Lakóház- és lakásviszonyaink 1920-ban és 1930-ban

SZOCIÁLIS VISZONYOK

Lakóház— és lakásviszonyaink 1920-ban és 1930-ban.

Les conditions de maisons dlhabitation et de logement en Hongrie en 1920 et 1930.

Résume'. Les tableamc pris pour base afin dlexaminer par catégories de villes et de commu- nes les chi/Tres des statistígues de maisons thabi—

tation et de logements distinguent pour 1920 et 1920—1930, Budapest, les 10 autres villes auto- nomes, l'ensemble oles villes autonomes et des co- mitats, et la Hongrie entiére, faisant état encore pour 1930 des villes départementales, de l'ensemble des villes (autonomes et départementales), des com- munes de plus de 10.000 habitants, de celles de moins de 10.000 habitants et de Fensernble des communes. — Diapres le tableau 1, le nombre des maisons d'Izabitation, y compris les bátiments semblables, accuse pour toutes les catégories envi—

sage'es, un accroissement ;(24'7% pour la Hongrie entiere) dépassant considérablement liaugmentation du nombre des occupants (8'3% pour la Hongrie eutiére). —— On a báli un tres grand nombre de petites maisons dihabitatíon. Cela ressort aussi de la baisse a'u nombre moyen des occupants (en 1920, 6'8%

par maison dlhabitation; en 1930, 59) et du tableau 2, indíguant la haute proportion des maisons dlhabi- tation basses, laguclle (en 1930, 98'2% pour la Hongrie entiere) nta change aue pour un dixiéme.

Malgré la pe'nurie des bons matériauác de construc- tion, clest le nombre des maisons dlhabitation de mars solides et de toit réíractaire gui a augmente' le plus de 1920 a 1930 (tableau 2). Surtout e—n pro-vince, il y a bien des maisons manguant ou insuffisarnment pourvues de cave: le nombre de ces maisons a fort grandi (tableau 3). Par contre, on volt guant aux latrines une íorte progression, bien gue dans la province la propor—

tion de celles o systeme de'couvert soit toujours trap élevée. Le tableau 4 montre les differences en partie naturelles, (lui existent entre Budapest et les autres catégories de villes et de communes pour les maisons pourvues de puits (ou de con—

duite dleau), de gaz et dlélectrícite'. — D*aprés le tableau 5, de 1920a1930 la proportion des no u—

logements (—l—196%), pareillement ;; ce aulon voit pour les maisons dlhabitation, a fort dépassé celle de Paccroissement du nombre des occupants. Mais elle a été inférieure á celle de la production des maisons dthabitation; cela indigue gue cyest surtoui le nombre des maísons a 1 loge—

ment out a grandi. Ce gui saute le plus aux yeux () cőté de llaccroissement proportionnellement fort des logements sítués a oles étages (et aujourdthui encore, peu nombreux), c'est gue les logements de rez—de—chaussée, les plus fre'guents en Hongrie, ont

veaux

encore gagné du terrain. —— ll ressort de Faccrois- sement des locauac d'habiiation (tableau 6), gue le nombre des pieces et euisines (guoigue accusant une augmentation tres considérable) a relativement moins monté gue celui des autres locaum dlhabi- tation, par exemple des salles de bains (cependant, maintenant encore ces derniéres sont peu nom—

breuses, sauf a Budapest). _— Selon le tableau 7, concernant les planehers des Iocaux, c'est le nombre des pieces et charnbres de domestiflue düin plan- cher en planclles ou en bois (]ui a augmenlé parti—

culiérement: signe favorable. —— Les données sur les logements privés pouruus de conduite (Mau, de gaz et d'e'lectricite' montrcnt entre Budapest et la province des diű'érences pareilles á celles ob—

seruées en général pour les maisons dlha'bitation.

—— Le tableau 8 présente, guant aux logements privés, la proportion des occupants pour 100 loge—

ments, indiguant en guelle gualité ils y habitaient.

On y voit au'a Budapest, ou comme en général dans les grandes vílles, il y a relativement peu de fa- milles nombreuses, la proportion des membres (lc iamílle est essentiellement infe'rieure á celle ob—

serve'e par exemple pour les communes dlun cal'ac- tére particulierement provincíal, celles de moins de 10.000 habitants Par contre, c'est a Budapest gu'il y a le plus dlemploye's de ménage, de sous —— loca- taires et de locataires de lit. —— Bien gue la densité mogenne diliabitation (calculée sur cing sortes de base) indigue des conditions peu favorables, les logements élo—nt souvent surpeuplés, on a nu a cet égard, entre 1920 et 1930, une amélioration marguéc.

Az 1930. évi népszámlálás nemcsak az 1920. évinek lakóház- és lakásstatísztíkai feldolgozásait ismételte meg jóformán tel—

jes terjedelemben, hanem azokat több új szempontból ki is bővítette. A lakásstatisz-

tika'**iíóhránvwrcgfobb adatánl) kívül a

k a VárosokMes, statisztlkai feldolgozasarol szamoltunk be.) Most tehát kiegészítőleg nem csupán a meg- felelő országos adatokat érdemes idézni.

,1) . ő, A lakások és. háztartások Magyar—

orsz 011 1930-ban. M. Stal. Szemle 1937. évf, 1—6. 1. — Adatok és becslések a háztartások és % családok 1930. évi számáról. M. Stat. Szemle 1931Yf évf. 67—70. 1.

") L. A . Stat. Szemle 1937. évf. MW)—724. l.

1. szam —— 21 — 1938

hanem a §zemlében még egyáltalában neg; házszaporalat jóval gyorsabb ütemű -——

tárgyalt lakóház—statisztikai és általános la— 24'7%-os — volt, mint a csupán 8'3%-os

kásstatisztikaLfíldÉHPÁÉSOk1920- és. 1350...

évi ,gWegybemérésére , is.A—ki

jeszkedhetünk. Törvényhatósági részletez—és;

nélkül?—lám is csupán a jellegzetes vá-

ros- és községkategóriák adatainak táblá- zatokba foglalásáról és néhány kísérő meg- jegyzéssel való megvilágításáról lehet szó.

Sajnos, az 1920. évi népszámlálásról csak Budapest, a többi 10 tj. város és a vármegyék adatsoraí állottak az összehasonlításra alkal- mas formában 2) rendelkezésre; bár így a tízévi eltolódások mérlegét csak ezekről a tagolási főcsoportokról lehetett elkészíteni, a viszonyok jobb megvilágítása céljából a táblázatok 1930-ra vonatkozó szakaszai a a megyei városok és a 10.000—ne'l népesebb, valamint az ennél kisebb lélekszámú köz- ségek kategóriáit is felölelik. A legszembe—

szökőbb, de a lehetőségek, az adottságok figyelembevételével szinte természetszerű különbség végig az egész vonalon egyrészt Budapest, másrészt a vidék adatai közt mu- tatkozik; e különbségeket az országos és a fővárosi viszonyokat tükröző rajzok is szemléltetik. Egyébként a községek szerinti részletezésben készült eredeti fel- dolgozási táblákban rejtőző adtatanyag ter- jedelmét és gazdagságát a megjelölt gyűjtő—

csoportokba vont eredmények közti tallózás természetesen csupán egészen hozzávetőle—

gesen jellemezheti s a lakóház— és lakásvi- szonyoknak is csak vázolására alkalmas.

1. A lakóházak száma és építkezési viszonyai.

A legfontosabb lakóház-statisztikai alap—

adatokat az 1. sz. tábla közli; egyúttal a lakóházakban és az ugyancsak idesorolt lakóház—jellegű épületekben lakók összes és átlagos számát is bemutatja?) Ebből az

összeállításból elsősorban az tűnik ki, hogy a tíz év alatt közel 300.000—es lakó—

1) Tönvényhatóságonkimt a [főbb adatokat ,,Az 1930. évi népszámlálás. IV—V. rész." 0. kiadvány (M. Stat. Közlemények, Új sorozat, 96. kötet) kö- zölte.

2) Az összehasonlítást csak llényewgtel'enül za- varja az a körülmény, hogy az 1. tábla kivételével az 1920—1930 közti közigazgatási és egyéb területi

változások figyelembevételére nem volt mód.

3) Az 1920, valamint az 1920—1930. évi ada—

tokat és az egyes táblák adataiban mutatkozó kü- lönbségeket illetően v. 6. az 1. sz. tábla 2. jegy- zetét. Megjegyzendő, hogy az 1930. évi adatok az elvileg részben másként körülhatárolt feldolgozá—

sok közti különbségek, valamint a számítási ala—

pok eltérősége miatt nem egyeznek meg minden esetben a Szemle korábbi cikkeiben közöltekkel.

lélekszámem—elkedés. 1920-tól 1930-ig nem- ) csak a háború miatt elmaradt építkezések pótoltattak, hanem a kiosztott házhelyek-en is számos új falusi lakóház épült. Az épít—

kezési mozgalom különösen az évtized kö—

zepe után volt igen élénk?) Aránylag a leg- több új lakóház .a 10.000—en felüli közsé—

gekben keletkezett; ez nem meglepő, tekin- tettel arra, hogy több budapestkörnyéki település és néhány kisebb ipari és bányagóc—

pont is ebbe a kategóriába tartozik s a né—

pesség száma szintén itt nőtt meg 1920——

1930 folyamán a leg'jielentékenyebben.

Egyébként a lakóházszaporulat arányszámot a többi kategóriákban is elég egyenletesek és mindenesetre jóval élénkebb építkezési mozgalomra mutatnak, mintsem azt az ugyancsak meglehetősen egyenletes—népes—

ségfejlődési százalékok alapján várni lehe—' tett volna (1. az l. grafikont is).-Kétség—

' l.

A LAKÚHÁZAK ÉS LAKÚIK SZÁMÁNAK NÚVEKEDÉSE.

Augmentation du nombre des maisons d'habítation et de celui des occupants.

1920—1930

?

7

O a ;;

) 0

30 ;;

!

25 ?; f; ,, ___z.

'. ; ! o'

15 ', §; ;;

lá f:? , ;?

10 Á ); §; ;;

Já? ? Égi: ??

ola a? i;

Budapest ABudapest Atöbbi10ti.város Danslas10autres víllesautonomas Megyeivárosuk Danslasvitles dépanementates 10.000—nélnépesebb deplusde 10.000habitants 10000-nélkisebb demoinsde 10.000habitants Magyarország Hongrieentíém

községek —

Dans les communes

St. 51 1030. R. H, de 81.1938.

kívül a családi lakóháztípus elterjedésére v—et fényt, hogy a lakosok házankinti átla- gos száma végig az egész vonalon csökkent és a közel másfélmillió lakóház mindegyi—

kére átlagosan 1930-ban már alig hat (ho—

hJ/L. Mozolovszlcy Sándor dr.: Tájékoztató

a ok az 1920-—1930. évek közötti lakóházterme- lésröl. M. *Stat. Szemle 1932. évf. 470—474. 1.

1. szám _22 _. ₁₉₃₈

!. A lakóházak !) és lakóik száma.

Nombre des maisons d'habitationl) et de leurs occupants.

1) A lakóházjellegű épületekkel együtt. —— .luec les bátimmls d'un caroclére de maison d'IiabitatiozL egész lélekszáma 1920—ban 7,990.2OZ, 1930—ban pedig 8,688.319 volt (a nem lakóházakban

foglalkozunk; közülük 1930—ban 42.258 egyén egyéb

2.117 barlangokban lakott, 863 pedig átvonuló egyén volt). ———

1930, 8,688.319. — 3)A mai területre az 1920 óta történt országhatárvaltozások (az 1920, óta vissza—

nyaival itt nem

hajókon és hajómalmokban, 7,990.202 habilanls; on

A lakóházak A lakóházak lakóinak 9)

Maisons d'habitaiían ()ccupanls des maisons d'hab. 2)

számának nöA ; , .. átlagos

, , . _ szama lélekszamno- ,

Város- es községosoport z szamai) 338333? mmm des vekedése 1920- 553338

, . , "" nom re augmentatíon occupants 1930—ban 3).— moyen des

Categomes de miles et de de leurnombrc "H—Ú— augmmtahon octupants

1920- 1930- en 1920.3as) 1920— 5" 192030 3)

Communes banö) ban , ban-3 1980-ban , _ 1920" 1930"

m- en sszzmgln % en ezt 1930 szam sz. "I 4) ban ban

3 . .- 8 en 0 m az

1920 ) 1.9J0 nombr. 1920 ) nombres 1920 j 1930

Budapest szfőv, (1)

Budapest, la capitale (1) 18.507 23.444 4.937 26"? 928.401 5)968.562 5)40.161 5)4'3 50'2 s)41-3 A többi 10 tj. város (2)

Les 10 autres uilles autonomes (2) . 75.123 94.186 19.063 25'4 608710 669.378 60.668 10'0 8'1 71 Ti. városok együtt (Pl—2)

Ensemble des villes autonomes (1—1—2) 93.630 117530 24.000 256 1,537.111 5)1,637.94O 5)10().829 5)6'6 I/i'ál' sua-9

Megyei városok (3) !

Villes départemenlales (3) . . . . . 160566 201.249 40.683 25'3 l,089.906 l,198.753 108847 10'0 ő'Sl (;"U

Városok együtt (l-i—Z—l—3) l

Toutes les uilles (l-l—Z—l—ő') _ , _ , 254.196 318.879 64.683 25'4 2,627.017 5)2,836.693 5)209.676 5)8'0 103! 5)8'!)

10.000—en felüli községek (4) !

Communes de plus de 10.000 hab. (4) . 130069 170.561 40.492 31'1 747000 840.042 93.042 12'5 5'8u 4'9

10.000-en aluli községek (5) l —

Communes de moins de 10.000 hab. (5) 792.779 978.486 185707 23'4 4,586.745 4,947.52l 360776 7'9 581 5'1

Községek együtt ((H—5) *

Ensemble des communes (ati-5) 922848 1,149.047 226199 24'5 5,333.745 5,787.563 453818 85 5'8! 5'0

Vármegyék együtt (3—I—4—l—5) ;

Tous les comitats (34—44—5) . . . l.083.4l4 l,350.296 266382 24'6 6,423.651 6,986.316 562665) 8'8 511; .""2 Magyarország összesen

Hongrie enliére _ _ , _ 3)1,l77.044 1,467. 029038? 3)24'7 3)7,960.762 5)S,624.266 3)5)663.494

kunyhókban és bódékban, 2.798 En 1920, [a Hong/rip avail épületekben, 16.027

kerül községek és községrészek) ill. az egyéb (belső) közigazgatási változások figy—elembevételével kiigazított adatok; az eltérést a további táblák 1920. (1920—1930.) évi adataival szemben az indokolja, hogy azokban e k'iigazntások nem történhettek meg. Chiffres rectiűe's en tenant compte des nwdim'atmns de frontíéres failes depuis 1920. Ils different de ceux des tableauac suivanls relatifs á 1920—1930, (mi n'onl pu élre rectiűés, — 4) Az egész (tehát nemcsak 11 ,,lakóházakban" lakó népesség száma 1920—1930—ban Budapesten 8'2. a többi 10 tj_ városban 93, együtt a ti, városokban 88. a megyei vá- rosokban 100, a városokban együtt 9'3, a 10.000-en felüli községekben 12'5. a 10.000—011 aluli községekben 78, a köz—

ségekben együtt 8-5, a vármegyékben 8'7 és országosan 8'70/u—kal gyarapodott. —— De 1920121930, la population totale(u compris les individus n'habitanl pas des .,maisons d'habitulion', a angmenle': de 8"?% a' Budapest; de 9-5% dans les 10 autres villes autonomes; de 8'80/0 dans l'ensemble des villes autonomes; de 10'00/0 dans les villes de'parlemenlales; de 9'3%

dans l'msemble des vílles; de 12'5% dans les communes de plus de 10.000 habitants; de 7'80/0 dans les mmmunes de moins de 10.000 habilunls; de 8—5% dans l'cnsemble des communes; de 8'7% dans les comitats; de 8*7% dans la Hongrie entiére, .— 5) 1930-ban a nem lakóházszerű .,:gyeb" épületekben stb. lakó népesség külön mutattatott ki, míg 1920-ban a lakóházak stb. lakosszámában bennefoglaltatott. 1920—as _— tehát az összehasonlításra alkalmasabb _ alapon Budapesten a lakosszám 1930—ban 1,001.603, az 1920—1930. évi különbözet 73.202, ill. 7'9% s az átlagos lakosszám 427 volt. A többi város— és községkategória adatait ez a különbözet elhanyagolhato mértékben befolyásolja, a Budapestet is felo elő össze—

gek azonban már észrevehetőbben módosulnak; így a tj. városoknál együtt az 1930-es lakosszám 1,672.064. az 1920—1930.

évi különbözet 134353, ill. 8'85/0, az átlagos lakosszám 142; a városoknál együtt az 1930, évi lakosszám 2,873.656, az 1920—1930. évi különbözet 246.639, illetőleg 9't%, az átlagos lakosszám 90; Magyarországon összesen pedig az 1930. éVi lakosszám 8,666.514_ a különbözet 705152, ill. 8'90/0 s az átlagos _lakosszám 5—9. —— Los individus (mi habilaient des ,,uufrest, bátíments d'un caraclére de maison (Phabilation ont été enreglstre's sépm'u'mml en 1930, mais ils furent compris en 1920

dans la population dos maisons d'habitation.

lott 1920-ban még közel 7) lakos jutott. Az átlagszámok azt is igazolják, hogy nagyobb épületobjektumai révén egyedül Budapest jellege valóban városias? míg egyebütt köz-

ismerten u kislakóház az uralkodó tipus.

Országosanl) a lakóházak építklzési vi—

szonyairól csupán (( magasságra ( az emele—

tek szerinti megosztásra), valamint a fala—

zat és tetőzet anyagára vonatkozó adatok állanak rendelkezésre és közöltettek a 2. sz.

táblázaton. A falusias építkezési jelleg ural—

kodó voltát ez a tábla (és az országos és budapesti végszámokat szembeállító ll. gra- fikon) igen jól tükrözi. Hiszen a lakóhá- zaknak és a lakóház-jellegű épületeknek

4) Budapestről ugyanis a Székesfővárosi Sta—

tisztikai Hivatal feldolgozásaiban igen bő további részletanyag is rendelkezésre áll.

1930-ban mindössze 1'6%—-a nem volt föld—

szintes. Ez az arányszám egy árnyalattal még a tíz évvel azelőttinél is alacsonyabb.

Régebben a hányadosoknak ez a kis eltoló—

dása is kedvezőtlennek tünt volna fel, hi—

szen a világháború előtt rendszerint az emeletes lakóházak gyarapodása számított a városias-odás, a gazdasági élet előbbre- lendülés—e egyik jelzőjének. Amióta azon- ban a közlekedési lehetőségek rohamos fejlődése következtében a horizontális vá- ros- és községfejlődés is erőteljesebben megindult és külterjes volta ellenére sok szempontból igen előnyösnek, sőt szük—

ségesnek is *mutatkozott, a földszintes házak számának szép emelkedését a jobb vagy legalább is viszonylag kielégitőbb jelen- ségek közé sorozhatjuk. Ezzel szemben a

1. szám __

".

A LAKÚHÁZAK Mteasutstt EMELETMAGASSÁG SZERINT

mao-sm

Répartition des maisons d'habitatinn en 1930, suivant les étages:

mvanunszte —— noname ^BUDAPEST

*a l emeletes (és tétamaletc—s) 3 !, til étage (eu avec entrsssl

seulement) Fóldszintes (és földalatti)

sans étnga (ou soutarrainas)

% 2 omeletes -— a ? stages 3 emeletes 4— a 3 étegas

4 és több emeletes 94 (ou plus (194) étages

latsum. ;? H 5sz ma

földalatti (földbevájt) ,,lakóh áztak" létszá- mának 1920 óta mutatkozó megzduzzadása kifejezetten kedvezőtlen tünetnek számit, bár az aránylag nagy különbözetet nem csekély részben az is előidézheti, hogy az 1920. évi népszámlálás idevonatkozó adatai hiányo- sak voltak. Tudvalevő, hogy az 1930—es nép—

számlálás óta eltelt években erőteljes akció indult az ezekben az egészségre is ártalmas s egyébként is káros házakban lakók meg—

felelőbb elhelyezése érdekében; ennek elle—

nére a lakáspolitika ezen a téren, valamint az e cikk keretei közt nem tárgyalható egyéb ideiglenes jellegű objektumokban (bódékban stb.) meghúzódók emberséges otthonhoz juttatása terén bőségesen talál- hat megoldásra váró feladatokat. Város—

és Icözségkategóriák szerint vizsgálva ada—

tainkat megállapítható, hogy a földszintes lakóházak térfoglalása éppen Budapesten volt a legerőteljesebb; székesfővárosunkban tudvalevően az igénytelenebb, olcsó családi házak a kültelken szinte gombamódra .meg- szaporod.tak.—lgaz viszont, hogy ugyancsak a fővárosban a legmagasabb épülettipus viszonylag ennél is nagyobb mértékben terjeszkedett, bár szám szerint még 1930- ban is csak kevés lakóház tartozott ide.

Némelyik emele'tmaga—sság-kategóriában a vi- déki tj. városokban is igen megnőtt — aránylag _— a lakóházak száma; ezekben az esetekben is a legtöbbször csupán egé- szen kevés lakóházról van szó. A megosz- lási százalékok közül szembeötlő még, hogy

53— 1938

1930. évi adataink szerint a földszintes (s földalatti) lakóházak hányadosa még Bu- dapesten (55770) is meghaladta az 50%-ot;

a vidéki tj. városokban ez az arány már 94776, míg a megyei városokban 98-0%-ra nő, a 10.000-nél népesebb és kisebb közsé—

gekben pedig 99*6%-ot ér el; vagyis ben- nük jóformán egyáltalában nem is fordul elő más, mint földszintes lakóház. A mai Magyarország építkezési viszonyainak ez kétségkívül egyik degerősebbezn kiütköző ——

sok szempontból természetszerű —— jelleg- zetessége.

Az épületek íalazatára és tetőzetére vo—

natkozó adatok a megfelelő építkezési nyersanyagok, a kő, a fa közismerten igen nagyfokú hiányára mutatnak. A mai Ma—

gyarország e szempontból kedvezőtlen ter—

mészeti adottságaira való tekintettel ezeket az egyébként önmagukban hátrányosnak látszó adat—okat nem is szabad túlszigonúan megítélni; annál is inkább, mert pl. az elemi közegészségügyi feltételek szem előtt tartásával a megfelelően felépített vályogház is kivált a másféle építkezésre kevés mó—

dot nyujtó tanyavidéken —— egy-egy család- nak kielégítő otthont adhat. Figyelembe—

véve a lakosság általában igen szerény, sőt gyakran szűkös anyagi erejét s a mult évtized folyamán kiosztott házhelyek be- építésének aránylag rövid terminusát stb., a kő- vagy téglafalazattal ill. alappal, vala—

mint a megfelelőbb tetőborító anyagok- kal épült lakóházak számának igen te—

kintélyes emelkedése örvendetes. A szi- lárd fav'lazatú és xtűzbiztos tetőzetű lakó- épületek aránya azonban még mindig csak a székesfővárosb-an kielégítő. Több szempontból, így az árvízvédelem néző—

pontjából sean előnyös, hogy a többi vá—

ros- és községkategóriában a csak rész- ben megfelelő silányabb építési anyagok szerepe a dominálóbb, amiben persze (a mindenképen alapvető anyaghiány mellett) a külterületi települési jelleg- nek és bizonyos építkezési népszokások-

nak is nagy a részük. Éppen ezért az itt—

ott a dolog természeténél fogva könnyeb- ben előforduló összeirási hibák miatt is erősebben ingadozó adatoknak részletes helyi feldolgozása a viszonyok kellő fel—

tárása érdekében szükséges és tanulságos volna. Erre ezúttal nem térhetünk ki s csupán a legfőbb községi adatokat meg- felelő tagolásban közreadó népszámlálási forrásműre utalhatunkf)

1) Az 1930. évi népszámlálás. ], rész] Mi Stat.

Közlemények, Új sorozat, 83. kötet.

1 .— szám _24—

1938 2. A lakóházak emeletmagasság,

Etages, hauteur, murs et toits

: _ , 1) Vagy fogyás .(——).

Maisons d'habitatíon

Lakóházak F — 1_ ,, 5" és

' összesen Föld- SZEM 1 '— 3 4 tobb

Ev, időszak Numb"; alatti Földszintes mm, ;1 1 a 2 a 3 51230

Vál'OS' és községcsoport total des souter— sans étagc engfeescol 6 age —————m————MW_

maisons mines e t a § e 8

d'habitation

e m e 1 e t e s

l a k 6 h á z a k N—

a) 1920-ban szám szerint:

Budapest szfőv. . 18.429 — 9.484 — 2.917; 1.972 2.743 852 461

A többi 110 tj. város . 73.613 97 69.010 326 3.522 588 64 6 ——

Tj. városok együtt . 92.042 97 78.494 326 6.439 2.560 2.807 858 461

Vármegyék együtt . 1,083_296 247 1,076.539 322 5.830 339 18 —— 1

Magyarország összesen 1,175.338 344 1,156.033 648 12.269 2.899 2.826 858 462 b) 1930-ban szám szerint:

Budapest szfőv. . . 23.444 — 13.062 250 3.462 2.037 2.879 1.025 729

A többi 10 tj, város . 94.186 131 89.043 240 3.795 824 144 8 1

Tj. városok együtt . 117630 131 102.105 490 7.257 2.861 3.023 1.033 730

Megyei városok . . 201249 25 197168 201 3.34! 457 54 2 1

Városok együtt . . 318879 156 299.273 691 10.598 3.318 3.077 1.035 731

10.000-en felüli községek 170561 10 169817 26 670 33 4 1 ——

10.000—en aluli községek 978486 2.431 971751 297 3.854 144 7 1 1

Községek együtt 1,149 047 2.441 1,141.568 323 4.524 177 11 2 1

Vármegyék együtt . 1,350.296 2.466! 1,338.736 524 7.865 634 65 4 2

Magyarország összesen 1,467.926 2.597 1,440.841 1.014 15.122 3.496 3.088 1.037 732 0) 1920—ban o/o-ban:

Budapest szfőv. . 100'0 — 51'5 — 15'8 10'7 14'9 4'6 25

A többi 10 tj. város . 1000 01 938 04 48 08 01 0'0 ——

Tj. városok együtt . 1000 01 851? 04 70 28 30 09 05

Vármegyék együtt . 1000 00 995 00 05 00 0'0 —— 00

Magyarország összesen 1000 00 98'3 01 10 03 02 01 00

(1) 1930-ban ola-ban :

Budapest szfőv. . 100'0 — 55'? 10 14'8 87 123 4'4 3'1

A többi 10 tj. város . 1000 01 94'6 03 40 09 01 0'0 00

Tj. városok együtt . 100'0 01 868 04 632 24 26 09 06

Megyei városok . 100'0 0'0 980 01 I'? 02 00 0'0 0'0

Városok együtt . . . 1000 00 9539 02 33 10 1-0 04 02

10.000-en felüli községek . 1000 00 99'6 00 014 00 00 00 —

li0.000—en aluli községek 1000 03 993 00 04 00 00 0'0 0'0

Községek együtt 1000 02 994 00 04 0'0 0'0 00 00

Vármegyék együtt , 1000 022 99 2 0'0 0'6 00 0'0 0'0 0'0

Magyarország összesen 1000 0'2 98'2 0'1 1'0 0'2 0'2 G'] 00

e) Növekedési) 1920—1930-ban szám szerint:

(Budapest :szfőv. . . 5.015 — 3.578 250 545 65 136 173 268

A többi 10 tj. váms . 20.573 34 20.033 —— 86 273 236 80 ' 2 1

Tj. városok együtt . 25.583 34 23.611 164 818 301 216 175 269

Vármegyék együtt . 267000 2.219 262197 202 2035 295 47 4 1

Magyarország összesen 292.588 2.253 255808 366 2.853 596 263 173 270 f) Növekedési) 1920—1930vban

o/o-ban:

Budapest szfőv. . . 27'2 — 37'7 . 18' 33 50 203 591

A többi 10 tj. város . 279 351 290 ——26'4 78 401 125' 333 .

_ Tj. városok együtt . 278 350 301 503 127 118 7'7 20'4 58'4

— rVármegy—ék együtt . 246 8984 244 627 349 870 2611 . 100'0

Magyarország összesen 249 654 9 24'? 565 23'2 206 93 209 584

1) 0u (liminution (——).

1. szám —— 25 —— 1938

falazat és tetőzet szerint.

des maisons d'habitatz'on.

Lakóházak—Maísons LVhabitalion

dont les murs etaiení dont le toit éíait

kt'i— v. tlégla— f f 1 1

1rá'—313133 va vályog— v. a—v. Ava Pa ??. cse— zsindely— v. nád: Anne'es, périodes

kő- V tégla— 33.132? Sár" mÉÉgZÉÉÉÉú gálán; deSZka' v' ZSUP' Cate'gories de villes et de de piewe ;";eotjuíí de de bojs ou d'ardojse, de bardeaux de communes

nude brigad fgnd'emm, terre batlue ld'í 13151"; ("53113 ou de 722921);

_ de pierre ou de boue gute—3212; oublam ' planches chaume .oude brigue

f a 1 a z a t t a 1 t e t ('S z e t t e 1

; En 1920, en nombres:

228 257 479 16.360 2.050 19 Budapest, la capitale

17.888 30.227 1.405 45.695 10.849 17.069 Les 10 autres villes autonomes 18.116 30.484 1.884 62.055 12.899 17.088 Ensemble des villes autonomes 263061 579.144 31.382 530.333 86.168 466795 Tous les comitats

281177 609.628 33.266 592.388 99.067 483.883 Hongrie entiére

Én 1930, en nombres :

,, 22.075 712 159 498 22.236 1.201 7 Budapest, la capitale

35.106 22.184 35.906 990 73.136 3.365 17.685 Les 10 autres villes uutonomes 57.181 22.896 36.065 1.488 95.372 4.566 17.692 Ensemble des villes autonomes 64.304 42.817 92.173 1.955 149941 7.106 44.202 Villes (lépartementales

121.485 65.713 128.238 3.443 245.313 11.672 61.894 Toutes les villes

26.155 32.497 109.755 2.154 115215 4.676 50.670 Communes de plus de 10.000 hab.

208.765 273604 474.458 21.659 652.917 30.023 295.546 Comm. de moins de 10.000 hab.

234920 306101 584.213 23.813 768.132 34.699 346216 Ensemble des communes 299224 348318 676.386 25.768 918.073 41.805 390.418 Tous les comitats

356405 371814 712.451 27.256 1,013.445 46.371 408.110 Hongrie entiére

En 1920, 0/0:

948 1'2 14 26 888 111 G'] Budapest, la capitale

327 243 41'1 1"9 621 14"? 232 Les 10 autres villes autonomes

4522 197 331 20 67'4 14'0 18"6 Ensemble des vílles autonomes

194 24'3 53'4 29 4819 80 43'1 Tous les comitats

214 2319 519 28 50'4 8'4 41'2 Hongrie entiére

Én 1930, 0/0.'

94'2 30 07 21 949 51 00 Budapest, la capitale

3733 235 381 11 77'6 3'6 18'8 Les 10 autres villcs autonomes

48'6 195 307 12 811 38 15'1 Ensemble des villes autonomes

320 213 458 09 745 3'5 22'0 Villes départementales

38'] 206 402 11 769 3'7 19"4 Toutes les villes

153 19 0 644 1'3 67'5 2'8 29 ? Communes de plus de 10.000 hab.

21'3 26'0 485 22 66'7 3'0 303 Comm. de moins de 10.000 hab.

205 266 508 21 669 3"0 30'1 Ensemble des communes

22'2 258 50"1 1 9 68'0 31 289 Tous les comitats

24'3 25'3 48'5 69'0 3'2 27'8 Hongrie entiére

Augmentationl) em 1920— 30, en nombres:

10 484 —— 98 19 5.876 —— 849 — 12 Budapest, la capitale

013 4.296 5.679 —— 415 27.441 —— 7.484 616 Les 10 autres villes autonomes 15.623 4.780 5.581 —— 396 33.317 —— 8.333 604 Ensemble des villes autonomes 89.515 85.857 97.242 ——5.614 387.740 ——44.363 ——76.377 Tous les comitats

105.138 90.637 102.823 —-6.010 421.057 —52.696 —75.773 Hongrie entiére

Augmentation ') en 1920—30.

0; . /o '

26'4 212'3 —38"1 4'0 35'9 —41'4 ——632 Budapest, la capitale

45'7 24'0 18'8 ——29"5 60'0 -——69'0 3'6 Les 10 autres villes autonomes 37"6 265! 1853 ——21"0 53"? ——64'6 3'5 Ensemble des villes autonomes 42"? 32'6' 16'8 ——17'9 731 ——51'5 —1_6'4 Tous les comitats

41'8 32'2 16'9 ——18'1 71'1 —-53'2 ——15'7 Hongrie entiére