MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK
AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENÉNEK MÉRÉSE
NYITRAI FERENCNÉ
Az ipari termelés volumenének mérése az iparstatisztika egyik alapfeladata.
E mutatószámfajta alapján képzett indexek segítségével elemezzük az ipar hely—
zetét, fejlődését. A termelés volumenmutatói adják a termelékenység dinamikai vizsgálatának alapját is. Indokolt tehát, hogy a volumenméréshez alkalmazott mutatószámok, indexek számításának problémájával a hazai és a nemzetközi irodalomban egyaránt sokan és sokszor foglalkoztak. Ez a problémakör felvető—
dött az Európai Statisztikusok Értekezlete keretében is, elsősorban a nemzet—
közi összehasonlitásokkal kapcsolatban.1 A hazai szakirodalomban elsősorban az ipari termelés különböző fogalmi körének megfelelő mutatószámok kérdésével foglalkoztak, azzal a problémával, vajon a termelés volumenének mérésére bruttó vagy nettó mutatószámot, esetleg mind a kettőt és ezek mellett még közelítő mutatókat is célszerű alkalmazni. Az ezzel kapcsolatos elméleti vizsgálatok, tanulmányok és gyakorlati tapasztalatok alapján jelenleg mind bruttó, mind nettó jellegű termelési indexet számítunk, és rendszeresen publikálunk. A ter—
vezésnél, a tervek teljesítésének vizsgálatánál azonban csaknem kizárólag a bruttó termelési mutatószámokat és az ebből képzett indexeket alkalmazzuk, a KGST-országok közötti nemzetközi összehasonlításoknál is ezek a mutatószá—
mok és indexek kerülnek előtérbe A nettó közelítő indexek alapján végzünk nemzetközi összehasonlításokat a tőkésországokkal, amelyek általában ilyen típusú termelési indexeket publikálnak
Az ipari termelés volumenének mérésével, figyelemmel kísérésével kap—
csolatban az elmúlt 10—15 esztendőben egy problémakör nem kapott jelentő—
ségének megfelelő szerepet, éspedig az indexek súlyozásának kérdése. Mint is- meretes, a hazai gyakorlatban a Vállalati teljes termelési érték alapján képe—' zünk bruttó indexet, ennél az indexnél az értékindexet árindexek segítségével
korrigáljuk. A bruttó indexnél tehát a súlyozáshoz az egyes termékek, termék—
csoportok árait alkalmazzuk A nemzeti jövedelem számítása kapcsán minden évre vonatkozóan indexeket számítunk a nettó termelési értékek alapján is.
Ezeknek az indexeknek súlyozására az egyes termékek, termékcsoportok egyedi nettó termelési értékét alkalmazzuk —— volumenindexről lévén szó —, úgyszin-
tén a megfelelő árindexekkel korrigálunk, tehát lényegében egy időszak Válto—
zatlannak tekintett fajlagos nettó termelési értékarányait alkalmazzuk súly- ként A terméksorok és az egyéb módszerek alapján számított, a statisztikai szakirodalomban nettó közelítő index néven ismert indexnél pedig általában
1 E témáról lásd Nyitrai Ferencné —- dr. Ollé Lajos: Az ipari termelési indexek számítása és nemzetközi összehasonlítása (Statisztikai Szemle. 1964. évi 7. sz. 719—733. old.) című cikkét.
716 ,— mmm Fiam—:N
az élőmunka—ráfordítás arányainak megfelelő súlyozást alkalmazunk. - Általa-
ban az egyes termékek, termékcsoportok fajlagos munkaóra—ráfordításával, az esetek egy kisebb részében pedig a fajlagos berráfordításokkal mérlegelünk
(Egyes iparágakban azonban a nettó közelítő indexnél is iparágon belül a vál— , * lalati teljes termelési indexek alapján számítunk, így ezeknél az iparágaknál, az iparágon belüli súly a termékek egy időszakban változatlannak tekintett
ára?) _, , v , !
A különböző fogalmi körnek megfelelő, tehát különböző tartalmú mutató- számok alapján és az előbbiekben már említett eltero súlyozással képzett inde- xek hosszú idősorai nem elhanyagolható mértékben térnek el egymástól
1. tábla Az állami ipar különböző termelési indexet
(Index: 1949. év :: 100)
A Vállalati . A nettó termelési A nettó közelítő
teljes termelém e érték index
lv érték
alapján számítva
1940 ... 100 , 100 100
1950 ... 132 142 l 28
1951 ... 168 172 164
1952 ... 205 208 200
1953 ... 229 230 220
1954 ... 227 213 213
1955 ... 245 237 227
1956 ... 225 201 206
19.57 ... 250 239 231
1958 ... 282 273 261
1959 ... 314 300 289
1960 ... 353 352 326.
1961 ... 392 392 361
1962 ... 425 , 427 389
1963 ... 455 456 416
1964 ... 495 492 447
1965 ... 519 511 463
i
Az eltelt 16 évben az ipari termelés különböző módon kiszámított volumen- indexel nem haladnak mindig párhuzamosan. Az 1949—1959 közötti 10 évben a nettó termelés értéke alapján és a közelítő módszerek igénybevételével szá—
mított ipari termelési indexek kisebb mértékű termelésnövekedést jeleznek, 'mint a vállalati teljes termelési értéki mutatószámokból számított bruttó ter- melési index. Ezért felmerül az a kérdés, hogy milyen tényezőkből adódik a különböző ipari termelési indexek alakulása közti eltérés. E tényezők közül az egyik legfontosabbat, a mutatószámok tartalmi eltéréseit a Statisztikai Szemle
hasábjain korábban már vizsgálnák.3 E cikkben a súlyozás problémáját három
részre bontva vizsgáljuk:
az indexszámítasnál alkalmazott formula kérdése;
a súlyozáshoz alkalmazott mutatószám tartalma;
. a súlyozás és a súlyok kiválasztásának báziséve.
Cumi—A
?! Bővebben lásd: Az ipar termelési indexe, 1949—1957 (Statisztikai Időszaki Közlemények.
11. köt Központi Statisztikai Hivatal. Budapest 1958 82 old).
! Lásd rumi es 0116: Az ipari termelés indexel (Statisztikai Szemle, 1938. évi 1 sz.H—54.016), valamint Lukács Ottó —— Román Zoltán: Az ipar nettó termelési indexének felülvizsgálata (Statisz- tikai Szemle 1959. evi 5. sz. 475—496. old.) ( cikkét.
AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE 717
AZ IPARI TERMELÉSI INDEX SZÁMITÁSÁNÁL ALKALMAZOTT FORMULA A nemzetközi gyakorlatban 1950 óta az ipari termelési index számításánál általában a Laspeyres formulát alkalmazták, ezt ajánlotta az ENSZ Statisztikai Hivatala is az ,,Index Numbers of Industrial Production"4 című dokumentumá- ban. Már ez a tanulmány is felvetette annak szükségességét, hogy a Laspeyres formula alapján számított indexek alapulvétele esetén célszerű hosszabb idő—
szakonként ellenőrzésül a Paasche formulát is alkalmazni annak kontrollála—
sára, hogy a mérlegelésnél figyelembe vett súlyok arányának változásai milyen mértékben befolyásolják az indexek értékét. Az azóta eltelt időszakban azon—
ban úgy látszott, hogy egyes országokban és különösen az iparilag erősen fej—
lődő országokban az ipari termelés struktúrája viszonylag rövidebb időszak alatt (5—10 éves távon is) elég gyorsan változhat, s ezért ha kizárólag a Las—
peyres képletet alkalmazzák az ipari termelés volumenének mérésére, ez az indexet eléggé számottevően torzíthatja. Ezért az Európai Statisztikusok Érte—
kezletének 1964. évi ülésén azt javasolták a tagországoknak, hogy ideális for—
mulaként az ipari termelés volumenének mérésére a Laspeyres és a Paasche formulák mértani átlagát, tehát a Fisher formulát alkalmazzák a következő képlet szerint:
" 72,
ZGM ZGM
irl
izl[ :
'"
Züw Ewa
'izl izi
A magyar gyakorlatban az ipari termelés bruttó indexét az értékindexszel korrigált módszerrel számítjuk. Az árindex képzésére változó súlyú láncmód—
szert alkalmazunk, éspedig oly módon, hogy az évközi árváltozásokat Paasche, az egyes évek január 1-én bekövetkező árváltozásokat pedig Laspeyres formuli alapján számítjuk, s e kettő szorzata adja az értékindexek deflálásához figye—
lembe vett árindexet. Az árindex képlete tehát:
'I)? 771,
ZÉWMÖ Záű
izl
777,
Züw ZGÉWU)
ízl
—— a bázisév mennyiségi adatait,
9" — a beszámolási év mennyiségi adatait,
— a bázisév átlagárait,
,,BU- 1') —— a beszámolási év január 1—én érvényes árakat,
192 —— a beszámolási évben évközben érvényes átlagos árakat szimbolizálja.
Az ipari termelés nettó közelítő indexénél a Laspeyres formulát alkalmaz—
tuk, éspedig oly módon, hogy a súlyok kiválasztásának és a súlyozásnak bázis—
évét négyévenként változtattuk. Jelenleg az 1962. évi súlyokkal számítjuk az indexet, s szándékunkban áll 1967—től áttérni az 1966. évi súlyok alkalmazá—
'— Statisti'cal Office of the UN. New York. 1950,
7 18 _ NYITRAI FERENM
,.-
sára A négyévenként változó súlyokkaluszámitott indexeket az előző masm— *
kokhoz láncolással illesztettük h0zzá. A magyar gyakorlatban az ipari termelés volumenindexének számításánál a Fisher formulát eddig nem vettük figye—lembe. Ezt részben az az elvi megfontolás indokolta, hogy úgy véltük, általá— ' ban négy éven belül az ipari struktúra eltérése nem annyira számottevő, hogy az index erre érzékenyen rearáljon Nem kis mértékben gyakorlati, technikai
problémák is akadályozták e számítási mód meghonosítását, mivel az egyes
termékek, termékcsoportok fajlagos munkaóra—ráfordításai vagy fajlagos bér—ráfordításai a rendszeres statisztikai adatgyűjtésekből nem állnak rendelke—*
zésre Erre négyévenként külön adatgyűjtéseket rendelünk el, s nem lenne célszerű az ilyen típusú külön beszámoltatások gyakoriságát növelni.
A nettó közelítő index számításánál azonban a Laspeyres típusú index egyik lényeges fogyatékossága miatt bizonyos fajta ,,finomításokat" is szok—A
tunk alkalmazni Ez elsősorban azon iparágaknál szükséges, amelyeknél a ter—%
mékkicserélődés mértéke elég gyakori, s a négyéves szakaszon belül is viszony—
lag nagy a közben gyártásba vett új termékek aránya. Ezekben az iparágakban (e kérdésnél elsősorban a gépipari ágazatokról van szó) minden évben meg—A figyeljük az előző évben belépett új termékek volumenét. Azoknak a termé— * kéknek, termékcsoportoknak megfelelően súlyozott egyedi indexeit, amelyek új termékként az előző évi reprezentációból kimaradtak a következő évben kiegészítésként bevonjuk az indexszámításba. Ezekre a termékekre vonatko—
zóan természetesen nem állnak rendelkezésre bázisévi munkaóra súlyok, ezért az újonnan belépett termékeknél a normál üzemi gyártás megindulását követő 10—12 hónap átlagos munkaóra adatait tekintjük ,,bázisévi" súlyoknak. Ezek——
nél az iparágaknál tehát nemcsak négyévenként alkalmazzuk a láncmódszer—
rel való index-továbbvezetést, hanem szükség szerint gyakrabban, esetleg éven—A ként is Meg kell azonban jegyezni, hogy nemcsak új termékek léphetnek be a négyéves időszak folyamán, hanem meg is szüntethetik egyes termékfajták gyártását, amelyek így automatikusan kimaradnak a reprezentációból. Az in—n dexek alakulására természetesen ezek az esetek is hatást gyakorolnak.
A vállalati teljes termelési értéknél, ahol az előbb említett kombinált ár—
indextípust alkalmazzuk, tulajdonképpen Laspeyres típusú volumenindexet képezünk. Ez az index Változó súlyú, minden évben az előző évi árarányok képezik a súlyozás alapját minthogy láncmódszerrel vezetjük tovább az indexet
A SÚLYOZÁSHOZ ALKALMAZOTT MUTATÓSZÁM TARTALMA
A súlyozáshoz figyelembe vett mutatószám tartalmi eltérései is hatnak
bizonyos mértékben az index nagyságára. Ezt a problémát is vizsgálhatjuk szélesebben vagy — és gyakorlati szempontból ez az egyszerűbb —— szűkebb körben. A szélesebb körű vizsgálat esetén külön figyelembe kellene vennünk
az egyes iparágakon belül a különféle termékek volumenének súlyozására al—
kalmazott mutatószám tartalmát, és külön meg kellene figyelnünk az iparágak volumenindexének összemérlegelésére alkalmazott mutatószám tartalmát. A kevésbé részletes, összevontabb vizsgálatnál szoritkozhatunk csak az utóbbira, tehát tulajdonképpen azt a kérdéscsoportot vehetjük részletesebben szemügyre, hogyan hat az ipar egészének vagy az állami ipar egészének termelési indexére az, hogy az egyes iparágak volumenindexeit milyen mutatószámok alapján súlyozzuk. A kérdés leszűkítése az utóbbi problémakörre azt jelenti, hogy csak egy fázisban vizsgáljuk a súlyozáshoz igénybe vett mutatószámok tartalmát
AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE 719
A szélesebb körű vizsgálatot elvégeztük az 1957—1958. években, amikor a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal első ízben tért át nettó közelítő indexek számítására A Vizsgálatok eredményeképpen alakították ki a különböző iparágakban az
iparág jellegének, a termékek sajátosságainak legjobban megfelelő súlyozási
mutatót. E téren nem törekedtünk teljes egységesítésre. Bár az iparágak több- ségében a munkaóra-ráfordításokat veszik mérlegelési súlyként figyelembe egyes iparágakban ettől eltérő mutatószámokat is alkalmaznak.Annak érdekében, hogy a súlyozásnál alkalmazott mutatószámok tartalmi eltéréseinek az állami ipar összesített indexére gyakorolt hatását érzékeltetni tudjuk, néhány kísérleti számítást végeztünk. Mind a vállalati teljes termelés (árindexszel korrigált) iparágankénti indexeít, mind pedig az úgyszintén ipar—
áganként számított nettó közelítő indexeket súlyoztuk az 1965. évre vonatkozó iparágankénti munkás munkaóra, valamint munkás munkabér adatokkal, és a nettó közelítő indexeket ezen kívül egy — a nettó termelési értéket még job——
ban közelítő — adatfajtával is, az összes kifizetett munkabér és az üzemi ered—
mény együttes összegével. Á mutatószámokat azonosan 1965-re vonatkozóan állapítottuk meg (technikai problémák miatt az összes kifizetett munkabér és üzemi eredmény együttes adatai 1964-re vonatkoznak, ez az egy év azonban a vizsgálatnál nem jelenthet figyelemre méltó eltérést). Az állami ipar egészére vonatkozó ily módon számított indexek a következők.
2. tábla
Az állami ipar termelésének 1965. évi mutatószámokkal súlyozott indexei (Index: 1949. év : 100)
Teljes termelés Nettó közelítő index
az összes Fv a munkás a munkások a munkás a munkások munkabér és az
' munkaórákkal munkabérével munkaórákkal munkabérével uzeml eredmény
, összegével*
súlyozva
1949 .. .. 100 100 100 100 100
1950 .. . . 127 125 127 124 127
1951 . . 161 157 161 156 163
1952 .. . . 196 190 192 187 197
1953 . . . . 217 211 210 205 217
1954 . . . . 212 206 207 202 212
1955 . . . . 227 220 221 214 225
1956 . . . . 206 200 198 193 203
1957 . . . . 228 219 219 211 222
1958 . . . . 259 250 248 240 254
1959 . . . . 287 277 273 263 282
1960 . . . . 325 313 306 294 317
1961 . . . . 359 344 337 322 351
1962 . . . . 387 369 363 346 381
1963 . . . . 412 392 386 367 406
1964 . . . . 447 423 414 393 436
1965 . . . . 467 440 429 1106 454
' 1964. évi súly.
A 2 tábla első két oszlopában az ipari termelés bruttó indexét iparágán—
ként az élőmunka-ráfordítást tükröző mutatószámmal súlyoztuk. E két indexsor között abban az esetben kell eltérésnek lennie, ha az egyes iparágakban telje—
sitett munkás munkaórák arányai eltérnek az iparáganként kifizetett munkás munkabér arányoktól Ez más szóval azt jelenti, hogy e két indexsor között.
720 NYITRAI FERENCNE
csak akkor mutatkozik eltérés, ha az iparágak termelése soránVégzett munkák:
fajlagos bérigénye változik, ami több tényezőből adódhat. Előfordulhat hogy az egyes iparágakon belül a termékösszetétel eltolódik magasabban (vag
csonyabban) kvalifikált munkaigényű, tehát jobban (vagy kevésbé jól) ber :
zett munkák irányába; vagy adódhat abból is, hogy az egyes termékek előállí; "
tásánál alkalmazott technológiák, gyártási módok változtatása adott terméknél 7
termékcsoportnál az idők során nagyobb fajlagos munkabérigénnyel jár (pél— -
dául egyes termékeknél a felületkikészítési eljárásnál nemesebb kikészítési mó—
dokat alkalmaznak, s ez drágább munkaműveletek elvégzését igényli) Abban
az esetben, ha az egyes iparágakon belül a termékösszete'tel a nagyobb fajlagos , * ; bérigényű termékek termelése irányába tolódnék, vagy az iparon belül a vi— , szonylag nagyobb átlagbérű iparágak súlya nagyobb szerephez jutna, akkor az_
azonos éven belül munkabér súlyokkal mérlegelt indexeknek erősebb, inteng— _
zívebb növekedést kellene jelezniök, mint a munkaóra súlyokkal mérlegelték- nek A valóságban —— mint ezt az 1. ábra szemlélteti —— a munkás munkaóra . súlyokkal mérlegelt indexek az elmúlt _16 évben gyorsabb növekedést jeleznek, mint a munkabér adatokkal súlyozottak Az eltérés még a 16 év Viszonylata-ban sem túlzottan jelentős, az utolsó évi tehát az 1965. évi indexnél az elteres-ff, '
27 pont, ami mintegy 6—7 százalékos differenciának felel meg. Ilyen hosszú időszak vizsgálatánál az index 6—7 százalékos eltérése nem különösen jelentős Az eltérés iránya azonban figyelemre méltó, mert azt jelzi, hogy az iparon belul a kevésbé szakképzett munkát igénylő, tehát viszonylag olcsóbb átlagos munka—bérrel dolgozó iparágak kaptak nagyobb szerepet, illetve a termékösszetétel eltolódása a viszonylag alacsonyabb fajlagos bérigényű termékek irányába történt.
o/o 500
400
300
2170
700
D
1. ábra. Az állami ipar termelést indexet 1965. évi adatokkal mérlegelve
(Index: 1949. év : 100)
' - — " IPU/70777!!! ! munká-mt manfaéebáre/ szig/am
_" "" It's/hí [Mu .? munkám! mmlfaáú'ére/su'lyaw Erti/fi ("Win .? myníás maniadnálf/(a/ Jéé/alva
Ne/fí I'm/ex :mvnla'r munkánál/Id sű/yozra
IV:/hí index az is:-zt: mul/háát— p': il u'ízzm/
enn/may ékszeye're/ Sl/Zyma . ., ' _
F l
7.952 7.953 7954 7.955 7.955, 7557 7.758 7559 7.950 7967 7952 7.953 7964 7955
Természetesen ezek az adatok nem elegendők ahhoz, hogy a jelenségek okait egyértelműen feltárjuk, hiszen lehetséges, hogy a fajlagos bérigény csök—
kenése, illetve az arányok előbb említett megváltozása abból adódik, hogy a
fokozott gépesítés több betanított munkát igényel, s ez viszonylag alacsonyabb
fajlagos bérigényt jelent. Más statisztikai vizsgálataink (például a reprezenta—.AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE
721
W
tív munkaügyi megfigyelés adatai5) azonban arra utalnak, ,hogy a gépesítés mértéke nem fokozódott jelentősen az elmúlt évek során, inkább a munkások
bérezési színvonalában bizonyos nivellálódási tendencia érvényesült. Eléggé
számottevő volt —- éppen az átlagbér—ellenőrzés egyik kedvezőtlen kisérő jelen- ségeként —— az alacsonyabb fizetéssel dotált munkások gyakoribb foglalkozta—
tása is.
Az 1. ábra adatai szemléltetően mutatják, hogy a vállalati teljes termelési érték árindexszel való korrekciója útján nyert állami ipari index és a közelítő módon számított nettó index közti eltérést jelentősen csökkenthetjük azáltal, hogy az iparágon belül eltérő módon számított indexeket iparáganként már azonos fajta mutatószámmal súlyozzuk. Ezzel a módszerrel tulajdonképpen a
bruttó indexeket —— korlátozott mértékben ugyan — ,,nettósitottuk", tehát kö—
zelebb hoztuk a nettó terlmelési indexhez. Azonos évi munkás munkaórák szá—
mával súlyozott bruttó és nettó indexek között rövidebb időszakra vonatko-
zóan (például 4—5 évre vonatkozóan) alig van eltérés. A viszonylag hosszabb időszakokat magukban foglaló Vizsgálatok alapján megállapíthatjuk, hogy még a 16 év viszonylatában is alig haladja meg a v,,nettósítotjt'f teljes termelésiindexnek a közelítő módon számított nettó indextől való eltérése a 10 százalé—
kot. Azt ugyan nem mondhatjuk, hogy ez a_lO százalékos differencia elenyésző,
de valamivel kevesebb, mint a jelenleg szokásos módszerrel számolt teljes ter—
melési indexek és nettó közelítő indexek közti különbség (ez ugyanis csaknem 12 százalék).
Még egy érdekes jelenségre kell a figyelmet felhívnunk. Ha a nettó köze—
lítő index súlyozására a munkabér és az üzemi eredmény együttes értékét
alkalmazzuk, az így nyert index értéke nagyobb termelésemelkedést jelez, mint
akár a munkás munkaórákkal, akár a munkás munkabérekkel súlyozott nettó közelítő indexé. A munkabérek és az üzemi eredmények együttes értékével
súlyozott index értéke 1965-ben a munkás_munk_aórákkal, illetve a munkás
munkabérekkel súlyozott bruttó indexek értéke közé esik. Ez azt jelzi, hogy a
nyereséghányad növekvő mértékű volt az iparban, s minthogy a nyereség nem-
csak a termékek bérköltségeitől (élőmunka-ráfodításaitól) függ, hanem az
anyagköltségektől is, annak változásai az indexet közelítik a teljes termelési érték indexéhez.
A SÚLYOZÁS ÉS A SÚLYOK KIVÁLASZTÁSÁNAK BÁZISÉVE
Mint a bevezetőben említettük, jelenleg publikált_indexeink általában lánc—
indexmődszerrel készülnek,_s ezeket csak átszámitjuk bázisindexekké a publi-
káció áttekinthetősége érdekében. Az indexek képzése a bruttó és a nettó köze—
lítő indexnél eltérő. Ezek az indexek tehát az egyes időszakok esetében a bá—
zisul valasztott év súlyarányainak hatását tükrözik. Annak érdekében, hogy szemléltetni tudjuk azt, hogy az iparon belül az ágazati arányok eltolódása, az ipar struktúrájának változása milyen mértékben hat az indexekre, a következő számításokat végeztük el.
Az iparon belül az egyes iparágak'vállalati teljes termelési érték alapján
összeállított volumenindexeit, valamint azok nettó közelítő indexeit különböző
bázisévek azonos típusú mutatószámaival súlyoztuk. Hogy a vizsgálatokat aLásd: Az ipari munkások munkakörülményei és bérhelyzete. Statisztikai Időszaki Köz—
lemények. 82. köt. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1966. 342 old.
4 Statisztikai Szemle
722 NYITRAI FERENCNÉ
mütatószáimok eltérő tartalmakamelyet, az előző. fejezetben elemezfiink, már
ne befolyásolja, a következőkben csak az ipafágankenti munkás munkaóra súlyokkal képzett termelési indexek adatait ismertetjük. (A jobb" áttekinthető-—
[ség érdekében az eredetileg különböző bázison számitott indexek mindegyikét,
átszámítottuk 1949. évi bázisra.) 3 ,W '
. tábl-
A vállalati teljes termelés iparágankénti indexei
különböző bázisévi munkás munkaóra súlyokkal mérlegelve (Index: 1949. év :: 100) -
Az iparágankéntl termelési indexek az
Év 1949. 1954. 1960. ' 1965.
évi munkás munkaórák számával súlyozva
1949 ... 100 160 100 100
1950 ... 131 129 128 127
1951 ... 169 166 163 161
1952 ... 209 204 199 196
1953 ... 236 229 221 217
1954 ... 229 221 216 212
1955 ... 246 237 232 227
1956 ... 225 216 ; 210 206
1957 ... 253 241 234 228
1958 ... 289 275 266 259
1959 ... 324 307 296 287
1960 ... 372 351 337 325
1961 ... 417 391 874 359
1962 ... 459 426 405 387
1963 ... 493 457 434 412
1964 ... 541 498 472 447
1965 ... 571 523 495 467
Vizsgáljuk meg az adatokat grafikus ábrán is.,
2. ábra. Az állami ipar teljes termelési indexe különböző évi munkaórákkal súlyozva
(Index: 1949. év ;: 100)
% wo
WM:
1.949. íw' muhi/vál ::a'ma '*'"— 7954. éw'mankazírái .mi/w
—-'-'- 75601" maniaír'il'vm-
————üűíáűmwún%űsaün
W0————
Mű
IM
TM
AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE
723
Első látásra is szembetűnik az ábrán, hogy az egyes bázisévek súlyarányai' jobban befolyásolják az index nagyságát, mint a korábban Vizsgált tényezők bármelyike. Ismételten fel kívánjuk hívni a figyelmet arra, hogy csak az iparon belül az iparágak eltérő arányainak hatását vizsgáljuk. Valószínűleg nagyobb eltérés mutatkoznék akkor, ha az ipar struktúráját nem az ágazati szerkezet
változása szempontjából, hanem részletesebben, a termékszerkezet alapján
vizsgálnánk, s ennek hatását vetítenénk a termelési indexekre.A bázisév megválasztása tehát a termelési index értékét erősen befolyá—
solja. Ha az 1965. évi struktúra alapján kiszámított index görbéjét összevetjük az 1949. évi ágazati szerkezetnek megfelelően számított indexével, az eltérés 16 éves távon több mint 22 százalék. A magyar ipar fejlődése az államosítások óta kétségkívül együtt járt az ipari szerkezet bizonyos, nem elhanyagolható mértékű változásával. Ezzel egyidejűleg a 1§ év alatt az ipari beruházások eredményeképpen a fajlagos élőmunka—ráfordítások mértéke és aránya is Vál—
tozott az iparon belül az egyes iparágakban. Az ágazati szerkezet változásait közvetlenül jelzik az egyes iparágakban teljesített órák arányai s ennek válto- zásai is. Érdemes ezért külön szemügyre vennünk a súlyarányokat a bázisul kiválasztott években.
4. tábla
Az ipar ágazati szerkezete
(teljesített munkás munkaórák alapján az állami iparban)
1949. 1954. 1960. 1965.
Iparcsoport
évben
Bányászat ...
15,6 14,9 14,2 13,0
Villamosenergia-ipar ... 2,9 2,5 3,2 3,0 Kohászat ...
8,8 8,5 7,5 7,1
Gépek és gépi berendezések gyártása ... 5,9 7,3 6,8 7,0 Közlekedési eszközök gyártása ... 11,7 _ 9,4 9,0 8,8 Villamosipari gépek és készülékek gyártása ... 2,6 2,4 2,8 3,1 Hiradás- és vákuumtechnikai ipar ... 2,1 2,2 3,8 5,0 Műszeripar ...
1,0 2,1 2,4 2,6
Fémtömegcikk—ipar ... 3,8 5,8 4,3 4,1 Építőanyag-ipar ... 6,8 7,2 6,5 5,8
Vegyi- és gumiípar ... 4,3 3,9 5,1 ő,6 Fafeldolgozó ipar ... 2,1 2,4 2,9 3,3 Papiripar ... 1, 2 0, 7 O, 7 0, 8 Nyomdaipar ... 2,2 1,2 1,3 1, 8 Textilipar ... l4,9 11,6 11,3 11, 1 Bőr-, szőrme- és cípőipar ... 1,6 2,1 3,0 3, 1
Textilruházati ipar ... l,1 2,8 3,1 ' 3 O
Élelmiszeripar ... 11,1 11,3 10,0 10 0
Egyéb, kézmű- és házíípar ... O,3 1,7 2,1 2 ,3 Ipar összesen
100,0 100,0 100,0 100,0
A 16 esztendő alatt tehát elég számottevő volt az eltolódás az iparon belül.
Jelentős mértékben csökkent például a közlekedési eszközök gyártása, az építő—
anyag-ipar, a nyomdaipar s a textilipar aránya. Ezzel egyidejűleg egyes gép- ipari ágazatok aránya az iparon belül nagymértékben növekedett, például a műszeriparé, valamint a híradás— és vákuumtechnikai iparé. Természetesen e 16 év alatt a különböző ipari ágazatok munkaigényessége is változott, s ez a
4!!!
724 . NYI'I'RAI FERENCNÉ ' '
változás sem volt az iparon belül arányos. Ez azt jelenti, hogy a munkás mun—- kaórák száma alapján vizsgált ágazati szerkezet alakulását az ipar tényleges termelési szerkezetének alakulásán kívül a munkatermelékenység eltérő mér—
tékű változásai is befolyásolták. Például a műszeriparban, valamint a híradás—
és vákuumtechnikai iparban az átlagot jó_vál meghaladó mértékben nőtt a munka termelékenysége 1949 és 1965 között (több mint négyszeresére, illetve
közel három és félszeresére). E két ágazat munkaigényessége, nelativ munkás munkaóra igénybevétele tehát jobban csökkent, mint más ágazatoké, például
a bányászaté vagy egyes könnyűipari ágazatoké. Ezeknek az ágazatoknak a súlya az iparon belül a munkások teljesitett munkaórái alapján viszonylag kisebb mint például a termelés bármilyen más értéki mutatója alapján. Mint-hogy az iparon belül azok az ágazatok fejlődtek gyorsabban, amelyekben a
munka termelékenysége is gyorsabban növekedett (tehát a munkaigényesség viszonylag nagyobb mértékben csökkent), ezért minél frissebb, újabb munka—óra súlyokkal súlyozzuk az egyes iparágak termelési indexeit, annál kisebb emelkedést mutat az állami ipar egészére vonatkozó index.
Hasonló típusú számításokat végeztünk a nettó közelítő indexre vonatko—
zóan is Az ipar-áganként a szokásos módon számított közelítő indexeket ipar—
ágak között súlyoztuk, az 1949, az 1954., az 1960. és az 1965. évi arányokkal
Egyszerűség kedvéért csak az első, illetve az utolső bázisév munkaóraarányai—
val súlyozott indexeket közöljük.
5. tábla
Az állami ipar nettó termelésének közelítő indexet
: (Index: 1949. év : 100)
A nettó termelés közelítő indexe az
Év 1 949. 1965,
évi munkás munkaórák számával súlyozva
1949 ... 100 100
1950 ... 130 127
1951 ... 168 161
1952 ... . ... 204 192
1953 ... 226 210
1 954 ... 221 207
1955 ... 234 221
1956 ... 213 198
1957 ... 240 219
1958 ... 274 248
1959 ... 306 273
1960 ... 347 306
1961 ... 388 337
1962 ... 426 363
1963 ... 457 386
1964 ... 496 414.
1965 ... 518 429
E két indexsor hasonló módon tér el egymástól, mint azt a bruttó termelési index élőmunka—ráfordítással súlyozott indexsorainál tapasztaltuk. Az eltérés
AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE 725
mértéke 16 éves viszonylatban a nettó közelítő indexnél úgyszintén meghaladja a 20 százalékot.
*
Összefoglalva megállapíthatjuk tehát, hogy az ipar különböző módszerek—
kel számított termelési volumenindexei rendkívül érzékenyen reagálnak a sú—
lyozásra. Kisebb mértékben érvényesül a súlyok eltérő tartalmának hatása.
Közelebb állnak egymáshoz az azonos évre vonatkozó, különböző tartalmú mu—
tatószámok alapján mérlegelt indexek (természetesen abban az esetben, ha ezeknek a mutatószámoknak tartalmi jegyei nem nagyon különbözők), mint az azonos mutatószámtípus különböző évi változataival súlyozott indexsorok. Míg a teljesített órákkal vagy a munkások munkabérével súlyozott indexsorok 4—5 éves időszakon belül közel együtt haladnak, ezt nem mondhatjuk el a külön—
böző bázisévi munkaóra súlyokkal mérlegelt indexekről. Az eltérések az utób- binál 4—5 éves időszakon belül is jelentősebbek, de különösen számottevők hosszú időszak vizsgálata esetén. Ez feltétlenül arra hívja fel a figyelmet, hogy a nettó közelítő indexek számításánál célszerű a súlyokat továbbra is legalább négyévenként változtatni. Abban az esetben azonban, ha az ipar fejlődési üteme meggyorsul, és 4—5 éven (illetve egy ötéves tervidőszakon) belül nagyobb ará—
nyú szerkezeti változások várhatók, akkor célszerű rövidebb időközönként új súlyozásra áttérni és az indexeket láncindexmódszerrel továbbvezetni. Felve—
tődhet emellett egyes időszakokban kísérletképpen a korábban kizárólagosan alkalmazott Laspeyres formula mellett a Fisher formula alkalmazásának szük—
ségessége is, mert ez az időszak eleje és vége közti struktúra— eltérés hatását kiegyenlítheti.
Végül az eltérő tartalmú és bázisévű súlyozás elég nagymértékű hatása a termelési indexre arra is felhívja a figyelmet, hogy az ipari termelés volumen—
indexének jelzőszámát nem értékelhetjük ,,abszolút pontosságú" adatként, ha—
nem csak közelítő mutatóként Minél részletesebb, mélyrehatobb vizsgálat tár—
gyává tesszük a termelés volumenindexét, annál több olyan tényezőt találunk, amely az index értékét pozitív vagy negatív irányban befolyásolhatja, s annál kevésbé lehetünk meggyőződve arról, hogy az ilyen típusú jelzőszámnak vala—
milyen abszolút értelmű megbízhatóságot, pontosságot tulajdoníthatunk. Ezt azért is célszerű megjegyezni, mert egyes szerzők vitatják az ipari termelési indexek publikált idősorainak ,,pontosságát". Kétségtelen hogy az elmúlt 15 évben a termelési volumenindexek számításának finomításával, az alkalmazott módszerek pontosabb megválasztásával, egyes esetekben több részterületre ki—
terjedő kísérleti számításokkal igyekeztünk a termelés volumenét minél meg—
bízhatóbb módszerekkel figyelemmel kísérni A termelési indexek sajátosságai miatt azonban bármilyen módszert alkalmazunk is, az indexek pontossága kor—
látozott. Ha tehát azt mondhatjuk, hogy a magyar állami ipar termelése az el—
múlt 16 esztendőben négy és fél—ötszörösére növekedett, ez közelebb áll a tá—
nyekhez, mintha azt mondanánk, hogy 1949—hez képest a magyar ipar termelése
1965—ben 486 vagy akár 519 százalék volt 16 éves távlatban ugyanis —— és ezt
ismertetett vizsgálataink alátámasztják — a termelés indexét kb. 10—12 száza—lékos hibahatárral lehet csak megállapítani. Rövidebb időszakra vonatkozóan a pontossági követelmények ennél jóval nagyobbak _lehetnek, hosszabb idő- szakra pedig véleményem szerint még ennél is nagyobb fenntartásokkal lehet csak a termelés volumenének alakulását jelezni.
726 , NYI'I'RAI FERENCNE ;
PESIOME
Aarop s censu co Baeemneanuem nanekcos nponvxunn noneepraer nccnenoeaumo 'rpn npoönemn: (popmvnv, ucnonbevemvm npn ucuncnennn unnexca npomumnennoü nponyxunn;
conepmanne noxasarenn, npnnmoro BO ennmanne npu Beeemnaannn ; őasncuue rom,! Bane—
mneannn u orőopa BeCOB.
B cnyuae nnnexca öpmo, oöpaevemoro na ocnone Banosoü npoxmcunu npennpnnmii, npen—
nou'i'euue oöbmuo omaxor ncuucnenmo unnexcoe Tuna Jlacneiipeca, a npn nocrpoemm nnnenca, npnönumaiomerocn x uncmü nponvxunn, noeei'iman cnennanbuan nmepawpa B xauec'me uueanbnoü pexomeuuyer (popmvny (Dnmepa. Hpnmennemuü mm Bseemnaauun noxasarenb, KaK npaenno, OTpamaeT conepmanne SanaT mneoro przxa. ABTOp npn nonemu axcnepumen- Tanbnux pacueme npunonm' CpellHlOlO, segemennym uncnom paöo'mx uacoe paőou'nx nna, coo'reercmenno, sapaőomoü nnaroü paöounx, o'rpacneeux mmexcon Banoeoifi nponvuuun.
Hanem, npuönmxaiomuücn K Ill/XCTOÉ npozwicnuu, aerop Bseemneae'r Tome a'rnmn 113an maamn nouaaareneü, onnaxo, e cnvuae' erore mmexca B Kauecree eecoe on ncnonbever Tarc- ne 14 nemem-ene nyume npnönnmamumii nnneicc uncroü npouvxunn, a nmeano oöumo CVMMV sapaűomoü nnam n uncroü npnöunn npennpnmun. Omocnumecs K Tomnecrsenuomv ronv, Baaemennbxe noxaaarennmn paenmnoro couepmanua cpennne npomumnennue nnnexcu B lö-ne'ruem unanaaone He cnnmxom ommamrcn npvr or npvra, Ha 16 ronv OTKJIOHenue cocraenne'r npnmepno 6 — 7 %.
Basncnbiii ron BseemuBaHnn " oröopa Becoa e cnv'iae Tomuec'reennoro no conepxcanmo noxaaarenn ensueaer B cymecrnennoü nepe őonee anaum'enbnue o'rKnonemm. B encnepn—
MEHTaJleOM nopnnxe orpacneeue annexes: nponvxunn Mb! Baeecnnn nncnom paőounx vancs, sa 1949, 1954, 1960 14 1965 roma, trro noxasano B rpadmxe N: 2. Hanem Beeemunmii Becamn
1949 maa Ha 16 mm! ormeuaer Ha 22% őonee Bacon—iii poc'r, 'ICM e cnvuae Becoe 1965 Nna.
Honaonn mom Ha ocnoeannn nposenennmx nccnenoeannii nemm vcranoevn'b, u'ro annexe OÖ'beMa npommmnennoü nponvxunu BerMa Wecremenen no oruomennm K easemn- Bal-WHO " nsőpannomv e Kauecrse ocaoem onpenenennn BeCOB muy, ne. K öasncnomy muy.
BTO osuauae'r, wo namenennn B orpacnesoii c'rpym'ype npommmneunocm B anaumenbnoü nepe BHHHIOT Ha annexe npomnmnennoi'x nponvnunn. Hoeromy uenecooöpasnum Kamu—ca Ha- pmw c npnmenmoummcn norma—um noacemecmo B Benrepcmü npaic'mxe nnnexcamn Tuna .Hacneiápeca— npnmenm'b Tarom n (popmvnv (Dmuepa, name 14 B TOM cnyuae, ecnn neem Base- museum! mmexcoa namenmorcn no ncreuenmo 4—5-ne-mnx HepHOILOB.
SKCHCPHMEHTaHbele HCCHEIIOBaHl/lil noxasanu TRIGKB 14 To, HTO HHAEKC Oó'beMa HpOMHHI—
HBHHOÉ nponvxuun MO)KHO OHEHHTB TOJILKO B KaK npnönnmenuuü uoxasa'renb. TO'IHDCTB HHAEKCOB I'lpOMbllIUlEl—IHOÚ IlpOllYKllPWl HBJIHETCH orpanuuennoü, BEJllfll-IPIHH HHÁEKCK BO MHOFOM 3aBI/ICWI' OT npnmeunemoro meTona pacrie'roe. Crenenb TO'lHOCTH nnnexca B OTHOHIEHPIl/l
cpanumenbno KOpOTKPlX nepnonon, — oöwmo 4—5 ne'r, —- anaumenbno őoneme, nen B paa- pese 10—15—ne'mnx nepi—101103.
SUMMARY
The article deals with three problems connected with the weighting of indices of production: With the formula applied in computing the index of industrial production; with the content of the indicator used in weighting and with the base year of weighting and of the selection of weights.
; In case of the gross index, established on basis of the gross production, the ' indices of Laspeyres are computed for the most part, while when establishing the approximative index of the net production, recent literature suggests to use the formula of Fisher. The index used for weighting reflects usually the content of the live labour inputs. On basis of: computations ot' a tentative character the article reviews the average of the index by branches of the gross production, weighted with the number of working hours accomplished and with the wages of workers.
In a similar way the article illustnates also the net approximaftive index weigihted with these two types of indices, in this case_ however, an index approximating the net production value better is used as weight, i. e._ the aggregated amount of the total wages and of. the business results Considering a period ont 16 years the indus-
trial average indices relating to the same yearr and weighted with indices of a
different content do not differ greatly; the difference amounts to about 6—70/0 in the 16th year.
AZ IPARI TERMELÉS VOLUMENE ' 727
In case of. indices of weighting of the same extent, the base year of weighting and of the selection of weights leads to much greater differences. Experimentally, the indices of the production by branches were weighted with the number of working hours accomplished in 1949, 1954, 1960 ami 1965. asillustrated in Figure 2. In the 161211 year the index weighted with the weights of 1949 shows an increase 220/0
higher than that of 1965.
To sum up, it can be stated on basis of the studies that the volume index of. the industrial production is highly responsive to the year of weighting and of the selection of weights, i. e. to the base year. In other the changes in the pattern of industry influence considerably the index of industrial production. For this very reason it may be expedient to use the formula of Fisher beside the index of Laspeyres (which has been applied almost exclusively in the Hungarian practice so far), even if the weight of the indices will be changed by 4—5 year periods.
The experimental studies have also shown that the volume index of industrial production can be evaluated as an approximative index only. The accuracy of the indices of industrial production is limited, the value of the index depends greatly on the method of computation applied. For shorter period — in general for 4—5 years —— the degree of accuracy of the index is higher than for 10—15 year periods.