• Nem Talált Eredményt

A gyáripar 1932-ben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A gyáripar 1932-ben"

Copied!
16
0
0

Teljes szövegt

(1)

9. szám.

részletes feldolgozást tartalmazó teljes munkát pedig a jövő évi budapesti nemzet—

közi agrárkonfereneia előtt jelenteti meg.

A felvétel gondos előkészítése és fogc—

nutosítása alapján remélhető, hogy ennek a most folyó adutgyűjtésnek mindezek zt

um...-uno-nnnuuuc-n-c-n-u-u-cnu-u--.-o--...

——656— 1933

i'iyilvánosságra jutó eredményei megfele- lőeknek is fognak bizonyulni, s belőlük azok a fontos közérdekű megállapítások is levonhatók lesznek, amelyeket gazdakö—

zönségünk méltán Vár tőlünk.

Konkoly Thege Gyula dr.

,,...nun-on---a-u.n-o..-...-n-n-nuunnnl-cul-III-n-

HIPAR

nnn-...--.--.---...-._....-...-..n-.u-nunonn...-...-...-...--...u-n-n-u-u-u-u-n-u

A gyáripar 1932-ben.

Llindustrie manufacturiére hongroise en 1932.

Re'sume'.

.s'aggrava eonsidéralúement en 1932, sauf pendant l'effet (lex efforts tendant a combat/re la erise, elle arrusait une [egere amélioration.

En Honyrie, la situation economirlue

les derniers mois de l'année, ou, sous

Toutefois, dans l'ensemble, les ehi/íres de la production industrielle montrent une depression générale. Des établissements manu/aeturierx, 373 ont (fesse (le [onetionner (213 (,leűniliuement et 100 temporairement). Il n'a én? fonde (1111) 18 nouvelles ,íabrigues; 106 établissements, ayant augmenté leur exploitation, sont entrés (lans la (raleyorie iles ela- blissements á earaetere m(uuiiacturier; le nombre (des íabriaues (en 1931, 3.424) a (liminue a 3.335.

Par suite de la fermeture (le certainex iabriauex et (le la reduction (l'etrploitatirmsg lli'fíectif ouvrier rest lomot? a 176'8 mille, (liminuant (le prés (le 20

mille. En (————2'0%) (la

nombre iles fabriaues, l'e/íerlif (les ouoriers a baisse raison de la regression

de 92095; par suite (lc retlurtions de la .s—emaine (le travail, le nombre (les journees (le travail a (linzi—

nué a'e 12'9% et celui (les lu'ures (le travail, (tr 20'6"o.

[Nagyravation (les conditions (Ir la prmlueliflll amena les íabrieanis ("1 prendre (le nouvelles me—

surex (leeonomie. La consommation (le ('liarlion 30'3

(! (' At

millions (le

millionx (te ([ (vmit-896)

par rapport (; 1931. Les economies íaitex sur lex [Salaires ayant representé 51 millions de pengős.

les salairex payes ont (liminué (le 18'8993 et le salaire (liminuée a

c'est une

a été (luintaur:

('veononue

annuel moyen a baissé ("1 12/13 peng/(ix, presentanl une reyrrssion (le 10%. Le salaire journalíer moyen, calrulé (t'apres les (lepenses de Salaires et les jour—

nees et heures de travail i'ailes par les ouvriers, a baisső (le 505 d 466 fillers et le salaire moyen (!

l'lieure, (le 58 a 571 fillers; cette reduction fut operee non par une (liminution (le salaires,

l'emploi (le personnes Iravaillant pour moins ("de íemmes ou dlouvriers peu (]ualifiés). Les salaires

réels, rali-ules en tenant compte de l'indice du eoút

de la vie, ("Trent un tableau un peu plus iavorahle:

mais par

le salaire annuel moyen n'a (liminué gue de 101 pengős par rapport () celui (le 1931, et le salaire horaire reel a ar, en moyenne, de 56 fillérS. Lex ez,-(moiniex realisees Slll' les traitements (llemployés ont, reprisenté 10'8%. (Jelles (lui ont été faites sur les matieres premieres et les eon'ibustibles etaient

(175 II faut

a_iouter eepenrlant (ju'elles étaient dues, pour une également notal')les mille peng/ős),

grande part, a la regresxion de la production, ear tandis (pie, proportioimées á la produrtion, les prin- eipales depenses (,l'exploitation et de production n'ont lmissef (]ue pour les traitements (t'mnployős ei pour lex salaires, tombée de 17'1% ("1 16'2%, les (iépenses (le matieres premierex ont monte (10 46176 a 47096 el celles (le eontbuxlihlex, (le (i'l%

() 6'376.

La valeur de la prorlui-tion maim/aeturiere es!

toinliee (le 2.058'7

183002 millions en 1932, baisxant (le 121396. [iten (Iue représentant un (mart (le miliiarrl, cette regres- lf)31 ( —1'7'15%), On nott, par les vili/Tres (le 1929— 32, les pertes suhies millions (le penyo's en 1931 a

Sion esi' infóríeure () rel/e (le

par les capitaur investis dans l'inilustrie manufac—

luríere; 627 établixsrments industriels ont eexse (l'erister, plus (le 05 mille ouvriers ont perdu leur plaee, prex (le 300 millions (le pengőx inveetiz; SP sont perdus. ([ le remlement nel (les manut'(11't1n'e.s*

a haisse (le fitt/r.? millions. at-euxant une reg/rmsion eer/ainex in- (le It'/096. Il y a en repemlanl, en

dustries, _ notamment, dans le te.,rtile, (111113 l'in—

a'ustrie (*l'tímiaue, (lans l'industrie (le I'aliznentation et (le:—' boiimons ———— (les xymptőmes favorablrs.

Si [*on compare la valeur de la production ma—

nit/'arluriere () la [Hame des olijets íabriaue's, on voit (par la situation a été moins (iefaoiu'alile en 1.032 on"en 1931. Ha (faleulant cette valeur (llapres l'indiee (tes prix (le grog, on constate aulelle n'a baisse ([ue (le 9495 par rapport a 1931, et (]ue la (liminution a été legérenzent ultérieure ("1 celle des (tnnées preeet'lentes.

(2)

9. szám. —657— 1833 A világgazdasági helyzet 1932—ben lé-

nyegesen rosszabbodott s a gazdasági tevé—

kenység minden ágában erös hanyatlás állott be. A nnmkanélküliség ijesztő mére—

teket öltött, a fogyasztóképesség egyre csök—

kent, a mezőgazdasági értékesítési válság a mezőgazdasági termékek további áresés—e folytán még súlyosbodott, az ipari termelés főleg a kötött devizagazdálkodás kiterjesz- tése következtében mutatkozó nyersanyag- beszerzési és exportnehézst'igek miatt világ—

szerte csökkent, a kereskedelem pedig a nemzetek elzárkózása és önellátási törek—

vései folytán életbeléptetett valutáris és vámkorlátozások következtében hihetetlen mértékben összezsugorodott. A pénzügyi, gazdasági és szociális téren tapasztalható súlyos viszonyok a vezető államokat arra az elhatározásra bírták, hogy a válságot előidéző okok t'eltz'i'ására és kiküszöbölé- sére minden lehetőt elkövessenek. A nem—

zetközi kibontakozásra irányuló törekvések során azonban alig volt észlelhető olyan jel, amely a világgazdasági válság köz—eli enyhiilésére nyujtana reményt.

A magyar gazdasági viszonyok kialaku- lása 1932—ben erősen a nemzetközi helyzet hatása alatt állott, ami a munkanélküliség megnövekedését, a t'ogyasztóképesség to- vábbi leesökkenést'it, az árszínvonal hanyat—

lását, a termelési nehézségek fokozódását és az ipari termelés újabb erős visszaesését jelenti. Súlyosabbá tették a gazdasági hely- zetet a rossz terméseredmények, a mező- gazdasági termékeik további áresése és a nemzetközi kereskedelemben bekövetkezett korlátozó intézkedések, melyek a mezőgaz- dasági értékesítési nehézségek leküzdésére irányuló törekvések, valamint az ipari ex—

portlehetőségek elé újabb akadályokat emel- tek s a vilz'tggazdasz'igból való kikapcsoló- dási folyamat egyre szélesebb körben való elterjedésére vezettek. Az egész világ gazda- ságára nyomasztó súllyal nehezedő 'álság megszüntetésr'ire i'ánynló komoly szándék kialakulása azonban, am bármily lassú előre- haladást mutattak is a fejlemények, de még inkább azok az erőmegl'eszítések, amelyek a nem szűnő súlyos viszonyok ellenére a magyar termelő munka folytonosságát sike- resen biztosították, majd 1932 őszén a nem—

zeti erők fokozott munkára hívása útján szembeszállva az ellanyihulással, gazdasági fellendülés lehetőségeire mutattak rá, '—--—

bizakodást 'áltott ki a magyar gazdasági élet tényezőiben s reményt nyujtott aziránt, hogy a 'árt enyhülés nem késhet soká. Ez

;

a bizalom nem tudta ugyan megallitani a termelés és forgalom összezsugorodását, a hitelválság és a fogyasztási válság csökke- nésére sem vezetett, de mindenesetre oda—

hatott, hogy a magyar gazdasági életben kedvezőbb légkör kialakulásának lehetősé—

gét biztosítva, a gazdasági leromlás üteme lassúbbá vált s a depresszió további kimé—

lyiilése elmaradt.

A gazdasági viszonyok ismertet—ésére szolgáló 1932. évi számadatok élénken rá—

világítanak a termelő munka, a forgalom s a fogyasztás csökkenésére, mutatják a hi—

telviszonyok s az államháztartás rosszabbo—

dását, az árszínvonal hanyatlását s a mun- kanélküliség súlyos szociális terhét, de a

havonkint részletezett adatok hullámzó

mozgásából néhol már enyhülésre hajló je—

lek is olvashatók ki. A nyilvántartott mun- kanélküliek aránya 1931/32 telén ijesztő méreteket öltött, az 1932. év első három hó- napjában ugyanis 20'1%—kal meghaladta az 1931. év megfelelő hónapjaiban összeírt munkanélküliek számát. Az 1932, év má- sodik felében a munkanélküliség csökkenő

irányt vett s 1932 decemberében 3296 -kal alatta maradt az előző év Végén megállapí—

tott szz'imaránynak. A vasúti forgalomban és postaforgalomban az 1932. évi hanyatlás általában véve nagy volt, de havonkint nézve az adatokat, az év utolsó hónapjaiban javuló irányzat állapítható meg. A taka- rék- és folyószámlabetétek összege, mely 1931 őszétől kezdődőleg csökkenő irányza- tot vett, az 1932. év végén valamivel emel—

kedett. Az árszinvonal hanyatlása általában folytatódott, az ipar egyes ágaiban azonban 1932 második felében különösen a nyers- anyagpi—ac javulása folytán a stabilizálódás jelei kezdenek mutatkozni, az év végén pe—

dig a külföldi nyersanyagok behozatalának mezőgazdasági cikkek ellenében létrejött l'iiztosítása folytán, határozott javulásról le- het szó. Az építkezési tevékenység 1932—ben messze alatta maradt az előző évi viszo- nyoknak. A csökkenés az új lakól'iázépítke- zéseknél 33'196—ot. az új lakások számánál pedig 23'5%—ot ért el, míg a lakószobák tiszta szaporulata 1932—ben 21'0% -kal yolt kisebb az előző évinél. Az év harmadik és negyedik negyedében azonban újabb élénk- ség mutatkozott az építkezések terén, mely- nek eredménye már nem sokkal maradt az 1931. év második felében történt építkezé—

sek mögött. Budapesten és környékén pe—

dig a lakások, valamint a lakószobák tiszta szaporulata 1932-ben meghaladta az előző

(3)

9. szám.

év eredményeit. A fizetésképtelensé—gek ala—

kulásáról rendelkezésre álló havi adatok

az 1931/1932 telén történt ijesztő mérvű

emelkedés után 1032 második felében nagy visszaesést mutatnak, bár ez semmiesetre sem lehet a hitelviszonyok enyhüluése'nek a jele, hanem inkább az üzleti forgalom csök—

kenése által előidézett pangás következ- ménye.

Az ipari termelés az általános depresz—

szió hatasa alatt lényegesen leromlott. A szén termelés alakulása ugyan, amely mindig alkalmazkodik az ipar szént'ogyasztásához, nem mutat a nagyipari vállalatok üzem—

menetében nagyobb visszaesésre. Az 1932.

évi széntermelés ugyanis alig 1%-kal volt kisebb az 1931. évinél s a havi szénterme- lési eredmények szerint a csökkenés inkább a nyári hónapok redukált termelésének kö- vetkezménye volt. A gyárak üzemmenetére vonatkozó 1932. évi adatok tényleg csak kisebb mérvű hanyatlásról szólnak, az üzemben töltött napok száma ugyanis csak 1'19á-kal s az üzemórák száma is mind—

össze 2'(i%—kal volt kevesebb, mint 1931—

ben. Ez a csökkenés ugyan közel tízezer üzemnap s több, mint 250 ezer üzemóra- veszteséget jelent, de a gyárak számában bekövetkezett apadás folytán átlag egy—egy ipartelep üzemnapteljesítménye 1932-ben mégis 2'876—kal emelkedett, jeléül annak, hogy azok az ipartelepek, amelyeket nem bénítottak meg teljesen a rossz gazdasági viszonyok, igyekeztek az üzem folytonos- ságát fenntartani.

A gyáripari termelés leromlásának és a gyári vállalatok súlyos helyzetének megis—

meréséhez elsősorban a teljesen megszünt és üzemüket beszüntetni kényszerült ipar—

telepek jegyzéke szolgáltathat szomorú ad_a—

tokat. A gyárak névsorából 1932-ben 373 gjár esett ki, közülük 213 ipartelep mint végleg megszünt töröltetett, 160 pedig szü- netelt s így nem szolgáltatott adatokat. A megszünt gyárak között legnagyobb szám—

mal a kő—, agyag—, iivegipar köréből s a fa—

ipari vállalatok köziil törölt ipartelepet la—

tunk. Az előbbi iparcsoportban 67 iparte- lep sziint meg. tálnyomólag kőfejtő és kő—

niegmunkáló üzem, mig az utóbbiban 50,

melyek jórészt fűrészáruk és asztalosáruk előállítz'isára voltak berendezve. A nehézipar

válságos helyzetét 23 vas— és fémipari telep és t') gépgyár megszünése jelzi. Szembetűnő még a vegyészeti ipar vesztesége 18 gyari jellegű ipartelep törlése folytán, melyek kö—

——658—- 1933

zül több eset az építő- és útrépítőiparban beállott nehézségekkel indokolható. Az élel—

mezési ipar körében viszont egyetlen ipar—

telep sem szűnt meg, holott a gyári jellegű ipartelepeknek több, mint egy negyedrésze tartozik ebbe az iparcsoportba. Csupán 24 élelmezési ipari telep szüneteltetése jelzi az élelmezési iparnak —— főleg a fogyasztás to—

vábbi csökkenése és a kiviteli nehézségek folytán _ egyre súlyosbodó helyzetét. A szü—

netelő ipartelepek legnagyobb száma — 66 ipartelep __ egyébként a kő-, föld— és agyag- ipar körében mutatható ki, legnagyobb- részt a kőbányák üzembeszüntetéséből ki- folyólag, melyet a hatósági és magánkézben levő kőbányák viszonyának szabályozása váltott ki.

A megszünt és szünetelő ipartelepek magas számarányával szemben csupán 18 új gyári jellegű ipartelepről vannak ada—

tok, melyek együttesen 435 munkással s 3.680 lóerőt képviselő erőgéppel dolgoztak, termelésük értéke pedig valamivel megha—

ladta az 5 millió pengőt. Az új gyáralaku—

lások között jelentősnek csak w. a vegyé—

szeti iparban létesített 5 ipartelep közül w, a szőregi petróleumfinomító s a péti aln- moniagyár tekintl'ielő.

Az új ugyáralakulásokon kívül felvéte—

tett még a gyárak jegyzékébe 105 ipartelep amelyek az előző években alakultak, de gyáraknak nem minősittettek, mert alig érték el a gyári jelleg legalsó határát, sőt egyré- sziik ezt a termelőképességet is csak az 19.32. év egy részében mutatta ki. Ezeket az ipartelepeket fenntartó ipar—vállalatok kö- zött szerepel 43 villamos áramelosztó válla—

lat is, amely csekély műszaki tevékenységen kívül inkább kereskedelmi működést fejtett ki s így e vállalatok által elért közel 2 mi]—

lió pengő termelési érték a gyáripari terme—

lés szempontjából alig bír jelentőséggel annál is inkább, mert az elosztásra átvett aram értéke bentfoglaltatik az áramfej—

lesztő telepek termelésében is. Az áramel—

osztó alakulatok leszámításával 62 ipar—

telep sorozható még 1032—ben a gyári jela legű ipartelepek közé általában kisebb üzemek, mert együttes munkáslétszámuk csak 1.838 főből állott s így egy—egy ilyen telep alig 30 munkással dolgozott.

A gyáripari vállalatok ezek szerint 1932—

ben 3.335 ipartelepet tartottak fenn, amelyek közül azonban 160 telepen egész éven át szünetelt a munka. A gyári jellegű iparte—

lepek száma tehát az 1920. évi csúcspont

(4)

9. szám. ——-659—— 1933 1. A gyárak száma, munkáslétszáma, az üzemidő és munkaidő az 1929—1932. években.

Nombre des usiizes ct fabrigues, e/fectif (le leurs ouvrz'ers, temps d'exploitation et de travail, 1929—1932.

' A csökkenés

, indexszáma

1929 1930 1931 1932 * Indi? df? M

dimmutzon 19292100

! :

A gyárak száma —— Nombre des usines et fabrigues l 3.512 3.491 3 3.424 3.335 950 tlarros évi munkáslétszám—E/fectvf annual moyen?

des ouwiers . 242192 217012 196.323 176.751 73'0

Územnapok száma ezrekben -— Nombre des jour

ne'es demploitaiion en milliers . . 936 901 865 856 91'5

Munkanapok száma ezrekben .Vombre des jom--

nées de travail, en milliers . 68.343 60.259 53.625 46 673 68'3

Munkaórák száma ezrekben Nombre des heures

de travail, en milliers. 613.352 531.771 463163 399908 65'2

Óta évről—évre fokozottabb mértékben csök—

kent, 1930-ban még csak 21, 1931—ben már 67, 1932-ben pedig 89 gyárteleppel volt ke- vesebb. Sőt ha a villamos áramelosztó ala- kulatokat az energiatermelő iparból kivesz—

szük, 1932—ben csak 3.292 gyári üzemről számolhatunk be, ami az utolsó évben 132 ipartelepből álló veszteséget jelent s így a gyári jellegű ipartelepek számában 1929 óta 5'O%—os csökkenés állapítható meg.

A gyáripar helyzetének a rosszabbodá- sát és a termelő munka Összezsugorodásá—

nak mértékét jobban kifejezik azonban a munkásliétszám alakulásáról, a gyárak, iizeimmenetéről és a munkások munkatel- jesítményéről rendelkezésre álló adatok.

A gyáripar üzemmenetére leginkább jellemző adatok szerint a súlyosbodó ter- melési viszonyok legjobban a munkások foglalkoztatottságát érintették. Az üzemre- dukeió a teljesített munkaórák számánál

mutatkozott a legerősebben, ezt követte a munkában töltött napok számának csök- kentése, majd a munkáslétszám apasztása s csak azután került sor az iizemnapok kor—

látozására. Az iizeinórák száma 1932-ben 95 millióra apadt, ami a gyárak számában beállott 2'6%-os csökkenés arányának felel meg, ezzel szemben a munkáslétszám 997—

kal, a munkanapok száma pedig már 129

%-kal esett vissza.

Az emberi munkaerő csökkentésével szemben a gépi munkaerő igénybevételénél elsősorban az üzemanyagköltségek csök—

kentése szempontjából jöhet redukció szá—

mításba Az erőgépek felhasználásánál a szénfodh.yasztás csőkkentesére s az olcsóbb Villamos motorok mind szélesebb körben való alkalmazására irányuló törekvés álla- pítható meg, de csak olyan keretek között, amelyek a gőzüzemi berendezés átalakítá-

sát vagy üzemenkívül helyezését takarékos—

sági szempontból is indokolttá teszik. A gyá—

rak szénfogyasztása 1932-ben 11'8%—kal csökkent s így 303 millió métermázsára esett vissza, ami több, mint 4 millió métermázsa szénmegtakaritást jelent. A erőgépek telje- sítménye lóerő órában, sajnos, nincs meg- állapítva, az installált lóerő azonban 993?) ezerre csökkent s így 1996—es apadásról ad számot. Hasonló arányban emelkedett vi—

szont a használt villamos motorok ló—

ereje, amely 1932-ben 4775 ezer lóerőt ért el, az 1929. év óta fokozatos növekedéssel több, mint 50 ezer lóerővel növelve a gyá—

rakban használt gépi erőt ,

A munkáslétszám nemek szerinti meg—x oszlását nézve, a redukció 1932—ben ismét a férfi munkáslétszámot apasztotta nagyobb mértékben, míg a gyári munkásnők lét—

száma aránylag kisebb veszteséget szenve- dett. A férfi munkások száma ugyanis 1342 ezerről 118'4 ezerre apadt s így 117 % —

kal csökkent, míg a női munkások számá—

ban csak 6'1%-os vissza—esés állapítható meg, amely alig 4 ezer főnyi veszteséget je—

lent. A legtöbb gyári vállalat ezzel szemben inkább a női munkaerő csökkentésére tö- rekedett, hogy lehetőleg megkímélje a szak- képzettebb férfi munkásait. Az elbocsátá—

sok nemek szerinti arányszámának a gyár—

ipari vállalatok összességében látható el—

tolódása csupán annak következménye, hogy a textilipar, mely a gyári munkásnők

44'8%—át foglalkoztatja, csak 3'6%—kal

csökkentette a fonó— és szövőip-ari telepeken dolgozó női munkások számát.

A gyárak számának és munkáslétszámá—

nak ipari főcsopo—rtok szerinti megoszlása tájékoztatást nyujt azokról az eltolódások—

ról, amelyek az ipari termelés főbb ágaiban az ipartelepek üzemi nehézségei és a mun—

45

(5)

9. szám. ——660——— 1933

ma

LA gyári jellegű ipartelepek számának és munkáslétszámának megoszlása 1932—ben ipari főcsoportonkint.

Répartition, en 1932, par groupes dmdustries, du nombre des établissements industriels de carcwtere mama f'actun'er et de leffectif des ouwíezs y employés

*Nombre des établissements ! Augmentatíon (t) ou dimi

Az ipari főcsoport § $ 13330 m , . Átlkalgggt , _ nutíon(),en %,de l'effectif

, _ , .o .s an wN evr mun ase szam f"www"*"MMM—f—H—t—g—

szama és megnevezese; ev § Ég Ég %% Effectif ammel moyen ' Aáíífi Adám 342320;

Nume'ro et désignation des *SÉGwÉ § * 3; du personnel ouvrier MÉMWÉÉ'L"

groupes d'industries; années ÉÉEMÁÉMMÉÉN _ "A munkáSIÉtSZámemelkEdéSH—t)

, férfi együtt vaggy

gy iak szama hommes jemmes ensemble csökkenése (_) százalékban

I. Vas és fémipai —— Side'rurgie

et métatluzgie . 250 5 255 20.713 2.771 23.484 —16'3 —Z2'5 —15'9

Ha. Gépgyártás w Construction '*

mécanigue . 152 5 157 15.893 3.059 18.952 ——23'1 —15*6 ——22*01

Ilb. Közhasználatú villamos- áramfejlesztö telepek ——

Usines d électricite' (t'utilite'

publigue . . 292 —— 292 7.025 88 7.113 —— 1'8 -— 2'3 —— 18

HI. Kó—, agyag- és íivegipar —— ,

Ind. de lapierze, potem'e et :—

verreries . . . . . 445 66 511 15.694 3.119 18.813 4—20'2 —- 7-8 —l8'3 IV. Fa— és csontipar _, Imi.

du bots et de lsos . 299 22 321 6.449 992 7.441 ——lő'3 —18'0 ——1(7"6 V. Bőr-, sörte— és tollípai' ——

Industrie du cm'r, du crin

et de la plume . . 76 7 83 4.370 2.465 6.835 —— 1'2 ——10'0 —— 4'6 VI. Fonó- és szövöípar ;

I'emtile . 275 14 289 18.342 26.180 39.522 —— 2'6 3'6 —— 38 VII. Ruházati ipar —— Industrie

(tu vétement 156— 6 161 3.100 3.487 6.587 4,— 4'6" _ 76 m 2'3

VIII. Papirosipar Industria du )

papíer 72 2 74 1.326 2.087 8.413; —— 2'5 —- 9'0 —— 66

IX. Élelmezési ipar-— Alimen—

tation . . 837 24 861 18.686 9.717 28.403 _ 5'5 —— 3'3 —— 48 X. Vegyészetiipar Industrie

chimigue . . . 208 9 217 7.151 2.383 9.534 %— 0'2 _" 6'8 —— 1'6' XII Sokszorositó— és műipar ——

1nd.de la. reprodurtian 118 1 114 4.684 1.970 6.654 —— 3'8 6'1 —— 4'5

Összesen _ Total en 1932-ben 3.175 mol 3.335 11—4433'58315 newl! —-11—7 .... 6-1 —— 99!

,, ,, ,, 1931-ben 3.186 238 3.424 134173 62J50 196323 ——10'1 —— 8'4 —— 9'5 ,, ,, ,, 1930-ban 3.249 242 3.491 1492016731! 217012 —11'8 —— 7'1 ———1()'4 ,, ,, ,, 1929-ben 3.347 165 8.5l2 169.209 72.983 242192 ——— 0-1 4— 15 4— 04—

l

káslétszám csökkentése tekintetében mu— volt kisebb, továbbá a fa— és csontiparban,

tatkoztak mely 41 ipartelepet vesztett. A vas- és fém—

Számottevö növekedést a gyártelepek Iparban 1932"b9n 2? gyarl nzemtnel tala—

számában ————— a villamos áramfejlesztőipart tunk kevesebbet, mint 31 01010 evben. A nem tekintve, amelynél a szaporulat oka

az áramelosztó alakulatoknak a gyáriparba történt bekapcsolódása volt * csak az élel—

mezési iparban látunk, ahol 15 iparteleppel

találunk többet, de ezzel szemben 24 telep szüneteltette üzemét s így a tényleges élel—

mezőipari üzemek száma is csökkent 9 ipartel-eppel. Többlet mutatkozott még a ruházati iparban 4, a papirosiparban 2 s a sokszorosító iparban 1 iparteleppel, mig a többi iparcsoportokban kisebb—nagyobb te—

lepveszteség állapítható meg. Legnagyobb a csökkenés a kő-, agyag—_ aszbeszt— és üvegiparban, ahol a telepek száma őlő—tel

immkáslétszán'i csökkenése ezzel, szemben az összes iparosiiportokban megállapítható, tehát még ott is volt munkáslétszámreduk- ció, ahol a tőke új termelési lehetőségeket talált. Legorősebben a gépipar redukálta a nzunxkáslétszámot, holott a fennálló gépgyá—

rak száma csaknem változatlan maradt. A ki;-, agyag-. aszbeszt- és üvegiparhan, va—

lamint a vas- és fém-iparban a munkáslét- szám csökkenése nagyrészben az üzembe—

szünt'etések következménye volt.

A rosszabb termelési viszonyok hatása—

ként romlottak a gyári munkások kereseti viszonyai is. Az üzemek rentabilitásának

(6)

9. szám, 661 —

3. Munkaídöteljesitmény 1931-ben és 1932—ben.

Journe'es et heures de travail eliectuées en 1931 et 1932.

1983;

WM

N 0 m b 1 e

Amunkások éviösszes Egymunkásátlagos

annueltotal moyen,

. ., . , . napi

Ipari fgzsggggzgíáma 63 munkanap munkaóra _ muflizinap 223335:

des journees des heures de travatl per anndcs des em'es

Numém et désignatinn des JWWJS de travail

groupes d'mdustnes fa i t e 5 p a r 1 e s 0 u 11 r i e fs faítes par ouvríer

! e 1 j e s i t m é n y e

1931 1 1932 t 1931 t 1932 M 1931 i 1932 ) 1931 1 1932 I. Vas- és fémipar — Sidérurgie et

métallurgie ... 7,782.803 5,789.057 64,206.280 46396068 279 247 82 801 Ha. Gépgyártás —— Construction mém—

m'gue ... 6,585.091 5,013.198 51,790.836 38,333.448 271 265 786 7'6'5 Ilb. Közhasználatú villamos áramfei—

lesztö telepek —- Usines d'électr.

d'utilité publigue ... 2,215.195 2,130.155 19,157.939 18,647.948 306 299 8'65 875

III. Kő-. agyag- és üveg-ipar —— Imi. ,

de la Merre, potem'e et veri-erzes 6,005.529 4,657.904 54,314.419 41,988.318 261 248 3704 901 IV. Fa— és osontipar Imi. du bots

et de l'os ... 234206?) 1,960.071 19,650.121 16,444.238 263 263 8339 839 V. Bőr-, Soma—, tollipar % Imi. du

cuir, du win et de la plume. 1,988.648 1,940.719 17,263.725 16,237.068 278 284 868 8137 VI. Fonó- és szövőipar Text-lila. . 10,919.65310,344.804100,165.478 97,968.589 267 268 91? 9'47 VII. Ruházati ipar — Ind. du vétement 1,546.507 1,326_221 12,608.560 10,592.247 269 264 815 7'99 VIII. Eapirosipar —— Ind, du papier l,049.337 954576 9,091.576 8,248.742 287 280 866 864 IX. Élelmezési ipar— Alimentation . 8,500.499 7,999.863 75,()87.347 69.420453 285 282 883 868 X. Vegyészeti ipar —— Imi. chimigue 2,674.600 2,644.419 23,972.903 23,044.073 276 277 896 871 XII. Sokszorositó' és műipar Ind.

de la reproduction ... 2,015.286 1,911.802 15.853 609 12,586.465 289 287 787 658

Összesen _ Tatai. . . 153525214 utamat) 463,182.793 399,907.652E 273 267 8-64 8-57

1 !

fenntartása érdekében szükséges megtaka- rítások mindig elsősorban a személyzeti kiadások apasztásában mutatkoznak. A munkabérekre kifizetett összegek 1929 óta évenkint átlag 50 millió pengővel csökken- tek. A gyáripar ugyanis az 1929. évben munkab—érekre forditott 3726 millió pengő—

vel szemben 1930—ban csak 3228 milliót, 1931—ben 270'7 milliót, 1932-ben pedig már csak 219'7 millió pengőt fizetett ki munká- sainak, ami 1932-ben 18'8%—os megtakarí- tást jelent a munkabérköltségeknél, holott a termelés értéke —-—— mint később látni fog- juk —— csupán 12'5%—kal esett vissza. A munka-bérekre fordított kiadások összege tehát jóval nagyobb arányban csökkent, mint azt a munkáslétszámredukció 9'996—05 aránya indokolná. Ennélfogva tovább csök- kent a munkások évi átlagos keresménye is, mely 1929—ben még 1,580 pengőt tett ki, 1930—ban 1.488 pengőne, 1931—ben 1.379 pengőre, 1932-ben pedig 1.243 pengőre apadt le, tehát egy-egy munkást 1932-ben átlag mintegy 10%-os bérveszteség ért.

Az átlagos évi bérkeresmény csökkené- sének egyik oka mindenesetre a munkások

foglalkoztatásában beállott visszaesés volt, vagyis a gyárak munkásai-kat évről—évre ke- vesebb munkanapon át dolgoztatták s a napi munkaóráikat is egyre csökkentették, tehat az ú. n. Kurzarbeiterek száma elsza—

porodott. A gyári munkások munkanap-, il—

letőleg munkaó—rateljesít—ményének ipari fő—

csoportonkinti alakulásáról a 3. számú tábla tájékoztat, melynek adatai a munka—

bérkeresme'nyek—kel egybevetve a munkások életstandardjának jelentős arányú lecsökke- nésére utalnak.

A munkában töltött idő, tehát .a munka- napok száma ép úgy, mint az összes mun- kaórateljesítmény minden iparcsoportban csökkent és pedig általában véve a munkás—

létszámapasztás m—érvét meghaladó mérték- ben. Az átlagos munkáslétszám 9'9%—os csökkentésével szemben ugyanis a munká—

ban töltött napok száma 12'9%-kal, az ösz—

szes munkaórateljesítmény pedig 13'6%-kal esett vissza, tehát a heti munkanapok s a napi munkaórák számának csökkentése 1932-ben is folytatódott. Ipari főcsoporton—

kint nézve ezeket az adatokat, nagyobb el—

tolódások tűnnek szembe. Vannak iparoso-

45*

(7)

9; " szám.

——662——

1933

4. Munkabérek 1931-ben és 1932-ben. —— Salaires en 1931 et 1932.

: A kifizetett munka- légy munkis m. 1. t 1 a. g 0 s

, ,, , , , bérek összege ezer lagos evi keres Stt/aimsmoyens

Ipari főcsoport szama es megnevezese pengőben mcnyepengöben—W"*** . '

N ' ' . , Total dessalaírcs Salaíre ammel napibéuk §; óraberek

umero Út deflgimi'wn des groupes payés, 677 míllíers 7770ye7777arou- ——J—Omnalff§—L —á— Hmm/f_—

d mdustmes : depengős WW. en pmgős titlerben en _íllle'rs .

. 7931 § 1932 . mas § 1932 1931), § ,,1932Ul19131 §" " "§;

: ( ;

l. Vas- és fémipar —— Sz'de'mrgie (%t *'

me'iallurgie . 41.264 29.399 1.478 1.252 530 507 64 62 ;

Ha. Gépgyártás —— Construction me'eam'gue 36.840 25.318 1.517 1.336 560 504 71 66 3 Hb. Közhasználatú villamos áramfejlesztő

telepek—- Usínesd électr. d utilitepubl.16.029 14.392 2.213 2.023 723 677 84 77 ??

111. Kő—, agyag— és üvegipar —— Ind. de §

la pieme, potene et terrewes . . 24.520 18.291 1.064 972 408 , 392 45 44 5 IV. Fa—es csontipar —— Ind. du bois et de l 08 10.157 7.855 1.139 1.056 433 402 52 48

V. Bőr—, sörte, tollipar -— [ml. du cm'r, ,

du: cm'n et de la, plume. . 9.682 8.706 1.352 1.274 486 449 56 54 ,:

VI. Fonó- és szövőipar —— Textile. 45.576 41.146 1.115 1.041 418 388 46 41 Vll. Ruházati ipar ..-. Ind. du vétement 8.541 6.660 1.267 1.011 471 385 58 48

VIII. . ' ' 5.096 4.313 1.395 1.264 486 451 56 52

IX. Élelmezési ipar —— Alimentation . 39.151 33.863 1.313 1.192 461 423 52 49 X. Vegyészeti ipar — Tndustrie chimigue 14.781 13.908 1.525 1.459 553 527 62 61 XII. Sokszorosító— és műípar _ Industria

de la reproduction . . 19.046 15.877 2.733 2.386, 946 ! 831 120 126 Osszesen —— Total 279683 219728

1.379 1.243 505 466

58 54 ,

portok, amelyeknél a munkaidőteljesítmény vis'SzaeséSe kisebb arányú volt, mint a mun—

kasletszam csökkenése, ezek a fa- és csont- ipar, valamint reszben a l'onó— es szövőipar,

hol az iparvállalatok a munkanapok csök—

kentését a munkaórák emelésével igyekez—

tek nemileg ellenst'ilyozni. Vannak viszont iparcsoportok s ilyen a bőr—, sörbe-, tollipar, továbbá a vegyészeti ipar, melyekben inkább a munkaórák apasztása látható. A vas— és féniipar'ban. a kő—, föld—, üvegiparban és a ruházati iparban a munkásletszamredukciót messze meghaladó arányban csökkent a munkaidőteljesitmény, úgyszintén a sok—

szorosító— es műiparban is. Ez utóbbiban a munkásl—étszám 4676 -os apasztásával szem—

ben a munkában töltött napok száma 5 1 ,á—kal az osszes munkaórateljesítmény pe—

dig 20(S%—kal esett vissza. ami 33 millió munkaóraveszteséget jelentett s ezzel a mun—

kások átlagos napi inunkaórateljesítménye, mely 1931—ben 73—31 óra volt. (il/2 órára csök- kent. A napi atlagos munkaidő egyeb—

kén-t f— két iparcsop—ortba tartozó ipartele- pek: a Villamos áramt'ejlesztőtelep—ek s a fonó—

és szövőgyárak kivételével —.—— minden ipar- ban visszaesett Az előbbiben a villamos aramszolgtltatas kiterjesztése következtében csak csekély mertekben, az utóbbiban azon—

ban az aránylag kedvezőbb termelési viszo—

nyok folytán atlag naponkint több, mint egy negyedórával emelkedett a napi munkaidő.

A textilgyz'irakban ezáltal a munkások napi

átlagos munkaideje, melv az előző években is a legmagasabb volt, 1932 ben 912 órára növekedett.

A niunkaidőredukció folytatódása kö—

vetkeztében a gyáriparban dolgozó mun—

kások évről—évre kevesebbet dolgoznak. Az 1929 (vben egyegy gyári munkás átlag 2.533 órát töltött munkában 1930-ban már csak 2.4')0 órán át, 1931—ben 2.359 órán át s 1932-ben mindössze 2.263 órán át dolgo—

zott, tehát minden évben átlag közel 100 órával kevesebb időn át volt munkában. Az átlagos munkabérkeresmények ennek meg- felelőleg az ipar minden ágában csökkentek.

A csökkenés aranya azonban a munkaidő—

teljesitmeny visszaesését jóval túlhaladta S;

így nemcsak az átlagos évi bérkeresmények és az átlagos napibérek szálltak le, hanem csökkent az átlagos órabérkeresmény is, mint azt a 4. sziinu táblázat, mutatja

Legnagyobb csökkenés az évi átlagos bérkeresmenyek ősszegeben a iuházati ipartelepek munkásainal látható. akik

1932-ben 20'2%—kal kerestek kevesebbet mint 1931-ben. A ruházati ipartelepek ugyanis nagy szamban foglalkoztatnak otthon dolgozó munkásokat. akiket 'da—

rabbér rendszer szerint fizetnek. Az otthon dolgozó munkások atlagos óránkinti kere—

sete jóval alacsonyabb s mint olcsóbb munkaerő felé. az iparvállalatok figyelnie fokozottabban fordul feléjük, ami az ott—

hon dolgozó munkások számarányának nti--

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

lió pengő megtakarítást jelent. A főbb üzemi és termelési költségek átlag—os ipar—telepen- kinti összege, mely 1932-ben 3997 ezer pengőt ért el, 1933—ban 3795

A gyárak s a munkások foglalkoztatottsága emelkedett, emelkedett a termelés is, a munkások átlagos évi keres- ménye 1934—ben mégis 1.125 pengőre szállt le, az előző

A fonó- és szövőipar fejlődésének len- dülete 1935—ben ismét egy kissé megcsap- pant ugyan, mert a termelési érték az előző évi 13'495-05 javulással szemben csak

Magyarország kajszibarack—kivitelének érték szerint való megoszlása rendeltetési országok szerint az

mutipari termelés redukciójának követ- keztében a termelési érték 1937—ben az előző évi 2086 millió pengőről 202'8 mil- lióra esett Vissza, s kapcsolatosan lecsök- kent

Az új gyáralapítások, valamint a gyárrá történt üzemkibővítések folytán ugyanis a gyáripari munkáslétszám összesen csak 1.707 fővel s a motorikus erő 1.896

gőt, átlagos termelési értéke pedig mind- össze 30 ezer pengőt ért el, 1940-ben az új gyáraknak ebbe a csoportjába egy-egy gyárra átlag 71 ezer pengő állótőke és 145

adások másik két jelentős költségtétele közül ugyanis a nyersanyzigköltsrég aránya csak 15'1%-kal nőtt, viszont a tiizelő— és világítóanyagköltsegé 0'5%—kal csökkent,