• Nem Talált Eredményt

Az 1940. és 1941. években tényleg fizetett aratási részjárandóság

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az 1940. és 1941. években tényleg fizetett aratási részjárandóság"

Copied!
10
0
0

Teljes szövegt

(1)

- SZ OCIÁLIS VISZONYO

Az 1940. és 1941. években tényleg fizetett aratási részjárandóság.

Salaires dits partiaires effectioement payés aux moissonneurs en Hongrie dans les années 1940 et 1.941.

Résumé. D'uprés les sululres minima et maxima olficiellement fixés guunt aux moisson- neurs engagés contre un salaíre ,,partiaire", celui—ci ne deuaít étre, dans les années considérées, ni iníe'ríeur ni supéríeur, pour les ouvriers nourrís, () 1/128 de la réeolte et de la paille dans les cul—

tures dlun bon sol et a' 1/ne de ces produits dans les cultures d'un moins bon sol, respectivement á *l'ue et á 1/1ae pour les ouuríers non nourris.

On voit cependant, par les chi/[res ci—dessous, dus á des enguétes répéte'es pendant plusieurs années par la Statistigue officielle sur les controls passe's avec des moissonneurs, gue les saluíres purtiels effectivement payés n*étaient pas toujours conformes á ceux hxés par les autorités. (Des chiffres de 1938, nous avons dejo rendu compte, en 1940, dans les numéros 1 et 3 de cette R ev 11 e.)

D'oprés les contrats stipulant pour le botlage un suluire purtim're distinct de celui payé pour la moisson, ces deux rétributions ont augmenté diunne'e en année, et cela surtout pour le salcu're du battuge. En 3 uns, liaugmentation représentait 7'4% (un % des céréales moissonnées et battues).

Mais dluprés les contrats oil le salaire partim're de la moisson niétait pas fixe' se'purément de celui du battage, on a stipulé, en plusieurs endroits, un sulaire partiaire inféríeur au salaire officielle- ment fixe'. En ezprimant la difference en % des produits moissonnés et battus, ce salaire par—

tiaire—Iá était en 1938 inférieur de I'7% d celui gue nous uuons indigué tout () l'heure, en parlant des ouvriers payés d part pour la moisson et á part pour le battage; et en 1941, Pécart a augmenté encore, représentant l'88%, respectivement 2'58%.

Ce second mode de puyement, consistant 61 ne pas payer ci part pour la moisson el pour le battage, se répand de plus en plus, car les patrons (pri le stípulent payent, pour la moisson et le buttuge faits () la main, moins gu'íls ne payeraient si ces deux besognes étaient rétríbuées séparément.

Dlaprés les chiffres recueíllis, la réglementa- tíon des saluíres, faite entre temps, n'a pas supprimé la difference gu'il y avuit, dlune région ('1 I'autre, pour les salaires des moissonneurs. -—

Mais pour chague comitat, elle a réussi () ce gue les sulaires iussent pluaót, _voisins des salm'res moyens pages iusgue—lá. aAvant la réglementatlon,

les saloires y montraient bien plus de differences, et beaucoup en étuient trop bas.

Ayant étudie' les résultats des enouétes en guestion, nous avons essayé d'indíguer l'étendue des terres á moissonner par une ,,paire" de mois- sonneurs, étendue dont dépend, dans une forte mesure, Ie montant du saluire partiaire (voyez le cartogramme ci—aprés ).

En ternu'nant, il faut insister sur le [ait rlue malgré le renforcement du contróle de FEtut, beaucoup de contruts étaient contraires d plusieurs dispositions de la loí, tendant á .assurer aus:

ouvriers un juste salaire. *

*

Az aratási munka részes bérének alaku- lása látszólag egyszerű kérdés, mert hisz a 167.000/1940. F. M. sz. rendeletben lefek- tetett kötelező irányelvek 4. §-a szerint az aratás, bor—dás és asztagolás együttes mun—

kájáért megállapított legkisebb részbér élel—

mezés mellett, jobb termőképességű földön, a termés és a szalma 12—ik részénél, gyen- gébb termőképességű földön a termés és a szalma 11-ik részénél, élelmezés nél—kül pe- dig a 11-ik, illetőleg a ii)-ik mésznél kevesebb nem lehet. Ugyanezt a rendelkezést vették át az 1941. évi irányelvek is, az 1.520/1941.

M. E. sz. rendelet alapján pedig a bér- maximumot rögzítették az említett határok

között. .

Az aratási bér 1940. és 1941. évi ható—

sági szabályozása kapcsán felmerülhető kérdéseket és a törvényhatósági munkabér- megállapító bizottságok határozatainak a miniszteri irányelvek keretében megenge—

dett változatait az e folyóiratban megjelent tanulmányok részletesen ismertették?) A hatósági bérmegállapításnak az életben való érvényesülésére vonatkozóan azonban csak a tényleg fizetett járandóságok meg—

figyelése segítségével tudunk ítéletet alkotni.

Erre a célra a M. kir. Központi Statisztikai

1) Lásd: 0. Nádujfaluy József dr.: ,,Az első gazdasági munkabénnegállapitás eredményei" és ,,Új munkabénhelyzet a magyar mezőgazdaságban"

c. értekezéseit a Magyar Statisztikai Szemle 1940 októberi, ill. 1941 március—áprilisi és májusi szá- matban.

1

(2)

1. szám

Hivatalnak már több ízben ismertetett

adatgyüjtéseil) látszanak a legalkalmasab-

baknak, amelyek lehetővé tett-ék az írás- ban megkötött mezőgazdasági munkabér- szerződések hatalmas anyagának feldolgo- zását. A Hivatal ezeknek a szerződéseknek képviseleti példányait először 1938-ban gyűjtötte össze, amelyeknek az aratási mun- kára vonatkozó adatait már közzétettük?) Az 1940. évből rendelkezésre álló statiszti—

kai anyag már jóval nagyobb, mert a Hiva—

tal mindent elkövetett, hogy a községi elől—

járóság az előtte megkötött mezőgazdasági munkabérszerződések másolati példányait hiánytalanul beterjessze. Bár a statisztikai munkaterv erre felhatalmazást adott, az 1941. évi munkaszerződésekre vonatkozóan a községi előljáróságok külön felhívást nem kaptak. A beküldött aratószerződések tö-

megét, bár azok csak 18'1%-át tették az

előző évieknek és kiválasztásuk a mondot- tak alapján inkább a véletlentől függött, mégis érdemesnek látszott feldolgozni és az eredmény — megfelelő fenntartással — reprezentatív anyagnak tekinthető. Sajnos, ismételt rendelkezés hiányában az 1942.

évről beterjesztett szerződések száma any—

nyira megcsappant, .hogy azok már alig nyujthatnak a mezőgazdasági munkabé—

rekzre vonatkozó általános tájékoztatást.

Ha az 1940. és 1941. aratási részbéreket szemléltető alább közölt táblázatokat egy- mással, meg az 1938. évi hasonló bérekre vonatkozó és az említett cikkben foglalt táblázattal hasonlítjuk össze, akkor a táb—

lázatok rendszerében a következő fonto—

sabb kiilönbségeket figyelhetjük meg. Mind—

három adatsor a tényleg fizetett bérre vo—

natkozik, de ezt a hatóság által szabályo- zott .bérrel 1938-ban még nem állíthattuk párhuzamba, mert a bérminimálás csak 1940-ben vette kezdetét és a törvényható- sági bizottságok —— a vonatkozó táblázat tanusága szerint — még akkor is csak szór- ványosan szabályozták az aratási részkere—

set nagyságát.

Az 1938. és 1940. évi táblázatoknak a részkeresetre vonatkozó minden adatát a levágott, illetőleg elcsépelt termény %-ában 1) V. ő.: a szerző cikkeit a Magyar Statisztikai Szemle 1939. évi 9., 1940. évi 1. és 3., 1941. évi I., 2., 5. és 8-ik számaiban.

') A Magyar Statisztikai Szemle 1940. évi 1. és

3. számaiban: ,,Munkabérfeltételek az 1938. évi aratási szerződések alapján", ill.: ,,A munkaadó birtoknagyságának hatása az aratókeresetre és a munkásvándorlásra" címen.

_ez_ 1943

fejeztük ki. Mivel azonban a hatósági bér-

megállapítások csak a cséplési %-ot hatá—

rozták meg, az aratási járandóságot viszont a levágott tea-més bizonyos részében (pl.

ll—ík kereszt, stb.) írták elő, ezért a ható- sági bérrel való könnyebb összehasonlítás kedvéért az 1941—ben fizetett bérekre vo- natkozó 2. sz. táblázatunkban már csak a külön fizetett cséplési járandóság átlagát fejeztük ki az elcsépelt termés %—ában, a többi aratóbérátlagokat viszont a levágott termény meg—felelő részeinek átlagával je- leztük.

A három táblázatnak az aratás idején juttatott élelmiszerjárandóságokra vonat—

kozó részénél is különbséget észlelhetünk.

Az 1938.- és 1940. évi adatokról készített táb- lázatok ugyanis törvényhatóságonkint a vizsgált szerződéseknek azt a hányadát tün—

tetik fel, amely szátm által jelzett szerződé- sek szerint a munkások az aratás ideje alatt teljes, illetőleg részleges élelmezést kapnak.

Az 1938—ban kötött szerződések 27'4%-a

az aratók teljes élelmezéséről gondoskodott,

21'7%-a csak nehány fontosabb élelmezési

cikket (szalonnát, lisztet, stb.) biztosított a munkásoknak, 50'9%-uk szerint pedig az aratók maguk gondoskodtak táplálkozásuk- ról. Ebben az időben az élelmezésre vonat- kozó szerződéses kikötések vidékenkint változtak. Az északi országrészben a szer- ződő felek túlnyomórészt eltekintettek élel- miszerjárandóságok kikötésétől, a teljes élelmezés a Dunántúlon, .a részleges az Al—

földön volt elterjedtebb. Az 1938. évi, sőt az 1940. évi szerződés—eket sem csoportosi- tottuk még aszerint, hogy azokban adnak—e élelmiszerjárandóságot, vagy sem. A munka- bérnek élelmiszerben szolgáltatott része ter—

mészetesen erősen befolyásolja a bér nagy- ságát és ez az 1938. évre vonatkozó számí- tásainknál úgy jutott kifejezésre, hogy amikor törvéntjíhatóságo'nkint az aratási bér n-aturáliáinak pénzértékét felbecsültük, ak- kor az illető vármegyében szokásos teljes vagy részleges élelsmiszerjuttatás pénzérté—

két a megfelelő % erejéig vettük számi—

tás'ba. Az 1940—es és 1941-es aratóbéreknek az élelmezésre vonatko—zó adatairól most csak azt jegyezzük meg, hogy 1941-ben szakítva az előző adatfeldolgozási mód—

szerrel, a szerződéseket már úgy csoporto—

sítottuk, hogy azokban élelmiszerjárandő- ságokat kötöttek—e ki vagy sem. Ily módon a vonatkozó táblázat aratási részjárandó—

ságainlak átlagait is eszerint képezhettük.

A feldolgozási mód ilyen változtatására az

(3)

] . szám 3 1943

l. Az 1940. évi aratási és cséplési részkereset. —— Salaires partiaires pour la mois-son et le battage, en 1940.

* Szerződések, amelyek az aratást és cséplést , ' . - Szerződések, amelvek az aratást és külön fizetik —- Conimís selon lesguels gÉfgáíggozemÉ—gnngx cséplést együtt üzelik —— Contrals selon on a payé séparc'ment d'une part pour la jixe'e par l'autorité lesguels on a donné une réIribulion

moissun el d'autm part pour le balíage globale pour la moisson el le battage

es A? Aratás alatt §; Én § A? Aratás alatt

.8 ,a: $ contrats stipu— É'É §§ .a .::' § contrats simu—

.,, § §)". lanígue pendanl § § 753 310 u. § §): lantguenendant a)

§ 2333 .. § la moisson les :: § : x § Fa § § Én? .. § la moíison les § .)

u § ,3 § ouvriers ***N "* : % u ., S 331 § ouvrurs o §

; 1313; , — 03343 ; es; 1323. ___—___ 563?

s xs §§l ;S 3 eng-..- . 3 5535 _.gsg. ;. ; "GS

. o C ... ?- R'rg a. ; x'; aratásx ** ti?-5 a o ... ;— §? ;;

Országresz, vármegye 2 §§ xg ; § ; ; __ § ; (.?) § járandó ; v _) z _g 3 ;) § .2 ; § __ *2 "

. u— SE" § gu... . 2—— xNe-tg 3;- ?—

Régions etcomitats ' §É %S É:'* 32- "'S 85 ság 3. 55—i) ' §§ §; 3L 3324)" §*_ ÉS ,! ER **É ÉNÉ 8É-§-'fts ! %Éx Eau-§ ue Eu; És ""

gr. man§§§a§§t 35; 0.3- ... .. sem ...Ung: §?— %%

E§ ago!? %;g §!* :E'23 .":Sas")? moíssonner"fü—:: —0711 "G'"3205B 333,xgat, %S043153* ÉS "3; £g3$xe§

% *" 09: le 3 5§8 ;*3**a' "§ $$$ Hua-% IE 8-5 %e 5—3:

m 52 s§ mg 35" f $$$ *: gs"- ü-cs: .f 394" ** es?

17; %: ';a 5 ha e tág—§ fi 0331? $$$-§ %% %% a at:-§

(ZP-§ %% §; 25 "232; % ÉÉÉ'É Egg "73533 gggg 25 23; %: maa ';E É ,, gas élelmezés jírt a %% D.T-: Ég. §§ la'—§ 512134: élelmezés ján a a ter- 4: g 6 § § § szerződések 35 ág. 33 ;; § 4: g (§ ;g 3 szerződések més

* b_g "lo-ának —- patron, _— 535 "lc-ának —— patron, u/o-ában

_ száma az; en "lo de a termés ll/o-ában szám meg m % de m 0/0 de

; considérés HU tous les contraís en "lo de la récolíe rousídére': Pig, tous les central: la rév.

;— 1 213 4 51 6 l 7 8l9l 10 [1111213114-15116l17118 19

I. Kisalföld —— Petite

; Plains

_Bars és Horn vm. . . 6 83 5-1 33'3 16"? 500 8-2 —— —— 100 391.447 5'1 89'7 2'6 7'7 10'4

Esztergom vm._ . . 3 78 8-0 100'010-0 —— —— —— -—— 5 266 3-9 80-0 20'0 10'8

;Gyór vm. . . 87 3.548 5'4 780 1510 7'0 9-1 3"? -— 3'5, 4'0 —— —— .

fKomárom vm. . . . . 72 3.099 5"?! 750 167 8-3 97 3'3 -— —— 23 920 5'9 65-2 304 4"! 105

;Nyltra—Pozsony vm. . 31 1.608 40 100'0 —— -— 9'1 3'0 3 100 21 1.097 4'2 80'9 19'1 11'3

;;Sopron vm. . . . . 45 2.268 5'1 ll'O 9'0 800 96 3'6 9'1 10'0 a3'0, 3'5 10 292 5-7 10'0 200 700 9'6

!. összesen— lotaux 244 10.684 5'1 055 143 254 9'4 3'6 . . 98 4022 4'9 75'4 13'9 10"! 108 II. Dunántúli dombos-

vidék —— Transdanubie, région de collines

Baranya vm. 69 2.294 5'9 39-0 150 460 96 3'6 7 118 57 572 —— 428 103

Fejér vm. 189 9.084 5-3 476 51 46'6 9-7 3-8 -— 63— 4-8 151'8 6'3 75'0 12'6

Somogy vm. . 205 7.836 5-9 18-7 0-5 85'8 97 36 14 502 6-9 21'4 7'2 71'4 12'9

Tolna vm. . . 120 4.936 5-5 "288 42 72'5 9-7 3'7 —— 2 88 47 50'0 —— 500 13"?

Vns vm. . . . 95 3.601 6-6 76'8 7'4 158 87 3-4 —— —— 10 407 66 70'0 30'0 10'3

Veszprém vm. . 107 3.757 57 49-6 159 34'5 9-4 3-7 3-0, 4-0 19 824 5-1 63'2 5'2 31-6 11'8

Zala. vm. . . . . . 115 3.092 6-4 704 69 226 9-1 2-7 _ _— —— 14 1,027 5'5 21'4 T] 714 100

II. összesen —— totaux 900 34.530 5'8 4'2'2 6'5 51'2 9'5 3-6 823150! 5-5 415 64 53'7 104

III. Duna-Tisza köze

Régian entre le Danube

* et la Tisza

1Bács—Bodmg vm. . . . 29 814 4-4 46 13'6 81'8 9'6 3'6 10'0 3'0,S'5 -— 7 262 4-1 28'6 14'3 57'1 11-3 .Pest—Pilís-bolt-Kísk.vm. 217 6.979 5-1 27"! ll'l 61'7 96 8-8 _— —— 2311978 5'0 44-7 229 322 11'9

m. összesen _ totaux 239 7.793 5-0 25-1 11-3 63-6 9-6 3-8 . 238 3.240 794 44—5 227 32-8 119

[V. Tiszántúl —— Au delá de la Tisza

Békés vm. 714 4.257 3-8 7002 23-55 6-0 8-8 3-6 88,9-1,10 _ _ 421002 4-0 54-8 452 _ 11-2 Bereg vm. . . 16 614 4-6 62—5 31-3 62 8-7 3-2 _ _ _ 3 71 5-4 _ 66—7 33-3 102

Bihar vm. . . . . 85 3.857 45 32'9 21"? 459 9'5 3'4 —- 7 235 4-4 14'3 85'7 l2'2

Csanád, Arad és T. vm . 55 2 043 4'0 90'9 3 6 54 86 31) 91 4 —— 8 281 42 87'5 —- 12'5 11'8

Csongrád vm. . . . 252 3349 4'3 83'0 135 35 9'6 3-9 65 3'5, 4'5 —- 7 32! 4-7 700 800 102

*Hajdu vm. . . . . 37 1.444 45 5'4 19'0 75'6 95 3-5 9'6, 105 35 —— 7 429 4-2 57'2 42'8 13'6 Jász—Nagykun—Sz. vm. 237 6.968 4-4 53". 13'1 33'7 9-6 3'6 83 2.801 47 69'9 l'? 28!) 99 Szabolcs vm. . . 158 7.756 4'9 6'0 22'0 72'0 9-3 3-1 91.10'0 3'5 -— 7 326 5'1 426 574 18-

v—Szatmár vm. . . 49 1.472 49 10-31 77-5 12-2 86 3-8 3-5 6 204 5-8 -— 83 3 167 115

. IV. összesen — toiaux 1603 31.760 4-4 58'6 21-2 202 9-2 3-4 . . . 170 6.570 4-5 66-5 229 33-1 10'8

V.Éazakldombosvldék

No, 4, région de collmes

Abaúj-Torna vm. . . 36 1.198 82 13-9 306 55-5 9-7 2-8 _— -— 30 908 5-9 53-3 6-7 4040 10'2

Borsod vm. . . 29 970 5-5 10—3 379 51-7 9-8 30 100 3-0 _ 48 1.481 5-0 83-3 27-1 64-6 150

;Gömör és Kishont vm. . 32 712 59 12 5 6-3 81'2 9-7 3—4 _ _ _ 10 203 5-9 50-0 10—0 40-0 105 Heves vm. . . 73 3.039 5-0 13—7 2-8 83'5 9-9 3—4 _ _ _ 21 694 50 9-3 14-4 76—3 121)

Nógrád vm. . . . 28 1.903 2-6 64'3 —— 35-7 88 2-8 1013.409 5-2 91'1 —— 8-9 10'6

Ungvm. . . . 1 15 4-3 1 -O -_ _ _ _. _ _. —— —- —-

Zemplén vm. . . . _76 3.353 4-8 32'9 38'1 289 87 3-2 90 30 —— 13 589 52 30'7 386 807 11'2

V. összesen — toiaux 275 11.21075 2347 22-7 560 9-4 7372 . . 223 7.234 5-2 55-2 19-7 340 12-0

VI. Kár-p. — Subcarpathie . § Beregi közig. járás

§ 5 de Bereg . .- 1 21 2-4 _ 100-0 _ 8-3 _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _

_ :; Mácamarosí k. J.

'C-S de Máramaros —— —— —- _— -— _— _— _— —— 1 95 4-0100-(1 —— -—- 7'7

VI. összesen — totaux 1 2) 2 4 100-0 -_ 8-3 -_ _— . — l 95 4-0100-0 -— 7'7

Magyarország mind- !

ölsze — Hongrie enh'én 8.262 96.004 5-1 49-i! 160 85'3 9-4 3-6 .

. . 812 24-81! 5-0 55-8 192 8813 11'89 lt

(4)

1. szám

késztetett bennünket, hogy eredményein—

ket a hivatalos bérszahályozás adataival megfelelőbben hasonlíthassuik össze. 1941- re ugyanis a kötelező irányelvek rendel- kezése szerint a törvényhatósági munka- bérmegállap—ító bizottságok már majdnem kivétel nélkül különböző mértékben szab- ták meg az aratási részbér—eket aszerint, hogy a felek élelmezés juttatásával vag

anélkül állapodtak-e meg. lev viszont ada—

taink azzal a régi színnel lettek szegényeb- bek, amely a teljes, illetve részleges élel—

mezési járandóság gyakoriságára vonatko- zott. Az 1940—re és 1941—re érvényben volt kötelező irányelvek azonban semmiféle különbséget nem tettek a teljes és részle- ges élelmezés között és a kiadni kívánt élelmiszerjuttatás mértékét sem szabá- lyozták.

Végül a három esztendő aratótbértáblá—

zata'mak tov-ábbi különbsége onnan szár—

mazik, hogy a két utóbbi esztendő adatai—

nak a szalmarész, illetőleg szalmavált—

ságra vonatkozó feldolgozása és az 1941.

évi vagylagos járandóságok megfigyelése elmaradt.

Mindhárom táblázaton külön tüntettük fel azoknak a szerződéseknek adatait egy- részt, amelyek szerint a szerződő felek az összes munkálatokért járó munkabérként a learatott és elcsépelt termény egy meg- határozott részében egyeztek meg, másrészt pedig azoknak a szerződéseknek az ada—

tait, amelyek kétféle részbért állapítottak meg, egyet az aratás, hordás, a másikat pedig a cséplés, kazalozás munkájáért.

Azokban a szerződésekben, amelyek az ara- tást külön díjazzák, a felek nem mindíg kötik le a cséplési munkát is, mert a mun- kaadó vagy bércséplőnek adja át a leara- tott gabonát, vagy a cséplőgéphez keve- sebb munkásna van szüksége mint aratóra.

Az 1941. évi aratási és cséplési munka—

bér—ekre vonatkozó 2-ik számú táblázatun—

kon a vármegyék sorából hiányzó törvény- hatóságokból szerződés nem érkezett be. A keleti országrészre 1941-ben még nem terjedt ki a hatósági bérszabályozás rend- szere. A táblázat különböző rovataiban összesen 849 szerződés szerepel 8.218 mun- káspárral. Az aratás és hordásért tényleg fizetett bérre von—atkozó rovatokban: fel- tüntetett szerződések és munkások száma magában foglalja a táblázaton következő, a eséplés és kazalozás bérét ismertető ada- tokat is, úgy hogy a közzétett anyagban tulajdonképen csak 6.334 munkásr—a vo-

_4— 1943

natkozó 739 szerződés van. Ezek közül.

2.438 munkással kötött 356 szerződés sze—

rint az aratás, hordás, cséplés és kazalozás járandóságát együttesen állapították meg, a többiben viszont az aratás és bordás munkabérét a cséplés és kazalozás járan—

dóságától függetlenül szabályozták. Az aratásnak a cséplésnél nagyobb lévén a munkaszükséglete, érthető, hogy a táblázat tanusága szerint 1941-ben 273 olyan szer—

ződés akadt, amelyek szerint 2.012 mun- kást csak aratásra alkalmaztak, anélkül, hogy azok a levágott termény elcséplésévet kapcsolatos munkákban részt vettek volna.

A 2. számú táblázat csak a részbér- rel díjazott aratási és cse'plési adatokat tartalmazza. 1941—ben azonban a M. kir—

Központi Statisztikai Hivatalhoz beérkezett és feldolgozásra alkalmas szerződések kö—

zött 748 munkást leklötő még 351 olyan szerződés is akadt, amelyek az aratási és cséplési munkák másfajta díjazását válasz-

tották. így egy komárommegyei szerződés

12 aratójának havi pénzbért adott. A tölbbi ilyen szerződésekben mint járandóság a le- aratott kat. holdak szerint élelmezéssel vagy élelmezés nélkül meghatározott ga—

bonamennyiség szerepel.

A szakmánybérrel díjazott aratási munka.

. ) Munkás- V ;; : m e g y e Szerződések? párok

S Z a m 3

Baranya ... 1 9

Békés ... 44 57

Csanád, Arad és Torontál , . 1 5

Csongrád ... 280 525

Jász—Nagykun-Szolnok . . . 4 41

Nógrád ... 1 8

Somogy ... 1 24

Pest-Pilis-Solt Kiskun . . . 13 24

Zala ... 5 l 43

Oszsesen . . 350 ! 786

Ezek a szerződések különböző rend—

szer szerint és eltérő nagyságban állapítják meg a szakmánybér összegét. Annak átla- gát arra a két vármegyére vonatkozóan

kiszámítottuk, ahol ez a bérfizetési mód a

legelterjedtebb. Csongrádban az aratók élelmezéssel 84'5, élelmezés nélkül 90'6 kg gabonát kapnak egy kat. hold gabona le—

vágásáért és a termény elcsépléséért, Bé- késben pedig csak az aratá—sért élelmezés mellett 121'8, élelmezés nélkül 114 kg szem a keresetük.

Az 1938. és az 1940. évre vonatkozó táblázatokon azoknak a szerződéseknek az

(5)

1. szám —— 5 _ _ ' 1943

2. Az 1941 évi aratási és cséplési részkereset. — Salaz'res partiaires pour la, moisson et le battage, en 1941.

A r atás é s 11 ord á s Cséplés és kazalozás Agatás, 130rdás, CSÉPIÓP és kazalozáa

, , . . , , . _ Relnbutton pour mousmmer, por-

Reírzbutum pour mozssonner et porter Retnbuiwn pam le ballag: et pour ter les produits pour les battre et

les produits re'colíés faire des meules pour ]aó'e des menles

tényleg fizetett bér 33 tényleg Hzetett bér tényleg fizetett bér 33

re'tm'buíion paye'e ejectiue- "."-"Év:, rétríbulion paye'e ejectíve— $$$"; rélríbution payée efectiue- ._"g-"R

ment 5.1: §?! ment 5-3 $$$ ment EE §?!

;. ; '—- _-— _ : _ '-

__ ÉIÉÉ _ BI'ÉÉ ÉIÉÉ

élelemmel élelem nélkül ;Ée'ÉÉ élelemmei é1elemné1kü1 %BEÉÉÉ életemmel élelem nélkül _á'e'gg Országrész, avec la naur— sans nour- § § ; ; avec la nour— sans nour— § § : ; avec la naur- sans nour— § § : ;

vármegyei) , rilure riíure É'EÉ § riture riture ÉEÉ § ríture riture 2'5-3. §

avizsgált avizsgált $ _ "! vizsgált _ avizsgárt :: . ; ;: 'dVíngált " ""m" ;: : Re'gíons ei _ngmbre ; nombre ; $§ 3; M Mnbre ÉÉ nombre É'É ggg § u nombre § naugye § ggg ;: §

WW) § %;::§§ "És És $$$ § ;;za

': § ': § gog'stg ": ?m ": ék. §§§§§ ': § ': § :ggg

§ § § §*2'§§§ § 3? § 53? ámú § § § § ;? m$

x—e § ,g—o § 119 E? x—o §? .:c—a § MP §

xi? 073 fő; xi". 0'3 13'— u 3542 :'§ ;: xii o": 3: m xáe Ég xy; 073 375 § OREVA m._mu.'-w m-E § utunk-o "Nun *"v, "* ; Nem: 8". "L_vuígag W... _. "

m;. an. an—m;_ du cu— _ 110st 18.301ka esM _ x_wx mm CDm—m;. V gin _: ;.

a): "rk aka—.. az; un .: : us. g,: 'S"o*' a__ .: S'DN m'; Eat—sn— g.: 3; ,: §

15—1— 315: V"— 0u ;,_._u§_w 'Ug'u§ m— x_,_u§ —_Mu-ux_ ::3 ...

co az: xakog WU-Blg x ::—_eosü amxoefüü g,, ;.ű—oo we Na.—09635 Na xm":

Má; %ng :: gxtsb-gF—ggxwewsg— gxteg ÉR ga'üuéa 3: %x;

ov: azo-v ota goz-o ___. ""; 010510 ovo ;Usg " '*':u'o ;v:*_ c%5m*_o—433

a; e§ ;; % a; ;-§ ga ?; % e% %s m; e; -;§ %i "Ég %% s§ ;g a; e; ;g gu m$

száma §)? száma %% §: Én száma §? száma gnü §: Én száma §)? száma boot—É Én Ég

considé— §?) considé- §; Ég §§ consnie- %% considé- %% Eg §§ cansídé- ga consme- §; Eg ggg

rád—es) % * ns(-es) % *— w !! fm ": rés(—es) % *- rés(-es) _a k w §! %! ": re'5(-es) "5 *- re's(-es) % *— *0 U *" '"

1 2!!! 4lsl6l7 819 10111112l13l14115 16117181191201212?[23 2425

[. Klsnlföld Patik Plain:

Bars és Hont . . - 1 25 121) —— 12 10 —- _ -— 3'5 40 29 %? 86 3 34 70 80 7'0'

Esztergom . . . . —— 1 8 107 11 10 —— 1 8 4'0' 3'5 4'0 —— —— —-— ——

Győr, Moson, Po-

zsony . , . . . 19 292 114 2 9 1011—1210-11 8 128 3'8 1 13 40 36 40 2 22 10'3 -— ——

Komárom . . . . 7 107 11'0 11—1210—11 1 8 36 —— —— —-— 3'5 4'0 11 200 98 —— —-— —— ——

Nyitra, Pozsony . . —— —' —-— —— 12 —— —— —— 3-5 40 4 109 90 1 32 8'0 —— _—

Sopron . . . . . 2 5 10'0 —- -— 11 1 —— —— —— —— 35 40 —— —— —— -— —-

Összesen—Tatum: 29 429 11'2 3 17 10 116 103 9 136 38 2 21 41) 3-5 40 46 533 92 4 66 74 80 7'0!

ll. Dunántúli dom- bosv. — Transdanu-

bis, rég. de collines

Baranya . . 1 20 110 2 21 10 11 10 -— 1 9 3—5 3'5 4'0 —- _ _

Fejér . . . . . 11 357 108 16 230 10 II 10 1 9 3'5 14 387 40 3'5 4'0 -— —— 4 73 7'5 _

Somogy . . 1 15 11'0 16 141 10 11 1 —— 9 92 3'7 3-5 4'0 —— —— —— —— '—

Tolna . . . . . 20 396 109 16 279 10 11 II 7 102 4'0 14 237 4'0 3'5 4'0 -— —— -—-— —— —— —-

Vas . . . . . . 7 161 11'5 1 4 1011—1210—11 2 56 3'6' 5 93 3'8 3'5 4'0 8 46 10'3 ——

Veszprém . 3 42 105 4 91 1011—1210—11 -— _ 2 43 4-01 3-5 4-0 _ -—

Zala . , . 10 115 115 —— 11-1210—11 9 113 3'4 —— —— 3'5 4'0 —— _1 9 7'0'— '—

Összesen—Tatum: 531.106 11'0 .' 766 10 11'3 103! 19 280 3'6' 45 861 39 3'5 4'0 3 46 10d 5 82 74 '—

lll. Duna—Tisza köze Region entre le Danube et la Tisza

Bács-Bodrog . . . 1 17 100 11 1( 1 17 40 —— ?'5 40 —— " -— _—

Pest—Pilis-Solt—Kisk, 7778 260 107 88 867 9'9611—1210—11 7 71 38 13 176 4'2 40 4 30 67 10'4 28 106 .9'1 —— _

Összesen—Tatum: 79 277 107 88 367 MM 11-3 103 8 88 3-8 13 176 42 3-7 4? 30 67 104 28 106 91 IV. Tiszántúl

An delá de la Tisza

Békés . . . . . 3 53 111 —— 10—12 9-1] -— —— 11 229 II)-6 1 24 11'01— ——

Csanád . . . . . 6 105 120 —— 12 —— 1 18 4'0' 3'5 40 1 18 II' —— -— —- 80

Csongrád . . . . 19 67 105 8 14 10 11 3 85 4-0 3'5 4'0 164 690 96 10 15 9'4 80 --

lúsz-Nagykun—Szoln. 7 37 12'0 4 44 10 12 1 2 31 4'0 —— -— 3-5 40 25 236 10'0 2 17 100 ——

Szabolcs . . . . 4 149 11-4 4 34 109! 14 11 1 62 4-0 - —— —— 36 4-0 1 66 110 -— ——

Szatmár . . . . 7 169 110 .— - _ 11-1210.11 .. .. _. _ _ _ __ _ _ _ _ _ _ _ _ _.

Összesen—Tata" 46 580 11-3 16 92 103 11-7 105. 6 128 "4-0 1 18 4-0- 3-5 4-0 2021239 948 13 56 97 80 —-—

V. Északi dombos-

!Mék —-— Nord, ré- gion de callines

Abaúj-Torna . . . —- —— -- _— ...— -— _ _ _ .... _ _ _ _ __ __ _ __ 1 13 7'0'—— _

Borsod . . . . . -— -- —— 1 4 1011-1210—11 -— —— 3-5 4-0 4 13 103 6 26 103 -—— Gömör és Kishont . —— —— 4 38 1011—1210—11 -— 1 16 3—0 3'5 4'0 -— -— —— —— —- Heves . . . . . -— —— 3 99 10'511—1210—11 —— 2 87 4' 3'5 4'0 ——- —— -—

%ng . . . . . 8 84 12'0 —- ll—1210—11 2 63 3'5 1 8 4' 3-5 40 9 113 104 2 26 To -— --

Jng...1126'2————11 10———————3'54'——————— —————

llemplén . . . . 2 25 100 —-— —— —- II 11 l 12 4-0 —— —— -— 4-0 2 24 110 1 17 8-0

isszeaen— Tomux (; 121 104 s m 103 11-4 105 3 75 3—7 4 m 3-8 3—5 4-0 15 150 104 10 es? 8—2 _- —

n: arorazúg Manassze

Hongrie enliére . 218 2.618 110 110 1.888 10.0 11'5 10-4 45 707 3-8 651.187 40! 317 40 296298!) 97 60 897 8-3! 8-0 711

l) A felsorolásból kimaradt vármegyékre vonatkozó adatunk nincs, —— Pour les commus ma' ne figurml pas ici, on n'a pas de rmelgnements.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Érdekes, hogy mindkét könyv a rampant szót használja, amely a függőleges lépést jelenti a korai címerleírásoknál, míg az oroszlán vagy leopárd termé- szetes, négy

A népiskolában leventekiképzés iskolai keretek között ekkor még nem folyt, azonban a megye királyi tanfelügyelője arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy „a

Az akciókutatás korai időszakában megindult társadalmi tanuláshoz képest a szervezeti tanulás lényege, hogy a szervezet tagjainak olyan társas tanulása zajlik, ami nem

Már csak azért sem, mert ezen a szinten még nem egyértelmű a tehetség irányú fejlődés lehetősége, és végképp nem azonosítható a tehetség, tehát igen nagy hibák

Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkész- ségek fejlődése 4–8 éves életkorban. Mozaik

Igy beszéli el mindezt a Szentnek gyóntatóatyja, és úgy látszik, elöadásában nincs is semmi túlzott. A Szent halála után egy évre írja ezt, amikor még

gőt, átlagos termelési értéke pedig mind- össze 30 ezer pengőt ért el, 1940-ben az új gyáraknak ebbe a csoportjába egy-egy gyárra átlag 71 ezer pengő állótőke és 145

A jövedelemadó alapja —— a törvényszerű levonások figyelemlíievételével " 1933—ban 780 millió pengő volt. Csakhamar azonban itt is növekedés következett be s