Magyarország mezőgazdasága és állattenyésztése

Inc.-adhinni.-.lc-lutlonnnuuun.-nu.-n-n-n-n-n-o-n-u-n—n-n-n-n-u-u-n-n...un.-unni-II.-llullll-nun-l-

MEZÖGA

;

CII!!!!llIIIII.lIICIOCCIU.I....'ICI.-.II.-IIIIICOICIUIIIIIIIII'-..-

ZDASÁG ^Ö

ulo-co-

Magyarország mezőgazdasága és áltattenyésztése!)

L'agriculture et Félewge en Hongrie?)

16'2

Ezen Magyarország

millió kataszteri

területe jelenleg mintegy hold (93 millió hektár).

a területen a legutolsó (1930. XII. 31-i) népszámlálás adatai szerint 87 millió lakos él. A népességnek kereken 56%i—a mezőgazdasággal és állattenyésztés- sel foglalkozik. A mezőgazdaság és állattenyésztés az országnak nemzeti vagyonából mintegy 39%-kal, a nemzeti jövedelemből pedig több mint 50%l-kal részesedik. Magyarország tehát agrárállam s mint ilyen mezőgazdasági szempontból a kiviteli orszá- gok közé tartozik. Erre nézve jellemző, hogy az Összkivitel értékének 1928-ban 54'500-át, 1931—ben pedig 56'1%—át a kivitt mezőgazdasági termények, élő állatok és állati termékek értéke alkotta.

Az utóbbi évek folyamán a földbirtokrendezés folytán a birt(*)kmegoszlaslmn, a mezőgazdasági válság következtében pedig a mezőgazdasági ter—

melésben és állattenyésztésben meglehetősen nagy—

fontosságú változások következtek be.

A következők a birtokviszonyokról,

gazdaság és állattenyésztés helyzetéről, illetőleg ezek időközben beállott legfontosabb változásairól vánnak rövid áttekinthető képet adni.

Birtokviszonyok. A földbirtokrendvezést az Orszá- gos Földbirtotkrendező Bíróság az 1920. évi XXXVI.

(és az 1924. évi VII.) tc. alapján 1921. június 20-tól kezdve hajtotta végre. Annak végrehajtása során 'a közép- és nagybirtokok területéből 101940?) kat.

hold hasíttatott ki s e. területen az 1931. év végéig

a mező—

kí—

259696 házhely és 425.022 új törpe- és kisbirtok létesíttetett. A közép- és nagybirtokok további 156877 kat. hold területén pedig kishaszonbérletek alakíttattak.

A közép— és nagybirtokok ily nagy területének kihasítása a birtokmegoszlás képét lényegesen megváltoztatta. Úgyszólván kizárólag a birtokren- dezés következménye, hogy a kisbirtokok (100 kat.

holdnál kisebb föld-birtokok) száma 1931. év vé- gén már az 13 milliót meghaladta, hogy azok terü- lete ugyanakkor az ország területének -— az 1921.

évi 46'5%t—os arányszámmal 52'0%-át alkotta.

Részletes birtokstatísztika hiányában az egyes kisebb birtoknagyságkategőriákban beállott válto—

lehet bővebben beszámolni. Meg-

szemben már

zásokról nem

említhető azonban, hogy a földbirtokrendezésnek kimondottan legfőbb feladatat általában a föld—

nélkülieknek házhelyhez (s földhöz juttatása ké—

pezte. A földbirtokreform végrehajtása során mind- össze 15 ezer kat. hold navyságú terület használ—

tatott tel 100 kat. holdas és ennél nagyobb föld- birtok létesítésére, :) többi kis parcellákban a kis- emberek között osztatott szét.

Mind e változások figyelembevételével Magyar—

ország területének 1931. évvégi megoszlását míve- lési ágak és főbb birtoknagyságesoportok szerint részletezve a következő összeállítás mutatja:

Földadó alá

Szántó— , , w ,, . " ! , " Összes

Birtoknagyságcsoport föld Kert Ret Szólo Legelo Erdo Nadas nféíüfáo terulet

ezer kataszteriholdhan

50 kat. holdon alul . 5.659 150 625 312 258 168 13 372 7.557

-50——100 kat. hold . 587 5 72 14 89 34 4 49 854

100 kat. holdon felül 3.472 34 466 43 1.390 1.701 36 616 7.758

Összesen . . 1 9.718 189 1.163 369 1.737 1.903 53 1.037 16.169

Az összes terület százalékában

. 60'1 1'2 7'2 23 107 11'8 03 64 1000

A mivelési ágak területének százalékában

50 kat. holdon alul. 58'2 796 537 84'5 14'9 38 249 359 467

50 ——*100 kat.. hold . 61 24 62 3'7 5'1 1'8 6'9 47 53

100 kat. holdon felül 357 180 401 11'8 80'0 894 682 594 480

1) Az International Conference of agricultural Eeonomists 1933. évi jelentésében a magyar cso- port jelentésének egyik részlete. L. még a Szemlénk e számának 2142. oldalán között tanulmányt.

Extraít du rapport de la (Ie'légation hongroise, publié dans le rapport pour 1933 de Plnternat. Con- ference of agricultural Erfonomísts. Vnir enmre l'étude publiée aux p. 242 et suiv. du présent rnuném.

17

4. szám.

' Az adatokból megállapítható, (hogy az ország

területének 60%.—a—számof51dbói áll, aszántótZÖtdek—Éw

nek közel kétharmada a kisbirtokokra esik, s hogy a kevésbbé értékes legelő, erdő, nádas és termé- ketlen területnek oroszlánrésze a közép— és nagy—

birtokhoz tartozik, mig a többi jóval értékesebb mívelési ágból éppúgy, mint a szántóföldből a kisbirtok részesedik sokkal nagyobb mértékben.

üzemek. Magyarországon a földeknek bérbe—

adás útján való hasznosítása meglehetősen elter—

jedt. (A 100 kat. holdas és ennél nagyobb birtokok területének 1925-ben nem kevesebb, mint 25'6"o—a laszonbe'rbe volt adva). Ezért a földbirtokok és az üzemek területének megoszlása között elég nagy—

mértékű eltérés észlelhető. Azok a változások azon—

ban, amelyeket elsősorban földbirtokrendezes idézett elő, a gazdaságoknak (üzemeknek) rendel—

adataiból

A gazdaságok (üzemek) megoszlásáról az 1925.

és az 1930. évről vannak adatok. A birtokreform

munkálatai 1925-ben voltak

ugyan, a tényleges birtokbahelyezés azonban akkor még egészen szűk keretek között mozgott. Az 1930.

év végéig ellenben már úgyszólván teljesen leho—

nyolódott, mert a kiosztott 1049406 kat, holdból

az 1930. év végéig 1,04S.378 kat. hold már az új tulajdonosok kezén volt. Az 1930. évi adatok tehát úgyszólván már a földbirtokrendeze's által előidézett

tl

kezésére álló is kitűnnek.

már folyamatban

összes változásokról számot adnak.

A kisgazdaságok körében 1925-től ltlilO—ig be- következett módosulások folytán az 5 kat. holdnál kise—bb gazdaságok (üzemek) száma mintegy 423

ezerrel emelkedett. míg összes területük 418 ezer,

szántóföldjeik területe pedig 262 ezer kat. holddal megnövekedett. Épígy az 5 20 kat. holdas kis- gazdaságok körében a gyarapodás számszerint 28 ezret, míg összes, illetőleg szántóföldterület szerint 208 ezer. illetőleg 114 ezer kat. holdat tett, A 20——

100 kat. holdas kisgazdaságok csoportjaiban pedig a terjeszkedés szintén elég tekintélyes, de már jóval kisebbarányú volt.

A gazdaságok (gazdaságrószek) számára, összes es szántóföldterületóre vonatkozó 1930.

a következők:

évi adatok

A gazdaságok , , Agazdaságok Agazdaságok, , , ..

G .a _ ,. _, .. .. t .. t t ld—

M isstíalííysat H.. faggatja.

_ o '

5 kat, h. aluli . 1,142.294 1.748.831 133537]

(")—20 kat. holdas 357402 8,700.622 2.944490 20—50 ,, ,, 68.570 2052078 1,572.102

50—100 ,, ,, 15.130 ( 1,040.904 ( 678568

100 kat.h.felülí 14.250 7389983 (" 337235;—

Összesen 1,597.646 l15,982.418 ( 9,702.890

(

Ezek szerint a 100 kat. holdenál kisebb kis- gazdaságokra az ország területének 53'6%-a, a szántoföldterületnek pedig nem kevesebb.

——228— 1935___

mint 67'3%—a esik. A kisgazd—aságoknak a szán-

tótölsttcrülethen , vala . ixagxarányú. , . részesedése

feltűnően igazolja, hogy a létesített kisgazdaságok megmaradása érdekében, amit legjobban a szántó- földi termelés biztosít, a földbirtokreform végre- hajtása során a legnagyobb súlyt a szántóföldek juttatására helyezték.

Mezőgazdasági termelés. A mezőgazdasági ter—

melés az utóbbi években több tekintetben elég lényegesen módosult. Úgyszólván minden módosu—

lását a válságos viszonyok, legfőképen a termelés jövedelmezőségének aláhanyatlása idézte elő. A gazdák ugyanis a termelés módosításával igyekez—

tek legalább némikép ellensúlyozni a jövedelmező- ség csökkenését.

A bevetett és az ugaron hagyott szántóföld—

területnek terménycsoportok szerint való megoszlá—

sát az alábbi adatok mutatják:

llevetett terület Megnevezés TEST—71 O 1 d bit—11— O/o—ban

( Vífieísn'T—"l—gaa Wii—(m Gabonanemüek :

búza . . 2,944.320 2,760.997 306 28'4 rozs t,144.9551,105.660 11'9 11'4

árpa . 723.057 818.601 7'5 8'4

zab . 460886 408190 48 42

egyéb . 16.241 23.459 02 02

gabonanemüek együtt 5,289.459 5,116.907 550 526 Hüvelyesek :

borsó, bab, lencse. 30.722 58.007 03 05 Kapásnó've'nyek :

tengeri . t,858.789 2,047.289 193 211 burgonya. . 468408 520712 4'8 5'4

cukorrépa 116.358 73.880 12 07

takarmányrépa 182118 228334 1'9 24

egyéb 38.367 61.104 04 06

kapásnövények együtt 2,659.040 2,931.869 27'6 30'2 Kereskedelmi növények :

dohány, kender, len,

mák, repce, stb.. 98.969 115267 10 1'2 Szálasmkarmány :

lóhere, lucerna, csa—

lamádé, stb. . 1,138.2661,170.014 118 121)

Zólrlse'gfélék : '

fejeskáposzta, vörös—(

hagyma,paradies.,stb.( 25.581 44.028 03 05 Egyéb termény _ 37.605( 37.734 0'4 0'4 Bevetett terület össz. 9,279.642 9,468.826 96'4 974

Ugar . ?46369 253600 3'6 2'6

Összes szántóföldterül. 9,626.011 9,722.426 1000 1000 Az ország legfontosabb terménye a búza. Ennek a területe az értékesítés nehézségei miatt az utolsó négy alatt tl'2%.—kal csökkent. Hasonlóképen hanyatlott ugyanabból az okból a rozs és a zab bevetett területe is. A kapásnövények körében csak a cukorrépa területe csökkent,

egyezmény következménye.

Az ilyképen felszabadult t'lllallCl'lyÓSZlÓS céljaira szolgáló

óv

ami nemzetközi

területek, kapás-

főleg az és takar—

4, szám.

-——229-——— 1933

mánynövények (tengeri, burgonya, takarma'inytök, takarmányrépa és általában szálas takarmz'myféle) termelésére használtattak fel. Az élőállatok és állati termékek ugyanis a gazdasági válság árromboló hatásának hosszabb ideig tudván ellenállni, ezeket a terményeket az állattenyésztés útján kedvezőb-

ben lehetett értékesíteni, mint amazokat természetes

állapotban.

Emelkedés mutatkozik a szántóföldön termelt kereskedelmi növények, hiivelyes— és zöldségfélék termelésénél is. Ezeket az emelkedéseket is a ked—

valú kilátás indokolja.

vezöbb jövedelmezőségre

tí tekintetben különösen kirívóak a zöldségfélék termelésére vonatkozó jövedelmezőségi adatok. Ha ezek a gabonanemtiek és a szántóföldön termelt összes terményeknek termelői árak alapján számí- tott kataszteri holdankinti atlagos bozadékára vo—

natkozó adatokkal összehasonlíttatnak, a következő eredmények mutatkoznak:

Egy kataszteri hold átla- t gos hozadéka pengőben

A gabonaneműeknél . ) 254465 8050

A zöldségféléknél . : : : : . 1.448-87 51059

Szántóföldi terményeknél álta— ]

laban . 25807 10727

Vagyis amellett, hogy a zöldségfélék kat. hol- dankinti hozadéki értéke általában hatszorosa a gabonafélék átlagos hozadékának, a zöldségfélék körében az árcsökkenés is kisebb mértékben érvé—

nyesült, mint a gabonaneműeknél. A zöldségfélék termelését azonban éppúgy mint a kereskedelmi növények és hüvelyesekét is — sajnos — nem lehet korlátlanul fokozni, mert ezek a termények a jelen—

legi kiviteli nehézségek miatt jobbára csak a közeli piacokon, s ott is csak kis részben értékesíthetők.

A mezőgazdaság jövedelmezőségének csökke—

azonban nemcsak a

nése termelés módosulását

idézte elő, hanem maga után vonta a termelés bel—

terjességének hanyatlását is. Kitűnik ez többek kö- zött a mezőgazdasági gépmunkanal és a műtrágya- rásnál.

Az 1925. évben Magyarországon még csak 1.183 traktor állott A kormányzatnak és a mezőgazdasági érdekeltségeknek propagálására és támogatása folytán a traktorok száma 1928—ban bees—

lés szerint már 4 ezer darabot tett. Az értékesítési válság elmélyülésével bekövetkezett viszonylagosan magasabb üzemi költségek miatt azonban a gép—

szántást a legtöbb helyen beszüntették és a gazdák mind nagyobb mértékben az állati erö alkalmazá—

sához tértek vissza.

üzemben.

Még nagyobb hanyatlás észlelhető a műtrágya- íélék alkalmazásánál. Erről a következő adatok állanak rendelkezésre:

A felhasznált műtrágya mennyisége

Mütrágyaféleség _W metermazsafí'l

1929 t 1929 t 1930 t 1931

Szuperfoszfát . 1,025.8701,200.000 670000É230000

Thomassalak. . . 17.300 11.100 7.700 2.290 Rhenániafoszfat, . 77.000 01.070 32.220 2.250

Csilisalétrom 13.000 11.700 2.000! 3.000

Mészsalétrom 10.100! 6.500 2.700 3.400

Kénsavas ammo-

niák . . .* 102001 9.400l 3.500 9.400 Leunasalétrom. 7.800 5.400] 9.000 1.100

Mésznitrogén 121500 112.500' 32.000 17.500

400/o-os kalisó 52.750 35.700 22.000 0.400 Összesen . t,948.920í1,514.020 770920 270940

Eszerint a mtitrágyal'ogyasztás úgyszólván ki- zárólag a sznperfoszfát használatának kiesése foly- tán az 1928. évinek egyhetedére zsugorodott össze.

5 a hanyatlasra nézve jellemző, hogy amíg egy kat. hold termő területre 1028—ban átlagosan 146, 1929-ben 117, s még 1930-ban is 02 kg. műtrágya jutott, addig 1931—ben a felhasznált műtrágya át—

lagos mennyisége az elöző évinek harmadára sülyedt.

A terméseredmények alakulása ennek dacára mégsem mondható kedvezőtlennek. A legfontosabb termények termésmennyisége és kat. holdankinti termésátlaga ugyanis az utolsó öt esztendőben a következő volt:

, , , S B _ Takar-

ÉV Buza Rozs Arpa Lab 15523? $$$: $$$;

Összes termés ezer métermázsa'ban 1928 27.001 8.278 6.678 3.996 12.597 14.705 21.548 1929 20.408 7.982 6.826 4.107 17.941 21.683 23.023 1930 22.953 7.215 6.010 2.612 14.071 18.414 22.020

1931 19.745 5.505 4.701 1.940 15.177 14.475 20.023 1932 17.544 7.097 7.191 3.158 24.320 15.575 26.883

__thagos termés (kat. holdankint) métermázsában

1928 9'3 7'3 93 87 68 319 1185

1929 "('S 70 82 7-8 92 44'0 1180

1930 78 64 'Mi 61 77 389 1162

1931 70 53 538 4'6 7'9 294 960

1982 6'6

évet pedig különösen a kapásnövények kíváló ter- mése jellemezte. A többi terményböl pedig éppúgy, mint általában, az 1929. és 1930. évben az ország—

nak közepes termése volt.

Szőlő— és bortermelés. Az ország területéből 370502 kat. holdon szőlőtermeléssel foglalkoznak.

A szőlőterületnek 88'2%-—a a kisgazdaságok kezén

van. A szőlőtermelés tehát Magyarországon föleg a kisgazdaságok foglalkozási körébe tartozik.

17*

4. szám. -— 230 — 1933

m :: m

Az 1932. évben mintegy él,-131968 hl. mustot Év sá—ggS—i Ló [ Sertés l Juh KÉÉS- az;;- (ÖSZVér

szüreteltetk, Ez a terméseredmény a mintegy 4 mil- d a r a b

lió hl. átlagos terméshez képest általában gyenge (

.. . 1928 18111547 917374 2661539 l,566.451 29.836 4.690 1.539

kozepesnek mondhato- ággal 13323; 33231 233255 1.573.th 3333 4.485i 1.386

, . " , ) ( . _ , . ., .. . 1,7 . . O..79 2," 1.5661463B3 _; 4.294 1242

Az 11")be 9"?ka d mmdeSbe" 1" 15 lorlelk 1931 1,813.894 864571 2,714.6851:440.409 24.027 4.291 1.109

tek változások és pedig olyanok, alnelyek folyta. 1982 1,818.834 845548 2,361.195l,2104491 22.749 3.991 1.059

tására még a jövőben is lehet számítani. A szőlős—

g'azdak ugyanis áll [alacsony borarak intett EVT??- Az állatlétszám alakulása tehát a szarvas- evre nagyobb mertekben a csemegeszolo terme e— marhalétszám alakulásának kivételével általában * sére rendezkednek be és mind nagyobb és nagyobb

területet vonnak el a bortermeléstől. Ennek tudható be, hogy az eladott friss szőlő mennyisége, amely 1928—ban még csak 90 ezer (1 volt, 1929—ben 252 ezer, 1930-ban 329 ezer, 1931-ben 350 ezer, 1932- ben pedig már 396 ezer g—ra emelkedett.

Gyümölcstermelés. A gyümölcstermelés az utóbbi években erösen fellendült, A gyümölcsfák száma 1929—ben a gazdaságokban mintegy 157 mil—

lió darab volt, a kertekben és udvarokban levőkkel

együtt pedig a 20 millió darabot is meghaladta. ; A faállománynak 30'5%-a szilvafa, 26'O%—a alma- és körtefa, 15*7%—a eseresznye- és meggyta

11'5%—a kajszin— végül 16'3%-a

egyéb gyümölcsfa.

és öszibaraekfa,

A kormányzat gyümölcskatasztert készíttetett.

amely körzetenkint megállapítja, hogy mely vidék milyen gyiimölcsféleség termelésére a legalkalma- sabb. Emellett faápoló—, növényvédelmi, továbba gyümölcs-csomagolási tanfolyamok is tartattak.

Jobbára ezzel függ Össze. hogy 11 gyümölcskiritel terén, az utolsó év kivét—elével, elég szép eredmények érettek el. Az exportált friss gyümölcs mennyisége ugyanis 1928—ban 305 ezer, 1929-ben 492 ezer, 1930—ban 479 ezer, 1931-ben pedig 508 ezer (; volt.

1932—ben azonban a kiviteli nehézségek következ- tében már csak 269 ezer g—t lehetett a külföldön értékesíteni.

Erdészet, falermelés. Az erdőnek 2,037.268 kat.

"holdat tevő kiterjedése oly csekély és faállománya—

nak korosztályai is olyan alacsonyak, hogy az ország faanyag-szükségletét legnagyobb részbeli csak behozatal útján lehet fedezni. A kormányzat legutóbb a fabehozatal lehető csökkentése érdeké- ben a multhoz képest viszonylagosan nagyobb területek faállományímak kitermelését engedte meg.

Ennek eredményeképen a kitermelt faanyag meny—

nyisége az 1928. évi 2,459.490 köbméterrel szemben 1931—ben már 3,149.6()l köbmétert tett. De még így is a hazai termelés az ország egyévi ttizifaszükség- letének átlagosan csak mintegy 43%—át, müfa- szükségletének pedig alig 29"0-át tudja f-e- dezni. Az önellátás az erdőgazdaság termékeiből tehát Magyarországon nem valósítható meg,

Állattenyésztés. Magyarország állatlétszáma az 1928—1932. években :) következőképen alakult:

csökkenő irányzatú.

Legfontosabb módosulások a következők:

A szarvasmarhaállomány némikép emelkedett ugyan, a belső fogyasztás csökkenése és a külön- böző értékesítési nehézségek következtében azon—

ban a szarvasmarhák értékesítése, de különösen kivitele az utóbbi években mégis nagymértékben visszaesett 1930—ban 167 ezer db. szarvasmarhát, 1139 millió P értékben sikerült a külföldön érté- kesíteni. A mult esztendőben azonban már csak 52 ezer db szállíttatott külföldre, amelyek értéke mind-

össze 18'7 millió P volt. Ezért a szarvasmarha—

hízlalas mind szükebb keretek közé szorul és az állattenyésztők inkább a tejtermelés fokozására

törekednek, mert a tejnek és tejtermékeknek érté-

kesítése terén nagyobb lehetőségek kínálkoznak.

A tejtermelés fokozása érdekében a kemény—

zat éppen

támogatásban és irányításban részesítik az

úgy. mint az érdekeltségek megfelelő állat- tenyésztőket. A törzskönyvezés, a tejelést ellenőrző egyesületek létesítése, a tejelési és tejtermékminű- ségi versenyek rendezése, valamint a tejtermékek márkázásának bevezetése mind a tejgazdaságaink fejlesztését célozza. Ezenkívül a kormányzat a kü- lönféle közületteknek jóminőségű és jó tejelő fajt—a tenyészállatokat oszt ki kedvezményes áron. Leg- újabban pedig a tejárak alakulásának kérdését is szabályozza oly irányban, hogy a tejtermelők szá- mításaikat megtalálják.

Mindez intézkedések következtében a termelt tej mennyisége az utóbbi években meglehetősen emelkedett. A tehenenkinti átlagos tejhozam a ko—

rábbi 1.400—1500 líterről 1930-ban 1.830 literre emelkedett és az ugyanazon évben termelt összes tej már 16'6 millió hektolitert tett. Ennek a tej—

mennyiségnek 48'7%-át a termelők használják fel, 32-500—át a napi 50 liternél kisebb forgalmú keres- kedők, 18'8%t—át pedig a nagyobb forgalmú tejüze—

muek értékesítik.

A sertéstenyésztés terén újabban a hússertések tenyésztése mutat. fejlődést. A sertésállománynak 1928—ban még csak 9-7 %:-a volt hússertés, míg 1932-

ben ez az arány már l7'9%—ra emelkedett. A ki—

viteli nehézségek azonban a sertéstenyésztés fejlő—

désének is gátat vetnek.

A gyapjúára'k esése, továbbá az élő és leölt

4. szám.

_— 231, _ 1933

juhoknak még mindig elég élénk franciaországi kivitele arra ösztönözte a juhtenyésztöket, hogy a gyapjútermelés helyett a hústermelésre fordítsák a fősúlyt. Ezért Magyarországon az utóbbi években a gyapjasfajta juhok helyett inkább a húsfajtákat tenyésztik. A juhlétszam azonban a belső fogyasz- tás csökkenésével párhuzamosan mégis állandóan hanyatlik.

Baromfitenye'szlés. A külföld elzárkózása a baromíival és a baromíitermékekkel szemben még legkevésbbé érvényesül. Ennek tulajdonítható, hogy

a baromtiállomány évről—évre gyarapodik, s hogy a külföldi értékesítés tekintetében is inkább csak az alacsony árak miatt lehet panasz. A baromfi- és baromfitermékek kiviteli értéke az ország egész ki- viteli értékének 1928-ban 98, 1931—ben pedig már 13'4%.-át tette. Ha pedig csak a mezőgazdaság kö- rébe tartozó kivitel vétetik figyelembe, akkor 1931—

ben a baromfi- és baromfitermékek kiviteli értéke a mezőgazdaságra eső kiviteli értéknek az 1928. évi 17'8%.-os arány—számmal szemben már 23'7%-át al-

kotta. Szöllősy Zoltán dr.

A világ búzakészlete és szükséglete.

Les stocks de froment et les besoins en froment du monde.

A Római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet marcius havi füzetében G. Capone ismerteti a világ búzakészleteire és az előrelátható szükségletre vonatkozó adatokat. A kiváló szakértelemmel ösz- szegyűjtött statisztikai anyag szakszerű feldolgozá—

sának föbb megállapításait az alábbiakban közöl—

jük.

A világ búzatermése. ,

Az 1932. év októberében összeállított becslé—

sek szerint a világtermés körülbelül 10 millió mé- termázsával több, mint az előző évben. Az össze—

állításban nem szerepelnek Szovjetoroszország ada—

tai, innen 1930 óta az adatok nem folynak be. No- vember hónapban azonban Kanada termésmennyi—

sége az előzetes becslésekkeul szemben 10 millió métermázsával kevesebbnek bizonyult, úgyhogy a két legutolsó év búzatermése majdnem egyforma, Az utolsó hét év búzatermésmennyisége millió

métermázsákban kifejezve és Világrészek szerint összeállítva a következő képet mutatja:

É v

! 139331,

Eau § ;

Terület 1926 1927 1928 1929 1930 193135533

0935 m

aEaÉE á? 9229

! l $$$ sg

millió métermázsa

Európa. . . . 381 347 384 395 371 390 412 405 Eszak—Amerika 340 373 406 307 351 336 3132317 Dél-Amerika 74 92 109 60 74 73 75 70 Azsial). . . . 104 107 93 104 124 111 108107 Afrika . . . . 30 32 82 37 32 86 36 36

Óceánia . . . 46 35 46 37 60 53 56 57

Öszzesen 925 986 1070 940 1012 999 1000 992 Szovietorosz—

ország . 249 217 220 189 196

Európában a csökkenés a két termésbeeslés adatai között 7 millió métermázsa, ez a visszaesés 1) Kína, Perzsia, Törökország és Irak adatai

szerepelnek.

ismeretlenek, az összeállításban nem

Románia, Jugoszlávia, Lengyelország és Németor- szág lermésesökkenése, ezzel szemben Spanyolor—

szágban, Nagybrittaniában, Belgiumban és Eszter- szágban a termésmennyiség a márciusi becslés sze- rint kedvezőbb volt, mint az őszi becslés szerint.

Észak-Amerikában az Egyesült Államok és Kanada végleges becslése emelt—e 4 millió méterm—ázsával az őszi ideiglenes becslés eredményét. A többi világ—

részben nincs lényeges különbség a két becslés között.

A világ 1932. évi bt'lzaterme'se tehát jó közepes- nek minősíthető, mindenesetre azonban 12 millió niétermáz'sával kevesebb, mint az 19126—1930. évek

átlagos termésmennyisége. Ezt az ötéves átlagot az 1928. évi rekordtermés emelte ilyen magas szín- vonalra.

A kivitel céljaira rendelkezésre álló búzakészletek.

Az egyes búzafölösleggel rendelkező államok szakliivatalainak számítása szerint 1932. évben a kivitel céljaira szolgáló búzaké'szlet-ek nagysága millió métermázsákban kifejezve a következőképen

alakul:

! v

1932/33

Terület § 91 g § § § %% így:

'*' !w 00 D **

337379 % a azaz

_", millio mctermázsa

Kanada l , . . 92 110 140 84 109 91 131 121

Egyesült Au. . 74 74 96 104 101 124 101 105

Argentina. . , 58 68 88 51 50 48 50 50

Ausztrália. . . 35 26 37 27 55 51 49 52 Szovjetoroszorsz. 11 — —— 3 31 18 8 5

India... 32—————————

Dunai államok 2) 12 9 10 14 12 22 2 3

Eszak—Afrika. . — 3 4 4 4 6 2 4

Behajózott (ten-

geren levő .

készlet). . . 10 13! 12 10 11 10 8 8 Összesen . §290 305 387 297 373 370 351 348

'*'l Bulgária, szlávia.

Magyarország, Románia és Juga-