NEMZETKÖZI STATISZTIKA,
SZOVJETÚNIÓ
Az ipari termelés növekedésének üteme
Az ipari termelés évenkinti átlagos növekedését milliárd rubelben ——
1926—27—es árakat véve alapul—az itt közölt tábla mutatja:
A_ helyreállítási A második ötéves A harmadik
!. dőszakban tervben ötéves terv
(1921—1926) (1933—1937) három évében
, (1938-1940) 14.33
aze
Az első ötéves tervben (1928—1932)
A negyedik ötéves tervben ') ,i
(1946—1950) i
2.1 5.5 104 * 155
*) Tervelőirányzat.
" Forrás: N. A. Voznyeszenszkli: A Szovjetúnió nemzetgazdasága újjáépítésének és fejlesztésének 1946—50. évi ötéves terve. Ogiz kiadása, Moszkva, 1946, 14. old. ,
A negyedik ötéves terv a szocialista ipar gyorsütemű fejlesztésére irányul;
az ipari termelés növekedése ezen idő alatt 78 milliárd rubel lesz. A harmadik ötéves terv három évében az ipari termelés 42.9 milliárd, a második ötéves terv folyamán 52 milliárd, az első ötéves tervben pedig 27.5 milliárd rubellel emelkedett. Az ipari termelés évi átlagos növekedésének ütemét az ötéves tervek folyamán az alábbi indexszámok mutatják:
Az első ötéves tervben A második (1928—1932) ötéves tervben
(1933—1937)
100 189
.) Tervelőirányzat.
Az ipari termelés ily mértékben való növelése csak szocialista tervgazdálko—
dással érhető el. A nemzeti jövedelem növekedésének hasonló mértékű, erős üteme teszi lehetővé azt, hogy az alap- V vető beruházásokra, vagyis a nemzet—
gazdaság fejlesztésére egyre nagyobb ösz- zszeget tordithassanak.
A nemzetgazdaság alapvető beruházásainak növekedése a Szovjetúnióban
Milliárd rubel!) Az első ötéves tervben (1928—32) . . . 51 A. második ötéves tervben (1933—37) . . . 115 A harmadik ötéves terv 3 és % évében
(1938—41, beleértve a nem centrali- zált tőkebefektetéseket is) ... 130 Az új ötéves tervben') (1946—50) . . . . 2503 1) Mlndenkori árváltozások kiküszöbölése nélkül.
') Tervelőirányzat.
Forrás: A Szovjetúnió nemzetgazdaságának fejlesz- tésére vonatkozó első ötéves terv teljesítési mérlege.
Ogiz kiadása, Moszkva, 1933, 254. old.
V. M. Molotov: A Szovjetúnió nemzetgazdaságá- nak fejlesztésére vonatkozó harmadik ötéves terv.
A Szovjetúnió Kommunista (l)) Pártjának XVIII.
kongresszusa. Gyorsirásos beszámoló. Ogiz kiadása, Meszkva, 1939, 300. old.
A Szovjetúnió nemzetgazdaságának újjáépítésére és fejlesztésére vonatkozó, 1946—50. évi ötéves terv törvénye. Ogiz kiadása. Moszkva, 1946, S., 9. old.
l06
A harmadik ötéves terv
három évében ötéves tervben ')
(1938—1940) (1946—1950)
156 284
A negyedik
A Szovjetúnió önellátottságának mutató—
számai
A sztálini ötéves tervek minden vonalon
hatalmas mértékben fejlesztették az ország
termelését. Ez lehetővé tette, hogy a Szovjetúnió önellátó legyen sok olyan termék tekintetében, amelyeket azelőtt külföldről volt kénytelen beszerezni. A szocializmus építése szempontjából ennek a jelentőségét akkor tudjuk igazán fel—becsülni, ha tekintetbe vesszük, hogy az imperialista hatalmak állandó gazdasági blokád alatt tartották (és igyekeznek tartani ma is) a szocializmus országát.
A belső szükséglet
fedezése saját termeléssel, 9/a—ban
__191Ém1'528 12§?_%P_3LZ
Búza 100.0 99.0 100.0 100.0
Gyapot , 53.1 66.8 98.44 100.0
Cukor 100.0 100.0 100.0 100.0
Gyapjú 792 844 75.5 1)71.9
Kőszén 803 100.0 100.0 100.0
Kőolaj 100.0 100.0 100.0 100.0
Vasérc 1001) 100.0 100.0 100.0
Mangánérc 1000 IOOJ) 100.0 100.0
Nyersvas ,_ 99.8 100.0 MMM) MM)
Elektroferroöntvények . 8';9 55.4 1)99.1
Kromit 1000 100.0 1001) 100.0
1) 1936-es adat.
[013 1928,___1,5232 1937
Ólom 2.6 4.5 364 60.11
Cin 9.7 6.4 563 100.0
Alumínium . . 6.7 95.l
Traktor (lóerő alapján) 24.6' 100.0 100.0
Bauxit —— —— 9915 100.0
szuperfoszfát 63.1 72.0 100.0 100.0
Kamasuk . . 74.1
*Cellulóze és papir 78.0 70.() 993 99.6 Papir és karton 60.0 78.53 100.0 100.0 Forrás: A Szovjetúnió és a kapitalista országok.
Statisztikai gyüjtemény, Ogiz kiadása, Moszkva, 1939, 28. old.
A cári Oroszország nem használta ki tervszerűen nyersanyagforrásait, ezért nagymértékben a külföldtől függött, csu- pán búza-, cukor—, kőolaj—, vasérc-, man—
gánérc- és kromit—termelésben volt ön— , ellátó.
A szocialista tervgazdálkodás a hely- zetet gyökeresen megváltoztatta. Ezt bizonyítja az, hogy a második ötéves terv végén a Szovjetúnió gyapot-, cin-, alu—
mínium—, hauxittermelés, továbbá elektro—
íerroöntvény—, traktor—, szuperfoszfát-, cellulőze- és papírgyártás terén is függet—
lenítette magát a külföldtől. Csupán ólom—, gyapjú— és kaucsuktermelése ma—
radt a belső fogyasztás mögött. A Szov- jetúnió szocialista rendszere azonban le—
hetővé teszi, hogy az önellátást olyan
nyersanyagokban és gyártmányokban is fokozzák, amelyekből egyébként —— ter—
mészeti adottságai következtében —— vi—
szonylag csekély a termelési lehetőség.
Igy a Szovjetúnió nyersgumi hiányát két módon pótolja, egyrészt a gumicserjét helyettesítő növények termesztésével, másrészt műgumi gyártással. A guminak minősülő kok-szagiz és egyéb növényi nyersanyagok termesztése terén igen szép eredményeket ért el. Műgumi gyártása pedig magas fokon áll, amit bizonyít, hogy már 1939—ben, —— mikor az Amerikai
Egyesült Államok csupán 2.000 tonna
műgumit gyártottak, —— a Szovjetúnió60.000 tonnanyersgumit állított elő. A
Szovjetúnió ólomtermelése 1937-ben 55.000 tonnavolt.1947-ben már 125000 tonna, azaz termelése megkétszereződött. A gyapjútermele's 1937—ben 1,175.000 tonnát tett ki, 1043—ban —— tehát háborús évben——a termelés 1,590.000 tonnára emel-
kedett. !
Forrás: Statistik der Weltwirtscliall, "Der őster- reichisches Volkswirt" kiadása, Bécs, 1948, 44.,
45)., 52. old.
A Szovjetúnió helye a felhecsiilt. termé—
szeti kincsek tekintetében Európáhan és a világon
A Szovjetúnió a természeti kincsek gazdag tárháza. Ha a világ felbecsült, de eddig még kiaknázatlan erdő-, vízierő— és ásványi készleteit vizsgáljuk, akkor a Szovjetúnió helye a következőképpen
alakul : ,
Európában 531353?
Vizi erőforrás 1 1
Szén 1 2
Ebből: kőszén 1 1
Kőolaj 1 1
Tőzeg 1 1
Vasérc 1 1
Mangánérc 1 2
Ebből: ipari készlet 1 !
Rézérc 1 4
Kálisó ! 1
Foszforit 1 2
Apatit 1 1
Erdőállomány 1 1
A táblázatból kitűnik, hogy a—felsorolt természeti—kincsek tekintetében európai vie szonylatban a Szovjetúnió áll első helyen ; világviszonylatban szenben az Amerikai
Egyesült Államok, mangánércben a Dél—
afrikai—Unió, rézércben Csile, az USA és Észak—Rhodézia, foszforitban meg az Ame—
rikai Egyesült Államok előzik meg.
Forrás:A Szovjetúnió ésa kapitalista országok- Statisztikai gyüjtemény. Ogiz kiadása, Moszkva, 1939, 118. old.
A kolhoz-családok háztartási költség- vetései
A szocialista szovjetrendszer eredménye—
ként a kolhozokban dolgozó szovjet parasztság életszínvonala hatalmas mér—
tékben emelkedett.
Egy hat személyből álló családnak ——
mely az első világháború előtt 12 gyesz- jatyinl) kiterjedésű földterületen gazdák kodott és most a Sztachanoviec élkolhoz tagja —— 1947—ben a természetbeni jöve- delmei és kiadásai a következőképpen
alakultak :
J ovedelem
Mérték- ,
egység 1913 1947
Kenyér-gabona ... pud') 1 l 0 330 N apraforgómag ... pud "— 61 Burgonya ... pud 60 M—70 111 Paradicsom ... pnd ' ) 15 Cukorrépa ... pud —— 250
Káposzta ... pud 35 40
pud —— 5
liter 2.000 4.200
pud ') 12
(Ul. ') 300
pw! 200 366
pud 186 488
*) 1 gyeszjulyin :: 1.092?) ha
!) 1 pad : 16.375 kg.
') Paradicsomot nem ültettek.
') Szárnyast' és húst nem ettek.
5) Piacon adták el.
IO7
' Kiadás
Télikabát
.. (lb.
Gyermek fel db.
Ruha (felnőttek számára) db.
333262 1913/14 1946/48
Csillár . . . ... db. ——
Nikkelezett ágy . , . , . . (ll). ——
, Férfi és női cipő ... pz'ir 4 Gyermek bőrcipő ... pz'ar 3 emez csizma ... par 3 Sárcipő ... par ——
Szanda] . . . pair _—
i
-U-lyhUVONGTSNÉWÉÉGJIGOGÓ'JPH
Gyermekmha ... db. —k
Háziszőttes ... m 1)30 arsin 10 Kendők . . . . . . ... db. ———
Fejkendö . . A . . ... db. 3 Harisnya (n 'id),
kesztyű ... par __ 1
Díszműáru . . . . ... rubel —— 20 Paplan és takaro ... (lb. _._
Abrosz és viaszosvászon db. ———
Grammofon . . . . . . db. W Kerékpá r . ... db. ———
Illatszer ... . rubel — — 150
Fényképezés . . . . . rubel —— 165 Könyv, brossura ,,
stb.. . . ... rubel —— 1.120 Egyéb kulturális szük—
séglet . . . . ... . rubel —— 520 Cukorka . . . ... . . kg —— 7
Kolbász... kg —— 18
Tea, tészta, sajt, stb.. . rubel —— 215
Petroleum ... liter , 50
' MOsószappan . . . . , kg 30
Pipereszappan . . ... . db. 6 rubel 10 Dohány, gyufa, cigaretta,
stb, . ... . ... . rubel 2.100
Veder ... db. 5
Főzűeszköz ... . . . . rubel 1 215 Villanykörte ... rubel —- 1 1 0 Egyéb kiadások ... rubel __ 100
1) ] arsin :: 0.711 m.
Míg 1913—ban az említett család ter—
mészetbeni összjövedelme 18 mázsa ke—
nyérgabona, 11.5 mázsa burgonya, 2000
— liter tej és 632 mázsa takarmány, addig 1947—ben már 54 mázsa kenyérgabona, 41 mázsa cukorrépa, 18 mázsa burgonya,
4200 liter tej, 2 mázsa hús és szárnyas, 140 mázsa takarmány, illetőleg ezeknek) pénzbeni ellenértéke volt. Egy családtag részesedése a kenyérgabona juttatásban 1913—ban napi 800 grammot, 1947—ben) napi 2.3 kg—ot tett ki.
1913—ban a bevételek a család mini—
mális létszükséglelét sem biztosították;
ezzel szemben 1947—ben a dolgozó paraszt természetbeni bevételei, amelyek az össz—
bevételnek csupán 73%-át teszik ki, már magukban is anyagi jólétet és magas, kultúrált életnívót biztosítanak. A kolhoz- család bevételeinek fennmaradó 21 %—a a ledolgozott munkanapok után járó kész—
pénzfizetésből, 6%-a pedig a magán—
tulajdonukban lévő mezőgazdasági cikkek eladásából származik.
Ha az összkiadások megoszlását vizs- gáljuk, azt találjuk, hogy 1913—ban a háztartási és személyi kiadásokra az összkiadásoknak csupan 28%—át tudták fordítani, míg az adók, biztosítási díjak, kamatok a kiadások 61%—át emésztettek fel. Ezzel szemben 1947-ben a kiadások 92%-a háztartási és személyi kiadás, 4%-a adó, biztosítási díj és államkölcsön—
jegyzés, 2—2%-a tagdíj, valamint épít- kezésre és berendezésre fordított összeg;
1913-ban a háztartási és személyi"
kiadások 16%—a egyházi, osi/(,a Cipő és ruházati jellegű, 3%—a pedig vasút— és postaköltség. 1947-ben a kiadások 44 %—át cipő és ruházati szükségletekre, 17%—át bútorra és berendezésre, 14%—át kultu—
rális és egészségügyi szükségletek fedezé—
sére, 17%—át vasút— és postaköltségekre és 8%*át élelmezésre fordították.
kforrás: Gospodarka Hanover, 19—18, 1. sz., 36—37.
() .
AZ ÖSSZKIADÁSOK MEGOSZLÁSA
4913
.?
lfa'zfarfa's/ és szemü/x" kiaz/árak
Áldd/(, b/z/vsi/Js'l cif/ák, kama/alt
Egyéb
kiadások. '
'1ng—7
%
Hágai/ják
(fin
É;) 1741- ezésre, berendezésm fbrw'foff kiadások
108
A Szovjetúnió és az USA költségvetési kiadásainak összehasonlitása Szovjetúnió
(milliárd rubel)
KIK)" % 1947'* % 1948*" % ')1949u' %
*Összkiadás 1733 100.0 3612 100.0 3683 100.0 4154 1001)
Hadikiadások BSA 32.4 68.6 191) 66.3 17.9 79.1 19.0'
Kulturális és szociális kiadások 41.7 24.1 1065 295 1055 2815 lla? 28.7
Nemzetgazdasági beruházások 57.1 33.0 1327 36.7 1475 40.0 1323 36.7
Közigazgatási kiadások 6.7 3.9 13.53 3.7 131 3.6 13.7 3.3
Egyéb kiadások összesen 117 6.6 39.9 11.1 363- 9.9 50.7 123
1) Tervelőirán yzat.
Forrás: * A. G. Zver jev: A Szovjetúnió költségvetése az 1938—4945. években. Goszfinizdat kiadása kiadása, Moszkva, 1946., 104. old.
" Magyar—Szovjet Közgazdasági Szemle, 1948, 3. sz., 26. old.
*" Magy'ar——Szovjet Közgazdasági Szemle, 1949, 3. sz., 245. old. !
Egyesült Államok
(milliárd dollár) x a,
1940 % 1947 % 1948 % 1) 1949 % 1) 1950 %
Összkiadás 9.2 100.0 39.23 100.0 333 100.0 402 100.0 fil.!) 100.0
H adikiadások 1.5 163 14.3 364 103 32.2 11.7 29.1 14.3 34.1
Nemzetközi ügyek és pénzüg 0.1 1.0 .5 1613 4.8 142 7.2 17.9 6.7 16.0
Hadviselteknek nyujtott szolg.
és segélyek 0.6 6.6 A 18.8 6.6 195 6.8 16.9 5.5 13.1
Belső hadikölcsön kamata és
törlesztése 1.0 10.20 5.0 12.7 5.2 154 5.3 132 5.5 13.1
Egyéb kiadások összesen 6.0 6532. 6.1 15.53 6.3 18.7 9.1 22.7 9.9 23.'7
Ebből : ,
Népjólét, közegészségügy és
társadalombiztositás 3.1 3215 1.3 3.3 1.9 5.6 2.0 5.0 2.4 5.7
Oktatásügy és tudományos
kutatómunka 0.1 1.0 0.1 0.3 0.1 3 0.1 0.3 0.4 1.0
Lakóházépitkezés és közműv.
fejlesztése ") *) 0.3 0.8 0.1 0.3 0.155 0.7 0.4 1.0
Természetbeni kinCSek ki-
aknázása (atom) 0.4 4.4 0.6 1.5 1.1 1. 4.0 1.9 4.5
Mezőgazd. támogatására elő- .
irányzott kiadások 1.6 174 1.2 3.0 0.6 1.6 1.8 4.5 1.7 4.0
Szállítás és hírközlés 0.6 6.6 0.6 1.5 1.3 3.8 1.8 4.5 1 .6 3.8
Általános kormányzat 0.3 3.2 1.4 3.6 1.5 4.4 1.2 3.0 1.2 2.8
Egyéb kiadásck R) ') 0.6 1.5 0.1 0.3 0.3 0.7 ().—1: 1.0
1) Tervelőix'ányzat.
') 50 millió dollárnál kevesebb.
Forrás: Federal Reserve Bulletin, Washington, 1949, 2. sz.. 111. old.
A fent közölt adatok világosan mutat- ják, hogy míg a Szovjetúnió a szocialista gazdaság újjáépítésének és továbbfejlesz—
te'sének békés, alkotó munkájára össz—
pontosítja erejét, addig az Egyesült Államok a háborús készülődés politikáját folytatják. A Szovjetúnió a háború után következetesen csökkentette a katonai
célokat szolgáló kiadásokat, az Egyesült Államok viszont fokozatosan növelik azo- , kat. A honvédelem céljaira előirányzott
összegek az Egyesült Államok költség—
vetésében az összkiadások 30 35%-át teszik, a Szovjetúnió költségvetésében ez
csupán 18—19%. Az Egyesült Államok—
ban azonban a háborús kiadásokhoz kell számítanunk a nemzetközi ügyekre for—
ditott összegeket, amellyel támadó kül- politikájukat énzelik, azonkívül a ter- mészeti kincse kiaknázására költött ösz—
szegeket, amelyek tulajdonképpen az atom—
energiának— háborús célokra való felhasz- nálását x célozzák. Ha figyelembe vesszük továbbá, hogy a szállítás és hírközlés, a tudományos kutatások nagyrésze is hábo—
rús célokat szolgál, akkor megállapíthat—
juk, hogy az Egyesült Államok költség—
vetésében a háborús kiadások tulajdon—
képpen nem 30—34 %—ka], hanem 50—60 (%,—kal szerepelnek. A háborús kiadások egy főre eső hányadát vizsgálva megállapít—
hatjuk, hogy ez 1949-ben a Szovjetúnió—
ban —— ha a lakosságot az 1946. évi nép—
számlálás eredménye szerint 1932 millió—
nak vesszük —— 915.8 forint, az Egyesült
Államokban —— ha a lakosságot az 1947-es
adatok alapján 144 milliónak vesszük——
1.807 forint.
A szovjet állam a hatalmas gazdasági építőmunka mellett a nép kultúrszínvona—
lának és anyagi jólétének emelése érdeké—
ben nagyszabású kulturális és szociális
programmot valósít meg. Általában a
kiadások 30 %-át fordítja erre a célra ; ez a tétel 50%-ban közoktatási, 20—25%—
ban közegészségügyi és 14%-ban tár- sadalombiztosítási kiadásokból tevődik ossze.
Ezzel szemben az Egyesült Államokban
a nagy hadi készülődés következtében mind anyagi, mind szellemi vonatkozás- ban —- romlik az életszínvonal; míg
l09
1940—ben a kiadások 34%—át fordították szociális és kulturális célokra, 1947—ben csupán 3.6%—ot és az 1949—es előirányzat—
ban ez a tétel 5.3%—kal szerepel. A had—
viselteknek nyujtott szolgáltatások és segélyek összege is folytonosan csökkbn.
A Szovjetúnióban a szociális és kulturális kiadások egy főre eső hányada 1.380 forint, Magyarországon 318 forint, az
Egyesült Államokban 1697 forint.; az
adatok világosan bizonyítják, hogy Mék gyarország aránylag mégegyszer any—
nyit fordít lakossága kulturális és szo—r ciális jólétének emelésére, mint az Egye-—
sült Államok. Figyelembe kell vennünk még azt is, hogy a Szovjetúnióban a, szociális és kulturális juttatásokból ki—
zárólag a dolgozók részesülnek, az Egye—-
sült Államokban pedig korántsem ez a
helyzet.
A szowsrúmó és ez AMERIKAI EGYESÚ LT ÁLLAMOK Kmmismam1 MEGOSZLASA FDNTDSABB CSOPORTOK szamar _ w
1949 .;
SZOVJETÚNIÓ
("(g)
sszkfadás
782
milliárd dollár
AMERIKAI EGYESÚLT ALLAMOK
%
sszknedá
[9012
milliárd dollár
nunlu n uuunHuuu
Na'/ívbdáwi hmm/;; sás Mze/ytgzda— MPWWW 060? m óe/m'úsoűg'lmo'b 99)?
szonár/z: ság/ haz/ami nWJ/aa sza/p lama/a gs ha; sok hamisak MrM-iza'mk el: sége/yek fóNé'JZ/ils'a h
-_-— l !
: : : : A nouveaux KIADÉSOK ALAKULÁSA
AWÉÉÉAEfggágng$g§0K Aszowsrum BAN 3 AZ U.S.A—BAN
ALA És Az USA EAN 4000 Index: 19mz1oo 4000
300 Index: 191402100 300 900 900
4.4'
A.,—'%mw' 600 xx. /' 600
250 250 "anS/ij/
700 Vr 700
200 200 600 600
! 500 500
450 459 400 1400
! 400 400 " 300 500
ígfmmwau 200 $ !, A, 200
; W- ' _rrloayaemw ,...
' 50 '*', !? 59 400 ' fm 400
1940 15543 % ig—w 1947 '?948 MM
M_-
A népesség osztályösszetétele
A Nagy Októberi Szocialista Forradalom kiindulópontja lett a Szovjetúnió osztályösszetétele gyökeres
mutatja :
megváltozázásának, amint ezt az alábbi táblázat A Szovjetunió népességének osztályösszetétele
(az össznépesség százalékában)
Megnevezés
1913 1928' !)1939'"
Munkások és értelmiségiek ... . ... . . . . . . . . . . . 163 17.3 49.7 Ebből : munkás ... . . . ... . ... . ... —— —— 322 értelmiségi ...— ... . . . — _ 17.5 Egyéni gazdálkodók (kulákok nélkül), szövetkezete!) kivüli iparosok es
kézművesek. ... . ... .. . ... . 65.1 72.9 2.6
Ebből : egyéni §;Áil(ll'ilk(ídó ... _ _. 1.8
Kolhozparasztok, szövetkezeti iparosok és kézműves E ... —— 2.9 46.33
Ebből: kolhozparaszt ... ———- ___ 445
Tökések (földbirtokosok, kulákok), vámsi nagy— és kistőkések, kereskedok, 15.53 4.5 — Ebből : kulák ... . ... . . . . . ... 12.3— 3.7 —- Egyéb népesség (umeiy nem urtozik ;: feltüntetett társul mm csoportokba 2.3 2.4 0.8
Összesen : 100.0 100.0 100.0
!) Nyugat-Ukrajna és Nyugat—Bjelorusszia nélkül.
1913-ban a lakosság 15.9%-át a tőkés réteg képezte, amely kizsákmányolta az ország lakosságának 80%—át. 1928-ban az első ötéves terv kezdetén,a falusi és városi tőkések felszámolása már majdnem teljes mértékben lezártnak tekinthető. Az ötéves tervek nagy gazdasági és szociális eredményeinek tulajdonítható, hogy 1939—
" ben teljesen eltűnt a tőkés réteg : a lakos—
ság szabad és tőkés kizsákmányolástól mentes ipari, mezőgazdasági és értelmi—
ségi dolgozókból tevődött össze. Fel—
A szowETúmó NÉPESSÉGÉNEK OSZTÁLYÖSSZETÉTELE _
mis.
Munkások és [gén/"gazdálkodók Ka/haz—paf'aszmk 7ö'ke'sek (f'a'7dbir/0— Egyéb nebesség érle/miségiek (ku/akak nel/(127). sza'vefkeze/l 1733— keso/(, ku/á/(ok, (amely nem/an-
szőve/kezefenlg/VÚW fosok és kézműve— maj/vagi nagy-ás kis— fazik a fb/funfe—
mamsak és kezmű— sek lakasa/(, ,ker-e'ske- fe/f fársada/m/
resek dak ) csaparfakba)
tehető, hogy azóta az osztályösszetétel alapvetően nem változott, mert a ,,Nagy Szovjet Enciklopédia" 1948—es, legújabb kötete is ugyanezeket az adatokat közli.
Forrás: * A Szovjetunió Szocialista építése (1933- 38). Statisztikai gyüjtemény. Goszplanizdat kiadása, Moszkva, 1939, 16. Old.
A Szovjetúnió kulturális épitése. Statisztikai gyűjt.
Gloszplanizdat kiadása, Moszkva, 1940, 8. old.
" Nagy Szovjet Enciklopedia. Szovjet Szocia- lista Köztársaságok Szövetsége című kötet. ,,Szovjet- szkaja Enciklniiedíjn" Állami Tudományos Intézet, Oaiz kind-ása, Moszkva. 1948, 67—69. Old.
1939
1497"
08
9—2
%.
CSEHSZLOVÁKIA
Ipari termelés és tervteljesítés
1948 a csehszlovák kétéves terv második esztendeje volt. Az egész ipar (élelmezési
A csehszlovák ötéves
1949 első negyedévében 103.6%—ot ért el.
Az egyes iparágak a következő százalékos eredményt mutatják :
terv telj esítése
103.6
_ _.
Ipar (élelmiszeripar nélkül) összesen
ipar nélkul) a kétéves tervet 1013 %-ban Bányászat , 100.9
telj esitette ; az egyes iparágak eredményei Éggggslggfmeles %3—31'3
a. következőképpen alakultak : Vas- és fémipar 1013
ttem'jesatáás'ee Vegti már itt;
, u . év . . v ve par , , _ __
, Bányászat
993 1004 Építőianyag— es keramiai ipar 198.0
*Energiatermelés
98-9 98—8 17313)ng '
. gggl-ágíaftémipar 13191 183133 Textil— és ruházati ipar 1063.)ggg
Ve yi i ar 890 111'7 Bőr- és gnmiipar 1023
_ vigipg- 92'0 121'8 Grammofon— es filmipar 1153
Épltőanyag— és kerámiai ipar 133024 10224 Élelmiszeripar (cukor és melasz nélkül) 12015
* 193"- és ruházati iparII::aípiripara ar 110.1113.0994 133219752. Forrás: Statistické infor-mace, Prága, 1949, 4. sz., . , . . .. '
Csehszlovaklaban az ipari ossztermelés Bőr- és gumiiparForras: 1068 111.0 1948 decemberében 5.2 %—kal haladta
Statisticky Zpravodej, Prága, 1949, 4. sz.,
163. old.
Látjuk, hogy 11 gyártási ág közül 7 túlteljesítette a tervelőirányzatot, 4 pedig csupán kevéssel maradt el attól.
meg a háborúelőtti színvonalat, míg 1947 decemberében még 8.5 %—kal "alatta volt.
A különböző iparágak termelésének index—
számai (1937 x 100 alapon) a következő—
képpen alakultak:
Termelési Fogyasztási
ÉV, hó Összesen eszközöket elő— cikkeket eló— Bányászat
állító iparágak állító i paragxgxk
1947. XII. 91.5 1124 71.41 109.0
1948. I. 94.8 1145 758 11315
1948. VI. 1025 1263 79.9 109.1
1948. XII.
1052 1214 841) 115.8
1949. 1.
103.4 126.6 814 122"?
Forrás: National Bank of Czechoslovakia Bulletin, 1949, 2. sz., 43. old.
Figyelemreméltó a bányászat és a ter— haladták az 1931—es nivót, addig az
;melőeszközöket előállító iparágak terme—
lésének a fogyasztási cikkeket előállító iparágakéivai szemben mutatkozó erős fejlődése; míg az előbbiek jóval túl—
Mennyiségi
utóbbiak ZOTSOO/ő—kal alatta maradtak annak.
A kulcsiparok termelése évenkint így alakult :
Gyártmány megnevezése egység
1937 1946 1947 1948
Vill. energia milliárd kwó 4.1 5.6 6.7 7.5
Kőszén millió Umna 16.7' 14.1 16 2 17.7
,Barnaszén**TehervagónMozdonyÖntöttvasAcel milliómilliómillió tonnatonnadb.temm 18.02.3—1.7 19.5-—1.71.0 13.776.022.412.31.4 23.6——————
dl). 72.(l 144.0 2400 ——
Traktor
dl). 2041) 936.() 5.580.0 9.096.0
ISzerszámgép db.
54961) 7.248.0 9.708.0 11.720.0
Teherautó db. 4.008.0 2.952.0 5.232.0 ——
GyapotfonalLábboli 1000milliótonnapár 89.0 —— 54.7 68.1
55.0 —— 504 644
Forrás: Statisticky Zpravodaj, 1949, 2. sz., 82., 83. old.
A haw ter melóm adatok pedig a következők :
Gyártmánymegnevezése Mennyiségiegység 1 9 4 8 * 1 9 4 9
I. II. 1." II." III.*'*
Vill.BarnaszenKőszénenergia 10001000milliótonnatonnakwó 2.064.41.487.76335 141031.889.75959 2.203.41.526.4710.6 2.173.8144437662.7 2.375.015553735,0
GyapotíonalLábbelíForrás: 1000tonnapár 5.344A4.548.4 550865.103A 582634.219.'l 6.376.65.301.2 ————
' Statisticky Zpruvodaj, 1948, 6. sz., 250., 251. Old.
"Statisticky Zpravodaj, 1949, 4. sz., 162., 163. old.
*" National Bank of Czechoslovakia Bulletin, 1949, 3. sz., 65. old.
Mig a kőszéntermelés az első tervévben Havi átlagok és havi adat (1000 tonna)
kb. a háborúelőtti szinten mozgott, addig
a második tervévben már 6_4%-kaly a'
1.389.41937
1.351.31947
;) 1.478.81943 1949'1-
1.526.4barnaszéntermelés pedig 31.0%—kal múlta 1—500-0 1-363-5 1-965-7 2-203—4
felül az 1937-es nívót. Ezt a fejlődést atermelés havi átlagának alakulása világítja meg kellőképpen.
Kőszén Barnaszén
Forrás: National Bank of Czechoslovakla Bulletin, 1949, 2. sz., 41. old.
!!2
LENGYELOBSZÁG
A hároméves terv ,
Lengyelország hároméves tervének második esztendejében a fontosabb iparágak
%ervteljesitési eredményei a következők :
1948. évi tervtelj esítés
%-ban' .
Kőszén 105
Bal-nesz én 120
Kőszén brikett 110
Koksz 108
Nyersvas 105
Nyersac él 1 15
Nitrogén műtrágya 1 1 6
Cement 109
Élelmis zerfeldolgezóipar 1 22 Forrás:
%-os növekedés 1949. jan." 1949. febr.""'
1948-ban' tervteljesítés
19472100 %-ban
119 99.53 100.5
106 nem 95.64
113 111.5 1095
115 ' 108.0 [1075
131 102.0 108.0
124 114.0 111.0
131 107.0 108.0
119 1261) 132.0
—— 114.3 115.6
* VViadomosci Narodowego Banlgl Polskiego, 1949, 2. sz., fil., 632, 67., 68., 74. old.
** VViadomOSci Narodowego Banku Polskiego, 1949, 3. sz., 119., 120., 124., 130. old.
*" WiadomOSci Narodowego Banku Polskiego, 1949, 4. sz., 180., 181., 184., 188. old.
Az ipari össztermelés értéke 1946—ban az 1937. évinek 77%—át, 1947—ben pedig 197 %—át tette ki ; az állami ipari termelés indexe a háborúelőtti eredményhez viszo—
nyítva 1948 végén már túlhaladta a 150%-ot. Lengyelországban —— Csehszlo—
vákiához hasonlóan —-—- a termelőeszközök előállítása aránylag gyorsabb fejlődést mutat, mint a fogyasztási cikkeket elő- állító iparé, ami az ország iparosodásának
szempontjából igen pozitív tényező. 1948"
ban az egész ipari termelés 54%—a esett a termelőeszközök előállítására és 46%—a a fogyasztási cikkek gyártására. 1937-ben az arány éppen fordított volt : a termelő—
eszközöknél 47 %—ot, a fogyasztási cikkek—
nél 53%—0t tett ki.*
A lengyel kulcsiparok termelésének alakulása évenkint a következő: **
Gyártmány Mennyiségi !) 1938 1945 1946 1947 1948
megnevezése egység IV—XH.
vm. energia milliárd kwó 4.0 -—— 5.7 56.6 7.4
Kőszén millió tonna 38.1 20.2 47.3 59.1 70.3
Öutöttvas 1000 tonna 879.() 218.8 725.7 8675 ') 1.136.6
Acél 1000 tonna 1.440.0 48715 1.219.4 1.579.1 ') 1.958.1
Gyapotíonal 1000 tonna 77.5 13.7 46.4 59.3 82.0
Cukor 1000 tonna 5059 172.9 3833 —- 6241)
Mment millió tonna 1.3 0.3 1.4 1.5 1.8
I) Az adatok Lengyelország háborúelőtti területére vonatkoznak.
4) Számított adatok.
A havi termelési adatok:
Gyártmány megnevezése Meeálynssggsegl 13333 jágágr felül..
"Kőszén ... . ... . ... 1000 tonna 5.691 6.025 5.652
Gyapotfonal ... tonna 6.492 7.146 6.845
Cement . ... . ... . ... 1000 tonna 67 123 146.0 Forrás.- ' Wiadomosci Narodowego Banka Polskiego, 1949, 2. sz., 59. old.
" Statistical Year Book of Poland, 1947, 87., 88., 90., 91. Old. , Wiadomsci Narodowego Banku Polskiego, 1948, 2., sz., 4. old.; 1949, 2. sz., 61., 62., 64., 68., 76. old.; 1949, 3. sz., 119., 124. old. és 1949, 4. sz., 180., 184. old.
VViadomosci Statystyczne, 1949, 3. sz., 26. old.; 1949, 5. sz., 50., 70. old.; 1949. 6.,sz., 62.
old; 1949, 7. sz., 74. old. és 1949. 9. sz., 94. old.
A fenti adatokból kitűnik, hogy a villamosenergia—, kőszén- és acéltermelés már 1947—ben túlszárnyalta az 1938. évit ; az—öntöttvas—, cukor— és cementtermelés pedig csak 1948—ban haladta meg az 1938—as színvonalat.
A Lengyelország számára döntő fontos—
ságú kőszéntermelés 1948—ban 703 millió tonnára nőtt az 1947. évi 591 millió tonnával szemben és ezzel 85 %—kal emel—
kedett az 1938—as eredmény fölé. 1948-ban
"az évi széntermelési tervet 4%—kal tel-
jesítették túl, ami az elmúlt évi terv- teljesítéssel szemben 19%—os emelkedést jelent.
A villamosenergiatermelés 1948—ban 7.4 milliárd kwó—ra rúgott, az 1947. évi 6.6 milliárd kWó össztermeléssel szemben.
Míg 1933—37. években az egy főre eső villamosenergiatermelés 110 kWó-t tett ki, addig 1947-ben már 275 kwó—t és 1948—ban 315 kWó—t, vagyis 285 %—kal többet, mint a háború előtt.
Az egész fémipari termelés 1948—ban
II3
35%—kal multa felül az 1937. évit. A szerszámgépgyártás 1937—tel szemben majdnem 90%—kal növekedett és négy- szeresét tette ki a háborúelő tti termelésnek.
Külkereskedelmi forgalom
A görög külkereskedeiem alakulásában erős struktúra—változásokat észlelhetünk.
1938* 1946" 1947" 1949"
milliárd drachma
Behozatal 14.8 5150 9003 20194 Kivitel 10.1 201.7 341.1 3070
Egyenleg —— 4.7 —314.3 "559"? ——1622.1
Míg 1938—ban a külkereskedelmi for- galom 4.7 milliárd drachma passzívum—
mal zárult, addig 1946-ban ez a passzi—
Figyelemreméltó a lengyel cement—
gyártás emelkedése is, miután a, szén mellett ez az ország egyik legfontosabb kiviteli cikke.
GÖRÖGORSZÁG
vum már 3143 milliárd, 1947—ben 5592 milliárd, 1948—ban pedig 1622.1 milliárd drachmát tesz ki. Figyelembe kell ven——
nünk azonban a drachma értékének rem——
lását : 1938-ban 1 dollár 113 draChmával, 1946. június 5-e óta ——hivatalos árfolya—
mon —— 5020 drachmával egyenlő,"C""L Ennek alapján a külkereskedelmi mérleg egyenlege dollárra átszámítva 1938—ban, 42 millió, 1946—ban 62 millió, 1947—l1ren 111.4 millió, 1948—ban 323.1 millió pasa——
szivumot mutat.
A behozatal és kivitel megoszlása a fontosabb országok szerint
Behozatal
1938' 1946" 1947"
0 f S Z á % 1000 1000 1000 A
drachma % drachma % drachma %
USA ... 1,069.585 7.25 100,408.964 19.50 248,882.040 27.64 *
Nagyhritannia . . . ... 1,926.083 13.04 35,728.810 6.94 89,497.662 8.94 !
Palesztina ... —— —— —— —— 75,0S2.568 8.33
Törökország ... 72.772 1 .85 67.087.762 1 3 .03 68,1 04.252 7.335 Belgium ... 150544 1.02 9,590.474 1.86 49,528.386 5.5!
Olaszország . . . ... 500.669 3.39 1,586.312 0.08 46,976.952 5.2!
Argentina ... . . . ... 142667 0.96 29,662.156 5.76 26,834.652 %%
Németország ... '. . . . 4,256.428 28.63 —— —— —— w—
Románia ... 1,526.167 10.34 —— —— — —————
Egyéb országok ... 4,916.480 33.52 270328187 52.83 2$)5,446.324 32.83 Összesen: ... 14,761.395 100.0 514,992.665 1001) 900,302.836 mm
§ Kivitel
1938' 1946" 1047" !
0 1" s Z á 8 1000 1000 1000
drachma % drachma % drachma %
Nagybritannia . . . ... 843446 ' 8.31 25,404.741 12.59 1139,995.11641; 35.17 Olaszország . . . ... 525336 5.18 8,594.323 4.26 56,656.2961 16.61 USA . . . ... 1,731.047 17.06 11,303.548 55.52 47,106.126 13.81
Finnország ... —— —- 591391 02!) 9;442.932' 2.7'7
Svájc ... . ... 97.251 0.96 3,249.819 1.61 7,761.504 Za?
Egyiptom ... . ... 218641 2.15 8,057.123 3.99 7,490.5381 2.2!) Hollandia ... . ... 221.045 2.18 1,025.816 0.58 6,922.548— 23
Németország ... 3,904.05'7 38.47 -—-— —— —— ——
Egyéb országok ... * 2,608.357 25.69 43,517.490 21.16 85,77019061 2514 Összesen: ... 10,149.180 100.0 201,744.051 100.0 341,146.014 106.0 !
Forrás: ' Annuaire Statistiaue de la Grece, 1939, ITV—155 old.
" Records and Statistics, 1949. március 19, 285. Old.
"* Monthly Bulletin of Statistics, 1949. május, 95. old.
"" International Financial Statistics, 1949. március, 68. old.
1938-ban az Egyesült Államok a be—
hozatalban negyedik, a kivitelben pedig a második helyen álltak, 1946-ban már első helyen szerepeltek mind a behozatal- ban, mind a kivitelben, 1947—ben pedig a behozatalban való részesedésük 19.5%—
ról 27.6%—ra növekedett. 1938-hoz viszo- nyítva Törökország behozatalban való részesedése is erősen emelkedett, viszont Németország és Románia teljes mérték—
ben teret vesztettek.
A kivitelben az U. S. A. részesedése az 1938. évi 17.06%—ról 1946—ban 55.17 %—ra emelkedett, majd 1947—ben 13.82%—ra csökkent Nagybritanniával szemben, melynek a kivitelben való részesedése 1947—ben az előző évi 12.59%—ról 35.17%-ra emelkedett.
Mint exportpiaenak, Olaszországnak a je—
lentősége is erősen megnövekedett, viszont Németország itt is teljesen kiszorult.
Görögország fő behozatali cikkei:
mezőgazdasági termékek (gabona), ásvá—
nyok, fémek és textilanyagok. Fontosabb kiviteli cikkek: a kertészeti termékek, fűszer, dohány, szőlő és gyarmatáruk.
Osszefoglalásul megállapíthatjuk, hogy a Görögországnak nyujtott amerikai se—
gély következményeként a külkereske—
delmi forgalom passzivuma egyre nő és a görög piacot az amerikai tőke egyre határozottabb mértékben tartja kezében.
Nemcsak Németország szorult ki a görög piacról, de a nagyobb súllyal fellepo amerikai exporttal szemben teret veszí- tett az angol export is.
N YUGAT—EURÓPA Búzatermés
A háború és az ezt követő egészségtelen
gazdasági fejlődés Nyugat-Európa mező—
gazdasági termelését erősen visszavetette.
Néhány nyugateurópai ország báborúelőtti és'utáni búzatermelése például a követ—
kezőképpen alakult:
Ország 1934—38 1946 1947 1948
1 0 0 0 t o n n n
Ausztria 417 228 206 1) 314
Belgium 450 366 122 344
Dánia 383 297 54 254
Franciaország 8.143 (5.759 3.266 7.419
Bizónia 2.1 95 1 .333 1.043 1.790
Olaszország 7.254 6.126 4.674 6.136
Hollandia 430 359 191 303
*) Nem hivatalos adot.
Forrás : Food ami Agricultural Statistics, Washington, 1949, 3. sz., 5. Old.
Az 1947—es terméseredmények a vetés—
terület csökkenése és az aszály követ- keztében katasztrófálisak voltak: az 1934—38—as évek átlagtermésének még 50%—át sem érték el. Az 1948—as termés—
eredmények még a vetésterület növeke- dése és a kedvező időjárás ellenére is mindig jóval az 1934—38—as évek átlaga
mögöit maradtak.
