Nemzetközi statisztika

(1)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

KíNAI NÉPKÖZTÁRSASAG

' Az ötéves terv első évének költségvetése

A Kínai Népköztársaságban sikeresen zá- rult az 1952. évi költségvetés. A költség—

vetés bevételei meghalad/ták az előirány—

zott összegeket, továbbá felülmúlták a ki—

adásokat is, igy a költségvetés több mint 30000 000 millió ysu—afn többlettel zánultz

Ez a tény hatalmas jelentőségű, mert négy évvel ezel itt, a Kínai Népköztársaság megalakulásakor az országban infláció volt és a költségvetés deficittel záródott.

Az 1952. évi költségvetés pénzügyi vona- lon elősegítette az árak stabilitását; az ipari és mezőgazdasági termelés növekedését, a közlekedés fejlődését, az életszínvonal emel- kedését.

Az állami kereskedelmi szervezetek jelentése szerint a nagykereskedelmi ár- index (hét nagyvárosban 1952 decembere- ben (%%—kiall alacsonyabb volt, mint egy évvel azelőtt. Az élelmiszerárak (a gabona kivételével) l4,9%-kal, a tüzelőanyagoké

13,2% —kal, az ipari felszerelések-é l2,5%-kal, a pamutfonaie és pavmutszöveté O,8%—kal, az építőanya—goké 9%-kal csökkent. A ga—

bona árát _ acmer na múlt/ban túlságosan alacsony volt, —— a parasztság jövedelmé- nek növelése érdekében l,9%—kal emel-ték.

Az egyes iparcikkek termelése 1952—ben az alábbi módon növekedett:

Megnevezés Növekedés D[x)—ban 195l-he'z képest

Nyersvas M —— ————— 3l.5

Acél —————————— M.!

Elektrolitikus réz ————— 283

Szóda ———————— 33,8

Cement ————————— ll,0

Ásványolaj ———————— 243

Villamosenergia —— — __ —— — —— 29,6

Szén __ —- —— —————— l7,8

Pamuti'onal —————— 293

Pamutszövet —————— 36.65

Papír -— —— —— ——— —— — ——— —— M 50,8

Cukor ———————— 282

Forrás:; People's China, 1953, 6. szám mellék-

lete. *

AZ IPARI TERIMELÉS NÖVEKEDÉSE Jam—BEN l—me-lkedés %—an !951—hezkópest

%www

e

§ ,

% s

§ e § § É §

§, % És; § ;;

% § ;

%%

% %

%W%%%%%%%%%%

%

% a? a

Damu/Mámi.

x m

xAza/)"

W

űlarnasenerg/á XXV. Szén Hamut/anal

X X X n m :

XXXXW

X

/

(2)

NEMZETKÖZK STATISZTIKA

Az 1952. évi gab—onatermeíve's 163 750 000 tonna volt.1 A múlt évben 1292 000 tonna nyersgylapotot, 202000 tenne dohányt és

§82500 tonna teát lermeláek.

Az elmúlt év során 472 kilométer új vasú'f—

vonalat építettek és 602 kilométer vasút- vonalat helyreáű'litot'sauk.

A gazdasági téren elért eredmények nyo- mán tovább javult a dolgozókzéletszin- vonala. 1952 folyamán az országban vala- mennyi munkás és alkalmazott fizetés-

tö—bb mint 2860 000 millió yuant iordítoti lakásépítésre.

Jelentősen megnövekedett a dolgozók vá- sárlóereje. Az állami kereskedelmi szer—

vezetek forgaima 1952—ben elérte a 91518000 millió yutan-t, vagyis 60,9%—kel

nőtt az előző ÉVivel szemben. ,

.Ntéhány fontosabb fogyasztási cikk for—

galma 1952—ben a következőképpen alakult:

, _ _ _ ' Megnevezés Növekedés Big—ban

emelest kapott. Az Állami Statisztikai Hi— l951—hez képest

vatal előzetes adatai szerint az elmúlt év- pamutszövet _ _____ % 4l.4 ben az állami vállalatok munkásainak és Papir ———————— 415 alkalmazottainak munka—bérét 11—36%—kal §;ng ————————— §";

növelték 195l-hez képest. A dolgozók a ii- szg: __"H— _" : : _f _ 2935

zetésemele'sen kivü-É- még számos juttatás— Etelka] ———————— "XM ban részesü-ltek az elmúlt év során, pl. a Só ————————— 24-i biztosítási költségek több mint 1600000 ,, .

. . . _. , orrán People-3 China, l953. 6 nevek-

mil'lió yuaznt tettek ki 1932—ben; a kormany lete.

FOGYASZTÁSI CIKKEK ELADÁSA mise-BEN

Növekedés 1951—hez képest %d)-an

420 420

l

400 // 400

%

so Ú/"Á ee-

s %

,/// ö/ ,

,/ 'f/ 69

so _mmwm—W—w—l —

57774 ,

r'

61

(%O [ZZ Ví§á 7 / 4'0

/ // ,/ / '

? fő % / *

20 % 4 ; ő %— / %

0/1/1A3Á1,1,i %

pamg/f l pap/f' l [alfa/' lőygfa l ízek ' f/a/a/ l 55

szám/ -

A szövetkezetek kiskereskedelmi forgalma

160%-kal növekedett az 195l. évihez vi-

szonyítva. Az állami vállalatok, szövetkeze- tek és magánvállalatok együttm kereskedelmi forgalma 39,7%—kal haladta meg az

1951._ évit.

A felszabadulás óta eltelt négy év gazda- sági és politikai eredményei Ieheiőve' tették, hogy a Kínai Népköztársaság rátérjen- a

! People's China, 1953. 6. szám melléklete.

.hosszúlejáratú tervek útjára. Ebben az év- ben kezdték meg a népgazdaság fejleszté- sének első ötéves tervét.

Az ötéves terv első éve nagy feladatokat irányoz elő mind az mar, a: mezőgazdaság és el közlekedés lfeu'leszitése, mind az egász—

ségügy és a dolgozók kulturális szinvonala emelése terén.

1953-ban kibővítenelk, illetve újjáépíte—

nek tizenhárom nagy vas— és acél—. szines—

iém- és vegyipari üzemet és további nyolc

(3)

NEMZETKÖZI STATISZTIKA

nagyüzemet létesítenek. Ez évben 9 nagy gépgyárat építenek és 15 meglévőt kibőví-

tenek, ill. újjáépítenek.

Fontosabb iparcikkek termelésének előirányzata 1953—ban

Megnevezés Növekedés fiu—bm 1952—höz képest

Nyer'svas——————__.__,_ H

Acélőntvény —— — _— _. __ __ __ 23 Réz—-——_._——___.3g

Olom l—————_——_._.__4g

Horgany -————-____..___.54 Szerszámgépek — __ — _. .. __ 34

Ipari- és bányagépek — —- — _ 153 Villamosenergia —— _- —— _ _ _ 27 Ásványolaj — — _ .— _ __ __ 42 Cement —————-—-—____"

Epületfa——————___3s Pamutfonal —- —— -— — — _ _ 9

Pamutszövel -— —— —— _ _ __ __ l6

Papir ———___._____6

Cukor ———.——_a.-_23

Forrás: People's China, l953. 6, szám melléklete.

A mezőgazdasági termelés terén a gyapot—

termele's ISO/mos, a dohánytermelés 47%——os, :; te'atenmele'o 16%——o's termelését irányozták

775 elő. Az előirányzat szerint a gabonlaitermelés

ez évben eléri a 175 millió tonnát, a gya' potlermelvés az 1,5 ,millió tonnát, a dohány- termelés a 296 940 tonnát, :: tealermelés pedig 1 95700 tonnát,

1953—ban 9 új vasútvonalat építenek és több mini 600 km vasútvonalat adnak át

a forgalomnak.

A kórházi ágyak száma a városokban

lO%—kal emelkedik az előirányzat szeriiit.

Az elemi iskolák tanulóinak száma a terv szerint .nem növekszik ez évben; ennél az i—skoltatípussnál 1953-ban (a tanítás szin—

vonalát kívánják fokozottabban emelni.

A többi taninftézetben a tanulók száma a következőképpen alakul:

Növekedés

. %Ahan

Megin-velos mill—höz

k—ipesiv Középiskolák alsó tagozata —— _ — 9,3

—— 48.4 Középiskolák felső tagozata

Dolgozók középiskolája —— —— 02!

Technikumók —- — —- ——- —- —— —— 123 Tanítóképzők —- —— —— —— —- —- _— 73

Főiskolák————————————— B,!

Forrás: People's China. l953, 6. szám melléklete.

TANULÓK SZÁMÁNAK NÖ VEKEDÉSE

0 20 00

[le/m Ária/ik közé feka/ák

als- fagozafa

ül?/skola—

fels bgozafa

Do/gazdk

középrkka/áá

Technikamok

bmw/(épü?—

[ra'/iskolák

Az ötéves terv 1953. évi előirányzatainak megvalósítrásái elősegíti az ezévi költség- vetés, amely összhangban vált! a tervvel.

e,

120 wo 460 380

⁸⁰ ¹⁰⁰

??. . o'c'; ;

1953 7049

A költségvetésnek mind bevételi, mind kiadási olda-'a 233 499 100 millió yuant irá—

nyoz elő erre az évre. Ez az összeg a be—

(4)

N EMZETKOZI STATISZTIKA

vételek terén 23,4%-ka1, a kiadások terén pedig 43,—1% kalIlha adja meg az 1952. évi tény' eges bevé eloket illetve xráíordításokat.

A költségvetési bevételek és kiadások.

%-os xnegosziása a következő:

mmAz össz— Az össz-

B e v é t e ! bevételek K i a (1 á s kiadások

(?g-ában %-ában

Adok ... MU Népgazdaság fejlesztése ... 44,3 Állami vállalatoktól eredő bevételek 2937 Szociális és kulturális kiadások. . . . 143 Kölcsönökböl és bizlmitásból szár— Honvédelem ... . 22,4

mazó bevételei; ... 4,4

Adminisztratív kiadások ... 103.

Egyéb bevélelek'es az 1952; év 1 köl!-

ségvetés többlete ... 16,3 Tartalék-Alap ... 6,6

:kamgw

Egyéb kiadások ... . ... . 1,6

Összesen ... 100,0

Összesen ... 1 00, 0 Forrás: People's China, 1953, 6. szám melléklete.

AZ 1953. ÉVI— KÖLTSÉGVETÉS MEGOSZLÁSA

Efyé 7.5sz

sges heve fe/

233499?

mil/[o' yuan

Add/t [gyébbevé/e/ek és az előző éw'fáw/ef

mmwmmsmm Álla/m'vá/lalafokfá!

Jv'l'asbá/ sza/mazli szánmazdbére'le/ek heve/WM

E számok azt bizonyítják, hogy an—

nak ellenére, hogy a Kínai Népközfársaság hatalmas áldozatokat kozom hazája meg- védése és a Koreai Népköztársaság meg—

segítése érdekében, az 1953. évi költség- vetés sziíárd alapokra épült, a fokozódó tenmelés és _a nagy építkezések költség—

vetése. Az 1953. évú köíitség'veiés összhang—

ban van —a Kínai Népköztánsaság első (%

é—ves tervével.

% ^{xm DA'snx}

;

5295 kia dá 5

2311/4951. 100

m/lll'o'yuan

a 1,5

mmm—_—

Népyazdaság lán/Eléka/ap Egyébkét/ás fg/Yesz/ése

Admxmszfna/ív Humán/em Szuua'l/Lsesku/lu-

kladásak ná/is kiadások

A népgazdaság fejlesztésére forditott ki—

adások között az iparra esik az összes;

költségveftési kiadásoknak 20,4%—a, a mező—

és erdő—gazdaságra, továbbá vízszsaibályozásí munkálatoknak 5%a, közlekedésre és hír- köz ésre 6,04o—e kereskedelemre és pénz—

ügyre 190,b—a, egyéb építkezésekre 10,6%a A (bombázások 19534b£m a

képpen növekednfek:

következő —

(5)

NEMZETKÖZX STATISZTIKA 777

Megnevezés Nöíekedés "ia-ban A költségvetés összege évről-évre növek—

1902—höz képest ( . , .. .. .. .. .. ,,

Nehézipar __ _ _ _ * ",; SZlk. A bevetelekkozul kulonosen erosen Tüzelőanyagdpar —— —- — _— —- MIB növekszik az állami vállalatok hozzájáru-

$$$"; k*matáWk _ "" _ _ %i? lása, a kiadások terén pedig legnagyobb

Vasutak _ _— _ __ __ _. 3529 mértékben a népgazdaság fejlesztésére, lo-

Mewgamasfig " — "" " — "* 51-4 vábbá szociális-kulturális célokra fordífotá

Erdőgazdasag —— _— -— __ — l28.4 Forrás: People's China, 1953 6. szám melléklete

A költségvetés bevételeinek és kiadásainak növekedése I950-től 1953'íg*

összegek növekednek.

B e v ó l e l e k 1930 1951 1932 1933"

Összes bevétel: ... 100 204,6 m,!s em.-?

Adók összesen ... .. ... . ... 1130 165,6 1965) 234J Iparból és kereskedelemből eredő adók ... 100 195,7 2309 2923 Mezőgazdaságból származó adók ... 100 113,6 Ill/LD 13433

Állami vállalatoktól eredő bevételek mo 3513 5333 8943

Kölcsönökből és biztosításból származö bevételek. . . . . 100 173,4 766 3133 Egyéb bevételek ... 100 291,6 51832 4543

K 1 a (1 ai G 0 k 1950 1951 1932 19.33"

Összes kiadás. ... 100 174,8 239.7 3453

Népgazdaság fejlesztése ... 100 2023 4219 5965 Szociális és kulturális kiadások ... 100 177,9 295,7 460,9 Honvédelem ... lm) 1 79,() 131 ,3 184,8 Adminisztratív kiadások ... 100 182,9 1473— 181,l Egyéb kiadások ... 100 13615 152215 ?.CGA

' l950—ben 1951-ben és l952 ben a költségvetési bevételek meghaladták a kiadásokat 1953- ban pedig az előirányzott bevételeik és kiadások egyenlő nagyságúak. Ezért alacsonyabbak az 1953. évi bevL telek indexszámal az 1953. évi kiadásoknál

** Előirányzat —— Forrás: Peoples China, MSE, 6. szám melléklete,

A eköl*.txségwe ési ibevé teleken lbe ül évről- évre növekszik az állami vállalatok adó—

és nyeneség'részesed-ése. A magánípari és magánrkereske—deími vállalatok állal fizetett adók részaránya! a (költségvetés bevételei—

ben csökken ugyan, de még ioníos részét ké- pezi 812 állam pénzügyi forrásainak. A párt és a kormány intézkedései következtében a

Megnevezés

Az állami vállalatok és szövetkezetek adó- és nyereség- ! gefizetéseinek részaránya a költségvetési bevételek-

en ...

A parasztok adófizetésének részaránya a költségvetési bevételekben ...

A magánipari és magánkereskedelmi vállalatok adóbefi—

zetéseinek részaránya a költségvetési bevéielekben Forrás: People's China, 1953, 6. szám melléklete.

bev—éíeleknek egyre kisebb részét ieszfl;

ki a parasztok adóbefizeféseí.

1950 : 1951 1952 , 1953

;Zázalékban *

34,1 ! 494 56,8 59,3

976! 18,2 17,1 141;

32.13 : es; gu 214

!

Kármán Tamásné

(6)

nemzerxozr STATISZTIKA ' FRANCIAORSZÁG

GaZdasági helyzet

Franciaország jelenleg súlyos gazdasági nehézségekkel küzd.

A nehézségek egyik (fődka az ország gazdaságának hadíútra terelése. Különösen eűlyos tenheket ró az országra: a vietnami háború. Hivatalos adatok alapján a vietnami háborúval kapcsolatos liaxdikiadások a következőképp en a 1 akut ta k:

1946 — ——- —- 27.0mi1llárd1rankx

igfn —— — — -— 533 ,, ,.

1948 — — _ -— 89,7 ,, ,, 1949 -— _ —— —— no,—4 ,. ,.

1950 — —— — —— zom ,, 1951 — — — —- 308,0 ,.

1952 —- — -— —— soon

Forrás: Notes et Etudes Économioues, 19.53, 91.

nám.

A vietnami háború a tőkések számára a maximális tprotfit biztosításának egyik esz- köze. Míg 1946 és [1951 között :a- 623 leg' nagyobb litranlcie társaság jövedelme 7,7—sze—

resére növekedett, 45, Vietnamban müködő faaneixa társaság tizennyolcszorosáná nö- velte proáitiját.

Az amerikai tőkések támogatást ígérnek a

!rancia tőkések számára a vietnami háború folytatásához. E támogatásnak oka az, hogy Indokína számukra igen fontos nyersanyag- piacot jelent, amelyre maguk is szeretnék rátenni kezüket. Az Egyesült Államok tőké- sei Invdotkinálból, ezen belül Vietnamból szerzik be természetes kauosukszü'kség- tak 89%-át, ónszüilosegleiüknek 52%—át.

Emellett meg kell jegyezni, hogy az összes ,,ameríkai segély" összege, amelyet Francia- ország 1948 és 1951 között kapott, csupán a telét tette ki a vietnami háborúra torditott kiadásoknak.

A vietnami és a koreai háború következ-

tében áellendült fegyverkezési hajsza lehe—

tővé tette a francia tőkések számára a hadi- ipari termelés növelését. Ezzel együttjárt a fogyasztási javaikat előállító iparágak ter- melésének csökkenése. Franciaország ipari termelésének színvonala jelenleg kis mér—

tókben múlja tdltül: az 1929. évi színvonalat.

Az ipari termelés alakulása Franciaországban

Bv index

1929 a 100

P937 ——————— 82

1949 ——————— 92

1950 ——————— 92

195! ——————— 104

l952 ——————— ms

Forrás: Novoje Vremja, 1953, 22, szám.

Az ipari termel-ésben a iháéborúrután, komoly etmelkediés csupán 1951—ben volt

tapasztalható, amikor az koreai háború követ-

k keztében igen erős voltaáegyvenkezési ver—

seny. 1952- ben már jóval kisebb volt a ter me'és növekedésének űteme,1953ban pedig

már csökkenés következett be ame'y kiter—

jedt a nehézipar néhány ágáraklis.

AzL, hogy a: termelés növelését a hadi- ipari termelés íokozásával érték el 1954-—

1952 folyamán, mutatja a, nehézipar és a togyasztási javakat előállító iparágak ter—

melés-ének el Itentées irányú fejlődése.

1952-ben a rle'mtermelés l0,3% —kal, a tém- feldoigozás 16,l%—'kal növekedett az előző évhez képest, ugyanakkor az 1929. évi szín—

vonalat a ilémtermelés l7%—ka—l', a íémxtel- dolgozás 15%-karl múlta telűl. Ezzel sze'm- ben a fogyasztási javaikat előállító ipar—ágak ' termelése 1952—'ben együttesen lon/okai

csökkent lSSl—liez képest és csupán 3,8%-

kal múlta (felül az 1929. évi szinvonalat.

Ezen belül az egyes cikkek termelése a következőképpen alakult:

Néhány fogyasztási cikk termelésének alakulása 1952-ben

(Index: 1938 : 100)

Cs ökkenés Megnevezés 1 951 1952 lgágahfz

%—ban

Textil ... 115 103 10,5 Bőr ... 73 64 125 Papír ... 134 107 20 Nyomdaipar ... 120 113

Vegyipar ... 1 53 145 S,?) Úveg ... l 77 l 49 1 6

Forrás: Galilei-s lnternationaux, 1953, 47. szám.

A textilipar tenmelésén-ek nagymértékű csökkenése kapcsolatban van a textilkivltel csaknem 40%--os csökkenésével.

A hadiíi—pari termelés növelése is egyre nagyobb nehézségekbe üközik. Erre mutat az, hogy 1953 első 5 hónapja to' yamán a nehézipar néhány döntő ágában csökkent a termelés növekedésének üteme, illetve maga a termelés is.

(7)

Egyes termékek termelésének alakulása 1952 és 1953 első 5 hónapjában

Növekedés, illetve czökkenós

%—ban az elűzo év azonos Megnevezés időszakához képegt

. 1952 I—V. hó 11953 I-—V. hó

Kőszén ... 4— 6,() — SA Lignit ... % 16,0 — 4,7 Vasérc . . . ... 4— 21,7 J:— 8,0 Nyersvas ... % 11,7 ul- 1.1 Acél ... 4— 11,7 -— 0,7 Alumínium ... -i— 25,4 i ".k 0,6

Forrás: Monthly Bulletin of StaMstics, 1952 augusztus, 1953 augusztus.

Annak ellenére, hogy 1952-ben az ipari termelés emelkedett 1951 —hez képest, a be—

ruházások volumene ugyenezen idő alatt valamivel csökkent. Ez a tőkéseknek a to- vábbi kilátások iránti bizalmatlanságát tük-

rom.

Beruházások alakulása (1949—es áron)

Bv Milliárd frank

195! V ——————— 1195

1952 ——————— usa

Forrás: Cáhlers lnternatlonaux, 1953, 47. szám, 51. uld.

1956 áolyamán a beruházások'volumené- nek további 3%-os csökkenése várható.

Szoros [kapcsolat van a beruházások és az építőipar áejlődése között, mivel a be- ruházások jelentős része építkezést jelent.

Ezzel kapcsolatban jfigyelxemremuéltó, hogy az építőipar termelése 1952 efolyamán az 1929. évi színvonalnak csupán 72%-át tette ki. Az építőipar termelésének ez az alacsony színvonala annál jelentősebb, miután Fran- ciaországban jelenleg súlyos lakáshiány van. A H. világháború lolyamán 477000 lakóház pusztult el és 720000 súlyosan megsérült. A lakáshiány megoldása érde—

kében évenként 300000 lakást kellene épí- teni, azonban a tőkések nem tekintik meg- felelő üzletnek a lakásépítést és ezért a lakáshiány továbbra is súlyos teherként nehezedik a francia dolgozókra.

, e , a

779;

1952 íoíyamán hanyatlás mutatkozott Franciaország külkereskedelmében. Az év cíolyalmán csökkent mind a kivitel, mind a

behozatal.

Franciaország külkereskedelmi forgalma (milliárd frank)

Év Behozatal Kivitel ! Delicit

1951 ... 1279 937 342

1952 ... 1232 818 414

1953 I. félév. . 574,2 448,4 125,8 l

Forrás: 'Bjulleteny inosztrannoj kommercseszkof informacil, 1953, III. 24. és VII. 30.

A kivitelL1952—ben csaknem lS%-kal volt

— afacsonyalbb, mint 1951—ben. Az egész kivi- telen belül a mezőgazdasági termékek kivitele több mint 31%-kal csökkent. Az ipari termékek kivitele körülbelül lO%—kal volt alacsonyabb az egy év eiőttine'í. Ezen belüi legnagyobb mértékben a textiltermékek ki"

vitelének a volumene csökkent.

Néhány termék kivitelének alakulása

1952-ben

1951 1952 333333?

Megnevezés w— képest

milliárd frank ! %—ban Textil ... 1813 112,3 38 Bőr ... 21,3 16.13 24 Papir ... . .'... 22 15,7 29 Fa és faárúk ... 29,3 17,4 41 Kohászati termékek 129,2 ! 11,9 13 Autó, traktor, kerék-

pár. . . ... 37,2 33.4 11 Mezőgazd. termékek. 141,6 97,1 [; 31

Forrás: Cahiers lnternationaux, 1953, 47. szám és Notes et Etudes Éoonomioues, 1953, 83. szám.

A kivitel csökkenésének egyik oka a fran—

cia termékek magas ára. A francia termékek ára 15—20%—kal magasabb az átlagos európai áraknál. ,

A kivitel vieszaesésének alapvető oka

azonban az, hogy a tömegek lfogyasztóképes-

'ségének és a termelés (hanyatlásának követ—

keztében szűkült egyes tőkés onszágok fel-*

vevőpiaca. Súlyos nehézségeket okoz Fran—

ciaország számára az Egyesült Államok és az utolsó két év folyamán Nyugat-Német—

ország és Japán növekvő versenye is. A

(8)

3780

^NEMZETKÖZI ^STATISZ

francia kivitel értéke 1950 és 1952 között 50%—kal csökkent Közép-Amerika felé,

20%—'kial alz észaokameficloai országok felé,

29%-kailt Ausztrália ielé, %% -kail Iránf felé stb.

1952 folyamán Franciaország csökken—

tette behozatafát. A behozatal csökkenése sokkal kisebb, mint a kivitele, csupán 40/0- Ennek következtében a! külkereskedelmi mérleg deficitje 2l%—lksal volt magasabb, mint 1951—ben.

A drancia tőkések számára fontos kiviteli

piacot jelentenek az onszág gyarmatai. A

francia tőkések a. gyarmatok felé irányuló kivitel növelésével igyekeznek kiegyenlíteni

a külföldre irányuló kivitel csökkenését.

Mig 1952 folyamán sikerült megnövelni a gyarmatok lielé irányuló kivitelt, 1953 első 5 hónapi—ában a gyari altok felé irá- nyuló export az Egyesült Államok növekvő versenye cfofytán az 1951. évi szinvonal aíá süllyedt.

Átlagos havi kivitel a francia gyarmatok felé

Ev Milliárd vitank

1951 ——————— 455

1952 —— —- —— —— -— —— — 49,8 1953 I—V. hó -—— —— ——— —— _ 44,6

Forrás: Bjulleteny inosztrannoj kommercseszkoj lniormacii, 1953, VIl. 23. és Calliers Internationanx.

1953. 47. szám.

A francia külkereskedelem probfémái meg- oldásának egyetlen útja a demokratikus tá- borra-l folytatott külkereskedelem kifejlesz- tése lenne, amelyet Franciaország mai veze- tői minimális—ra csökkentettek. 1952 tofya- mán például a Szovjetunió és a népi demokratikus orszá-gok részesedése Franciaország külkereskedelmi iorgallmálban (kivitel és behozatal együttesen) még a 2%-ot sem éríe ei.

Ezen a téren haladást jelent az ez év nyarán aláírt új 3 éves szovjet—.iravncia kereskedelmi szerződés, amelynek érieímé—

ben a két ország közötti kereskedelmi for- galom jeíentősen emelkedni líog.

*

A fokozódó tegyverkezési hajsza következ- tében állandóan növekednek az állami költ- ségvetés lhasdikiadá-sai. A hadikiadáusok 1949 és 1952 között a következőképpen ala—

kultak: _

19-19 w —— —— 377 milliárd frank 1952 — — — 1400 ,. ,,

Forrás: Notes et Études Économiaues, szám.

1953, 88.

Az 1953. évi költségvetésben a hadi-, kiadások teszik ki az összes kiadásoknak!

38,2%-át. Ugyanakkor 31 szociális és ka!—

turális kiadásokra az 1953. évi költségvetés kiadásainak csupán 8,9%%'1t fordítják. '

A 'hadikiadások súlyos terhet jelentenek a dolgozók számára. Az állam kiadásai fedezése érdekében szüntelenül növeli az adókat. A lfogyasztási adók —— amelyeknek

döntő részét a dolgozók fizetik — állan—

dóan növekednek, ugyanakkor a tőkések _

által iizetett adók csökkennek. A fogyasz-

tási adók (és a tőkéseket tenhelő adókrésze—

' sedése az összes adókban a következőkép— ,

pen alakult:

É Fogyaszlási A tőkések által

vek adók fizetett adók

1946 ... sas % — 21,9 % 1950 ... 61,1 % 5,7 %

Forrás: Calriers du Communisme, 1953. 3. szám,

A nagy hadikiadások következtében a francia állam költségvetése állandóan nö-

vekvő deficittel küzd. )

A költségvetési deficit alakulása

Deficit

Ev (milliárd frank)

1950 —————— _ 3775

1951 ——————— 3983

l952 ——————— 6029

Forrás: Cahíers 'lnternationaux, 1953, 47. szám.

A deficit fedezése érdekében az állam beílföídi és k—iilliöldi kölcsönökhöz kényte- len folyamodni.

Az államadósságok alakulása (milliárd frank)

Belföldi 1 Külföldi

É v ——— sszesen

kölcsön

1951. . . . ;. . .. 3 052,0 1 2543 4 3063

1952 ... 3 573,6 1 2973 _ 4 871,4

Forrás: l'Humanlté, 1953. [V. 8.

A költségvetési hiány tedezésére szolgál

a fokozódó papirpénzkibocsátáe is,' ami egyre súlyosbodó inflációhoz, a frank el—

értékteiened—éséhez, a dolgozók anyagi hely- zetének rosszabbodásálioz vezet.

(9)

A forgalomban lévő papírpénz és a bankbetétek mennyiségének alakulása

!"tíl'galomhifn Bankbetétek

lovo papirpenzt

az időszak végén 1 (milliárd frank)

1950 ... I 1590 1530 1951 ... 1883 ——

1952 ... 2124 . 2003

1933. mm 31 2163 ! —

Forrás: Cahíers Internationaux, l953, 47. szám,

A :fokozódó infláció következtében 1952- ben a frank vásárlóereje az 1938. évinek 4%ár,a cSölkkemt, az 1946. évinek pedig 23,6

U/o—át teííe lki. ;

*

A íogyaszíársil cikkek termelésének csökv kenése, a; hadikíeadázsok következtében nö- vekvő adók és az inííáció a dolgozók foko/

zódó elnyomorodásához vezetett.

Egyes fogyasztási cikkek árainak alakulás Franciaországban 1953-ban

Megnevezés 1949 x 100

'Kenyér —— —- .— —.. __ __ 208 Tésztafélék -— _— _. __ __ 245 Hús — _ —— — _— _— _ 130

H*81—————————300 VHJ—————————xg5

m —————————164

SaíI—————-——2l7

Tojás -— -— -— _. ..- __ __. )27 Mrargr-arin -— .. __ __ __ 270 Étolaj —— __ — __ _ __ 300

km —-_____i*_358

kaor —______200

SÓ ————————300

Kávé ————._.,_,___530K

Kakaó _- _; _. —.. __ _ 293 Forrás: I'Humanité, 1953. IV. 2.

' A dráguiáxsí hullám nem kerülte el a vasúti díjszabásokat sem. Amíg ax jegy *ára a III.

osztályon 4,17—szeresére emelkedett 1947

óta, addig az I. osztályon csak 3,53-szorol ..sara.

A 'Iétfenníartási költségek emelkedése kö- vetkeztében a dóigozók életszínvonala toA váb'b süllyedt.

Statisztikai Sumi: 1-9

781

A létfennlartásl költségek alakulása Párizsban

(193 — 100)

Élelmezés ... 2827 [ 3633 4— 28,")

RIÚ'IáZkOdáS ... 4802 5056 -l- Tul;

Lakhífr ... 12—30 1650 % 33,0 Fűiés, világílás ... 1950 2118 % 8,6 Háztartási és pipere-

cikkek ... 3812 3768 — U,!

Mosás ... )750 3200 —§— 163 Egyéb ... "1800 1983 "l— IK)

_ 1 l _

Együt! ...

3021 3610 r 19,5

Forrás: l'Humanité, 1953. IV. 30.

Míg a íéfíenntartási köhségek 18 hónap afatt csaknem 20%'ka1 nőttek, addig a munkabérek még 3%—o.s emelkedést sem ének-el.

A L ÉTFENN T AR 'I'Á SI KÖL TSÉGE K ÉS A AVI UNKA BÉHEK BIM ELKEDÉSE

1931 szeptember — 19.313 áprilia

195 %

r.,

2,7%

^; D

LÉTEENNTARTÁS! MUNKABÉREK mase-Ja

Forrás: Cahhrs Intomatíonaux, 1953, 47. szám.

(10)

782

A létlenntarláxsi költségek és a munka—

bérek alakulásának eltérése a reálbérek l4

%-os csökkenését okozta. A foglalkoztatott- aág és munkaidő csökkenését is számítva, a reálbérek csökkenése 1951 szeptember óta

több mint 20%.

Franciaországban a béreknek a nemzeti jövedelemben való részesedése 1952—ben ;!

kövekkezőkérpwpen alakult l938—lloz képest:

Ev Részesedés

1938 —— __ — — — —— —- 4o,5%

l952 ——— ——- .... _— __ _. _._ 20505 Forrás: New Times, l953, [H. 25.

A BÉREKNEK A _X'Efl—IZETI .lÖ'l'Eli'iUJHP

; BEN VALÓ RÉSZES'EDÉSE

x Mm X'IOO ?

x X

. . - . .

*:0:o:o:o:o';';'o'o

! o o o o o' ' ' ' '. . , o o o o t o . o'e'o'o'o'o'o' . o o o o o o .

O o o o o o o o .

o o o o o o o . . ..

r o o o o o o o . . o o o o . o o . ..

'o'o'c'o'o'o'o'o' ' v.:oo . o o o 93:

., , o..

' 9 o o' . . - . .

?: o'o' 0'0'0'0'33333

,., u oooooooo.

. . O'O'O'O'o*o'o'4

..O'O . 6 O O 9 o !

*.*.0,0.o.o.v.o.o.o. 0.0. 0,

O'O'o'o'o'o'o'o'o'o o'; 01

...,,oooooo . .o

.. . . 0 agg... e... ,.

.*.§.0,0.6 O 0 o o 0 0 o o . . . O'O'

D,O.o.o.o.o:o:o:o:o o:o:o:.'.0.o.o.o.o ÉOYOÉOA'o'o'AJA 'J.*.§?o,'o'o%'a'

1935 1952 "

Nem kedvezőbb Franciaországban awföl

művelo lakosság helyzete sem.

1947'től 1952—lg a parasztság által vásáe rolt készgyárlmányok ára négy és félszae resére, a, mezőgazdasági termékeké vi- szont csak két és félszeresére emelkedett.

A mezőgazdasági árak növekednek, de ezek nem a parasztság életkörülményeit javítják, hanem az árak mind nagyobb há- nyadát az állam teszi zsebre adók formá—

jában:

4'bb"! ndór Adó Megnevezés Frank L (Igazuk) ? %—a

Egy kg hus rim .. 480 100 20,6

Egy kg cukor ára 126 30 23,8

Forrás: Tampa Nouveaux, 1953. V. 27.

A doígozók elszegényedését jelzi, hogy a

híres francia borter—mele'st 1952-ben fogyasz- táshlány miatt csökkentették. Ezidőszerinl

Franciaországban 8—10 millió hektólíter—

rel kevesebb bor fogy, mint a háború előtt.

A parasztság részesedése a nemzeti jőve—

delemben az 1938. évi 23,—8%-kal szemben 1952—ben már csak lS%—ot tett ki.

Aztéletszinvona'. eüllyedését jelzi, hogy

mintegy 3 miilió francia munkavállaló kere—

sete nem éri el a havi 22000 frankot, ami azt jelenti, hogy 3 millió dolgozó keresete a hivatalosan megállapított létminimum alatt marad.

Míg a francia munkások és parasztok életszínvonala: süflyed, addig a tőkések nye- reségei hatalmas mértékben emelkednek.

A Péchiney'tröszt, melynek vegyi gyáral látják el műtrágyával a francia mezőgazda- ságot, nyeresége l048 óta háromszorosára

növekedett.

l95 ispari részvénytársaság 1952. évi nye—

resége 40%-kail nagyobb az l95l. évben elért nyereségnek

Néhány párizsi cég nyereségének növekedése 1952-ben

l 1951 1952) ,

Vállalatok ; mlm—" NÓJÉKÉSÓS

jmilliófrankban 0 l

Francia KőolajipariRH 1311 2543 93 Rateau—gyárak ... i 93 136 46

Luchalre ... 38' 114 200

.,Ialzysegarnhuzmck..E 14 84 mm l

Forrás: l'llumanlté, 1958, VI. 3.

A Lvállalatok nyereségei azonban nem minden gazdasági ágban emelkedtek egyfor- mán. Az emelkedés üteme a fegyverkezés szolgálatában álló iparágakban jóval gyor—

sabb az átlagnál, mig a. lakosság szükség leteit kieiégítő iparága—k nyeresége alig emelkedett, vagy csökkent.

(11)

NEMZETKÖZI STATlSZTlKA

Francia részvénytársaságok nyereségének növekedése 1952-ben

l

_.4 Tiszta nyere— ?;

§: segimllllo %;

Gazdasági ág § :: francginfí'ank— § § :

EE agg

lc; § -———————-———-——_ E ,; :

e 1951 ) 1932 m a cx

Bankok ... 45 4334 5676 l-31 Fémipar ... 51 8072 10548 aham?

Autó- és gépip. 36 32.37 4859 %%th Vasuti felszere—

lések gyárt.. 16 1317 1607 l22 Olajipar ... 12 4333 5597 —l—29,2 Textilipar . . . . 24 3270 2650 _ 19 Hajózás és

szállítás . . . . 25 2811 3626 -l-29 Élelmiszeripar 40 4601 4975 l 6,.')

Papir-, nyomda-, üveg- és

porcelánlpar 13 ll81 1014 —l4,l

Forrás: Bjulleteny lnosztrannoj kommercseszkoj informacll, 1953, Vll. 30.

A francia GazdaSági és Tánsadalomikutató Központ exgyiik közleményében kimutatja, hogy Franciaországban a kifizetett munka- bérek összege az 1951 decemberi 330 milliárd liransldloal szemlben 1952 december—

ben 296 milliárd finannkral csökkent -—— akkor, amikor a 623 legnagyobb váll—alat évi pro- iítj—a 36,3%-kal nőtt,

Az ellentétek kiéleződése

Az Egyesült Allamok monopólistái a maximális profit utáni hajszában a nemzet- közi búzaplacot is teljes mértékben ural—

muk al'á akarják hajtani. Ezek .a hatalmi törekvései; kiélezilk az ellentéteket egynészt az exportáló országok között, másrészt az exportáló lés importáló országok között és végső fokon az agrárválság további elmé—

— lyüléséhez vezetnek. .

V Az Egyesült Allamokban a háborús kon-

junktúra következtében a gabonanemüek termelése a második világháború előtti

(_ évekhez viszonyítva jelentősen emelkedett.

a!!!

Míg az egyik oldalon a dolgozókból ki- sajtolt profitnak mind hatalmasabb tömege halmozódik fel, addig a másik oldalon egyre nő a munkanélküliség;

Az ENSz Gazdasági és Szociális Tanácsa ez év júliusában megtartott ülésén Arutjun—

jan szovjet küldött afogialkozott a francia—

országi munkanéí'küliség kérdés-ével. Meg- állapította, :hogy a munkanélküliség l948ytól 1952-lg 69%-kal emelkedett. Különösen nagy volt az emelkedés 1952-ben. A munkanélkü- liség ekkor érte el tetőfokát. Ez év nyarán a teljes munkanélküliek száma mintegy 650000 dől ért el, a részleges munkanélkü—

lieké pedig meghaladja a 25 milliót. Jel- lemző, hogy _a munkanélküliség főleg a (békés célokra termelő iparágakban a leg!

nagyobb.

A munkanélküliség egyes országrészeken nagyobb méreteket öltött az átlagosnál. Igy pl. Szajna megyében —— ahol a francia ipar jelenfőxs része települt —— 1953 már—

ciusában a segélyezettek száma 60%-kal volt magasabb, mint a múlt év azonos idő—

szak—alban. A ,,Brulletin Municipal Oflficel"

adatai szerint ugyanitt ez év áprilisában 88 munkakeresőre csak egy munkaalkalom ju-

tott.

Az a tény, (hogy a tömegek életszínvonala ennyire lesüllyedt, és hogy a munkanélküli- ség ilyen hatalmas méreteket öltött, olyan nagyarányú sztrájkmozgalmat robbantott ki, amelyre Franciaországban a háború be- fejezése óta nem volt példa.

Kalas M.u—Pmtér K.

a kapitalista búzapiacon

Ez az emelkedés legnagyobb a búzánál, amelynek termelése az l949/52. években 55,4%—ka3 volt magasabb, mint 1934/38- ban.

Az Egyesült Allamok búzatermelése' (millió tonna)

lama/m évek átlaga _ — _ J lB.8

l934l38 évek átlaga -— —— —— —-—_- l9,5 1949/52 évek átlaga —— — —— -—-,, 303

1 Food and Agricultural statistics adatai alapján szamitva.

(12)

784

A hálborúutáni években az Egyesült Ál- lamok sikeresen használta ki más orszá- gok búza—tenmelése'nek visszaesését és kii—

Éön'böző segélyek örve alatt a háború előtti——

nek több mint ötszörösére emelte búza kivitel—ét. Ugyanakkor a nagy búzaexportáló országok közül Argentina csak ll%—'k—al, kal, Ausztrália 45%-k*al és Kanada 76%A

NEMZETKÖZI srarisanAí

kal emeíte búzakivitelét. Ennek megitele—

Iően megváltozott az egyes országok rész—

aránya az összbúzakivitelben. Kanada, Ausztrália és Argentina részesedése erősen"

csökken—t, ezzel szemben az Egyesült Alla—

molvé a hábm'úelőtti 23%—:ról a háború—

utáni években kb. SO'VO—ra emelkedett.

t.iúzak'ivitfl (millió tonna) ^l'lxyex ^országok ^százalékos részesedése az l

§ üsgzhúznkivitelben

!

l

Ptv §Au MAN— Müm V'i'" § l W, ; § _.

§ Ámen nti m §imszirália § Kanada L SA Argentina Ausztrália Kanada USA

_", l l l L_

1929. § 6.613 § 3.225) § 5.741 2.433 § 38,8 § 13,1 33,7 HA

a ( '

1938 1.940 .LTf72 § 3.t07 2.365 § 19.41 253 31,1 23,7

1948. 2.149 3.728 § 5.478 13.468 § S,? 1.3,13 22,1 54,2

Forrás: Statistische Praxis, 1950, július.

A konkulrrenciától való félelem arra kész— egyezmény áfdásait megismerjék. Ezzel tette az USA monopóli-stáit, hogy saját ér—

dekeiknek megfelelően szabályozzák a kapi—

talista búzapiacot. -

1949 márciusában létrejött a nemzetközi búzaegyez—mény, amelyről az USA _Fölrl—

művei—sügyi Minisztériuma nyilt-an kijelen- tette, hogy ,,— ez az egyezmény biztositja számunkra azokat a piacokat, amelyeket egyébként nem tudtunk voina megszerezni".

Az egyezmény évente összesen 12,4 millió tonna búza elhelyezését biztositotta az USA, Kanada, Ausztrália és Franciaország szá- mára. Ez a mennyiség a nevezett országok összes b—úz—aexportjának kb. 68%-át teszi ki. Anglia —— a legfontosabb búzalimfportá'n ország *— évente 5 millió tonna búza át- vételére köteiezt'e magát

Az egyezmény a búza maximális áriát bu—

sheienként i,80 dollárban, minimális árát pedig 120 dolrlárban állapította meg, te- hát ez az a két pont, amely között a búza ára a világpiaci ár alakulásának megfele—

lően ingadozliat. e:

A Szovjetunió felismerve a: nemzetközi búzaegyezmény tényleges célját, nem írta alá az egyezményt. Ellenállllást tanúsította—k az USA célkitűzéseivel szemben egyes kapitalista áltamok ie. Argentin-a nem csatlako—

zott az egyezményhez és Anglia is han—

goztatta aggályait.

A búzaegyezm—e'ny működésének 4 éve alatt a szerződő feleknek bőségesen a§-ka'.—

muk nyílt arra, hogy az USA sugallta

kapcsolatban az Economist 1953 júliusi szá-

mlában kiicáti, hogy a ,;búztaegyez—mény 4 éve alatt a búza ára sohasem csökkent a búza—egyezményben megállapított maximális.

ár alá, mert a Commodity Credit Corpora—

tionnak1 sikerült különböző manipulációk útján az Egyesült Államokban a szabad piaci árat a magas szubvencionált ár szin—

vonalára eme'ini, ez a magas búzaár pedig mágnes'ként hatott más exportáló országok búzaárának alakulására". Másszóval az JSA a búzaegyezmény segítségével ár—

diktatúlrája alá vonta az összes exportáló és importáló áflarmokat. '

Nem véletíen tehát, hogy az ez évben le- járó búza—egyezmény meghosszabbítása ér- dekében az Egyesült Államok komoly erőA i—eszí'aéseket tesz. Ez részéről; azért is in—

dokolt, mert mezőgan—daságában a válság egyre jobban elmélyül.

Az Egyesült Államokban az 1952/53. évi bi'izatermeiés 30%-kal volt magasabb, mint az 1951/52, évi, ugyanakkor az export az előző évinek csak 77%—'t tette ki, a belső togyaeztás pedig 11%—kal csökkent. Mind- ezek a tényezők azt eredményezték, hogy az 1953/54. gazdasági év elején az eladit—

Yan búzakészletek 580 millió bunhelre emel- ke-dte'k, ami több mint kétszerese az előző

Lu

évi búzakészleteknek. A "Washington POSL

1 A mezőgazdasági cikkek felvásárlását, kivitelét és a velük kapcsolatos kölcsönök folyósítását intéző monopólium az Egyesült Államokban. (A szerk.)

(13)

NEA'XZETKÖZI STATISZTIKA

szerint ,,1953 áprilisában az Egyesült Á'v Iamokb'am az eladatlan búzaloé'szletek nw gyobbak voltak, mint a ZOH—30 as válság- években".

Az Egyesült Állama/a búzan'zérlegű

785

A hatalmas efadiat—lan ár-ukészlebek és a jó terméskilátátsok nem maradhatnak hatás nélkül az árszínvonal alakulására. Annál arcátliamabb követelésnek tűnik az, hogy az Egyesült Allamok a Nemzetközi Búza—

tanács ezévi ülésein az eddigi bushelesnlként 180 dollár maximális árat 2,15 dollárra kí-

Mo.,ncwüx. LOÚJÚÉUÁISÚ' vánla felemelni. Az angol árajánlat ezzel

n miniöhmhep) szemben 2,00 dollár volt. Hosszas alku-

"' """' " V dozás után az USA 205 dollárra csökken—

Nyifó készlelvk ... _ 427 395 236 tette követelését, enlneiklelle'niérc Anglia az Termolós 1027; 99; 1291 eddigi évelk tanulságait leszűrve, meg-

l tagadta; az új egyezmény aláírását. Anglia

Behozatal ... ').H 40 . 2.3 , .w , . . ,

; fkivaliaisa vegeredmenyben a tbfuzaregyez—

" " mény kudarcát jelenti és csapást mér az

Rendelkezésre álló mennyí— ' , 'Z ' a 'tal , 'Z'a-

ség ... 1474 1429 1573 D_SA monopolholy etere a k 'pl lusta b'u

piacon.

Belső fogyaszííw ... 702 755 672

',' . _ fu ? Rapport sur les Produits, 1951. december I.,

Knud """""""" 371 418 M" The Economist, 1953. július 25. adatai alapján Slá- _.__v._,_.-.

mitvab k

, 3] ushell :: 27216 'g.

Fennmaradt) készletek... 39' 276 fg? ' , , ,

a ) ) Dr. Denes Endre/ve

— _

A Közpantí Statisztikai Hivatal havonta ,megíeienő folyóirata, a

STATISZTlKAI ÉRTESlTÓ

állandó segítőtársa a tanácsi és helyi ipari statisztikusoknak.

Havonta foglalkozik a statisztikusok időszerű teladataival, út- mutatást! és tanácsot nyújt a statisztikai feladatok elvégzésében.

Állandó rovataiban rámutat egyes statisztikusok hibáira, felhívja a figyelmet az új munkamódszerekte és a jól dolgozókra. Lehető- séget biztosít a statisztikusoknak arra, hogy javaslataikat, észre-

vételeiket ;; lap hasábjain nyilvánosságra hozva

Előfizetési ára egy évre 24.-—- Ft

Megrendelhető a Posta Központi Hírlaplrodáná!

. (V. József nádor-tér !.)

megvitassák.

Nemzetközi statisztika