Az egyenletes termelés mérésének módszerei a vegyiparban
Népgazdaságunkban a helyes tervké—
szítésen túlmenően, a tervek maradékta—
lan teljesítése érdekében, alapvető köve—
telmény az egyenletes termelés megszer-
vezésének kérdése.Az elmúlt évek folyamán, a vegyipar területén is komolyan foglalkoztak az egyenletes termelés megszervezésével.
Az egyenletes termelés jó megszervezé—
séhez hozzátartozik a helyes, ellenörző
mérési módszerek kidolgozása is.
A termelés ütemének megállapításakor
mindig figyelembe kell venni a techno-
lógiai adottságokat és a termelés munka—szervezését. Ez azt jelenti, hogy egyes
termékeknél nem lehet mechanikusan aterv szerint előírt havi termelendő meny—
nyiséget a munkanapok számával elosz—
tani. Azt előre, naponta rendszeresen üte- mezni kell, figyelembevéve a technoló—
giai és a szervezési adottságokat, vala-
mint a tervszerű megelőző karbantar—tást. Ilyen esetben az előre beütemezett napi termelések képezik a tervszerűség, az egyenletesség alapját.
A termelési folyamatok vizsgálatánál a
termelő részleg, az üzemrész vagy alvál-
lalat által végzett munka egyenletességi fokát, az 13. n. egyenletességi tényező segítségével határozhatjuk meg.Az egyenletességi tényező kiszámítása, a tárgyidőszakra pl. hónapra, dekádra, 6 munkanapra, 1 napra történhet.
Az egyenletességi tényezőt többféle módszer szerint határozhatjuk meg. A vegyiparban általában három módszert alkalmazunk.
Az első két módszer között az eltérés, hogy az egyiket természetes mértékegy- ség (abszolút számban) alapján vesszük
figyelembe, míg a másikat teljesítési szá-
zalék alapján. A harmadik módszert olyan esetben alkalmazzuk, ha vala- milyen okból, a napi grafikon az adott időszak napjaira váltakozó (egyenlőtlen)termelési folyamatot ír elő.
1. módszer
(Természetes mértékegységben, abszolút számok alapján.)
szer szerint, az egyes napokra ütemezett termelési feladatot IDO—nak vesszük. Ezt megszorozva a hónap termelő napjainak számával, megkapjuk a havi tervfelada—
tot. Ehhez a számhoz viszonyítjuk a napi
termelés teljesítésének összegét, még-
pedig úgy, hogy a teljesítést csak a terv- feladat erejéig, vagyis IDO—ig vesszükfigyelembe. A terv nem teljesítése esetén, vagyis ha a tényleges termelés IDO—nál
kisebb, ezt számoljuk el. E módszernél az egyenletességi tényező meghatározá—sára az alábbi képlet szolgál:
E L
2 F
ahol az E :: egyenletességi tényezö,
N :: egyenletes termelésbe besza—
mítható napi termelés meny- nyisége,
F: a havi tervfeladat napi elő—
irányzata.
A képletet a túloldali gyakorlati pél—
dán keresztül szemléltetjük:
A példaképpen felhozott cikkek közül a marónátron és a szuperfoszfát folytonos termelési módszer szerint gyártott ter- mék, míg az ultraszeptil és a személygép—
kocsi abroncsköpeny termelése csak tör—
vényes munkanapok alatt történik.
A táblázatból kitűnik a marónátronnál,
hogy a ZF :: 2800, a EN : 2682.Az egyenletességi tényező tehát:
2532
"2800 ; MJ %
Szuperfoszfátnál a' ZF % 2800 ZIN : 2200
az egyenletességi tényező tehát:
Zimi
ÉÁZS'M
E cikkek termelésénél döntően a TMK
jó megszervezése szabja meg az egyen—
letes termelést.
: 78,6 %
'A példának megfelelően, nézzük meg az egyenletességi tényezőt az ultraszep—
tilnél és a személygépkocsi abroncs—
köpeny gyártásnál.
' szama
256
Marónátron Foszfor-műtrágya Ultraszeptil Személy gk. köpeny Napok
F T N F T N F T N F _ T N
1. 190 97 97 190 35 35 — —- — — — ..
2. 190 102 100 100 69 69 100 53 53 100 66 66
3. 100 94 94 100 69 69 100 69 69 100 31 ' 31
4. 190 100 109 100 94 94 100 64 64 190 96 96
5. 100 100 100 100 77 77 100 77 77 100 163 100
6. 100 100 100 100 195 100 100 57 57 100 99 99
7. 100 109 109 100 72 72 100 115 100 100 114 100
8. 100 100 109 100 40 40 -— — — -— — —
9. 100 89 89 100 59 59 109 80 80 109 103 100
10, 100 199 109 100 62 62 100 139 100 109 123 100
11. 109 109 199 100 64 64 100 78 78 100 197 100
12. 109 99 99 199 81 81 109 48 48 100 97 97
13. 100 93 93 109 17 17 100 63 63 100 97 97
14. 100 95 95 100 35 35 109 67 67 190 129 109
15. 100 98 98 100 35 35 —- — —— —— —— —-
16. 100 99 99 100 109 100 109 78 78 199 199 109
17. 100 96 96 100 91 91 109 139 109 100 88 88
18. 109 97 97 100 123 109 100 134 100 100 115 109
19. 109 98 98 100 123 100 100 73 73 109 103 100
29. 100 98 98 100 169 100 100 191 100 100 102 100
21. 100 191 100 100 160 100 100 48 48 100 97 97
22. 100 102 100 100 155 100 —— _ _ _. __ —
23. 109 99 99 100 133 190 100 69 69 109 98 98
24. 109 101 100 100 135 100 100 130 100 100 126 100
25. 100 101 100 100 157 190 100 74 74 190 100 100
26. 190 192 100 100 1 74 100 100 147 190 1 90 195 199
27. 100 103 100 190 144 190 100 212 190 100 134 100
28. 100 129 100 100 179 100 100 195 199 100 119 100
össz. 2800 _es5z 2800 _.2200 2400 ——-1898 2400 ——2209
Az egyenletességi tényező tehát:
1 898 2400
F ——- napi tervfeladat,
T —- napi tényleges teljesítés,
N ——- egyenletes termelésbe beszámítható mennyiség.
a 79,1 %
): F : 2400 E N 3 2269.
Személygépkocsi abroncsköpenynél
ségi tényezőt.
Az egyenletességi tényező tehát:
2269 2400
: 94,5 %
x
Fenti példa levezetéséből világosan lát- ható, hogy az I. módszer természetes mér-
tékegységgel számítja ki az egyenletes—
, SZEMLE
II. módszer
(Tervezett és teljesített százalék alapján.)
A másik módszer szerint az egyenletes-
ségi tényező kiszámítása a következőkép-
pen történik:a) meghatározzuk a tervteljeSítés szá-
zalékát külön—külön, minden napra,
b) kiszámítjuk ezen százalékok össze—
gét, amikor is azokon a napokon, ame—
lyeken a tényleges tervteliesítési száza- lék meghaladta az átlagos napi tervezett százalékot, a napi feladat túlteljesítését nem vesszük számításba és a tényleges teljesítményszázalékot egyenlőnek vesz—
szük a tervezett százalékkal.
c) meghatározzuk a tényleges tervtelje—
sítés átlagos napi százalékát olymódon,
hogy a százalékok kapott összegét el—osztjuk a hónapban lévő munkanapok
d) meghatározzuk végül a ténylegestervteljesítés átlagos napi százalékának
a tervben megállapított átlagos napi sza—zalékhoz való viszonyát és így egyenletes- ségi tényezőnek megkapjuk:
A%
15
l o/
aho—l E:egyenletességi tényező,
N : tényleges tervteljesítés napi át—
lagos százaléka, tervszerinti át—
lagos napi termelési százalék
határain belül,
F : a tervszerinti átlagos napi ter- melési százalék.
Megállapíthatjuk hogy az egyenletes—
ségi tényező nem lehet nagyobb az egy- ségnél. Minden olyan nap, melyen nem
teljesítik a napi tervet, csökkent! az egyenletességi tényezőt, míg a napi terv túlteljesítése más napokon (főleg a ro:
hammunka végén, a hónap utolsó napjá—
ban) nem emelheti ezt a tényezőt. A terve túlteljesítés egyes napokon és a teljes hónap folyamán, a havi befejezett ter—
melési tervteljesítés százalékában nyer
kifejezést. Következésképpen az egyen- letességi tényező legmagasabb értékét (egyenletességét) csak abban az esetben érheti el, ha a tervet naponta teljesíti.így pl. ha augusztus hónapot vesszük alapul, melyben 25 munkanap mellett
(100%—nak vett) a havi tervteljesítés átla—
gos napi százaléka —-— a munka egyen—
letességének biztosítása esetén —— E :
: 100 : 25 : 4% kell, hogy legyen. Igy
tehát az egyenletességi tényezö akkor lenne egyenlő az egységgel, ha a tényle—ges teljesítmény minden egyes napra leg-
alább 4%—ot tenne ki. Nézzük meg, ho—
gyanlalakul a helyzet, ha pl. augusztus hónap 25 munkanapja folyamán a ter- melőrészleg a Ruggyantaárugyár pneu- üzemében a tehergépkocsi abroncsköpeny- nél a következő táblázat szerint termel:
Tehergépkocsi abroncsköpeny
. . . Egyenletességi tényező ki—
Augusztus havi Munka— haw teljesitmeny volumen számilásához figyelembe—
naptári napok napok % veendő %
naponta összesen naponta összesen
1— "t'—ig 5 2,5% 12.5% 2,5% 12,5%
7—14-lg 6 3,0% 18,0% 3,0% 18,0%
14—18-ig 3 3,5% _ 10,5% 3,5% 10594,
18—27-ig ? 4,0% 28,0% 4,0% 28,0%
27—29-ig 2 8,0% 16,0% 4,0% 8,0%
29—31-lg 2 12,0% 24,0% 4,0% 8,0%
Összesen.. [ 25 X —- ] 109,o% ] - ! 85,0%
Csak a 492. alatti termelést és a 4%—os
napi előirányzatot vettük figyelembe az egyenletességi tényezö kiszámításához.
Ennél a módszernél az egyenletessiégí
tényezőt a teljesítési százalékok alapján
számoltuk, a munkanapok figyelembe—
258 SZEMLÉ
III. módszer
[Váltakozó ütemű (egyenlőtlen) termelési elő- irányzatnál.]
Abban az esetben, ha-a napi termelést a technológia figyelembevételével vagy a munkaszervezés figyelembevételével (vagy pedig a TMK miatt) váltakozó üte-
mezésben (egyenlőtlenül) irányoztak elő,
úgy az egyenletességi tényező kiszámításaa következő eljárás szerint történik:
a) Meghatározzuk a napi feladat tény—
leges teljesítményszázalékát minden egyes
napra.
bLMegállapítjuk a terv naponkénti tel—
jesítményszázalékainak összegét, ilyenkor
a napi terv túlteljesítése esetén, a telje—sítmény százalékát kereken IDO-nak vesz—
szük (a túlteljesítést nem vesszük számt—
tásba).
c) Meghatározzuk az egyenletességi tényezőt olymódon, hogy a tényleges terv
teljesítését (százalékainak összegét) el—osztjuk az időszak munkanapjainak szá—
mával.
%% A tervidőszak napjai (10 nap 1 dekád) , Ég
Mutatók megnevezése § ;; . g 3
, gw1l21314islel718lelioo
Kiút-benzol
Tervfeladat ... kg 200 220 220 230 200 205 230 230 250 260 2245 Tényleges teljesítés ... kg 180 175 220 220 190 ' 215 240 245 260 300 2245 Tényleges napi tervteljesltés
százalékai ... % 90 795 100 95,7 95,0 104,7 1043 106,5 104,0 115,4 100 Napi tervteljesltési százalék
a túlteljesítés százaléka nél—
95,7 95,0 100 100 100 100 100 960,2
kül ... % 90 79,5I100
Az egyenletességi tényező kiszámítása
a következőképpen. történik:
9603 10 x 100
E : cigim
Az egyenletességi tényezők vizsgálatára azért van szükség, mert ez a legfontosabb mutató, amelynek alapján az adott válla—
latnál, üzemnél, üzemrésznél, a termelés megszervezésének állapotát vizsgálni tud—
juk.
Ahol a kg—ban vagy forintban történő
tervezés nem elegendő pl. nagyszámú, forintban és munkaidőráfordításban igen
különböző, készítményeket gyártó válla—lat esetében, ott a tervezés munkáját
tervnormaóra számítással kell kiegészí—teni. Ez annál is inkább szükséges, mert kg—ban vagy forintban esetleg egyenlete—
sen, de tervnormaórában egyenlőtlenül tervezett programm az üzem számára nem jelent egyenletes leterhelést. Az ilyen pro- gramm kiadásával a műszaki vezetők egyes dekádokra már előre rohammunkát
írnak elő.
Az Egyesült Gyógyszergyár Vállalat
tipikus példája azon vállalatoknak, ahol
nagyszámú Ft- és munkaidőráfordításban különböző terméket állítanak elő.Ennek a vállalatnak három hónapon keresztül a dekád termelése %-os össze—
tételű Ft-ban és normaórában a követ- kezőképpen alakult:
Július Augusztus Szept ember
Bükád normaóra Ft normaóra Ft normaóra Ft
tényszám tényszám tényszám tényszám tényszám tényszám
31,5 ; 21,8 * 27,6 § 2íl,3 1 32,0 ! 23,7
27,3 § 23,9 ! 263 ) — 30.53 ; lami 255
l
41,2 ! 543 l 455 l 49; ; 373 ! 503
Szükséges, hogy a vállalatok a számí- tások elvégzése után vizsgálják meg a
gyakoriság elve alapján, hogy egy hó—
napon belül hány nap az, amelyen a vál- lalat nem teljesítette tervét és számítsák
ki, hogy harezeken 'a napokon is 100%-ig
teljesítette volna a vállalat tervét —— figye—lembevéve a más napokon elért ered- ményeket —, úgy hány százalékkal telje—
sítette volna a vállalat havi tervét. A vizsgálat alapján kimutatható, hogy a terv teljesítése milyen mértékben emelkedett volna, ha a vállalat minden nap egyen—
letesen teljesítette volna tervét.
Ha minden nap _ _
. , Időszak A terv- teljesítette volna Napok száma, amikor
C'kk 1953 teljesítés %-a tervét, akkor elérhető nem telJesitette
% tervét
L
, III. hó 103,8 105,1 4
Ammónia ... IV. hó 90,5 102,6 14
V. hó 87,8 1016 14
F III. hó 102,9 1035 6
Marónálron' ... IV. hó MBA 1035 8
r V. hó 1015 1034; 12
. ' 109,€)
Tehergépkocsi abroncs— x lel' Ez ház?—, 1093 1?
kopeny ... 1 V. hó 1073 I12,1 9
Az egyenletességi tényezőket dinamiká—
jukban kell vizsgálni, össze kell hasonlí- tani több hónap egyenletességi tényező—
jét, úgyszintén egy hónapon belül az egyes
dekádok egyenletességi tényezőjét, péld:
Tehergépkocsi abroncsköpeny egyenle—
tességi tényező alakulásának dinamikus vizsgálata havonta:
d 1953 1 9 5 4
ecemberhu január február marcius Egyenletességi tényező . . . O,90 (),82 O,9() O,94 Index 1953. december : 100 100% 91,1% 100% 104,4%
Januárban decemberhez viszonyítva az egyenletes termelés visszaesett, ez az új
évkezdet rossz előkészítéséből adódott,
mig február, március hónapban, fokozatos javulás állott be úgy az előző év decem- beréhez, mint az előző hónapokhoz viszo—nyitva.
Olvasóinkhoz!
A vállalatok dolgozóinak arra kell töre—
kedniök, hogy minden termékben a leg—
jobban megközelítsék, illetve elérjék a
*1000/0-03 egyenletességi tényezőt.
Bontó László
