Világstatisztikai hírek és adatok

3—4, szám 143 1947

Világstatisztikai hírek és adatok.

Informations et renseignements de statisligue mondiale.

Nemzetközi adatok. A létfenntartási

költségek indexének néhány államban való 1947. év eleji alakulásáról a következő ösz- sze-állitás számol be:

A létfenntartási költségek indexe 1947. elején (záróivlbcn az 1945. évi adat)

Ország Időpont Összes Élelmiszer költségek alapián 1929, jan.—lán. : 100 Amerikai Egyesült

Államok ... 1947. febr. 154 (130) 193 (147) Ausztrália ... 1947. ian. -— 113 (111) Chile ... 1047. ian. 333 (236) 363 (243) Cseh-Szlovákia ... 1947. ian. 306 (168) 305 (146) Dánia ... 1947. lan. 159 (159) 161 (157) Finnország ... 1947. ian. 471 (282) 511 (307)

Franciaország ... 1947. febr. ., 794 (351) anada ... 1947. febr. 12? (119) 149 (135) Lengvelországl) ... 1947. ian. 118 (100) ———

Mexikó ... 1947. jan. 305 (215) 303 (204) NagyxBriiannia . . . 1947. felirt 132 (132) 124 (125) Norvégia ... 1947. febr. 161 (156) 157 (158) Olaszország ... 1947. ian. 2.830 (") 3.858 (—) Palesztinaüsidó millen-2 1947. ian. 154 (144) A Paraguay ... 1947. ian. 257 (214) 258 (188) Peru. . . ... 1947. ian. 222 (185) 236 (199).

Porlugália ... 1947. febr. 219 (187) ——

Sváic .... ... 1947 febr. 155 (153) 166 (166 Svédország . . , . 1947. jan. —v 141 (139) Uruguay . . . . 1947, ian. 158 (134) 180 (144)

1) 1945. ápr.:lOO, 2) 1942. jan.:100.

A 20 országról rendelkezésre álló fenti

adatokból nyugodtan általánosíthatnnk a világ népei létfenntartási költségeinek alakulására vonatkozóan, mert az adatok joggal tekinthetők reprezentatív adatoknak, hiszen szerepel köztük európai és tengeren- túli, háborús és semleges, győző és legyő- zött, ipari és mezőgazdasági ország adata egyarant. Adatainkból pedig nagy általa—

nosságban az tűnik ki, hogy a világ népei-

nek létfenntartási költségei a folyó év ele-

jén lényegesen emelkedtek 1945—höz viszo—

nyitva. Különösen nagy az emelkedés

Franciaországban és Csehszlovákiában, ahol is főleg az élelmezés költségei jól megdup- lázódtak, de nagyon kedvezőtlen az index alakulása Chilében és Finnországban is.

Legkisebb mértékű az index romlása Svájc—

ban, Svédországban és Dániában. Javul—ási a számbavett országok közül egyedül Nagy—

Britannia tud felmutatni, ahol az összes költségek indexének változatlanul mara—

dása, mellett az élelmiszer költségek indexe minimális visszaesést matat. Ugyanilyen mértékü volna a javulás Norvégiában is,

ha itt az általános költségek indexének

emelkedése nem rontaná az élelmiszer költ-

ségek indexének csökkenésében jelentkező kedvezőbb helyzetet.

Az adatokból az is kiviláglik, hogy az élelmiszer költségek alapján számított in—

dexek általában nagyobb mértékben emel—

(kedtek a vizsgált időszakban, mint az

összes költségek beszámításával készült in- dexek, Ennek nyilvánvaló oka az, hogy az élelmiszerek ali-alakulása nagyobb mérték- ben szabadnltlfel a hatósági befolyásolás alól

és került a világpiac hatása alá, mint a

megélhetési indexek összeállításánál figye- lembe vett egyéb tételeké. Ez alól a sza- bályszerűség alól csak Norvégia kivétel, ahol az élelmiszer költségek indexének csökkenése mellett a teljes létfenntartási költségek indexének emelkedése követke—

zett be a vizsgált időszakban (Monthly Bul- letin of statistics, lan/III.) '

A fegyveres * erőknek a nuísodik világ— Amerikai Egyesült Államok, Anglia, háború alatti létszámáról rendelkezésre álló Kanada) és Németországra vonatkoz- adatok érdekes képet nyujtanak, bár nak. Ezek az adatok éppúgy inegmagyir csak a három szövetséges államra (az rázzák a német hadigépezet második világ-

_ §

_ —

Amerikai Egyesült Államok Anglia

e b l) 6 l _ e b b 5 ! Kanada Német;

X -————— * ___.,, ————-—————— w-—————'-— birndalmn

! legíl'ffes a liadr a hadi: A Mill/NCS , , minden

Évek "Ok sereg tengerészet , erok : had: aliadí: a lsgi: év minden év

létszáma letszama l) sereg leiigercszei ero április közepén

a légierőkkel együtt izén (ezer fő)

minden év január izén (ezer fő) minden év iuniusában (ezer fő) ("" fő)

1939 341 192 140 2) 681 e) 402 a) 161 e) 1 18 S 1 .356

1940 411 238 173 2.223 1.656 276 291 — 5.500

1941 901 621 28) 3.291 2.221 405 665 260 72209

1942 2.173 1.686 48? 3815 2.468 507 840 V— , 81133

1943 7.037 5.398 11339 4,332 2.692 671 969 1383 9.555

1944 10.441 71483 2.958 4.544 2.742 790 1.012 189 9.125

1945 11.897 8.053 3.844 ' 4.663 2.931 789 963

* (63 1) A női segédcsapatok és (tűzvédelmi és rendőri munkaszolgálat nélkül. Ezek száma 1945sben 561000 volt.

2) Augusztusi adni,

;

3—4. Szám

háborús kezdeti sikereit, mint ahogy ——

különöseii ha még a szövetségesek oldalán harcoló, vagy álló többi ország haderejét

is figyelembe vesszük. ;— későbbi szükség—

szerü és elkerülhetetlen összeroppanásának

okaira is fényt vetnek. A német rövidlátás

és elfogultság azonban nemcsak ellenfelei;

nek előbb-utóbb kialakuló katonai fölényét nem ismerte vagy nem akarta elismerni, ha- nem azok gazdasági erőforrásaiban rejlő talán még sokkal nagyobb mértékű túlsú—

lyát sem. A kétféle fölönyről pedig a szá- mok előre beszéltek. A számok beszéde;-

nek figyelmen kívül hagyása bosszulta meg

magát s okozta vesztét. A szomorú csak az, hogy nemzetünket is, melynek istentelen vaksággal vert vezetői a szemben álló fe—

lek erőviszonyainak eléggé ismeretes volta ellenére éppen a háború legutolsó szaka-, szában kényszerítették a már eleve hiába- valónak látszó és elbukásra ítélt német erőlködés szolgálatába Magyarországob (Mirovoje chozjajsztzo i mirooaja, politika.

Sz'tatisztioseszkoje prilozsenije. 1946/11-42.)

*

Az Egyesült Nemzetek Gazdasági és

Szociális Tanácsának egyik albizott—

sága előzetes jelentésben számolt be

Európa gazdasági újjáépítéséről az 1946

július—szeptember hónapok alatti tanul- mányútja alapján. Bár az albizottság maga is tisztában volt azzal, hogy az egyes országok adatai egymás között össze

nem hasonlíthatók, sőt még a háború előtti

állapotokhoz való viszonyításuk is csak némi óvatossággal fogadható el, adatokat

közöl 15 európai állam háborús veszteségé-

ről, Az ;adatösszeállításban Magyarország is szerepel s amint a jelentés maga is ki- emeli, ezek alapján Magyarország Görög- országgal, Lengyelországgal és Jugoszláviá—

val együtt Európában a legnagyobb káro—

kat szenvedte; ugyanakkor Bulgária, Dánia és Luxemburg kárai tehetők a leg- kevesebbre, Magyarországon azonban az al- bizottság jelentése szerint imégis kedve—

zőbb az élelmezési helyzet, mert, csak a belföldi élelmiszerkészleteket véve számí- tásba, az egy lakosra eső napi kalória- mennyiség a jelentés Szerint, meghalad- hatná a, 2800 kalóriát, Hasonló kedvezőbb helyzetben van Dánia és Svédország, leg- kedvezőtlenebb ez idő szerint az élelmiszer- ellátás Ausztriában, Belgiumban, Gö-

rögországban, Norvégiában és Lengyel—

országban; ezek az országok csak napi 1600 kalórlán aluli élelmiszermennyiséget tudnak lakosaiknnk saját erejükből bizto- sítani, A jelentés szerint Európában a Szovjet—Union kívül az összes termelési

ágakat felölelő gazdasági tervet a követ—

kező évekre csak Magyarország, Olasz-

ország és Jugoszlávia, készített, mig a

többi országokban csupán legfeljebb az

144 '

' 1947

egyes iparágakra vonatkozólag fektettek le

termelési előirányzatot. 'Az Európában ál- talában jellemző munkaerőbiány okait visszavezeti a jelentés többek között 1. a

szétosztó kereskedelemben alkalmazott sze—

mélyek számának abnormis megnöveke- désére (ez jellemző Görögországra, Jugo- szláviára! Lengyelországra, Magyaror—

szágra és Olaszországra), 2. a mezőgazda—

sági többletnépesség gyors lecsapolási lehe—- iűségének hiányára, 3. a munka produk—

tivitásának erös csökkenésére, mely a fel- szerelések rosszabbodásának. :; háború alatti tánlűlkozáshiánynak és a német megszállás alatti nmerikázásnak közvetlen következménye. (Bulletin ;of the Oxford I'Infíversity, Institute of Stolístins. mi?/2.)

Ausztrália. Ausztrália

7,704.000 km!

területének 1933. évi

(az akkori népszám—

lálás szerint) 662983!) főnyi lakossága

1945, júniusában .— számitás szerint _—

7,378.361-re emelkedett. Nónsűrüsége még:

mindig valamivel kevesebb egynél. A lakos—

ság: túlnyomó része a nyugati part mentén telepedett le, mig a kontinens északi es középső része majdnem teljesen kihalt. A természetes szaporodás, "annak ellenére, hogy aránya 1941—ben 8.532, 1944—ben 11.46, 1945 első kilenc hónapjában pedig 12.45 %o ' volt, közel sem elég ahhoz, hogy ez a terményekhen és ásványi kin—

csekben gazdag állam

fejlődéséhez szükséges legjobb népszámot.

Hogy a lakosság száma a kitűzött pro-

grnmm szerint évenkint 2%—kal növekedjék, a kormány a bevantlorlást olyan mértékben igyekszik fokozni. hogy a bevándorlók száma __. az 1945-ben alakult Bevándorlási

Minisztérium tervének 'megfelelően éven-

kint elérje :! 70.000—et. A terv keresztül' vitele azonban a tengeri szállítási eszközök hiánya, továbbá a lakás— és devizaproblé- mak miatt egyelőre komoly nehézségekbe elérje a gazdasági

ütközik Míg az ]92l,—_2._ években átlag 183.500*—zal, mai—élöben átlag 43.100- znl, a háborús évek közül pedig 1942—ben (5.100-za1, 1943-ban 1.200-zal volt több, ad- dig 1944—ben 2.100-zal, 1945—ben 3.600-zal kevesebb a bevándorló mint a kivándorló.

E kontinens 'gabomzim'mése az utóbbi években a nagy szárazság: miatt a háború előtti átlagos 160 millió busbel-ről 1939——

1944-ben 140 millió bnshelre esett; 1944/45'

ben 52.126.000 b. (l4,074_000 (1), 1945/46-ban 140,000.000 b. (37,SO0,000 (1) gabonatermése volt. (Egy bnsbel : 0.2"2 a). Az 1046 nya—

rán alakult ,,Wheat Stabilisations Board" a

régi ,,Ausiralian Wiient lloardeal együtt—

működve, magának tartja fenn a gabona megvásárlásl jogot a termelőktől, valamint a raktározási; és eladási is. Az államnak az a terve, hogy az évi gabonakivitelt 90 millió

bushelre emelje, Ezzel szemben 1945/46-ban

3— 4. szám

a 140 millió bushel termésből csak 56 millió bnshel kerülhetett kivitelre,

Ausztrália a világ első gyiapjútermelő állama, 1945/46-ban Nő,—115000 db-ból álló

juhállományával a világ anbállományának

l/6—od részét, 2802000 bálal) gyapjújával pedig a világ gyapjútemielésének 1/4 részét

szolgáltatta. Nagy—Britannia az 1930. és

1946 aug. közt működött ,,Empire Wool Appraisement Scheme" tervezete szerint megvásárolta Uj—Zeland, Dél—Afrika és Ausztrália összes gyapjúfeleslegét, úgyhogy a háború végén 11880244 bála gyapjúval rendelkezett. 1945 jún, 30-án a Nagy—

Britannia tulajdonát képező és a világ különböző helyein felhalmozott gyapjúkész- letet összesen 3.245 millió fontra becsülték.

Ebből a mennyiségből, amely a világ két

évi gyapjúszükségletét képviselte, a háború

befejezése után mutatkozó váratlanul nagy kereslet következtében az angol birodalom 2.520 millió fontot adott el külföldön. 1946 jún, 30—án az ,,U. K. Dominions Wool Dis- posals", a Domínium gfapjúkészletének el- adásával megbízott intézmény hatáskörébe

leső ' összesen 1,968.000 ront gyapjúból

Ausztráliában 1,072.000, Uj-Zélandban 292000, Dél—Afrikában 107000, Nagy—

Britanniában 466000, az Amerikai Egyesült

Államokban 31.000 font gyapjú volt elrak—

tározva.

Ausztrália szén- és aratni/termelése 1942 óta, részben a gyakori bányászsztrájk és a munkásfegyelem meglaznlása, részben" a bí—

nyák (aranybányák) kimerülése miatt, ál- landóan csökken. Míg 1042—ben 14,903.000 tonna szenet és 35.889 kg fínom ara—

nyat, addig 1945—ben csak 12,793.000 tonna szenet és 20.370 kg aranyat termeltek.

A szénbányákban a háború végén, a japá—

nok kapitulációjakor 54.400 bányász (lol- gozott, 1945 novemberében már csak 44.600.

Az aranybányá'k háború előtti 10.000 főnyi

munkáslétszáma a háború után 4.000—re

esett, (Etudes et Conjonotm'e _— Economía illendiale, 1947/9.)

Ausztria. Ausztriában a bankjegyím'ga—

lom a hétéves német megszállás alatt hat- szorosára, vagyis a háború előtti, 1037. évi 849 millió schilling havi átlagról 1945—ig 5.000 millió körüli összegre emelkedett.

Azóta továbbra is növekvő irányzatot mu—

tat a bankjegyforgalom és 1947 februárjá—

ban 5.652 milliót ért el, Az osztrák ipwr

igen nagy nehézségekkel küzd, A háborús károk következtében csak az ipar-vállalata tok fele van üzemben és azok is csupán fél

békeakapacitással dolgoznak. A 'tél folya-

mán igen sok (2.280) üzem szenhiány miatt kénytelen volt a munkát beszüntetni és

ü—É) lEgy bála gyapjú súlya az 1940——1946.

évek átlagában 307 font. 1 font30.4536 kg.

i45 194?

90000 alkalmazott maradt munka nélkül.

A hivatalos élelmiszerárak 1945 augusztusá-

tól 1946 decemberéig 57.6%íkal emelkedtek, a feketepiaci árak erősen (n, e. idö alatt

az élelmiszer árak 72.5%, a félig luxus- cikkek árai 84.8%-kal) csökkentek, Ennek oka egyrészt igen sok cikk felszabadításá- ban rejlik, másrészt pedig abban, hogy az

alacsony bérekből nem telik a feketepiaci

árakra, a lakosság pedig tartalékjaiból ki—

fogyott. Ausztria újjáépítését nagyon meg fogja nehezíteni az a körülmény, hogy ez az ország mindenben hiányt szenved, Éppen ezért szükség lenne arra, hogy Ausztria lmiutw'eformot hajtson végre, amely bank—

jegyforgalmát a jelenlegi termelési lehető- ségeinek megfelelő mennyiségre csökentené, hasonlóan a magyar valutareformhoz.

Ha Ausztria soká habozni fog,,akkor ezt ipari strukturája, külkereskedelmi pozi- ciója és újjáépítése fogja megszenvedni.

Csehszlovákia" Tpessége a háború i'o-

lyamán, de különösen annak befejezése után lényeges változást szenvedett. Annak ellenére, hogy a Duna-környéki államok kö- zött ezt az országot érintette legkevésbbé a háború vihara, népességének számában még-—

is talán valamennyi között a legnagyobb mértékű apadás figyelhető meg a háború előtti állapottal szemben Bár kétségtelen, hogy az alábbi összeállításból kitetsző nagymérvű népfogy'atkozásban van bizonyos szerepe a háború hatásának, a háborús emberveszteségnek is, főoka azonban mégis a háború befejezése után a három nagy- hatalom berlini értekezletének határozata alapján lehetővé vált nagymérvű kitelepí—

tési akciók __ 3 millió németnek, csaknem

egész német lakosságának ___ sikeres ke- resztülvitelében rejlik. A csehszlovák sta- tisztikai hivatal által összeállított s az alábbi táblázatba foglalt adatok részint népszámlálási, részint a népmozgalom alap- ján kiszámított, részint pedig az élelmezési jegyek alapján nyert eredmények,

Morva-

, Cetli: ország Szlová: csúf Idopont ország és kia Szlovakia

Szilézia egyutt l. Terület km2 ... 52003 26.808 48.895 127.765 2. Népesség (ezer lélek)

1930. Xll. l. ... T.lOf) 3.565 3.321 l3.995 1938. Xn. 31. ... 7.347 3.693 3.504 l4.60§) 1945. Vlll. 31 ... 6.970 3.517 3.460 l3.953 1945. XII. 3l. 6.794 3.490 3.454 13.738

1946. l. 31. 6.753 3.484 3.456 13.603

1946. VI. 30. (7275 3.284 3.462 13.021 1046. Xll. 31. ., 5.504 3.040 3.459 12.003 1947. l. 31. 5.506 3.043 3.402 12.0H

3i Népsürüség kmhenkini "

1930. Xll. l. ... 137 133 (38 110

1938. Xn. 31. 141 138 73 114

1945. Xll. 31. . . . . l30 130 71 108

1946. VI. 30, 120 122 Tl 102

1946. Xll. 3l. lOÖ ll3 71 94

1947. l. 31. 100 113 71 94

(Sta tisticky Zpravodaj, 1947/1.)

*

3—4. 'szám

Franciaország 1946. évi külkereske—

delmi mérlege, mint ez a külforgalom főbb

"eredményeit tükröző táblázatból látható, 132 milliárd frank deficittel zárult.

Behozatal Kivitel

Érték o' Értéx

millió frank ,o lTlltlló frank 0/0 Nyersanyagok ... 104.%3_ 45 _ 16.202 16

Eb ,, ) külföld, ... Sl.l44 13.34?

1701 ; gyarmatok .. 23.789 2.854

Gyárimányok ... 59.006 25 * 65.400 65 Ebb'14 külföld ... 56.115 40.038

_ o gyarmatok. . . . 2.891 25422

Élelmiszerek ... 69-620 30 19.745 . 19

531314 külföld, ... 37.382 14.515 9, gyarmatok... 32.238, ______..,,...—...—_._.._5230 Önzesen ... 233559 100 MMG? 100

A megelőző év behozatalának értéke 55 milliárd volt, míg a kivitelé 11; A kiilfor-

galom mindkét oldalán mutatkozó nagy- mértékű eznelkedés oka legfőképpen a fran—

cia frank értékének romlásában, a beho—

zatali oldalon azonban még a külföldi ál- emelkedésében is rejlik. (Hím/les et ('onjono—

iure. __ Union anfoise, 1947/Vll.)

Lengyelország. Lengyelországot

vezetői a hozzácsatolt

nynvidék tei'melóerőinek egy három éves terv keretében való felfokozása révén .,líeleteurópa ,,Ruhr-vidékévé" szándékoz—

nak fejleszteni. E cél érdekében hatalmas erőfeszítéseket tesznek, 'melyn'ek kezdeti eredményeit mi sem mutatja jobban, mint a háború által alaposan elpusztított len- gyel gazdasági élet gyors talpraállására

jellemző alábbi termelési adatok. '

mai német ipari és bá-

1945 1946

IV. negyed Szén w ... tonna 2,970.000 4,440.00'J Vasérc ...

,, 21.000 42.000 Acel ...

,, 77.000 100 000 Cement ... ,, 40.000 ! lb.000

papir . ... ,, 7.000 ( 15.000

Szerszámgep ... darab 58 126

Vasuií kocsi ... ,, 26 528

_ Pamutszövct ... méter l,?OODOO 18.000.000 Gyapiúszövel ... ,, 061000 [370000 0

(Monitour (),ffioiel du Commerce el de l'lndustm'e, 1947. ápr. 3.)

Nagybritannla; A szénkérdés, a szén—

termelés és fogyasztás az alapgondolata Anglia 1947. évi gazdasági tervének. Az angol SZénVálSág több tényező hatására ve-

zethető vissza, Elsősorban a széntermelés

csökkenésére, mely közvetlen folyománya a munkaerő hiánynak (a szénbányákban fog—

lalkoztatott bányászok száma a háború

/ 1947

előtti színvonalnak alig több mint, %%Lát ; ,

éri, el), a bányászok csökkent termelőket-'

pességének (az egyszemély által egy mű- szakban kibányászott szén mennyisége, a

háború előttinek 10—15%—kal alatta ma'—

rad), valamint a béremelésre irányuló

sztrájkoknak, melyek időnként megbéní—

tották a termelés zavartalan menetét. Más- felől a háború előttinek háromszorosára nö-

vekedett a munkától távol maradó bányá—

szok száma. 'Ennek eredményeképpen az 1946. évi széntermelés csak 80%-a körül mozgott az 193548. évek átlagos termelé—

sének. A szénválságot növelték, még a köz—

lekedési nehézségek, különösen az elmult kemény tél következtében, *és megoldását még az is nehezebbé tette, hogy a csök—

kent termelési mennyiségekkel szemben megnövekedett fogyasztási szükséglet áll, értve ezalatt különösen az ipartelepek szükségletét. A kettő különbségét még a szénkivitel csökkentése sem tudta kiegyen—

líteni, amely az 1938. évi kereken 3 millió tonna havi átlagról 1946. folyamán átlag 370 ezer tonnára csökkent és, 1947 feb- ruárjában már alig haladta meg a 110 ezer tonnát, (Ezek a kiviteli adatok nem foglalják magukba a szállítóhnjók üzem—

nnyagrakományát.) A háború első évei—

ben Anglia igen jelentős szénkészleteket tartalékolt, ezek a készletek azonban, mi- után 1941-ben elérték legnagyobb mennyi- ségüket 199 millió tonnával, fokozatosan csökkentek. Ez az irányzat; különösen az

ellenségeskedés megszűnése után vált érez-

hetővé, mert míg 1944 októberében a szén—

készletek még 185 millió tonnát tettek, ad- dig 1946 októberében már csak 109 millió tonna állt rendelkezésre és az 1946/47. évi kemény tél s az elégtelen termelés, más nehézségekkel egyetemben, arra kényszerí—

tették Angliát, hogy készleteit más éveknél nagyobb mértékben felélje; így szénkész—

lete 1947 februárjában már csak 5.5 millió tonna volt. Az 1947. évi nyári (május——

októberi) előirányzat szerint a termelés

előreláthatólag a következő félév alatt 91

millió tonnát fog elérni (az, előző évi 94.5 millió tonnával szemben), Ebből a kisebb kitermelt mennyiségből azonban

megtakarításokat kell

nagyobb

eszközölni, ' mint

.3—4. szám

a

1946-ban, hogy a téli szénválság elkerülhető legyen; Míg a mult évben a nyári megtár karitások csak 3.7 millió tonnát tettek, 1947—re meg további korlátozásokat szán- dékoznak Angliában bevezetni a háztartá- soknál e's nemipari fogyasztóknál __ köz-

vetlenül és közvetve il villany- és gázkor—

látozások révén _, hogy így az 1947. évi legalább 10, lehetőleg millióra emelkedjék, Ez a nyári megtakarítás

azonban 13-—15

megtakarítás azonban erős korlátozást je—

lentene a nem elsőrendű fontosságú ipar

termelésében is. Kérdéses, hogy az iparra, amely eddig sem tudott teljes üzemben (lol—

gozni, üzemanyagának további korlátozása nem gyakorol—e majd káros hatást, az ipari

Németország. Az egész ország 337256

kinz-nyi mai területén az 1946 okt. 29-i népszámlálás szerint a lélekszám összesen, __. beleszámítva az 1,l.20.000 idetelepített

idegent ("personnes déplacóes") "65900000

141 ^194?

termelés csökkenése pedig nem befolyá- solja—e kedvezőtlenül Anglia kivitelét is

Anglia széntermele'sének és fogyasz/ásának néhán y fontosabb adata.

1935-v38 1946 194611. 1947 ll.

(Hell átlag)

_ Termelés (1000 tonna) . . , . 4.398 3.632 3607 ft.???

Kivilel (beleértve a hajók

fútőanyagál, 1000 tonna), . 942 168 188 107 Fogyasztás (1000 tonna) 3.450 3.567 3.890 3.857 Szárosztásra, rendelkezésre

álló készlet (1000 tonna). . w— 8.466 8.321 5.504 Munkáslétszám (ezer) ... 769 69? 697 (397 Egy munkásm eső müsza:

kok száma ... 5'01 4284 4'89 4'94 Egy munkás által kitenncll

szén mennyisége tonna . . l'l? l'03 l'O3 l'05 Önkéntes iávolmaradók

arányszáma ... 6'46 15'95 18'58 17'2'5

(Monthly Digest of statistics, 1947/15. The Economist, 1947/5402, 5503, 5406.)

1939 máj. 17—én ugyanez a terület 59591000 lelket számlált, km2-kint 167 főnyi népsű- rűseggel. Az ország területe és mostani la—

kossága a különböző megszállási zónák kö- zött az alábbi tábla szerint oszlik meg,

fő, a népsűrűség tehát km2—kint 1825 volt. Németország háborús veszteSáge nem

— ——

Terület Lakosság Népsíirüség

Z 0 n a száma

km2 %) (1000) "jo egy kmene

Francia ... 42.990 12'0 5900 9'() [30

Amerikai. . . . . l0?.068 3()'() 16.700 2525 [50

Angol ... . . 98.832 27? 22300 34'() 230

Szovjet ... -... l07.482 301 17.300 370 [68 Berlin ... 884 ()'2 3'200 415 360!)

Összesen ! 357256 ! 100 ] 65.900 l 100 [ 15.75

olyan nagy, mint azt a hat évi háborúsko- dás után várni lehetne. Hivatalos megál—

lapítás szerint a katonai veszteséget 4 millióra, a polgárit l,? millióra becsülik. (A Szovjetunió __ a Populaiion 1946/3. száma szerint, _ 17 milliós veszteségről számol be, amiből 7 millióra tehető a katonai és 10 millióra 'a polgári veszteség.) Ezenkivül Németországban 6 millió katonai és 1 mil—

lió polgári sebesültet tartanak nyilván; az utóbbiból 900000 csonka vagy vak. A hiva—

talos körök által megállapított veszteseget

a számítások is igazolják. 1939-ben Német—

ország 1937, évi területen 683 millió né- nlet élt. Ha ehhez hozzászámítjuk az 1939 (tta Danzigból (0.4 millió), Lengyelország ból (1 millió) Csehszlovákiából (3 millió) és

Magyarországból (0.4 _. valójában eddig alig több mint 0.1 _— millió) visszatelepí lett németeket, továbbá a balkáni-ól és Oroszországból a háború fo- lyamán repatriált 09 millió nőmet kisebb-

_ ! séget, valamint az 1935)_-l£l46_ ovi —_ a há-

borús veszteséget líigyelmen kívül hagyva ——

1.5 millió természetes szaporodást, Német—

ország jelenlegi lakosságának 75.;') millió—

nak kellene lennie. Ha az 1946 okt. 29—i népszámlálás eredményeként (de az 1.12 mil- lió idetelepített idegen nélkül) nyert 648 millió lakossághoz hozzáadjuk la népszám- lálásnál tekintetbe nem vett, kb, 4.1 millió—

nyi hadifoglyot, ezenfelül 1 millió, az anya- országba még haza nem tért németet, az előbbi szám és a most nyert 699 millió kö- zötti különbség _ 5.6 millió __ megközelí—

tően egyezik a hivatalosan megállapított 5.2 milliós veszteséggel. A százalékban kifeje- zett arányszám (7%) is jóval kisebb a Ne—

motország áldozatává esett államok veszte- ségi ar'ányszálnánál (Lengyelország 13.6%, Jugoszlávia 10%).

1946-ban a lakosság 45%'—a (29476000)

férji, 55%'—a (36,184.0()O) nő, míg 1939-ben

%% (29,103.000) volt a férfi és 51%

(30697000) a nő. 1000 férfira 1946—ban 1216, míg 1939—ben csak 1055 nő jutott_ Különösen nagy az eltérés 'a két nem között a 20—40. éves korcsoportokban. Az 1946. évi népszámlálás a nepesseg elörege—

dés-ének fokozódását is nmtatja. 1939-ben a lakosság '12.4%-a, 1946—ban 15.7%—a 60 éves

vngy 60 éven felüli egyén. (Franciaország-

ban 1945—ben 16% volt az ilyen korú sze-

mélyek arányszáma.) (Études et Gonjonomre

-— Economic Mondiale, 1947/10.)

Olaszország. Olaszországnak régi "prob-

lémája az ország túlnépesedettsége. Az afrikai gyarmatok már nem szívják fel a népfelesleget, az ország mezőgazdasága sem tud a jelenlegi körülmények, közt több em-

bert felvenni, iparának fejlődését pedig jelentősen akadályozza a nyersanyagbiány,

Ilyen körülmények között a munkanélkü-

liek száma folyton emelkedik az a mult évben már több mint 2 milliót tett. A mun—

kanélküliség problémájának , megoldására OlaszorsZág tárgyalásokat folytatott olyan országokkal, ahol a munkaerőhiány erősen

"akadályozza a háború utáni újjáépítés

gyors előrehaladását, Igy elsősorban Bel- giummal kötött egyezményt 1946 júniusá-

ban; e szerint Belgium évente 50 ezer

olasz munkás bevándorlásához járult hozzá két éven keresztül, azzal azlengedménnyel, hogy minden ezer dolgozó bányász után Olaszország 3 ezen; tonna otthon igen nél- külözött szenet fog kapni. 1947 tavaszán több mint 20 ezer olasz bányász áll mun- kába Belgiumban. Hasonló megállapodást kötött Franciaország is ez év március 21—én:, 1947-ben 200 ezer olasz munkást

hajlandó alkalmazni bányákban, mező—

gazdasági munkáknál és a nehéziparban, vagy más elsőrendűfontosságú alkalmazás- ban. Minden olasz bányász egy munka—

nnpja 150 kg Franciaországból származó szenet jelent hazájának. Argentina szintén évi 60 ezer munkást akar befogadni öt éven keresmiil. Angliába pedig április 15-én indult el az első olasz munkásvonat ezer

munkással. (The 'L'oonomist, 1947/5407.)

Svédország. Hogy a háború hatása még

11 semleges országok állampénzügyi helyzetét is mennyire kedvezőtlenül befolyásolta, abban a tekintetben elég egy pillantást vetni

148 ' wet

Svédország államadósságámk 1938—1946;

évek közti alakulását feltüntető alábbi

V összeállításra. , ,;

.Éllósitaál F U

,, undált üggő sszesen

I d 0 p 0 n : adósság , adósság

millió millió millió

sv. k. % sv. k. % sv. k. 0/0

1938. év végén 2.443'3 952 122"? 4'8 256651 1001) 1945. ,, ,, 8.453'8 73'2 3.095'8 26'8 11.549'6 lOO'O ; 1046. ,, ,. 9.335"? 82'0 2.047'9 18'0 11.383'6 1001)

A svéd államadósság a háborús évek

alatt az 1938, évi 2.566 millió k—ról fo—

kozatos emelkedéssel 1945 végén 11.550 mila

lló k-ra nőtt és 1946—ban 166 millió ili—ás csök-

kenés után is 11.384 millió k—ás teherrel ne—

hezedik a svéd állam háztartására, De nem-

csak mennyiségi tekintetben mutat a svéd államadósság kedvezőtlen alakulást a há- ború hatásaként, minőségi tekintetben is hátrányos eltolódást tükröznek a fenti ada-

tok. Amig n. i. a háború előtt a svéd állam

függő adóssága az összes adósságának csu-

pán 4.8%-a volt, addig 1945 végén ez a kel-

lemetlenebb teher 26.8%—át tette összes

adósságának és csak 1946-ban Sikerült 900

millió k-ás tehernek hosszúlejáratúvá 'vál- toztatásával a függő adóssága arányát 18.0%—ra leszorítani. Gondolható, hogy egy-

felől az államadósság ilyen mértékű megnö—

vekedése, másfelől annak minőségi megosz—

lásáwban bekövetkezett kedvezőtlen eltoló—

dás milyen kamatteher-többletet jelent a

svéd államháztartásnak, végső fokon-a svéd

egyéni jövedelmeknek. A függő adósság

kamatkötelezettsége 'n. i. 1937/8-ban 8_1, 1945/6-ban 8.2% volt, míg a fundált adós—

ságé ugyanakkor 3.8, illetőleg 3.3%. A mondottak reálisabb értékelése érdekében még megemlítjük, hogy a_svéd államadós- ság 1938—ban a bruttó nemzeti termelés

20%-át tette csupán, míg 1946-ban annak

55%-át is meghaladta. Más országokhoz képest azonban a svéd államadósságnak a nemzeti termeléshez viszonyított kedvezőtle- nebb eltolódása mégsem mondható súlyos- nak, hiszen ez az arány az Amerikai Egye sült Államokban 135%, Kanadában 15070, Nagybritanniában pedig 230%. Érdemes fel—

jegyzésre, hogy a svéd államadósság majd-

nem mind belföldi. A külföldi elhelyezésü államadósság 1945-ben mindössze O.5%

volt, (Index, 1947. 171.)