Az ipari termelés volumenindexének meghamisítása az Egyesült Államokban

KENESSEY ZOLTÁN:

AZ IPARI TERMELÉS _XVOLUMENINDEXÉNEK

MEGHAMISíTÁSA AZ EGYESÚLT ÁLLAMOKBAN

Múlt év decemberében a ,,Federal Reserve Botard"1 igazgatótanácsa közölte, hogy az Egyesült Államok ipari termelésének mérésére szolgáló hivatalos indexet ,,felülvizsgálták". Az indexet —— amely az Egyesült Alla- mokban az egész gazdasági konjunktúra értékelése szempontjából is a leg-

elterjedtebb mutiatószám _ olymódon ,,korrigálták", hogy az új index sze-

rint 1952—ben az ipari termelés volumene 24%-kal volt magasabb, mint 1947—ben, míg a régi index szerint ugyanebben az időszakban az emelkedés csak l7%-ot tett ki, vagyis az új index lényegesen magasabb emelkedést mutat ki, mint a régi.

A módosítások eredményeként az új indexnél bázis—ként az ipari termelés 1947—49. évi átlagos volumenét használják, míg a régi indexnél az 1935——

39. évek átlagát vették lOO-nak; felemelték az index összehtasonlíiásához fel- használt csoportindexek számát lOO-ról l75-re, új mérlegelési súlyokat álla—

pítottak meg, stb. A hivatalos közlés szerint ,,a felülvizsgálat fő célja az volt, hogy az ipari termelés reprezentatívabb mérését tegyék lehetővé, és olyan indexet hozzanak létre, amely egyéb szempontból is használhatóbb az üzleti élet fejleményeinek elemzéséhez."2 Az index ,,felülvizsgálatána-k" idő—

zítése (az Egyesült Államok gazdaságában válságjelek mutatkoznak) arra utal,,hogy a felülvizsgálat valójában elsősorban lapologetikus célokat köve—

tett, ami abból is látható, hogy az új index az ipari termelésnek azt a csök- kenését, amely a múlt év márciusa óta folyamatosan következett be, ke- vésbbé tükrözi, mint a régi index.

Az Egyesült Államok ipari termelése volumenindexének története azt mutatja, hogy a hivatalos index ilyen ,,rnódosításai" nem jelentenek új—

donságot, hanem már régóta az amerikai polgári statisztikxa fegyvertárába

tartoznak. Az index forrásainak, mérlegelési módszerének, csoportindexei—

nek, stb. már rövid elemzése is azt bízoonyitja, hogy az index hamis képet ad az ipari termelés menetének alakulásáról.

Az index "változatai"

Az ipari'termel—és volumenének indexét a ,,Federal Reserve Board"

1922—ben tette először közzé (1919 : 100 bázison). Az indexet 1927-ben felülvizsgáltáks az addigi 22 csoportindex helyett a csoportindexek számát 62-re emelték s bázisul az 1919. év helyett az 1923—1925. évek átlagát _ vették.

1 ,,Szövetségl Tartalékügyi Hivatal."

! Federal Reserve Bulletin. 1953. december, l247_ oldal.

234 — KENESSEY ZOLTÁN

1940—ben következett be az index második felülvizsgálata, amikor a , csoportindexek számát 62-ről 80—ra emelték fel s ismét új bázisna tértek át- (1935—39. évek átlaga : 100). 1943-ban újabb felülvizsgálat következett, amikor a csoportindexek számát lOO-ra emelték. Az indexnek ez a negyedik változata volt érvényben 1953 decemberéig, a legújabb —— ötödik —— válto—

zat nyilvánosságrahozataláig. Az új index csoportindexeinek a számát l75-re emelték fel és új bázisként az 1947—49. évek átlagát jelölték meg.

A változtatások célzatos jellege valamennyi átszerkesztésnél világo—

san kiütközik. Elég az index ötféle változzatá—t közösbázisra átszámítani és egymáshoz kapcsolni ahhoz, hogy kitűnjélk: az újabb változatokra való át—

térést minden esetben az index emelésére használtak ki. A következő tábla —— amely V. D. Cserrmienszkij táblája nyomán, ill. azt kiegészítve készült —— ezt egyértelműen mutatja.

Az Egyesült Államok ipari termelése volumenének indexe

(1919 :: 100)

ii A z i n d e x

3 V I. 11. m. . v.

változata változata változata változata változata

1924 108 .

1 925 1 06 -—-——— ——y 1 25

1926 . 1 30 ,

1927 . 128

1928 . 134

1929 . 143

1 930 . 1 1 6

1931 . 98 . . .

1 932 . 77 . . .

1933 . 92 . . 4 w

1934 . 95 . . .

1 935 . 108 . . .

1936 . 127 . . .

1937 . 133

1838 . 104 155

39 . 127 0

1940 . . "* 171

Égi; ' '^{. §}'* '. 51550 __ a '67

1 943 . . . "* 332

1 944 . . . 326

1 945 . . . 282

1 946 . . . 236

1 947 . . . 260

1 948 . . . 267

1 949 . . . 244

1 950 . . . 278

1951 . . . 306 .

1 952 , . ' . . 304 u— "; 318

Forrás: Csenmenszkij: Burzsuarznaja sztatyisztika SzSA na szluzsbe kapitalisttyiosmkiii monopol", Goszsztatizdat, Moszkva, 1952; Federal Reserve Bulletin 1943. október, 1953. augusztus. 1953. december.

Az első változat szerint 1925-ben az ipari termelés volume—ne (%%-kal volt magasabb, mint 1919-ben, míg a második változat szerint ugyanebben az időszakban az emelkedés már 25 % mot tesz ki. 1989—ben viszont a máso—

dik változat szerint csak 27%-kial, a harmadik változat szerint 50 % -kal volt magasabb az ipari termelés, mint két évtizeddel korábban, stb,

Érdemes megemlíteni, hogy az "emelések" kiküszöbölése esetén l952—

ben az ipari termelés volumene csak mintegy 98%-kal állt magasabb szín- vonalon, mint 1919-ben, míg az index ötödik változata szerint az emelkedés

az rpARi TERMELÉS mmaxeuex MEHAMISITASA Az USA—EAN 235

ugyanebb—enkaz időszakban 218%—ot tesz ki. Az ,,emeléseket" kikapcsolva tehát azt a képet kapjuk, hogy 33 év alatt az Egyesült Államok ipari terme—

lésének a volumene nem egészen kétszeresére emelkedett, míg a többszörö- sen megemel—t index szerint több mint háromszorosára nőtt. —

További érdekes kérdések merülnek fel, ha az index legújaabb és előző változatát összehasonlítjuk.

av

Az index IV. és V. változata (1919 :: 100)

A z i n d. e x

É Az V. és IV. Változat közötti

V IV. változata V. változata különbség (pont)

(1943. okt.) (1953. dec.)

1929 153 151 -—-— 2

1932 — 81 79 — 2

1937 157 , 156 -— 1

1938 124 123 — 1

1943 332 326 —— 6

1948 267 267 0

1949 244 249 4- 5

1950 278 287 4- 9

1951 306 308 4— 2

1952 304 318 el— 14

Federal Reserve Bulletin 1953. augusztus és 1953. december alapján számítva.

Az index legújabb változata szerint na termelés volumenének emelke-

dése —— amelyet visszamenőleg 1919-ig kiszámították —— 1948—ig minden év- ben valamivel kisebb, mint a IV. változat szerint, viszont 1948-tól kezdő- dően lényegesen magasabb a réginél. Vagyis zaz új tényezők beállítása az l948 előtti években kül'önősképpen egyetlen egyszer sem okozott emelke- dést — sőt süllyedéssel járt —-— míg az 1948 utáni időszakban az index emelkedését eredményezte.

Az index legújabb változatának éppen ez az egyik fő sajátossága: maz Egyesült Államok ipari termelésének za II. világháború utáni alakulását lé- nyegesen kedvezőbbnek tünteti fel, mint a megelőző negyedik változat. Kii—

lönösen kitűnik ez, ha az 1952. évi indexeket hasonlítjuk össze. A régi index szerint 1952-ben az ipari termelés 2 ponttal kisebb volt, mint ez előző év—

ben. Az új index szerint 1952-ben nemhogy nem csökkent, de 10 ponttal emelkedett az ipari termelés 1951-hez viszonyitva.

Szembetűnő az is, hogy az új index az 1943. évi termelést —— a II.

világháború alatti csúcsszínvonaluat —— 6 ponttal alacsonyabbnak veszi, mint az index IV. változata. így az új index szerint 1952—ben az ipari termelés csak 2,5%-kal volt kisebb, mint 1943-ban, a régi index 8,4%-os különb- ségével szemben.

A reakciós lamerikzai statisztikát szemmelláthatólag az a törekvés

vezérli, hogy —— akár nyilvánvaló hamisítások árán is —— ,,bebizonyítsa".

hogy az Egyesült Államok ipari termelése jelenleg elérte, sőt esetleg meg- '

haladja a II. világháború alatti csúcsszínvonalat. Az új index szerint az

1943. évi termelés (az 1947—49. évek átlcagát lOO—niak véve) 127%—ot tett ki, az 1952. évi pedig l24%—ot. Az index nyilvánosságrahozatala idején (1953 decemberében) közzétették az 1953. évi havi indexeket is. Ezekből ki-

KENESSEY zen-AN

% 236

számítható, hogy 1953 első félévében a ,,korrigált" index szerint az ipari

termelés kb. 136%-ot tesz ki, vuagyis lényegesen meghaladná a II. világ- háború alatti csúcsszínvonalat. A régi index viszont ugyanebben az időszak—

ban kb. 1 ponttal kisebb, mint az 1943. évi.

Köztudomású, hogy 1958 II. félévében az Egyesült Államokban az ipari termelés csökkenése következett be. A régi index alkalmazása esetén,, amely —— mint említettük —— 1953 I. félévében is alacsonyabb volt, mint az

1943. évi háborús csúcsszínvonal, tehát az 1943, évi színvonalúmeghaladá-

sának kimutatásáról szó sem lehetett volna. Éppen ezért kellett az említett manipulációhoz folyamodni: ,,csökkenteni" az 1943. évi termelés volumenét, meghamisitani az 1952. évi adatot, ,,fe'ltornászni" az 1953. évi indexet, stb.

Az index összeállításához felhasznált források —

Mint ismeretes, az Egyesült Államokban tulajdonképpeni központi állami statisztikai szerv nem létezik. Szövetségi Statisztikai Hivatal kiépí- tésére történtek már kisérletek, ezek azonban kudarcba fulladtak. Léteznek ugyan állami statisztikai szervek, pl. az Összeírások Irodája (,,Bureau of the Census"), amelynek fő funkciója a 10 éVenként lezajló népszámlálások lebonyolítása és feldolgozása, valamint a Kereskedelmi Minisztérium sta- tisztikai apparátusa, azonban ,az amerikai statisztikában a döntő szerep a monopóliumok szövevényesen kiépített statisztikai hálózatának jut.

Elég egy pillantást vetni például a hivatalos amerikai statisztikai év- könyvre,s hogy erről meggyőződjünk. Alapvető adatok —— különösen az ipar vonalán —— a nagy imperialista monopóliumok szerveitől vagy képviselőitől származnak. igy a nyersvxas- és acéltermelésre vonatkozó adatok a kohá—

szati monopóliumok magánintézetétől, az ,,American Iron and Steel Insti—

tute"-tól származnak. A gépkocsitermelés adatainak forrása, az ,,Automobile Manufacturers' Association", vagyis a gépkocsigyárosok szövetsége. Más fontos adatok olyan szervektől származnak, mint az amerikai vasutak szö—

vetsége, az ,,Association of American Railroads"; olyan hatalmas monopó—

liumoktól, mint a ,,Western Union Telegraph Co." és az ,,American Tele—

phone and Telegraph Co", vagy olyan testületektől, mint a konzervgyárosok szövetsége, a kötöttárugyárosok szövetsége, a newyorki tőzsde, stb., stb.

Ha ehhez hozzávesszük, hogy maga az Egyesült Államok egész állam- gépezete — tehát állami statisztikai szervei is —— alá vannalk rendelve az imperialista monopóliumoknzak, akkor fogalmat alkothatunk magunknak azokról a feltételekről, amelyek között a különböző statisztikai közlemények létrejönnek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy sok esetben az állami adatok is kizárólag olyan muagáneredetű forráson alapulnak, amelynek ellenőrzésére az állami szervek lényegében képtelenek. '

Fentiek teljes mértékben vonatkoznak az Egyesült Államok ipari ter- melése volumenindexének összeállítást körülményeire is. Az indexet jel—

lemző módon nem valamely állami statisztikai szerv, hanem a ,,Federal Re—

serve Board", —— vagyis az Egyesült Államok hivatalos bankrendszerének összefogó szerve —— teszi közzé.

Az indexet, mint már említettük, csoportindexek segitségével állítják össze. A következő táblázat a csoportindexek forrásairól ad képet.

: statistical Abstract of the United States, Washington, l952. XIV.—XV. old.

AZ IPARI TERMELÉS INDEXÉNEK MEHAMISITASA AZ USA-EAN

237

Az index egyes mgánforrásból származó csoportindexei

A forrás megnevezése A csoportindex megnevezése

Amerikai Vas— és Acélintézet *nyersvastermele's, acél—termelés, hengerelt áruk

Réz Intézet rézolvasztás, réztinomí—tás, rézöntés

Amerikai Cink Intézet cinkolvasztás

Gázkészülék Gyárosok Szövetsége gá zkészülékek Amerikai Házi Mosógépek Gyártóinak Szövetsége

Villamoskészülék Gyárosok Nemzeti Szövetsége

mosógépek, szárító. és mángorlógépek

hűtőgépek, jégszekrények, villamoskészülékelo Porszivógép Gyánosok Szövetsége porszívógépek

Amerikai ' Vasútikocsi Intézet vasúti vagonok

Amerikai Úvegáru Szövetség háztartási üvegárulc

Épülettaipari Gyárosok Nemzeti Szövetsége épületfa

Faipari Intézet

Textilgazdasági iroda

malom- és Guaipafri gépi berendezések ' szintetikus textíliák

Textilkészitők Nemzeti Társasága készáruk Gyapjúiparosok Nemzeti Szövetsége gyapjúszövetek Kötöttárugyárosok Nemzeti Szövetsége kötöttáruk

Szőnyegügyi Intézet szőnyegek

Kabát- és Ruhaipari Helyreállítási Nemzeti Iroda

női kabátok: és ruhák

'Gumiiparosok' Szövetsége gépkocsi gumik

"Börcserzök Amerika! Bizottsága bőrárruk

Amerikai Ujságkiadók Társasága újsá gíog'yasztál

Ezenkívül, tamintkaz új index nyilvánosságrahozatalakor is elismerték, .,,az állami számok is részben eredetileg magánszervezetek által gyűjtött adatokon alapulnak"!

Magától értetődik, hogy a ,,Federlal Reserve Board" még ha akarná, akkor sem tudná la magánstatísztikák szövevényes rendszerét ellenőrizni, nem is beszélve —— a tudatos hamisitásoktól is eltekintve —— arról az ezernyi hibaiorrásról, ami a különböző magánstatisztikai szervek eltérő módszerei- ből, önkényes felfogásából stb. ered. -

A csoportindexek megbízhatósága

A 175 különféle csoportindex, amelyet az index kiszámításához felhasz—

nálnak, tarka egyveleget alkot módszertani szempontból is. Az index egyik összeállítója, L. Broida, erre vonatkozólag a következő érdekes beismerést teszi: ,,Az, hogy az indexet inkább már eleve hozzáférhető, semmint külön

4 Federal Reserve Bulletin, 1953. december, 1252. oldal. '

238 V ; , KENESSEY ZOLTÁN

erre a célra begyűjtött adatokból építették ki, bizonyos problémákat okozott.

Azok a célok, amelyekre az adatokat eredetileg összegyűjtötték, rendkívül különbözőek, és az egyes adatok a meghatározás, a reprezentáció széles- sége, jelentési időköz stb. tekintetében egymástól többé—kevésbbé eltérnek. . . Sőt egyes termékekre és iparágakra vonatkozólag az adatok részben vagy teljesen hiányoznak . . .", ami ,,arra a tényre utal, hogy egyetlen olyan szer—

vezetnek sem "fűződik érdeke a rendszeres adatgyűjtéshez, amely egyidejű- legaz ehhez szükséges anyagi erőforrásokkal is rendelkezik"? —

'A csoportindexek egy része a termelés természetes mértékegységben kifejezett alakulását tükrözi. Ahol ilyen adat nem áll rendelkezésre, ott a gyárakból történő kiszállításokat veszik alapul. Más esetekben a csoport- indexet az adott iparág nyersanyagfogyasztása alapján számítják, s rend—

kívül elterjedt az a módszer, hogy a vonatkozó csoportindexet la munkások ledolgozott munkaóráinak az alakulása alapján készítik el. Végül olyan ese- tekben, amikor semmiféle támponttal nem rendelkeznek, akkor ,,közvetett képviselettel" egyszerűen egy másik olyan termék vagy iparág csoport—

indexét veszik át, amelyben a termelés alakulása feltehetően hasonló.

A havi indexeknél kb. 10% az ilyen ,,közvetett képviseletű" csoport— ' indexek súlya. 8% azoknak a csoportindexeknek a súlya, amelyek a nyers- anyagfogyasztás vagy a nyersanyagvásár'lás, sőt —— túlnyomóan egyes ipar- ágxak részére termelt nyersanyagoknál —— a nyersanyagtermelés (!) alaku- llása alapján készülnek. 45%—os súllyal szerepelnek azok a csoportindexek, amelyeknek alapja a ledolgozott munkaórák alakulása. Azok a csoport—

indexek, amelyek a termeléssel közvetlen kapcsolatban vannak, csak 37 %-os

súlyt tesznek ki.6

Ami a ,,közvetett képviseletű" csoportindexeket illeti, ezek pontossága annyira afeltételes, hogy ezeket aligha lehet komolyan venni. A nyersanyag- vásárlások alapulvétele esetén fennáll az a lehetőség, hogy a nyersanyag- készletek emelkedése ,,termelésemelkedést" jelez. Természetesen rendkívül pontatlan eredményt adhat a nyersanyagtermelés adatain alapuló csoport—

index is.

A ledolgozott munkaórák alakulása szerinti csoportindexek a munka termelékenységében bekövetkezett eltolódások következtében (pl. azonos termékmennyiség előállításához felhasznált munkaidő növekedése esetén) erősen eltorzulhatnak. A termelékenység változását ugyan bizonyos fokig

—— s nem minden esetben —— becslések alapján figyelembeveszik, azonban ezek a becslések rendkívül pontatlanok.

Mindez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok ipari termelése volu- menindexe'ben felhasznált csoportíndexek nagy többségéhez a források meg- bizhatóságától eltekintve, módszertani szempontból is komoly kétségek fér—

nek.

A mérlegelés és az index "stabilitásának" kérdése

Az ipari termelés volumenindexe legújabb változatának összeállítá—

sakor megváltoztatták a mérlegelési arányokat is és míg a régi indexnél az 1937. évi, az új índexnél az 1947. évi :arányokból indultak ki a mérlege- lési súlyok megállapításánál. A legfontosabb változtatás a bányászat súlyá- niak kb. 34 % —os csökkentése, a gyári—par súlyának egyidejű, mintegy 6%-os

emelése mellett. _

5 L. Broida: Revised Federal Reserve Monthly Index o! Industrial Production, Federal Reserve Bulletin, 1953. december.

5 Federal Reserve Bulletin, l953. december. 1253. old.

AZ LPARIVTERMELÉS INDEXENEK MEGHAMISXTASA AZ USA—EAN 239;

A bányászat és gyáripar aránya a régi és az új indexben

Régi index Új index

Megnevezés 1935—39 1947—49 1947—49

években években években

Bányászat ... 15,2O 12,04 9,98 Gyáripar- ... 84,80 87,96 90,02

Egész ipar ... 100,00 100,00 100,00

Forrás: Federal Reserve Bulletin, l953. december.

Amint a fenti táblázatból látható, a régi index is mutatott eltolódást a gyáripar javára, azonban a változtatás az új indexben ennél nagyobb mér—

tékű, ami mögött az a törekvés rejlik, hogy az utóbbi évtizedekben igen ke—

véssé fejlődő bányászati termelés súlyát lehetőleg minél kisebbre csökkent—

sék.

Az index képlete a következő:

2( (IX _ (In—491143) (1 47—40 2 (1 17—40 ? 47

illetve agregát formában:

; CI X P 47

; P 47—49 P 47

ahol a,, a tárgyidőszakban, 44749 a bázisidőszakban termelt mennyisé—g geket, p,, pedig mintegy a ,,változatlan árat" jelöli. V

Ez a formula tehát formailag azonos a közismert képlettel:

Sao Po

azonban tartalmilag eltérés van abban, hogy mig az utóbbi képlet esetében:

p,, a termék teljes eladási árát jelöli, addig az előző képletnél szereplő-'

p,, egyenlő az eladási árral, levonva belőle a termék egységére eső nyers—

anyag, tüzelőanyag, elektromos energia és segédanyag értékét.

Más szavakkal kifejezve, a probléma az, hogy az amerikai statisztiká—

ban az ú. n. ,,nettó termelés", nem pedig az össztermelés alapján történik a mérlegelés. A ,,nettö termelés"-t az ü. n. ,,value added" (,,hozzáadott ér—

ték") alapján; vagyis a nyersanyag, tüzelőanyag, villamosenergia értékének levonásával számítják, viszont az amortizációt nem vonják le belőle.

Tekintettel arra, hogy a termelési értékben az anyaghányad a fogyasz—

tási cikkeket termelő könnyűipari ágakban általában magasabb, mint a nehézipari ágakban, ez a mérlegelési módszer a könnyűipari ágak súlyát ala—

csonyabbra, a nehézipari ágak súlyát magasabbra torzítja. Ez a körülmény különösen a fegyverkezési hajsza körülményei között jelentős, amikor a nehézipar ágaiban (elsősorban a hadiiparban) a termelést erösen fokozzák,;

mig a fogyasztási cikkek termel-ése visszaesik vagy stagnál. Ilyenkor a nehézipari termelés emelkedése a valóságosnál nagyobb, a fogyasztási cik—

kek termelésének csökkenése a valóságosnál kisebb súllyal érezteti hatását, az ipari termelés volumenindexének alakulására.

^240, KENESSEY: AZ rpm! TERMELÉS mmaxenak MEGHAMXSITÁSA AZ'USA-BAM

_—

Az index szerkesztői nyíltan az. új index egyik jelentős előnyének köny—

velik el azt, hogy az ,,nagyobb' stabilitással" rendelkezik, mint elődje, jóval ,,kiegyenlítettebb" annál. A'z apológiára való törekvés ebben az esetben is

kitűnik a módosítás mögül: az index összeállítói arra törekedtek, hogy az

! minél kevésbbé reagáljon a ,,megrázkódtatásokra". Ezt a törekvésüket az Egyesült Államok gazdaságában mind élesebben jelentkező válságjelek tet—

ték különösen időszerűvé. ,

Amint az alábbi diagramm mutatja, az új index Vialóban ,,egyenlete—

sebb", mint a régi: pl. az ipari termelés 1949. évi csökkenését —— ami az akkor kialakuló gazdasági válság kapcsán következett be s amelyet lényegében csak a koreai háború kirobbantásával keletkezett háborús konjunktúra sza-

kitott félbe —— lényegesen tompítva tükrözi vissza.

Az új és régi index alakulása

1947—1953

140

130 -—

120

"0

100

__ 194749 8100 '

90 -

1947 1948 194?

"

1950 495111952

!

1953 _l^l

Az új index ,,fokozottzstabilitása" tehát arra szolgál, hogy elkendőzze wa gazdasági válság jeleit az ipari termelés vonalán, amint ezt az 1949. év

viszonylatában a fenti diagramm bizonyítja is.

*

X

Mindezekből kitűnik, hogy a ,,Federal Reserve Board"-ot egészen más acélok vezették a felülvizsgálat során, mint amit a hivatalos közleményben megjelöltek. Ezt árulja el a burzsoá sajtó állásfoglalása is az index módo- sításához. Az ,,Economist" című ismert angol közgazdasági hetilap 1954.

január 2-i számában pl. ,,a visszaesés jobb szemléleté"—nek nevezte a fe—

lülvizsgált indexet és ezzel egyben önkéntelenül rámutatott a ,,korrekciók"

igazi hátterére. v

Amint az index története, az összeállításhoz felhasznált források jel—

1emzése,a csoportindexek rövid elemzése, a mérlegeléssel és az index ,,stzabi- litásával" kapcsolatos kérdések Világosan bizonyítják, az Egyesült Államok ipari termelésének új volumenindexe még kevésbbé tükrözi az ipari terme—

lés alakulásának valóságos menetét, mint az elöző indexek és az amerikai imperializmus még fokozottabb apológiajanak eszköze....,