Egyenesadók az 1940. és 1941. években

(1)

ÁRAK, PÉNZÚGY

Egyenesadók az 1940. és 1941. években.

Les contributions directes en Hongrie en 1.940 et 194] .

err—775,

Résumé. Én 1940 et 1941, le rendement des Ralf) Ezek az ismertetések az 1939 évig contributions directes accusai—t une augmentation

trés considérable, gui tenait djune part a liagrttndis—

sement du territoire national et d7autre part, a un

progrés de l'activité économioue, a'ü en partie () des besoins ne's depuís la guerre. La production et le 'commeree augmentaient trés fort; les pricr, la

circulation des billets de bangue, les possibilités de travail et les salaires ont grandi également.

Les investissements fails par l'Etat étaient de plus en plus nombrt'mr; ils représentaient des sommes tres importantes. LtEtaf, pour faire face íz ses be—

s'efforgaít (falig- Tout cela a fort soins grandissant rapidement,

menter les retettes publigues.

grandi le rendement (les contributions directes.

En 1941, celui-ci était de 957 millions de pen—

gős, soit 2746 (]ue llannée

(Itanant, oiz les contributions directes ouaient donné prés de 90 millions de pengősde plus guien 1939.

1941, 637'2 millions contributions directes millions 'de plus

Sur les recettes de (66'6%)

imposées par lJEtul, et 1319'8 millions de celles villes autonomes, provenaient (los

imposées par les eomitats, les les communes et par dtaulres corps.

47% des contributions directes cl'Etal étaient dues atm: impőts sur certains biens ou gains; 28'40/8, aux ímpöts sur le revenu et la fortune; 21'1%, aux taxes wddítíonnelles; 3'5%', á dlautres contributions.

Les taxes additionnelles département—ales, mu—

nícipales et communales représentaient environ les deux tiers des contributions imposées par les col—

lectioítés autonomes.

Én 1941,

ecclésiastigues rapportaíent 32 millions de pengős.

Nos tableaux donnent diuamples renseignements sur les contributions et sur les conditions d*impov

les taxes et autres contributions

sition.

A közelmultban a Magyar Statisztikai Szemlének többízben volt alkalma foglal- kozni a Pénzügyminisztérium által kiadott hivatalos ,,Adóstatisztitka" c. munkálat adatai alapján az adózásra vonatkozó adatok-

hezárólag foglalkoztak az adózási viszo- nyokkal s most az 1940, és 1941. évi adatok kerülnek sorra. Újabb adatok nem állanak rendelkezésre,, az 1941. évi adatok is csak most jelentek meg.

Az adóstatisztika új kötetei is általában a megszokott tartalommal jelentek meg.

lényeges változás az előző évekhez képest az adatközlés rendszerében nem történt. A hivatalos a(lóstnl'isztika ismeretes előnyeit és hátrányait most nem akarjuk újból érin—

teni, csak le akarjuk szögezni, hogy ezen a téren haladás nem történt. Egy körül- ményt azonban, mégis szükségesnek látszik kiemelni.

Az ország területének örvendetes növe—

kedése érthetően jelentősen befolyásolta az ndójövedelmeket is. Ezt természetesen tudo—

másul vette a hivatalos adóstatisztika is. Az 1939. és 1940. évi adatokban már szerepel—

nek a visszacsatolt felvidéki részeknek és Kárpátaljának az adatai:, 1941-ben pedig a keletmagvarországi, erdélyi és délvidéki visszatért részeknek az adatai is. Ez rend—

ben volna, azonban az a módszer, mely-

nek alapján ezek az adatok közöltetnek.

kifogásolható. A visszatért területekkel kap—

csolatosan ugyanis felmerül az a kérdés.

hogy ez a változás mily befolyást gyakorolt adózási viszonyainkra és mennyiben növe,- kedtek ezzel kapcsolatosan az adóbevételek.

Erre vonatkozólag az adóstatísztikáhan semmiféle összefoglaló—adatot nem találunk.

mert a különböző visszacsatolt és visszatért területek adatai csak a részleteknél vannak feltüntetve, a meglevő —— amúgy is gyér—

számú és kellő átnézetet alig nyujtó összesítő adatoknál azonban nem. Ha tehát valaki arra a kézenfekvő kérdésre akar

1) L. Szőnyi Gyula dr. három cikkét a M Stal.

Szemle 1940. ént. 12, 19411. évf. 12. és 1942, évf. 1.

számaiban.

(2)

1—3. szám

^__ ²⁵ ^_ ₁₉₄₄

választ, hogy pl. mennyi adot vetettek ki Kárpátaljínr vagy Erdélyben. azt csak igen nehézkes és komplikalt számítások után tudhatja meg az adostatisztikábol. A le;;—

újabb. ltHl. évi kotet pedig ahelyett, hogy ezen a téren bizonyos javulást hozott volna.

még inkább imegszl'ikítette a visszacsatolt és visszatért területekre vonatkozó adatok közlését úgy hoa'y pl. az 1941. évi lerovások összege ezekről a területekről egészen hiany!

talanul már nem is állapítható meg.

Statisztikai SZOIHPOIIl'ból bizonyos ne- hézséget okoz az is. hogy a visszacsatolt felvidéki részek adózási viszonyairól csak 1939—ben találunk az országos összegtől elkülönített adatokat. míg 1940—ben és 1941-ben már nem. (Kárpátalja adatai mind a 3 évről megvannak.) Hiszen két—

ségtelen, hogy ezek a részek épp oly integ- ráns részeivé váltak újra az ország terüle—

tének, mint maga a trianoni terület. de az is kétségtelen. hogy úgy gazdasa'tgpolitikai.

mint általában nemzetg-azdasági és állam—

pénzügyi szempontból egyaránt fontos, hogy ne ('sak egy évről. hanem több egy—

mást követő évrt'il is rendellu'lzésre allj-mak a visszacsatolt területek adózási adatai. míg azután az elkülönítés szüksége megszünik.

A visszatért teri'lleterknek az adózási rend—

szerbe Való teljes és maradék ne'ltkiili be—

ilieszkedése nem történhetik máról holnapra is :] visszacsatolást közvetlenül követő egyet- len év adatai erről aligha adhatnak n'ieg- nyngtato és kimerítő felvilz'igositást.

Nem látszik feleslegesnek felhívni a figyelmet erre a körülményre. mert az erdélyi és délvidéki részekről is 1941—ben kaptunk először adózási adatokat :; mintán e területek nagysága és gazdasági jelentő- sége sokszorosan felülmnlja a felvidéki részeket, különösen sajnálatos volna, ha a következő 1942. évi adostatisztilut már ezek—

ről sem közölne adatokat, Mia" hihető. hogy az elkülönített adóküzlésnek néhány éven át való fenntartása komoly nehézségekbe üt- köznek.

Szóvátehető még az is_ hogy egyrészt az erdélyi és keletmagyarorszagi! területek.

másrészt pedig a délvidéki adatok az 194].

évi adóstatisztikában egy összegbe foglalva küzültetnek. Két ily nagyon is eltérő jellegű

és gazdasági jelentőségű terület adózási viszonyainak megismerése nagyon is hasz—

nos volna és természetesen itt is csak a/

adatoknak néhány éven át való elkülönítése segíthetne.

A területnövekedések beilleszkedése az adóstatisztika rendszerébe tehát nem történt szerencsés módon, de talán a jövőben leg- alább bizonyos mértékben ezen segíteni lehet. A visszaesatolásokon kívül egyenes adórendszerünkben lényegesebb változást 1940—ben az új társulati adótörvény életbe—

léptetése. 1941-ben pedig a hadfelszerelési adónak és a nép_ és Családvédelmi adónak

a behozatala jelentett.

Az egyenes adóknak 1940. és 1941. évi adatai altalaban hatalmas a 'anyú emelke- dést mutatnak s 1940-ben (3835 millió pengő. 1941-ben pedig 957 millió pengi'i folyt, be ilyen címen. Az előző évekhez vi—

szonyít'a az ltttt). évi többlet 88'8 millio

pengő (14870). az ltttl. évi pedig 27323 millió pengő volt (40070). Különösen az

1941. évben latjuk .tehát az egyenesadok hozadékának hatalmas növekedését. S ezt a nagy emelkedést csak kisebb részben idézte elő az ország területének megnöve- kedése. 1941—ben ugyanis Kárpátalján és a visszacsatolt keletmagyarorszagi. erdélyi és (letvidéki területeken együttesen csak valamivel több mint 90 millió pengő egyenes—

adó folyt be. az 1941. évi hatalmas adó—

szaporulatot tehát más okok idézték elő.

l'fzek az okok sokkal ismertebbek. semhogy itt reszletesebb tag alást kí 'ánnánk. Úgy az l940., mint az 1941. év már teljes egészében l'iáborús év volt. Termelés és forgalom egy- aránt lázas ütemű emelkedést mutatnak. az árak és a bankjegyforgalom emelkednek s ezeket követi a kereseti lehetőségeknek és a nmnkabéreknek növekedése. Az allam i'nveszticiós tevékenysége egyre fokozódik s ezen a réven is hatalmas összegek kerülnek a gazdasági élet esatornáiba. Emellett az államhatalom mindenképen igyekszik a rohamosan emelkedő szükségletek fedezé- sére emelni a közjövedelmeket. a behozott kétfajta új pótadó. a hadfelszerelési adó és a nép- és családvédelmi pótadó 1941-ben már jelentős összegeket hoznak. de a többi adófajták hozadéka is az egész vonalon

(3)

1—3. szám —26—— ₁₉₄₄

emelkedést mutat. Mindez az egyenesadók évi: hozadékánakr jelentős emelkedését idézte elő.

Az alábbiakban általában a hivatalos ,,Adóstatisztika" adatközlési módszere alap—

ján fogjuk ismertetni az egyenesadóknak részletekbe menő adatait. Változtatást csak annyiban tettünk, hogy bizonyos rendszerbe foglaltuk az adóstatisztikában szereplő összes egyenesadó jellegű szolgáltatásokat.

A hivatalos adóstatisztika ugyanis az egye- nesadók rendszerezésénél azok kezelési módját fogadja el alapul, aszerint, hogy együttesen, külön, vagy ,,egyéb módon"

kezeltetnek—e a kivetés és behajtás szem- pontjából, az összesítő táblázatoknál pedig minden külön csoportosítás nétkiil egysze- rűen felsorolja egymásután az idetartozó elég nagyszámú szolgáltatásokat. Alig lehet kétséges, hogy az ilyen, külső ismérveken alapul-ó felosztás sem statisztikai, sem egyéb gyakorlati vagy elméleti szempontból nem egészen kielégítő és nem! igen felel meg az adóknak egyszerű, szisztematikus rend—

szerbe foglalás nélküli felsorolása sem.

Az áttekintést lényegesen megkönnyíti.

ha az egyenes—adóknál külön csoportosítá- sokat alkalmazunk aszerint, hogy azokat az állam, a törvényhatóságok és községek, vagy egyéb közjogi testületek és érdekelt- ségek vetik kis ezenkívül tekintettel kell lenni az adó jellegére is (jövedelmi adók, hozadéki adók, pótadók stb.). Ezért. az egy- nesadóknál a következő csoportosítást fog—

juk alkalmazni.

A) Állami egyenes adók.

I. Jövedelemre és vagyonra kivetett adók.

1 . Jövedelemadó:

a) jövedelemadó,

b) beruházási pótlék,

2. Vagyonadó.

3, Társulati adó (a tantiómadóval

együtt).

41. Társulati vagyonadó.

II. Hozadéki adók.

1. Földadó.

?. Házadó. _ 3. Kereseti adó:

a) általános kereseti adó,

b) általános kereseti adó állami pótléka,

c) alkalmazottak kereseti adója, d ) alkalmazottak különadója.

III. Pótadók?)

1, Nyilvános betegápolási és gyermek—

gondozási pótadó.

2. Rokkantellátási adó:

a) általános rokkantellátási adó b) alkalmazottak rokkante'llátási

adója.

nummúmswwk(,_,.;

IV. Gépjárművek közúti adója.

' B) Törvényhatósági és községi (városi) adók:

I. Pótadók.

. Vármegyei pótadó.

Községi pótadó.

Útadó.

II. Egyéb adók.

Ebadó.

Közmunkaváltság.

Háztulajdon után kivetett adók és—

közüzemi járulékok.

Járdaadó és köveze'si adó.

Közlekedési adó.

Birtokrendezési költségek.

Vigalmi adó.

9730—9910?aszonta

0) Egyéb közjogi testületek és érdekeltségek által szedett adók:

1 . Kamarai illetékek:

a ) kereskedelmi és illeték.

b) mezőgazdasági kamarai illeték iparkamarai *

lo

,. Egyházi adók:

ri) párbérváltság,

b) egyháziadó, _;

c) hitfelekezeli iskolai (óvodai) adók, ; d) egyházi célokra szedett adók.

3. Vízszabályozási járulék.

4. Mezei (közös) dülőúti járulékok.

5. Érdekeltségi (erdőkezelési és hegy—_,

községi stb.) járulékok.

6. Kéményseprési díj.

1) 1940. évi helyzet. A póladó'kntál azóta történt í változások (nép- és családvédelmi adó, ha'dfe—lszo- relési adójáltatlános pótadó) természetesen még"

nem jöhetnek tekintetbe, (

(4)

1—3. szám —— 27 —— 1944

") ng'es adók: lános jövedelemadót helyettesíti oly válla-

l. Ároktisztitz'tsi, partyédehni stb. kólt- latoknál, melyek Pl- földbirtokaik, lakó-

ségek házaik után a ház- és földadót már meg—

2. Leoelogildaszalu költségek.

3. lskolaépítési es fenntartási költségek.

4. ldegent'orgalmi és gyógyhelyi járu—

lékok.

5. Egyéb vegyes adók.

A csoportosításra vonatkozólag a követ—

kezóket látszik szükségesnek megjegyezni:

Az állami adóknál a társulati adót (a tan- tiémadóval együtt) a jövedelemre és ya- gyonra kivetett adók csoportjában szere—

peltettük. holott eddig a társulati adót ál- talában hozadéki adónak tekintették. En- nek az adónemnek a természete azonban olyan. hogy ámbár kétségtelen. hogy a tár—

sulatoknál az általános kereseti adót, tehát ezt a tipikusan hozadéki adót helyettesiti, mégsem lehet hozadéki adónak tekinteni.

Az elméletben a liozadéki adók fogalma vitán felül áll s Balás Károly dr megha- tározása alapján (Pénzü; _'tan. I. kötet 141. l.) hozadéki adóknak azokat szok- tuk nevezni, melyeknél valamely hoza—

déki kategória van adótárgyul kijelölve.

A hozadék valamely technikai termelési tevékenység eredménye. ahol tárgyi alapon.

függetlenül az adózó személyétől lés annak máshonnan származó egyéb ji'ivedelmétőll határozzuk meg bizonyos kereseti tevékeny- ség eredményét Hozadéki adóknál bizonyos üzemi eledmény az adóalappa és adó—

tárggyá itelt foga'.lom Ezzel szemben a jöve- delemadónál az adólizető személye áll a központban bárhonnan származó bevételi és kiadási tételeiyel.

A társulati adóról szóló 1940 : VII. t.-c.

ll. §-a szerint a társulati adó alapja a meg—

előző éy végén lezárt üzleti év nyeresége. A nyereség [megállapítasz'tnál pedig a mérleg egyenlegéből kell kiindulni.,A mérlegnek azonban tartalmaznia kell a társulatnak bár- honnan ltehát nemcsak bizonyos meghatá—

rozott termelési tevékenységből) származó nyereségét, amint azt a törvény végrehajtási utasításának 23. §-a világosan megmondja, hogy az adózás szempontjából közömbös hogy anyereség üzletszerű, vaO'Dynem üzlet—

szerű tevékenységből vagy akár véletlen eseményből (pl. sorsjeg yny ereményből stb.l származik. Minthogy tehát a vállalat bár—

honnan származó nyereségének szerepelnie kell a mérlegben, a társulati adó kétség- telenül :) jövedelemre kivetett adó jellegét ölti magára. Amínthogy tényleg is az álta-

t'izetvén, ezek tiszta hozadékát is szerepelte- tik nyereségként a mérlegben. Egyébként a társulati adó nemcsak a kereseti lhozadékil adót helyettesíti, hanem épp úgy a jövede—

lemadót is, miután a társulatok a társulati

adón felül jövedelmi adót fizetni nem tar—

toznak.

Az a körülmény pedig. hogy a társulati adó alanya csak jogi személy lehet, nem bírhat befolyással a társulati adó jellegének tárgyilagos alapon való meghatározz'isara.

Az adók esoportosításánál az altalanos.

kereseti adót és az alkalmazottak kereseti adóját az eddigi gyakorlatnak megfelelően továbbra is az állami adók között szerepel—

tetjük, bár ezek hozadékát az allam (ntem gedte az önkormányzatoknak. de kivetésii—

két és behajtásukat továbbra is az állam látja el, a többi állami egyenesadókhoz hasonlóan. ha nem is tartoznak az együt- tesen kezelt állami adók közé.

A hivatalos adóstatisztika vegyesadók címén sok különféle kisebb nagyobb köz- szolgáltatást von össze Ezeket amennyire lehetséges volt részleteztük, úgyhogy zh lent közölt esoportosításnak ,vegyes a(lt'k) címe alatt Összefoglalt tételei az összes egyenesadójövedelmeknek csak elenyésző

részét (1940-ben 1'1%—át) képviselik.

Az egyenesadók összefoglaló adatai, Az öszes egyenesadók hozadéka 1927—től;

1941—ig a következőképen alakult:

i Állami ; Egyél)

_ , l l _ Összesen

Ev ! egyenesadók hozadéka

millió P 3 % * millió P * 0/0 millió 1)

1927 ) 249'4 66'9 123 S 33'1 372'7

1928 .; 275'3 62'4 ; 165'6 3711 440'9'

1929 273'3 59'6 l 185'1 § 404 4584

1980 ' 268'4 % 59'8 ( 180'7 ! 402? ' 4491

1931 2847 611 ' 181'2 ' 3824! 4659

1932 2840 626 * 169'6 37'4 453'6

1933 2779 6119 1711 38"! 4491)

1934 2714 625 1 1628 37'5 434'2

1935 2728 620 l 167'5 38'0 * 4403

1936 287'4 61'0 l 183'6 ; [190 4710 1987 ! 300'2 61'7 l 186'6 38'3 486'8

1938 *' 316'5 61'6 1969 384 5134

1939 364'1 _, 61'2 _ 230'6 98'8 594'7

1940 ! 418'8 ! 61'2 265'2 3818 6887") 1941 ! 637'2 § 66'6 f 819'8 ; 33'4 957'0

A feltüntetett adatokból látni, hogy az:

egyenesarlók címén lerótt összegek 1927—tőt

(5)

1—3. szám

—28———

1944 1041—ig 3727 millió pengőről 9570 millió

pengőre növekedtek, ami 156'896 -nak felel meg. Meg kell azonban jegyezni, hogy adó- statisztikai szempontból az 1927. év adatai nem nagyon alkalmasak az összehasonlí—

tásra, mert az önkornn'myzati adók figye—

lembevétele akkor még meglehetősen hiányos volt. Ez részben még az 1928. évre is áll s tulajdonképen csak az 1929. év az, mely megbízható összehasonlítási alapul kínálkozik Ha az 1929 év hozadékát 100- zal vesszük ep'yenlőnek, az eg,§enes adókia vonatkozó adatokból a kövbetkező képet n §' érjük :

É Állami : Egyéb Összes

V , '

egyenesadók hozadéka indexszámokban (1929-100)

1929 . . . 100 _ 100 100

1930 . . . 98 *, 98 98

1931 . 104 , 98 102

1932 . 104 92 99

1933 . . . 102 92 98

1934 , . . 99 88 1 95

1935 . 100 90 , 96

1936 . 105 99 § 103

19.37 . 110 101 106

1938 . 116 108 112

1939 . 133 125 130

1940 . 153 ! 143 149

1941 , 233 í 173 209

V 4

Az 1920. évhez viszonyítva tehát az (egyenes-(idők egész hozadéka 1941-ben tt)9%-kal növekedett, mégpedig az állami egyenesadóké 133 % kal, az egyébfajta egyenesndóké? i%—kal. Az állami egyenes adóknál azt tapasztaljuk, hogy hozadékuk az elmult gazdasági válság alatt nem csök—

kent, sőt 1931—ben és 1932-ben a válság leküzdésére behozott adóztatási rendszabá—

lyok kö§etkeztében magasabb volt, mint 1929-ben vagy 1930—ban. A Válság mély- pontjának tekinthető 1934. évben is csak

"(É—kal állott az 1929. évi színvonal alatt.

Az önkormányzati és érdekeltségi adók indexszámai más képet mutatnak, ezeknél ugyanis 1929—hez viszonyítva 1934-ben 1290 —os csökkenés észlelhető. Ez utóbbi év után azonban az egyenesadóknál az egész vonalon emelkedés mutatkozik.

Általában az egyenesadók egész hoza- dékából 104045: 60—-62% esett az állami

egyenesadókra és 38—40 % a többi egyenes—

adókra. de 1941-ben az állami adók része—

sedése már (36'6%—ra, vagyis az egyenes-

isz

adók egész hozadékának pontosan kéthar— _

mad részére emelkedett.

Bevezetőben már érintettük azokat az okokat. melyek az egyenesadók 1940. és 1941. évi hozadékának ily jelentős emel—

kedésében közrejátszottak. Az 1. sz. táblá-

zatban az ,,Ad(')statisztika" alapján össze—

állítottuk azokat az adatokat, melyek Kár- pátaljának. valamint a visszacsatolt erdélyi és délvidéki részeknek az adózásban való részvételét mutatják az 1941. évi kivetés

t..helyesbített előírás") szerint.

Ezekből az adatokból kitűnik, hogy 1941—ben Kárpátalján összesen valamivel több. mint 77 millió pengő egyenesadót

vetettek ki, ami az adókivetés országos ösz—

szeg'ének mindössze 0'8%—a. Kárpátalja te- hát az egyenesadók szempontjából igen jelentéktelen szerepet játszik. Az említett összegből 4-4 millió pengő esett az állami egyenesadókra. 3'3 millió ptngő pedig az önkormányzati adókra. Annál jelentéke—

nyebb összegeket látunk az erdélyi és (a dél—

vidéki visszatért területeknél. melyek most elsőízben szerepelnek az adóstatisztikában s amelyek —— mint már említettük volt ——

sajnos, nem választhatók külön szél. Eze- ken a területeken 1941-ben 180'6 millió pengő egyenesadót vetettek ki. ami az országos összegnek 17 4,'o--a Ebből az igen jelenttős összegből 1162 millió pengő

(64'3%) esett az állami effyenesadókra és

04'4 millió penjfő 13577 az önkolmány

zati és érdekeltségi adókra A megoszlás (iránya tehát nem sokkal tér el az orszáffos átlagtól.

Aiánylag legtöbb volt az állami adók közül az erdélyi és délvidéki területeken a földadó részesedése (az országos összeg

23890) azután következett a vagyonadó 123001, az általános kereseti adó (21495) és a jövedelemadó (211971 A jelentősebb

önkormányzati adók közül a közmunka—

válttság. 273954); a kisjelentőségű ebadó- nál 279 a községi pótadó 285 és az

útadó 228%--os részesedéssel emelkedik ki

Viszont vannak oly jelentősebb adónemek.

melyeknél az erdélyi és délvidéki területek részesedése igen csekély. Ilyen pl. az alkal—

mazott—ak kereseti és különadója. a társulati és a tantiémadó. az egyházi természetű adók stb

Meg kell jeg yezni, hogy az adók tény- leges hozadéka Kárpátalján és az erdélyi és délvidéki területeken lényegesen más képet mutat. A rendelkezésre álló adatokból erre

Wdumáma-

(6)

1—3. szam — 29 — * 1944

l. A kivetett (előírt) egyenesadók összege Kárpátalján, valamint a visszatért erdélyi és délvidéki részeken az 1941. évben.

Total des contributions directe: exige'es en 1941 en Subcarpathíe et sur les territoires transylvaz'n ct méridional recouvrés.

E !) b 6 1 —— l) o n ! Országos " " " * ___—,,__ "— *

összeg Erdély és Délvidék

Total Kárpátalja vllsozatért terüle?

Adónemek — Contributions mém; m Subcarpafm'e SZ;IU;§,fe;*íífg;fá,-O;Z;"

recouvrés __, ezer pengő ezer pengő5 ezer pengő

m milliers m milliers (),/0 m milliers 0/0 de pengős de pengős j de pengős g _

l !

1. Állami egyenesadók. ? .

Contributions directes impose'es par l'Etat.

a) Jövedelemre és vagyonra kivetett adók. ;

Impőts sur le revenu ou sur la fortune. 1 ;.

Jövedelemadó —— Impőt sur le revenu . . . 125929 609 05 26.359 21']

Beruházási pótlék — Supple'ment pour investissemenís 7.264 94 1'3 1 0'0 Külön jövedelemadó —-— Impóc' spécial sur le revcnu 550 —- —— 3 § (rö Társulati adó — — Impót sur les Sociétés ... . 51.957 140 0' 4.461 *; N !;

Tantiémadó —- ,, ,, ,, tantiémes . . . . . 4.954 14 039 245 ? 4'!)

Vagyonadó — ,, sur la fortune ... 28.628 154 05 6.578 ; 231)

Társulativagyonadó —— [mp. sur la fortune des Sociétés 7.860 5 01 767 ; UN

a) összesen — totaua: 226542 1.016 04 38.414 170

b) Hozadéki adók.

Impóts sur certains biens et gains

Földadó —— Impot foncier . . . . ... 47.075 497 1-1 11.227 % ;).M

Házadó —— ,, sur les maisons . . 108133 629 06 20.219 § 18-i)

Általános keresetiadó —— Impöt général sur le gain 49.928 503 10 10.667 1 214 Állami pótlék —— Taxe supplément a lEtat . . . 10.993 98 09 1.945 . 17'7

Alkalmapzottak ker. adója — Impőt sur le traitement !

des employe's. , . . , 96.791 266 N'?" 1.605 : J'!

Alkalmazottak külön adója ——- Impőt spélial des '

emplayés. . . , . . ... . . . 51.368 252 05 2.015 _ ;:o

b) összesen —— tolaux 304283 2.245 % 07 47.678 ' 153

c) Pótadók. — Tao:GIECS additionnelles. . ;

N yilv. betegápolási pótadó —— Taxe additionnelle j

pour soins íz des indigents admis dans les éta- ! !

blisscm. sanitaires publ.. . ... 39.292 306 l 08 6.529 106 Ált. rokkantellataSI adó Taxe genéralc pour invalides 28.567 162 5 06 4.996 * 1723

Alkalm. rokk. ell. adója —— Taxe pour invalides, '

payable par les employe's ... 3.924 38 : 10 226 ! ő'x Ált. hadfelszerelési adó — Taxe générale pour §

Mmmm ... 58.646 _ 363 * 06 10.349 177

Alkalmazottak hadfelszerelési adója — Taxe pour

armements, payable par les employe's ... 2.432 11 : 05 196 * 8'0 Nép és családvédelmi adó —— Taxe pour la Protection ' *

du peuple el de la famille. . . ... 40.022 255 06 7.478 í 157

c) összesen —— totaua: 172883 1.135 _ 06 29.774 17"?

Gépjárművek közúti adója — Impőt pour rowes, sur !

les véhic. IL moteur ... . . . 5.537 54 T 10 345 § 02 Állami egyenesadók együtt. —— Total des contri- *

butíons directes impose'es par l'Etat. . ... 709.245 41.450 e 0-6 116.2l1 _ Z/íuí

2. Önkormányzati és érdekeltségi adók. § i'

Contn'butions exige'es par des collectim'tés autonomes § ou associations (groupements) d'intéréts. '

a) Pótadók _ Tam-es additionnelles. (

Vármegyei pótadó — Tamas arlditionn départementales 32.903 549 § 1'? 5.956 , 18'1

Községi pótadó —— ,, ,, communales. . 122046 1.850 E 1'5 28.754 .23'5

Útadó —— Taxe pour routes . ... . . 32.312 276 09 7.357 ; 22'8 a) összesen —— totauz 187261 2.675 § 1'4 42.067 7325

b) Egyéb adók. __ Autres contributions. § :

Ebadó — Taxe sur les chíem; . . . ... 2.202; 18 08 614 1 27' Közmunkaváltsag ——— Rachat de la corvée ' —————3—7_664_ MM M— ; — 10.298 2713

_ ÁPGNu him ;l K.u.—hd KGN Y V TÁRÁ

(7)

1—3. szám — 30 -——- 1944

E b b 6 l —— D 0 n t Országos "*"

összeg Erdély és Délvidék

Total Kárpátalja visszatért területe

Adónemek — Contributz'tms général m Subcarpathie 5555353'55535155'

recouvrés ezer pengő ezer pengő ezer pengő

m arzíllíers en milliers 0/0 en milliers 0/0

[ de pengés dc pengés de nengős

Keresk. és íparkamarai illeték —— Taxe amo Cham—

bres de Commerce et d'Industrie . . ... 3.411 43 PS 761 223 Mezőgazdasági kamarai illeték —— Taxe ii la Chambre

d Agricult ... 1.701 19 11 390 22'9

Vízszabályozási járulék — Óontribution pour regu-

larisat. deaum ... . . . 11.159 41 04 471 4'2

Egyházi adók — Temes eccle'siastigues ... 31.638 1 00 1.054v 3'3

Kéményseprési dij —— Taxe pour ramonage . . 4.246 109 2'6 292 69

legy es adók —— Diverses contributions ... 51.266 388 07 8.453 16'5 17) összesen — totaua: 143287 *619 0'4 22.838 156 2. Önkor mányzati és érdekeltségi adók együtt '

Total des contributions emigc'es par des collectim'tés

autonomes ou associations (groupements) d'inte'rets 330548 3.294 1'0 64.400 195

— Főösszeg —— Total général 1,039.793 7.744 ' 08 130311 17-4

vonatkozólag a következő összeállítást sike- mivel több mint 10 millió peníme az rült összehozni:

A befolyt adók összege 1941-ben

Een-fa

é s z ! e t e z é s Kárpátalján Eisgzgíé;

__ eruleteLÉ

e z e 1 p e n g 6

Együttesen kezelt állami %

egyenesadók. . . 3.942 § 29.785

Együttesen kezelt községi %

egyenesadók. . . 3.170 i 13.224

Együttesen kezelt más !

egyenesadók . . 1.541 2 6.830 Egyéb adók . . 1.025 í 10.877

* Együtt 9.678 60.716

_

Megszűnt adók 1) 21.170

Összesen 91.564

Látni, hogy a megszűnt adók (1. a jegy-

zetet) összegét még külön Kárpátaljára vonatkozólag sem ismerjük és hozzátehet- jük azt is, hogy a feltüntetett összegben olyan lerovások is szerepelnek, melyek nem is Kárpátalján, hanem a külön már fel sem tüntetett egyéb felvidéki területeken rovat- tak le. Feltehetjük azonban, hogy a meg—

szüntetett adónemeknek is csak kis része folyt be a Kárpátalján és a Felvidéken s talán nem követünk el nagy hibát, ha a Kár- pátalján befolyt adók egész hozadékát vala-

) A visszacsatolás előtti időből származó adó—

hátrálékok

erdélyi és délvidéki területeken befolyt adók egész összegét pedig 815 millió pengőre becsüljük.

Mindenesetre megállapítható, hogy Kár—

pátalján, ahol 1941- ben már harmadik éve működött a magyar adóigazgatás, az adók

fokozott ütemben folytak be s a hozadék lényegesen felülmulta az 1941. évi kivetés öszeg—ét. A később visszakerült erdélyi és délvidéki részeken viszont ez évben még csak a kezdetét láttuk és így —— a megszűnt adók hátralékaitól eltekintve —— a kivetett adóknak egyelőre még csak egy harmad- része folyt be. Ebből is kitűnik, hogy mily nagy jelentőséggel bírna, ha a hivatalos adó—

statisztika az 1941 utáni évekről is tovább közölné az erdélyi és délvidéki részeken kivetett és lerótwt egyenesndók adatait.

I. Állami egyenesadók

Az allami eg,yenesadók összefoglaló adatait 1927 óta a 2. sz. táblázat foglalja mia- gában. A táblázatból kitűnik, hogy az ál- lami egyenesadók hozadéka 1940-ben 418'3 millió pengő, 1941-ben pedig 6372 millió pen—gő volt. Hozadékwk a gazdasági válság idején 1934—ben volt a legalacsonyabb.

mikor csak 2714 millió pengőt ért el s az

1941. évi öszeg ennél 135%—kal magasabb.

Az állami egyenesadók egyes kategóriái az egész hozadékban a következő arányban részesedtek az 1934—1941. éve-kben:

(8)

1—3. szám ^__31__

2. Az állami egyenesadók lerovási adatai az 1927—1941. években.

Rendeme'nt des contributions directes impose'es par PEtat. 1927—1941.

1944

21.802 mille 1). de tuzte pour la Proteciion du peuple et de la famille (par habitant, 1 p. 48 f.)

Jövedelemre és Avagyom'a kive— AHozadéki adók _ ;

tett adóguízfrgloti-OivíJ: reuma Impols sug; 2215;an bmzs Taxes additionnelles §

] m p 6 t 1 p 6 t Taxeadditíonn. ig !

§ . -. o ", _ W %% ;

.. l § §? : §§§ x,. * A

— 43 gs. § —-— —- " m a; N

§ § * § §§s§ § § 8553 %g * § §

§ : * § Mises, § § m$. 35 . § .:

.: : § % § ., Együtt _ § § Egymt § .A" m .o :; § %

§ ; ; §§§§ E.,- § * ;... §§§§ § §§ ! ?g 3

"!" * "* § "" § semble § ;. ! semble Én "§ '; % x,y": ! § "* §

' 18 1 4— ! ; E K 5: o 2 g) É R $$$—§ § ; l "3 § ]

. §; § §§:; : . ? § m§§§ §§ §§'ff§

' 2 . tea.—a'. § .; § §mxs 3-5 E * ii §

; § " § §??? § § § _:'§§ §; : §:

a) ezer pengőben — en milliers de pengős

1927 45.043;13.50613.404 71.953 41.755 57.892! 46.262145.909 — ; 249427

1928 44.955312805 19.863 77.623 38.894 68.255; 50.577157.726 3.045§ 275350

1929 44.213 12.896 21.186 78.295 37.766 68.162 50.498156.426 4045 273313

1930 42.189 12.260 21.275 75.724 31.191 73.380 48.479 153050 4457: 268443 1931 45.992 10.974 16.023 72.989 29.367 82.899 64.577176.843 4.415; 284718 1932 43.449 17.56014608 75.617 27.696 89.257 58.943 175.896 3.841] 284010 1933 37.466 16.649 11.751 65.866 30.815 86.074 54.582 171.471 4.556 277931 1934 34307 15.828'16.152 66.287 29.896 82.157 54.258 166.311 33.906 271369 1935 35.070 15.752 16.797 67.619 30.894 79.011 55.989165.894 3.246 272777

1936 38.677 16.43718849 73.963 34.223 78.103 59570 171896 3.334 287440

1937 44.156 16.8893241184 85.129 33.535 77.483 60.295 171.313 3.475. 300249 1938 50.369 20.030 28.781 99.180 34.228 73.618 62.711 170.557 3.624; 316519 1939 64.157 19.384 32.254115.795 38.113 83.302 74.108 195.523 4.420; 364098 1940 77.198 20.445 43.370141.013 37.002 86.405 94.763 218.170 4.904É 1.192 418277 1941 94.113 31.391 55.631181.135 52.976 109527 137189 299.692 39.961 32.857 5.389'16.750IG37.221

_ b) fejenkinti adóteher _ par

1927 533 ]'60 1'59 8'52 493 685 548 1726 109 —— . 29'51

1928 528 1'50 2'33 9'11 4'56 801 594 1851 1'31 0'36 32'31

1929 5'15 í 1'50 247 912 440 7'94 5'89 18'23 _ 1'17 0'47 : 3184

1930 4'88 '; 1'41 2746 8'75 361 848 5'61 17'70 121 052 * 3103

1931 5'28 *. 1'26 184 838 337 951 7'39 20'27 1'08 0'51 § 3266

1932 496 * 2'00 1'67 8'63 3'16 10'18 6'73 20'07 2'36 * 0'91 0'44 * 3241

1933 425 1'89 ! 134 748 350 . 9'77 ; 620 1947 243 * 1'66 0'52 ' 81'56

1934 3'87 1'78 § 1'83 7'48 337 * 926 * 6'11 1874 234 ! 1'59 0'44 * 3059

1935 393 * 1'77 ! 1'88 7'58 3'46 8'86 * 6'28 18'60 238 * 1'66 0'36 . 3058 1936 431 — 1'83 * 210 824 382 i 8'71 § 6'65 19'18 2'52 É 1'74 0'37 32'05

— § — í

1937 4'90 ; 1'87 * 267 944 372 , 8'60 669 1901 262 185 039 3331

1988 5'56 . 2'21 3'17 10'94 3'78 ? 8'13 . 6'92 18'83 277 199 0'40 3493

1939 591 1'79 * 297 1067 351 * 7'67 1 683 1801 253 1'85 0'41 33'55

1940 7'08 * 1'87 1 397 1292 3'39 § 7'92 ; 868 1999 276 _, 209 045 3832

1941 638 * 2'13 § 377 1228 359 ; 7'42 § 930 2031 271 2'23 037 4319

s * §

') A pótadók 1941. évi összegében bennfoglaltatik 39.635 ezer P, fejenként 2'69 P hadfelszerelési adó, továbbá 21.802 ezer P, fejenként 1'48 P nép- és családvédelmi pótadó, melyek ez évben kerültek elöször

kivetésre. — Pour 1941, le total des taxes additionn. comprend aussi les taxes suivantes, farige'es pour la premiere fois cette année-lá: 39.635 mille pengős de tuzte pour armements (par habítant, 2 pengős 69) et

2) A Felvidéken, Kárpátalján, Erdélyben és a Délvidéken a visszacsatolás előtti időből maradt és meg- szüntetett adók hátralékaiból befolyt összegek. —— Recettes dues am: affér-ages de contributions établies dan—' la Zone nord, en Subcarpathic, tm Transylvania et dans le Sud aram la Réincorporation, et lesauelles furmt supprimées depuis.