Az iparvállalatok szolgáltatásairól

BÁCS GYÖRGY --— TUÚ LÁSZLÓ :

Az IPARVÁLLALATOK SZOLGÁLTATÁSAIRÓL

I.

Az iparvállalatok termelőtevékenysége, a végzett munka eredmén-ye

szerint, két kategóriára oszható: *

l. gyártmányok előállítására irányuló tevékenységre, tehát olyan mun—

kára, melynek eredményeként dologi, tárgyi jellegű új termékek jönnek létre,

2. úgynevezett "szolgáltatási" tevékenységre, melynek eredménye nem

új termék formájában, hanem valamely már meglévő termék használati érté-

kének növelésében jelentkezik.

Marx a szolgáltatásokról .a következőket írja: ,, . . . Ez 'a kifejezés álta-

lában csupán munkával létrehozott megh-atározott használati értéket jelent, hasonlóan bármely áruhoz; ez azonban a munkával létrehozott különieges- ,

használati értékek közé tartozik és nem anyagban, hanem tevékenység for—

máj ában jelentkezik'". . .

A' különb—séget, ami a termék és a szolgáltatás fogalma között fennáll, az határozza meg, hogy a munkafolyamat révén létrehozunk, vagy nem

hozunk létre új terméket.

Uj terméket valamely nyersanyag mechanikai, vagy kémiai átalakítása

útján állíthatunk elő. Az átalakítás célja az, hogy a nyersanyagot eredeti rendeltetési céljának megváltoztatásával, teljesen új rendeltetési célra tegyük alkalmassá. Tehát a nyersanyagból új terméket állítunk elő.

A szolgáltatások teljesít—ésére fordított munka azonban nem hozhat létre új terméket, mert a munka tárgyának eredeti rendeltetési célját nem kíván-

juk megváltoztatni, csupán használati értékét növeljük, ill. elveszett haszná—

lati értékét állítjuk helyre.

Ez az értéknövelő művelet, bár új terméket nem hoz létre, de új értéket

létrehoz, éppen úgy, mint a nyersanyag átalakítása útján létrejött új ter—

mék előállítására irányuló munka.

A termelés volumenének megállapításánál ezt az új értéket —— sem a

tervezés, sem a statisztikai számbavétel esetén —' nem hagyhatjuk figyel—

men kívül.

Az ipari termelés terjedelmét kifejező mutatószámoknak (így a befeje- zett-. és teljes termelés mutatószámának) magukban kell foglalníok

tehát az ipari szolgáltatásokat is. ,,

Minthogy a szolgáltatások a befejezett termelésnek (melyet a tervteljeé sítés szempontjából döntő mutatószámniak tekintünk) részét képezik, fennáll annak a lehetősége, hogy egyes vállalatok a szoigáltatások tervének nagy—

arányú túlteljesítésével, az újonnan gyártott késztermékekben való lem-ara—

dás ellenére is teljesíthetik befejezett termelési tervük-et.

1 Marx: Az értéktöbblet elméletei, I. kötet, 1936, 261. old., oroszul. '

BACS—TUU AZ IPARVALLALATOK SZOLGALTATASAIROL 219

Múlt évben például a gyáriparban általában magasabb volt a szolgái—

tatások tervteljesitése, mint a késztermékeké és igen sok vállalat befejezett

termelésének tervteljesítése csak ezzel haladta meg valamivel a kritikus 100 %-ot. Az év folyamán a szolgáltatások volumene is lényegesen nagyobb

mértékben emelkedett, mint a késztermékeké.

Ebből azonban helytelen volna azt következtetnünk, hogy a szo-lgál- tatások volumenének nagyobbarányú emelkedése okvetlenül káros jelenség.

Az ipari szolgáltatások fentossága semmivel sem kisebb, mint az új termé-

kek gyártásáé, sőt bizonyos, esetekben még fontosabb is lehet.

Az ipari szolgáltatás fogalma alá a következő munkafajták tartoznak:

l. javítások, 2. szerelések,

3. részmegmunkálások.

A javítások (valamely termék elveszett használati értékének helyre—

állítása) rendkívül fontosak és sürgősek lehetnek különösen akkor, ha vala—

mely meghibásodott munskagép, termelőberendezés, közlekedési eszköz üzem- képtelenné válása következtében a termelő kapacitás elégtelenné vált és

ezáltal éppen az új termékek előállítása akadt meg.

A szerelések (gépek, gyánberendezések, felszerelések) teljesítése külö-

nösen fontos. Iparunk nagyarányú fejlesztése soránnapról-napra bővítjük termelo *kapacrtasunkat új gyárakat létesítünk, új gépeket helyezünk üzembe

Mindezek megvalósítása elképzelhetetlen egyre nagyobb arányú szerelési

munkák nélkül

A részmegmunkálások is elengedhetetlenek lehetnek, különösen akkor,

ha valamely vállalat termelőberendezéseiben bármilyen okból úgynevezett

,,szűk keresztmetszet" áll fenn s a gyártási folyamat egy részét más olyan vállalatnak kell elvégeznie, melynek erre a munkára megfelelő berendezése és kellő kapacitása van.

A részmegmunkálásokat a szolgáltatások fogalmának helytelen értel- mezése folytán igen gyakran azonosítják a bérmunka fogalmával. Igaz, hogy részmegmunkálások bérmunka jellegűek, hogy a munka tárgya nem a (mun- kát teljesítő, hanem a megrendelő fél tulajdonát képezi és így a megrendelő felé csak a munkadíj számítható fel. Bérmunkában azonban új termékis elő—

állítható. Uj termék gyártása pedig, ami a nyersanyag teljes átalakításával jár, semmiképpen sem lehet szolgáltatás.

Ennélfogva a szolgáltatás ésa bérmunka fogalma sem lehet azonos.

II.

A szolgáltatások általában a termelés aránylag kis hányadát (1—2 ,6) képezik, mégis nagy fontosságuk miatt megérdemlik, hogy behatóbban fog- lalkozzunk azokkal a hiányosságokkal, amelyeket mind tervezésüknél, mind , statisztikai számbavételüknél tapasztaltunk.

Ezek a hiányosságok három csoportra oszthatók: *

1. a szolgáltatások fogalma nincs egyértelműen, pontosan meghatá—

rozva,

2 a szolgáltatások volumenének tervezésénél, ill a teljesített szolgál-

tatások volumenének számbavételénél alkalmazott számítási módszerek

nincsenek kötelezően előírva,

3. a hiányos előírások és elégtelen ellenőrzés folytán az iparvállalatok jelentős része a szolgáltatások volumenét helytelenül, a tervezésnél a reális-

v!

220 BACS ovoRGv—ren úszta

nál alacsonyabban, a teljesítésnél a valóságnál magasabban állapította meg.

Azonkívül, nem ipari tevékenység eredményét is ipari termelésként vették

számba. ,,

A szolgáltatások fogalma mind a terv-, mind a statisztikai utasítások- ban csak ,,elvileg", nem kellő körültekintéssel volt meghatározva. A szam

viteli utasítások pedig nem tettek következetesen különbséget ipari és egyéb

szolgáltatás között. . ' —

A* teljesített ipari szolgáltatások számbavételére nézve megfelelő bizony—

lati alapról semmiféle rendelkezés nem gondoskodott. - ,

Az 1952. évi iparstatisztikai utasítás a következőképpen határozta meg

a szolgáltatások fogalmát: '

,,Szolgáltatásnak nevezzük azt a termelési tevékenységet, amelynek eredményeként nem jön létre dologi, tárgyi jellegű új termék, hanem a ter—

melés enedménye bizonyos termék elveszett használati értékének helyreállí—

táxsában, vagy más vállalat által termelt cikk használati értékének növelé-

sében jelentkezik. Szolgáltatásként kell tehát kimutatni a kiszámlázásra

kerülő karbantartásokat, javításokat, szerelés—eket, részmegmunkálásokat,

valamint a saját beruházási és felújítási keretben szereplő szerelétseket és

generáljavításokat, továbbá a vállalat nem ipari jellegű létesítményei (lakó-

telep, rendelő, iskola stb.) számára nyújtott szolgáltatások, szerelések, javi-

tások'stb. értékét". . . _

Az Országos Tervhivatal 2000—126/ 1952. sz. reedelete és az ezt helyre- igazító 28—85/1952. évi ,,Hivatalos Közlemény" kimondja, hogy szolgál—

tatásként, a termelés értékébe beszámítandó ipari munka eredményeként kell számbavenni.

,,...d) mindazoknak a számlázott ipari jellegű munkáknak (pl. szol—

gáltatások, megmunkálások, szerelések, javítások stb.) az értékét, amelyeket a vállalat más vállalat számára végzett; a szolgáltatások között számításba kell venni a vállalat nem ipari jellegű létesítményei (lakótelepek, rendelő, iskola) számára nyújtott szolgáltatások (pl. szerelések, javítások) érté-

két is..."

Az 1952. évi Általános Ipari Számlakeretb—en a szolgáltatásokról a következők olvashatók:

,,921—924. Szolgáltatások eredménye.

Ezeken a számlákon számoljuk el a szolgáltatások eredményét mind a

szolgáltató ipari vállalatok (pl. energiatermelő üzemek) —— amelyeknél ezért

a 91. számlacsoport alkalmazására az esetleges saját beruházás és felújí- tások kivételével ritkábban kerül sor —, mind pedig az egyéb ipari vállala—

tok az általuk külön vállalt mellé—kszolgátatások tekintetében.

Ezeken a számlákon azoknak 'a szolgáltatásoknak az eredményét szá—

moljuk el, amelyek az Országos Tervhivatal erre vonatkozó rendelkezése

értelmében a termelési értékbe beszámítandok. Az olvan szolgáltatások

árbevételét, vagy megtérülését, amelyek a termelési értékbe nem számit-

hatók be, han-ein azokkal a termelés költségeit kell módosítanunk, a 94.

számlaesoportban könyveljük."

A statisztikai utasításnak az a kitétele, hogy ,, . . . a vállalat nem ipari jellegű létesítményei számára nyújtott szolnálz'afások, szerelések, javítások, stb...."azt a látszatot kelti, (hogy a szerelések, javítások nem azonosak a szolgáltatásokkal. (Ahelyett, hogy a ,,szolgáltatások" szó után zárójel közé tenné a ,,szerelések és javítások" szavakat, vesszőt tesZ közéjük.)

az IPARVALLALATOK SZOLGALTATASAIRÓL 221

Következésképpen a szolgáltatásokban, mint ahogy a ,,stb" is jelzi, sok mindenféle egyéb is lehet

A Tervhivatal rendelete ugyanazt a hibát követi el: ,,. . mindazoknak a számlázott ipari jellegű munkáknak (pl. szolgáltatások, megmunkálások, szerelése/e, javítások, stb.) . . ."

A ,,KALISZ" az Országos Tervhivatal rendeletére hivatkozik és ezt

tetézi azzal, hogy az energiatermelő üzemeket szolgáltató vállalatoknak

nevezi. Ebből számosan arra következtettek, hogy a termelt energia nem termék, hanem ipari szolgáltatás. Ezenkívül a KALISZ ,,mellérkszolgáltatá-

sok"—ról is beszél, ami tetszés szerint értelmezhető.

Következetesen tehát sehol sincs lerögzítve, hogy mi az ipari termelő munka által létrehozott szolgáltatás és mi a nem ipari szolgáltatás.

Az utasítások és rendelkezések ilyen hiányosságai mellett nem Esoda, ha a vállalatok nagy része ,,egyéni gyakorlatot" folytatott éspedig legtöbb esetben úgy, hogy a termelési eredmények számbavételénél ü. n. ,,szolgál- tatás" elszámolásával a tervteljesitést a valóságnál kedvezőbb színben tün—

tesse fel.

III.

A felületesen megfogalmazott utasítások visszás következménye eléő—

sorban a gyakorlati tervezés terén mutatkozott meg, főleg azért, mert első- sorban az ipari irányító szervek tekintették mellékes kérdésnek a szolgál—

tatásokat. A vállalatok számára tervszámokat általában csak a globális mutatókra (befejezett és teljes termelés) és a befejezett" termelésen belül kiemelt cikkekre adtak ki, illi a vállalati terveket csak ezekre hagyták jóvá.

'A globális mutatókat volumenáron, a cikkeket mennyiségben határozták meg. Az előírt cikkek Változatlan áron számított összértékét a vállalatok számították ki. A kiadott globális forintkeret és az előírt cik—kek összértéke

közötti különbséget egyes vállalatok igyekeztek tervükben úgy ,,kitölteni",

hogy szolgáltatásokra minél kisebb ,,összeg" maradjon. Ennek fő oka abban keresendő, hogy a vállalati béralaptervek általában —— a teljes- és befejezett termelési tervekhez hasonlóan —— diktált keretszámok alapján készülnek.

A vállalatok a megadott béralapkeretükből jól akarnak kijönni és vonakod—

nak munkaigényesebb termékeket, főként szolgáltatásokat tervezni. Arra törekednek, hogy a termelési költségekben minél több átvitt munka (nyers—

anyag) értéke és viszonylag kevesebb bérráfordítás szerepeljen. Ha azonban az irreálisan alacsony szolgáltatások tervét nagymértékben túlteljesítik,

vagy meg sem tervezett szolgáltatásokat teljesítenek és emiatt béralaptúl—

lépés keletkezik, lehetőség van arra, hogy ,,objektív indokokra" hivatkozva, felettes hat—óságulktól a béralaptúllépés következményei alól való felmenté- süket kérjék. így a szolgáltatások tervezésénél uralkodó lazaság, bár (1. n.

,,utólag elfogadható", de lényegében váratlan béralap-túlkiadá—sokra vezet—

het, melyeknek fedezetéről is utólag kell gondoskodni. Ezenkívül a vállalati tervekbe szolgáltatás címen beállított forintkeret általában nem is szólt konkrét tervfeladatra. Sem előző időszakokban teljesitett szolgáltatások volumenét, sem a tervezéskor már birtokukban lévő szolgáltatási megrende-

léseket nem vették figyelembe. Arra törekedtek, hogy a terv lehetőleg ala—

csony, és így könnyűszerrel teljesíthető legyen. (Pl. a Budapesti Tűzálló—

anyaggyár 1953. évre kevesebb szolgáltatást tervezett, mint amennyit 1952.

évben egy hónap alatt teljesített. A Magyar Adócsőgyár a rendelésekkel lekötött szolgáltatási kötelezettségeinek csak töredékét állította be tervébe.)

222 , BACS GYÖRGY—TUD LÁSZLÓ ; Ennek következtében a múlt évben a vállalatok egész soránál tapasz—

talható volt a szolgáltatások tervének több száz-, sőt ezerszázalékos túl—

teljesítése. így pl.: *

a Budapesti Tűzállóanyaggyár a szolgáltatások tervét augusztusban 1312, szeptemberben 1362, októberben 3125%-ra teljesítette. A Magyar — ,

Adócsőgyár augusztusban 1300, szeptemberben 1920, októberben 16600/0—05

tervteljesítést jelentett. A Szombathelyi Mezőgépgyár 657, 427 és 543%-ra teljesített.

Ezek a rendkívül magas szolgáltatási tervt—eljesítések arra mutatnak, hogy a szolgáltatások laza tervezésen keresztül laza lett a befejezett terme-

lés terve is. Múlt évben számos alkalommal fordult elő, hogy egyes vállala-

tok, amelyek a késztermékek termelésében lemaradtak, csak laza szolgál—

tatási terveilk jelentős túlteljesítéséVel teljesíthették befejezett termelési ter—

vüket. De akadtak olyan Vállalatok is, melyek szolgáltatást egyáltalán nem

is terveztek. ' '

Lássunk erről néhány példát:

Tervteljesíiés "[a-a 1952 október hónapban

Befejezett Vállalat neve Késztermékek Szolgáltatások termelés

DIMÁVAG ... 98,5 202,7 100,7

Csepel Autógyár ... 98,4 nem terveztek 100,4 Magyar Adócsőgyár ... 98,2 1 660,0 102,5 Bp-i Tűzállóanyaggyár ... 98,0 3 125,3 100,0 Mályi Téglagyár ... 87,0 nem terveztek 106,0

IV.

'A* szolgáltatások volumenének megállapítása konkrét előírás hiányában jóformán a vállalatok tetszésére volt bízva. A változatlan ára—k alkalmazá—

sának kötelezettsége ,,elvileg" ugyan a szolgáltatások tervezésére és statisz—

tikai számbavételére is vonatkozott, de az a gyakorlatban, konkrét rendel—

kezés hiányában, megvalósíthatatlan volt. (Ezért természetesen nem a vál- lalatokat, hanem az OT-t és a KSH-t terheli a felelősség.)

A konkrét tartalom nélkül való szolgáltatási tervre ugyan rá lehetett fogni, hogy változatlan áron készült, de éppen a terv konkrét tartalmának hiánya cáfolja legjobban ezt az állítást, Egy olyan globális szám, amit nem tételenkénti tervezés útján állapítottak meg, sem a folyó-, sem a változatlan áron való tervezés követelményeinek nem felel meg, még akkor sem, ha egyébként az árképzési módszere-i meg is határozták volna. Ilyen—ek azonban

nem voltak és ma sincsenek. Az ár kérdése általában a statisztikai számba-

vételnél dőlt el, legtöbbször a folyóára'k javára.

A szolgáltatások volumenének megállapítására sem a terv, sem a sta—

tisztikai utasítás nem tért ki. így a vállalatok egyéni utakon járva, senki által felül nem vizsgált és illetékes fórumok által jóvá sem hagyott mód—

szereket alakalmaztak. Persze, így különféle egyéb hiányosságok is kelete

keztek.

AZ IPARVALLALATOK SZOLGÁLTATÁSAIRÓL 223

Egyes szerelő vállalatok, pl. a VERTESZ, a Villamos Állomás Szerelő Vállalat, nem egyszer felettes hatóságaik tudtával úgy terveztek, hogy a beszerelendő gépek és gyárberendezések értékét is (melyeket más vállalatok állítottak elő) tartalmazta termelési tervük. Ezáltal tetemes halmozódást

idéztek elő a gyáripar termelésének volumenében.

Más vállalatok mind a tervezésnél, mind a statisztikai szám'bavételnél különféle árindexe—ket alkalmaztak. Az árindexek alkalmazása helyes lehetett ' volna, ha ezzel a felügyeleti hatóságok is törődnek, és egységesen szabá—

lyozzák a kérdést. De ehelyett ezekre a vállalatokra hagyták, hogy tegyenek

tetszésük szerint.

'A legtöbb vállalat a mindenkori folyóárat használta. A felügyeleti szer—

vek hallgatólagosan ezt is tudomásul vették. A szolgáltatások kis volu—

menére hivatkozva, ezt csekély jelentőségű, ,,elnézhető" hibának tartották.

A folyóárat azonban. legtöbbször a ténylegesen felmerült'költségek alapján

állapították meg. Sőt a szolgáltatások árát a termelési költségeken kívüleső egyéb, az ipari termelés értékébe be nem számítható tételekkel is növelték.

Igy minél magasabb volt egy szolgáltatási munka önköltsége, minél többet számítottak fel a megrendelőnek, annál magasabban teljesítették a szolgál—

tatások tervét, és ezzel befejezett termelési tervüket is.

V.

A nemtörődöm—zség, az ellenőrzés hiánya arra vezetett, hogy a vállalatok

jó része még az ,,elvi" meghatározásokon is túltette magát és a szabály-

talanságok egész sorát követte el.

1. Ipari termelésként számitásba nem vehető teljesítmény- és egyéb költségtérítésdket sürün beszámították a termelésbe szolgáltatás címén?

Pl.: A Komlói Szénbányászati Vállalat a személygépkocsi kölcsöndíját, istállóüzeme által rendszeresen végzett bér'fuvarozás bevételeit szolgáltatás

címén, mint ipari termelés eredményét statisztikai beszámolójelentésében

sorozatosan elszámolta.

A Dorogi Szénbányászati Tröszt többek között az eladott bányafa ellen—

értékét, a munkásfürdő idege—nek részéről történt igénybevételéért felszámí—

tott összege-ket szolgáltatási teljesítésként vette számba.

A Győri Lenszövőgyár az ipari szolgáltatások között szerepeltette a láda—kölcsönzésből származó bevételeit.

2. Idegen vállalat teljesítményét saját eredményként számolták el.

Pl.: A Komlói Szénbányászati Vállalat a személyszállításért fizetett összegeket, mint szolgáltatást, saját termelési eredményeként vette számí—

tásba. (A MAVAUT nemcsak a szénbánya; hanem más vállalatok munká- sait is szállítja autóbuszain Komlóra és vissza lakóhelyükre. A MÁVAUT

az összes személyfuvarozásért járó díjakat a szénbányának számította fel.

A vállalat ebből a többi vállalatra eső összeget, az érdekelt vállalatoktól bevételezte és ezeket a bevételezett összegeket saját termelési eredménye—

ként, mint teljesített szolgáltatást kimutatta.) Hasonló szabálytalanságot követett el a Dorogi Szénbányászali Tröszt is. **

A Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat a vásárolt anyag és kész—

termékek (megmunkálás nélküli) értékesítéséből származó bevételeit szol- gáltatások címén saját termeléslként tervezte és statisztikájában — a— ter—

vezés módszerére való hivatkozással — helytelenül számba vette, tetemes halmozódást okozva az ipar termelésének volumenében.

224 BACS GYÖRGY—TUD LÁSZLÓ

A Villamos Állomásszerlő Vállalat olyan szerelési munkákat is végzett, melynél a beszerelt anyag a megrendelő tulajdonát alkotta. A vállalat a

szolgáltatás értékelésénél ezeknek az anyagoknak értékét is figyelembe vette.

3. A szolgáltatások folyó árának kiszámításánál olyan költségeket is

felszámítottak, melyeknek a megrendelő részéről történt térítése semmikép- pen sem volt a szolgáltatási teljesítés eredményének ellenértéke.

Pl.: A'z Elektro Service Vállalatnál sok esetben előfordul, hogy a javí—

tási munkálatok teljesítésére a megrendelő soronkívüliséget kér. Ilyen ese-

tekben a vállalat a soronkívül végzett munkáért 10%—os felárat számít. Ezt a 10% -os többletet a termelés értékébe beszámították. Ezek szerint a válla-

latnak érdeke volt, hogy lehetőleg minél több munkát soronkívül végezzen, mert így több munka nélkül ért el nagyobb termelési értéket. —

A Vállalatok egész soráeál előfordult, hogy utazási, kiküldetési és egyéb

személyi költségeket, melyek ugyan a szolgáltatási munkákkal kapcsolato-

sak és a megrendelő által megtérítendők, beszámították, a szolgáltatások

közé és így nagyobb termelési eredményt mutattak ki, mint a munkateljesí-

tés szerint, kellett volna. Az elszámolásokban ilyen tételek voltak: útiköltsé-

gek, szállásdíj, napidíjak, hordár, lovaskocsi költségek stb.

A vállalatoknak érdeke volt, hogy minél többet költsenek ilyen célokra

és ezzel minél magasabbra tor'názzák fel a megrendelő számláját, mert

ezáltal magasabb termelési eredményt mutathattak ki.

4. Helyenként a vállalatok idegen féllel végeztetett (vásároltl szolgál—

tatásokért kifizetett összegeket, sőt kifizetett bírságokat saját íermelésí értékként számoltak el. ,

Pl.: a Várpalotai Szénbányák idegen fél által a lakótelep részére teljesí- tett bériuvarozásért, villany- és vízszámláért kifizetett összegeket saját ter—

melési eredményként mutatták ki, ,

a Borsodi Szénbányászati Trösztne'l előfordult, hogy a MÁV-nak kifize—

tett bírság összegét szolgáltatás címén mint termelést kimutatták;

a Nógrádi Szénbányászat! Tröszlne'l előfordult, hogy a lakótelepek amortizációs leírását; mint temetési értéket szolgáltatásként elszámolták.

? vájáítinulóislkola megtérült költségtöbbletét mint termelést szintén imuta á .

, 54 A saját rezsit terhelő, vagy egyéb forrásokból fedezendő költségeket szabálytalanul, idegen fél részére teljesített szolgáltatásként vették számba.

Pl.: Az Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára saját üzeme részére, nem a felújítási keretben végzett szerszámjavítást számította be termelési

értékébe. * s * * *

A Budapesti Tűzállc'anyaggyár egyes gyártmányaínál a samott kétszeri megőrle'se váltlszükségessé, ami eltér a szokásos gyártási folyamattól. A vál- lalat a második őrlés költségeit, mint szolgáltatást külön beszámította a ter—

melé's értékébe. ,

Előfordult az is (a Salgótarjáni Acélárugyárnál), hogy a g'yárudvar

Apatrtkílíozási költségeit a szolgáltatások között, mint ipari termelést számba-

ve e . ; ' í

6. A' vállalat által előállított készterméket szolgáltatásként számolták el.

( Az értékesített víz, gáz és Villamosáram esetében tették ezt a vállalatok majdnem kivétel nélkül. De előfordult (pl. az R. M. Szerszámgépgyárnál), hogy egyes egyedi termelésként lkészített gépalkatrészeket szolgáltatásként

vettek számba. !

AZ IPARVÁLLALATOK SZOLGALTATASAIROL — 225

VI.

Mindezen hiányosságok kiküszöbölése érdekében feltétlenül szükséges:

az ipari szolgáltatások fogalmának, pontos, minden félreértést kizáró meghatározása és ennek alapján részletes tervezési és statisztikai utasítás

kiadása, _ ' ' '

olyan számviteli. rendszabály bevezetése, amely biztosítja az ipari szol-

gáltatásdk bizonylatokon alapuló számbavételét és lehetővé teszi az ellen- őrzést,

a szolgáltatások volumenének mérését biztosító árrendszer kidolgozása.

Ezen belül: _

a tipikus javítási, szerelési munkákra és részmegmunkálásokra vonat—

kozó változatlan árak megállapítása, *

az egyedi (nem ismétlődő) kisebb szolgáltatási munkák mérésére —

figyelembevéve a szakmai sajátosságokat —- szolgáló árképzési módszerek kidolgozása,

nagy volumenű szolgáltatások (beruházási szerelések, nagyjavítások) mérésére a költségvetés alapján való tervezés és statisztikai számbavétel bevezetése.

Az úgynevezett összesített (értéki) termelési mutatószámokban (teljes

és befejezett termelés) kisebb-nagyobb bizonytalanságok vannak.! A teljes ' termelés mutatószámát a befejezetlen termelés számbavételénél fennálló

hiányosságok teszik bizonytalanná. A befejezett termelés mutatószáma a szolgáltatások körül fennálló hiányosságok miatt szorul arra, hogy egyes területeken a késztermékek globális értéki mutatój ára szűkítsük, ha helyesen

akarjuk látni azt, hogy a vállalatok népgazdaságunk részére konkrét gyárt-

mányokban mit nyújtottak.

Mindezek miatt számos területen a befejezett termelés mutatószámán belül indokolt lenne a késztermékek tervének kiilön jóváhagyása is, hogy ezáltal egyrészt jobban figyelemmel kísérhető legyen a terv késztermékek—

ben való teljesítése, amelynek népgazdasági fontossága első helyen áll, másrészt a szolgáltatásoknak a tervben és a statisztikában való elkülöníté- sével nagyobb figyelem terelődne a szolgáltatások tervezésére és teljesíté- sére, ami elősegítené a fennálló hibák és sűrűn ismétlődő szabálytalanságok

felszámolását. ,

A szolgáltatások körül fennálló hiányosságok nem jelentéktelenek és ezért sürgősen felszámolandók. A probléma fontosságát mutatja, hogy a.

MiniSztertanács az elmúlt hóban foglalkozott a kérdéssel és a szolgáltatá- sok helyes terviezésének és statisztikai számbavételének biztosítása végett határozatot hozott.

A minisztertanácsi határozat megállapítja, hogy a szolgáltatások fogai-.

mának nem egyértelmű és pontatlan meghatározása, a szolgáltatások volu- menének megállapításához szülkséges előírások hiánya mind a tervezésnél, , mind a statisztikai számbavételnél sok esetben szabálytalanságofk elkövetéa

sére vezetett. Miedezek felszámolása végett a határozat kimondja, hogy:

az OT s .a KSH készítse el az ipari szolgáltatások fogalmának pontos,

meghatározását; ' "

a pénzügyminiszter adjon ki olyan számviteli utasítást, amely bizto—v sítja az ipari szolgáltatások bizonylatokon alapuló számbavételét; ? ' a minisztériumok dolgozanak ki a szolgáltatások mérésére megfelelő) változatlan árrendszert, illetve árképzési módszereket. Jelöljék ki azokat az

4 Statisztikai Szemle _ 8—6

226 BACS—TUD: AZ IPARVALLALATOK SZOLGALTATASAIROL iparágakat, ahol a befejezett termelés globális mutatószámán kívül a kész—

termékek változatlan áron számított, összesített tervének jóváhagyása is indokolt és ezekben az iparágakban hagyják jóvá a késztermékek tervét is;

a KSH a késztermékek tervének teljesítését is kísérje figyelemmel.

A Minisztertanács határozata újabb lépés a tervezés és statisztikai számbavétel módszereinek fejlesztése, a terv— és statisztikai fegyelem további megszilárdítása felé.

A határozat végrehajtása, a mindennapi gyakorlatban való érvényesi—

tése nemcsak az irányító szerveknek, hanemAaz iparvállalatoknaklis fel—adata, A vállalatoknak éppen olyan érdeke, mint felettes hatóságaikaak, hogy ezen a téren is tisztán lássanak és objektíven tudják értékelni munkájuk ered—

menyét.

MEGJELENT

"A külkereskedelem

pénzgazdálkodása és könyvvitele.

A könyv a külkereskedelmi vállalatok speciális finanszírozási rendszeré- vel foglalkozik, amely a népgazdasági ág jellegének megfelelően a népgazdaság _ egyéb területeitől eltérően került kiépítésre. A könyv ismerteti a jelenleg érvényben lévő devizagazdálkodási forgalom lebonyolításának módját. Eag- lalkozik a külkereskedelmi vállalatok forintgazdálkodásának pénzügyi. ter—

vezésének problémáival. Külön reszben ismerteti a külkereskedelmi számvitel sajátos megoldásait, a külkereskedelmi árügyleteket.

A számviteli rész függelékében a Kötelező Általános Külkereskedelmi Számlakeretet hozza, amely könyvárusí forgalomban teljesen kifogyott. A befejező részben a munka a külkereskedelmi mérlegbeszámoló/rendszer ismertetését és a külkereskedelmi vállalatok mérlegeinek elemzési szempontjait ismerteti.

Ára 19.— forint

K a p h a t ó

a Pénzügyi Könyvesboltban (V., Kecskeméti-utca 2. szám)

és minden könyvkereskedésben __ (