Kisebb közlemények

1. szám.

_..73_ ₁₉₃₁

M

országgyűlési képviselőjévé választotta. Több ma- gas kitüntetésben részesült, így birtokosa volt a kor- mányzói teljes elismerést jelképező nagy arany- éremnek, a csillagos II. osztályú magyar érdem- keresztnek, a Ferenc József-rend tiszti keresztjének, a II. osztályú hadi érdemkeresztnek és a háborús

emlékéremnek. 1929-ben a II. fizetési osztály jelle—

gét nyerte el.

Irodalmi munkásságából a Szemlébe írt tanul- ! mányain kívül kiemeljük a magyar államadósságok- nak—az utódállamok között való megosztásáról a kormány megbízásából írt önálló tanulmányát.

Kisebb közlemények.

Petites communications.

Külföldi statisztikai társaságok?)

Sociétés de statistigue de l'étranger.

Société de Statistigue de Paris.

A mintegy 700 tagot számláló Párizsi Statisz- tikai Társaság (alakult 2) 1860-ban) 239 főnyi sza—

vazótag részvételével választotta meg 1930 decem—

ber 17—i ülésén 1931. évi elnökét és egyben ugyan- ekkor betöltötte tisztikarának néhány választásra—

kerülö állását. A tisztújitások alkalmával érdemes röviden megemlékezni azokról a szinte tradicionális módozatokról, amelyek az elnöki állás betöltésénél, valamint a tisztikar kiegészítésénél a választásokat _ az alapszabályokba való beiktatás nélkül is ——

mintegy hallgatólag irányítják. Az elnökké válasz- tás alapszabályszerűen egy évre szól s a megválasz—

tott elnök nem választható újra (pontosabban: nem választható azonnal újra), ez azonban mégsem je—

lenti a ,,váltógazdaság" túlságba hajtását. Az elmult évtizedek tisztújításait áttekintve ugyanis megálla—

pítható, hogy az elnök mindig az alelnökök sorá- ból, a három alelnök pedig a választmányi tagok sorából kerül ki. A tisztikar alapját tehát a választ- mány alkotja. Az egyesület e hat tagból álló szerve 3—3 megválasztott tagjainak mandátuma azonban eltérő időszakokra amennyiben a Társaság évente 2—2 új választmányi tagot választ meg mindig a választást követő hároméves perió- dusra, tehát minden évben 2—2 tag kiválik a vá—

lasztmányból; hasonlóképen kerül betöltésre évről- évre a három alelnöki tisztség közül egy, és pedig ugyancsak mindig három évre. Az új alelnökök, mint említettük, kivétel nélkül a választmányi tagok sorából választatni-ak, még pedig mintegy elő- léptetésszerűen, amennyiben rendszerint az illető évben mandátuma lejártával kiváló két választ- mányi tag egyike lesz az új alelnök, Hasonló me—

derben folyik az elnökválasztás, miután a Társaság bizalma azt az alelnököt ülteti az esetek túlnyomó—

évre

szól,

1) L. még Magyar Statisztikai Szemle 1928. (VI.)

évi. 1.239 l., 1929. (VII.) évf. 222, 331, 714., 1.122.

I., 1930. (VIII.) évf. 62, 146., 344., 858. és 946. l.

2) A Társaság multját illetőleg v. ö. Magyar Statisztikai Szemle 1929. (VII.) évf. 337. 1.

részében az elnöki székbe, aki 3 évi alelnöki meg—

bizatásának lejártával éppen ,,soros". Előfordul azután néha, hogy a soronlévő alelnök másirányú elfoglaltsága, magas kora miatt, vagy más okból nem vállalhatja el az elnöki tisztséget. Ilyen ese—

tekben a következő alelnököt, tehát azt, aki már 2 éve tölti be alelnöki tisztségét, választják meg elnökké; ezzel egyidejűleg a Társaság tiszteletbeli elnökké választja a tulajdonképen soronlévő alel- nököt s nevét a ,,Journ—a] de la Société de Statis- tigue de Paris" címlapján a volt elnököknek a sta—

tisztika történetében is jócsengésű neveket magában foglaló hosszú sorozatába beiktatja. Kivételesen arra is volt példa —— legutóbb az 1929. évi elnöknél, Colson professzornál M, hogy miután az elnökké választandó abban az évben, amikor sorra került volna, nem foglalhatta el az elnöki tisztséget, de bejelentette, hogy egy évvel később a Társaság ren—

delkezésére áll, a taggyűlés a második alelnököt emelte az elnöki székbe s az első alelnök elnökké választását olymódon biztosította, hogy kivételesen, de kifejezetten csupán még egy évre alelnökké — és csak ezen alelnöki pótév letelte után elnökké

—— választotta meg őt. A szokások által ilymódon megkötött formában lezajló tisztújítások biztosít—

ják tehát azt, hogy váltógazdaság mellett is idő- szakonkint egy kisebbszámú, bár évről-évre fluk- tuáló vezetőcsoport hosszabb időn át együttesen munkálkodik a Társaság érdekében, miután a vá- lasztmány és tisztikar egy—egy jelesebb tagja tulaj—

donképen 7 éven át marad funkcionáriusa az egyesü—

letnek. Az állandóságot a Társaság életében a három évre megválasztott, de újraválasztható fő—

titkár képviseli, akin tulajdonképen az egész munka terhe nyugszik s aki a jelen esetben immár évtize- dek óta főtitkára a Párizsi Statisztikai Társaság- nak. Munkájában osztozkodik a pénztáros—irattáros, akit szintén három évre választanak meg, de mi—

után hasonlóképen újra megválasztható, munka—

köre rendszerint hosszabb időn át egy kézben nyug—

szik. Az ügymenet állandóságának, a tudományOS

1 j 7 szám.

szinvonal fenntartásának célszerű biztosítéka még,

hogy a külföld más, nagymultú statisztikai társu—

lataihoz hasonlóan, a volt elnökök és a megválasz- tott tiszteletbeli elnökök az alapszabályok értelmé—

ben hivatalból állandó tagjai maradnak a választ- mánynak. Az 1930 december hó 17—én megejtett választások eredménye a következő volt: a soron

lévő alelnök, Paulet G. Párizstól távoltartózkodása miatt elnökké választható nem lévén, tiszteletbeli elnökké választatott meg; az 1931. évi új elnök pedig a második alelnök, Aupetit A., a Francia Bank volt főtitkára, közgazdaságtudományi profesz—

szor, a Nemzetközi Statisztikai Intézet tagja lett.

A két megüresedett alelnöki helyet Bloch R. és Hamon G. M. választmányi tagokkal töltötte be a taggyűlés. Még két választmányi tagi tisztség ke—

rült ugyanekkor betöltésre, úgyhogy végeredmény- ben az egész 1931. évi tisztikar aykövetkezőképen

__ 74'__ 19817;

ült össze: elnök Aupetit A.; alelnökök Dugé de Bernonville, Bloch R. és Hamon G. M.; főtitkár

Barriol A.; pénztáros-irattáros: Trignurt A.; a vá—

lasztmány (tanács) tagjai: ,Razous P., Michel—E., Risler G. H., Chevalier G. (aki mint ülési.,titkár_

fontos szerepkört tölt be), Balthazard V. és Maine, M. Nem érdektelen végül, hogy az utolsó évek vá—

lasztásainak tanulsága szerint a szavazógyűlést megelőző nyílt ülésen történt kijelölések alapján a tisztikar megválasztása a nagyszámú szavazatok mellett is szinte tökéletesen egyhangú szokott lenni., Ami a Társaság érdembeli munkásságát illeti, uta—

lunk a :,,Folyóiratszemle" rovatunkra, ahol ma—

gyar nyelven rendszeresen megtalálhatók a ,,Journat de la Société deÁStatistigue de Paris" fontosabb cikkei, amelyek egyben túlnyomórészben a Társaság havonta (a nyári időszak kivételével) megrendezett üléseinek előadásai.

Vereeníging voor de Staathuishoudkunde en de Statistiek.

(Holland ,Közgazdasági és Statisztikai Társaság")

Évente az ország más és más városában vándor- iilésszerűleg, de szigorúan tudományos szakülés for- májában megrendezett közgyűlései során 1930 októ- ber 25—én Hágában ülésezett a holland Közgazdasági és Statisztikai Társaság (Vereeniging voor de .Slaathuishoudkunde en de Statistiek), Németalföld közgazdáinak és statisztikusainak 1856 óta fenn—

állóf) ezidőszerint 758 tagot egybetömörítő testü- lete. 84 tag vett részt a hágai közgyűlésen s hall—

gatta végig a magas színvonalú, hosszas —— 25 húsz percre korlátozott felszólalást felölelő —— és igen tartalmas vitát, mely tulajdonképen közgazdasági

téma felett Ice't előzetesen nyomtatásban szétküldött,

bőséges statisztikai anyagot is tartalmazó, kimerítő referátum (,,prae—adviezen"), Lindner K. és Holwerda A. 0. professzor ,,A tőkeképződés a társadalmi biz—

tosítás körében és annak közgazdasági jelentősége"

c. előadmánya (csupán Lindneré 60 nyomtatott oldal!) alapján kialakult. A közgyűlésről, melynek tárgyalás—ait a Társaság elnöke, de Vries F. rotter- dami professzor vezet-te, 107 oldalas füzet (,,Verslag van de Algemeene Vergadering") számol be. Ez egyúttal az egyesületre vonatkozó fontosabb ada- tokat is nyilvánosságra hozza. Megtudjuk belőle, hogy az egyesület életében nxagyjelentőségű sze- mélyi változás következett be: Verrijn Stuart C. A.

Az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosai.

Les grandes uilles des États—Unis dlAmérigue.

Az 1930. évi népszámlálás megállapította, hogy

az Egyesült Államokban 93 olyan város van, amely—

nek lakossága a 100000 lelket meghaladja. A leg-

1) V. ő.: Magyar Statisztikai

Nm.) évf. 858. 1.

Szemle 1930,

utrechti közgazdaságtan- és statisztikaprofesszor, a nemzetközi statisztikai kongresszusoknak egyik univerzálisan elismert egyénisége, számos tudomá—

nyos intézménynek, köztük a Nemzetközi Statisz—

tikai Intézetnek és a Magyar Statisztikai Társaság- nak tiszteletbeli tagja a 41 éven át lankadatlan vagi——

litással betöltött főtitkár—pénztárost" tisztségről le—

köszönt. A Társaság ezt a szinte egyedülállóan nagy időtartamot, melyet Verrijn Stuart az egyesületnek szentelt, tiszteletbeli taggá választással (Verrijn Stuart a Társaság egyetlen tiszteletbeli tagja) és a közgyűlésen a Japánban távollévő tudós legmele—

gebh ünneplésével honorálta. A megüresedett fő—

titkár—pénztárost tisztség a meg-ejtett választás ered—

ményeképen egyébként ,,családban" maradt: az új főtitkár—pénztáros, Verrijn Stuart G. M. rotterdami főiskolai professzor lett. Az elnökség két újra nem választható tagjának kiválása és helyettesítése utána Közgazdasági és Statisztikai Társaság ügyeit 1931—ben a következők vezetik: elnök: de Vries F. (Rotterdam);

Verrijn Stuart G. M. (Rotter—

dám); elnökségi tagok: Hartogh H. A. (Amsterdam)?

Jitta Josephus A. C. (Hága), van Manen Ch. A_

(Hága), Steenberghe M. P. L. (Goirle), van den Tempel J. (Amsterdam).

főtitkár—pénztáros:

nagyobb ezek közül New—York, a második Chicago. Öt olyan város van, amelynek lakossága több mint 1 millió, és 11 olyan, amely a félmillió—

nál is nagyobb. Igen érdekes egybevetni ezeket a számokat a tíz év előtti adatokkal. 1920-ban csak 68 városnak volt 100.000—né1 nagyobb lakossága—

Csak három város: New-York, Chicago és Phila- delphia dicsekedhetett egy milliónál nagyobb népességgel, míg a félmilliónál nagyobb népesség;

ma:—m'

1. szám —— 75 *— 1931

ugyanazokat a városokat jellemezte, mint ma. .lel- s eddigelé két év adatai (1927 és 1928) állanak lt-mző az amerikai népesség gyors helyváltoztatá—

sára és mozgékonyságára, hogy míg 1920 és 1930 között az összes szaporodás 16%-ot tett ki, addig uninak' városok, amelyeknek a népessége a lefolyt tíz esztendő alatt több mint megkétszereződött.

Kétségtelenül a legnagyobb növekedést Florida

divatos fürdőhelye, Miami érte el; 29.57l-ről 110.637—re szaporodott népessége. Ehhez hasonló a szintén fürdőhely, Long Beach: 55.593-ról

142.032-re szaporodott a lakosság. A legnagyobb városok közül figyelemre méltó a kaliforniai Los Angeles: 1920-ban 576673, ma 1,238.048 lakossal.

A szaporodó népességű helyek mellett egynéhány olyan is van, amely visszafejlődést mutat. igy New Bedford 121 ezerről 112—re, Fall River 120—ról Hö.000-re, lVillmington 110.000-ről 106.000-re és Lo- well l_l2.000—ről 100.000—re estek vissza.

A figyelmes szemlélő bizonyára észrevette, hogy a csökkenés kizárólag az észekkeleti, tehát a legrégebben létesült városokra jul. Azonban minthogy az esés összesen sokkal kisebb számot lesz ki, mint az emelkedés, megállapítható, hogy

az Egyesült Államok népességének ma sokkal na—

gyobb része lakik a nagy városokban, mint tíz év előtt. A legnépesebb városok:

_ 1920 1 1930

V a l. 0 s -,...,..,,_,,,,,_, , ...M ,,.._..,_,,

L é l e k s z a m New-York . . 5,620.048 6,930.446 Chicago .. .. 2,701.705 § 3,876.438 Philadelphia .. 1,82:—§.779 § 1,950.961 Detroit.. . 993678 ! 1,568.662

Los Angeles .. * 570673 ? 1,2L-i8.048 Cleveland . . ? 796.841 E 900429

St. Louis .. . .. a 772397 ! 821360

Baltimore,. .. .. .. ; 733826 804874

Boston,. 748.060 E 781.188

Pittsburgh 588343 1 669.817

San Francisco 500676 § 634394

Milwaukee 457147 11 578249

Buffalo . . 506775 ? 573076

Külföldiek szerepe Franciaország népmozgalmában.

Róle des étrangers dans le mouvement de la popula—

tion en France.

A francia statisztikai hivatal Bulletinjének 1930.

évi október-decemberi száma érdekes adatokat kö—

zöl Franciaország népmozgalmáról a külföldiek nép—

mozgalmának külön kimutatásával. Az a körülmény, hogy a külföldiek száma Franciaországban a háború óta rendkivül megnövekedett (1921—től 1926-ig közel 90C-.000-rel) és viszont az, hogy a francia népmoz- galom éppen azokban a tartományokban mutat- kozik kedvezőbbnek, amelyben a külföldiek nagyobb számmal élnek, ráterelte a figyelmet arra a kér—

désre, vajjon Franciaország népmozgalmának szá—

maiból mennyi esik a külföldiekre. A francia sta' tisztikai hivatal ezeket az adatokat 1927—óta gyűjti

rendelkezésre. Az adatgyüjtés —— úgy látszik —— egye—

lőre meglehetősen kezdetleges, amennyiben még 1928-ban is a születések 19%-ában nem volt meg—

adva sem az apának, sem az anyának az állam—

polgársága. Ez az arányszám 1927—ben még 2670 volt a születéseknél, tehát bizonyos javulás mutat—

kozik. Franciaországban, úgy mint nálunk, állami :inyakönyvvezetés van; csodálkoznunk kell tehát azon, hogy ha a munkaügyi miniszter elrendeli azt, hogy a népmozgalmi lapokon fel legyen tün—

tetve az állampolgárság akkor az esetek negyed—

vagy ötödrészében ez ne történjék meg. Ezt nálunk, ahol a statisztikai törvény szigorú intézkedéseket tesz az adatgyűjtés biztosítására, nem lehetne el—

képzelni. Ilyenformán az eredmények is csak hoz—

závetőlegesek lehetnek s maga az említett francia Bulletin csak számítással hozza ki az aproximativ eredményt. Eszerint az 1927. évben született 744000 (gyermekből 60.000, az 1928—ban született 749000 gyermekből 57.000 esik a külföldiekre. A születések—

ből a külföldiekre esö arány (8'6—7'7%) tehát jó—

val nagyobb, mint a külföldieknek a népszámlálás alkalmával megállapított aránya (6'0%). Ha a lélek—

számhoz viszonyítjuk ezeket a születési számokat,, természetesen szintén kitűnik a külföldiek fölénye.

lizer francia állampolgárra n. i. a két évben 180, ill. 18'2 élveszületés esik, 1.000 külföldire ellenben

az említett két évben 23'7, ill. 22'6.

A halálozások számainál még hézagosabbak az állampolgárságra vonatkozó adatok. 1927—ben a ha--

lál—esetek 29%-ában, 1928—ban pedig 25%-ában nem

volt megadva a halottak állampolgársága, úgyhogy;

az összes halálesetekből is csak számítgatással lehet megállapítani a külföldiek számát. A francia statisz—

tikai hivatal számításai szerint az 1927. évi 644.000' főnyi halálozásból 32.000, az 1928. évi 642.000 főnyi halálozásból pedig ugyancsak 32.000 esik a külföl—

diekre, ami kereken 5%. A külföldiek halandósága

is; kedvezőbb e szerint, mint a franciáké.

A végeredmény az, hogy Franciaországnak 1927—

ben elért 68.000 főnyi népszaporodásából 28.000 esik a külföldiekre, 1928—ban pedig a 75.000 főnyi természetes szaporodásból 25.000 az ott lakó kül—

földiek számát szaporítja. Látható tehát, hogy a_

külföldiek természetes szaporodása igen erősen befolyásolja Franciaország népesedési mérlegét, "

amennyiben az összes természetes szaporodásból nem kevesebb, mint 33740% esik külföldiekre, Minthogy a külföldieknek 2,409.000 főre rúgó szá- mából legtöbben vannak az olaszok (760000), bel—_

gák, spanyolok és a lengyelek, nagyon valószínű, hogy ennek a népnövekedésnek túlnyomó része e szapora lengyelekre és olaszokra esik, akik ilyen módon nemcsak bevándorlás, hanem természetes

szaporodás útján is erősen növelik számukat. A lengyelek idővel valószínűleg fel fognak olvadni %.

szám.

francia néptengerben, az olaszok szaporodásának

kérdése azonban előbb-utóbb veszedelmessé válhatik

Franciaországban.

Szovjetoroszország nemzetiségeinek népmozgalmi.

Mouvement de la population parmi les nationalités en Russzie soviétigue.

Európai

forrásművek szerinti)

Oroszország népm—ozgalma hivatalos 1926—ban a következő volt:

E § 1000 lakosra eső

*S _a

Nemzetiség §; § szűle— halálo— természe-

2 E , tesszapod

:; E tesek zás fedés

Orosz . . 57'0 43'6 210 226

Ukrán . . 25"? 423 180 243

Fehérorosz . . 3'9 421 152 269

Lengyel . . 0'7 33'8 147 191

Zsidó . . 2'4 24'1 91 150

Német .. .. .. 09 454 165 288

Tatár és baskir. . 3'5 41'9 171 248 Csuvas . . . . . . 10 455 286 169

Cseremisz és vetjük 09 557 343 213

Oroszország egyes nemzetiségeinek népmoz—

galma a népmozgalom földrajzi, mondhatnánk tör- téneti távlatát mutatja. Kelet-nyugati irányba ha—

ladva a születések, halálozások és a természetes szaporodás csökkenő irányzatot mutat, hasonlóképen a népmozgalom történeti fejlődése is. A születések csökkenését a művelődési viszonyok haladásával szintén csökkenő halandóság bizonyos fokig ellen—

súlyozza—ugyan, azonban a természetes szaporodás irányzata szintén csökkenő. Oroszországban az ország északkeleti részén élő cseremiszek, votjákok és csuvasok népmozgalma mutatja a népmozgalom legprimitívebb fokát. Ezt követik az oroszok és ukránok, mig a népmozgalom magasabb kultúrájú típusát a zsidók és lengyelek mutatják. A zsidóság népmozgalma közismert városlakó mivoltának kö- vetkezménye. A többi nemzetiségek a zsidósággal ellentétben, túlnyomóan vidéki tömörülésűek.

Az egyes nemzetiségek között legérdekesebb képet a németség népmozgalma mutatja, amelynek születési arányszáma Oroszországban 45'4, termé- szetes szaporodási arányszáma pedig 28'8%o volt, míg Németországban ugyanez évben 19'5, illetve 7'8, 1929-ben pedig 179, illetve 5'3%o volt a szü—

letési és a természetes szaporodási arányszám. Ez bizonyos fokig ellentmondani látszik a fentebb mondottaknak, mivel az oroszországi

kétségkívül magasabb inűveltségűek a többi orosz—

országi nemzetiségnél. Figyelembe kell venni azon—

ban azt, hogy az oroszországi németek Oroszország németek

keleti részén ázsiai Oroszország határán élnek (Volganémet köztársaság) és túlnyomóan agrár foglalkozásúak.

1) Átvéve a Bulletin Stal. Tchécosl. 1930. októ—

beri számából.

"57 _

Az oroszországi nemzetiségek, népmozgalmának vizsgálata útmutatást ad annak a kérdésnek el—

döntésére, hogy a népesedés degresszív irányzatát faji degenerálódás, vagy a rossz gazdasági viszo—

nyok okozzák-e. A The Economist angol folyóirat 1930 szeptember 27—i száma C. Gininek, az olasz statisztikai hivatal igazgatójának egyik népesedési essayére irott kritikájában nem fogadja el Gininek azt a nézetét, hogy a népesedés csökkenő irányzatát a faji degenerálódás okozza és a gazdasági viszo- nyok befolyását hangsúlyozza. A népmozgalom említett kelet-nyugati degresszív irányzata Gini vé- leményét látszik alátámasztani, az oroszországi ne'—

metek előbb tárgyalt népmozgalma pedig látszólag a gazdasági körülmények döntő hatása mellett szól.

A nélkül, hogy e fontos kérdést e rövid ismertetés keretében eldönteni kívánnánk, rá kell mutatnunk arra, hogy mennél inkább háttérbe szorulnak egy népnél az organikus foglalkozások, s mennél in- kább előtérbe jutnak a mechanikusak, ami a né—

pesség mindinkább városi tömörülését mozdítja elő: annál inkább csökkenő irányzatot mutat a nép- mozgalom. Kimélyíti a népesség ilyen degresszív irányú fejlődését az a körülmény, hogy a mecha—

nikus foglalkozásokkal kapcsolatban terjedő mate- rialista felfogás nagy mértékben el a születések korlátozásával. Hogy ez az ímmoral restraint milyen döntő jelentőségű, azt eléggé igazolja Francia—

ország és az Egyesült Államok népességének gyönge szaporodása. Mindezek alapján úgy véljük, alig lehet tagadni a faji degenerálódás tényét, kétségte- len azonban az, hogy ennek előidézésében a gazda- sági fejlődés és a gazdasági viszonyok döntő je- lentőségűek.

Az 1931, évi influenzajárvány Európában.

L'épidémie de grippe de 1931 en Europe.

1931 januárjában az influenzamegbetegedések általános emelkedése volt észlelhető Európában; a betegség lefolyását az egyes államokból érkező je—

lentések általában enyhének mondják. A megbete- gedések legerősebben Spanyolországban fordultak elő, különösen a városokban. Nagy-Britanniában a városok között Liverpoolt látogatta legerősebben a járvány, amely a 107 brit nagyvárosban együtte—

sen 242 halálesetet okozott a január 24-ével vég—

ződő héten, szemben az előző hetek 146, 101 és 60 halálesete'vel. Svájcban szintén a január 24—ével végződő hét alatt szökött fel az influenzabetegek száma az előző heti 1.440-ről 4.786-ra, viszont halál—

eset csak 11 történt. Úgy Nagy—Britanniában, mint Svájcban a halálesetek túlnyomó többsége a 65—70 éven felüliekre esett. Olaszországban, Cseh-Szlová—

kiában és Norvégiában szórványosan jelentkező influenzaesetek enyhe lefolyásúak voltak és halá- lozást nem okoztak.

1. szám. ^....77...

m

Elemi csapások Japánban.

Sínistres au lapon.

Japán földje igen sokat szenved különböző elemi csapásoktól. Ennek okai mind földrajzi hely—

zetére vezethetők vissza. A számos tengeröböl, a sok hegyipatak, a vulkanikus talaj, mind maguk- ban rejtik a különbözö csapások lehetőségeit. Eh- hez járul még az építkezések módja is, amely a tűzvésznek tág teret nyujt. 1918 és 1927 között az árvizek átlag 120000 hektárt öntöttek el, elpusztí—

tottak minden évben többezer építményt és több- száz hajót. Az 1926. évi árvíz 77.869 házat sodort el, az 1924. évi pedig 1951 hajót tett tönkre. Ennek megfelelően a halottak és sebesültek száma igen magas. így 1918-ban 455 ember vesztette [életét, és 411 sebesült meg. 1926—ban pedig 259 halt meg és 751 sebesült meg.

A tengerár is igen nagy áldozatokat követel.

1927—ben például 1.272 hektár termőföldet, 1.745 házat és 369 hajót tett tönkre és 70 emberéletet is elpusztított. Igen súlyos emberáldozatot követel a vihar is. 1927—ben 497 ember halt meg és 149 sebe- sült meg vihar következtében. Természetesen az anyagi áldozat is igen nagy. 1927—ben 45 millió, 1918—ban pedig 140 millió yen volt az okozott kár összege.

A tűzvész is súlyos megpróbáltatást ró a sziget lakosságára. Az 1918m1927. közötti tíz év alatt nem volt olyan év, melyben 23 ezernél kevesebb ház égett volna le, s nem volt olyan hónap sem, mely- ben a tűzesetek száma 680 alatt lett volna. Ezzel szemben 1923 szeptemberében a nagy földrengés alkalmával 389222 ház égett le. Ennek megfelelően a tűzoltóság létszáma is erősen fejlődik, 1918-ban l,347.692—ről 1927—ben l,848.510—re emelkedett.

Az elemi csapások folytán meghaltak összes 15m204000 között van. Természetesen kiemelkedik az 1923-as év, amikor a nagy föld—

rengés következtében 28.708, az ezzel járó tűzvészek folytán 15.450, földcsuszamlás következtében 494 és hajótörés folytán 624 ember pusztult el.

száma évi

A világ aranytermelése és készlete.

Production et stock mondiaux d,or.

A világ aranytermelése 1922 óta lassú növeke—

dést mutat. Átlagban az évi termelés 20 millió un—

ciára becsülhető, amelynek értéke valamivel keve- sebb, mint 2.400,000.000 pengő. Szakértők szerint a termelés a következő tíz év alatt mintegy 257- kal fog visszafejlődni. Az egyes hatalmak részese- dését a világtermelésben a következő táblázat mutatja:

O/n

Brit birodalom 71'4

Am. Egy. Államok 10'8

Oroszország . . . , . . . 50

193 l

Mexikó . . . . . . . . . 3'8 Japán . . . . . . . . . 2'8 Délamerikai államok . . . . 2'5 Egyéb . . . 37

A világ aranykészlete körülbelül 60—70 mil- liárd pengőre tehető. Ennek a megoszlása egészen más képet mutat mint a termelése:

%

Am. Egy. Államok 37'6

Franciaország 17'9

Nagy-Britannia . . , . . . 7'0 Németország . . . 4'6 Olaszország . . . , . . . 2'5 Argentina . . . 3'8 Japán . . . . . . . . . 3'7

Egyéb 22-9

Feltűnő ebben a felsorolásban, Franciaország helyzete. Köztudomású, hogy 1927 tavasza óta, amikor a francia pénz árfolyama megszilárdult, Franciaország minden igyekezetével azon van, hogy nagy aranykészletek tárolásával erősítse meg pénzügyi helyzetét. Csak 1928 júniusa óta 4 mil—

liárd pengő értékű aranyat importáltak. Igen érté- kes szakértői vélemények szerint a világgazdasági válság egyik legfontosabb oka éppen az aranynak ez a helytelen és aránytalan elosztása.

Japán külkereskedetme.

Commerce exte'ríeur du Japan.

Japán külkereskedelmi forgalmának összértéke az utolsó öt év alatt állandóan meghaladja a 4 milliárd yent. A lakosság fejenkinti részesedése közel 70 yen az anyaországban, míg Koreában 5—6 yen és Formozában 20—26 yen. A legnagyobb be—

hozatali forgalmat Yokohama kikötője bonyolítja le, viszont a behozatal legnagyobb része Kobén keresztül áramlik. Japán kivitelének csaknem ál- landóan 4-2%-a irányul Ázsiába, —— legnagyobb részben természetesen Kínába —, 43%—a Észak—Ame- rikába, —— itt természetesen csaknem az egész az Amerikai Egyesült Államokra jut —— és csak 8% jut Európára, ahol Anglia és Franciaország a japán áruk a legnagyobb piacai. A behozatalnál egészen más a helyzet. Ázsia itt is az első helyen áll 42%-kal; azonban a legjelentősebb Brit-India, amely egymagában 13—14%—át adja a Japánba irányuló áruknak. Európa évente 18—20%—át ter—

meli a behozatali forgalomnak, Anglia erős verseny- társra talált Németországban: az előbbi erősen visz—

szaszorul, 1924-ben még 13, 1928—ban pedig már csak 7'5%-át adta az összes behozatalnak, míg

Németország részesedése 6'0%-ig emelkedett. Az

Egyesült Államok is inkább felvevő, mint eladó, viszont Ausztrália, mely a kivitelben 2'5% erejéig részesül, a behozatalban 6%-ig vesz részt.

ili; fsizám.

8—— 19311 ,

'I'Ermészetesen a forgalom túlnyomó részét Japán hajók bonyolítják le, a behozatal 1.991 mil- liónyi értékéből 1.445 millió értékű árut japán hajók szállították el. A behozatalban természetesen valamivel kisebb a részesedésük, számot tevő sze-

"repük ezenkívül csak az angol és amerikai hajók—

"nak van.

A behozatali áruk közül legfontosabbak a nyersvas, amiből 100 millió yennél nagyobb értékű mennyiséget importálnak évente, 5 amelyből Anglia

'és az Egyesült Államok körülbelül egyharmad-egy-

"harmad arányban részesülnek. Hasonló értékben

*jön az országba nyersfa és deszka, legnagyobb részben az Egyesült Államokból. Igen jelentős még ,a különböző készülékek behozatala is, A kivitelben

*a textíliák játsszák a legnagyobb szerepet. A nyers—

selyem 730 millió yen értékben, aminek kéthatodát az Egyesült Államok vásárolja meg, a pamutszöve- tek évi 300—400 millió yen értékben, ennek fő- ("piaca Kína és az egész világra nagy mennyiségek—

rben szállított selyemszövetek, 135 millió yen ér—

ltékben.

A világ kereskedelmi hajóállománya.

Effectif mondial des bateaum commerciaum.

A világ kereskedelmi hajóállománya 1930 jú- lius 1-én a Lloydls Register szerint megközelítette 'a 30 ezer darabot, összesen 68 millió bruttó regisztertonna tartalommal. A 100 bruttó regiszter—

'tonnán aluli hajókat figyelmen kívül hagyó e for—

rás a gőz— és mótoroshajók számát és bruttó

*regisztertonnatarlalmát, országok szerint így rész- Eletezi:

hajó ezer tonna

Nagy-Britannia és lrország 7.856 20.322 Amerikai Egyes. Államok 3.517 13.202

Japán 2.060 4.317

Németország 2.138 4.199

Norvégia 1.905 3.663

Franciaország 1.501 3.471

Olaszország 1.105 3.262

Németalföld 1.381 3.079

Svédország . . 1.306 1.594

'Egye'b brit birtok 1.361 1.558

Kanada 744 1.235 ,

Spanyolország 795 1.207

Dánia 643 1.072

Belgium 238 546

Egyéb 3.446 5.302

; 29.996 68.024

A hajóállományból mótoroshajó volt 3.696, a

*többi gőzhajó, és pedig 24.986 dugattyús gőzgép—

pel, 1.314 turbinával. Tonnatartalom szerint a motorosok 81, a dugattyús gőzgéppel hajtott gőz-

hajók 50/7, a turbinások 9-1 millió bruttó regiszter-

'tonnát képviseltek. Az összes hajók közül olajjal Fi'itőttek 3.904 hajót 19'9 hmillió tonnatartalommal,

míg a tankhajók —— legalább ezer—tennas hajók -—

szama 1.308 volt 75 millió tonnatartalommal. A tankhajók közül 389 az Egyesült államok, 380 Nagy-Britannia és Irország, 154 Norvégia birtoká—

ban van.

Az előző évvel szemben a világ kereske delmi hajóinak száma 13, tonnatartalma 2'4%-ka!

növekedett; elsősorban a 4 ezer! tonnán felüli leg-

nagyobb típusnál észlelhető gyarapodás. Erős tér- foglalást látunk a mótoroshajóknál, amelyeknek tonnatartalma 22'1%—kal gyarapodott.

Száz év .gabonaárai Ausztriában.

Les prim des cére'ales en Autriche pendcint 100 aus.

'A történeti statisztikába vágó érdekesösszeállí—

tást tett közzé Ausztria hivatalos statisztikai szerve a

,,Statistische Nachrichten" legfrisebb számában az osztrák gabonaárak százéves alakulásáról. A száz év részletes adatait tartalmazó táblázatból felsoroláf sunkba az egyes évtizedek kezdőéveire vonatkozó adatokon kívül a hullámmozgás jobb jellemzésére néhány évtizedközi maximális és minimális adatot is beiktattufnk. Minthogy a mindenkori osztrák árjegy—

zések 100 kg-ra és sillingre számittattalk át, az adatok ártörténeti szempontból is összehasonlításra alkal—

mas, jól tájékoztató képet adnak. Az 1915, 1918. és 1920. évi adatok hatóságilag megállapított árak.

1 0 0 k ;;

búza rozs árpa zab

évi átlag—ára sillingekhen

1830 2114 1583 13'40 1662

1831 2615 , 17'11 15'33 17'27

1837 1630 1001 1033 1275

1840 2389 17'92 1679 15382

1844 1921 1259 1065 1453

1847 4229 3406 27'44 2502

1850 22'76 14'53 14'53 1743

1856 47'61 8083 3341 28'40

1860 30'50 20'18 1711 1905

1866 3728 27'12 2098 2195

1870 3228 23'78 27'28 2405

1873 5116 3874 3099 2405

1875 3583 2760 2260 2502

1877 56'17 46'16 84'38 21'79

1880 37'28 3519 2260 19'21

1888 23'56 18'56 20'18 15'17

1890 25595 2453 24'69 2163

1895 2001 17'43 20'98 19'53 1898 32'93 25'34 24'58 21'14

1900 22476 2066 2292 17'92

1909 4164 2921 2566 26'79

1910 3680 2421 2550 23'24

1913 34'70 26'63 25'99 26'79 1915 4907 40'67 35'19 35'19 .

19l8 2776 2776 2502 2437

1920 855 855 8'23 ,7'10 .

1921 4890 47'77 3389 2825

1923 37'77 31'47 28'08 24'53

1925 4673 4011 4389 3880

1930 2965 2098 3116 " 21'72

la. Szám. ^"79—

1931

Különféle. ,; ' Dam.

A Föld népességének szaporodási határát 14".

Oppenheimer (Weltprobleme der Bevölkerung, Leip- zig. 1929) minden eddigi becslésnél jóval maga- sabbra teszi. Szerinte mintegy 200 milliárd ember szükségletére elegendő fehérje és szénhidrát terme- lésére van gazdasági lehetőség, míg a jövőbeli fej—

lődést kevésbbé ügyelembevevö korábbi számítá—

sok szerint e szám legfeljebb 5——8 milliárd. Annak jellemzésére, hogy mily nagy tévedés ily becslések—

nél a mindenkori jelen viszonyokból kiindulni, azt a példát hozza fel, hogy a nomád vádasznépek ide- jében egy ember táplálására 50 km2 terület kellett, az ebből kiinduló számítás tehát arra az eredményre vezetne, hogy a Föld 3 millió ember eltartására tud táplálékot nyujtani,

mindössze

*

Cseh-Szlovákia lakosainak száma az 1921. évi 13,607.375—röl 1931-ben 14,723.234-rc növekedett, vagyis 8'2%—kal szaporodott. A tényleges gyarapo- dás aránya tíz év alatt Csehországban 6'4%, Morva- országban és Sziléziában 6'8%, a Tótföldön 11'1%, a Ruténföldön 19'9% volt. Nagy-Prága lakosainak száma 848.201 fő.

*

Svájc lakosainak száma az 1930 december 1-én megtartott népszámlálás előzetes adata szerint

4,068.740 fő. 1920 óta az ország lélekszáma csak

188400 fővel, 4'9%—ka1 emelkedett.

*

Legújabb népszámlálási adatainak tanulsága sze rint Mexikó népességének száma 1921 óta 14,334.780—

ról 16,404.030—ra növekedett. A tényleges szaporo—

dás e szerint az elmult évtizedben számszerint 2,069.250 főt tett, aránya (14'4%) pedig a 10%—ot jóval meghaladta. A

:t:

Angliában a társadalmi felemelkedés vizsgála- tára lefolytatott adatgyüjtés eredménye a követ—

kező volt. Az ]. foglalkozási osztályba (szahadfog-

lalkozásúak, főiskolai hallgatók, nagyvállalkozók, nagyiparosok) tartozók 33'3%—ánawk atyja ugyan—

csak az I. osztályba tartozott, 54'9% a II. osztályba (kisebb vállalkozók, iparosok stb.) és 11'8% a Ill, osztályba (főleg munkások). A ll. osztálybeliek 7%—ának atyja az l., 52'7%—áé a II., 40'200-áé a III. osztályba tartozott. A lll. osztálybeliek meg-

oszlása 0-7, 271 és 72-;;%.

:5:

személi zetéről 'esaládi statisztikai felvétel készült. A feldolgozott 709'kérdőívb'ől 83 tisztviselötől, (326 egyéb alkal- mazottól (köztük 572 férfi) származott. Az átlagos

'A (porosz statisztikai hivatal

életkor a'tisztviselőknél 52, az alkalmazottaknál 43 életév volt. Az özvegyek és elváltak aránya 7,-7%_

A fejenkinti gyermeklétszám 1'44, a házas és volt házas személyzet 30%-a gyermektelen volt. Az ösz- született gyermekeknek 12'3%—a halt meg, az elhaltak 5/5-0 nem érte el 6—ik életévét. A házas—

ságkötés leggyakoribb éve férfiaknál a 27-ik, nők—

nél a 25-ik életév volt.,

SZES

:):

A házasságkötések számának jövőbeli alakulá—

sáról a Wirtschaft und Statistik Németországra vo—

natkozóan érdekes adatokat közöl. Az 1910/11. évi házasságkötési arányszámok alapján a kormegosz—

lás tigyelembevételével 1950-ig végzett számítás szerint 1935—ben 594 ezer (maximum), 1944—ben 480 ezer (minimum) házasságot fognak kötni.

*

Egy Lipcse, Drezda és Cltemnitz városok ada—

tain alapuló születési statisztika szerint 1913—ban 100 első házasságból átlag 253 gyermek született, míg az újabb (második, harmadik stb.) házasságok- nál ez az arány csak 79. (E. Gramsch, Leipzig: ,,Die Geburtenentwicklung in wiederholten Ehen...")

*

A német munkahivatalok megállapítása szerint 1930 december végén Németországban a munka- nélküliek száma 41/3 millió volt.

*

Az egy lakásra eső lélekszám a német nagy—

városokban 370, egy szobára 0'98 személy jut.

$

Németország sertés-állományát az 1930. decem- ber l—én tartott általános állatszámlálás 23'4 millió darabnak találta, ami az előző évi hasonló időpont ada—tát 17%-kal felülmúlja.

Lettországnak a háború folytán erősen vmeg—

(:sappant állatállománya —— a sertésállomány ki—

vételével —— már meghaladja a békeállományt. Az újabb adatok: ló 369, szarvasmarha 966, juh 1.128,

sertés 535 ezer.

*

Németország etikai-termelése 1929/30—ban nyers eukorértékben 198 millió (; volt, 6'5%—ká1 több, mint az előző gazdasági évben.

*

1930. évi kivitele 36% —os esést évhez viszonyítva. Értékben 1917,

pedig legalacso—

Argentina mutat az 1929

mennyiségben 1925 óta ez a