• Nem Talált Eredményt

Az ipari nettó termelés indexének meghatározása az élelmiszeriparban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Az ipari nettó termelés indexének meghatározása az élelmiszeriparban"

Copied!
9
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE

vannak ilyen eredmények, akkor azok igen nagymértékben a szovjet statisztikai tapasztalatok alkotó felhasználásának kö—

szönhetők.

A szovjet statisztikusok magyarországi látogatása a szovjet és magyar statiszti-

955

kusok közötti kapcsolatok kiszélesítésének fontos állomása volt. Bizonyosra vehető, hogy ez a gyümölcsöző barátság a jövő-

ben még szorosabbra fog fűződni és még

jelentősebb eredmények elérését fogja lehetővé tenni számunkra. K. Z.

Az ipari nettó termelés indexének meghatározása az élelmiszeriparban

Az ipari termelés alakulására vonat—

kozóan 1958-tól kezdve a Központi

tisztikai Hivatal kétféle indexsort tesz közzé: a Vállalati teljes termelés válto—

zatlan áron mért indexét és az ipari net—

tó termelés indexét. A nettó termelés in—

* dexét, a többi iparághoz, iparcsoporthoz

hasonlóan, az élelmiszeriparban sem köz—

vetlenül a nettó termelési érték alapján, hanem közvetett módszerekkel számítot-

tuk ki.1

A nettó termelés indexeit az iparágak túlnyomó többségében terméksorokkal

közelítettük. Az élelmiszeripar 17 ipar—

ága (vízművekkel együtt) közül 15—nél

alkalmaztuk a terméksoros közelítés

módszerét, egy iparágban a nyersanyag—

felhasználás összesített mennyiségi sorát és egy —— aránylag igen kis súlyú —— ipar- ágban (a hűtő— és jégiparban) a vállalati teljes termelési értéket használtuk. A

közelítő sorokkal képzett indexek együtt—

véve az iparcsoport termelésének mint- egy 88—90 százalékát képviselik. A fenn—

maradó 10—12 százalék részben szolgál—

tatás, karbantartás, részben pedig mellék—

profil az idényiparágaknak az idényen kívül eső hónapjaiban. Ezek termelése lényegében arányosan változik a többi cikkével.

A 'terméksoros módszerrel számított iparági indexek közül 11 iparágban ösz—

szesen 23 cikkcsooort indexét számítottuk ki, ezeket részben a teljesített órák ará—

nyai alapján, részben —— ahol ez nem állt rendelkezésre —— a normaórákkal súlyoz—

tuk. (Ellenőrzésül megvizsgáltuk néhány vállalat esetében a termékenkénti tel—

jesitménvszázalékok szóródását, és meg—

állapítottuk, hogy a normaórák arányai—

! A számítások elvi és módszertani részletezését lásd: Lukn'os Ottó: Az ipari termelés indexei (Sm- tísztilmí Szemle. 1958. évi 1—2, szám, 34—54. old.) 0. cikkében,

Sta— _

nak: eltérése a teljesített órákétól nem

volt jelentős.) A terméksorokat egyen—

értékszám alapján vontuk össze egy sorrá 4 iparágban. Egyenértékszámos módszerrel számítottuk a tejipar, a szesz—

ipar, a tésztaipar, valamint a dohány- iparon belül a dohánygyártó ágazat ter—

melési indexét.

A nyersanyagfelhasználás változása

alapján számítottuk ki a malomipar ter-

melési indexét.

A nettó termelési index számítási mód—

szerének ismertetésekor elsősorban az iparcsoport egészére legjellemzőbb ipar—

ágakat tárgyaljuk, majd pedig azokat,

amelyeknél a nettó termelési index szá—

mításának módszere eltér az általánosan használt módszertől. Nem tárgyaljuk kü—

lön a kisebb jelentőségű iparágakat (mint

például a gyógy-, ásványvíz— és szikvíz—

ipar, a söripar stb.), valamint azokat sem, amelyeknél a nettó index számításánál ugyanolyan módszert alkalmaztunk, mint az ismertetett más, nagyobb iparágak ese-

tében. Nem ismertetjük a számítás me—

netét a hűtő— és jégipar iparáenál sem, itt ugyanis közelítésként a vállalati tel—

jes termelési értéket alkalmaztuk.

Egy—egy összevont terméksor mennyi—

ségi változása alapján mértük a termelés alakulását a következő iparágaknál: nö—

vényolaj— és margaringyártás, édesipar,

gyógy-, ásványvíz— és szikvízipar, viz—

művek, cukoripar.

Ezek közül a növényolaj- és margarin—

gyártás iparágban a termékeknek mint—

egy 90 százalékát vontuk össze egy ter- méksorba. Az összevonásra azért volt mód, mert az iparáe'on belül a termékek

munkaigényessége nagyjából azonos.

A munkaigénvesség jellemzésére mea—

vizsaáltuk a főbb termékeknél az eEy tonna termelésre jutó munkáslétszám alakulását. Az eges termékcsoportok

(2)

956 szemre

munkaigényességét a növényolaj munka—

igényességéhez viszonyítottuk.

Megnevezés Munkaigc'nyességi

mutató Növényolaj ... 1,00

Margarin ,

Étolaj Zsírsalv Szappan ..

Ételzsir .. O,77

A munkaigényesség eltérése az egyes termékcsoportok többségében nem jelen—

tős. Nagyobb eltérés tapasztalható az ételzsír és a szappan esetében, ezek azon—

ban az összes termelésnek csak mintegy

12 százalékát képezik, és arányuk az ösz—

szes termelésben az utóbbi évek során

nem változott számottevő mértékben.

Az egyes termékcsoportok termelését

(azonos mértékegységben, tonnában vet-

tük számba.

Az indexsor pontosságának ellenőrzé—

sére néhány kísérleti számítást is végez——

tünk. így például megvizsgáltuk az egyes termékcsoportok egyéni indexsörait; és azokat a termékegységre jutó létszám—

arányossal súlyoztuk. Az így kapott in—

dexsor és az összevont indexsoro'k közötti

eltérés egészen csekély.

1. tábla A növénuolaj— és margaringyártás iparág termelési indexeí

(1949. év a 100)

Megnevezés ! 1949 ' 1950 ! 1951 ] 1952 1 1953 * 1954 1955 I 1956 ! 1957 Ipari nettó termelés indexe .. . . lO0,0 144,8 185,4 215,1 173,2 209,2 178,5 l46,2 ! 157,1 Mérlegelt terméksoros index . . . . 100,0 146,1 186,0 215,9 172,7 209,2 178,1 146,2 ' . Vállalati teljes termelés indexe. .. 100,0 186,l 226.4 315,6 2502 287,l 269,3 226,7 ! 252J"

A nettó termelési index és a vállalati

teljes termelés indexe általában jelentős

mértékben eltér egymástól. Az eltérés főleg abból adódik, hogy a változatlan

áron számított vállalati teljes termelési

értékben a növényolaj feldolgozásából

származó termékek súlya jóval nagyobb,

mint a növényolajé. A változatlan árak a feldolgozás során nyert termékeknél az

anyag árát is tartalmazzák, ezért a Vég-

termék ára több esetben másfél—kétszerese is lett a nyersolajénak. A nettó indexben

viszont az egyes termékek között —— ép—

pen az összevonás következtében -— nincs

ilyen eltérés, és ez megfelel a termékek

munkaigényessége arányának is.

Egyetlen termék sorából számítjuk a

nettó indexet a ,cukoriparban is. A szá-

mítási módszer azonos az előbbiekben tárgyalttal. Az érdekesség ennél az ipar—

ágnál az, hogy miután csak a termelt cukor mennyiségének változását Vizsgál—

juk, azokban a hónapokban, amikor a

cukorgyárakban nem folyik cukorterme- lés, az iparág termelési indexe nullával egyenlő. Miután azonban az iparcsoport egészére vonatkozó indexet az egyes ipar—

ágak indexéből az 1954. évi teljesített órák arányával mérlegelve számítjuk ki, az iparcsoport nettó indexére a cukoripar nettó indexe csökkentő hatást gyakorol.

Az index ilyen módon történő meghatá—

rozása mégis reális, mert ezekben a kam-

pányon kívüli hónapokban a cukorgyá- rakban élelmiszeripari jellegű termelés nem folyik, a szolgáltatási, felújítási jel- legű munkák azonban ilyenkor is lekötika

munkaerőt. Ezeket pedig — mint a beve- zetőben már említettük —— a nettó index

számítása során egyetlen iparágnál sem vesszük figyelembe.

Több terméksor mérlegeléséből nyer—

tük a' baromfi— és tojásfeldolgozó mar (2 terméksor), a paprikateldolgozó ipar (2

terméksor), a konzervipar (5 terméksor, l957-től 33 terméksor), a kávészeripar (2 terméksor), a húsipar (4 terméksor), a

söripar (2 terméksor) iparágak termelési

indexsorát.

A baromfi— és tojásfeldolgozó iparban

a 2 összevont terméksor közül az egyik

az összes baromfiféleségeket, a másik a felvásárolt tojást, illetve annak feldolgo—

zását (lámpázás, szortírozás stb.) tartal—

mazza. Ezek együttvéve az iparág össz-

termelésének 90—95 százalékát képvise—

lik.

A baromfifeldolgozó ipar termelésének összevont sorát úgy állapítottuk meg, hogy a termelt baromfiféleségeket éven—

ként a mindenkori megoszlásnak meg-

felelő normaórák átlagával súlyoztuk. A

feldolgozott tojás mennyiségét ugyan—

csak a normaórákkal súlyoztuk, és ebből

állapítottuk meg az iparág össztermé—

(3)

lési indexét. A súlyozásnál azért alkal—

maztunk normaórákat, mert a termékegy—

ségenkénti teljesített órák nem álltak ren—

delkezésre. A normaórák és a teljesített órák aránya különben is megközelítően

azonos.

2. tábla A baromfi— és toiásfeldolgozóipar termelési indexei

(1949. év Gw 100)

Megnevezés ! 1949 , 1950 I 1951 ! 1952 ! 1953 ' 1954 1 1955 , 1956 ! 1957 Ipari nettó termelés indexe.... 100.o 1561) 180,3 228,7 119,6 215,0 252,7 213,1 162.6 Vállalatiteljestermelésindexe... 100,0 152,9 169,7 220,3 127,2 214,8 268,9 227,6 187,6 A konzerviparban alkalmazott 5 ter— mítottuk az iparág összindexét. A meg—

méksor a következő termékcsoportokra

vonatkozik: gyümölcskonzerv, főzelék—

konzerv, húskonzerv, készétel, száraz- tészta. Ezek a termékcsoportok együtte-

sen az iparág termelésének mintegy 80——

83 százalékát alkotják. Nem figyeljük meg az iparág termelésének csak kis hányadát jelentő halkonzervek, savanyúságok és ételízesítők termelését, valamint a ter—

mékek csomagolóeszközeinek gyártását.

A megfigyelt öt termékcsoport mennyi—

ségi sorát az 1954. évi átlagos fajlagos

normaóraszükséglettel súlyoztuk.

A számítás módszerét az 1957. évi in- dex kiszámításakor finomítottuk. A gyü—

figyelhető terméksorok száma ilyen módon

1957-ben—a havi és az éves indexeknél egyaránt —- 33-ra emelkedett. A finomított módszert a jövőben is alkalmazni kí-

vánjuk.

1952—ben és 1955—ben a vállalati teljes termelés indexe közel 50 százalékkal ma—

gasabb, mint a terméksoros index. Ez az eltérés abból adódik, hogy ebben a két évben a kevésbé munkaigényes és na—

gyobb anyagértékű gyümölcskonzervek-

ből nagyobb mennyiséget gyártottak. E

gyümölcskonzerveknek a terméksoros in—

dexben jóval kisebb a súlya, mint a vál—

mölcskonzervet ugyanis fajtákra bontot- tozatlan áron számított vállalati teljes

tuk, és az egyes fajták indexsorából szá- termelés indexében.

3. tábla A konzervípar lcrmclésí índexei

(1949. év a 100)

Megnevezés ! 1949 I 1950 ! 1951 ! 1952 ! 1953 ! 1954 I 1955 I 1956 ! 1957 Iparlnettó termelés indexe.... 100,0 118,6 173,7 222,2 311,4 299,4 344,0 355,7 4023 Vállalatiteljestermelésindexe... 100,0 135,9 240,1 339,0 397,0 37559 489,2 454,o 4913

A húsiparban az iparág össztermelésé—

nek mintegy 95 százalékát vesszük figye- lembe. Tekintettel a termékek sokféle—

ségére a megközelítően azonos munka—

igényü termékeket összevontak, így az

iparágban összesen megfigyelt 11 cikket

4 termékcsoportba (vágóhídi termékek,

zsír- és olvasztási termékek, hentesáruk,

szalámifélék) vontuk össze.

Ellenőrzésül elkészítettük az indexet a

11 termék egyéni soraiból is, de lényeges

eltérést nem tapasztaltunk. így a 4 ter—

mékcsoportból számított indexsort fogad—

tuk el véglegesnek.

A korábbi évek termelési indexének ki—

számításánál nehézséget okozott, hogy az

1952. évet megelőző évekre a helyi ipar

húsipara által gyártott termékek meny—

nyisége nem állt rendelkezésre, ezért ezekre az évekre a helyi ipar termelését közelítő adatok alapján számítottuk.

4. tábla A húsipar termelési indexeí

(1949. év a 100)

] 1949 ' 1950 ! 1951 ' 1952 ! 1953 ' 1954 ! 1955 I 1956 , 1957 Megnevezés

!

Ipari nettó termelés indexe . . . . 100,0 152,4 164,6 219,6 228,1 235,8 265,1 290,6 298,1 Vállalati teljes termelés indexe. . . 100,0 198,8 181,6 241,2 262,4 294,6 349,1 368,6 374.9

5 Statisztikai Szemle

(4)

958

A húsipar két indexsora közötti eltérést

az okozta, hogy 1949 óta az iparágon belül jelentős mértékben megnőtt a szalámi—

féle'k és egyéb hentesáruk termelése, ami

az iparág szerkezeti felépítésének meg—

felelően, egyes vállalatok között fokozot—

tabb kooperációt tesz szükségessé. A ter- méksoros módszerrel számított indexben a szalámifélék gyártása —— magasabb mun—

kaigényük miatt —— lényegesen nagyobb

súllyal jelentkezik, mint a változatlan áras termelésben.

Az egyenértékszám alapján számított terméksoros módszert 4 iparágnál alkal—-

maztuk: a tejiparnál, a sütő— és tésztaipar—

nál, a dohányiparnál, a szesziparnál. A tejipamál a fogyasztói tej,.a vaj és a sajt termelését figyeltük meg, ez a három ter- mék együttvéve az iparág ternielésének mintegy 90 százalékát reprezentálja.

Az egyes termékek mérlegelésére szol-—

gáló egyenértékszámok megállapítása oly lmódon történt, hogy az egyes termékekre eső munkabér és nyereség együttes ösz—

szegét a fogyasztói tejhez, mint egységhez

' szeme

vlszonyítottuk. Igy az alábbi egyenérték?

számokat kaptuk. '

Megnevezés! Egyenértékszám

Fogyasztó tej (100 hl) ... l Vai (tonna) ... ::

Sajt (tonna) ... 2

A mérlegelésnél alkalmazott súlyok ki—

számítása az egyes termékeken belül csak bizonyos tej- vaj- és sajtfélékre terjedtki;

ezek a termelés több mint 80 százalékát * (a sajt esetében mintegy 63 százalékát) képviselik.

Ez a módszer azért látszik a tejipar termelésének jellemzésére a legalkalma—

sabb mutatónak, mert tartalmazza a tej——

ipar mindhárom főtermékének termelt mennyiségét, és azokat a nettó termelési értéknek megfelelő arányban veszi figye—

lembe.

A tejipar termelésének alakulása 1949——

1957 között egyenértékszámos módszerrel vizsgálva és változatlan áron mért teljes termelési értékkel jellemezve a következő

volt.

5. táblá A tejipar termelésének indexel

(1949. év :" 100)

Megnevezés 1949 1950 1951 1952 1958 1954 1955 ! 1956 1957

Ipari nettó termelés indexe . . . . 100,0 91,9 86,2 119,1 1053 122,5 141,4 144,6 145,7 Vállalati teljes termelés indexe . . . 100,0 152,7 16652 106,2 173,4 1993 226,0 230,1 232,4

A két indexsor közti eltérés egyik oka az, hogy a tejiparban a kooperáció az

egyes években eltérő arányú volt, és kü—

lönösen a bázisévet követő években jelen—

tős mértékben fokozódott. A tejipari vál—

lalatok 1950. október 1—én történt decent—

ralizálása után az iparágon belüli forga-

lom megnőtt, és ez fokozta a vállalati tel—

jes termelési értéken belül a halmozódást.

1954 után viszont az ellenkező hatás ér- vényesült, az iparág szervezetének módo- sítása ezekben az években a halmozódás csökkenését, eredményezte, s ez a válla-

lati teljes termelési érték indexében, mint csökkentő tényező jelentkezik. Az eltérés

a két indexsor között azonban nemcsak az iparáeon belüli kooperáció változásai—

ból adódik, hanem abból is, hogy a vál—

tozatlan árak megállapítása a zsírtarta—

lom alapján történt, és ez a munkaigé—

nyességet nem jellemzi kellő mértékben.

Igy az évek során a munkaigényesebb

sajtfélék arányának növekedése a terme- lésben a változatlan áron számított vál—

lalati teljes termelési érték indexét csök—

kentette.

A termelésen kívül eső tényezők (a ko—

operáció, a munkaigényesség változása stb.) hatását az egyenértékszámon alapuló

módszer megfelelő mértékben kiküszöböli.

Részben egyenértékszámos terméksor- ral, részben pedig egy termék mennyiségi

'sorával számítottuk kiatermelés indexét

a sütő— és tésztaiparban, valamint a dohányiparban.

A sütő- és tésztaipar termelési indexét két részindexből számítottuk ki: a sütő—

ipar és a tésztaipar indexsorából. E két

indexsort az 1954. évi teljesített órák ará- ,

nyával mérlegeltük.

A sütőipar termelési indexét egy ter-

mék — a termelés 84 százalékát képvi-

selő kenyér —-— idősora alapján állítottuk

össze. '

(5)

SZEMLÉ

959

6. tábla A sütőipar termelésének indexel"

(1949. év ': 100)

Megnevezés ! 1949 I 1950 I 1951 I 1952 ] 1953 I 1954 ! 1955 l 1956 Kenyértermelés mennyiségben ... 100,0 168,1 305,2 674,1 1021,6 862,1 944,0 934,5 Kenyér—és péksütemény-termelés ... 100,0 173,3 306,9 656,0 1005,2 862,1 944,0 930,2 Kenyér-, péksütemény—, száraztészta-

termelés ... . ... 100,0 173,5 308,5 652,1 997,4 854,7 935,0 922,2

Miután az első indexsor, s a teljesebb

körű két másik indexsor között csak igen

kis eltérés mutatkozik, végleges index—

ként a kenyér termelésének változását

fogadtuk el.

A tésztaipar termelési indexét egyen—

értékszámmal átszámított terméksoros

módszerrel számítottuk ki. A terméksor

meghatározásakor a tésztaipar két ter—

mékét, az ömlesztett ésakiszerelt száraz—

tésztát vettük figyelembe. A két termék

között az egyenértékszámot az egységre jutó összes kifizetett bér alapján állapí—

tottuk meg, egységként az egy mázsa öm—

lesztett tészta termeléséhez szükséges ki—

fizetett munkabért tekintettük. Az egyen-

értékszám kiszámításához az 1955. évi arányokat vettük figyelembe. A tésztaipar nettó indexe az eddig közölt változatlan áras vállalati teljes termelési érték in—

dexétől eltérően alakul.

7. tábla A tésztaípar termelésének indexei

(1949. év : 100)

Megnevezés ' 1949 I 1950 ' 1951 ! 1952 ! 1958 ' 1954 ! 1955 I 1956 Ipari nettó termelés indexe ... 100,0 112,2 144,2 162,3 188,1 209,6 269,0 269,0 Vállalati teljes termelés indexe ... 100,0 136,3 176,6 241,2 225,2 280,0 288,3

A két indexsor közötti eltérést két té—

nyező hatása okozza. Az egyik az, hogy a változatlan áron történő számbavételnél a tojásos készítmények mennyisége na—

gyobb súllyal jelentkezik, mint a tojás nélkülié noha munkaigényességük egy- forma. A másik, ezzel ellentétes irányba ható tényező a kiszerelés nagyobb mun—

kaigényessége. A kiszerelés következtében

206,1

ugyanis a termék változatlan ára csak

kismértékben emelkedik, a nettó index——

ben ezzel szemben a kiszerelés nagyobb súllyal jelentkezik.

A sütőipar és a tésztaipar indexeiből az 1954. évi teljesített órák arányával mérlegelve nyerjük az iparág összevont indexsorát.

8. tábla A sűtő- és tésztaipar termelési indexeí

(1949 év : 100)

Megnevezés ! 1949 , 1950 1 1951 ! 1952 1953 ! 1954 . 1955 I 1956 ! 1957

!

Ipari nettó termelés indexe . . . . 100,0 163,7 291,9 603 ,6321509 806,5 886,3 8782 746,8 Vállalati teljes termelés indexe. 100,0 159,3 256,2 452 ,3 ! 6433 842,1 982,7 970,9 8903

:

A dohányipar termelését az egyes ter—

mékek egyenértékszám alapján átszámí-

tott terméksorával mérjük. A termékek az iparág összes termelésének mintegy 96 százalékát tartalmazzák.

Az egyenértékszám alapján számított terméksomkat két ágazatra bontva készí- tettük el: a kiképző és a gyártó ágazatra.

55!

A kiképző ágazatban a termelés index—

sorát a fermentált dohány mennyiségé—

nek változása adja. A gyártó ágazatban a gyártott termékek egyenértékszámait a fajlagos fermentált dohányfelhasználás

alapján számítottuk, ki. A két indexsor

adatait a két ágazat 1954. évi teljesített

óráinak arányában összesítettük iparági

indexszé.

(6)

960 szemre

_ 9. tábla

is — A dohányipar termelésének indexel"

(1949. év : 100)

Megnevezés * 1949 , 1950 ! l951 ; 1952 ! 1953 ; 1954 I 1955 ; 1956 , 1957 Ipari nettó termelés indexe . . . . 100,0 108,2 102,5 124,5 1023 117,4 11693 10455 1753 Vállalati teljes termelés indexe. 100,0 102,4 105,5 125,5 116,4 133,6 118,9 95,2 14—94

Egyenértékszám alapján számított ter- méksor volt a termelési index kiszámítá—

sának alapja a szesziparban is. Az egyen—

értékszámok megállapítása az egyes alap—

vető munkafolyamatok munkaigényessé—

gének megfelelően történt. A megfigye—

lésbe az iparág termelésének több mint 80 százalékát képviselő 6 terméksort vontunk be, ezek munkaigényességének egységéülw a mezőgazdasági nyersszesz

egy abs. hektoliter-jére jutó teljesített

órák számát vettük.

Az egyenértékszámok alapját képező fajlagos munkaráfordítást az 1954—1956.

évi átlagok alapján állapítottuk meg. Er—

re azért volt szükség, mert az egyes évek—

ben a munkaráfordítás arányai erősen ingadoztak.

Az egyenértékszámok számítása során

egy bizonytalansági tényező jelentkezik..

A ,,finomított és víztelenített szesz" ter——

mékcsoport fajlagos munkaidőszükséglete ugyanis magában foglalja mind a finomí—

tás munkaidejét, mind pedig a zárták-

lusban gyártott szesz munkaidőszükségle—

tét. Ezért több éves időszakban az egyen— : értékszám alkalmazása csak akkor he—

lyes, ha a mezőgazdasági nyersszeszből finomított szesz termelésének aránya az * egyes megfigyelt években nem változik

számottevő mértékben. Ennek a feltevés—

nek ellenőrzésére megvizsgáltuk az 1949—- 1957. években a mezőgazdasági nyers- szesz arányát, és ez nagyjából állandó volt. A következő években ugyancsak fi—

gyelemmel fogjuk kisérni ezeket az ará—

nyokat, mert arányeltolódás esetén a módszert finomítani kell.

10. tábla A szeszipar termelési indexeí

(1949. év : 100)

_

Megnevezés 1949 ! 1950 1951 1952 1963 1954 ! 1955 1956 ; 19517

Ipari nettó termelés indexe . . . . 100,0 101,5 130,2 210,2 173,2 2433 2485 195,9 2683 Vállalati teljes termelés indexe. 100,0 * 1'57,3 183,9 223,5 ,248,1 329,7 351,1 296,0 286,5

A két indexsor jelentős mértékben eltér egymástól, az eltérés egyes években az 50 százalékot is eléri. Ennek az az oka,

hogy az egyes termékcsoportok súlya a

különböző indexeken belül egészen el—

lentétes. így például a rum— és a pálinka—

féleségek súlya az új indexben alig fele a

mezőgazdasági nyersszesz súlyának. A

változatlan áras teljes [termelési érték

alapján számított indexben azonban az

árarányok miatt a rum— és pálinkaféle—

ségek súlya csaknem tízszerese a mező-

gazdasági nyersszesznek. Azokban az

években amikor a rum— és pálinkafélesé—

gek termelése jelentős mértékben emel—

kedik, a vállalati teljes termelés indexe nagymértékben eltér a nettó indextől.

! A malomipar nettó termelési indexét a felhasznált nyersanyag mennyiségének alakulása alapján állítottuk össze, ugyanis

a malomipari termékek mennyisége tel-

jes egészében a felhasznált nyersanyag függvénye. A fajlagos anyagfelhasználás

évről évre nem változik jelentős mérték—

ben, mert a malomipar technikai szín—

vonala nagyjából állandónak tekinthető, és a kihozatali százalékot befolyásoló

többi tényező (mint például a gabona mi—

nősége, nedvességtartalma, hektoliter sú- lya, tisztasága stb.) országos méretekben csak igen kismértékben ingadozik. A fel—

használt nyersanyag alakulásán alapuló számítással a malomipar teljes termelési

volumenének 99 százalékát figyeljük meg.

A nyersanyagfelhasználásra vonatkozó országos adatokkal az 1952—1954. évekre vonatkozólag rendelkeztünk. A többi

1949—1956 közötti évre vonatkozó nyers—

anyagfelhasz—nálási adat részben az 1955.

január 1—én, részben pedig az 1956. janu—

(7)

ár 1—én történt szervezeti változások kö—

vetkeztében nem teljeskörű. így az ezek- re az évekre vonatkozó adatokat az orszá—

gos gabonamérleg, a közellátási őrlés és a vámkeresmény adatainak figyelembe vételével számítottuk át a jelenlegi ál—

lami ipar szintjére. Hasonló módszerrel

— és részben becsléssel állapítottuk meg az 1952. évet megelőző évekre vonat—

kozó országos adatokat. Itt a fő probléma az volt, hogy 1949 és 1952 között történt a malmok államosítása, s az ezekre az évekre vonatkozó adatok a mindenkori szervezeti felépítésnek felelnek meg. Az adatok helyesbítését az országos termény—

mérleg alapján végeztük el.

Az összes felhasznált nyersanyag alap—

ján számított index alakulását mutatják az alábbi adatok.

Index: 1949. év : 100

Ha az adatokat 1954. évi bázisra szá—

mítjuk át, akkor a következő indexeket kapjuk.

Index: 1954. év : 100

Az összes nyersanyagfelhasználás alap-

ján számított indexet többféleképpen el—

lenőriztük. Az egyik módszer az volt,

hogy a malomiparban végzett különböző

tevékenységekre (őrlés, darálás, hántolás), valamint a legfontosabb tevékenységen, az őrlésen belül a búza és a rozs őrlésére külön egyenértékszámot állapítottunk meg. Az egyenértékszám egységéül a búza őrlését vettük. A számítás módja az volt, hogy az egyes tevékenységi körökön be—

lül felhasznált nyersanyag mennyiségét a megfelelő egyenértékszámmal korrigál- tuk, és az így nyert adatokat összesítve, számítottuk ki a két különböző indexsort.

105,7 '

ll. tábla A malomipar termelési indexe az összes nuersanyagfelhasználás és az egyenértéksza'mos módszer alapján

(1949. év : 100)

Megnevezés ) 1949 I 1950 I 1951 I 1952 I 1953 ] 1954 ] 1955 I 1956 Összesnyersanyagfelhasználásindexe ... 100,0 105,9 113,8 ! 113,5 111,0 114,2 106,5, 104,3 Egyenértékszámos módszerrel számított

index ... 100,0 113,6 ; 113,0 110,1 112,5 104,6 103,l

A két indexsor nagyjából azonos mene—

tű, nagyobb eltérés csak 1955—ben tapasz—

talható. Tekintettel arra, hogy az összes

nyersanyagfelhasználás számbavétele lé—

nyegesen egyszerűbb, véglegesként ezt a

n'yersanyagfelhasználás

jelen- A malomipar

alapján számított volumenindexe

tős mértékben eltér a változatlan áron

mért Vállalati teljes termelési érték in—

módszert fogadtuk el, deXétől.

12. tábla Termelési indexek a malomiparban

(1949. év ; 100)

Megnevezés ] 1949 [ 1950 ! 1951 ] 1952 I 1953 I 1954 I 1955 ' 1956 Vállalati teljes termelésindexe ... . . . . , 100,0 136,2 176,9 198,5 200,3 2035 168,7 164,8 Ipari nettó termelés indexe ... 100,0 105,9 113,8 113,5 111,0 114,2 106,5 104,3

Az eltérés részben abból adódik, hogy

a változatlan áron mért vállalati teljes termelési érték nem minden évben vo—

natkozik azonos körre, a megfigyelt vál—

lalatok száma 1949 és 1957 között válto—

zott. Ezért célszerű az összehasonlítást 1954. évi bázison is elvégezni.

(8)

szamm' ;" "

962

_ 13.— tábla

A termelés indexet" a malomiparban _ "

(1954. év : 100)

Megnevezés ! 1949 ; 1950 ! 1951 ! 1952 ' 1953 ! 1954,- I 1955 l1956 Vállalati teljes termelés indexe . . . 49,2 67,0- 87,0 97,7 98,6 100,0 82,9 8—1',0L Ipari nettó termelés indexe ... 87,6 92,8 99,7 99,4 97,2 100,0 93,8 * 9134

Az 1953. és az ezt követő években mu- tatkozó eltérés a változatlan árakképzé—

sének módszeréből adódik. Egységesen előirt változatlan ára ugyanis csak a ii—

nomlisztnek, a korpának és a takarmány- lisztnek van. A kenyérliszt árát eseten—

ként állapítják meg, éspedig annak alap—

ján; hogy az egy mázsa gabonaalapra vonatkoztatott árbevételből a finomliszt és a korpa árbevételének levonása után mennyi marad a kenyérlisztre. A kenyér—

liszt ára tehát minden esetben a gabona kiőrlési százalékától függött. Miután pe—

dig a kenyérliszt az összes liszttermelésé

nek mintegy 60—65 százalékátjelenti,§z _ -

egységárak ingadozása jelentősen befolyÉ—_'_

solja a változatlan áras vállalati teljes tennelés alakulását.

Az élelmiszeripar iparágainak döntő

többségénél a nettó termelési index kisebb mértékben emelkedett, mint a változatlan áron mért vállalati teljes termelési érték

indexe. Ez az iparcsoport egészének in—

dexsoránál is jelentkezik.

14. tábla Az élelmiszeripar íparcsoport termelési indexel"

(1949. év ': 100)

Megnevezés ! 1949 ' 1950 ! 1951 ' 1952 I 1953 ! 1954 1 1955 1956 1957 Ipari nettó termelés indexe ... 100,0 123,2 153,8 192,3 225,7 227,8 242,8 2342 257,2 Vállalati teljes termelés indexe. . . 100,0 151,2 180,3 218,8 24l,2 273,4 2943 282,4 296,0

15. tábla Az egyes iparágak súlya az élelmiszeripar

íparcsoporion belül

a kétféle termelési indexben, 1955—ben A vállalati A tagságát teljes terme—

Hegnevezés légi élték

(iparágak) aránya az iparosoport egészéhez viszonyitva

(százalék) Malomipar ... 11,7 17,2 Sübő- és tésztaipar ... 21,9 14,1 Húsipat ... 8,4 24,1 Baromli- és toiásfeldolgozó

ipar ... 3,5 4,1 Tejipar ... 3,7 7,0

anorlpar ... 9,8 5,6

Edeslpar ... 650 5,3

Növényolai- és margarin-

gyártás . . . . ... 2,9 5,6 ,, Konzervipar ... 14,4 4,4 Paprikafeldolgozó ipar . . . . 1,7 0,5 Szeszipar ... 8,4 5,1 Sön'par ... 3,2 1,8 Kávészeripar ... 0,4 O,4 Gyógy—, ásványvlz- és szik-

vízipar ... LO 0,4

Dohányipar ... 6,2 SA

Hűtő- és jéglpar ... 0,5 O,).

VízmüVek .a ... 1,3 0,9 Élelmizzcripar iparosoport — ,

összesen 100,0 100,0

Az eltéréseket nemcsak az egyes ipar-

ági indexek közötti különbségek okozzák,

hanem a súlyozás módja is. Az egyes ipar—

ágak eltérő súllyal jelentkeznek a válto- zatlan áras Vállalati teljes termelési érték

iparcsoportos indexében és az ipari nettó

termelés indexében. A kétféle súlyozás

látható a 15. táblán.

Az ipari nettó termelés

élelmiszeriparban legjobban a malom-

ipar, a sütő— és tésztaipar, valamint a ,konzervipar indexe befolyásolja. Súlyuk az új indexben összesen 48,0 százalék, míg a vállalati teljes termelési értékben arányuk csak mintegy 36 százalék volt.

Mindhárom iparág esetében a nettó ter—

melési index kisebb mértékben emel—

kedik mint a vállalati teljes termel-és

indexe. Ez az iparcsoport összindexében is tapasztalható. Az iparcsoport nettó ter—

melési indexe az egyes években 13—17 százalékkal alacsonyabb, mint a vállalati

indexét az

_, teljes termelés indexe, az utolsó ,me'gfi- gyel—t évben —— 1957-ben 'e- az eltérésm

százalék volt. A súlyozás hatásának meg- __

(9)

SZEMLE

állapítására kiszámítottuk az egyes ipar-

ágak indexsorából az iparcsoport egészé—

re vonatkozó indexet úgy is, hogy a vál—

tozatlan áras vállalati teljes termelés ará—

nyaival súlyoztunk. Ily módon a vállalati teljes termelési érték indexsorához igen közel eső indexsort kaptunk. Ez a körül—

mény is igazolja, hogy az iparcsoport összindexét a súlyozás jelentős mértékben befolyásolja.

Az új termelési index továbbvezetése során általában az eddigi számításoknál kialakult módszereket kívánjuk követni.

Néhány olyan iparágnál, amelyben év közben szezonális ingadozások lehetsé—

Az ágazati kapcsolatok és felhasználhatóságának

1958 áprilisában alkalmunk volt rész-

leteiben tanulmányozni1 azt a munkát,

melyet a norvég Központi Statisztikai Hi—

vatalban már kilenc éve folytatnak abból

a célból, hogy minél használhatóbb táblá—

zatot állítsanak össze az ágazati kapcso-

latok vizsgálatára. Részletes felvilágositá—

sokkal álltak rendelkezésünkre a Hivatal vezetői, elsősorban Petter Jakob Bjerve, a Hivatal igazgatója, Odd Ankmst, a Hi—

vatalon belül működő Gazdaságkutató

Intézet vezetője és Per Sevaldson, az

input-output osztály vezetője.

Az input—output osztály a Központi Statisztikai Hivatal Kutató Intézetének nemzetgazdasági számviteli (national account) részlegéhez tartozik. Az input—

output táblázatokat a nemzetgazdasági számvitel szerves részének tekintik.

Előre kell bocsátani, hogy a továbbiak—

ban ismertetett modellt és módszereket maguk a norvégek nem tartják kiforrott- nak. Az ágazati kapcsolatok vizsgálatára kidolgozott rendszerüket csak kísérleti állapotban levő munkának tekintik annak

ellenére, hogy már kilenc éve foglalkoz—

nak vele.

A norvég Központi Statisztikai Hivatal—

ban tett látogatásunk során a következő

fontosabb kérdéseket tanulmányoztuk:

1. milyen táblákat készitett eddig a norvég Statisztikai Hivatal;

1 1958. április l4—21 között Lukács Oltó, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal főosztályvezeiöie és Kenessey Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal osztályvezetője Norvégia Központi Statisztikai Hiva—

talának meghívására látogatást tett Oslóban. (Szerk.)

963

gesek (például a konzerviparban), az év—

közi indexek számításának módszerét vagy a reprezentáció körének kiterjeszté-

sével, vagy a súlyozás módjának további finomításával fogjuk módosítani. Az éves

termelési indexet azonban ezeknél az

iparágaknál is a már említett módon ki—

vánjuk kiszámítani. Az így kiszámított index és az ezzel párhuzamosanavizsgált vállalati teljes termelési index az élelmi—

szeripar termelésének alakulásáról, vala- mint a termelést befolyásoló tényezők változásáról pontos képet ad.

Nyitrai Ferencné

mérlege összeállításának tapasztalatai Norvégiában

2. melyek a táblák elkészítésének mód—

szerei; L

3. a táblák összeállításánál milyen elvi kérdések merülnek fel;

4. hogyan használják fel a táblákat je—

lenleg, és milyen további lehetőségek van—

nak alkalmazásukra;

5. melyek a táblák összeállításához szükséges statisztikai adatok forrásai.

A felsorolt kérdések természetesen ösz—

szeíüggnek, és így ezeket nem lehet egy- mástól elszigetelten ismertetni, mégis igyekezni fogunk az anyag tárgyalása so—

rán a fenti sorrendet követni. Az utolsó

ponttal kapcsolatban tapasztaltakra jelen dolgozat keretében külön nem térünk ki, mivel egyrészt az ismertetésben a nemzet—

gazdasági számviteli rendszer egyes elvi és összeállítási kérdéseivel is foglalko- zunk, az input-output táblázatok össze—

állítása pedig a nemzetgazdasági szám—

vitel adataira épül, másrészt ez a beszá—

moló keretén kívül esik.

Norvégiában az első input—output táblát az 1948. évre vonatkozóan készítet—

ték el, és ezt a 35 szektorból álló táblát

1952—ben publikálták. A második táblát,

amely az 1950. évre vonatkozik, és már

100 szektorra készült, 1954—ben 33 szektorra összevontan közölték. Az elsődleges koef—

ficienseken kivül, ebből a 33 szektoros

második táblából inverz táblát is készí—

tettek, mégpedig kézi számológépekkel, iterációs módszerrel, 5 iterációval. (Meg-

jegyzendő, hogy az inverz tábla össze-—

állítását 4 fő 3 hét alatt végezte el.)

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A változatlan áron számított teljes termelés nagyobb arányú növekedését az ötvözött hengerelt termékek arányának emelkedése is okozta; ezeknek ára ugyanis

tok takarmányozására felhasználtat) és az állatvásárlást; a nettó területi terme- lést (_a saját növénytermelés redukált termelési értékét) pedig olyképnen, hogy

,,A mezőgazdasági termelés értékben kifejezett mutatószámainak bruttó, illetve nettó jellege" című cikk ugyan általában is foglalkozik a mezőgazdaság

E számítási módszer problémáit korábban is ismertük,4 de ezekre az is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt három év (1955—1957) tapasztalatai szerint az így számított

eredményének nemzetközi összehasonlitását. Az adatok nemzetközi összehason- í lítása egyrészt a termelés fejlődési ütemének, tehát az egyes országok termelési

rint —— a következő: ,,A nettó termelés közelítő mutatója egyenlő a termelői ára—- kon kifejezett teljes termelési érték, valamint a közvetlen anyagköltségek és

ábra adatai szemléltetően mutatják, hogy a vállalati teljes termelési érték árindexszel való korrekciója útján nyert állami ipari index és a közelítő módon

A tervezéskor ugyanis a mezőgazdasági termelés változatlan áron számított értékét a mennyiségek és az árak szorzataként határozzák meg (tehát nem trend vagy