Az ipari termelés ütemességének statisztikai mérése

Z. CSENDES :

AZ IPARI TERMELÉS ÚTEMESSÉGÉNEK STATISZTIKAI MERESE*

Az iparvállalat eredményes munkájának, az üzemvezetés magas kultúrá- jának fontos mutatószáma az egyenletes, ütemes termelés. —

Az egyenlőtlen munka, amely az egyesvállalatoknál az állami tervek nem teljesítésének egyik legfőbb oka, azt eredményezi, hogy nem használják ki kellőképpen a termelési lehetőségeket, hogy túlóramunkát vesznek igénybe, hogy több lesz a selejt és a kooperáló vállalatok munkájában fennakadás következik be. Az ütemes termelésért folyta—tott harcnak ezért nagy népgazda- sági jelentősége van.

Az ütemesseg tanulmányozásakor (két kérdést vizsgálhatunk: a termelés ütemességét és az operatív termelési terv (az ütemtervben előirányzott felada—, tok) teljesítésének ütemességét.

Ha a terv szerinti feladat az egész megfigyelt időszak folyamán változat—

lan marad (statikus termelési terv), akkor a kérdésnek mindkét oldala egybe- esik, minthogy az operatív terv teljesítésének mutatószámai az egész időszak folyamán arányosak lesznek a tényleges termelés abszolút mutatószámaival.

Valamely Z terv teljesítésének százaléka i időszak alatt ebben az esetben a következő lesz:

ahol 9; jelenti a tényleges termelést, ez alatt, az időszak alatt és g" a. terv * * szerint előirányzott termelést, amely az egész időszak folyamán változatlan;

Következőleg az egesz időszak folyamán változatlan marad az arány:

_az_?! __tlk—

" zi z, zk

Ebben az esetben az ütemesség mutatószámát a termelésre vonatkozó,

vagy az operatív terv teljesítésére vonatkozó adatok alapján számíthatjuk ki.

Ha a terv szerinti feladat a vizsgált időszak folyamán változik (dinamikus termelési terv), akkor a termelés menetét kifejező mutatószámok sorának

" Yesztnik Sztatisztiki, 1954. 3. sz. 26—43. old. -—- Z. Csendes professzor a Román Népköztársaság V. !, Lenin Gazdaságtudományi Egyeteme statisztikai tanszékének vezetöje.

CSENDES: AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSÉGÉNEK STATISZTIKAI MÉRÉSE 51

tagjai gi gi gk általában nem lesznek arányosak a tervteljesítési mutató- számok so'rának tagjaival,

(li 9] 91:

Zi : ——v—;Zj———————;Zk : __ . . . — val,

9? ez? alá

vagyis ezek egymáshoz való aránya eltérő lesz.

Ebben az esetben a terv teljesítésének grafikonja eltér a tényleges terme—

lés görbéjétől, s így a termelés ütemessége fokának mutatószámai és a terv- teljesítés ütemessége fokának mutatószámai különbözőek.

Felvetődik itt az a kérdés, hogy ebben az esetben az ütemesség mutató- számát milyen adatok alapján számítsuk ki, a termelésre, vagy a tervteljesí- tésre vonatkozó adatok alapján.

A kérdést elsősorban a termelési feltételek elemzésének eredményei alap- ján kell eldönteni. Véleményünk szerint az üvtemezsség összevont mutatószáma csak abban az esetben általánosíthatja a vizsgált időszakra a tényleges terme- lésre vonatkozó adatokat, ha a szervezési-műszaki feltételek, amelyek között a termelési folyamat végbemegy, lényegében ugyanazok maradnak. Ha vala—

mely ado—tt műhely termelése az egész hónap folyamán ugyanazon munkás—

létszám, ugyanazon teljesitménynormák, ugyanakkora számú munkapad és a termelés változatlan technológiai folyamata mellett történik, akkor az egész vizsgált időszakot egyetlen különálló mutatószámmal jellemezhetjük —— füg- getlenül attól, hogy statikus volt-e a terv (egyenletesen elosztva az egész hónap folyamán), vagy dinamikus (azaz a hónap folyamán változó, például deká—

donként növekvő). ,

Következőleg nincs igaza E. Sejninnek, aki azt mondja: ,,Az ütemet min- dig adott színvonalra vonatkozóan kell érteni. Ezért nem szabad az ütem—

mutatót a termelési folyamat különböző szinvonalai mellett elért adtatok alap- ján kiszámítani, minthogy az ilyen mutatószám, mint minden általános átlag,

elveszti értelmét".1

Az ilyen megfogalmazás azt jelenti, hogy az operatív terv adott színvona—

lát csoportosítási ismérvként felhasználva, mechanikusan alkalmazzák a cso—

portosítás elvét. Ez a színvonal természetesen fontos, mert ez jelenti a kollek—

tíva számára a direktívát, az alapvető feladatot, és következőleg hat a termelés egész folyamatára, a kollektíva egész tevékenységére. A vizsgált időszak alatt a termékkiboesátás menetét jellemző adatok egyneműsége szempontjából az alapvető követelmény a termelési folyama—t szervezési-műszaki feltételein-ek azonossága. Magát a termelési terve—t (ütemtervet) ezen az alapon állapítják

meg. '

A terv gyakran nem irányozza elő a termelés színvonalának emelését min- den egyes időszakra, de előirányozhatja. Az élenjáró dolgozók viszont mindig arra törekszenek, hogy ne csak teljesítsék, hanem túl is teljesítsék a tervfelada—

tokat, egyenletesen, ütemesen növelve a termelést, ,,interpolálva" és ,,kiegyen—

lítve" a folyamatos grafikonú operatív termelési terv lépcsőzetesen tört vonalát.

Éppen ezt a helyzetet vizsgálja D. Szavinszkij professzor abban a példában, amelyet ,,Az ipar—statisztika tankönyve" című munkájában közölt?" Ebben a

1 Veszmik Szlatisztiki. 1950. 4. sz. 41, old. oroszul, és Statisztikai Szemle, 1951. 2. sz. 106. old.

! D_ Szavinszkij: Az iparstatisztika tankönyve, Guszplanizdat. 1949. 131. old., oroszul, és n.. a.. Statisz- tikai Kladóvállalat, Budapest, 1951.

4!—

52 — CSENDES

példában a hónap három dekádjának megfelelően, a terv három különböző színvonalat irányoz elő, a termelés pedig ütemesen emelkedik, majdnem egye- nes vonalban. A hónap 11. és megfelelően 21. napjára megszabott terv szerinti feladat előirányzott erős emelkedésének nem lehet más oka, mint a termelési ,

folyamatban bekövetkezett valamely ugrásszerű változás (például új munka—

padok üzembehelyezése stb.). Más szóval a termelési folyamat azonos feltéte- leinek esetében a normális az volna, hogy jól megszervezett munka mellett a termelés fokozatosan, egyenletesen, lehetőleg az egyenes vonal emelkedéséhez közelesően növekedjék.

Ebből az következik, hogy az adott időszak folyamán változatlan feltéte- lek mellett az ütemesség összevont mutatószáma felölelheti, de fel is kell ölel- nie az időszak összes részeit, függetlenül az állandóan, illetve megszakítás nélkül emelkedő tervszerinti feladattól. Természetes azonban, hogy a külön- böző tervszínvonalak hatnak a termelés ütemére. Erre való tekintettel célszerű, ha kiszámítjuk a terv szerint állandó színvonallal rendelkező egyes időszakokra az összevont egyedi mutatószámokat is (az üteme-sség összevont egyedi mutató—

számai minden egyes ;dekád), mint ahogy ezt idézett példájában D. Szavin- szkij professzor előirányozza. Ezek az összevont ütemességi mutatószámok kiszámíthatók akár a tényleges termelés, akár a tervteljesíbés mutatószámai- ból kiindulva, az eredmény ugyanaz lesz.

Ha az operatív terv statikus, vagy dinamikus jellegétől függetlenül, a ter—

melés szervezési-műszaki feltételei a hónap folyamán megváltoztak, a külön—

böző termelési feltételekkel rendelkező egyes időszakokat nem szabad az üte- messe'g egyetlen összevont mutatószámávíal jellemezni. A különböző terme—

lési feltétellel rendelkező időszakokat az ütemesség egyes önálló összevont mutatószámaival kell jellemeznünk, az egész időszakra vonatkozó összevont mutatószámot pedig mint az egyes időszakokra, vonatkozó összevont mutató- számok átlagát számíthatjuk ki, az E. Sejnin által javasolt módszer szerint) mérlegelési súlyként az egyes időszakokban kibocsátott termékek volumenét alkalmazva.

Véleményünk szerint D. Szavínszkij professzor az ütemesség összevont mutatószámának kiszámításakor elvileg helyesen járt el, mikor megkísérelte, hogy az egész adott időszakot ugyanazon ütemességi mutatószámmal jel—

lemezze, miután feltételezi, hogy az egész időszak alatt a termelés feltételei azo- nosak maradtak.

Nyilvánvaló, hogy az ütemesse'g E. Sejnin módszere szerinti mérésének egész hónapra vonatkozó eredményei nem tükrözik a valóságot (magas szó—

ródási együttható a termelés ténylegesen nagyon ütemes jellege mellett), de nem azért, mert ,,fiktív megkülönböztetés nélküli átlagot" alkalmaz, mint ahogy E. Sejm'n gondolja, hanem azért, mert nem megfelelő típusú mutató-

számot használ (mint ahogy ezt alább bemutatjuk).

Ennélfogva az összevont mutatószám realitásának biztosítására nem elegendő csak az operatív tervben előirányzott termelés színvonalát figyelembe venni, hanem minden oldalra kiterjedően elemezni kell a termelés feltételeit.

Ez az elemzés fontos útmutatásokat adhat magának az operatív tervnek az értékelésére abból a szempontból, hogy pozitív vagy negatív hatással volt—e a termelés ütemességére; A tervteljesítés összevont ütemességi mutatószámá—

3 Vesztnik Sztatisztikí 1950. 4. sz. 40, old. oroszul. és Statisztikai Szemle 1951. 2. szám. 102. old.

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSÉGÉNEK STATISZTIKAI MÉRÉSE 53

nak összehasonlítása a termelés ütem—ességén—ek összevont mutatószámával (a termelés változatlan feltételei mellett) megmutatja, hogy a tervszerinti fel- adatnak az egyes határidők szerinti megoszlása hogyan módosította a termelés ütemességét.

A másik elvi kérdés, amely az ütemesse'g összevont mutatószámának kiszámításával kapcsolatos, azon időszakok tartamának megállapítása, ame-

lyekre mutatószámainkat kiszámítjuk. , '

Az ütemesség a hónap folyamán megfigyelhetö dekádonke'nt, vagy napon- ként. Az ütemesség dekádok szerinti megfigyelése igen könnyű és erre a célra nincs szükség speciális összevont mutatószámokra. A havi terv teljesítésének viszonyszámait (Z) dekádok szerint az alábbi módon számítjuk ki:

91 _ (III (1111

ZI : 7 ,ZII : 7 27111 :"—

(1 1411 9 1—1" 9 I—III

ahol az, 911, 9111 a tényleges termelés az I., II., illetve III. (ie/kádban, a 900141; pedig a havi terv szerinti termelés. Ezek a mutatószámok a havi terv : teljesítését jellemzik az egyes dekádokban, összegük'pedig megadja az egész

havi terv teljesítését.

Azért, hogy megismerjük a tényleges termelés megoszlását is a három dekád szerint, kiszámítjuk a havi tényleges termelés megoszlásának viszony- szám'ait dekádotk szerint (S):

Sizm— iSIIr—TÉL ;Szuz—ggí ;

91 1411 91—11! 91—11]

ahol az_"; az egész havi tényleges termelést jelenti.

D. Szavinszkij professzor példáját felhasználva, a következő eredménye- ket kapjuk:

a) a havi tervteljesíté-si viszonyszámok dekádok szerint:

Z, : 29,4%; Z,, : 35,7%; Z", : 43,1%,

a havi együttes tervteljesítés pedig Z1_1n : 108,2%;

" b ) a tényleges termelés deikádonkénti megoszlásának viszonystzá'mai: '

SI : 27,2%: 81] : 33,0%; Szu : 39,8%.

A kapott Z és S viszonyszámok azt mutatják, hogy a tezrvteljesítési szá—

zalék és 'a termelés dekádonként majdnem egyenletesen emelkedik, ezek a vi'szonyszámok azonban nem tárják fel az egyes dekádokon belül a termetes menetének sajátosságait. Csak azt jelzik, hogy a hónap egyes dekádjai között aránytalanságok vannak, az egyes dekádokon belül az ütemesség figyelembe- vétele nélkül. A megoszlási viszonyszámok mutathatják az ,,ütemes" terme- lést, azaz a termelési volumen három dekád szerinti megoszlásának egyenle—

tességét, ugyanakkor a termelés a dekádokon belül lehet aritmikus is, nagy napi ingadozásokkal. Az ütemesség gondos elemzése szempontjából az ütemes—

séget a napi termelési adatok alapján kell részletesen vizsgálni.

A termelés ütemesse'ge'nek napok szerinti vizsgálatánál az iitemesség spe—

ciális összevont mutatószámait kell kiszámítanunk, amelyek kifejezik az üte-

54 CSEHDES -

messég jelenségének lényegét. Az ütemes termelés véleményünk szerint —— a termelési terv feladatainak megfelelően -—— egyenletes, vagy egyenletesen no"- vekvő termelést jelent. Az ütemesség összevont mutatószámának mutatnia kell a napi termelés egyenlete'sségének fokát, azaz azt, mennyire marad az egyes napok termelésének volumene változatlan, vagy ami gyakrabban elöfordul, azt a fokot, amely szerint a termelés volume-ne a vizsgált időszak folyamán naponként egyenletesen növekszik.

Erdeklődésre tarthat számot az az arány, amely az ütemesség mutató—

számai és a havi tervteljesités mutatószámai között van. Mindkét mutatószám formailag független egymástól, de a valóságban gazdasági tartalmukat tekintve szoros kapcsolatban vannak egymással. A termelés ütemes, ha egyenletes, vagy egyenletesen növekszik a termelési terv teljesítése mellett. A termelés ütemes- sége a terv teljesítésének és túlteljesítésének egyik legfőbb tényezője. A jól összeállított operatív termelési terv mellett, amelyet a havi terv helyes napi elosztása jellemez, a napi feladatok egyenletes teljesítése egyidejűleg a terme-

lés ütemességének biztosítását is jelenti. '

Gyakorlatilag. mint már mondottuk, az ütemesség jelenségének mindkét oldalát két mulatószámmal fejezhetjük ki. A termelés ütemességének elem—

zését nem végezhetjük el anélkül, hogy ugyanakkor figyelembe ne vegyük a tervteljesítés ütemesség'ének mutatószámát.

* $ *

Vizsgáljuk meg, hogy az ütemességnek a szakirodalomban ajánlott össze- vont mutatószámai milyen mértékben felelnek meg az ütemesség jelensége gazdasági tartalmának.

a) Szóródási együttható

A szóródási együtthatót, mint az ütemesség mutatószámát, sok szerző ajánlja.4 Véleményünk szerint azonban az ütemesség mérésére ez a mutató- szám nem megfelelő. l

A szóródási együttható elemeit —— az egyedi értékeket —— az egyes napok termelési színvonalának, gyi-nek a vizsgált (11 napot magában foglaló,) időszak termelésének napi átlagos szinvonalától, ű—tól való eltérései alkotják. Magát az együtthatót a következő képlet fejezi ki:

V :: 0- , amelyben a- ; VEWí—w—Ö)! _

? n

A gi—g elemek, azaz a napi értékek eltérései az egész időszak átlagá—

tól az ütemesség szempontjából nem lényeges-ek. Az ütemesség fokát nem a napi értékeknek az átlagoktól való eltérései jellemzik, hanem kialakulá- suk jellege összehasonlítva az ütem'esnek tervezett feltételes termelés vona- lával.

A szóródási együtthatónak, mint az üt—emesség mutatószámának alkal—

mazásában az alapvető hiba az, hogy nem veszik figyelembe az elemek minő-,, ségi egyneműségének alapelvét. Adott esetben a g,— —-— § eltérések az ütemes—

' valnsvkij. Az inarslalisztika tankönyve Goszplanizdat 1950. lati—134. old. oroszul, és n. a, Sta- tisztikai Kiadóvállalal. Budapest, 1951. 116—120. old.

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSÉGÉNEK STATISZTIKAIVMÉRÉSE 55

ség jelenségének szempontjából nem egyminőségűek: bizonyos értékek eltérései egyenletes növekedés mellett éppen a termelés ütemességét fejezik ki, ugyan- akkor ugyanilyen nagyságú eltérések ingadozó (néha csökkenő, néha emel-

kedő) termelés esetén a termelés aritmikusságát fejezik ki.

1. ábra

,,

? ?

m

105 !?

.u. ; á f

az; _ ,,g/ Ni

fű.?

fix?

fÖÚ ;!

SM _ § !

95 M !! a , g/ /

"12 ii.—324? .?o

94 l i : l l 1

nem 12545678910 _l23455789a7

A a a / ' M e , / f e k

ah

Elképzel'hetünk két teljesen eltérő esetet, amelyet a szóródási együttható— * nak ugyanaz az,,értéke jellemez (lásd az 1. ábrát). Ezekben az esetekben a mutatószámokm (a szóródási együtthatók) — V : 2,8% —— ugyanazt a 2,8 értéket adják, mind az A esetben, ahol ténylegesen ütemes a termelés, mind a B esetben, ahol a termelés teljesen aritmikus.

A szóródási együttható alkalmas arra, hogy ezzel a termelés napi szin- vonalának az átlagérték körüli szóródását mérjük, számításba véve azt, hogy ezek az eltérések a napi szinvonalak bizonyos megoszlását jellemzik. Ezek az eltérések, mint az ütemesség elemei egyáltalában nem lesznek jellemzők, mert az ütemesség fokát nem a napi termelésnek az általános átlagtól való eltérései jellemzik, hanem a termelés egymásra következő napi színvonalait kifejező sor egyenletessége, folyamatossága.

Azok a szerzők, akik a termelés ütemességi fokának jellemzésére a szóró—

dási együtthatót ajánlják, nem veszik figyelembe azt, hogy a termelés a szo- cializmus gazdasági alaptörvénye követelményeinek megfelelően állandóan emelkedik. Az ütemesség jelenségét statikusan vizsgálva, csak azt a termelést tekintik iitemesnek, amely állandóan ugyanazon a változatlan szinvonalon van, amelynek grafikusan ábrázolva a vízszintes egyenes vonal felel meg (ebben az esetben 0— : v : 0 lenne). Véleményünk szerint a termelés üte—

mességére yonatkozó eme felfogás helytelen és káros, mivel a termelés szín—

vonalának minden emelkedését aritmikusnak tekinti.

! Sejninnek a megoldását, amellyel megkísérelte, hogy megjavítsa a szó—

ródási együtthatót, mint az ütemesség mutatószámát, nem lehet helyesnek elfogadni, mert ahelyett, hogy megváltoztatta volna az ütemesség meghatá—

rozására vonatkozó kérdés egész felvetését, csak az ütemesség mutatószáma

55 ' assume , ,

által felölelt időszakot csökkentette 1 hónapról 1 dekádra. E mellett azonban:,- ha a termelés a hónap folyamán állandóan növekszik, akkor a V együttható havi értéke egészében véve csökken. Ezenkívül kiderül a V mutatószámnak ' még egy másik hibás oldala is: az állandóan növekvő termelés leghatározot- tabb eseteiben a mutatószám értéke az időszak hosszától is függ, azaz a fel—

ölelt elemek (eltérések) számától, ami az ütemesség fokával összefüggésben nem lévő tényező, következőleg ennek a tényezőnek a hatását ki kell küszö- * bölni.

Ily módon a szóródást együtthatót az alábbi okokból nem alkalmazhat—' juk az ütemesség összevont mutatószámaként:

1. nem áll olyan elemekből, amelyek gazdasági oldalról jellemzők az üte—

messég vizsgált jelenségére;

2. nem áll olyan elemekből, amelyek az ütemesség gazdasági tartalmát _ tekintve, minőségileg egyneműek;

3. a növekvő termelés minden esetében az időszak tartamától, azaz az általa felölelt napi adatok számától függ;

4. végeredményben nem tükrözi a termelés ütemességének fokát, hanem csak a termelésre vonatkozó napi adatok diszperzióját fejezi ki, ami egé-

szen más.

b) 1. Piszarev professzor együtthatója

A szóródási együtthatóval kapcsolatban fent előadottak vonatkoznak I. Piszaz'ev5 professzor együtthatójára is, ha azt az ütemes—ség összevont

1

1 —t— V2

jellegénél fogva 0 és 1 határok között mozog, csakis a V szóródási együttható értékétől függ. I. Piszarev professzor képletének sajátos hiányossága is van;

a V—nek általában kicsi értékei mellett a P értéke túlságosan az 1 körül sűrű—

södik és ezért ez a mutatószám gyengén reagál az ütemesség lényeges meg- sértéseire.

mutatószámaként alkalmazzuk, mivel P : együttható értéke, amely .

c) Az egyenletesség együtthatója

Az egyenletességnek N. Jurjev 6 által javasolt együtthatója megállapítja az arányt a havi terv teljesítésének átlagos napi százaléka (az egyes napok tervtúlteljesitésének figyelembevétele nélkül számítva) és a havi tervszerinti feladat átlagos napi százaléka között.

Ha a havi termelés a terv szerint (Z,, a, napi tényleges termelés (li: a

. , , -- 100 , ,.

napi tert/teljesítést szazalek Z,— : g, ,esaha munkanapok szama %, akkor

:

az átlagos napi tervszerinti feladat a havi tervszerinti feladathoz Viszonyí—

5 Társadalmi—gazdasági statisztikai magyarázó szótár, Goszsztatizdat, 1948, 38. old.. oroszul.

' N. M, Jurjev, Az ütemes munka grafikon szerinti megszervezése, Matsgiz, 1050. 7—8. old., oroszul.

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSÉGENEK STA'HSZTIKAI MÉRÉSE ,. 57

(x

100

11

tott százalékban kifejezve Z, : , a tervszerinti feladat teljesítésének napi

átlagos százaléka, Z, a következő: 2 : Ezi- (itt a. Z,- értékét meghaladó Z;

%

értéket Z,- értékében vesszük számításba), az egyenletesség együtthatója

Z SZI

Z; 100

pedig: Kegy : vagy 2] Z,- (százalékban).

Elemezzük az N. Jurjep által javasolt mutatószámot.

A Kegy mutatószám által felölelt egyedi elemek a napi tervteljetsítesi százalékok, amelyeket azonban a százalékokban kifejezett tervfeladatnak csak napi átlagáig vesznek számításba. Következőleg a Kegy az adott időszak alatti termelési terv együttes teljesítését fejezi ki, amelyet az egyes napok tervtúl—

teljesítéseinek figyelembevétele nélkül számítottak ki. Ez azt jelenti, hogy Jurjcv elvtárs mutatószáma összegezi a napi tervteljesítéseket és tervlemara- dásokat, de nem veszi számításba az egyes napok esetleges tervtúlteljesítéseit, s ezért e mutatószám a telljesitéseknek és lemaradásoknak együttes terjedel- mét fejezi ki, de egyáltalán nem tükrözi a termelés ütemességének fokát, Ha az egyik időszakban a napi termelési tervet mindennap teljesítették, akkor az együttható maximális értéke 1 (10070), függetlenül attól, hogy az egyes napokban hogyan alakult a termelés. Másrészről ütemes, egyenletesen növekvő termelés mellett, amely azonban a napi tervfeladat-színvonalnál bizonyos mértékben kisebből indul ki, az együttható értéke kisebb lesz, mint 1 (100% ), függetlenül az egyenletes állandó növekedéstől és a terv általános túlteljesí-

tésétől. .

Ily módon a J urjev elvtárs által javasolt Kegy egyenletességi együtthatót , nem tekinthetjük az ütemesség összevont együtthatójának, minthogy ahelyett, hogy az ütemesse'g lényeges oldalát (a termelés egyenletességé't, állandó, egyen—

letes növekedését) ábrázol-ná, a valóságban a napi tervteljesítési fegyelem Sajátos fajtájú mutatószáma, amely éppúgy tükrözi a 'tervteljesítést, mint az egyes napokon a (terv nem teljesítésének terjedelmét, amelyet a más napok

túlteljesítése'vel nem egyenlítettek ki (lásd a 2. ábrát).

2, ábra

2! % _ §

!" ,

t., * A e. z: i;

%: 115 xii _ é"

s: mmm y

110 ' _ __ _

§ ,a / ' mia/kazal?

§ 5 life/w / ! Xn pa'/m:? "

§ ma / y." ?, ;

95 V !

90 kÉW: y£5% így:.ÚJZ—yz !(W—Zw% %

l l l l l l l l l '

űűűvá'f2345678§í0ü123455789íl7j §;

csapata

d) A teljesített termelés ütemessógének együtthatója—

Ezt az együtthatót az egyenletességi együttható egyik változatának tekinthetjük. Ezt úgy számítjuk ki, mint ,,a tervidőszak egyes szakaszaiban kibocsátott termékek értéke (munkaigényessége) és az ugyanazon időszak legsikeresebb szakaszában kibocsátott termékek értéke (munkaigényessége) között fennálló arányok átlagát".7 Ha gt—vel jelöljük a napi termelést, n-nel az

időszak munkanapja'inak szamat, gmax—mal pedig az időszak folyamán elő—

fordult napi legnagyobb termelést, akkor az ütemesség együtthatója:

K ütem : 17 , amelyben az: Ég,—

gmax

Az együttható tehetséges maximális értéke egyenletes termelés és az egész időszakban napi változatlan színvonal mellett az egységgel (1000/0) egyenlő.

Ez az együttható — nyilvánvaióan ——-— a termetes attagos szánvonala és a legmagasabb színvonal közötti arányt fejezi ki. Más szóval, a vizsgált mutató- szám a termelés napi színvonala és a megfigyelt időszakban a napi maximális termelés színvonala közötti általános eltérést fejezi ki.

Következőleg a Kmem együttható nem tekinthető az ütemesség igazi ösz—

sz—evont mutatószámának, minthogy alkotó elemeinek egyike sem lényeges, jel—

lemző vonása az ütemesség jelenségének: a) a napi teljesítmények átlaga azt a közös átlagot mutatja, amelyben nem tükröződik az ütemesség egyik oldala sem; b) a termelésben elért maximális n'apti színvonal mint kiindulási mennyi—

ség távolról sem mindig tipikus, mert esetleg ..rohammunka" eredménye, El- lenkezőleg, ez az érték igen gyakran valami rendkívüli, nem tipikus érték, amely kedvezőtlen, nem normális körülmények között fordul elő, ezek ellen

pedig mindig harcolni kell (lásd a 3. ábrát).

3. ábra

lt

4 a ő 5

?m,;

. .

! láma/már;;

—_t____. _____ af/a/áizá/f

594300:

,/ F'

%":sz mmwaazt 14532, ;.999; ;

l l l l l l l *

1734557857l0ki234 56789/0

Ily módon a termelés ütemes, vagy nem ütemes menetének nincs semmi befolyása ennek az együtthatónak az értékére, eltekintve attól, hogy ez az együttható a napi termelés görbéjének legmagasabb pontját jelentő érték és a termelés átlaga közötti viszonyt mutatja.

Megkíséreljük, hogy az ütemességnek egy új mutatószámát határozzuk meg. Az összevont ütemességi mutatószám helyes meghatározásának alapvető

' , " A termelés operatív tervezése, ,,F. E. Dzerzsinszkij" Mérnök és technikus ház. Sz. Gejdüs szerkeszt—x teseben, Masgiz, 1949. 1. rész 11. old., oroszul.

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSEGENEK STATISZTIKAI MÉRÉSE 59

követelménye 'az, hogy az általa felölelt elemeket, és magának a mutatószám- nak a képletét is úgy válasszuk meg, hogy az lehetővé tegye a termelés ütemes—

ségének legteljesebb és minden oldalra kiterjedő tükrözését.

A szocialista gazdasági rendben a termetes egyenletes és állandó növeke- dése a legjellemzőbb, és ezt az alábbi módon határozzuk meg: a termelés an- nál ütemesebben bontakozik ki, minél közelebb van az értéke a változatlan értékhez (statikus ütemesség), vagy az esetek többségében az egyenletesen nö- vekvő értékhez (dinamikus ütemesség).s

Következőleg az ütemesség összevont mutatószámának meghatározó ele—

tmei között kifejezésrevkell jutniok a termelés színvonalában az állandó vagy egyenletesen növekvő színvonaltól mutatkozó tényleges napi eltéréseknek.

Ezek az eltérések az ülemesség jelenségének lényeges vonásait fogják jelle- mezni. A tényleges szinvonalakat a feltételezett teljesen ütemes termelés szín- vonalával az eltérések összeadása útján hasonlítjuk össze azzal a feltétellel, hogy a feltételezett ütemes termelés megfelel azoknak a tényleges viszonyok- nak, amelyek között a termelés végbemegy. A feltételezett ütemes termelés az a feltételes termék-kibocsátás, amely a tényleges termeléstől csak az iitemesség mértékében (azaz a szinvonal egymásra következő értékeinek nagyságában) különbözik, de más viszonylatban (a termelés összterjedelme és általános ten—

denciája tekintetében) nem kell külölnböznie a tényleges termeléstől;

Ha megfigyeljük a, termelést az n napból álló adott időszakban,

amelyben a termelés feltételei azonosak, és amelynek ütemessége egyetlen összevont mutatószámmal kifejezhető, akkor a termelés napi színvonala,:

g;, az egész időszak megfelelő termelésének összmennyisége pedig: 02295

9 Ez-

és a napi termelés átlagos színvonala (7: _— -——.- .

n n

Tegyük fel, hogy tökéletesen ütemes termelés alakult ki, amely a kapott eredmények szempontjából azonos a tényleges termeléssel. Ez a feltételezett termelés; mely az ütemesség maximális fokával rendelkezik, abban az érte- lemben reális, hogy a tényleges termelés terjedelmét absztrakt formában a nö—

vekedésnek ugyanazzal a tendenciájával, és ugyanazzal a konkrét gazdasági eredménnyel fejezi ki. Ha a napi termelést az ütemesen alakuló termelés fel—

tételei között yi-vel jelöljük, akkor be kell tartanunk azt a feltételt, hogy ezek—

nek az értékeknek összege egyenlő a tényleges termeléssel:

ny :: Ég,-.

Az egyes napi tényleges termelések színvonala 91, és az ugyanazokon a na- pokon feltételezett teljesen ütemes termelés szinvonala yi közötti különbséget, azaz di : (gi—yi) különbséget úgy tekintjük, mint az adott napi termelés arit-

mikusságának abszolút mértékét (lásd a 3. ábrát).

A mutatószám által f' V"lelt elemek tehát a napi tényleges termelés elté- réseit jelentik a termelés t jedelme tekintetében egyforma, azonban egyenle- tesen, ütemesen alakuló n—api értékek ,,vona'lálól".

A feltételezett ütemes termelés e vonalának az alábbi követelményeket kell kielégítenie:

1. változatlan színvonalúnak, vagy állandóan egyenleyas mértékben nö—

vekvő színvonalúnak (lineáris színvonalúnak) kell lennie;

" A magyar szakirodalomban slacioner, illetve variábilis ütemesség kifejezések használatosak. —- A szerk. megjegyzése.

60

— csENDes ,

' 2. a termelésnek olyan összesített terjedelmét kell mutatnia, mintlami—

lyen a vizsgált időszakban annak tényleges terjedelme; , 3. meg kell felelnie a tényleges termelés általános dinamikája tendenciá—

jának, amely mentes az ugrásszerű változásoktól, vagy az aritmikus eltölti—' dásoktól; más szóval, az aritmikusság kiküszöbölése után a lehető legjobban meg kell közelítenie a tényleges termelés görbéjét.

A legegyszerűbb vonal, amely a követelményeknek kielégítő módon— meg— - felel, az egyenes vonal lesz:

3] : % a: —l— al,

ahol 9: azt az idöelemet (nap) jelenti, amelynek feltételezett ütemes termelése y-nal egyenlő.

, Az ao és 01 ismeretlen értékeit könnyen megállapíthatjuk a legkisebb négyzetek módszerével.

Mint mondottuk, .a d; napi abszolút különbségek a tényleges napi szin—

vonzalnak az eltéréseit jelentik a feltételezett ütemes termelés színvonalától, amely az összes többi napokon egybeesik a tényleges termelésselAz ütemesség kellő számszerű jellemzésére az egyes egyedi sajátosságokat, eltéréseket álta—

lánosíthatjuk oly módon, hogy az egész időszakra vonatkozó eltéréseket össze—

gezzük:

D : Z ldíl .

A napi eltérések abszolút értékeinek összege az aritmikus termelés általá—

nos, abszolút mutatószámát jelenti. Az aritmikusság napi elemeinek ez az ál- talánosított értéke az egész vizsgált időszakra vonatkozó ütemességet (vagy aritmikusságot) fejezi ki. E mutatószámnak konkrét-jellege van, minthogy

(bizonyos megközelítéssel) az aritmikus termelés összterjedelmét mint a tel- jesítmények feleslegeinek (vagy megfelelően hiányainak) abszolút összegét fejezi ki ahhoz mérten, amit a megfelelő ütemes termelés mellett állítottak

volna elő.

Az ütemesség általános abszolút mutatószámá—ból levezethetjük az arit- mikus termelés átlagos napi terjedelmének mutatószámát is:

D __: Eldil : Sigl—yi!

"; n ":

§ : a

Az ütemesség (aritmikusság) fokának helyesebb értékel—ésére ajánlamálnk az aritmikus termelésnek a kibocsátott termékek össz'terj-eodelmében elfoglalt aránylagos súlya kiszámítását. A viszonylagos aritmikusság összevont mutató- számát, P-t könnyen meghatározhatjuk, ha kiszámítjuk az aritmiku—s terme—

lés összterjedelme'nek, D-nlek arányát az adott időszak termelésének mennyi—

ségéhez, azaz a, 0 : Eg; mennyiségéhez:

p : _D_ : Elit

59 *Ew

Ugyanilyen az aritmikus termelés napi átlagos terjedelmének "íj—nak az aránya a, termékkibocsátás napi átlagos terjedelméhez, Yí—hoz:

D" D (;

— P:——:m4—a

A viszonylagos aritmikusság összevont, százalékban kifejezett mutató- száma szemléltetően és világosan mutatja, hogy az adott időszak alatti terme—

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSEGENEK STATISZTIKAI MÉRESE 61

lés milyen része tekinthető a termelés részbeni aritmikusságának eredm—énye- képpen kapott termelésnek.

A fent mondottak illusztrálására bemutatjuk a viszonylagos aritmikusság összevont mutatószámának kiszámítását, a D. Szaviuszkz'j professzor által

közölt példa esetében.s

Tegyük fel, hogy az egész havi időszak alatt azok a feltételek, amelyek között a termelés lefolyt, lényegükben nem változtak és ezért az egész havi termelés aritmikussága kifejezhető egy összevont mutatószámmal a P—vel.

A d; eltérések kiszámítására meg kell határoznunk a, feltételezett ütemes termelés vonalát az alábbi egyenlet szerint:

y : ao x 1!- al.

Az ao és al paraméterek meghatározásához, a. d,— eltérések és ezek

abszolút értékei Összegének D:.Z'lclgl megállapításához szükséges össze—

gek kiszámítását bemutatjuk az 1. sz. táblában. A Z? összeg kiszámítását

nem mutatjuk be, minthogy ez az összeg n-től (a, napok számától) függ és

könnyű kiszámítani. 1. sz. tábla

A tényleges

napjíígaókmsgúma termelés mi 'Ii zi Vi *" ao xi * ai ldíl " lat " vil

(db-ai)

A 1 2 8 4 5

1 98 ——29 ——2842 97,76 0,24

2 100 ——27 ———2 700 100,22 0,22

3 105 ——25 —2625 102,68 2,32

4 105 —-23 ——2415 105,14 0,14

5 110 ——21 —2310 107,60 2,40

6 110 -—19 ——2090 110,06 0,06

7 110 ——17 ———1s70* 11 2,52 2,52

g 115 —-15 —1725 114,68 o,32

9 1 15 —13 ——1495 117,44 ' 2,44

10 120 -—11 —1320 119,90 o,10

11 120 —— 9 ——1080 12236 2,36

12 120 —— 7 —— 840 124,2s 4,82

13 1 25 —— 5 —— 625 127,2s 2,28

14 120 — 3 — 390 129,74 0,26

15 130 _— 1 — 130 13220 2,2o

16 132 1 132 124,66 266

17 139 3 417 137,12 1,ss

18 140 5 700 139,53 0,42

1 9 140 7 980 14204 2,04

20 145 9 1305 114,50 0,60

21 150 1 1 1650 l46,96 3,04

22 150 13 1950 14942 0,5s

23 157 15 2355 151,88 5,12

24 157 1 7 2669 15434 2,66

25 160 19 3040 156,80 3,20

26 160 * 21 3360 159,26 0,74

27 160 23 3680 16 1,72 1,72

28 165 25 4125 x 164,18 0,82

29 ' 165 27 4455 166,64 1,64

30 170 29 4930 169,10 0,90

Összesen 4 003 0 ——24457 D:50,60

napi ' —§—35748 D:: 1,686

átlag a, : 133,43 4—11291

' Lásd D. Szavinszkij, Az iparstatisztika tankönyve, Goszplanizdat, 1949, 131. old., oroszul és n. a Statisztikai Kiadóvállalat. Budpest, 1951. 117. old.

A mi esetünkben % : 30 és Ex; : 8990.

Ezércao:£1'lf§í: —l— 11291 : % 1,25.

2902 8990

Az ao :: *l- 1,25 együttható azt jelenti, hogy a feltételezett ütemes ter- melés terjedelme átlagban naponta 2 ao :: 2 . 1,5 : 2,51 darabbal növekszik, Az ao együttható értékének közgazdasági értelme van, ha a termelés eléggé ütemes. Ennélfogva az i-edik napon a feltételezett ütemes termelés a követ- kező:

yi:1,25 ás,- —%— 133,43.

Az y: értékeit a táblázat (4) rovata, a tényleges termelésnek ezektől az értékektől való eltéréseit pedig az (5 ) rovat tünteti fel.

Az aritmikus termelés általános abszolút, mutatószámai. D :Z'ldil ::

:: 50,6 db vagy nemi átlagban:

Sidi! 50,6

71, " 39

D:

: 1,686 db naponként.

Az utóbbi mutatószám azoknak a gyártmányoknak a mennyiségét jel—

lemzi, amelyeket a termelés részleges aritmikusságának eredményeképpen állítottak elő.

A viszonylagos aritmikusság általános mutatószámát, P-t, mint az arit- míkus termelés abszolút terjedelmének —— D—nek —— a termelés abszolút terje—

delméhez :: G-hoz —— viszonyított arányát, vagy az aritmikus termelés napi átlagos terjedelmének ———D-nek —— a napi termelés átlagos terjedeltméhez

—— á—hoz —-— viszonyított arányát számítjuk ki:

P:—9—:5—0*6:1,.264%

(; 4003

" 16

vagy P:-£;:—:§——1,264%.

() 133,4

E mutatószám helyesen tükrözi D. Szavinszkij professzor példájában a termelés rendkívüli ütemességét, mivel a tényleges termelésnek csak 1,269/o-a az aritmikus termelés eredménye, mint az egyenletes ütemes termelés feltétele-

zett vonalától való eltérés.

A viszonylagos aritmiikusság általános mutatószámának nagy előnye az, hogy figyelembe veszi a termelés dinamikus sorának jellegét és a termelés A alakulása formáinak megfelelő különféle számbeli értékeket. Pl. a D. Sza—

vínszkij professzor által említett ,,szélsősé—ges" esetekben9 a P mutatószám—'

nak a következő értékei vannak:

' Lásd D. Szavinszkij, Az ipar—statisztikat tankönyve, Goszptanizdat, 1949., 134, old., oroszul. és ti. a.

Statisztikai Kiadóvállalat, Budapest, 1951., 126. old_

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSÉGENEK STATISZTIKAI MÉRÉSE

_63

. tábla

A hét napjai

A napi termelés az

1. héten 2. héten 3. héten

1 5 10 10

2 6 9 8

3 7 8 6

4 8 7 5

5 9 6 7

6 10 5 9

Átlagos

termelés 7,5 . 7,5 7,5

Átlagos napi növekedés

(60 %-ban) %13,4% —13,3% __1,73%

P 0 O 18,2%

Mil; tükröz az Gyorsan nö- Egyenletesen Csökkenő ac, és P? vekvö egyen- gyorsan csök- íránylatú

letes terme— kenő termelést; antm kus

lést termelést

A P mutatószám, mint láttuk, kifegező módon jellemzi a termelés ütemes—

ségének általános képét, tükrözve az aritmikus termelés általános terjedelmét.

Az ütemesség jelenségének azonban —— ezenkívül — van még egy másik igen fontos oldala: a termelés menete a napi színvonaluk egymásutáni sorrendje szempontjából, A termelés emelkedésének állandónak kell lennie. A mi mu- tatószámunk nem fejezi ki közvetlenül ezt az oldalt.: a termelés menetében bekövetkezett színvonalváltozások egymásutáni sorrendjét, a termelés folya—

matosságát.

így az alább közölt példákban (4. ábra) a viszonylagos aritmlkusság álta—

lános mutatószáma, a P, változatlan értékű annak ellenére, hogy a B esetben az ingadozás sokkal nagyobb, mint az A esetben.

4. ábra

94"

íZÚ

mm A

de) HU

§ ma !

§

§ 90

e

§

490

%

70 4 Ala/_:WÁIAaALíf/Á"

'*7 o . 'ű_ ;)

lő.! ag-zax,a%-zíz

' . _a_ a

Nem? 1234557891/2345676'9

Az ütemesség jelentősége ezen oldalának jellemzése céljából feltétlenül szükség van a megfelelő összevont mutatószámok rendszerére. Ezekből a

64 CSENDES _ '

mutatószámokból láthatjuk, hogy a termelés tényleges színvonalainak sora—

rendje mennyire közelíti meg a termelés feltételezett ütemességét.

A színvonal egyenletes és állandó értékváltozási fokának jellemzésével kapcsolatban az alapvető mutatószámok között olyan elemeknek kell lenniök, amelyek a színvonal egymásra köv—etkező értékeinek folyamatosságát tükrö— ' zik. Ennélfogva a termelés menetének egyenletessége szempontjából érdekel—

nek bennünket a A1 egymásután következő értékei (színvonalai) között fenn- álló abszolút különbségek, azaz azok az elemek, amelyek a színvonal abszo—

lút napi ingadozásait fejezik ki: ,

AÉ :: laz—az—ll.

Az n napból álló időszakra vonatkozó összevont mutatószám a napi abszolút ingadozások számtani átlagát jelenti. így a B esetet hozva fel pél- daként, a 3. számú táblából és az 5 számú ábrából (65. oldal) a következö ,x értékeket kapjuk:

21.44] ___: Zl9i——gi—1l:_1—2_ : 2

n—l n—l 6

Ez megadja, a termelés napi színvonala átlagos ingadozásának abszolút terjedelmét (volumenét).

A Zil értéke akkor lesz egyenlő O-val, ha a termelés menete folyamatos

és állandó, azaz statikailag is ütemes. Ezért a javasolt mutatószámot'a ter—

melés statikus egyenletességi foka abszolút átlagos mutatószámának tekintjük.

A 21 értékét viszonyíthatjuk a termelés napi tényleges átlagos színvona—

lához. A termelés statikus egyenletességi fokának általános mutatószáma ugyancsak a B példában a következő lesz:

amely a termelés tényleges átlagos színvonalának arányában ("Io-ban) fejezi ki a színvonal napi átlagos ingadozását.

A részletesebb elemzés szempontjából nem elegendő a statikus egyenle—

tesség általános mutatószáma, amely tükrözi mind az emelkedést, mind a . csökkenést. Az időszak alatti napi emelkedések és külön a napi csökkenések feltárása céljából értékük összehasonlítása végett két átlagot számíthatunk ki:

a) a pozitív ingadozások átlagát:

ahol Aluy jelenti a. napi abszolút pozitív ingadozást, vagyis a szinvonal

abszolút növekedését;

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSÉGÉNEK STATISZTIKAI MERÉSE 65

b) a negatív ingadozások átlagát: ,

"1.

E : fán—) uis—05,

(") n—l , 6

ahol 42?) jelenti a napi abszolút negatív ingadozást vagyis a színvonal

abszolút csökkenését. _

Ezekről az abszolút mutatószámokról áttérhetünk a viszonyszámokra, ha e mutatószámokat a termelés napi átlagos színvonalához viszonyítjuk:

— 31 4— 1 5

A1 :—————m : * : Jr 1,450 ,

%(d') z]— 103,9 A)

_ .Zí1

A1 H : 05 : o,4s %

Világos, hogy

ZIZIZÉHI—tIÁZ—AZI elem—05122:

valamint az is, hogy

Z;:12;(HH—IZÉ,M_)I:H— 1,4.5%lj l —O:48% ] : 1,93%,

mivel a növekedés és csökkenés abszolút értékeinek összege adja a színvonal ingadozásainak együttes összegét.

Foglalkozzunk most az egyenletesen és állandóan növekvő termelés eseté—

vel, azaz a dinamikusan ütemes termeléssel.

A dinamikus üteme'sség tanulmányozásához a termelés _napi átlagos inga—

dozásán kívül ismernünk kell a növekedés és csökkenés ingadozásainak mér—

tékét is. Ha összehasonlítjuk a növekvő termelésnek mind a két sorát, az A

sort, amely az abszolút értékben naponta állandóan növekvő, dinamikus, üte—

mes termelést ábrázolja, és a kevésbbé ütemes jellegű (mivel a növekedés ter- jedelme naponta változik) termelést bemutató B sort, akkor a két sorra vonat—

kozó Al értéke a következő (lásd 3. tábla, 5. ábra).

5. ábra

fiú

ez

§ 105

$

§ p-m

too _,

§ !4 -2

Azzá

95 ;

W 1234557§/234567H

5 Statisztikai Szemle.

^{66 CSENDES,_}

Ha, a. továbbiakban kiszámítjuk a. termelés napi színvonalában mutat- kozó változások ingadozását, A?) :AÉ—ALI értékét, mint, a, színvonal ' két egvmásrá következő abszolút változása közötti algebrai különbséget,

akkor feltárjuk a két érték közötti nyilvánvaló eltérést (lásd a 3. és a. 6.

rovatot,). Míg a A:) napi színvonálválbozás ingadozásai az A esetben O—Val

egyenlők, vagyis a. termelés naponta. azonos értékkel növekszik, addig a

B esetben a termelés színvonalának napi váltOzáSái eltérőek: majd emel- kednek, majd csökkennek, de emellett a. növekedések a csökkenésekkel

válhakoznak. '

3. ez. tábla

Első eset ( A ) Második eset (B)

A napi termelés A napi válto- A napiváltozá- A napi termelés A napi válto— Anapiváltozá- Kapok színvonala mások nagysága sok ingadozása színvonala mások nagysága sok ingadozásai

(. 1 (3) g. 1 (a)

' A., A. l A. A

1 ! l i

A 1 2 3 4 5 6

1 98 —-— ._ 100 __ __

2 100 .. 4—2 -——- 103 4—3 ——

3 102 4—2 0 102 --—-1 ——4

4 1031 4—2 0 105 4—3 -—l—4

5 106 4—2 0 104 —1 ———4

6 108 4—2 0 107 4—3 4—4

7 110 4—2 0 106 ————1 ———4

Összesen . 728 (113) 0 727 (12) (20)

Napi átlag 104 (2) 0 103,9 (2) (4)

A napi abszolút változások ingadozásának átlaga, vagyis az abszolút di—

namikus lineáris egyeletesség mulatószáma. A B esetben (3. sz, tábla) a követ—

kező eredményt kapjuk:

(2)

Z?) :: 24 : 22 :: 4

' f),—2 5

ami megadja azt az abszolút napi átlagos terjedelmet, amellyel az n számú napokból álló időszak folyamán naponta" fel'mértük az előző nap színvonala

változásának emelkedését vagy csökkenését.

Mindazonáltal itt is megkaphatjuk a pozitív ingadozások átlagát:

4'2)

32) %m : isi

: : %" 1,G.

és a negatív ingadozások átlagát:

,, mi" __ 2

Az) _,—_l_(_—_),_:__l_:2,4_

(*) * fiz—2 5

AZ IPARI TERMELÉS UTEMESSEGENEK STATISZTIKAI MÉRESE 67

A kapott átlagokat viszonyíthatjuk a termelés napi átlagos színvona- lához is:

_ ze 4

dig): —*—-—:———3,850 ;

% zi 103,9 A)

ennek megfelelően:

, Ez) 1 6

A? Ji) :: t— a 4— 1,54

A ('i') "g? 103, A)

__ Z)

[fal :ÉÉI—lzűz—gglo/

% H ? 103,9

Nem nehéz észrevenni, hogy:

3f2l2l213)14— 12;23);:;—e1,6;4—g—2,4§:4,

ennek megfelelően:

Ell/T,):izíiml-Hlíl-l delel-%%;—l—l—2,31%1:3,s5%,

minthogy a pozitív és negatív ingadozások együttvéve a színvonal változásai- nak abszolút összegét alkotják.

Bemutatjuk a A értékének kiszámítását Dj Szavinszlcij professzor pél—

dájának adatai alapján. (Lásd a következő táblázatot.)

Nem foglalkozunk most azzal, hogy a kiszámított mutatószámok milyen világosan jellemzik az adott termelés ütemessége'nek legfontosabb oldalait, csak megemlítjük az— ütemességben és az egyenletességben a dekádok folya- mán bekövetkezett növekedés tendenciáját, amely abban nyilatkozik meg, hogy rendszeresen csökken a statikus és dinamikus egyenletesség mutatószá- mainak értéke.

Az aritmíkusság összevont mutatószáma, P, ugyanakkor az aritmikus termelés összterjedelmét jellemzi, míg a statikus és dinamikus egyenletesség

mutatószámai, ! Áki/g,) és * ili/Z), a színvonalváltozás egymás utáni alakulását,

a termelés

dínam§káját mutatjáklA/P mutatószám az aritmíkus termelés

. osszíemedelme'nelc Iczfevezoye A; es A%) mutatoszamok ped,, . . . .. _, , _rz , , ig a sor "formajat", a. ..,

.,konturokat", a dinamika!) tükrözik.

A P mutatószámmal kapcsolatban egyet-mást meg kell jegyeznünk.

A ,,feltételezett ütemes termelés" egyenesként meghatározott vonala, amelynek alapján P-t kiszámítják s amely mindennél jobban megközelíti a napi tény- leges színvonalat, természetesen absztrakt jellegű és nem tükrözi pontosan annak a tényleges termékmennyiségnek a vonalát, amelyet termeltek volna, ha az aritmikusságot előidéző összes tényezőket kiküszöbölték volna. Első sorban az abszolút értelemben vett ténylegesen ütemes termelés esetében a tényleges termelés terjedelme sokkal nagyobb volna, mint a termelés nem teljes ütemessége mellett elért tényleges terjedelem. De mégis a ,,feltételezett ütemes termelés vonalának" és a napi színvonalak ez utóbbitól való eltérései—

őt

^{68 CSENDES: AZ IPARI TERMELÉS} UTEMESSÉGÉNEK STATISZTIKAI MÉRÉÉ

nek, mint az aritmikusság mutatószámaiként való alkalmazása, sokkal jobban megközelíti a valóságot, mint a szóródási vagy az egyéb javasolt együtthatók, minthogy a termelés általános napi átlaga helyett a napi termelés átlagos dinamikáját veszi számításba. Csak abban az esetben, ha a növekedés minden tendenciája hiányzik, akkor végezzük el a P és a a' (szigma) mutatószámok

kiszámítását ugyanazoknak az elemeknek (az eltéréseknek) az alapján.

A Z értékének kiszámítása D. Szavinszkíj professzor példájának adatai alapján.

A napi vágozások A napi változások

nagxáfa ingadfffma Terme- A tervtelieeítés

Terme- A A lés %-a.

Id" ! k Mutató- lés i i a terv

09 a számok növeke- válto- csök- növeke- válto- csök- szerint

% dés zatláan- kenés dés zatlan- kenés z 9i 100

1 s s 1 (2) ság (2) a? i :"

*Ai 0 "Ai "l'Ai 0 "Ai ' ati

1 Összesen 1088 22 o o 18 o 15 1000 _—

dekád Átlagos

érték 108,8 2,44 () 0 225 __ 1,8'7 100,0 108,8 Z% : 2,2 Z% : 3,s

II Összesen 1321 25 0 0 17 0 17 1200 __

dekád Átlagos

érték 132,1 2,5 0 0 l,? 0 l,7 12o,o no,!

Z% a 1,9 Z% : 2,6

III Összesen 1504 25 0 0 20 0 20 1500 ——

dekád Átlagos

érték 159,4 2,5 0 0 2,0 —— 2,0 150,0 106,2

K% : 1.6 Z% _. 2,5

Az Összesen 4003 72 0 0 55 —— 52 3700 108,2

egész *

időszak Általános

átlag 133,4 2,48 O 0 1,96 () 1,86 1233 1082

Z% : 1,9 _ Z% :: 2,9

Az ütemesség általános mutatószámainak kiszámításával és elemzésével összefüggésben a naponkénti elemzésnél meg kell említeni a termelés grafikus ábrázolásának feltétlen szükségességét, minthogy a grafikus ábrázolás tükrözi a legszemléltetőbben és a legtökéletesebben 'a termelés ütemes vagy aritmikus

menetét.

Befejezésül még egyszer hangsúlyozzuk, hogy az ütemesség statisztikai megfigyelését a termelés konkrét feltételeinek minden oldalra kiterjedő elem—

zésére kell alapítani és az elemzést az ütemességet módosító nagyszámú ténye—

zővel és a termelésnek azokkal az oldalaival szoros kapcsolatban kell elvé—

gezni, amelyekre a termelés ütemessége hatással van.