A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE A NÉPGAZDASÁGI TERV TELJESlTÉSÉNEK
1952. ÉVI EREDMÉNYEIRÖL -
A népgazdaság fejlődését, valamint a dolgozók anyagi és kulturális
szinvonalának emelkedését 1952Éen a következő adatok jellemzik.— Ipar
A gyáripar 1952. évi teljes termelési tervét 100,7%—ra, ezen belül a nehézipar 99,8%—ra, a könnyűipar lOl,4%*-ra, az élelmiszeripar 103,10/o-ra
teljesítette. ,.
A gyáripar 1952-ben 23,6 % —kal termelt többet, mint 1951—ben. A nehéz;
ipar termelése 33,8%'—kal, a könnyűiparé lO,5"/o-kal, az élelmiszeriparé 16,l%—kal haladta meg az előző évit. A nehéziparon belül az emelkedés a bányászatnál 25,00/o, a kohászatnál 20,1%, a gépgyártásnál 35,9%, az építő—
anyagiparnál 19,6%, a könnyűiparon belül a textiliparnál 8,6 %, ra ruházati iparnál 17,90/o volt,
Az egy-es minisztériumokhoz tartozó iparvállalatok az 1952. évi ipari termelési tervüket a következőképpen tel jesítet—ték:
Minisztérium * tew%3?3§ifégi%a
Bánya- és energiaügyi minisztérium —— '— -— — —— lOl,2 Kohó— és gépipari minisztérium —————— 100,6
Középgépipari minisztérium — ___ ————— 91,9 Könnyűipari minisztérium ——————— 101,4 Élelmiszeripari minisztérium -—- —— —— —— —— —- — 103,0 Epitőanyagipari minisztérium —- — _ —— —— —— —— 101,8 Közlekedésügyi minisztérium iparvállalatai __ —— —— 99,4 Helyi ipar minisztériuma ———————— 105,4
* _ A helyi iparhoz tartozó állami vállalatok termelési tervüket 104,30/o—ra teljesítették; 93,8%;kal termeltek többet, mint az előző évben. , ,
' Az ipari termelőszövetkezetek évi termelési tervüket lO9,10/o-ra teljesí—"
tették; — termelésük az 1951. évinek 211,2 % —a.
A fontosabb iparcikkek termelése az 1952. évben 1951. évhez képest a
következőképpen alakult: L
1" _. 5-4
4 f' , TERVJELENTES'
1932. évi termelés ,
Cikk megnevezése * az 1951. évi
. lar-melós (x)—ában
Szén _ M —— _ —— _.._ _ — _— —— w ". 1228 Villamosenergia —— —— — __ —— — "_ —— 4 1193
Acél _- _ _— _— W .— L __ —— _— —— m 1131 Vasöntvény —— —— —— —— — —— _ —— —— W —— 126]
Hengerelt rudacél — _— —— _ —— —— —— —— 1256 Hengerelt idomacél -—— —— _— —— —— me _ _ m 1130 Esztergagépek _— —— __ _ —— —— —— — — —— _ 108,4
A Mozdony —— —— w— — —-— ———— m- — -— — — __ gú) ,
vasúti [teherkocsi ; —— -— _ — — — ar _ _— 1125"
Tehergépkocsi —-— —— —-— —— —— —— _— _ —— —— 1663 Diesel-motor —— —— —— _— — _ — -— —— —— 129,4 Gépolaj és motorolaj — —— —— —— —— —— —— ———' 130,7 Tehergépkocsiabroncs-köpeny —_ Ú —— —— —— M. 1348 Tégla —-— —— — —— M —— —— —— —— — m— —— 1269 Mész —— —— —— —— — -— w —— _ —— —— _— 1133 Cement _ — —— u —— _— __ '— M M —- 1115
Tűzállóanyag ._. —— ,.— —— —_— — —— ———— -——— —— 120,1 "
Motorkerékpár —— —— —— ——— —— _— _ —— —— ; 106,1 ,Kerékpár ——- __ _ —— —— — —— " m —— 117,s
Rádióvevőkészülék —— —— — _ _; _ a, z. 1283
Varrógép _ —— —— —— — — —' —— —— —— m noe
Pamutszövet —— ——- —— _— _ W _ __ _ M 1043 Selyemszövet _— __ m —— — ? w— —— M —— l04§
Len— és kenderszövet — — __ "j— —— w— —— — 107,4 Bőrcipő —— — _ .— — ——— —— —— —— —— l15 2 Liszt — —— _ —- —— —— —— —— M- "_. ——r-4— 1063 Nyershúsok, zsír és zsírszalonna __ —— _ _— -—— _— 1282 Édesipari készítmények ,— —— __, —— —— 4— M— M 1191
Szappan __ _. — —— — _— —— —— _ m 1051
Cigaretta —— —— __ m —— —— m— — _, m —— l2l ,8
Terven felül 1952—ben jelentős mennyiségű durvalemezt, szalagacélt, gőzturbinát, gyorségésű gépkocsimotort, gyalugépet, fúrógépet, növényvédő—
szert, téglát, égetett meszet, öntött üveget, kartonkészárut, flanellt, selyem- szövetet, szalonnat-élét, .kolbászárut és száraztésztát gyártottak.
A tervvel szemben lemaradás volt az acél, egyes hengerelt acélgyárt- mányok, a gőzmozdony, a traktor, a csúcseszterga, a teher- és személygép-
kocsíköpeny s néhány más termék termelésében.
Közel 35 millió tonnával több szenet termeltek, mint a múlt évben, ezzel az éves terV'É't l,3 százalékkal túlteljesítette'k, A népgazdaság egyre növekvő:
szükségletei —— e nagy eredmények ellenére —— egyes időszakokban csak
* nehezen voltak fedezhetők —— részben, mert a termelés még egyenlőtlen volt és mert a szén minősége sem volt megfelelő.
A gyáripar 1952. évben az új technika bevezetése terén jelentős ered—
ményeket ért el. Több új gyártmány üzemszerű termelését kezdték mg.
,,M
TERVJELENTES — 5
A gépgyártás számára újtípusú revolveresztergapadokat, a mezőgazdaság
számára újtípusú nagyteljesítményű lánctalpas traktorokat és négyzetes kukoricavető gépeket, a személyforgalom megjavítására trolleyzbuszokat és t'ijtípusú autóbuszokat gyártottak. Ezenkívül több új gyártmány — pl. ekszka- vátor és az egyetemes marógépek -—— prototípusa készült el,Szélesebb körben alkalmazták az iparban az új technológiai eljárásokat:
a gépgyártásban az indukciós edzést, a :bőriparban az üveglapon történő szá—
rítást és egyéb új eljárásokat. A millszekunidumos robbantással jövesztett szén aránya az 1952, év egészére nézve magasabb volt, mint az előző évben, azonban ez az arány a második félév folyamán csökkent.
A munkaigényes és nehéz munkafolyamatok gépesítése 1952. év folya—
mán —— főképpen a szén—bányászatban —— folytatódott. A szénbányászatban emelkedett a fejtőgépek, a rakodóg—épek, a szé—nkombájnok és a .kaparószala- gok száma —— de a fejlődés mértéke még nem kielégítő és a gépeket nem
használják ki eléggé.
A gyáripar összehasonlítható termelésének önköltsége 1952-ben —— elő—
zetes számítások szerint —— az előző évhez képest 42 százalékkal csökkent, de a csökkenés nem érte el a tervben előírt mértéket. '
Mezőgazdaság
1952aben a mezőgazdaság szocialista szektora erőteljesen fejlődött. Míg 1951 végén az ország szántóterületének 250/o—a tartozott a szektorhoz, 1952 végére a szocialista szektor részesedése meghaladta a 37 százalékot. 1952—ben több mint 90000 család lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára és ezzel a termelőszövetkezeti családok száma az év végén túlhaladta a 280 OOO—et.
A term—előszövetkezetekbe belépett középparasztok száma az év folyamán több mint másfélszeresére emelkedett. A termelőszövetkezetek tagjai átlag 500/o—kal több munkaegységet szereztek, mint 1951—ben.
A szocialista szektorban a jelentős eredmények mellett —— amelyek kéz—
zelföghatóan bizonyítják a nagyüzemi gazdaság fölényét a kisüzemi gazda—
V sággal szemben -_——— még számos hiányosság van. Sok termelőszövetkezet, sőt állami gazdaság, egy sor fontos növénynél az országos átlagnál alacsonyabb holdankénti termésátlagot ért el; az állatok elhullási aránya számos állami gazdaságban még mindig magas volt; az állati termékek hozama sokhelyütt alacsony. A gazdálkodásban nem mindenütt érvényesült kellő takarékosság:
a termékek önköltsége magas. Egyes gazdaságokban gondatlanul kezelték a takarmányokat, sokhelyütt nagy volt a betakarítási veszteség.
Az 1952. évi őszi mezőgazdasági munkák végzésében a szocialista szek—
,tor megelőzte az egyéni gazdálkodókat. Egészében azonban a tervhez képest az őszi imélyszántás és vetés terén elmaradás van, melynek megszüntetése az 1953. évi megnövekedett tavaszi munkák gondosabb, szervezettebb megvaló—
sítását teszi szükségessé. *
A földművelés belterjessége l952aben nagyobg volt, mint a korábbi évek—
ben. Tovább nőtt az ipari növények, különösen a rostnövények és az új' kultú—
rák vetésterülete, ugyanakkor azonban csökkent a legfontosabb ola josnövény, a napraforgó vetésterülete. Az öntözéssel művelt terület 320/o—kal volt nagyobb az előző évinél, de az 1952. évi aszály következményei azt mutatják, hogy az öntözőberendezések építését még nagyobb mértékben kell növelni.
Az 1952. év terméseredményeit kedvezőtlenül befolyásolta a tavaszi fagykár, a rendkívüli nyári aszály s .az erősen csapadékos ősznA rossz idő—
6 ' TERVJELÉNTÉS " ,
járásxkáros hatását a mezőgazdasági dolgozók munkájával részben sikerült
kiküszöbölni, de a fontos terményekből a betakarított term—és kevesebb volt,mint az előző esztendőkben.
1952—ben a mezőgazdaság gépesítése tovább fokozódott: a kombájnok száma az 1951. évinek háromszorosára nőtt, a géppel aratott terüiet kétsze—
resre emelkedett. A gépállomások 1952—ben a termelőszövetkezetek részére - másfélszer annyi talajmunkát végeztek, mint az előző évben. Bár a gépek kihasználása 1952-ben jobb volt, mint 1951—ben, a gépesítés adta lehetősége—
ket nem aknázzák ki kielégítő mértékben. Sok gépállomásnál nem kielégítő a munka minősége, ami a termelőszövetkezetek terméseredményeit kedvezőt—
lenül befolyásolta. . — _
Az állatállomány jelentősen emelkedett: a sertésállomány 190/04-kal, a szarvasmarhaálíomány 9,5%—kal. Ezt elsősorban az állami szervek széles-
körű állattenyésztési és hízlalási akciói és új takarmányozási eljárások beve—
zetése tette lehetővé. Különösen jelentős azoállatállomány növekedése a szo-
cialista szektorban: az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek állat-alfa
állománya az ország egész állatállományának mintegy 250/o-át érte él,—az_ , fh?
előző évi 13%—k.al szemben. Hozzájárult e növekedéséhez az 1951.évi jó
'takarmánytermés, viszont az 1952—es kedvezőtlen takarmánytermés az állat- _állomány növekedését hátrányosan érinti. *
' Az állami erdőgazdaságok fakitermelési tervüket lOO,3%—ra teijesítettélg,
közel 5000 holddal több erdőt telepítettek, mint az elmúlt évben. _ ' ,Közlekedés '
, A vasutak 1952. évi teherszállítási tervüket 1022 % -ra teljesítették. 19514—
hez képest a teherszállítás 260/o—kal, a' személyszállítás l,8%—kal emelkedett.
A fontosabb árucikkek közül szénből 30 % —ka'., vasércből 44,7 % —kal, hengerelt acélból 67,30/o-kal, őrleményekből 31,0%—kalszállítottak többet. mint,,1951—
ben. Az egy teherkocsira eső átlagos terhelés l951—hez képest 52 % -kal emel—
kedett, .a 100 elegytonnakilométerre eső széntogyasztás 7,5% _kal csökkent. . A teherkocsik forduló ideje a csúcsforgalom időszakában a kitűzött normát
nem érte el.
13. vízi közlekedés teherszállítási tervét 109,3 % —ra teljesítette.
A tehergépkocsik teherszállítása —részben a kocsiállomány 29,4%—os emelkedése következtében —— egy év alatt 42,9 % -kal emelkedett. —
A víllamosvasutak személyforgalma 1952—ben 5.7 százalékkal, a városi autóbuSzoké 25,7%—kal, a távolsági autóbuszoké 29,6 százalékkal haladta
meg az előző évit.
A posta fongalma l951—hez képest 18,3%—kal nőtt:
Aruforgalomm
Az árak és bérek rendezéséről, valamint a jegytendszer megszüntetéséről szóló 1951 december 1—i párt— és kormányhatározat eredményeként 1952. év , folyamán jefentősen megjavult a lakosság élelmiszer— és iparcikkellátása. Az év folyamán a kiskereskedelem húsból l7,9 % —kal, kenyérből 24.60/o—kal,
* cukorból 2,8% -kal, édesipari cikkekből'27,30/o-kal, fértic'ípőből 8;6%—kal, női
cipőből 13,1 % -kal, gyermekeirőből 28_ % '-kal, bútorból 37.8 % -kal, motorkerék—
párból 59,6 % kal, rádióból 35,4 % wkal többet adott el, mint 1951—ben *
TERVJELENTES * ' ; 7
Az év folyamán az állami kiskereskedelmi bolthálózat 3819 üzlettel, a
szövetkezti hálózat 990 üzlettel bővült. 1952. decemberében a szocialista kiskereskedelem részesedése a teljes kiskereskedelmi forgalomból 99%—ra emelkedett.A kiskereskedelmi hálózat munkájában a lakosság áruellátása terén még voltak hiányosságok: az áruk területi elosztása nem mindig volt megfelelő, több helyen rosszul szervezték meg a vásárlók kiszolgálását, nem vették kellőképpen figyelembe a dolgozók igényeit.
A kedvezőtlen mezőgazdasági termés eflenére a begyűjtés 1952 éx'ri ter—
vének dolgozó parasztságunk alapjában eleget tett. A begyűjtött mennyi—ség biztosítja a lakosság zavartalan ellátását a legfontosabb élelmiszerekből.
A munkások és alkalmazottak számának emelkedése
és a munkatermelékenység alakulása
A munkások és alkalmazottak száma a népgazdaság—ban 1952. év végén 2 295 000 volt, 203 OOO—rel több, mint 1951 végén. Az iparban és építőiparban foglalkoztatottak száma egy év alatt mintegy 117 000 fővel emelkedett. '
Az 1952. évi munkabéralap az egész népgazdaságban —— nem számítva
az 1951 december 1-i béremelést —— 23,5% -kal volt több, mint 1951-ben.
Az egy főre eső termelés a gyáriparban 1952—ben 10,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző évben. Az emelkedés a bányászatban 11,1%, ezen belül a szénbányászatban 10,0%, a kohászatban 10,9%, a gépgyártásban
19,0%, a textiliparban 4,4%, a ruházati iparban 2,l %.
A 'munkafegyelem a gyáriparban 1952, év folyamán általában javult,
bár még nem kielégítő mértékben. Az igazolatlan mulasztások aránya egy év alatt 50%—kal csökkent, de az igazolt mulasztások aránya emelkedett.Csökkent a vállalatoktól önkényesen kilépettek száma, a munkaerőhullám-
zás azonban (még mindig jelentős.
Beruházások
3,
1952—ben a beruházásokra folyósított összeg 23,2%—kal haladta meg az
1951. évit.
Az építőipar termelése 1952—ben —— az előzetes számítások szerint ——
19,5%—kal volt magasabb, mint 1951—ben, ezen belül az építésügyi minisz— "
térium építőipari vállalatainak termelése mintegy 8,5%-k.al, a közlekedés- ügyi minisztérium vállalatainak termelése 29,0 %-kal, a helyi építőipari vállalatoké 17,5 % —.kal emelkedett. A termelés emelkedéséhez hozzájárult az építőipar fokozódó gépesítése: a földmunkák 37 %-át, a betonkevenés 80 %;át
gépi erővel végezték. .
y Ötéves tervünk harmadik évében sok új üzem kezdte meg működését.
Számos gyárat, üzemrészleget bővítettek, illetve korszerűsítették. Uzembe helyezték a Tiszamenti Vegyiművek—et, a Mályi Téglagyárat, a Sztálinvárosi , Tűzállótéglagyárat, a Hajdúsági Gyógyszergyárat, a Szolnoki Tejüzemet és
több más jelentős üzemet.
Számos gyárat korszerűsítették és bővítettek. Uzembehelyezték a komlói és oroszlányi szénosztályozó első gépegységeit, a 'balinkai mintabánya újw aknáját, a Diósgyőri Kohászati üzemeknél az ország legnagyobb vaskohá—
ját és egy nagyteljesítményű trió buga-h-engersort. Átadták rendeltetésének a Rákosi Mátyás Művek durvahengerművének negyedik állvány/sorát, az új
8 ' — TERVJÉLENTES
Csőgyár pilgerhengersorának második állványát, az Ózdi Kohászati Uzemek- *
ben egy új hűtőtornyot, a Ganz Vagongyárban egy új vagon—szereidét, az Esztergomi Szerszámgépgyár új szerelőcsarnokát, a Vörös Csillag Traktor—gyár új duinper—szereldéjét, az EMAG új kombájn-szerelőcsarnokát, a Kábel—
és Műanyaggyár'új műanyag— és szigetelő üzemét, Ezenkívül: a November 7 Erőmű további gépe—gysiégekkel, a Kiskunfélegyházi Bányászati Berendezé— . sek Gyára új szerelő— és ,műh'elycsazrnokkal, az épitőanyagípari üzemek szá—
mos új kem—encével és ,mi'íszárítóval, a Kaposvári Fonoda 40 000, a Kőbányai Fonógyár 16 000, a Lőrinci Fonóipar 15 000 új fonóorsóval bővült.
A mezőgazdaság 1700 traktort, 500 kombájnt s mintegy 25000 egyéb erő— és munkagépet kapott.
Villamosítottunk 96 falut, 58 állami gazdaságot, 62 termelőszövetkezetet ' és 22 gépállomást. Az év folyamán megtörtént valamennyi önálló tanáccsal
rendelkező község bekapcsolása a távbeszélő hálózatba.
Elkészült számos új híd, felüljáró, út és vasútvonal. Megindult a forga—
lom a budapesti Petőfi-hídon, a Lakitelek—Kunszentmárton 'új vasútvona—
lon, bővítették a budapest—ferencvárosi, a miskolci és egyéb pályaudva—
rokat. *
1952—ben, számos új iskola, kutatóintézet, kultúrház, rendelőintézet és bölcsőde épült; a dolgozóknak áta-dott új lakások összterülete meghaladta a 600000 négyzetmétert, nem számítva a magánépítkezé'st. Átadták rendelte—
tésének a várpalotai rendelőintézetet, a László-kórház új elkülönítő pavilon—
ját, a debreceni tbc—sebészetet és több más egészségügyi intézményt. Elké—
szült ra veszprémi Nehézvegyipari Kutatóintézet, az Asványolaj— e's Földgáz—
kísérleti Intézet, az Építéstudományi Intézet. A miskolci Rákosi Mátyás Műegyetem ú j épületekkel bővült.
A jelentős eredmények mellett az 1952. évi beruházási tervet nem minden területen és nem minden vonatkozásban teljesítették; a munkaerőt, az anyagi és pénzeszközöket nem összpontosították kellőkép a fontos beruházások meg—
valósítására; .az építkezéseknél —— különösen a magas—építőiparban -—- nem hajtották végre a pártnak és a kormánynak az épitési költségek csökkentésére vonatkozó határozatát; az építkezések költségei .a múlt évihez képest emel—
kedtek, különösen magasak a rezsiköltségek. Az év folyamán az építőipari vállalatok több, aanépgazdaság szempontjából fontos építményt nem adtak át határidőne rendeltetésüknek. A tervfeladatok'nak időben való kiadása terén és az építkezéseknek műszaki tervekkel s költségvetésekkel való ellátása terén továbbra is hiányosságok vannak, melyek hozzájárultak az építkezé—
sekre és a beruházásokra vonatkozó tervek hiányos teljesítéséhez, a költsé- gek emelkedéséhez.
Kulturális és szociális eredmények
1952—ben a kulturális élet minden területén számottevő volt a fejlődés,
Az év folyamán a kinyomtatott könyvek és egyéb művek száma ISO/o—kal volt több, mint 19514ben. 1952. év augusztusában az országban 8500 nyil—
vános tömiegkö—nyvtár működött, 4,3 millió kötettel; az év folyamán több-_
mint 400 új népkönyvtár létesült. A nséipkönyvtárak könyvállománya az előző——
* évinek másfélszeresére emelkedett. ,
1952—ben a színházaknak 4,7 millió, az operaelőadásoiknak 1,1 millió látogatójuk volt, 27 % —kal, illetve 55 %-kal több, mint 1951—ben. A falvakban az Állami Faluszínház 510000 néző előtt több mint 2200 előadást tartott.
de
O
TERVJELENTES ' 9
a"
d,,
A mozgóképszínházak látogatóinak'kszáma egy év alatt csaknem 10%-kal
emelkedett. ,! ——
1952. év végén a rádióelőiizetőlk száma 887 000 volt, 26 % -kal több, mint 1951 végén. Öt új műsorszóró rádióállomás kezdte meg működését.
A dolgozók egészségügyi helyzete tovább javult. A halálozások száma és arányszáma esett, a c—secsemiőhalandóság' arányszáma egy év alatt csaknem l7%--kal csökkent. Az ország lakosainak száma már 1952 július hónapban
meghaladta a 9,5 millió főt. *
1952—ben az egészségügyi hálózat 1100 új kórházi ággyal, több új nen—
delőintézettel, egészségügyi intézettel, új kórházi osztályokkal és több mint 40 városi körzeti orvosi rendelővel bővült.
' A rendelőintézetivszakorvosi munkaórák száma az előző évhez képest 240/o-kal, az üzemorvosi munkaórák száma 30%—kal nőtt.
1952—ben közel 800 orvos végzett. Hazánkban ma 10 000 lalkosra 12 orvos jut.
A dolgozó anyák munkájának megkönnyítésére a bölcsődei hálózat 1952—
ben közel 5000 férőhellyel bővült. Az állandó bölcsődéken kivül a nyári hóna—
pokban 3500 férőhellyel idénybölcső-dék működtek. E jelentős fejlődés elle—
nére a területi bölcsődék férőhelyeinek száma nem érte el a tervezettet.
1952—ben az előző évhez viszonyítva a gyógyszertermelés 50 % —kal növe—
kedett. A hazai gyógyszergyárak megkezdték több új gyógyszer előállítását.
, A szakszervezeti társadalombiztosítás az év végén az összlakosságnak közel 60 %—ára terjedt ki.
_ Az év folyamán több mint 180000 dolgozó részesült kedvezményes és
80 000 fiatal ingyenes üdültetésben.Nemzeti jövedelem
Az 1952. évi nemzeti jövedelem ra népgazdaság, elsősorban az ipari ter—
melés fejlődésének eredményeképpen 4,7%—ka1 meghaladta az_ 1951. évit, bár a mezőgazdaság gyenge terméseredménye következtében a terveZettnél kisebb volt. Az egyes népgazdasági ágak közül az ipar hozzájárulása a nem—
zeti jövedelemhez 19,'4% -kal, az épitőiparé 16,6%-k.al, a közlekedésé 2270/0—
kal emelkedett, a mezőgazdaság hozzájárulása alacsonyabb volt az 1951.
, 10 , . ... , , , . , , , ,,.
evmel. A nemzeti jovedelem kétharmad reszet az ipar es az eprtorpavr adta.
A szocialista szektor növekvő súlyát mutatja, hogy 1952-ben az állami vállalatok és a szövetkezetek részaránya a nemzeti jövedelem termelésében ' 86,6% volt,eaz előz-őévi 76,5% —kal szemben; ugyanakkor a tőkés szektor
részesedése az 1951. évi 5%—ról 1952-ben l,7%—ra csökkent.
1952—ben a nemzeti jövedelem mintegy háromnegyed része a_lakosság személyes szükségleteinek kielégítésére, szociális és kulturális juttatások fedezésére, valamint egyéb társadalmi szükségletek kielégítésére, egynegyed
része a termelés bővítésére szolgált.
