• Nem Talált Eredményt

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről"

Copied!
5
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL JELENTÉSE Az 1963. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV TELJESíTÉSÉRÖL

A népgazdaság, a lakosság anyagi, egészségügyi és kulturális ellátottsága

1963—ban tovább fejlődött.

A nemzeti jövedelem az előzetes számítások szerint —- mintegy öt száza- lékkal haladta meg az előző évit. Ezen belül nagyobb mértékben nőtt az ipar és kisebb mértékben a mezőgazdaság termelése. 1963—ban tovább növekedett a fogyasztás és az állóalapok bővítésére fordított összeg. Növekedtek a készletek is, de kisebb mértékben, mint az előző évben. A termelés, a fogyasztás és az állóalapok növekedése a külkereskedelmi forgalom nagyarányú növekedésével járt együtt.

Az 1963. év folyamán befejeződött az ipar és az építőipar szervezeti átalakí- tása, a _ nagyobb termelőegységek kiala—

kítása. A mezőgazdaságban tovább erő—

södtek a termelőszövetkezetek, és javnlt a munka szervezettsége az állami gaz—

daságokban is.

A gazdasági, egészségügyi, kulturális helyzetet részletesebben a következő ada—

tok jellemzik:

IPAR

1963—ban a szocialista ipar 7 százalék- kal termelt többet, mint 1962—ben, és ez—

zel teljesítette az 1963. évi termelési terv mennyiségi előirányzatát. Az ipar fő ágazatai közül a bányászat 7 százalék—

kal, a nehézipar (a bányászat nélkül számítva) 7 százalékkal, a könnyűipar 6 százalékkal, az élelmiszeripar 8 száza—

lékkal termelt többet, mint 1962—ben.

1963—ban nagymértékben nőtt a fűtő—

anyag—szükséglet. A szénbányászat több mint egymillió tonnával túlteljesítette tervét. Jelentős mértékben nőtt a szén—

behozatal is.

Az ipar egészén belül a vegyipar ter—

melése nőtt a leggyorsabban. A vegy—

ipar 1963—ban 11 százalékkal termelt

6 Statisztikai Szemle

többet, mint egy évvel korábban, és mintegy 9 százalékkal többet, mint amennyivel az ötéves terv 1963-ra vonat—

kozóan számolt. 1963-ban 16 százalék- kal több műtrágyát, 8 százalékkal több növényvédőszert, 29 százalékkal több műanyagot és 18 százalékkal több gyógy—

szert gyártottak, mint 1962-ben.

A gépipar termelése 1963-ban 8 szá—

zalékkal volt több, mint egy évvel koráb—

ban. A gépiparon belül a híradástech- nika és a műszeripar jelentősen növelte termelését, a szerszámgépgyártás terme—

lése azonban lényegesen kisebb volt, mint tavaly. A gépipari termelés növe—

kedésének mértéke kisebb volt, mint az előző években. A növekedés ütemének csökkenése részben abból is adódott, hogy a gépipar nem kapott elegendő megrendelést.

1963—ban növekedett a könnyűipar és az élelmiszeripar termelése, bővült a ter—

mékek választéka. A könnyűipar ágai közül _a kötszövőipar, a bőrkonfekció—

ipar és a bútoripar, az élelmiszeriparon belül a konzervipar, a tejipar és az édesipar termelése az átlagosnál jóval nagyobb mértékben növekedett.

A fontosabb ipari minisztériumok irá—

nyítása alá tartozó iparvállalatok az 1963. évi termelési tervüket a következő- képpen teljesítették.

!

Az 1963. évi teljes termelés

Az 1962. Az 1963.

évi évi

Megnevezés termelés terv

százalékában

Nehézipari Minisztérium ... 109,3 101,5 Kohó— és Gépipari Minisztérium 105,6 98,2 Építésügyi Minisztérium (iparválla-

latai) ... 105,9 100,5 Könnyűipari Minisztérium .. 1063 101,3 Élelmezésügyi Minisztérium , . 108,8 100,9 Tanácsi ipar ... 104,5 102,3

Állami ipar összesen! 107,0 ' 100,2

(2)

Egyes fontosabb iparcikkek termelése 1963-ban a következőkéan alakult.

Az 1963. évi termelés

M yis Az 1962légvi enn ég- terme

Termék ben százalékú-

ban

Szén (millió tonna) ... 30,5 106,4 Kőolaj (millió tonna) ... 1.8 107,0 Bauxit (millió tonna) ... 1,4 92,5

Villamos energia (milliárd- , _

kwo) ... 9,7 _ 106,0', _

Acél (millió tonna) ... z,4 101,8 (_

Hengerelt acél (millió tonna) 1,7 104,8 * Alumínium (ezer tonna) . . . . 56,5 105,2 Cement (millió tonna) ... 1,8 103,7 Nitrogénmütrágya (ezer t) . . 387 109,6 Szuperfoszfút (ezer tonna) . . 513 121,1 Traktor (darab) ... 3 110 122,0 Autóbusz (darab) ... 2 375 101',1 Televizió- vevőkészíilék (db) 251 292 119,6 Momep (darab) ... 168 818 127,4 Hütószekrény (darab) ... 36 085 212,2 Pamatszövet (millió mi). 282,9 103,8 Gyapiúszövet (millió mi). 34,5 1015 Cipő (millió par) ... . . 23,8 10458 Hús (ezer tonna) .. . . 211,9 95,4

Onkor (ezer tonna.) . 376,0 104,9

Vai (ezer tonna) ... 17,7 120,9 Sör (millió hl) ... 4,1 106,7

A foglalkoztatottak száma az állami iparban egy év alatt 43 770 fővel, 3,7 százalékkal emelkedett. Ez valamivel több, mint amennyit a terv előírt. A túl—

órák száma kb. egyharmaddal volt több, mint egy évvel korábban, és az összes teljesítétt órák 2 százalékát tette ki. A termelés növekedésének nagyobb hánya- da adódott a létszám növekedéséből (és a túlórákból), mint mez-ben. 1063—ban az egy munkásra és alkalmazottra jutó napi átlagos teljes termelés az állami iparban 3,3 százalékkal nőtt. Ez a növe- kedés kisebb mint amennyivel az éves terv számolt.

A termelési költségek szintje 1963-ban a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult.

1963—ban az ipari anyag- és termékkész- letek kisebb mértékben nőttek, mint az előző évben. A készletek összetétele és nagysága azonban nem kielégítő. Egyes termékekből még mindig képződtek fe- lesleges vagy a szükségesnél nagyobb készletek, másokból időnként hiányok voltak. A szükségesnél nagyobb készle- tek részben értékesítési nehézségekből adódtak. Egyes iparvállalatok ugyanis olyan termékeket is állítanak elő, ame—

lyek nem mindenben felelnek meg a bel- földi és a külföldi piaci szükségleteknek.

MEZÖGAZDASAG, FELVÁSARLAS

A mezőgazdaság termelése a második ötéves terv első három évének mind-- egyikében növekedett, és 1963-ban — elő—

' melés

zetes számítások szerint — 4—5 száza—

lékkal volt több, mint az előző évben és 6—7 százalékkal haladta meg az 1960. évi szintet. Az elmúlt három év alatt a növénytermelés értéke 8—9 szá—

zalékkal, az állattenyésztésé körülbelül 4 százalékkal növekedett. Az elért ered—

mények ellenére a mezőgazdasági ter—

knövekedése elmaradt mind az 1963. éves, mind az ötéves tervben az elmúlt három évre számításba vett nö—

vekedéstől.

j *A kenyérgabona vetés'terül'ete * 1963—

ban 247000 kat. holddal, 11 számlákkal volt kisebb, mint 1962-ben, és körülbelül ugyanennyivel volt kisebb a tervezettnél is. A hosszú és rendkívül hideg tél _fo—

lyamán az őszi gabonavetések egy része"

kipusztult, a megmaradt vetések kirit- kultak. Ószi búzából holdanként 9 mázsa termést takarítottak be. Az előző évinél kisebb gabonavetésterületen és az ala- csonyabb termésátlagok folytán 1963—ban 1738 000 tonna kenyérgabona termett, 454 000 tonnával kevesebb, mint 1962—

ben. A kipusztult őszi árpa vetésterüle- tét tavaszi árpából csak részben sikerült pótolni, s így 228000 tonnával kevesebb takarmánygabonát takarítottak be, mint az előző évben.

1963 őszén lényegesen nagyobb terüf- leten vetettek kenyérgabonát, mint az előző években. A kenyérgabona jelenlegi vetésterülete az 1963. évi tavaszi vetés-—

állományt 330000 kat. holddal, 16 száza- lékkal haladja meg.

Kukoricából mind a tervezettnél, mind az előző évinél több termést taka-

rítottak be. A szálastakarmányok ter—

méseredményei is kedvezőek voltak 1963—ban. A rétek és legelők hozama a számítások szerint mintegy 20 százalék—

kal magasabb volt mint 1962-ben.

Cukorrépából rekordtermés volt: 6 szá—

zalékkal kisebb vetésterületen mintegy 28 százalékkal több cukorrépa termett, mint 1962-ben. A holdankénti termés—

átlag körülbelül 165 mázsa volt, na- gyobb, mint eddig bármikor. Zöldségfé léket közel 10 százalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1962-ben." A terméshozamok általában 15—20 száza- lékkal meghaladták a múlt évit.

Egyes gyümölcsfélékből -- körte, szilva, őszibarack — 1963-ban kevesebb, bogyó—

sokból, kajszibaracle viszont több ter- mett, mint az előző évben, almából pe—

dig kimagasló termés volt. A szőlőter—

més mennyisége is meghaladta az utóbbi évek átlagát.

(3)

SZEMLE

, A műtrágya—felhasználás 1963—ban az ötéves tervnek megfelelően körülbelül 70 százalékkal haladta meg az 1960, évi szintet, ez [egy katasztrális hold meg- művelt területre (szántó, kert és szőlő) számítva, körülbelül 127 kg műtrágya—

felhasználást jelent.

Az ötéves terv első három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1963-ban 450000 katasztrális holdat öntöztek, csaknem annyit, mint amennyit az ötéves terv 1965—re előírt.

Az 1963-ban beruházott mezőgazda—

sági gépek értéke egyharmaddal több volt, mint amennyit az előző évben be—

ruháztak. Az új erő— és munkagép—beru- házásokkal tovább javult a mezőgazda- ság gépellátottsága. 1963-ban a mező—

gazdaság körülbelül 9500 traktort és szá—

mos munkagépet, egyebek között 6700 traktorekét, közel 1800 arató-oséplő gépet és ,mintegy 2000 silókombájnt kapott.

1963. év végén kereken 54000 traktor volt az országban.

Az 1963. szeptember végi állatszámlá—

lás adatai szerint a sertések száma hét—

millió volt, 731 OOO—rel kevesebb, mint az előző évi őszi állatszámláláskor. A kocaállomány viszont 55 OOO—rel több volt, mint egy évvel korábban. A szarvas- marha—állomány 1963. szeptember végén 1 908000 volt, 4,7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben. A tehénállomány 1963. évben 4,1 százalékkal csökkent. Az állomány minőségi összetétele javult, nőtt a tejhozam és a tejtermelés a te—

hénállomány csökkenése ellenére elérte az előző évit.

1963-ban a felvásárlás körülbelül 6 százalékkal volt több, mint az előző év—

ben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi ter—

mékek felvásárlása 11 százalékkal, a vágóállatok és állati eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1962-vel összehasonlítva.

A felvásárlás növekedése mellett a központi árualapokra irányuló kereslet is fokozódott. A saját termelésből szár—

mazó fogyasztás tovább csökkent,

KÖZLEKEDÉS

1963—ban a közlekedési vállalatok ösz—

szesen —— árutonnakilométer alapján számítva —— 8 számlákkal nagyobb tel—

jesítményt értek el mint 1962-ben, és többet, mint amennyit a terv előirány-

307

zalékkal nőtt. A megnövekedett teljesít- mények ellenére az év folyamán voltak szállítási nehézségek.

A közlekedés a rendelkezésre álló jár- műállomány és technikai felszereltség mellett nem tudta maradéktalanul ki—

elégíteni — különösen a torlódások fol—y—

tán — a megnövekedett szállítási igé—

nyeket. ,-

KULKERESKEDELEM

Külkereskedelmi forgalmunk 1963—ban jelentősen nőtt. A behozatal 14 százalék—- kal, a kivitel 10 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Ezzel a kül—' kereskedelmi forgalom növekedése meg—

haladta az ötéves terv első három évére tervezett előirányzatot.

A külkereskedelmi forgalom egészének 70 százalékát a szocialista országokkal lebonyolított forgalom tette ki.

A behozatal 55 százaléka anyag, 30 százaléka gép és gépi berendezés volt.

A kivitt áruk közül 34 százalék volt a gép és gépi berendezés, 23 százaléka anyag, 20 százaléka ipari fogyasztási cikk és 23 százaléka élelmiszer és élel—

miszeripari alapanyag. A fejlett tőkés—

országokba kivitt áruk 49 százalékát tet—

ték ki a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipar termékei. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari termékek kivitele összes—

ségében is és főként a tőkésorszá'gok—

ba — jóval meghaladta az 1962. évit, és több volt annál mint amivel a terv számolt. A gépek és gépi berendezések 1963. évi kiviteli tervét nem teljesítet—

ték.

BERUHÁZÁSOK, ÉPITKEZESEK

1963-ban a népgazdaság szocialista szektorában a beruházásokra és felújítá—

sokra fordított összeg az előzetes számítások szerint körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az 1962. évit.

Mind 1963—ban, mind a második ötéves terv eddig eltelt három évében együtte—

sen a beruházások és a felújítások ösz—

szege több volt, mint a tervezett. A be—

ruházások 40 százaléka az iparnak, 20 százaléka a mezőgazdaságnak jutott, Az előírtnál kisebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobb a gépek —— kü—

lönösen az importgépek —— beruházásá- nak aránya.

1963—ban az építőipari vállalatok ter—

melése mintegy 5 százalékkal haladta

meg az 1962, évit. Az építőipar 1963—ban

(4)

építőipari termelés tervezett növelését -—- a többi között —— munkaerőhiány, építőanyag-szállítási nehézségek, továbbá munkaszervezési hibák is gátolták.

'Az év folyamán — többek között—a következő fontosabb létesítmények kezd- ték meg működésüket:

Az Oroszlányi Hőerőmű második és bannadik 50—50 MW teljesítményű gép- egysége, a Tiszamenti Vegyiművek új _kénsavüzeme, a Borsodi Vegyikombinát PVC—üzeme, évi 6000 tonna kapacitással, a Lenin Kohászati Művek nagykovács—

műve, a Csepel Fémművek hidegszalag—

hengerműve, az Ózdi Kohászati: üzemek

átépített III.

ment- és Mészmű, új épületelemgyár Alsőzsolcán, a Soproni Pamutipari Vál—*

lalat szövődéje, mélyhűtőüzem Békés—

csabán, kenyérgyár Kazincbarcikán.

Az ötéves terv első hárem évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra számolt Az állami építőipar 1963-ban valamivel több lakást adott át, mint 1962—ben, de lakásátadási tervét nem teljesítette.

"Megnyílt a SZOT hajdúszoboszlói úri győgyfürdője, a fehérgyarmati kórház és a kaposvári kórház gyermekosztálya.

Rendelőintézet épült Budapesten, a XVI.

kerületben,

otthon építése fejeződött be az év folya——

mán. Általános iskola épült —- többek között —— Szegeden, Miskolcon, Duna- újvárosban, Nyíregyházán, gimnázium SZentesen, Jászberényben, Budapesten.

Átadták rendeltetésének az 1150 férő- helyes szombathelyi művelődési és sportpalotát és a szakszervezetek mis- kolci székházát

A LAKOSSÁG FOGYASZTÁSA, JÖV'EDELDEEI ÉS VÁSÁRLÁSAI

Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbelül 5 százalékkal töb- bet fogyasztott és körülbelül 6 százalék—

kal több szolgáltatást vett igénybe, mint a megelőző évben. 1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalékkal, a szol- gáltatásoké 17 százalékkal nőtt.

A munkások és alkalmazottak egy ke—

resőre jutó nominálkeresete 1963-ban mintegy 4 százalékkal haladta meg az 1962. évi szintet. E növekedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rend—

kivüli tényező is: a túlórákra kifizetett többlet. A fogyasztói árak színvonala 1963—ban mintegy 1 ,5 százalékkal alacso—

nyabb volt az előző évinél. Ez elsősor- ban abból adódott, hogy 1963-ban a zöld—

sz. kohója, a Dunai Ce—'

Püspökladányban, Dorogon. ' Számos új bölcsőde, óvoda és napközi-

ség— és gyümölcsárak jóval aleesemyebb bak voltak, mint 1962—ben. A nominál—*

keresetek 4 százalékos növekedéséből és

a fogyasztói árszint csökkenéséből ade—

dóan az egy keresőre jutó reálbér 1933——

ban -—-— előzetes számítások szerint —— E,?!

százalékkal haladta meg az 1982. évit.

A foglalkoztatottság és a béren kivüli jövedelmek növekedését is figyelunbe veve, a munkások és az alkalmazottak egy főre jutó reáljövedelme 1963—ban kö— * rülbelül 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. Ennél kisebb mértékben nőttek a parasztság reáljöVedelmei.

A lakosság jövedelmeiben nőtt 'a'pénz—

bevételek és csökkent a temésmtbeúír

jövedelmek aránya; A pénzjőv'edelmek növekedése tükröződik a kiskereskedelmi forgalom és a lakosság pénztertalékainiak

növekedésében. '

* A kiskereskedelmi forgalom 8 száza- lé'kkal nőtt és minden árufőcsoportban meghaladta a tervben előirányzótt for—

galmat. A kiskereskedelmi forgalom tervteljesítése árufőcsoportok Szerint a ' következőképpen alakult '

Az'mas. évi kiskereskedelmi forgalom

_, Az 1962. évi A! 1963. évi

Ámtócsoport fomalom ' W -

százalékában

Élelmiszerek ... 106,7 102,4

Ruházati cikkek . . . . 106,9 IOÖJ Vegyes iparcikkek . . III,?) 104,1

Összeg forgalom ! 108,1 10354

1963. év folyamán az áruellátás jobb velt, mint az előző évben. A Választék általában bővült. Az idei kedvezőbb zöldség— és gyümölcstennés jelentősen javította az élelmiszer—ellátást. Az 'im—

portált cikkek közül a kávé fogyasztása ez évben is jelentősen emelkedett.

A ruházati forgalmon belül az átlagos—

nál nagyobb mértékben nőtt a cipők, ;:

kenfekciók és a divatáruk forgalma.

A nagyobb értékű iparcikkek kiske—

reskedelmi forgalmának növekedését a lakosság pénzbeli bevételeinek növeke—

dése mellett a kedvezőbb hitelfeltételek is elősegítették. A tartós fogyasztási cik- kek közül személygépkocsiból körülbelül 9 százalékkal, motorkerékpárból körül- belül 44 százalékkal, 'hűtősz'ekrényb'ől körülbelül 85 százalékkal, televízióból körülbelül 21 százalékkal többet vásárolt a lakosság, mint az előző évben.

(5)

SZEMLE

309

A takarékbetét-állomány az év végén 12,2 milliárd forintot tett ki. Ez mint—

egy 3,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjában volt.

NÉPESSÉG, NÉPMOZGALOM, EGÉSZSEGUGY ÉS KULTURÁLIS ELLATOTTSÁG

Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10100000 volt. 1963-ban az élveszületések száma kismértékben emel—

kedett, a halálozások száma kisebb volt, .mint 1962—ben. Ennek folytán a termé- szetes szaporodás mértéke 1963—ban meg- haladta az előző évit. A természetes szaporodás aránya azonban elsősor—

ban a születések kis száma folytán ——

továbbra is alacsony volt (mintegy 30/00).

A csecsemőhalandőság aránya (ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghal—

tak száma) körülbelül 42 volt, kisebb, mint eddig bármikor.

A lakosság egészségügyi helyzete álta- lában kedvező volt. Influenzajárvány nem volt. Az év folyamán összesen egy járványos gyermekbénulásos megbetege- dést jelentettek, himlőmegbetegedés is csak egy ízben fordult elő. Budapesten több mint félmillió személy kapott himlő elleni védőoltást.

A társadalombiztosításba bevontak szá—

ma 1960-hoz viszonyítva ; mintegy 1,3 millióval emelkedett és 1963—ban már 9,8 millió főre, az összlakosság 97 szá—

zalékára terjedt ki a társadalombiztosí—

tás, Az egészségügyi hálózat fejlesztése több területen

orvosi rendelőórák, orvosi körzetek, böl—

csődék stb.) nem tartott lépést a megnö—

vekedett igényekkel, és kisebb volt annál, mint amivel az ötéves terv 1963—

ig számolt.

(kórházi ágyak), szak—,

A nyugdíjban és járadékban részesü—

lők száma három év alatt több mint 230000 fővel emelkedett és 1963 végén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíja—

sok számának növekedéséből 153000 főt a termelőszövetkezetekbe tömörült pa—

rasztok teszik ki.

Az 1963/1964. tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98,8 százaléka iratkozott be az általános iskolákba. Középiskolákban a jelenlegi tanévben 385 OOO—en tanul—

nak, 15 százalékkal többen, mint az előző tanévben. Az új típusú szakközép—

iskolákba járók száma az előző tanév óta megkétszereződött. 1963/1964. tan—

évben a 10—14 éves tanulók három- negyed része, a gimnáziumokba járók—

nak 90 százaléka részesül gyakorlati kép—

zésben. A szakmunkás-tanulóképzésben részesülő fiatalok száma 1963—ban több mint 150 000 fő. A felsőfokú tanulmá—

nyokat folytatók száma a folyó tanév—, ben meghaladja a 80 OOO-et. Az esti és levelező tagozatokon tanulók száma több mint 30 százalékkal nőtt.

A kiadott művek példányszáma az 1963. évben több mint 70 millió volt, 10 százalékkal több, mint az előző évben.

Ezen belül több mint 4000 könyv 44 millió példányban jelent meg.

A televízió—előfizetők száma egy év alatt majdnem másfélszeresére emelke- dett, s az év végén meghaladta a 465 000—

et. A szinház— és mozilátogatók száma 1963—ban az előző évhez képest csökkent.

A külföldre utazó magyarok és Ma—

gyarországra beutazó külföldiek száma jelentősen emelkedett. 1963—ban 572000 magyar állampolgár utazott külföldre, és 585000 külföldi kereste fel hazánkat.

V Budapest, 1964. január 19.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

A CSEHSZLOVÁK STATISZTIKA EGYES lNDEXSZÁMíTÁSI

MÓDSZEREIRÖL

on. HAJPÁL GYULA

Az árszinvonal és az ált—struktúra ala—

kulásának nyomon követése céljából a csehszlovák statisztika viszonylag sok- féle szintetikus árindexszám folyamatos megállapításait végzi. Mindjobban meg—

valósul az a célkitűzés, hogy olyan ár—

tagolásban a termelés és fogyasztás min—

den területének áralakulását nyomon kö—

veti. Horizontális szemléletben az egyes árindexszámokkal egy—egy népgazdasági ág (ipar, mezőgazdaság stb.) áralakulásá—

nak felölelésére törekszenek, vagy pedig

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1954 harmadik negyedében, a mult év azonos időszakához viszonyítva, a népmozgalom kedvezően alakult, a halálozások arányszáma 11 százalékkal volt alacsonyabb,

A gabonaneműek termésátlaga kisebb volt, mint 1953—ban: kenyérgabonából az előző évinél 22 százalékkal, árpából 22,4 százalékkal, zabból 8,5 százalékkal

1955 harmadik negyedévében a közlekedés 6,4 százalékkal több árut és 4,8 százalékkal több utast szállitotti mint a múlt év azonos időszakában., A vasúti áruszállítás

Kenyérből 11 százalékkal, lisztből 16 százalékkal, tőkehúsból 7 százalékkal, hentesárukból 13 százalékkal, tej és tejtermékből 4 százalékkal, cukorból 7

TERVJELENTÉSEK A Központi Statisztikai Hivatal jelentése az 1956. évi népgazdasági terv második negyedévének teljesítéséről ... 581. KÖNYVBÉRÁLAT Bárány István

mára vonatkozóan még nem állnak ugyan adatok rendelkezésre, de az államilag ki- vitelezett lakások száma 1961—ben 28 szá- zalékkal volt több, mint az előző évben és

Az üzembe helyezett beruházások értéke öt év alatt mintegy 300 milliárd forint volt. Az állóeszközök bruttó értéke — az üzembe helyezések és a

Központi beruházásokra 10—12 százalékkal többet, vál- lalati, szövetkezeti beruházásokra 3—4 százalékkal kevesebbet fordítottak, mint egy évvel korábban.. A