Nemzetközi statisztika

1949. év 1948 százalé-

kában

Személygépkocsi . . . ... 226

Autohusz ... . 117

Gnlyóscsnpágy ... 128

Kohászati felszerelés 127 Exkavátur ... . . . 150

Gőzturhina ... 172

Emelődu ru ... 200

Rukndógé ... 6.6-szer annyi Villanym tor 100 kw—ig ... 134

Villanymótnr 100 kw-on felül ... 137

Fémvá gó szerszám gép —— Szerszám- gépipari minisztérium ... 119

Fonógép ... 136

Szövőgép ... 173

Számológép. 179 Traktor ... 155

Amtó-cséplőgép 201 Trnkhvroke ... 155

Traktorvonta tású vetőgép ... 156

Traktorvontatású talajművelő ... 142

Cséplőgép . . . . ... 159

Mnrószódn ... 127

Káleiumszóda. ... 131

Műlrágya . . . . ... 131

Műfesték .. . . . ... 112

Műgumi ... 136

Gepk ocsiabroncs ... 139

Megmunkált fa . . . . 115

Papir ... 127

Cement . . . 126

Al—luküveg . . . 119

Puhl ... 137

Kőnmű tetőfedőanyng ... 123

Tea!" ... 132

Előgyártott ház ... 154

Kerékpár ... 144

lh'ulióvevőkészülék ... 165

Grnmmninn ... ági Varrógé ... Óra .. . .p ... 194

Fényképezőgép ... 106

Gyupntszövet ... 114

Lenszövet ... 1 22 Gyn pjúszővet ... 1 1 9 Selyemanyag ... 128

Bőrlúbboli ... 122

Gumiiábheli ... 128

Kötszövött áru ... 132

Hús ... .. ... 106

Egyéb húsáru ... 143

Hal ... 122

Állati zsiradék ... . . 106

Növényi zsiradék ... . 132

Cukor ... 123

Cukrászipari készítmények . . . 127

Korm rv . ... . . 135

Tea ... 121

Szappan ... 170

Szesz . . ... 125

Cigaretta ... 117

ot ... 128

Pezsgő ... 272

Sör ... 139

A Szovjetúnió iparának össztermelése 1949-ben 1948—hoz viszonyitva 20%-kal és a háborúelőlli 1940—hez viszonyítva 41%—kal emelkedett.

Az ipar össztermelése 1949 végére meg- haladta az ötéves terv által 1950—re elő-

írt színvonalat. Az ötéves terv előírta, hogy a Szovjetúnió iparának összterme- lése 1950-ben 48%—kal kell, hogy felül- múlja a háborúelőtti, 1940—es év termelé—

sét. 1.949. IV. évnegyedáben az ipar össz—

termelcsének havi átlaga 53%-kal haladta meg az 1940—es év színvonalát.

1949 IV. évnegyedében az ötéves terv—

ben 1950—re előírt szinvonalat meghaladta

84

a Hengereltfém—termelés, a szénipari mi;

nisztérium a szénfejtéshen, a kőolaj——

kitermelés és az ipari termékek több más fontos fajtája.

Az 1949. évi állami ellátási tervet végrehajtották. A népgazdaság az el—

mult évben sokkal több nyersanyagot, egyéb anyagot, fűtőanyagot, villamos—

energiát és felszerelést kapott, mint 1948—ban.

1949—ben tovább javult az ipari fel—

szerelés kihasználása. A felszerelés ki—

használásának az állami tervben 1949-re megállapított progressziv átlagnormáit az ipar sok ágában teljesítették és túl- teljesítették.

A kohászati minisztérium üzemeiben a kohók hasznos térfogatának kihaszná- lását 1948—cai szemben 6%-kal és 1940—nel

szemben 18%—kal javították meg, a

Martin—kemencéknél az alapterület 1 m?- ére eső levett acél mennyisége 1948—ben:

viszonyítva 11 %—kai, 1940—hez viszonyítva 24%—kal növekedett.

A kőolajipari minisztérium vállalatai- ban az eredményes fúrások sebessége 1948—hoz viszonyítva 5%—ka1, 1940—hez viszonyítva pedig 33%—kal növekedett.

1949—ben, 1940—hez viszonyítva, növeke—

dett, a nyersanyagokból finomított ásvány- olajtermékek százalékos aránya.

Javult a vegyipar főbb ágaiban a.

felszerelés kihasználása. A Szovjetúnió

építőanyagipari minisztériumának kere—

tében működő cement— és üveggyárak kapacitásának 1949. évre előirt kihaszná—

lási tervét túlteljesítették. Javult a nyers—

anyag kihasználása a Szovjetúnió könnyű- ip i minisztériumához tartozó pamut- ipa an, gyapjúiparban és leniparban.

Ugyanakkor egyes iparágakban —— kü—

lönösen a faiparhan és a pamutiparban

—— a felszerelés kihasználásának javítása mellett, a mult évhez viszonyítva, nem érték el a felszerelés kihasználásának a tervben 1949—re előirányzott normáit. A felszerelés termelőképességének és a.

munkahely-kapacitásnak nagy s még ki nem használt tartalékai vannak a gép—

iparban.

A nyersanyagok, segédanyagok, fűtő- anyagok és a villamosenergia egy terme—

lési egységre jutó mennyiségét mind 1948-hoz, mind pedig a tervbevett nor- mákhoz viszonyítva 1949—ben sok iparág- ban csökkentették.

A termelés növekedésének és az ipart e munka minőségi javulásának eredménye- ként a kormány az év folyamán meg—

növelte az ipari termékek önköltségének

csökkentése terén kitűzött feladatokat.

Az önköltségcsökkentés megnövelt ter—

vét túlteljesítették. 1949—ben az ipari termékek önköltsége, összehasonlító árakon, 7.3%-kal csökkent az 1948. évihez viszo—

nyítva. Az ipar dolgozói 1949-ben nagy eredményeket értek el a forgóalapok íelszabadtása terén.

1949—ben tovább javult az iparcikkek minősége és választéka. Javult a szövetek, kötszövött és varrott cikkek, lábbelik és élelmiszerek választéka. Vannak azonban még olyan esetek, hogy egyes könnyű- ipari, élelmiszeripari, helyi ipari vállala—

tok és ipari szövetkezetek nem hajtják végre az iparcikkek választékára és minő—

ségére vonatkozó állami tervet.

III.

Uj technika bevezetése a népgazdaságban 1949—ben, a megállapított tervnek meg- felelően, a népgazdaság valamennyi ágá- ban komoly sikereket értek el az új technika bevezetésében és fejlesztésében, valamint a munkaigényes és nehéz termelőfolyamatok gépesítése terén.

Jelentős munkát végeztek a munka- igényes és nehéz termelőfolyamatok gépe—

sítésével az iparban, az építkezésben és a szállításban, különösen a széniparban -——- a vágás és fejtés, valamint a szénnek a tárnában folyó szállítása és berakodása terén, — az ércbányászatban —— a fekete—

és színesfémek érceinek kitermelése és elszallítása terén, —— az építkezésben —-—— a föld— és betonmunkálatok terén —— és a takitermelőiparban —— a fa elszállításának gépesítése terén. Növekedett a be- és kirakodási munkálatok gépesítése a vasúti és vízi szállításban.

A népgazdaság legfontosabb ágai további technikai haladásának biztosítása érdeké—

ben a hazai ipar 1949-ben több mint 300 újszerkezeíű, fontos, magastermelékenyse'gű gépet és szerkezetet alkotott és állított be sorozatgyártásra.

A munkaigényes és nehéz termelő- iolyamatok gépesítése érdekében a szén—

iparban új szénkombájnokat, tökélete—

sített fejtő— és réselőgépeket, valamint nagyteljesítményű lapátoló futószalag—

berendezéseket gyártottak; a földmunkák gépesítése céljából az építkezésben és a hasznos ásványok felszíni kitermelésében termelékenyebb árokásó, egykosaras és többkosaras kotróge'peket és nagyerejű átkaparógépeket állítottak be; a mező- gazdaság részére különböző újtípusú arató—

gépeket, közöttük burgonyaszedő és répa—

szedő kombájnokat, napraforgóarató kom- bájnokat, lenkombájnokat, gyapotszedő—

és kukoricasz'edőgépeket gyártottak; a ki- és berakodási munkálatok céljaira különböző tökéletesített emelő—szállitó—

szerkezeteket, közöttük újtípusú darukat, önműködő rakodógépeket és sorrakó gépe—

ket készítettek.

A szerszámgépipar bevezette és gyár—

tani kezdte a fémvágó-, kovácsoló— és sajtológépek, szerszámok és csiszolóeszkö- zök új, magastermelékenységű modell—

jeit, közöttük univerzális fogaskerékmaró félautomatákat, vertikális és horizontális gyorsmarópadokat, nagymennyiségű új—

típusú gépagregátot és munkapadot a kivágások villamosszikrával történő meg—

munkálására.

A könnyűipar számára tökéletesebb önműködő szövőgépeket, nagygyorsaságú egyengető—, fonó- és vetélőgépeket gyár—

tottak. Uj, magastermelékenységű fel—

szerelés készült az élelmiszeripar részére is.

A termelés és a tudományos kísérleti munkálatok automatizálása céljából új—

típ'üsú mechanikai, optikai és elektromos ellenőrző-szabályozó műszerek gyártását vezették be.

1949-ben tovább folyt az új, magas—

termelékenységű technológiai folyamatok bevezetése és fejlesztése.

A kohászati iparban új technológiai eljárásokat alkalmaztak a nyersvas és acél gyártásánál és újfajta hengerelt áruk gyártását vezették be. A színesfém—

iparban új módszereket alkalmaztak az ércek feldolgozására, amelyek teljesebbé teszik a szinesfémeknek az ércből való kivonását. Bevezették újfajta kemény és tűzálló öntvények, valamint színesfém—

öntvények gyártását is.

A kőolajiparban széles körben alkal—

mazták az olajkutak fúrásának turbinás módszerét, a mesterséges nyomással dol—

gozó kitermelési módszert, valamint he—

vezették a kőolajrétegek kiaknázásának új, észszerű módszereit.

A gépiparban tovább terjedtek a mecha- nikai fémmegmunkálás élenjáró mód—

szerei: a gyorsított vágás, valamint az alkatrészek és idomsarkak futószalag—

rendszerrel történő megmunkálása s a munkadarabok és szerszámok villamos—

szikra útján történő és anód—mechanikai megmunkálása. Növekedett a fekete- és színesfémek legújabb módszerekkel — centrifugális és nyomás alatt történő öntés útján —— való termelése.

A fémiparban, a vegyiparban, a villany—

85

telepeken, a gépiparban, az élelmiszer—

iparban és a könnyűiparhan 1949-ben

nag munkálatokat végeztek a termelési folyamatok további gépesítése terén.

A vasúti szállításban sűrűbben alkal—

mazzák a vonatok villamos— és robbanó—

motoros vontatását, ezenkívül megnöve—

kedett a legújabb szerkezetű, nagyerejű, tökéletesített mozdonyok szama, beve- zetik az önműködő blokk—rendszereket, az önműködő megállító- és jelzőberende—

zeseket.

1949-ben emelkedett a munkások, mér—

nökök és technikusok találmányainak és észszerűsitő javaslatainak száma,:ame- lyek a népgazdaság minden ágában a termelési folyamatok további javítását és alapvető tökéletesítését célozzák. Az 1949—ben elfogadott találmányok és ész—

szerűsítő javaslatok száma egyedül az ipari üzemekben több mint 450.000.

Az új technika fejlesztésében és meg—

honosításában 1949 folyamán elért sike—

rek mellett a szénbányák, az építkezési munkálatok és a fakitermelés teljes gé—

pesítése, valamint a felszerelések egyes fajtáinak alkalmazása terén bizonyos el—

maradás volt észlelhető.

I V.

Mezőgazdaság

A mezőgazdaság össztermelese 1949—ben meghaladta a háborúelőtti, 1940—es szín—

vonalat. *

A Szovjetúnió Minisztertanácsa mellett működő Országos Termelési Főfelügyelő- ség adatai szerint a gabonafélék és az ipari növények össztermése 1949-ben az 1948-as évhez viszonyítva növekedett. A gabonafélék össztermése 7.6 milliárd pudl) volt, meghaladta a háborúelőtti, 1940—es év szinvonalát és csaknem elérte az Öt—

éves terv által 1950—re előirányzott mér- téket. A gyapot—, len—, napraforgó— és burgonyatermes is jelentékenyen meg- haladta sz 1940. év termését.

Az egész vetésterület 1949—ben 6 millió hektárral növekedett az 1948. évi vetés—

területhez viszonyítva.

Az 1950-ben aratás alá kerülő őszi vetések tervét végrehajtották. A tarló—

szántás 1950—i'e,8.3 millió hektárral több _ volt mint 1949—ben.

A szocialista ipar növekedése lehetővé tette, hogy 1949—ben jelentős mértékben

!okozzák a mezőgazdaság technikai fel—

szerelését. A mezőgazdaság —— 15 ló—

')Kb.124 millió tonna. ( A szerk.)

386

erőre átszámítva —— 159000 traktor—t,, , 29.000 kombájnt (ebből 12.000, megálni—áró _

kombáán), 64.000 tehergépkocsit és több

— mint 1,600.000 traktorvontatású és egyéb ; mezőgazdasági gépet kapott. Az egesz vmezőgazdaság 1949—ben 3—4—szer annyi traktorral, gépkocsival és mezőgazdasági géppel dolgozott, mint a háborúelőtti, 1940—es évben.

A mezőgazdaság technikai felszerelésé—

nek további fokozása lehetővé tette 1949—ben a szocialista földművelés egyes, ágainak es a mezőgazdasági munkák gépesítési szinvonalának emelését.

A gép— és traktorállomások 1949—ben 21 %—kal több mezőgazdasági munkát végeztek a kolhozokban, mint 1948—ban és 19%—kal többet, mint a háború előtt, 1940—ben. Egy 15 lóerős traktorra átszá—

mított átlagos teljesítmény 1949—ben meg—

növekedett és 17%—kal volt nagyobb, mint az 1940. évben. Egy kombájn átla—

gos teljesítménye 18%—kal haladta meg az 1948. évit és nagyobb volt, mint az 1940—es teljesítmény.

A kolhozparasztság és a szovbozok munkásai 1949—ben nagy lelkesedéssel valósították meg a Párt— és kormányhatá—

rozatot a kolhozok és szovhozok tár—

sadalmi tulajdonban lévő haszonállatte—

nyésztésére vonatkozó 1949—1951—i há—

roméves tervről.

1949—ben ismét körülbelül 120906) szarvasmarha—, juh-, sertés— és baromfi- tenyésztő kolhozfarmot létesítettek. A kolhozokban társadalmi tulajdonban lévő jószágok száma 1949—ben hozzávetőleges ada—

tolc szerint a következőképpen növekedett:

a szarvasmarhák száma 21%—kal, köztük a tebeneke' 27 %—kal, a sertésállomány 78%—kal, a juh— és keeskeállomány 19%—

kal, a lóállomány 22%—kal. A baromfi—

állomány megkétszereződött. A Szovjet—

únió szovhozügyi minisztériumának hatás—

körébe tartozó állatgazdaságolc állatállo—

mánya 1949—ben a következőképpen növe- kedett: a szarvasmarha 13%—kal, a sertés 46%—kal, a juh— és kecske 12%—kal, a ló 13 %—kal. Emelkedett ezenkívül a kolhoz—

tagok, munkások és tisztviselők személyes tulajdonában lévő állatok száma is.

1949-ben a társadalmi tulajdonban lévő haszonállatok száma a kolhozokban na—

gyobb volt, mint a háború előtt, 1940—

ben: arszarvasmarha 27 %—kal, a juh és kecske *44%—kal, a sertés 16%—kal.

Komoly sikereket értek el a tenyész—

állomány nemesítése teren. Annak ered— * menyeként, hogy végrehajtották a Párt—

nak és a kormánynak a nemesítési mód—

szerek fejlesztésére vonatkozó útmuta—

tásait, a kitűnő minőségű tenyészállatok száma jelentékenyen megnövekedett.

A kolhozokban a tenyészállatok száma 1949 végén több mint egyharmada volt az egész szarvasmarhaállománynak és több mint felét tette ki az egész sertés— és juhállománynak. A szovhozokban a ki—

tűnő tenyészállatállomány a szarvas—

marha— és sertésállománynak közel három- negyed részét és az egész juhállománynak több mint négyötödét teszi ki.

Sikeresen hajtják végre a védőerdő—

Övezetek létesítésére, a füves vetésforgó bevezetésére, a tavak és vízgyűjtőmeden—

cék építésére vonatkozó terveket, amelye—

ket a Párt és a kormány a Szovjetúnió európai részein elterülő sztyeppés és erdő—

sztyeppés vidékek állandó magas termés- hozamának biztosítása céljából dolgozott ki.

Összesen 590900 hektárnyi területen

létesítettek védőerdő—övezetet, ebből 1949—

ben több mint 370.000 hektáron. A kol—

hozok és szovhozok csaknem kétszeresen túlteljesítették az erdőültetés 1949—re elő—

irányzott terve't. További erdőültetés cél- jára 800000 hektárt készítettek elő.

V.

A vasúti, vízi és gépkocsi szállítás teher—

forgalmának növekedése

1949—ben, 1948—hoz viszonyítva, a teher- forgalom valamennyi szállítási ágnál je—

lentékenyen megnövekedett.

A vasúti szállítás teherforgalma 1949—

ben 17%—kal növekedett 1948—hoz viszo- nyitva és jelentékenyen felülmúlta a háború- előtti, 1940—es év színvonalát.

A vasút az 1949-re előírt napi átlagos rakodási tervet 103 %—ra teljesítette. Az ösz—

szes rakományok napi átlagos berakodása 1949—ben 16%-kal növekedett 1948-hoz viszonyítva, ebből a szénrakodás 11 %-kal, a kokszrakodás 17 %-kal, a kőolajé és kő—

olajtermékeké 21 %—kal, az ércé 22 %-kal, a feketefémeké 20%-ka1, a eukoré 29%—

kal, az ásványi építőanyagoké 26%-ka1, a faanyagoké 24 %-kal és a tüzifáé 20 %—

kal emelkedett.

A gördülőállomány kihasználásának ——

a kocsifordulónak, a kereskedelmi sebes—

ségnek, a vagonok egy berakodási műve- let alatti állásának —— mutatószámai 1949—ben emelkedtek 1948-hoz viszonyítva, de nem érték el a terv által előirányzott normákat.

Az egy tonnakilométerre eső fűtőanyag—

fogyasztás a vasútakon 1949—ben 9%—katy csökkent 1948—hoz viszonyítva.

A folyami teherszállítás 102%—ra telie—

sítette 1949. évi tervét. A teherforgalom tervét is túlteljesítették. A kőolaj és kőolajtermékek, a szén—, fém— és vegyi—

rakományok, a só, .az ásványi építö-- anyagok és faanyagok szállításának tervét a hajózás túlteljesítette. Nem hajtották végre a faanyagok tutajozására, valamint az ércfélék és a cement szállítására elő—

irányzott tervet. A folyami szállítás teher—

forgalma és teherszállítása 1949—ben 21%—- kal növekedett 1948—hoz viszonyítva. A fo—

lyami szállítás teherforgalma 1949—ben meghaladta az 1940—es színvonalat.

A tengeri úton történő teherszállítás tervét 1949—ben végrehajtották. A tengeri szállítás nem teljesítette száz százalékosan az áruforgalom évi tervét. A tengeri teherszállító flotta teljesítménye a teher- szállítás terén 1949—ben 15 %—kal növekedett 1948—hoz viszonyítva. A tengeri szállítás teherforgalma jelentékenyen meghaladta a háborúelőtti, 1940—es színvonalat.

A gépkocsi teherszállítás 1949—ben 28%—

kal haladta meg az 1948. évit és csaknem kétszeresen felülmúlta a háborúelőltí, 1940—es sztnvoualat. Az autószállításnak azonban még jelentékeny tartalékai van—

nak a teherforgalom megnövelésére, mint—

hogy sok autópark még nem eléggé hasz-

nálja ki a teherautókat.

VI. ,

A népgazdasági beruházások növekedése A népgazdaságban végzett ősszes beru—

házások 1949-ben az 1948. évinek 120%—

át tették ki, ebből a szén— és kőolajiparban 122%, a kohászati iparban 118%, e villanytelepeken 139%, a gépiparban 110%, az építőanyagiparban 112%, az élelmiszeriparban 121 %, a gép— traktor—

állomásokon és a szovhozokban 154%, a szállításban 132% és a lakásépítkezésben 126% volt az 1948. évhez viszonyított arányszám.

1949—ben jelentékeny termelőegysége—

ket helyeztek üzembe a népgazdaság valamennyi ágában.

1946-tól 1949—ig 5.200 állami ipari üze— _ met építettek fel, állították helyre és helyeztek üzembe, nem számítva a kis állami és szövetkezeti üzemeket.

Az élenjáró technikára és az állandó építő-káderekre támaszkodó nagyüzemi építőipar tovább fejlődött.

A gépipari vállalatokat építő minisztéri—

umhoz és a szénipari minisztériumhoz tar—

87

rtozó építkezési vállalkozói szervezetek 1948—hoz viszonyitva jelentősen meg- növelték az építési és szerelési vállalkozói

*munkálatok terjedelmét és végrehajtották az 1949. évi vállalkozói munkálatok—tervét, de nem teljesen hajtották végre a termelő-*

kapacitások üzembehelyezésének tervét.

- A nehézipari vállalatokat épitő minisz—

* _ tórium és a közlekedésügyi minisztérium, valamint a kőolajügyi minisztérium épít—

kezési vállalkozói szervei megnövelték ugyan az építkezési és szerelési vállalkozói munkák mértékét az 1948. évihez viszo—

_ nyitva, de nem teljesítették az évi tervet.

A nagyipari építkezési módszerek és a nagyszámú építőipari gép alkalmazása, valamint az állami beruházási építkezések 'anyagellátásának megjavítása folytán az ipari épületek és lakóházak építése és fel- szerelése sokkal rövidebb idő alatt tör—.

ténik. Ugyanakkor az építkezéseknél nagy lehetőség nyílik az építkezés további

* meggyorsítására, a gépek kihasználásá—

nak megjavítására és az építőanyagok megtakarítására.

VII.

Az áruforgalom kibővítése

1949—ben tovább fejlődött a szovjet kereskedelem. A Szovjetúnió népgazda- ságának szakadatlan fellendülése, a köz—

; _ szükségleti cikkek termelésének növeke—

dése s az iparcikkek önköltségesökkenése terén beállott fejlődés alapján a kormány, 1949 március 1-én, a jegyrendszer eltör- lése után másodízben hajtott végre árle- szállítást. Ez az árleszállítás azt ered- ményezte, hogy a lakosságnak eladott

áruk mennyisége tovább növekedett.

' 1949-ben (összehasonlító árakon) 20%—

kal több árut adtak el a lakosságnak, mint 1948—ban. Ezen belül az élelmiszerekből 17 %—kal s az iparcikkekből 25 %—kal adtak el többet. Legjelentékenyebben a követ—

kező áruk eladása növekedett : a kolbász—

áruké 37 %—kal, a száraztésztaféle'ké 30%—

kal, a cukrászipari készitményeké 22 %—kal, a gyümölcsöké 21%—kal, a gyapjúszöve—

teké 67%-kal, a selyemanyagoké 50%—

kal, a konfekciós ipari készítményeké 29%-kal, a bőrlábbeliké 29%—kal, a gumi- iábbeliké 31 (%,—kal, a háztartási szappané 41%—ka1, a bútoroké 38%-kal, az óráké kétszeresére, a grammofonoké több mint másfélszeresére, a rádióvevőkészülékeké másfélszeresére, a kerékpároké 38%-kal és a mótorkerékpároké 35%-kal.

1949-ben a háborúelőtti, 1940—es évnél több állati és növényi zsiradékot, húst,

88

cukrot, halat, száraztésztát,gyapiú- és; j

pamutszövetet, selyemanyagot és sok más élelmiszert és iparcikket adtak el a lakos—

ságnak. _

A kolhozpiacokon eladott mez'őgazda- * sági termékek, különösen a hús—, tej—', zsiradék—, tojás- és a gyümölcsfélék meny- nyisége jelentékenyen megnövekedett az, 1948. évihez viszonyítva és általában meg- haladta a háborúelőtti színvonalat. A kol—

hozpiaci árak 1949—ben tovább csökkentek.—

VIII.

A munkások és tisztviselők számának növekedése és a munkatermelékenység emel-

kedése

A munkások és tisztviselők száma a—

Szovíetúnió népgazdaságában 1949—ben 1.8 millió fővel haladta meg az 1948. évi lét-—

számot s ezzel 15%—kal túljutott az 1940.

évi, háborúelőttí színvonalon. Az iparban, a mező- és erdőgazdaságban, az építkezé—

seknél és a szállításban 1,400.000-rel, a tanintézményekben, valamint a tudo—

mányos kutató— és gyógyintézetekben 250.000-rel emelkedett a munkások és tisztviselők száma.

Ugyanúgy, mint az előző években, 1949—

ben sem volt az országban munkanélküliség.

A legtöbb iparág teljesítette a munka—

termelékenység emelésére Vonatkozó, 1949-re előirányzott állami tervet.

Az ipari munkások munkatermelékeny- sége az iparban 1949—ben —— 1948—hoz viszonyítva —-— 13%—kal emelkedett s ezen belül a gépiparban 15%—kal, a kohászati iparban 14%—kal, a széniparban 12%—kal.

1949—ben 723.000 szakképzett fiatal mun—

kás végezte el az ipari, vasúti, gyári és üzemi iskolákat, és az iparban, az építkezé—

seknél és a szállítgs területén helyezkedett el.

Egyéni és brigádoktatás, valamint tan- folyamok útján 1949— ben újabb szakkép- zett kádereket neveltek és 6.6 millió ipari munkás szakképzettségét növelték.

IX.

Kulturális építés, közegészségügy és város—

rendezés

A szovjet nép 1949—ben jelentékeny sike—

reket ért el a szocialista kultúra minden területén.

Az év végén az elemi, a hétosztályos és középiskoláknak, a technikumoknak és a többi szakirányú tanintezeteknek több mint 36 millió tanulójuk volt, tehát közel 2 mil- lióval több, mint 1948-ban; ezzel az elemi,

hétosztályos és középiskolai tanulók száma

1949-ben meghaladta azt a számot, ame—

lyet az ötéves tervről szóló törvény ezek—

nek az iskoláknak 1950—re előírt.

1949—ben 864 főiskola működött. A fő—

iskolai hallgatók száma, idevéve a magán—

tanulókat is, elérte az 1,128.000—et, ami 316.000—rel haladja meg a főiskolai hallga—

tók háborúelőtti létszámát. A technikumo—

kon és egyéb szakirányú középiskolákban tanulók száma, beleértve a magántanulókat is, 1,308.000—re rúg, tehát 333.000—rel haladja meg a háborúelőlti létszámot.

A népgazdaságban foglalkoztatott fó—

iskolát és technikumot végzett szakembe—

rek száma 1949—ben nagyobb volt, mint 1948—ban, és 68%—kal volt több, mint a háború előtt, 1940—ben.

A tudományos kutatóintézetek száma 1949—ben —— 1940—bez viszonyítva ——

másfélszeresére emelkedett, az ott foglal—

koztatott tudományos dolgozók létszáma pedig közel kétszeresére.

1949—ben új építkezések és kibővítések révén a kórházak befogadóképességét 38.000 ággyal bővítették, e mellett jelentékenyen növelték a kórházakban és szülőotthonok—

ban a szülőágyak számát. Az orvosok

száma 1949—ben 26.000—rel volt több, mint 1948-ban. Emelkedett a falusi orvosi rendelők, egészségügyi és szülészeti segély- állomások száma is.

A kórházak 1949—ben jelentékeny meny—

nyiségű új orvosi műszereket és gépeket kaptak.

Az állami üzemek és intézmények, vala—

mint a helyi szovjetek és a lakosság állami hitel segítségével 1946—tól 1949—ig több mint 72 millió m2 lakóteret épített és állított helyre. Ezenkívül a falvakban négy év alatt felépítettek és újjáépítettek 2.3 millió lakó—

házat.

1949—ben nagy munkálatokat végeztek a közüzemek újjáépítése és felépítése, a Városrendezés és a munkástelepek építése vonalán. 1946—tól 1949—ig összesen 185 vlzvezete'khálózatot építettek és állítot—

tak helyre a városokban és a munkás—

telepeken, és 27 városban vezették be a villamos— és trolleybusz közlekedést. Nagy munkálatokat végeztek a gáznak a laká—

sokba való bevezetése, a városi utcák s terek kövezése és aszfaltozása, parkok, sugárutak és terek létesítése tekintetében.

X.

A nemzeti jövedelem és a lakosság jövedel—

mének növekedése

A Szovjetúnió nemzeti jövedelme, össze-

hasonlító árakon, 1949—ben 17%—kal emel—

kedett 1948—hoz viszonyítva és 36%—kal volt több, mint a háború előtt, 1940-ben. ' _ A nemzeti jövedelem emelkedése lehe- tővé tette, hogy jelentékenyen meg—

javítsák a munkások, a parasztok és az értelmiség anyagi helyzetét és biztosítsák a szocialista termelés további kiterjesz—

tését a városokban és a falvakban.

A Szovjetúnió lakossága anyagi hely- zetének javulása kifejezésre jutott a munkások és tisztviselők munkabérének emelkedésében, továbbá a parasztság -—

mind a társadalmi tulajdonban lévő kolhozgazdaságból, mind pedig a ház- táji és személyes gazdaságból szár—

mazó —— jövedelmének növekedésében. A két ízben végrehajtott s a közszükségleti—

cikkekre vonatkozó árleszállitás eredmé- nyeként—jelentékenyen emelkedett a mun—

kások és tisztviselők reálbére, és jelenté- kenyen csökkentek a parasztoknak az iparcikkek vásárlására forditott kiadásai.

Ezenkívül a lakosság 1949-ben —— a megelőző évekhez hasonlóan —— a munká—

sok és tisztviselők társadalombiztosítási juttatásaiban és segélyeiben is részesült az allam költségére, és ugyanígy nyugdíjat, ingyenes és kedvezményes áron; szana—

tóriumi és üdülői, valamint gyermekintéz- ményi beutalásokat, sokgyermekes anyák- nak és egyedülálló anyáknak nyujtott segélyeket, ingyenes orvosi segélyt, in—

gyenes oktatást és a szakmai képzettség ingyenes fejlesztését, tanulói ösztöndíja—

kat és egész sor másfajta juttatást és kedvezményt kapott. Ezenfelül minden munkás és tisztviselő fizetett szabadság- ban részesült az állam terhére, amely- nek tartama nem volt kevesebb két hét—

nél. Számos szakma dolgozói pedig még hosszabb szabadságokat kaptak. A lakos—

ság 1949—ben, az említett juttatások és kedvezmények révén, több mint 110 milliárd

;ubell kapott az állam terhére, tehát közel háromszor annyit, mint 1940—ben.

A munkások és tisztviselők jövedelme,

összehasonlító árakon és egy dolgozóra

számítva, 1949—ben 12%—kal volt magasabb, mint 1948-ban és 24%—kal haladta meg az 1940. évi jövedelmet.

A parasztság jövedelme, összehasonlító árakon és egy mezőgazdasági dolgozóra számítva, 1949—ben 14%—kal volt magasabb,

mint 1948—ban és 1940—hez viszonyítva

30%—kal növekedett.

Forrá- : Pravda, 1950 január 18.

BULGÁRIA

Az állami tervbizottság jelentése—

az 1949. évi terv teljesítésérőll)

A Statisztikai

szerint az ipar, a mezőgazdaság, a szálli—

tás, az üzemépítkezések, a kereskedelem, a munkaerő és a termelékenység, a nép—

művelés, a kultúra és az egészségvédelem 1949. évi állami népgazdasági tervének teljesítését a következő adatok jellemzik :

I.

Ipar

Az 1949. évi ipari termelési tervet 107%—ra teljesítették, a vállalatok által az

előirányzott termelésen kívül végzett

termelés pedig 3%-kal növekedett, azaz az 1949. évi ipari Össztermele's az előirány- zattal szemben 1 10 %—kal növekedett. 1948—

hoz viszonyítva a termelés 30%—kal emel—

[fedett.

Az egyes fontosabb termelési ágak a tervet a következőképpen teljesítették:

a) Ipar ... 108

b) Bányaipar ... 115

:) Villamosenergiatermelés ... 96

A különböző iparágakban a tervtelje— sit—és a következő volt:

1. Kohászat ... 107

2. Gépipar ... 3. Fémi'eldolgozóipar 4. Elektromosipar . 5. Vegyipar ... . . . 0. Ép tőanyagipar ... 118

7. Por-cellán—fajenceipar ... 100

8. Úvegipar ... . . . 110

9. Gumiipar ... 115

10. Fafeldolgozóipar ... 124

11. Textilipar ... 105

12. Pa *iripar ... 130

_ 13. Bőripar ... . 88

14. Lábbeliipar . . ... 145

15. Szőrmeipar ... 113

16. Élelmiszeripar ... 104

17. Fakitermelés ... 122

, A fontosabb iparcikkek termelése 1949- ,

. ben 1948—hoz viszonyítva a következő volt:

1949. év 1948 szá- zalekában 1. Villamosenergia 2. Kőszén ... 3. Szerszámgép ... 148

4. Mezőgazdasági gép ... 179

5. Elektromótor ... 355

6. Cement ... 130

7. Ablaküveg . . ... 130

8. Gerenda ... 139

9. Deszka ... 119

10. Gépkocsiabroncs ... 215

11. Facipő és gumisaru. . 107

12. Gumi- és nemezeipő . 155 13. Pamutszövet ... 110

14. Gyapjúszövet ... .. 120 ') Rövidített közlemény. ( A szerk.)

90

Főigazgatóság adatai!

I I.

Mezőgazdaság

A kormány a szárazság ellenére'biZ—"L'V'V tosította a lakosság normális ellátását.; ,

A tavaszi növények vetéstervének tel—r jesítése 1949—ben 1948-hoz viszonyítva a következő volt: dohány 136%, cukor- répa 109%, napraforgó 121 %, kukorica 108%, gyapot 121%, olajlen 352%, stb.

A dohánytermelés 1948—hoz viszonyitva 170%, a tök és a széna 122 %, abab 109%, az olajlen 139%, a gyapot 106%, amat—

len 129%, a hagyma 109%, a burgonya 131 %, a zöldpaprika 112 %, a paradicsom 113%, az egyéb zöldség és főzelékiélék 120%, a zöldségmagvak 163%, a szölö

termelése 123%. '

1949 őszén, 1948 őszéhez viszonyítva, a gabonanövények vetése 117%, a takar—- mánynövényeke' 107%, az olajnöaényeké 156% volt. Az őszi mélyszántás negyedévi tervét 440%—ra teljesítették 1948—hoz vi—

szonyílva.

1949—ben a mezőgazdaságban a szövet—

kezeti szektor komoly sikereket ért el. A

,,TKZSz"—elc2) száma az 1948. évi 1.100—ról

1949-ben 1.601—re növekedett. A megművelt

föld ezekben az 1948. évi 2,923.805 ha—ral szemben 1949—ben 5,537.800 ha—ra növe- kedett. A fontosabb mezőgazdasági növé—

nyek hektáronkinti átlagos terméshozama a magángazdaságok terméshozamát jelen—

tékenyen felülmúlta, —— így a búzá'é 11 %—kal, akukoricáé 12%—kal, a napra—

forgóé 10%—kal. ' _ ,

Az év végéig a ,,TKZSz"-ekben működő 7

állattenyésztő gazdaságok száma a tervben előírt 1.500—zal szemben elérte az 1.527—et, a szövetkezeti gazdaságok száma a terv—

ben előírt 1.700 helyett az 1.766—01, a ,,DZSz','—ek3) száma pedig a terv szerinti 82—vel szemben a 91—et.

A háziállatok —— főleg a tehenek, a serté—

sek, juhok és szárnyasok —— száma a szö—

vetkezeti szektorban (TKZSz, DZSz és az állattenyésztő gazdaságok) 1949 vé—

gén 1948 végéhez viszonyítva a követ——

kezőképpen növekedett: a teheneké 9.526—ról 19.168—ra, a sertéseké 34.036—ról 82.197—re (ebből az anyasertések száma 10.237—ről 17.109—re), a juhoké 324.189—ről, 720.894—re és a szárnyasoké 76.462-1'61 146.919—re.

Az ,,Míl'Sz"4)—ek száma az 1948. évi 71—ről 1949—ben 86—ra növekedett.

') A Bolgár Tarmelőszövetkezetek nevének rövid! "-

tése._( A szerk.)

') Állami gazdaságok. (A szerk.)

') Gép- és traktor-állomások. ( A szerk.)

A traktorok száma 1949-ben az 1948., évihez viszonyítva 982—vel növekedett.

.A traktorállomány teljesítőképessége, ló- erőben kifejezve, 1949—ben 22.062 lóerővel növekedett 1948—hoz képest. A gépállo—

mások traktorállománya által végzett munka (számításbavéve a talaj minőségét) 1948—ban 6.675 hektár volt, 1949-ben

pedig 11.750 hektár. *

III.

Szállítás

Az áruforgalom tervét a szállítás min—

den fajtájára (vasúti, vízi, gépkocsi és légi) vonatkozóan 1949—ben együttesen 107%-ra teljesítették, az 1948. évhez viszonyított emelkedés pedig 28% volt.

Az áruforgalom tervét 1949—ben a vasúti szállításban 115%-ra, a Vízi szálli—

ltásban 64%—ra és a gépkocsiszállílasban 170%—ra teljesítették.

] V.

Uzemép ttkeze's

Az üzemépítési terv teljesítése 1949—ben 123% volt, az 1948. évi teljesítéshez viszo- nyítva pedig 145%.

Az 1949. évi beruházási terv telje—

sítése a népgazdaság fontosabb ágaiban a következő volt:

1. Ipar ...

Ebből:

villamosítás gátépítés bányászat feldogozóipar 2. Mezőgazdaság 3. Szállítás

...

...

...

Az év folyamán befejezte]: és üzembe—

helyeztek 5.104 létesítményt, amelyek közül 219 fontos gazdasági és kulturális jelentő—

ségú', ezek: ipartelepek, munkáslakótele- ,pek, új vasútvonalak, lakóház-tömbök, stb.

V.

Kiskereskedelmi áruforgalom

A kiskereskedelem 1949. évi tervét 98%-ra teljesítették, míg az általános áru—

forgalom 1949—ben, 1948—hoz viszonyítva, 14%—kal növekedett. A lakosság által fogyasztott cikkek forgalma 1949-ben, 1948-hoz viszonyítva, a következőképpen

növekedett: a cukoré 32%—kal, a cukrá- szati készítményeké 184%—kel, a húsé 30 %—

kal, a tojásé 68%—kal, a friss zöldség—

féléké 26%—kal, a burgonyáe 88%—kal', a :szappané 36%—kal.

A tervteljesítés társadalmi szektoron—"* '

kint a következő: az állami szektorban*

161 %, a szövetkezeti szektorban 87%.

VI.

A munkások és tisztviselők számának nőve—

kede'se és a munI-zatern'zelékenyse'g emelkedése 1949—ben a munkások és tisztviselők száma a népgazdaságban, 1948—hoz viszo- nyítva, 81.000-rel növekedett, ebből egyedül az iparban 36.800—zal.

Az országban végleg megszűnt a munka—

nélküliség.

Az ipar munkatermelékenysége 1949—ben 11 %—kal növekedett 1948—lwz viszonyítva, ebből a feldolgozó _iparé 13%—kal, a há—

nyászaté 19%—kal, az elektromosiparé 5%—

kal, a vasúti szállításé 8%—kal.

VII.

Népművelés, kultúra és egészségvédelem 1949—ben 306 új tanintézet nyílt meg.

A tanulók együttes száma valamennyi tan—

intézetben, (főiskolák nélkül) elérte az 1,156.700—at, vagyis 11.400-zal volt több,

%mint 1948—ban, az 1943—44 tanévhez vi-

szonyítva pedig 83.700 fővel emelkedett.

Igen nagy mértékben növekedett az is—

kolánkívüli és a szakmai képzés.

1949-ben a szakmai középiskolákat 9.780 szakember hagyta el, vagyis 58%-Ical több, mint 1948-ban.

A főiskolák hallgatóinak száma a távol—

lévő hallgatókkal együtt 38.362 volt. A hallgatók száma az 1944. évivel összehason- lítva több mint kétszeresére növekedett.

A rádióerősítő—berendezések száma 1948. évihez viszonyítva csaknem három—

szorosára növekedett. A rádióvevőkészü—

lékek száma az 1948. évi 201.866—ról 1949.

évben 210.549—re növekedett, a rádió—

vevőállomásokkal együtt pedig 235.825—re;

ezek közül 68.122 falun van.

A filmszínházak száma az 1948. évi 411—ről 1949—ben 586—ra növekedett, ezek közül 392 van falun. A vándorfilmszin—

házak száma az 1948. évi 64—ről 1949 folyamán SG—ra növekedett.

Az egészségügyi intézmények hálózata jelentékenyen kibővült és a bennük lévő ágyak száma 1949—ben 3.536-tal növeke—

kedett az 1848. évihez viszonyítva; az ágyak * számának növekedése különösen jelentős a szülőotthonokban és a tuberkulózis-elleni egészségügyi intézményekben.

Forrás: Rabotmeseszko Djelo, 1950 február 7., 1. old.

Statisztikai Szemle

szerkeszsösfégü ?"

CSEHSZLOVÁKIA Az Állami Tervhivatal jelentése

az 1949. évi terv teliesitésérőll) Az ötéves terv első évének a tervét a

következőképpen teljesítették :

Az ipari termelési lerv teljesítése

1949. évi tervteljesités a terv százalékában

Bányászat ... . 101 Energiaipar ... 102 Kohászat ... . . 102 Fémfeldolgozóipar 102 Vegyipar ... . . 103 vegipar ... 95 Épiiőanyag— és kerámiaipar 101 Papiripar ... 100 Faipar ... 103 Textil- és ruházati ipar . .. 106 Bór— és gumiipar ... 104 Grammoi'on- és filmipar . . . 99 Összesen (élelmiszeripar nélk.) 103 Élelmiszeripar ... 98 Együtt ... 102

Az ipari tervet—az élelmiszeripar nélkül

—— 103%—ra teljesítették, tehát kedvezőbben, mint a kétéves gazdasági terv mindkét évében. A termelőeszközöket gyártó ipar a tervet 102%—ra, a fogyasztási cikkeket gyártó ipar 103%—ra teljesítette. Csupán az üvegipar nem teljesítette a termelési tervet (lemaradás 5%), mert itt az év folyamán megváltoztak az eredeti érté—

kesítési feltételek.

Azok a termékek, melyekben 1949—ben a tervet túlteljesítették, a következők:

koksz, vasérc, kőolaj, villamosenergia, nyersvas, acél, hengerelt fém, öntvények, villanymótor, autóbusz, mótorkerékpár, esztergapad, rádióvevőkészüiék, mező—

gazdasági gépek, műtrágya, cement, gyap- júfonal, pamut- és lenszövet, harisnya, férfiöltöny, női és gyermekruha, munka- ruha, férfi— és női fehérnemű, lábbeli, búza— és rozsliszt, szárazsütemények, vaj,

cigaretta, stb.

Az ipari termelés növekedése

Az ipari termelés volumene 1949—ben iparágankint a következőképpen növe—

kedett 1948—hoz viszonyítva:

1949. évi index

(1948 : 1 00)

Bányászat ... 103 Energiaipar ... . . 110 Kohászat ... 109 Fém feldolgozóipar 112 Vegyipar ... 1 08 vegipnr ... 1 05 Épltőanyag- és kerámiaipar. ! 01 Papiripar ... 106 Fa ipar ... 1 02 'l'ex til— és ruházati ipa . . 1 07 Bőr— és gumiipar ... . . 108 Élelmiszeripar ... 1 13 Összesen ... 108 ') Rövidített közlemény. ( A szerk.)

92

19l9-ben az ipari termelés az előző évhez—'

viszonyítva 8%—kal emelkedett. Ezzel az

ipar —— az élelmiszeripar nélkül ——"— a háborúelőtti színvonalat 13.6%—ka1, azr

egész ipar pedig 11.5%—kal szárnyalta túl.

Az elmúlt évvel szemben 1949—ben az, egyes cikkekben a termelés a következő—- képpen emelkedett: barnaszén 12%,_

koksz 18%, villanymótor 5%, telefon- készülék 29%, nitrogénműtrágya 8%, műfonal 20%, üveg 3%, cellulóze 7%, papír 6%, pamut— és gyapjúfonal 10%V stb.

A termelés megjavításához és gazda- ságossá tételéhez nagymértékben hozzá—

járultak a dolgozók újító javaslatai. 1949- ben az újítómozgalom jelentősen kiszéle- sedett: összesen 110.000 újító javaslatot nyujtottak be és ezekkel 3 milliárd cseh,;

korona megtakarítást értek el. A siker el—

éréséhez a technikai tudományos kutatás is hozzájárult, amely 1949-ben számot kérdéssel foglalkozott, és számos problé-

mát meg is oldott.

A termelő erők fejlődésének terén új és döntő tényezőként lépett fel a szocialista munkaversenymozgalom és az élmunkás- mozgalom további kiszélesedése, amely—

nek erős lendületet adtak a Csehszlovák Kommunista Párt történelmi jelentőségű?

IX. kongresszusa, továbbá a II. Szak—

szervezeti kongreSSzus, Sztálin generalisz—

szimusz és a köztársasági elnök születés—

napjára rendezett élmunkás—műszakok és hetek. Mindezzel megteremtették az ötéves, terv második évi feladatainak sikeres—

teljesítéséhez szükséges előfeltételeket.

Mezőgazdaság, élelmezés és erdőgazdaság A mezőgazdasági össztermelés túlszár- nyalta az 1948. évi termelést.

A gabonaneműek termése 9.6 %—ka1 volt magasabb az 1948. évinél, éspedig a búza—

termés 8.9%-kal, a rozstermés 15.10/o-kal, az árpatermés 14%-kal, a zabterméa 6.8%—ka1. A búzatermés az 1949. évi tervvel szemben 106%-ot, a rozstermés 116.3%—ot, az árpatermés 93.1%—ot és a zabtermés 105.9%—ot ért el. Az olajos;

magvak terméseredménye 1948—hoz viszo- nyítva 25.4%-ka1, a tervvel szemben 4.7%—kal növekedett. A többi ipari növé—

nyeknél az 1949. évi tervet nem teljesí- tették (ez vonatkozik a burgonyára, cukorrépára és komlóra) azért, mert egyrészt nem érték el a tervezett vetés- területet, másrészt mert a kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében csök- kentek az átlagos hektáronkinti hozamok,

A szarvaSmarhaállamányt szabályozó ter—

vet 1949 december 31—ig 8.2%—kal tel- jesítették túl, a szarvasmarhaállomány 1'948—hoz viszonyítva 13.2%—kal emel—

kedett. A sertéseknél az 1949. évi terv teljesítése 113.3%, az állomány 1948-hoz viszonyitva 27.8%—kal emelkedett. A szárnyasállományt szabályozó terv telje—

sítése 107.8%, az állomány növekedése 1948-hoz viszonyítva 5.1 %. A tehénállo- mány csupán 97.9%—át éri el a terv által meghatározott állománynak, a kocaállo—

many pedig 100.1%—át teszi ki. A juh- állományt szabályozó terv teljesítése 103.7%.

1949—ben az egységes mezőgazdasági szövetkezetek már elkezdték működésüket.

A csehszlovák állami gazdaságok 1949 folyamán további mezőgazdasági terüle- teket vettek át, úgyhogy területük két—

szeresére növekedett és az ötéves terv második évének elején az egész mező—

gazdasági terület 6%—át művelik meg.

4.9%—kal túlteljesítették a szarvasmarha—

(heleértve a tehén-) állományt szabályozó tervet és 19.1%-kal a sertésállományt szabályozó tervet. A szocialista nagy—

üzemi termelés előnyei már 1949—ben világosan megmutatkoztak azzal, hogy átlagos tejhozamuk az egyéni gazdál—

kodást folytató parasztgazdaságokkal szemben 38%—kal emelkedett. 1949—ben hatalmasan fellendültek a nagy sertés- hízlaldák, elsősorban a csehszlovák állami gazdaságokban, és már 1949-ben ezek szolgáltatták a sertéshús 20%—át.

Az állami gépállomások a tavaszi mezei munkák, az aratás és az őszi munkák alkalmával kétszer akkora földterületet műveltek meg, mint 1948-ban. 1949—ben az egy traktorra eső átlagos teljesitmény is emelkedett.

A mezőgazdasági munkálatok fokozott gépesítését a mezőgazdasági gépek terv—

szerű előállítása és pontos leszállítása tette lehetővé. 1949—ben a mezőgazdaság 5.500 traktort, 2.800 kévekötőgépet és 5.900 traktorvontatású ekét kapott.

A felvásárolt mezőgazdasági cikkek mennyisége 1949-ben (a cukorrépa kivé—

telével) általában magasabb volt, mint 1948-ban éspedig:

1949. évi index (1948 : 1 00) Gabonaneműek ... 1022 Olajosmagvak ... 178.0 Burgonya ... 93.0 (lukon-répa ... 96.9 Marhahús ... 1093—

Sertéshús ... 1923 Tej ... 121.7 Tojás ... 133.8

A tervgazdálkodás, a Szovjetúnió segít—

sége, amely gabona—, takarmánynemű, hús- és tejszállitmányokban nyilvánult meg, továbbá a munkásosztály és a parasztság közötti szövetség megszilár—

dulása az élelmiszer szabadpiac tovabbi kiszélesítését és a jegyes élelmiszerfor—

galom részbeni megszüntetését tette le—

hetővé. '

Az erdőgazdasági tervet egészben 110.5%—

ra teljesítették, afakitermelési tervet 23 %—

kal, az erdőfelújítási tervet 8%-kal, az erdősítési tervet 13%-kal és a facsemeték ültetésének tervét 10%—kal teljesítették túl. A vízgazdálkodási erdősítési terv teljesítése 104% volt, és jelentős mérték—

ben túlszárnyalták a védősávok létesi—

tésének tervét.

Közlekedés

Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése, valamint a Szovjetúnióval és a népi demokratikus államokkal lebonyolí- tott külkereskedelem kibővülése jelen- tősen megnövekedett feladatok elé állí- tották a közlekedést. Ezeket a felada—

tokat a legfontosabb területeken teljesí—

tették. .

A vasúti szállítás a leheráruszállítási tervet 6'%-kal, az áru—tonnakilométer-tervet a mozdonyok gazdaságosabb kihasználása mel—

lett pedig 20%-kal teljesítette túl. A sze—

mélyszállítás évi tervét 115%-ra teljesi- tették. 1948—hoz viszonyítva a vasúti áruszállítás súlyban 13 %—kal, áru—tonna—

kilométerekben 14%-kal, a személyszállí—

tás pedig a szállított személyek számát

illetően 4%-kal emelkedett.

A villamosok a tervet a szállított sze—

mélyek számát illetően 102 %—ra, az autóbuszok 124%—ra teljesítették. Az or—

szágúti forgalom terén egy egész sor új autóbuszvonalat létesítettek, melyeknek együttes hossza 14 %—os növekedést jelent.

A szállított személyek számát illetően az évi tervet 28%—kal teljesítették túl. Az országúti teherszállítás a tervet a szállí—

tott áru mennyiségét tekintve 123%—ra, áru—tonna-kilome'terekhen pedig 114 %—ra teljesitette.

A szocialista szektor az év folyamán tovább erősödött, különösen az országúti forgalom területén, ahol a Csehszlovák Autóforgalom átvette a személyszállítást, amelyet eddig magánvállalkozók bonyolí- tottak le, és átveszi a teherszállítást.

93

Építőipar

Az. építőipari termelés 1949—ben 1948—

hoz viszonyitva folyó árakban egyhar—

maddal emelkedett. A tervet, amelyet 1949 közepén még íelemeltek, pénzértékben kifejezve, 102%—ra teljesítették. 1948—hoz viszonyítva, amikor a tervet nem egészen 85 %—ra teljesítették, ez lényeges haladást jelent. Az építőipar ugyanis az ötéves terv elsö évébe már a szocialista szektor túl—

súlyával lépett be, amely ebben az évben 94%—kal részesedett az építőipari termelés nyers értékében. A Csehszlovák Kommu—

nista Párt Központi Bizottsága 1949

* márciusi határozatának végrehajtása lé—

' nyegesen emelte az építőipari alkalmazot—

tak , politikai öntudatát, megvetette a szocialista munkaverseny— és az élmunkás— _ mozgalomnak az alapjait, ami lehetővé tette az új munkamódszerekre való át—

térést. Az ötéves terv második évében tiz—építőipari termelés előirányzott 41 %—os növekedésének előfeltétele az építőipari termelésnek kisebb számú építkezésre való összpontosítása, hogy ilymódon megakadályozzák a termelőeszközök szét—

forgácsolasát és az építkezési határidők lényegesen lerövidüljenek.

A dolgozók—. számának növekedése és a munka termelékenysége

1949—ben, az ipari foglalkoztatottsáy (be—

leértve az élelmiszeripart) 75.000 fővel, az építőiparban az első három negyedév átlagá—

ban 51.000-rel és a mezőgazdaság szocialista szektorában 43.500-zal növekedett. A bel—- kereskedelemben 93.000-1'el emelkedett az

államosított és szövetkezeti vállalatok af-

, kalmazottainak a létszáma. Ennek meg'- felelöen csökkent az alkalmazottak lét- száma a magánkézen lévő belkereskedelmi?

ben. Hasonlóképpen a mezőgazdaságban lenyegesen megnövekedett a szocialista szektor dolgozóinak létszáma,, mig a

magánszektorban számuk csökkent. Az

állami gazdaságok dolgozóinak létszáma az év folyamán 40.500-zal, a Mezőgazdasági

Gépesitő Koepont dolgozóinak létszáma pe—

síg az év második felében 3.000-rel növe—

kedett. Jelentős csökkenés állott be a kisiparban, ahol a dolgozók létszáma több mint 20%—kal csökkent, e mellett azon—

ban a községi vállalatokban foglalkoz—

tatott személyek száma kétszeresére emel—

kedett. A fejlődésnek jellegzetes vonása Volt a nők foglalkoztatottságának az egész gazdaságban való növokedése. Az iparban (beleértve az élelmiszeirpart ) a foglalkoztatott nők száma 33.600—zal emel—

nu

kedett'; a legmagasabb volt az emelkedés

a textil— és ruházati iparban; az fémfeldole

gozó iparban (beleértve a kohászatot) és a cukorkaiparban. 1949 végén az ipar (az élelmiszeriparral együtt) 442500 nőt fog—- lalkoztatott. Az év végén a nehéziparbana foglalkoztatott dolgozók 18.5%—a, a köny—*

nyűiparban foglalkoztatott dolgozók (%%—a;

és az élelmiszeriparban foglalkoztatott dolgozók 35.4%—a volt nő.

A kapitalista országoktól eltérően, aho!

a munkanélküliség növekedik, Csehszlová—

kiában a gazdaság tervszerű kiépítése és—

fejlesztése következtében nincs munkanélkü- Iise'g.

Az ötéves terv legfontosabb feladatai—

nak egyike a munka termelékenységének rendszeres növelése. A termelékenység;

3.5%—os növekedést mutat. 1949—ben a munka termelékenysége az egész iparban, túlhaladta a háborúelőtti színvonalat, mindamellett nem hagyható figyelmen kívül, hogy növekedésének, üteme az elmúlt évben lassúbbá vált és lassabban emelkedik, mint a munkabérek.

Az 1950. évi termelési feladatok tel- jesít-éséhez a munka termelékenységének

további emelkedése szükséges. —— M íg, 1949

januárban 69.000-n versenyeztek, az én végéig a versenyzők száma már: 691.0(m-re emelkedett.

Szlovákia gazdasági fejlődése

1949-ben Szlovákia gazdasága rohamos.

fellendülésnek indult. Az iparosodás, Szine- vákia gazdasági fejlődésének legfontosabb láncszeme, gyors ütemben folytatódott.

Az ipar és energiaipar fejlesztésének mérete:?

az elmúlt évvel szemben kb. 10%-kal nöne—

kedtek. A meglévő üzemek. lényeges ki——

bővitésén kívül 14 új ipari üzemet helyez—:

tek üzembe.

Az ipari termelési tervet 105.2%_-m tel—v ies'ttették. Az ipari termeléslm 1543 folya;w mán 21.000 dolgozó kapcsolódott be, és;

evvel a szlovákiai ipari dolgozok szam——

aránya az egész állam ipari dolgozói; l'ét—

számának majdnem 14%—ára— emelkedett.

1949—ben a szlovákiai ipari termalés

értéke w első ízben —— elérte a mező—'

gazdasági termelés értékét annak ellenére, hogy a mezőgazdaság is egyidejűleg, erősen fejlődött.

A növénytermesztés IMS—hoz viszonyitva 7.5%—kal, az állattenyésztés 30;1%—kal emelkedett. Az állattenyésztés nagyobb—

méretű növekedését nagyhizlaldak fel— ' állításával érték el, amelyeknek nagy

részük volt a sertésállomány 32.4%—os növekedésében.

1949—ben lényegesen több gépet ——

főként traktort és kévekötőgépet —— szálli—

tottak le, mint az elmúlt évben. Az ipari és mezőgazdasági termelés fejlődése vissza—

tükröződött a megnövekedett szállítási teljesitményekben is. A vasúton szállított áruk tiszta tonnakilométerszáma 20.6%—kal, országos átlagban pedig 13.7%—kal emel—

kedett.

Az építőipart tervet teljesítették, és 1948—

hoz viszonyítva az építőipar termelési volu—

mene 16 %—kal emelkedett.

Szlovákiában a munkavállalók száma több mint 100.000—rel emelkedett. A külön—

böző tanfolyamokon több mint 15.000 szakképzett munkaerőt képeztek ki. A gazdaság fejlődésével egyidejűleg növe- kedett a dolgozók életszínvonala. A munkabérek és fizetések 1948—hoz viszo—

nyítva 15.5%—Ical növekedtek, az átlagos órabér pedig 8.2%-kal emelkedett. Az egy főre eső átlagos húsfogyasztás 44%—kal, a cipő— és ruhatogyasztás 70%—kal emel- kedett.

Több mint 15.000 lakás készült el, majd—

nem annyi, mint a kétéves terv két éve alatt.

Megnyitottak 196 óvódát és 345 közép——

iskolát, használatra átadtak 23 új iskolai

épületet.

Az üzemi és iskolai étkezdékhen az étkeztetés lényegesen kibővült.

Külkereskedelem

1949—ben a csehszlovák külkereskedelem teljesítette a tervben előírt feladatokat és a nyersanyagok zökkenőmentes behoza—

talával biztosította a termelés fejlődését.

Az élelmiszerbehozatal lényegesen hozzá—

járult a lakosság jobb ellátásához, a szabad élelmiszerforgalom bevezetéséhez és kiterjesztéséhez. Jelentős mértékben elősegítette a külkereskedelem fejlődését és sikereit a külkereskedelem teljes álla—

mosítása. A külkereskedelem volumeniél 1948ehoz viszonyítva 4.3 milliárddal sikerült emelni, e mellett a cseh koronában számí—

tott behozatal 39.4 milliárdra, a kivitel pedig 40.53 milliárdra rúgott.

A kivitel fokozásával az év végén sike—

rült elérni, hogy a kereskedelmi mérleg majdnem 1 milliárd cseh korona aktivával zárult, ami IMS—hoz viszonyitva szintén további javulást jelent, mert akkor. a kereskedelmi mérleg 70 millió cseh koro—

nával volt passziv.

A külkereskedelem összetétele is meg-

javult: 17%-kal több nyersanyagot és félkészárut hoztak be, mint az előző év-

ben. A készárubehozatal több mint 8%—kal

emelkedett, míg az élelmiszer— és italbehozatal 18%—kal csökkent. Az élelmiszerbehozatal csökkentése azért volt lehetséges, mert 1949-ben már nem mutatkoztak annyira a szárazság következményei, mint az elmult évben. A kivitel kedvező össze—

tétele abban nyilvánul meg, hogy a nyersanyagkivitel kb. ugyanazon a szín- vonalon maradt, mint az elmúlt évben, mig a készáru-kivitel 5.6%—kal emel—

kedett.

A Szovjetúnióval és a népi demokráciák—

kal lebonyolított forgalom jelentősen ——

5 2.3 %—kal —— növekedett, 1949-ben az;

együttes külkereskedelmi volumen 45.4%-át érte el; 1948—ban ez a része- sedés 31.5%—os volt. Nem kismértékben járul hozzá ehhez a Szovjetúnió, amelynek jelentősége külkereskedelmünkben állan—

dóan növekedik. 1949-ben a Szovjetúnió külkereskedelmünk volumenjében majd- nem 24%—ka1 részesedett az 1948. évi nem egészen 16%—kal szemben.

A pénzügyi gazdálkodás fejlődése Az! 1949. évi állami pénzügyi gazdái—s kodás a sikeres konszolidáció jegyében zajlott le. Már a háborúutáni negyedik évben biztos egyensúlyt értünk el a köz—

igazgatás pénzügyi gazdálkodása terén.

Az államháztartás felesleggel zárult.

Hasonlóképpen kedvezően alakult a szocialista szektor vállalatainak pénzgaz—

dálkodása. A termelés fokozása és a költ—

ségek csökkentése a nemzeti vállalatok nyereségének a növekedéséhez vezetett.

A fokozott termelés a költségek egyidejű csökkentése mellett a szabadpiaci árak fokozatos csökkentését teszi lehetővé.

Ezek a kedvező eredmények a pénz——

piacon is megmutatkoztak. Lényegesen emelkedtek a tolyószámlabetétek, ame—

lyek a betétkőnyvi betétek emelkedésével együtt megkönnyítették a gazdaság fej—*

lesztésének finanszírozását. Ennek követ—

keztében 1949—ben csökkentek azok a hitelek, amelyeket a Nemzeti Bank (Jegy—

bank) nyujtott a gazdaságnak és kevesebb lett a bankjegyforgalom is, 6.6 milliárd cseh koronával.

98

)

^Az életszinvonal emelkedése _

A termelési terv kedvező teljesítése

folytán tovább emelkedett a dolgozók élet-

színvonala.

Az ipari termelés további növekedése és a mezőgazdaság tervszerű fejlődése, a Szovjetúnió segítsége és a népi demokra- tikus államok gazdasági együttműködése lehetővé tették a piacnak fogyasztási cikkekkel való jobb ellátását, a fontos árufajtáknak a kötött gazdálkodás alóli

fokozatos felszabadítását és a szabadpiac

kiterjesztését. A textilneműek, a lábbelik és az egyes élelmiszerek részben 1949 januárja óta, más élelmiszerek 1949 februárjában szabadultak fel. A fogyasz—

tási cikkeknek nagymértékű további fel—

; szabadítását októberben hajtották végre;

ekkor vált teljesen szabaddá a kenyér, liszt, sütemény, burgonya, stb, Ezenfelül

lehetségessé vált a szabadpiaci árak

(lényeges leszállítása, mégpedig júniusban, októberben és decemberben és végül 1950 január 1— én. Mindezen intézkedések révén jelentős módon javult és javul továbbra is a dolgozók pénzjövedelmeinek reál—

értéke, vásárlóerejiik pedig lényegesen emelkedett.

Az életszínvonal emelkedése elsősorban a magasabb élelmiszer— és egyéb közszük- ségleti cikkek fogyasztásában nyilvánult , meg. 1949-ben rendszeresen javult az vélelmiszerellátás. 1949-ben az egy lakosra eső átlagos élelmiszerfogyasztás a fő (élelmiszerfajtákat illetően (az önellátók '

nélkül) 1948-hoz viszonyítva a következő

wolt :

1949. évi Index

(1948 : 100)

Tej ... 135

Tojás ... 124

Va] ... 208

Növényi zsir ... . . 81

Hús ... . 127

Cukor ... 116

Búzaliszt ... 144

Rozsllszt ... 103

Sör ... 117

A terv szerinti fogyasztásnál a tényleges fogyasztás a vajnál 7. 5%——,kal a növényi zsírnál 8%kal, a tojásnál pedig 29%—kal volt magasabb. A liszt- és tejfogyasztás a tervezett szinvonalon mozgott.

1949—ben több mint másfélmillió gyer—

.meket vizsgáltak meg, és több mint 1 millió (gyermeket oltottak be gümőkór ellen. A csecsemővédő— és tanácsadóintézetek szá—

ma, amelyek a csecsemőhalandóság elleni

496

harc legfontosabb eszközei, 13 %—kal növe-

kedett;

mények száma pedig—több mint a félévek

a szülöotthonokban az ágyak száma

10%—kal, a bölcsődékben és tejkonyhák- ban 20%—kal emelkedett. A Biztosító

Intézet rendelőinek száma 37 %—kal, az üzemi rendelők száma az iparban és

közlekedésben pedig 35 %—kal növekedett. '

Az állami biztosítás terhére a gyógyfürdők- ben 19%—kal több beteget kezeltek. A kórházakban és egyéb kezelőintézetekben

5.000 új ágyat állítottak be.

Folytatódott iskoláink további terv—

szerű szervezése és kiépítése. Az egész—

napos napközi otthonok hálózatának ki—

szélesítése folytán a dolgozó asszonyok 17.213 gyermekét helyezhelték el, e mellett a napközi otthonokban elhelyezett gyermekek száma 17.740-nek növekedett.

A tanulóknak a III. fokú iskolákba való

felvételénél előnyben részesítettük a mun—

kás— és szegényparaszti családok tehet- séges gyermekeit. A dolgozó néphez hi új értelmiség nevelésére 1949—ben foko—

zatosan 26 tanfolyamot szerveztek, ame—

lyek a dolgozókat a főiskolák látogatására készítik elő.

A bőlcsődékben a gyermekek száma 30%—kal, a mezőgazdasági menhelyeken 38%—kal, az állandó menhelyeken 28%-kal

növekedett. Az étkeztetésben részesülő '

gyermekek száma az iskolákban 20%-kal emelkedett, úgyhogy az iskolát látogató gyermekek 41%—a részesült étkeztetésben.

Az üdülésre küldött gyermekek száma 10%—kal emelkedett.

A könyvtárak száma 2.6%—kal, a kö- tetek száma 23.1 %—kal, az olvasók száma 64%—kal, a kikölcsönzött könyvek szá—

ina 37.6%—kal emelkedett.

A filmszínházak száma Csehszlovákiá—

ban az ötéves terv első éve folyamán 14.4 %—kal emelkedett. Az elkészített rövid

filmek száma 1949—ben 40%—kal, vagyis

105—ről 147-re emelkedett.

Az együttes mérlegből az következik, hogy a Gottwald elvtárs által kezdeménye—

— zett ötéves terv első évét sikerrel fejezték be.

Az elért eredmények az ötéves terv második éve megnövekedett feladatainak

a teljesítéséhez kedvező feltételeket te—

remtettek.

Forrás : Rudé Právó, 1950 február 19.. 1. és 7. old.

a terhességi tanácsadó intéz—* ; ,