10—á—12. szám
lázatból látható. Az, hogy a külömböző szer—
vek rákos daganataít az elhaltak országos
aránya szerint sorrendbe szedve, ezen sor—
rend a teljes vagy részleges gyógyulás ará—
*nyaival ellentétes, a VI. grafikonból lát- ható. (V. 6. a 11. táblázatot a VI. grafi- konnal.)
A gyógyulás arányai a nőknél maga—
sabbak voltak, mint a férfiaknál, különö- sen 1939-ben, amikor a rosszindulatú daga- natban szenvedett nők 12'1%—át jelezték gyógyultnak (2'5 valószínűleg és 91595 biz—
tosan gyógyult) a xférfihetegek 10'9%—ával szemben. A betegség által megtámadott szerv szerint való részletezésben a gyógyu—
lás a nőknél —— mindkét évjáratbeli eredmé—
nyek szerint —— az emlő és a bőr rákjánál és egyéb rosszindulatú daganatainál for- dult a leggyakrabban elő (1938-ban 228,
——694—
1942 : í
ill. 25'0%, 1939-ben pedig 23'2, ill. 17895), míg a férfiaknál a maximum 1938-ban 24'9%—kal a szájüreg és a garat rákjánál és egy-éb rosszindulatú daganatainál jlelent— * kezisk s csak 1939—ben látszik náluk is a hőrrrák gyógyulása maximumnak. A bőr—
rakos férfiaknak ugyanis már ez évben
21'1%-a gyógyult ki (2'1%-a valószínűleg,—
18'6%-*a pedig biztosan) e súlyos beteg—
ségíből. l
A legnagyobb ( gy éven belüli) elhalá-
lozási arányt s a legkisebb vagy éppen zérus gyógyulási arányt —— l. a 11. táblázatot és a VI. grafikont —— a máj és az epeutak, azután a hashártya s a légzőszervek rákjai mutatják, vagyis a rendszerint gyógyíthatat—
lan, legsúlyosabb természetű rosszindulatú daganatok.
Szél Tivadar dr.
IPAR
A bauxit és az alumínium világtermelése 1938—ban.
La production mondiale de la bauxite et de l'aluminium en 1.938.
Résumé. De la production de la bauxite et de I'aluminium, nous allons parler d'aprés les chiffres de 1938. Pour 1939 et 1940, on n'a gue des .renseignements approximati/s, et pour 1941 et 1942, il n'y a guére de statistigues, la plupart des gouver- nements ayant interdit la publication des chiffres concernant la production de la bauxite et de Falu—
minium et des autres matieres nécessaires () Pin—
dustrie de guerrc.——Pour la bauxite et lialuminium, la production, aprés avoir pris un nouvel élan entre 1934 et 1937, n'a cessé de grandir en 1938, et depuis, les besoins et la production augmen- taient de plus en plus sous ce rapport. Parmi les parties du monde, cyest l'Europe gui est la plus riche en bauxite, nécessaire á la production de l'aluminium, dont llimportance a tant grandi de nos jours. En 1938, PEurope a fourni 55%
(2.280'2 mille tonnes) de la production mondiale
de la bauxite (4.127'2 mille tonnes), et cela était dá aux gísements de bauxite de France, de Hon- grie, de Gréce, dlltalie et de Yougoslavie. ——- Dans la méme année, FAmérigue du Sud ['igurait pour 23'3% dans la production mondiale de la bauxite.
Mais comme l'Amérigue du Sud, pauvre en énergic motrice, ne produit pas dialuminium, la plus grande partie des bauxites y extraites sont travaillées aux Etats—Unis. Aioutons () cela (luc la Guyanc
britannigue et le Surinam (hollandais; exportcnt toute leur production dc bauxite. —— L'Amérigue du Nord, bien gulcllc uit une importante industrie de l'aluminium, lftl pris part en 1938 aug pour 7'7% (316'4 mille tonnes) á la production mon'lmlc de la bauxite; c'est (: lIAmériguc du Sud guk'lle urhetait la plupart des bauxites doni elle avult besoin. — L'Asie, gráce aux gisements des Indes ne'erlandaiscs, parlicipe pour 7'7% (pourcentage égal d celui de l'Amérigue du Nord) á la produc- tion mondiale de la bauxite. —— A cette production, I'U. R. S. S. prcnd part pour 6'1%. UOce'anie pro—
duit tres peu de bauxitc; l'Afrigue n'en produit pas encore; dlailleurs, toutes les deux sont pauvres en énergie motrice.
Ouant () la répartition, par pays, de la produc- tion de bauxite, c'est la France gui y tient, d'aprés les chiffres de1938, In premiere place, avec 16'6%
(683'6 mille tonnes), Les possessions liollandaises ont la deuxiémc place ('15'1 %); la Hongrie, la troi—
siéme (avec 5401? mille tonnes, soit 13'1%). Vien—
nent ensaite la Yougoslavie (37970); l'Iialie (8770);
les Etats—Unis /7'7%); llL'.R.Sl S. (6'1%); la Gréce (4'3%). LJAllemagne, tres pauurc en bauxite (2'3%), ne vient gulaprés ces pays (2'3%); elle fait venit de l'étrangcr les bauxites nécessaires á son impar- tuntc industric de l'alumim'um. Dlaprés les derniers
10—12. szám
renseignements, elle en a fait venir de Hongrie et de Yougoslavie (36% et 31%), d'Italie, de France et de Grece (9%, 7%, 6%) et de pays d'outre-mer (11%)-
Ces dernieres production de la
bauxite augmentait, d cause de la généralisation de l'emploi de l'aluminium, gu'on peut faire de bauxite. L'Europe a bien besoin d'aluminium. Ce me'tal láger, utile, peut étre employe' aussi en remplaeement d'autres métauac, comme le cuivre et l'étain, et cela d'autant plus gue l'Europe ne pro—
duit gue respectivement 6% et 3'3% de la produc—
tion des minerais de cnivre et d'e'tain. Ce sont l'Europe et l'Anze'rigue du Nord gui produisent le plus d'aluminium, ayant I'energie électriilue néces—
saire.
années, la
La production mondiale de l'aluminium (lui, commencée il y a d peine cent !ans, représentait
40 tonnes en 1890, s'est éleuée en 1938 d plus d'un demi—million de tonnes.
L'aluminíum est legel-, solide, tenace; il ne se rouille pas facilement, et re'siste aux acides. On peut l'ame'liorer en l'alliant á d'autres métaur, sur—
tout [1 du manganese,d de la mogne'site,d du cuivre, () du silicium. Pour augmenter les gualités de cer- tains alliages d'alumininm, on les soumet d un traitement special, en les chauffant fortement. On sait gue l'alumínium joue un grand róle dans pres—
gue toutes les industries, et surtout dans la con- struction d'avions.
Pour faire de l'aluminium avec de la bauxite, il faut beaucoup d'e'nergie électriaue. Aussi, cette production n'est possible gue dans les pays oü I'électricité est á bon marché. Aujourd'hui, I'e'ner—
gie électrigue se fait surtout de charbon, et bien moins de forces hydrauligues.
Voilá pourguoi ce sont les Etats—Unis et l'Alle- magne, riches en charbon, gui produisent le plus d'aluminium. Én 1938, l'Allemagne venait ;; cet égard en téte, avec 165'6 mille tonnes, soit prés de 28%. Venaient ensuite les Etats-Unis, avec 139 mille tonnes (23'4%); l'Empire britannígue, avec 23'4 mille tonnes pour la Grande—Bretagne et 66'0 mille tonnes pour le Canada (au total 15%); I'U. R. S. S., avec prés de 50 mille tonnes (8'7%); la France, avec 45'3 mille tonnes (soit 7'6%, pourcentage inférieur á sa production de bauxite, pour Iaguelle elle occupe parmi tous les pays la premiere place, avec 16'6%). La Norvege (4'9%), la Suisse (4'570) et l'Italie (4'3%) ne venaient au'aprés, bien gue ces trois pays (or) 90 d 95% de la production d'e'lectricite' se font de forces hydrauliaues) aient de I'électricité á bon marché. Le Japon tenait la neu- _ viéme place, avec 20 mille tonnes (3'4%), dans la production mondiale de l'aluminium, ou la Hongrie et la Yougoslavie, produisant des guantités con—
————695—— 1942
sidérables de bauxite, mais peu d'e'nergie électrigue, figuraient pour moins d'un demi-pour cent.— (
-La production de l'aluminium s'est mise d augmenter en 1923, et _grandissant de plus en'plus, elle s'est e'levée () 200 mille tonnes en 1927. Pendant Ia crise 'économigue mondiale, elle a diminué de 131 mille tonnes, descendant' el 142 mille tonnes, chiffre
inférieur á celui de 1923. Au cours de' la reprise gui a—suivi la crise, elle n'a ces-sé de grandir, montant d 493'8 mille tonnes en 1937, () 595 mille tonnes en 1938, d 666 mille tonnes en 1939, et elle s'est éleve'e Ez 802 mille tonnes en 1940, ou elle était disc fois plus grande gu'en 1921. Pour 1941 et 1942, on—n'a pas de cltiffres; mais on peut suppo';
ser gu'd cause (les besoins des industries de gael-re', la production de 1942 représentera au moins un million et demi de tonnes. En ce gui concerne l'Allemagne et les Etats-Unis, oii l'on fait le plus d'aluminium, la production des Etats—Unis a été en 1921—1933 supéiieure á celle de I'.llle1nagne,.
En 1934, cette derniére a produit un peu plus
d'aluminium (]ue les Etats-Unis. De 193/1- d 1937,
la production a été, sous ce rapport, a peu prés poreille dans les deux pays. Én 1938, elle a dépasse en Allemagne celle des Etats-Unis, et il en a été de méme en 1939 et en 1940. Pendant l'année 19/10, elle a monte' en Allemagne d 240 mille tonnes, contre 187 mille tonnes aux Etats—Unis.
Le prix de l'aluminium a changé a mesure de l'accroissement de la production, dá á I'nugmen—
tation des besoins. A I'origine, il était tre's eleve;
ensuite, il a baissé de plus en plus, de sorle gu'au début de ce siecle, dans le Reich allemnnd, l'alu- minium se vemlait 2 marks le kilo. Ha 1913, le prix d'un kilo d'aluminium n'e'tait one de 17 mark; puis, il s'est élevé ;; 2'37 marks; mais, d partir de 1925, il s'est remís d baisser, tombant () 1'33 mark em 1937. Cette baisse tenait aussi () la généralisation de l'emploi de l'aluminium.
*
Az új világháború kitörése folytán a legtöbb ipari nyersanyagnak csak az 1937.
vagy legfeljebb az 1938. évre vonatkozó termelési adatai tehetők nemzetközi össze—'—
hasonlítás tárgyává. A későbbi évek stae tisztikája már hiányos .s minél jobban kib szélesedik a háború, annál bizonytalanabbá válik minden olyan vizsgálódás, amely Világtermelési adatokra kénytelen támaszt- kodni. Különösen a hadiiparban nélkülöz:
hetetlen nyersanyagok termelésének megí—
ítél-ésénél mutatkoznak nehézségek, mivel
a háború alatt egyes országok .a vonatkozó statisztikai (adatok közlésétől egyre jobban
44
_ x 10 — 12. szám -——- 696 — 1942
elzárkóznak. így érthető, hogy a jelenkor,
férnének —— mely egyúttal a legfontosabb háborús nyersanyagok egyike — az alu—miniumnalc a temetéséről az utolsó két háborús esztendőre nézve még megközeli- tően sem lehet tiszta képet kapni. De az 1939. és az 1940. évekre vonatkozó ered—
mények is csak hozzávetőlegesek, mert az adatok számos országra nézve nem szerez—
hetők be.
A bauxit és az alumínium temetésé—
nek világrészenkint—i és országok közötti megosztását, a háborús esztendők terme—
lési statisztikájának hiányossága miatt, így csak 1938—ra nézve szemléltethetjük. Ez az esztendő az 1934——37. évi gazdasági fel- lendülést követő hanyatló irányzatot ve- zette be mindenütt a világon. Az 1938. évi nyersanyagtemnelési eredm-ények tehát a legtöbb esetben lényegesen kisebbek az 1937. évinél. Vannak azonban ritka, érté—
kes, az acél nemesítésé'hez szükséges és a fémiparban általában nélkülözhetetlen öt- vöző és más fémek pótlására szolgáló férnek, amelyek önállóan is alkalmazha—
tók, mint amilyen az alumínium is, mely—
neIc termelése 1938—ban sem szenvedett visszaesést. A válság szele a termelés emel—
kedő irányzatát tehát némely esetben nem törte meg, sőt az időközben megindult há- borús előkészületek .a termelés ütemét még inkább fokozták. Az ilyen nélkülözhetetlen fémek előállításához szükséges ércek vagy nyersanyagok lelőhelyeinél így nem követ—
kezhetett be lényeges Változás s azok száma 1938-ban .semmiesetre sem csökkent, .sőt a szükséglet fokozódása folytán, mivel ilyen- km' a kisebb kapacitású, kevésbbé gazda- ságos lelőhelyek kitermelése is megindul, még emelkedett is.
Az aluminium előállításához jelentős mennyiségű, 50_—v60% timföldet és kevés.
legfeljebb 6—7% kovasavat tartalmazó bauxit elnevezés alatt ismert ásványi keve—
rék a legalkalmasabb. A legfontosabb alu- miniumércen a baumiton kivül, melynek fő alkatrésze aluminium-hydroxid, még számos más ásvány tartalmaz különböző mennyiségű .aluminiumot úgy, hogy az a földkéreg jelentős részét, 7—8%-át teszi.
A Szovjet-Unióban a nefelin, vagy az ala—
lit, Japánban a 80% aluminium—oxidot tar—
talmazó mandzsuriai díasporít és az olasz- országi Ieucít is aluminium előállítására szolgál. Az alamíniumszilíkátok mellett
1. A bauxittermetés megoszlása a világ:-ének között.
Production de la bauxite, swivant les parties du monde.
Mennyi—
ség ezer t
Mennyi- ség
. . . 1000 t
uVilágreszek, orszag
partálapro—? áucíionmondiale,"In guan—
tité, en 1000 !
guan- líté, en 1000 !
Parties du monde et pays
Parrapport[:lapro- ductionmondiale.% ágtermrlés"lo—ában Parra
Avilágtermelés"lo-ában Avil
193
§
Európa —— Europe . . . 2208'4 56'7 2.280'2 553?
Dél-Amerika — Améri—
, gue du Sud ... 767'8 19? 9622 23-3
Eszak-Amerika —— Améri—
gue du Nord. . . . 4270 110 316'4 77 Szovjet-Unió— (I.B. S. S. 2500 6'4 2500 61 zsia. —— Asie ... 235'2 6'0 316'6 —7'?
Óceánia —— Oce'am'e . . 79 02 18 00.
Együtt _ Ensemble. . 3.596'3100'0'4127'2100'0!
szerepet játszik még a kryolithf) A kohá- szati módszerek fejlődésével azonban fel—
használhatók lesznek a többi aluminiumot tartalmazó ásványok is s talán később még a rendkívül nagy mennyiségben található, kisebb aluminiumtxarbalmú agyagra is sor kerül, tekintve, hogy az alumínium korlát—
lan felhasználási lehetősége folytán a szűk.—
A mum TERMELÉSÉNEK monszun
VILÁGRÉSZENKINTPRODUCYION DE LA BAUXITE. SUIVANT LES PARTIES DU MONDE
1938
/ 4.127'2
eze! (.
mille :. ,
Észak'Ameiíka Ázsia
Europe Amérioue nu Sud Amáríaue du Nord Asia U. R. S, S.
Európa Dél Amerika SZOVíBl—UHÖÖ
H.SLSIJSI!
R." de SUM
!) Deniflée Sándor: A könnyű fémek sajátságai és alkalmazásai. 'A Mérnöki Továbbképző Intézet kiadványai. VIII. k., 12 füzet. Budapest, 1942.
10—12. szám —697—— 1942
séglet évről-évre nagyobb és nagyobb ará—
nyokban emelkedik.
Az aluminium előállítására ezidőszelrint a bauxit a legalkalmasabb. Ezzel a nyers—
anyaggal Európa van a legbővebben ellátva, hiszen itt vannak a leggazdagabb bauxit—
előfordulások. A bauxit így tulajdonképen európai nyersanyag, a belőle előállítható aluminium is európai fém.
A francia-, magyar-, görög— és olasz—
országi, valamint az ugyancsak jelentős jugoszláviai aluminiwmérctelepek révén Európa az 1938. évi 4.127'2 ezer tonnát
kitevő világtermelésnek több mint 55%—át
szolgáltatta (2.280'2 ezer t), az 1937. évi termelésben pedig még jelentősebb arány—
ban, 56'7%—kal részesedett. Európa tehát
a világtermelésnek jóval több, mint felét adja, s ezzel a mennyiséggel főleg a német aluminiumipart támasztja alá.
A világrészek között 9622 ezer tonná-
val, ami 23'3%—os részesedésnek felel meg,
Dél—Amerika tartja a második helyet. Alu—
miniumot azonban nem állít elő, aminek oka abban leli magyarázatát, hogy ez a földrész energiaszolgaltató anyagokban, fő- leg szénben rendkívül szegény, úgyannyira, hogy a világ 1.232 millió tonnát kitevő szén—
termel-ésében a részesedése még a 0'3%-ot sem éri el. így az aluminium előállításánál
nélkülözhetetlen, ma még legnagyobb részt hőenergia révén nyert elektromosámm- mal sem rendelkezik 5 annak termelésében
csak 1%-on aluli mennyiséggel szerepel.
Á'sványollajtenmelése ugyan elég jelentős, közel 13%-nlak felel meg, az azonban csak—
nem teljes egészében kivitelre kerül. Dél- Amerika így Brit-Guyana és a holland Szu—
rinam bauxittermelését exportálni kényte—
len, melynek legnagyobb része azután az Egyesült Államokban kerül feldolgozásra.
Észak—Amerika fejlett alumininlnipara ellenére is a bauxittenmelésben mindössze
csak 7'7%-nak megfelelő 3164 ezer tonná—
val szer—epelt. Az 1937. évi termelése ennél valamivel nagyobb volt, 427 ezer tonnát tett, s a világtermelésben való részesedése megközelítette a 11%-ot. A szükségletet azonban a bauxittermelés nem fedezL mivel Észak—Amerika jelenleg az aln—
minium gyártásában második hetven áll a világon. A nyersanyagszükséglet leg- nagyobb része dól—amerikai import révén
nyer kielégítést.
Ázsia főleg a hollandindiai gazdag bauxit- előt'ordulások folytán részesedik ugyan-
2. Az 1937. és 1938. évi bauxittermelés megosz- lása országonkint.
Production de la bauxite, pa'r pays, en 1937 541938.
ága 55:
. s: : . -o r.?
Memlyl— 4; § , Mennylv "; R _ , a e .s: , e 33
seg arts %% más
ezer t B't'v ezer t EGY!
, as § ;: §
Megnevezes — Pays guan- ; gg guan- ; §§
líté en ggg tite' m ÉÉÉ
1000: 525 10001 aes
:) U : ? § :
ámú ime
1987 1938
Franciaország és birtokai!) —
France et ses possessionsl) 6952 179 6836 16'6 Holland birtokok?) — Possessi-
ons hollandaísesv . . . . 591'3 152 6226 15'1 Magyarország -— Hongrie 5327 137 540 :; 13]
Amerikai Egyesült Államok ——
Etats—Unis. . . . . . . 427'0 109 316 4 T'?
Brit birtokok —— Possessions
brítmm. . . . . 403'8 10'3 644'9 [56
Olaszország -— Italic 2386'5 9'9 360'8 8-7 Jugoszlávia —— Yougoslavie . 354'2 9-1 406'4 99 Szovjet—Unió —— U. R. S. S. . 250'0 6'4 250'0 6-1 Görögország — Gréce . l37'4 B'!) 1799 4—3 Németország — Allemagne . 931 24 3) 931 23 Romania —— Roumam'e . . . 107 03 11'8 0-2 Brazilia — Brésil . . . . . 8-8 02 12'9 0'3
Bulgária —— Bulgaria 31 01 2 0 00
Spanyolország —- Espagne 25 O'] 25 01
Összesen —— Total :: sos-3 100 () 4.127-2 100—0
1) Ebböl Franciaország 6834 ezer t. —— Dont 6834 mille ! m France. —— .) Szurinám es Holland India. —— Slll inam et lndes néerlamiaíses. 3) 1937. évi adat. — Én 1937.
csak 7'7%-ka1, termelt aluminiumércének azonban csak csekély részét dolgozza fel.
Óceánia bauxittermelése, mely Ausztráliá- ból kerül ki, elenyészően csekély, Afrikánalc pedig, mely energiahordozó anyagokban szintén nem bővelkedik, feltárás alatt álló banxittelepei ezidőlszerint nincsenek.
A bauxittermelő országok rangsorában Franciaország áll az első helyen. 1938—ban a világtermelés 16'6%—át szolgáltatta. Az ennek megfelelő 683'6 ezer t jóval több, mint akár a brit birtokokról; Brit-Guyanr - l'ól (5721 ezer t, 13'9%), Brit—Indiából
(151) ezer t, O'4%) és a Maláj államokból
kikerülő (56 ezer t, 1'3%) mennyiség, akár a holland birtokok: Sznrinam (3772 ezer t, 9170) és Holland-India (245'4 ezer t, 5'9%) együttes termelése.A banxitbányászatblan Magyarország szintén vezető helyet foglal el. Az 1937. évi 13'7%-os részesedésével (533 ezer t) meg igen jó második helyen állott. A háborús készülődések folytán azonban az atomi—
nium nyersanyaga, a bauxit iránt minde- nütt megélénkült a kereslet s annak ter—
melése a nyugati földrészek-en erőteljesen fokozódott. így Magyarország az 1938. évi 540'3 ezer t—s produktumaval (13170), lelőhelyek szerint vizsgálva, a harmadik
44'
—698—— 1942
0 400
AZ 19313 1938. ÉVI BMIXITTERMELÉS MEGUSZLÁSA ORSZÁGUNKINT
PRODUCTtON DE LA BAUXITE EN 1937 ET 1938, PAR PAYS
Ezer tonnában w en milliers de tonnes 200
390 490 590 890 VOOÁ
Franmaország és birtokai France et ses pnssessrons
Holland birtoknk
Possesainns holt andaises HONBRlE
Egyesult ttÁttamok
Etats—Unis Brit birtokok
Possessions britann Olaszország
ttatie ' Jugoszlávia
Yougoslavie
———x
üzenet-Unió... xxxxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxxmt
R S S
göfggország ... m
re e
m
Német ország
! Attemaigne Románia Roumanie
Brazilia ...
Bréstl Bulgária Bulgaria Spanyolorszag
'x
——m
mmm
—————
MAGYARORSZÁG ... mmm
————
mmxxxxxxxmxxxx xxxxxxxxxxxxxxw mmx
x
**—
mmm
1937
1938 _
!
M. Sti Sz. 194?
helyre szorult Brit—Guyanával
(13'9%). Az európai országok között azon—
ben a magyar bauxitterinel—és továbbra is a második helyen áll. A rangsorban bekö—
vetkezett változás tehát nem jelenti a ter—
melés csökkenését, hiszen az .még valami—
vel az 1937. évi felett állott. A magyar bauxitbányáezat aránylag rövid, alig más—
fél évtizedes multra tekint vissza, de ezalatt * az idő alatt meglehetősen magas szinten mozgott a termelés. Mivel azonban az or—
szág energiaszolgáltafó anyagokban, első—
ban szénben szegény, a jelenleg rendelke—
zésre álló Vizi erőknek pedig még nem tör—
ténhetett meg 21 teljes killittSZt'lílláSttt. a mu—
gyar bauxit legnagyobb része kivitelre ke—
rült. Az 1938. évi termelésnek is több mint 66%—át (362'4 ezer t) exportálni voltunk kénytelenek. A kivitt bauxit 967041 Nemet- országba irányult es ott nyert feldolgozást.
Banxitkintcsiink nemzetgazdasági jelentősé—
—
RHdeSt.1947 szemben góre nézve jellemző, hogy az exportált
bauxit hazai feldolgozása révén m— 400 kg btailxitból 100 kg aluminium állítható elő gazdasági életünk több mint 90 ezer t nluminiumhoz juthatott volna, ami az Egye—
Sült Államok 1940, évi termelésének közel 50%—át teszi.
A világ ranglistájáhen Jugoszlávia tartja a negyedik helyet 9'9%—ktal, míg az utána
következő Olaszország SVG/nnak megfelelő
hanxitot termel. tehát tulajdonképen a 11014 land Szurin—am után következik a rangsor ben. Az európai országok közül meg meg;
kell említeni :) 6'1%-kel szereplő (250
ezert) Szovjet—Unió után következő Görög—
országot, mely 4'39/1—kal vesz részt a tetu melésben s kereken 180 ezer t—val járul hozzá a világ lninxitszüksógletének kielégí—
tóséhez.
Bauxitban Németország nagyon szegény s az ott található alnpliniumére gyenge
10—12. szám —-—699——
1942,
minőségű. A szükséglet nagyarányú emel—
kedése folytán azonban 1931-ben ennek feltárása is megindult s 1938—ban már kö—
zel 100 ezer 1 volt a termelés, ami a világ—
termelésnek csak 2'3%—át tette. A vezető
helyen álló hatalmas német aluminxiumipar így csak import révén tudja fedezni az egyre nagyobb arányokban emelkedő bauxitszükséglete't s főleg a magyar, jugo—
szláv és a görög származású bauxitna tá—
maszkodik, de újabban már az olasz nyers—
anyagot is igénybe veszi. De Német—
ország még a tengerentúlról, Holland—Indiá—
ból is jelentős mennyiségű hauxitot impor- tált (11070). Újabban a háború eseményei folytán a francia bauxit legnagyobb része szintén Németországban kerül feldolgo—
zásra.
Mivel az alumínium előállítása Német—
országban és az Amerikai Egyesült Államok- ban folyik a legnagyobb arányokban, a bauxithiány ezekben az államokban érez—
hető a legjobban. A bauxittermelós háborús melkedósére nézve jellemző, hogy amíg az Egyesült Államok 1938. évi termelése még csak 316 ezer t volt, addig 1940—ben már meghaladta a 442 ezer t-t. De ugyanakkor Dél—Almerika (Brit—Guyana. Szurinam),mely főleg az Egyesült Államokat látja el bauxit—
tal, az 1938. évi 967 ezer t—val szemben 1940—ben már 1'2 milllió l—t termelt. Az
Egyesült Államok bauxittelhasználása így
1940—ben már jóval meghaladta a másfél millió t-t. Az 1941. es az 1942. évi felhasz- nálás pedig még ennél is sokkal nagyobb lesz a kényszerítő háborús körülmények folytán. Ezekre az évekre azonban sem a bauxit, sem az aluminium termelésének adatai nem szerezhetők be s így a háborús erőfeszítések folytán előállott növekedés nem állapítható meg.
Az utolsó két háborús évben hasonló, vagy még nagyobb arányú emelkedés kellett, hogy bekövetkezzék a bauxitelőfordulásokban oly gazdag Európa temnelés-ében is, hiszen a bauxit, elsősorban európai nyersanyag, s azt nem kell tengerentúlról szállítani Euró- pának a bauxitfóleségekből előállítható alu—
miniumra meg nagyobb sziiksege van, mint
az Egyesült Államoknak, mert az alumi—
nium nemcsak önállóan alkalmazható, de más Fémek, így elsősorban a réz és az ón pótlására is kiválóan alkalmas. Európa pe- dig réz- és ónéreben igen szegény. Az előbbi termelésében mindössze csak %—kal
vesz részt,, szemben Észak—Amerika 46 %'-os
3. A világ 1938. évi bauxit- és alumíniumter- melésének megoszlása!)
Réparlition de la, production mondiale de la bauxite et de l'alum'ini'um en 1938?)
Bauxit Alumínium Bauxiie__ Alumínium
:: — : .
"' $ a " Sa Mennyi— % Éz Mennyi— § at:,
, § _ , az_
., seg : N § seg : -—- _
) —-— ' -... -..
legnevelés Pajs ezer t É'É'n ezer t É'ü'u
§ : § gt §
guan— ; §. § Onan— $ §§
títé m $$$—: títé m gotta
a )..3 — 3.3
7000! East; 1000! Ég?)
ez: a. § er: 3. §
Európa: — Europe :
Ausztria -—-— Autríchc . . . —— — 2) — -—
Bulgária — Bulgam'e 20 00 — -—
Franciaország —- France . 683'4 16'5 45'3 7'6
Görögország — Gréce 179'9 4'3 —— ——
Jugoszlávia —— Yougoslavie 4064 98 1'8 0'2 Magyarország -— Hongrie 640-8 131 1-5 0-3 Nagy-Britannia — Grande- Bre—
tagm: . . . —— —— 234 B'!)
Németország — Allemagne 93'1 23 1656 278
Norvégia — Narvege —— —— 290 429
Olaszország — Italia 3 '8 89 258 4'4
Románia —— Raumam'e . 118 03 — —
Spanyolország — Espagne 2'5 01 03 00
Svájc — Suisse —— —— 26'5 4'5
Svédország _ Suéde. —— — 1-9 03
Szovjet—Unió —— I'". R. S. S. 3) 2500 61 49-0 82 Dél—Amerika: — Amérígue
du Sud:
Brazilia —— Brésil.12'9 0'3 —
Brit--Guyana- Guyane bntan11572'l 13'9 —- -—
Szurinam —— Sminam (hol!) 377'2 9'1 — Észak-Amerika: —— Amérígue
du Nord :
Amerikai Egyesült Államok ——
Etaís— Unis . . 316'4 77 1390 234
Kanada —— Canada (brit. —-
brítann.) . . . . — — 660 111
Ázsia: — Asia:
Brit-India — Inde anglaise . 15'0 04 —— ——
Francia Indo Kina — Indochíne
francaíse . . 0'2 0'0 — ——
Holland- lndia— ludas néerland 2454 59 _— —
Japán — Japan. . — —- ') 200 34
Maláj államok — Etats ma-
laís (brit —-— britann.) 56'0 1-3 — ——
Oceánla: _ Océam'e:
Ausztrália — Australia lbrit.) 18 00 — —
összesen — Total 4.127-2 100—0 594-6 zoo-o
!) L. _, Voír Ammaire Statístígut de la Société des Aations 1939/40. Genéve, 1940. — *) Németországgal együtt van kimutatva.
Az 1937. évi termelése Ausztriának 4'1 ezer t volt. —— Est cam—
pm'se dans le chijíre thllemagne. En 1.937, l'Autríche a produit pam" 4'1 mille !mmcs. ——- a) 1937. évi adat. —— En 1937. —— ') Előzetes adat. — Chij're provisoire. * '
részesedésével, az utóbbi termelésében pe—
dig csak 1'6%—kal szerepel. Ónban azon-"
ban Észak-Amerika még szegényebb, mert
az ónérc bányászatában mindössze csak
0'2%——klal vesz részt.
,
Az európai kontinens a bőseges nyers—
',
10—12. szám ———700——- 1942
anyag mellett a feldolgozáshoz szükséges energiamennyiséggel is rendelkezik. A leg-
fontosabb energiaszolgáltató anyagban, a szenben az európai országok közül Németország a leggazdagabb s világvi—
szonylatban is a harmadik helyen áll a széntermelésben. így az ottani hatalmas aluminiumipar számára energia szempont—
jából, a nyersanyaghiány ellenére is meg van a lehetőség. Az aluminiumtermelésben
második helyen álló Egyesült Államok
energiagazdasága közismert, ennek folytán tehát mindkét állam el tudja magát látni az alumínium előállításához szükséges olcsó elektromosámmmal.
Az aluminiuimot először 1817—ben, majd 1854-ben állították elő, s az 1855. évi pá—
risi világkiállításon mutatták be először.
Elektromos úton való kiválasztása 1880 körül vette kezdetét, nagyipari előállítása azonban csak a dinamóg-épek feltalálásával vált lehetségessé. Az aluminium tehát alig valamivel több mint 100 éves multra tekint vissza. A gyártási nehézségek folytán fel- használása eleinte lassan nyert teret, s így termelése sokáig alacsony szinten mozgott és stagnált, hiszen az előállított aluminium mennyisége 1890-ben még nem érte el a
40 t-t sem?)
A felhasználás kezdeti időszakában az aluminium jövőjét illetőleg igen eltérőek voltak .a vélemények, a századforduló óta azonban már nyilvánvaló, hogy a sokak által kétségbevont ,,aluminiumkonszak"
kezdetét vette. A felhasználási lehetőségek növekedésével ez a könnyű fém egyre na—
gyobb szerepre tett szert s ma már a fém-, főleg pedig a repülőgépiparral éppúgy össze- forrt, miként az ásványolaj, illetve annak derivátuma, a benzin a motorizációval. Az aluminiilimkort tehát már valósággal éljük, amit az is bizonyít, hogy 1938-ban a ter- melés már meghaladta a fél millió H s alig van iparág,
ne indult volna. Az aluminiumkor jövőjét elsősorban a földkéregben rejlő nagyimeny- nyiségü nyersanyag, másodsorban pedig a vízi energiának, a fehér szénnek elektro—
mosáram előállítására való mind nagyobb mérvű felhasználása biztosítja. Kétségtelen, hogy az alumínium a többi könnyű fémek—
kel együtt új korszakot nyitott meg s a ne- héz fémek alkalmazását az egyes iparágak-
tl Anton Lübke: Das deutsche Rohstotfwun- der. Stuttgart, 1942. 8, kiadás. 145—147. l.
amelyben felhasználása meg'
ban fokozatosan feleslegessé teszi. Az alu—
minium árának állandó esése folytán a gaz—
dasági nehézségek is, amelyek kezdetben a szélesebb körü alkalmazás útját állták, mindinkább kiküszöbölődnek. Megindult tehát a komoly verseny a könnyű és a ne—
héz fémek között, amelyben feltétlenül a nehéz fémek fognak alul maradni s az aluminium egyre nagyobb arányokban való—
alkalmazásával elsősorban a vas, réz, ólom és az ón szorulnak vissza eddigi felhasz—
nálási területük egy részéről. * Az aluminium jó kémiai és fizikai tu—
lajdonságoklkal rendelkezik, Könnyű fém,.
fajsúlya 2'65—2'85, a vas 7'20—7'85 és a vörösréz 8'50—8'94-es fajsúlyával szemben.
658 CO-nál ömlik, tehát lényegesen alacso—
nyabb fokon, mint a vas, vagy a réz (1.500
CO, 1.000 CO). Az aluminiumot a sósav, a lúg, főleg a marónátromlúg oldja, a szerves savak azonban nem támadják meg. A tö- mény salétromsavval szemben ellenáll, s ez az egyetlen egy tulajdonsága is nagy alkal—
mazási lehetőséget biztosít számára. Meg—
jelenésével a fémiparban sok probléma megoldódott s ezáltal új ipari lehetőségek nyitottak. Az aluminium húzható, hengerel- h-ető, kovácsolható, jól nyújtható, hegeszt—
hető. Általálban jó hő- és elektromosvezető.
Az aluminium elektromosrvezetőképessége kiétharmadrésze a rtéznek. Kiváló tulajdon—
ságai még fokozhatók is azáltal, hogy más fémekkel igen jól ötvözhető. Az aluminium és ötvözetei a levegő behatásának jól ellen—
állnak.
Az aluminium tiszta állapotban csekély mértékben nyer felhasználást. A termelt aluminium legnagyobb részét őtvözetek alakjában alkalmazzák. Az aluminium leg—
fontosabb ötvözőfámei a réz, horgony, szí- Iícium, magnézium, mangán. Ezek nagyobb százalékos arányban nyernek alkalmazást.
Kisebb jelentőségű ötvözőfémei, a titan, vas, króm és a kobalt?) Az aluminiumötvö—
zetekkel lényegesen szaporodott a fémipar—
ban felhasználható fémféleségek száma.
Az aluminiummal számos téren lehet pótolni a vasat, rezet, ónt, acélt és a króm—
n-ikkelt. A vasat a közlekedési eszközök alkatrészeinél, hajóknál, k—e'szülékeknél, háztartási felszereléseknál és a különböző:
használatá cikkeknél lehet pótolni alumi—
1) Dr Ing. Herwarth Renesse: Werkstott Rat—
geber. Essen, 1942. 2. kiadás. 85—134. l.
