizioni restriitive: nel 1926 sono stati importati in Italia prodotti finiii
esteri per il valore dí 4-3 miliardi di lire, nel 1935
invece soltanto per 1'3 miIiarrIi di lire. Nellyultimo decennio I'esportazione (li generi alimentari dalla Italia segnava un aumento, ammoniando nel 1935 ad— 1-7 miiíardi, eioé iI 33'7% (lel valore di tutta
Ilesporiazionc. IXesportazione di prodotti semilavo- rati diminui, nssommando nel 1935 pet 1/5 del va-
—335-—— 1937
Iore dell, esportazione. Ifesportazione dei prodotli, nel 1935, sommava 1'9 miliardi, cioé il 35'9% di tutta esportazione.
La tavola numero 3 prospetta i dati dei piiz
importanti artícoIi di imporiazione e di esporta- zione (IclPItaIia, nel periodo 1933—1935. II primo posta nell'importazione del 1935 é occupaio dal carbon fossile, di cui sono stati importati 135'4 milioni di guintalí, per il valore di 923 milioni di life. L'importazione (li coke é di 10'5 milioni di guintali, pet valore di 100 milioni dí lire. Olio mí- nerale 20'9 milioni di guintali, pel valore di 35-i mí- lioni. Ferro greggío nel 1935: 107 milioni dí guin—
tali, per il valore (ii 206 milioni (li lirc. L'importa—
zione di cotone 6 (H Iana diminui negli ultimi amii, poiché le fabbriche si servivano, iI piü possibilc, di materie prime nazionali, invece delle costose matcric prime estere. Tra i generi alimentari il frumento supera gli altri in guantita: nel 1935 ne sono stali importati 5'5 milioni di guinlali, pel valore di 199"
milioni di lire. I Iegumi importati erano del valore di 75 milioni, il granoturco 74, i bovini 71 milioni di lire.
La parte delliUngheria nell'importazionc agri- cola delI'Ilalia
numero li, nel
che é prospetiata sulla iauola' 1935 —— di
riyuando ad
fronte agli anni
precedenti — alcuni articoli, é
aumentata. II 23'2% (lell'importazione di cavalli, il 48'6% dei bouini, il 16'1% del pollame, i! 20%
delle uova é siaio fornito alPltaIia dallyUngheria.
alPI'talia 1'3 milioni di guintali di frumento nel 1935, cioé il 23'8% deli"
importazione italiana di frumento.
L'Ungheria ha venduio
I principali articolí di esportazione delljltalia sono le frutta fresche e secche, che ap-
alfltalia circa 700 milioni di lire an—
il 13—14% del valore di Liltalia ha un7esportazione portano
nue, tutta ljesporta—
zione. considerevole
anche dei sebuenii generi alímeniari:
179
di pomodoro pel ualore di 131, vino pel valore [armag—
gio pel valore di milioni dí Iire, conserva di 106, z'iso pel valore di 91 milioni di lire. I pro-v doiti tessili sono rappreseniati da notevoli guan- titá nell'esportazione, per un valore superiore a 1 miliardo di lire annue.
Llltalia é in considerevole relazione con tutti i pacsi piü ímportanti del mondo. II 43'4% della sua importazione, nel 1935, le pervíene dai guattro seguenti paesi: Stati Uniti diAmerica, Gran Bretagna e Francia. LiUngheria con il 2%, occupa il 13—esimo posto neII'ímportazione dell'
Germania,
4. szám
Italia. Il 44'8%
é diretto oerso í cingue segucnti pacsi.- Germania, Gran Bretagna, Stati Uniti d'America, Suizzera e Francia. LIUngheria occupa il M-esz'mo posto nelli esportazione delliltalia, toccandole lil'7% dí tutta liesportazíone.
delliesportazione italiana inuece
Il bilancio del commercio estem dellyltalia é rimasto fortemente passívo, nel 1935, di fronte ai paesi che le lorm'vano Ie materie prime.
delle sanzioni contra Pltalía, alla fine del 1935, a causa della guerra contro l'Abíssinía. E le sanzioni iurono
La Lega delle Nazioni propose l'uso
applicate dalla maggior parte dei paesi, membri della Lega. ()ueste
grandi cambíamente e spostamenti nel movimenío disposízoni hanno causato commerciale delliltalia con alcuni paesi straníeri;
loro effeto si é fatto 1936. II
tazione italiana, nel 1936, (? slato di 6 miliardi
ma il sentire soliante)
nel movimento del valore delfimpor—
dí Iíre la sua esportazione invece dí 56 mi—
Iiardi di líI'C: il bilancio passivo del suo com—
mercio estem (? stato dungue solianto dí 0'5 miliardi di Iire. Per vincere le difficoltá suscitale 'dalle sanziom', Illtalía mobilítö tutte le forze na- zionali, cosi da poter realízzare la conguísta del suo impero coloniale. lfenergía di cui l'ItaIía diede proua effícace in gueí mesz" di lotta, per [*e/feiiuazione dei suoi progetti,
per sempre liesempio luminoso di come si debbano
grandi rimarra
sopportare i sacrí/izi per la realízzazionc degli scopi nazionali dí un paese,
*
Olaszország a mult század végén még erősen agrárjellegű állam volt. A folyó év—
században azonban, különösképen pedig a világháború után ipara hatalmas ará- nyokban indult fejlődésnek. Iparoso- dása az 'utolsó évtizedekben oly nagy—
arányú volt, hogy ma már az iparral, ke—
reskedelemmel és bányászattal foglalkozó lakosság arányszáma csak kevéssel marad alatta az agrárnépesség arányszámának.
Olaszország a legfontosabb élelmezési cik- kekből, búzából, tengeriből, valamint vágó- állatokból, főleg szarvasmarhából jelenté- keny bevitelre szorul. Fejlett ipara pedig az országnak természeti kincsekben való szegénysége miatt a legfontosabb ipari se—
gédanyagokban és nyersanyagokban hiányt szenved. E fontos nyersanyagokért éven- kint többmilliárd lírát fizet a külföldnek.
A jelentékeny nyersanyagbevitelt a déli, friss és szárított gyümölcs, pamutszövet,
—336—-—
1937 selyem és műselyem és más fontos agrár—
és ipartermékeinek exportjával igyekszik ugyan ellensúlyozni, azonban az ezek kivi- teléért kapott összegek a bevitel teljes fede—
zésére nem elegendők. A bevitt áruk értéke az utolsó évtizedekben minden évben meg—
haladta a kivitt áruk értékét, 3 az ország külkereskedelmi mérlege minden évben passzív maradt. A mérleg passzívuma a vi- lágháború után még fokozódott és a fasiszta kormányzatnak egyik legfőbb törekvése az volt, hogy a külkereskedelmi mérleg passzí- vumát minél jobban csökkentse. Ezért kü- lönféle kormányintézkedéSekkel igyekezett a mezőgazdasági termelést minél jobban fokozni, különösen a búzatermelést emelni.
Elrendelte az ipari nyersanyagok belföldi termelésének növelését, a hazai ipari ter- mékek kötelező használatát még akkor is, ha azok 10%—kal drágábbak a külföldinél.
A bevitelt korlátozta. Az ország kivitelének emelése céljából pedig az olasz áruk részére új piacokat igyekezett meghódítani. Ezek az intézkedések meghozták eredményüket, mert a külkereskedelmi mérleg passzívuma csökkent.
Olaszország bevitelének és kivitelének, valamint a külkereskedelmi mérlegének utolsó tíz évi alakulását az 1. számú tábla mutatja. A bevitel értéke ez időszak alatt 1926—ban volt a legnagyobb, ekkor 25-9 mil- liárd lírát tesz. Innen kezdve a fent emli—
tett kormányintézkedések miatt fokozato—
san csökken, s 1931-ben már felére, 116 milliárdra száll alá. Az 1933. évben 74 mil- liárddal a legalacsonyabb, majd a keletafri—
kai háborúra való készülődés miatt 1934—
ben 77, 1935—ben pedig 7—8 milliárd lirára emelkedik. Az 1936. évi forgalom, amely- nek tárgyalására még részletesebben ki—
térünk, produkálta, 6 milliárdos értékével, az utolsó esztendők behozatali minimumát.
A kivitele az utolsó tíz évben szintén 1926-ban éri el a legnagyobb értékét, 187 milliárd lírával, majd öt év alatt fokozato—
san 10'2 milliárdra csökken. A gazdasági világválság alatt a csökkenés rohamosabb lesz, 1932—ben még eléri a 68 milliárdot.
1933-ban 6 milliárdot tesz, a következő két évben még tovább zsugorodik és 52 mil- liárd értékre hanyatlik. Az 1936—es év 5-5 milliárdos kiviteli értéke azonban már va—
lamelyes javulást jelez.
Az olasz külkereskedelem összforgalma 1926—ban 446 milliárd lirára rúg. A forga- lom 1931-ben felére, 1932—ben harmadára csökken. A forgalom értékének visszaesése,
4. szám -—337— 1937___
!. Olaszország külkereskedelmi forgalmának alakulása az 1926—1935. években.
Commercio dell'Italia can l'estero dal 1926 al 1935.
Érték millió lírában —— Valore in míliom' di líra
Ev , . , —- _ Beviteli (—)v. ki- Bevltel Ktvnel Ossz - 4 -- 1 t Anni Importa- Espm'taa forgalom létige-322322;-
zione zione [" com?" portazíone (-) a 15550 d'csport. (—H
1926 25.879 18.665 44.544 —— 7.214 1927 20.375 15.634 36.009 —- 4.741 1928 21.920 14.556 36.476 —— 7.364 1929 21.303 14.884 36.187 —— 6.419 1930 17.347 12.119 29.466 —— 5.228 1931 11.643 10.210 21.853 —— 1.433
1932 8.268 6.812 15.080 —— 1.456
1933 7.432 5.991 13.423 — 1.441
1934 7.675 5.224 12.899 —— 2.451
1935 7.790
5.238 13.028 —— 2.552
az 1935. évi nem jelentékeny emelkedéstől eltekintve, tovább tartott, s a mélypontját,
11'5 milliárd lírával, 1936—ban érte el.
Az ország külkereskedelmi mérlege
*a tárgyalt időszakban állandóan passzív. A .legnagyob passzívumot az 1926. és 1928.
években mutatja 72, illetve 74 milliárd lírával. A következő években a passzívum nagysága 14 milliárd lirára zsugorodik. Ezt az értéket három éven át tartva, a háborús
BLASZMSZÁG KÚLKERESKEDELMI FDRGALMÁNAK ALAKULÁSA AZ 1926—1935. ÉVEKBEN.
COMMERCIO namam con t'ESTER01926—1935
30 —mi///'árd lira—'n mi/iardi di L/re
x
W, X
A 20
tj
X ,45 _ s__ 1
Kiv/(e x" "*x 1 i
'"xx l, :,
* § i ! ,
40 * ' '
§ .
XX Importaziane 25
1
"tn—L__im
. N Esportaz/one *
5 l i %
; l !
40
l !
Beviteli tőbb/e!
s
l ] Eccedenza d'importaziane
o JlLllJlLll$l[
1926 1921 1928 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935
_) M 5! 513937 R St U 1937
BLASZURSZÁG KÚLKERESKEDELMI FBREALMA NYERSANYAEUK.
FÉLGYÁRTMÁNYUK ÉS GYÁRTMÁNYOK SZERINT AZ 1926—1935. ÉVEKBEN.
COMMERCiO ESTERO D'ITAUA stconoo LA NATURA ne PRODOTT! agas—1935,
30 mllltátd lira in mmards di LH'E 30
tlelmeze'a cikkek Genen alimentan
Nyersanyagok % Matene per lo mdustne greggne Félgya'rtmányok . Materse per le mduslrie sem.—iavorate
Gyádmányok E] Prodott— tat—muxik
20 - 1 20
Bevitel _ a lmportazmne
Kivitel b í Esportazione
10 1 10
,§
k a
_
w k
A s
93? R St U 1937
évek fokozottabb nyersanyagbevitele követ- keztében a passzívum egy milliárddal 2'5 milliárdra növekedik, amely nagyságát az 1935. évben is megtartja. Legkedvezőbb e szempontból az 1936. év mérlege: a félmil- liárdos behozatali többlet az ismertetett idő—
szak minimumát jelenti.
Olaszország bevitelének és kivitelének élelmezési cikkek, nyersanyagok, félgyárt—
mányok és gyártmányok szerinti megoszlá—
sát az utolsó tíz évbenl) a 2. számú tábla mutatja. Az élelmezési cikkek bevitele 1927- ben és 1928-ban az egész bevitelnek még 26'1, illetve 27'6%—át tette. Arányszáma a hazai termelés fokozásával lecsökken és 1933-ban 153%,1935—ben pedig 14670 volt az élelmezési cikkek részesedése. Az élelmezési cikkek arányszámának a leg- utolsó években való lecsökkenése világosan mutatja az olasz kormány Önellátásra való törekvésének sikerét, amellyelelérte, hogy míg azelőtt az ország 6 milliárd lírát fize—
tett évenkint a külföldnek élelmiszerekért,
addig az utolsó három évben csak l'l mil- liárd lírát kellett ezért fizetnie.
A nyersanyagok 'bevítelénél hasonló a helyzet: 1926—ban még 10'1 milliárd liráért importáltak külföldi nyersanyagot, azon- ban a hazai nyersanyagok fokozottabb fel-
1) Az 1936. évi részletes adatok e cikk megírá—
sakor még nem állottak rendelkezésre, ezért —— a továbbiakban is —— a tízéves időszak az 1935. év—
vel záródik.
_ 338 ——
4. szám
1937 2. Olaszország külkereskedelmi forgalma nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint
az 1926—19 . években. *
Commercio dell'Italia con l'pstero secondo le materie greggie, semilavorate :: prodottz' fabbricat'i dal 1926 al 1935.
Bevitel — Importazione Kivitel —— Esportazíone
' lilelmezési , Elelm "si — ,
Ev és élvezeti Nyers— 173353; Gyárt- Összesen és élvggü Nyers— $$$? Gyárt— Összesen Anni gikkek ;;yagok Ma terig gianyoltí In cikkek anyagok Maícríe mányok h;
e Y ' , ,. . ' ' ' . .
...%?
tartgrifjgíf 533230— jaíááíííi WWW $$$. $$$—íg ""gw- ffígi'iíí'i W'W'SSO
, tafi
millió lírában — in miliom' di live
1926 6.100 10.106 [ 5.416 ] 4.257 [ 25.879 4.812 1.917 4.352 ] 7.584 18.665 1927 5.322 ! 7.558 4.230 3.265 20.375 3.955 1.871 3.542 6.266 15.634
1928 6.055 7.556 4.474 3.835 21.920 3.310 1.754 3.390 6.105 14.559
1929 4.635 ; 8.029 4.415 4.224 21.303 3.586 1.614 3.253 6.431 14.884 1930 4.220 5.679 3.763 3.685 17.347 3.353 1.160 2.678 4.928 12.119 1931 3.005 ( 3.763 2.466 2.409 11.648 2960 897 1.966 4.387 10.210
1932 1.933 2.981 1.686 1.668 8.268 2.200 627 1.296 2.689 6.812
1933 1.140 ) 3.146 1.598 1.548 7.432 1.967 629 1.167 2.228 5.991
1934 1.130 3.463 1.534 1 548 7.675 1.653 660 1.063 1.848 5.224
1935 1.120 ! 3.433 1.857 1.351 7.761 1.748 529 ! 1.051 1.865 [ 5.198 százalékban —-— in 0/0
1926 23'6 ; 39'1 20'9 164 1000 258 10 3 ! 23'3 J 406 1000
1927 261 37'1 208 160 1000 253 12 0 l 22'6 , 40] 1000
1928 27'6' 34'5 204 17 5 1000 227 121 ) 23'3 ) 419 1000
1929 21"? 377 207 199 1000 24'1 10'8 ! 21'9 ; 43'2 1000
1930 24'3 32"? 217 21'3 100'0 27'7 9'6 ! 221 406 1000
1931 25'8 32'3 21'2 20"? 1000 290 88 193 4229 100 0
1932 23'4 360 204 202 1000 32'3 9'2 190 i 39'5 1000
1933 153 4213 21'5 209 1000 ."2'8 10'5 195 3 372 1000
1934 14'7 45'1 20'0 20'2 100'0 31'6' 12'6 20'4 i 354 1000
1985 14'5 44'2 23 9 17'4 ) 1000 337 102 í 20'2 ] 35'9 [ 100'0
. l l
használása azok mennyiségét fokról-fokra lejjebb szorította. 1930—ban 5-7 milliárd li—
ráért vásárol az ország külföldi nyersanya- got, 1932-ben már csak 3 milliárdért, innen kezdve a nyersanyagbevitel emelkedik, 1934-ben 35 milliárdért, 1935-ben pedig 34 milliárdért importálnak külföldi nyersanya—
got, ami az egész bevitel értékének 45'1, il-
letve 44'2% -rát teszi ki.
A félgyártmányok bevitele az utolsó tíz évben 20—24%—át teszi az egesz bevitel ér—
tékének. Összegszerűen mégis jelentékeny
változást mutat, mert míg 1926-ban 54
milliárd lira értékű félgyártmányt hoznak
be, addig 1931-ben csak 2-5, 1934—ben 1—5
milliárdért vásárolnak külföldi félgyárt- mányt. Az 1935. évi háborús esztendő 19 milliárdra emeli a félgyártmányok bevite—
lének értékét. ami az egész bevitel értéké-
nek 23'9%—a.
A készgyártmányoke'rt Olaszország az 1920-as évek végén még évenkint 3'3—4'3
milliárd lírát fizetett. ami az egész bevitel értékének 16—20%-át tette. Az 1932.
évben 1-7 milliárd liráért vásárolt Olaszor—
szág külföldi gyártmányt, 1933-ban és 1934-ben pedig 1-5 milliárdért. Az 1935.
évben már csak 1-3 milliárd lira vándorolt ki az országból külföldi készáruke'rt. Az 1935. évi bevitel értékének 44-2%—a nyers- anyagokra, 23'9%-a a félgyártmányokra,
17'4%-a gyártmányokra, 14'5%-a pedig az
élelmezési cikkekre esett.
Olaszország kivitelében az élelmezési cikkek, bár az utolsó tíz év folyamán érték szerint az 1926—ban elért 48 milliárdról 1935—ig 1-7 milliárdra csökkentek, százalék—
szerűen ma mégis nagyobb hányadát teszik az egész kivitel értékének, mint tíz évvel ez—
előtt. A nyersanyagok kivitele 19 milliárd—
ról 06 milliárdra csökkent, százalékszerűena azonban alig változott. A félgyártmányok ex—
portja tíz év alatt egynegyedére, 1'1 milliárd lirára esett vissza, arányszáma az 1926. évi
23'3%—ka1 szemben 1935—ben 20'2%—ra rúg.
4, szám —-339——,— 1937 3. Olaszország külkereskedelmi forgalma az 1933—1935. években a fontos áruk,
illetőleg árucsoportok szerint.
Movimento del commerco'o delPItalia con lestem dal 1933 al 1935 secondo le merci rispetlivamente gruppí di merci, di maggz'or importanza.
59 3 Mennyiség ezerdmétgr- Érték —— Valore
*" :: maz a 6261 ara
Az áruk, illetőleg árucsoportok És § guanstitavm 1000 ? Op 1933 1934 1935
megnevezese .": 6— pure m 1000 pezzi ._ " 4__ __
3 _ _ ___.m_ es: S'G 36
La denomi'nazíonedellc merci rispettiva- .!i 'a E'; :: :;
mente dei gruppi di merci Ég 1933 1934 1935 Eg % % Tíz—§ N % tg—É % %
Lu § E'Ns :"s k r:"?—
2 D E 3: E S:. ;; S::
A) Bevitel —- Importaz'ione
Kőszén — Carbone fossile 1000 a 87.902 117 814!135.365 610l 7751 101 923] 11 8 Pamut — Cotone . . . ,, 2.198 1 874 1.487 840 113 722 9'4 578 74 Gépek és készülékek —- Maechine eol
appareechi . . ... ,, 405 447 429 364 49 871 48 421 54
sványolaj -— Olio minerale . . . ,, 17.146 18.372 20.866 304 4'1 297 39 368 4'7 Nyers gyapjú —— Lana grer/gia . . . . , 778 588 460 360 48 395 5'2 219 28 Flirészelt fa — Leano wgalo . . . ,, 9.760 8.878 8.795 218 2'9 201 26 218 28 Nyers és ócskavas —— Ferro greggz'o e
roltami di ferro . . , 6.812 7.921 10.682 116 1'6 141 18 206 26
Búza — Grana . ,, 4.656 4.690 5.497 156 21 185 24 199 26
Hal, friss és elkészített —— Pesce fresco
e preparato . ,, 852 968 830 164 22 178 23 184 2 4
PapiroSanyag _ Materia cartaria. ,, 2.246 2.597 3.360 133 1'8 149 1'9 183 23 Réz és ötvényei —— Hume e sue leghe . ,, 609 633 903 133 18 122 1'6 176 23
Nyers bőr —— Pelle cruda . . . ,, 438 512 445 146 20 [71 22 165 21
Kávé —— Caffé . . ,, 393 393 404 182 24 159 2"! 153 20
Olajos magvak _— ngi oleosi , . . , ,, 2.073 3.167 2.265 140 19 172 22 148 1'9 Koksz ——- bCoke . . . ... ,, 7.715 9.557 10.531 66 09 82 1'1 100 13 Ön és ötvényei — Stagno e leghe . ,, 40 4.2 68 45 0-6 54 0-7 90 1-2
Olivaolaj, étkezésre —— Olio d oliva per
pasto . . . . , ,, 371 283 280 87 1'2 75 10 76 10
Hüvelyesek —- Legumi . . ... ,, 489 718 1.002 22 03 38 05 75 10
Tengeri —— Granturco , . . ... ,, 1.390 1.637 2.531 36 05 45 06 74 09
Szarvasmarha —— Bom'm' . 1000 db 121 141 93 72 10 96 I:? 71 O'!)
Egyéb áruk __ Allre merci . . . . _. — —— —— 3.238 435 3.247 423 3.163 406 Bevitel összesen — Imp, totale —— — — — 7.432100'0 7.675100'0 7.790100'0
B) Kivitel — Esportaz'ione
Narancs és citrom — Aromce e limoni . 1000 (1 4.172 3.425 3.131 332 55 279 53 284 54 Müselyem — Fibre artiűciali . . ,, 160 217 217 249 42 299 5"? 265 5'1
Pamutszövet — Tessuli di colour: . . . ,. 290 242 234 348 58 260 5'0 238 4'5 Gépek és készülékek —— Macchine ed ap—
parecchi . ,, 163 160 172 166 28 142 27 221 4-2
Szárított gyümölcs — Frutta secca ,, 543 617 575 208 35 201 39 218 4'2 Gyümölcs,f1iss — Frutta fre—ca ,, 2.021 1.320 1.484 189 31 129 25 190 36
Saj t —— Formaggio . . , 239 251 278 175 29 152 29 179 34
Kender és kenderkóc — Comapa (: stoppfl
di canapa . , 533 579 416 155 26 160 31 160 31
Selyem és selyemhull adek—— Seta e cas-
camz di seta . . ,, 55 36 31 235 39 121 2'3 137 26
Paradicsomkonzerv —— Conserve (li po—
modoro . . ... . . . . ., 694 726 755 136 23 124 24 131 2'5
Automobil —— Automobili . 1000 db 7 10 15 74 T,? 84 1'6 123 23 Pamutfonal — Fila di cotone . . . . 1000 (1 280 258 155 201 34 168 32 108 21 Műselyemszövet — Tessuti di rayon , 55 46 48 158 26 128 25 108 21
Bor —— Vim . . . . 1000111 937 880 819 103 17 106 20 106 20
Gyapjúszövet m Tessutl (li luna 1000 (1 78 83 63 136 23 132 25 103 20 Rizs -— Riso . ... , 1.954 1.631 1278 161 27 119 23 — 91 l'?
Marvány és alabástrom és ezekből való
áruk —— Marmo, alabastro e lavori . ,, 864 845 904 83 1'4 75 14 83 16
Kén — Zolfo . . . . ,, 2.212 2.189 2467 84 124 62 I:? 75 1'4
Egyéb áruk — Allremerci . . — — _ —— 2.798 467 2.483 475 2418 46'2
Kivitel összesen _. Imp. totale . _ — l _ l _— 5991 1000 5.224 1oo-ol 5.238100-0
l ;
l :
4, szám 7—340— 1937 Nagyarányú a gyártmányok kivitelének
csökkenése: 1926-ban még 7-6 milliárd lírá- ért exportáltak készárut, 1931—ben már csak 4'4, 1935-ben pedig csak 1-9 milliárd lira értékűt sikerült elhelyezni a külföldön. A gyártmányok arányszáma is lecsökkent,
mert míg 1926-ban az egész kivitel 40'6%—t esett a gyártmányokra, addig 1935—ben már
csak 35'9%.
Olaszország legfontosabb beviteli és ki—
viteli cikkeinek 1933—1935. évi adatait a 3.
számú tábla részletezi. Olaszországnak ipari nyersanyagokban való szegénysége a bevi—
teli oldalon erősen mutatkozik, ahol a leg—
nagyobb tételeket a legfontosabb ipari nyersanyagok alkotják. E cikkek bevi—
tele az utolsó három évben a kelet- afrikai háborúra való készülődés miatt jelentékenyen megnövekedett. Bevitelében
első helyen szerepel a kőszén, amiből az 1933. évben 87'9 millió métermázsát, 1935-
ben pedig 1354 millió métermázsát impor—
tált 923 millió lira értékben, ami az egész
bevitel értékének 11'8%—át teszi. A kőszenet Németországból, Nagy-Britanniából és Len- gyelországból vásárolta. Kokszból 1935—ben 105 millió métermázsa volt a bevitele, 100 millió lira értékben, ezt Németország, Len- gyelország, Franciaország és Nagy—Britan- nia szállította. Ásványolajból 209 millió
métermázsa volt az importja, értéke 368 millió lírát képviselt, amit Romániától. Ko- lumbiától, Irántól, az Amerikai Egyesült Ál—
lamoktól és Oroszországtól vásárolt. Fűré—
szelt fát 88 millió métermázsát vitt be, 218 millió lira értékben, ezt Jugoszláviától, Ausztriától, Oroszországtól és az Amerikai Egyesült Államoktól vette. Olaszország há- borúra való készülődése igen erősen mutat—
kozott a nyers- és ócskavasbevitel rohamos emelkedésénél, mert az 1933. évi 6—8 millió métermázsával szemben 1935-ben már 107 millió métermázsát importált 206 millió lira értékben. A vasat Németországtól, Francia- országtól, Belgiumtól vásárolta. Réz— és öt- vényeiből 903 ezer métermázsát vitt be, aminek értéke 176 millió lirát tett. Igen fejlett textiliparának nyersanyagai közül a nyerspamut bevitele az utolsó három évben jelentékenyen visszaesett, mert míg 1033—
ban 2'2rmillió métermázsát importált 840 millió lira értékben, addig 1935-ben 1'5 mil—
lió métermázsát, 578 millió lira értékben. A nyerspamut behozatalának jelentékeny csökkenése világosan mutatja Olaszország- nak azt a törekvését, hogy a gyárak a drága külföldi nyersanyag helyett minél több ha—
zai földben termő nyersanyagot, vagy a ha—
zai gyárakban előállítható pótanyagokat használjanak fel. Gyapjúbevilele is lecsök- kent s 1935—ben már csak 460 ezer méter—
mázsát tett, 219 millió lira értékben, szem—
ben az 1933. évi 778 ezer mé—termázsával, amelynek értéke 360 millió lira volt.
Olaszországnak az élelmezési cikkekből való bevitele a legutolsó években meglehe- tősen lecsökkent, de azért egyes árukból még mindig számottevő az importja. Az élelm-ezési cikk-ek között a legnagyobb tétel még mindig a búza, aminek be- vitele az utolsó három évben némileg emelkedett. Búzából az 1935. évben 5'5 millió métermázsát importált, 199 mil—
lió lira értékben. A búza után, mint legna—
gyobb tételek a friss és elkészített hal 184, a kávé 153, olívaolaj 76, hüvelyesek 75, ten- geri 74, s a szarvasmarha 71 millió lira ér—
tékkel következnek.
Olaszországnak, mint látjuk még min- dig jelentékeny bevitele van agrárcikkek—
ből, s mivel Magyarország kivitelének nagy részét az agrártermékek képezik, nem lesz érdektelen, ha megnézzük, hogy hogyan részesedett Magyarország az olasz agrár—
bevitelben, amiről a 4, számú tábla számol be. A tábla a legfontosabb agrárcikkek 1934 1935. évi olasz beviteli adatait mu—
tatja, továbbá jelzi, hogy Magyarország ezekből a cikkekből mennyit szállított Olaszországnak, valamint feltünteti Ma—
gyarország egész kivitelét ugyanezekből a cikkekből. ()römmel állapíthatjuk meg, hogy Magyarország részesedése 1935—ben az előző évvel szemben egyes cikkekből je- lentékenyen megnövekedett. Az olasz ló—
bevitelből részesedésünk az 1934. évi 6'6%-kal szemben 23'2%—ra, szarvasmar—
_hából 35'8%-ról 48'6%—ra, élő baromfiból
pedig 8'9%-ról 16'1%—ra növekedett. Olasz-
ország tojásbevitelének 20%-át fedezte 1935—ben Magyarországról, vajbevitelének pedig 32'5%—át szolgáltatta hazánk. Búzá- ból 1934-ben 1 millió, 1935-ben pedig 13 millió métermázsát vett át tőlünk Olaszor—
szág. Részesedésiink 1934-ben 20'6%-ot,
1935-ben pedig 23'8%-ot tett. Ezzel szem-
ben rozsból —— bár mennyiségileg kivite—
lünk kétszer annyi volt, mint az előző év—
ben —— részesedésünk kissé visszaesett, 59'8%-ot tett. A búzaliszt-bevitelből része- sedésünk 20'3%—ra rúgott. Magyarország agrárkiviteli cikkei közül Olaszország 1935- ben a legnagyobb százalékot szarvasmar- hából, élő baromfiból. búzából, rozsból, malátából és burgonyából vette át.
