2. szám
988—
1926mesének azonban a magyar malmokra szük—
sége van, sőt a román és jugoszlav gabona—
felesleg sem fogja elkerülni a budapesti mal- mokat, ha szomszédainkkal az áldatlan ellen- séges viszonyok megszűnnek. Magyarország gazdasági eletere nagyfontosságú lesz, s már nincs messze, hogy kereskedelmi szerződések biztosítsak malomiparunk részére a régi te- rületek gabonaterméset, mert azt a szomszé- dos államok érdeke is szükségessé teszi.
Kívánatos volna ezért, ha a magyar ma—
lomipar mai helyzetéről teljes és pontos képet adó részletes nialomstatisztika állana rendel-
KERESKEDELEM És KÖZLEKEDÉS
kezésre, mely nemcsak a kereskedelmi őrlést végző s azokhoz hasonló nagyobb malmokra terjedne ki, hanem az összes malmokról részletes tájékozást nyujtana, miként azt a 20 év előtti malomstatisztika tette. De szük- séges volnaily statisztikai felvétel az altalanos villamosítasi tervek érdekében is, mert az országos villamoshálózat megépitésénél a malmokkal kapcsolatos áramfejlesztőtelepek—
nek fontos szerepük kell hogy leyen sazok részletes statisztikai felvétele energiagazda—
sági politikánk nem halasztható feladata.
Farkasfalvi Sándor dr.
III-IllIll-Ill-Ill-CIII-ll-llllllllIll-I'llill.-illl_lIll-llllllllllllllllllIll-.ll-IlllllllIll-lllllllllllillllllllII.-lI-IIIIIIII
Magyarország 1925. évi külkereskedelmi mérlege.
Balance du commerce exte'rieur de la Hongrie pour 1.925.
Résume'. Par rapport auac années précé—
dentes, le mouoement du commerce esetérieur de la Hongrie fut bien f'arorable en 1.925.
L'amélioration de la balance du commerce extérieur était due, en premier lieu, a llac- croissement tres considérable de lleacportation des produits agricoles; mais la production industrielle, gui couvrait de plus en plus les be- soins intérieurs, y a contribue' aussi. Cepen—
dant, par suite de la erise e'conomigue af—
fectant presgue toute l'Europe, augmentant la concurrence étrangere, et en raison de l'accroissement des frais de production, l'ex- portation des produits industriels baissa pour la plupart des articles. Toutefois, comme Fimportation de divers articles industriels de moindre importance augmentait et gue celle de certaines matieres premiéres slaccrüt con- sidérablement depuis 1924, l'importation se développait dune fagon satisfaisante. Cette derniere cireonstance prouve également gue, malgré le marasme économigue général, plu- sieurs branches de la production industrielle se développaient en 1925.
Abstraction faite de Findustrie des meuá bles, la production industrielle n'eut pas de telles diflicultés gue le commerce; c'étaient les entreprises commerciales gui augmenterent le plus le nombre des faillites et des concor- dats judiciaires.
Par suite de la crise du commerce et du licenciement dlempl0yés effectue', pour faire des economies, par l7Etat et les di/flérentes entreprises, le nombre des chőmeurs instruits grandit. Mais, malgre' guelgues symptőmes de
crise, la consommation allait en augmentant et le pouooir dachat de nombreuses catégo- ries de population grandissait; aussi, consi- dérant la saine organisation économigue de la Hongrie et les traités de commerce con- clus et a conclure encore peut-on espe'rer gu'a- nec l'accroissement du trafic, la situation des entreprises commerciales s*ame'liorera.
Des données de 1925. ainsi gue de celles des anne'es antérieures, il ressort gu*en 1925 la production agricole augmenta considéra- blement. Les chif/res de la page 91 les- guels font connailre les provisions expor- tables —— mettent en lumiére les grands progres' gue la production agricole de Hongrie a faits en un temps relativement bien court.
En Hongrie, pendant les sicc dernieres anne'es, le nombre-indice des importations monta de 100 a 177, et celui des exporta- tions, de 100a 426. Par rapport a 1924, l'accroissement a été de 50/0 pour les impor- tations, et de 220/0, pour les exportations.
Augmentant peu par rapport a 1.924, les importations arrizerent, pour ainsi dire, a un point de repes; et cest naturel, car, a
cause de la suppression des restrictions dlim—
portation, l'accroissement en avait été, en 1924, de 660/0, par rapport a 1.923. Les don—
nées les plus caracte'ristigues —— et lesguelles font espe'rer gue la balance du commerce extérieur deoiendra active au cours des an-
nées a oenir — sont celles, gui montrent comment la proportion des importations non couoertes par des emportations, décroissait dianne'e en année. D,apres ces données, la
1926
——89—
2. szám.partie non couverte de llimportation était de 60'6'0/0 en 1920, de 512 en 192]. de 388 en 1922, de 211 en 1923, de 182 en 1924 et de 5'4 en 1925.
La valeur des importations ayant monte', en 1925, a 739 7 millions de cou- ronnes- or contre 7028 en 104, et celle des exportations, a 700 I contre 575'0 en 1924, la balance du commerce exíe'ri'eur s*est solde'e par un passz] de 396 míl- lions de couronnes—or, contre 127'8 en 1924; donc le passif a diminue', en 1925
aussi, considérablement.
En ce gui concerne l'exportation, maloré une ccrtaine elimination de llexportation ole f'arines amene'e par les hauts prix de farines oles six premiers mois de 1925. la valeur des farines erportées augrnenta, (le sorte gue celles-ci, gui constituent le poste le plus im- portant de l'exportation hongroise, perdirent tres peu de leur importance. 78012, oles farines exportées furent achete'es par la Tchéco- Slo- vaguie et l Autriche et le reste, par la Pologne, lAllemagne lltalie et la Roumanie. Leac- portation du mais, de la graisse, oles ani- maui' de trait et olc boucherie, des viandes fraiches et préparées, des volailles et oles pro—
duits ele volaille, siaccrút considérablement.
Par contre, l'exportation du sucre oliminua (surtout pendant les deux derniers mois de 1925). Cello des machines et des appareils électrigues décrut aussi guelgue peu, ce gui etait clű, presgue exclusivernent, aua' oli/ji—
culte's ole placer des lampes électrigues it in—
candescence a letranger. La Hongrie exporta des wagons re'parés surtout au Royaume S.
0. S. ainsi gulen Roumanie et en Bulgarie;
la valeur en olépassait de beaucoup celle ole llexportation de ce _oenre de 1924. Par contre, la valeur oles articles en fer exportés était peu supérieure a celle de 1924.
Ouant a l'importation, en 1924, les articles textiles représenterent, avec les matie—
res premiéres, 590/0 (leila valeur totale oles marchandises importées, contre %% en 1925 ; réellement, cela ne signifiait guére de dé- croissement, parce gue le traflc auornentait.
Mais on voit une re'elle degression si lon ne consiclere gue les étoffes, car la valeur des étoffes ele coton importées — 890 millions ole couronnes-or —— représentait 120/0 de celle ole toutes les importations, contre 98'9 mil- lions, et 14%, en 1924; et il en e'tait de meine de l'importation oles étoffes de laine.
,Tandis gue llimportation des fils ele coton iminua, la guantite' oles fils de laine impor- , és; ,s'accrut, mais la guantité seulement et
non pas la valeur, car en 1925, on importa principalement oles [ils de drap de moznolre valeur. Aurc matieres premieres nécessaires a l'inolustrie textile, l'irnportation de la laine décrút également; par contre, celle olu coton et du jute bruts augmenta fortement. L'importa- tion oles bois, provenant surtout Roumanie et de Tchéco—Slovaguie, ne présentait pas de changement. Bien gue la guantite' des char- bons importés se fut accrue, la valeur en eliminua guelgue peu a cause de la baisse des price mondiauoc de charbon. En/in, tandis gue l'imporlation de machines et ollouvrages en fer diminuait, celle de papier s'accroissait fortement.
(Pour les données ole'taille'es suivant les pays et les principaux articles, voir pages
95—97).
Külkereskedelmi forgalmunk az 1925 év—
ben az eloző' évekhez képest igen kedvezően alakult A mérleg kedvező feilődése ezúttal is elsősorban a mezőgazdasági termelésből származó export nagymértékű növekedésének volt köszönhető, hozzajarult azonban némileg
a fejlődő ipari termelésünk is a beltöldi szükségletek fokozódó kielégítésével keres—
kedelmi mérlegünk javulásához. Az ipari ex- port néhány cikket nem tekintve, a jóformán egész Európára kiterjedő gazdasagi pangas folytán is élesedő külföldi verseny hatása alatt, amihez hozzájárult még a termelési költségek növekedése is, ellanyhult. A kész ipari gyártmányok közül a textilárúk, vala- mint a gépek behozatala némileg visszaesett.
A behozatal azért mégis kielégítően fejlödött, egyrészt, mert a legkülönfélébb kisebb jelen- _ tőséggel bíró iparcikkekből némileg növeke- dett a behozatal, másrészt mert különösen néhany ipari nyersanyagból jóval többet vá- sárolt Magyarország a külföldről 1925-ben, mint 1994-ben.
A külkereskedelmi forgalom adatai sze- rint növekvő nyersanyagbehozatalból arra lehet következtetni, hogy az ipari termelés helyzete 1925-ben viszonylag jóval kedvezőbb volt, mint az elsősorban készarőkat forga- lombahozó kereskedelemé. A folyton szapo—
rodó csődök és kényszeregyességek számát is elsősorban a kereskedelmi vállalatok növelik s csak elvétve akad egy-egy csődbe kerülő, illetve kényszeregyességet kérő ipari vallalat.
A valságtünetéknek elsősorban a kereskede- lemre szorítkozó koncentrálódása természetes következménye annak az összezsufolődasnak, ami a mai Magyarország viszonylag kis terü- letén a szellemi munkasok tekintetében be-
következett. Ezek közül a szellemi munkások!
B*
2. szám.
közül már az inflációs évek alatt számosan léptek a kereskedői pályára, maid az állami és magánvállalatok létszámcsökkentési törek- vései is szaporították az Önálló üzleteket ala- pítók és a különféle közvetítésekkel foglal- kozók számát, úgy hogy rendkívül megnöve- kedett a kereskedők létszáma. A pénz érté- kének állandósulásával a viszonylag még min—
dig magas hitelkamatteher mellett megszünt a tőkének a különben is inkabb csökkenő értékü árúba való elhelyezése és ennek kap—
csan az ország mai gazdasági helyzetének megfelelőbb mederbe terelődött a kereske- delmi vállalatokra eső forgalom. A csökkenő forgalom természetesen nem bírja eltartani a kereskedők viszonylagr rendkívül nagy szá- mát s mind gyakrabban előforduló fizetés- képtelenségek folytán némi bizonytalanság mutatkozik a hitelezés terén is, ami bizonyos válságtijneteket eredményezett. Még kell azon- ban itt említeni, hogy a hivatalos adatok ál- talában a fogyasztás emelkedéséről számol- nak be, a szélesebb néprétegek számos ka—
tegóriájának nő a fizetésképessége. Elfogytak az infláció ideje alatt .felhalmozott készletek s a még várható nehézségek dacára, figye—
lemmel az ország egészséges gazdasági szer- vezetére és a már megkötött és a még ezután megkötendő kereskedelmi szerződésekre, most már legalább is az egészséges vállalatoknál lehet bizonyos lassú javulást remélni.
Az ipari termelésről az 1925. évről két—
ségtelenül megbízható adatok még nem áll- nak rendelkezésre, mégis megállapítható, hogy az általában kielégítően fejlődött. A vas— és acélgyártás, valamint a gépgyártás az alkal- mazott üzemredukálás és a létszámapasztás dacára a munkaerő fokozottabb kihasználása folytán mennyiségileg aligha termelt keve- sebbet, mint az előző évben.Atermelés értéke azonban az anyag és munkabérek, valaminta gyártott új cikkek árának emelkedése folytán legalább 20—250/0—kal emelkedett. A vas- és fémipar körébe tartozó cikkek közül, mint azt a nyersfémek behozatalának nagymértékű emelkedése is igazolja, különös fejlődést mu—
tatnak a különféle nem nemes témek fel- használásával előállított cikkek. Ez az emel- kedés részben arra vezethető vissza, hogy a háború alatt ,,pótanyagok"-ból készült alkat- részeket, kábeleket, vasdróthuzalokat, stb.
mindinkább a megfelelő fémekkel helyettesi—
tik. viszont fémekből oly iparcikkek (szerel- vények, permetezők, mozsarak, edények stb.) is készülnek már az országban, amelyeket
azelőtt Magyarország csak a külföldön vásá—
rolt. A vas- és gépiparnak az elektrifikálás
_so—
1926terjedése is mind több és több munkaalkalo mat nyujtott. A bőrgyártás terén a helyzet az előző évhez képest lényegesebben nem változott, bár néhány kisebb üzem az 1925.
évben szünetelt. Az Ausztriából származó kisebb cipőbehozatal arra enged következtetni, hogy a konjunktúra hanyatlása a cipőiparban in—
kább a külföldi behozatalt, mint a belföldi termelést érintette. Ruggyamagyárainknál a létszámapasztás dacára a helyzet elég ked—
vező s az 1924. évhez képest több termelés várható. A textilipari termelés 1924. évi emelkedése 1925-ben is folytatódik. Lénye—
ges új alapítások ugyan már nem helyeztet—
tek üzembe 1925. évben, sőt egyik-másik kisebb üzem fizetési nehézségekkel is küzdött, a nagyobb üzemek azonban jóformán az egész év folyamán berendezésük teljes kihasználása mellett dolgoztak. Különösebb fejlődés mu—
tatkozik a fonalak gyártásánál, amit a kül—' kereskedelmi forgalom adataiból a nyers pa- mut és jutabehozatal növekedése is igazol.
Valamennyi iparág között a faárúgyártás mu- tatja a legszomorúbb képet. A 30—400/0—os munkáslétszám-csökkentés általános, de elő- fordul 60—800/o—os is. Valamikor viragzo bútoriparunk beszüntette gépüzemét, rendelé- seit kézimunkával végzi, raktárra nem termel, A vegyészeti és a nyomdaiparban az 1924, évhez képest fejlődés mutatkozik. A nyomda—
iparban egyrészt a külföldi papirosárak drá—
gulása és a nagyobb pnpirosbehozatal, más—
részt a könyvkiadás nagyobb lendülete és különösen a lapok nagyobb terjedelme követ- keztében a termelés értékénél 25—350/0-054 emelkedéssel is lehet számolni.
A mezőgazdasági termelés 1925. évben igen kedvező eredménnyel járt. Kedvező volt;
a termés úgy a gabonaneműeknél, mint a kapasnövényeknél.A termelés adataiból, ha—
nemcsak az 1925-ös kedvező évet, hanem a korábbi éveket is figyelembe vesszük, a termelés emelkedése kétségtelenül meg- állapítható. Az adatok ugyanis a magyar
mezőgazdasági termelésnek az 1919 és 1920.
évi mélypontról való lassú, de elég egyen- letes fölemelkedését és a termelés belter—
jességének növekedésétigazolják s reményt nyujtanak arra, hogy az ország gazdaközön—
ségének további kitartó munkássága rövidebb időn belül, nemcsak mint az 1925-i kedvező évben, de általánosságban is eléri, sőt túl is.
haladja az ország világháború előtti termés- átlagait. A többtermelést mindenesetre elő- mozdította a világpiaci árak érvényesülése, a pénz értékének állandósulása, a mezőgazda- sági hitel igénybevételének lehetővététele,
1926 _91._ 2. szám.
W
Exportúlható készlet néhány mezőgazdasági termékből.
Provisions ewportables de guelgues produits agrt'coles.
Exponalhntó keszlet H—i, im- _ _
; § porlszűksó le! (—) —— Proví- Kivitel 1935 futtasd—152; %vgígrgík?
:, § § síons gfánfgifáájzgbesoin augusztustól portables
A cikk megnevezése ;: §— ? decemberig _ ,, ,925, e.
vo N E ; t' : - é ' kés 1 !-
Désignation des produits §; 1920-ban 1925-ben (aug-; 43533 ;"; ki Tig—if átlaga-3333
§ § En 1920 En aaz?! 1925 cembre 195 piéces ;sgízzeiífg
Kenyér-magvak —— Grairrs de cé-
réales panihables . (1 — 184. 725 —§— 10,012.014 4,206.465 5,805.549 58'0
Árpa — Orge (; 3.160 4— 485.100 397.564 87.536 181)
Tengeri —— Mais . . (; —§— 4.594 4— 4,248.380 1,140.710 3,107.67O 73'1
Vágó- és igásállatok —— Animaum _
_ de boucherie et de trait . drb 4- 72.503 J;— 298300 158862 139438 46'7
Cukor —— Sucre —— 78.308 4— 1,200.000 496.030 703.970 58?
a ;
sőt véleményem szerint a fokozódó adóteher is, mely sok esetben jó kényszereszközévé vált a többtermelésnek.
Magyarország a mezőgazdasági termelés tekinteteben aránylag rövid idő alatt hosszú utat tett meg a fejlődés útján. Ennek szem—
léltetése érdekében összeállítottam, hogy né- hány mezőgazdaságból származó termékből mennyi volt 1925 augusztus hó elején az
exportálható készlet s mi volt 1920- ban al.
importszükséglet illetve exportálható készlet.
Az oldal élén közölt adatok túlnyomórészben csak mint minősített becslések kezelhetők min—
denesetre azonban bírnak némi érdekességgel.
A fent közölt adatok a helyzet lényeges változását mutatják. Míg 1920-ban a kifosztott ország még a főterményeiből is behozatalra szorult, addig 1925/1926—ban mar a termel- vények tekintélyes feleslegével rendelkezik.
Felmerülnek már a termények elhelyezésének nehézségei is. Ervényesülnek az 1925. évi különösen jó európai termés hatásai. Figye- lembe kell azonban venni, hogy az általánosan jó európai termés dacára ezután már erősebb mértékben csökkennek a behozatalra szoruló államoknak a sajat termésükből származó kész- letei. A kenyérmagvak exportja altalaban meg—
felel a jótermésű évek forgalmi adatainak.
* Az árpakészletek már túlnyomó részben atlep- ték az országhatárokat. Igen kicsinynek latszik a tengeriből külföldre szállított rész, itt azon- ban figyelembe kell venni, hogy a készletek becslése az előző évek alapján történt s a most folyó gazdasági évben a tengerikészlet ezúttal már fokozottabb mértékben hagyja el zsír alakjában az orszagot. Kielégítően alakul a,;vágó és igásállatexport is s egyedül a cbkorexportnál mutatkozuk az általános cukor-
krizis hatása
A külkereskedelmi forgalomnak az egyes évek szerint részletezett főeredményei a követ- kezők :
A külkereskedelmi forgalom főeredményei.
Principauac résultats du mouveme—nl du commerce
exte'rieur.
h — . , hu t I - '.
'Zím'l Kmtel Dianát? ;? 2381 5321
Impor- Expor— Excédent Jinn—_—
,, tatíons tations d'ímport. növekedése indexf
.g —————————— szamokban - Accrozs-
, § millió aranykorona semegfdífefoxfns'
íz) **: enmz'llliorlsdecourormes-or %mlw
1920 417-3 164-3 253-0 ll 100 100
1921 5207 2539 2668 §; 125 155
1922 5394 3301 209'3 § 129 201
1923 4230 338'1 84'9 E 101 206
1924 7028 5750 127 8 ' 168 350
1925
7397 7001 396 177 426
Az itt közölt adatok is kétségtelenül bizo—
nyitjak a belföldi termelés fokozódó növeke- dését és a kivitelnek a behozatalt erősen túlszárnyaló fejlődését.
Az 1925. évben, mint az előbb közölt ada—
tokból kitünik, külkereskedelmi mérlegünk 396 millió aranykorona passzivummal zárult az 1924. év 127'8 millió aranykoronányi passzi- vumával szemben.
Ha a forgalom fejlődésére jellemző index—
számokat vizsgaljuk, akkor azt látjuk, hogy a behozatal az annak idején alkalmazott korla- tozó intézkedések folytán az 1923. évben egy ízben még vissza is esett, a kivitel ellenben évről-évre emelkedve több mint megnégysze—
reződött. A növekedés az 1924 évhez képest a behozatalnal 5, a kivitelnél 22 0/0 ot tett.
A behozatalnak az 1924. évhez képest kis—
mértékű növekedése, illetve bizonyos nyugvó- ponthoz való elérkezése természetes tünet, ha
21 * számi) *
figyelembe vesszük azt, hogy a növekedés 1924 ben a forgalom fel szabadításaval kap- csolatban jelentkező árúéhség által támooatva
GBo/(ros volt. A legjobban jellemző s a közeli
években esetleg aktív kereskedelmi mérlegre is reményt nyujto számokat azonban azok az adatok mutatnak, mely ek azt szemléltetik hogy évről evre miként sökken a kivitellel nem fedeZett behozatal aránya. Ezek szerint ugyanis a behozatal fedezetlen része volt 19ZÖO- ban60 61921 ben 512 1922- ben 38 8 19 23— ban 211 1924- ben 182 és végül 1925 ben 54
százalék. —
A forgalomnak fel- illetve negyedévenkint s az utolsó évnegyednek havonkint is részle—
tezett adatait a következő összeállítás szem- lélteti:
Az 1925. évi forgalom időszakok szerint.
Mouvemenl de 1925 selon les épognes de l'anne'e
; "§ 3733?
0 D :: __),
ER "§ Egri-§
m$ __; sux-DvR—e
' N s cu ; Éo'G'Neié
1925.ev rom ÉÖSSJSÉ
te s— .z enasggt
Anne'e 1925 90 H M Ha n'" t
t
millió aranykorona en mzllíons de cow. or
a) Tényleges forgalom —— Mouvement de fait :
Elsö félévben — Dans
les sin: premiere mois . 332'3 272'5 — 59'8 Harmadik negyedben —
Dans le 3e trimestre . 194'6 201'9 %— 7'3 Októberben — En octobre 760 772 —t— 12 Novemberben —En nov. 713 795 —l— 82 Decemberben —— En déc. 656 690 4- 35 Negyedik negyedben —
Dans le 48 trimestre 2128 2257 4— 12'9
Egész évben — Dans
toute l'année 739'7 700'1 * 39'6 b, Atl. havi forg. — Monvement mensuel moyen Elsö félévben —— Dans
les sm: premiers mois . 55'4 45'4 — 10'0 Harmadik negyedben _
Dans le 38 trimeslre . 649 673 4— 24 Negyedik negyedben —
Dans le 48 trimestre 70'9 75'2 4— 43
Egész évben — Dans
toute l'anue'e . 61'6 58'3 —- 3'3
' !
Ha figyelembe vesszük, hogy az 1923.
évben az átlagos havi behozatal még csak 352, 1924-ben pedig 586 volt, az 1925. évi
616 millió aranykoronával szemben s az atla-
gos kivitel az 1923. évi 28'2 millió aranyko—
ronáról, 1924-ben 47'9-re, majd 583 millió aranykoronára emelkedett, akkor kétségtelen,
t—,92' ——
1926— hogy az ország a forgalom élénkülése szem- pontjából is rendkivül nagy valtozason ment át. Ha továbbá figyelemmel vagyunk arra, hogy Magyarország kereskedelmi mérlegének
*1925— ben az első félév végén még közel 60
millió aranykoronát kitevő passzivitása az év végéig 20 milliónyi javulást tudott elérni akkor a felmerülő újabb és újabb nehézségek dacara is indokoltnak kell tekintenünk azt a bizalmat, amit gazdasagi erőinkkel szemben a kíilföl,d valamint a belföld vezető körei táplálnak. .
A külkereskedelmi forgalomban szereplő legfontosabb árúk sorrendjében az előző évek—
hez képest a kivitelnél valamivel lény egeséb—
bek a változások mint a behozatalnal.
A kivitelben az 1925. év első felében tar—
tósan magas gabona- és lisztarak következté- ben a lisztkivitel*niennyiségének némi vissza- esése dacára növekedett a kivitt liszt értéke úgyhogy kivitelünknek ez a legfontosabb tétele alig veszített valamit jelentőségéből.
Nagymértékben emelkedett a tengeri vágó- és igásallat, zsír, friss és elkészített hús, vala—
mint a baromi és baromfitermékek kivitele.
Csökkent különösen az 1925. év utolsó két hónapjában a eukorkivitel és az 1924. évi rendkivül nagyméretű kivitelhez képest a babkívitel is. Az ipari kivitelnél némi vissza—
esés mutatkozik a villamos gépek és készü—
lékeknél. Az itt mutatkozó visszaesés azonban jóformán kizárólag csak az izzólámpák kül- földi elhelyezési nehézségeivel hozható kap—
csolatba. Túlny omórészben javított vasúti ko- csikat jóval és vasárúkat pedig valamivel nagyobb értékkel szállítottunk a külföldre mint 1924-ben.
A behozatalban a textíliák a nyersanyagok- kal együtt 1924-ben a behozatal összértékének 390/0-at, 1925-ben pedig 350/o-át, tehát kisebb
részét képezték, mint az előző évben. A vissza- esés még valamivel nagyobb, ha csak a szö- veteket vizsgaljuk. A behozott pamutszövetek értéke ugyanis 890 millió aranykoronával az egész import értékének 12 százalékát tette a mult évi 98'9 millió aranykoronával és 14 százalékkal szemben. Ugyanezt a folyamatot tapasztaljuk a gyapjt'lszövet-importban is, ami a mult évhez képest viszonylag még a pamut—
szövetimportnál is nagyobb mértékben vissza—
esett. Az összehasonlításnál Hgyelembe kell azonban venni azt, hogy az 1925. évi pamut—
szövetbehozatalból 24.550 métermázsa 17'2 millió aranykorona értékkel kikészítési forga—
lomban behozott árú volt, amelyből festés, szinnyomás után 7100 métermázsa 7'1 millió aranykorona értékkel újból kültöldre tovább-
, Likeriilt mint liszt 1926
szállittatott. Az 1925. évi szövetimport mérle- gelésénél nem szabad megfeledkezni azonban arról, hogy különösen a mult év utolsó ne—
gyedében a belföldi kereskedelem, az infláció alatti árúéhségnek további megmaradása re- ményében, igen nagy készleteket halmozott fel. A textilipari félgyartmányok importjaban visszaesett a pamutfonálbehozatal. A gyapjú- fonalaknál a mennyiség emelkedése ellenére a behozatal értéke feltűnően csökkent. Ennek az a magyarázata, hogy míg 1924-ben a be—
hozatal kétharmad része fésűs- és egyharmad része posztótonál volt, addig 1925- ben a for- galomnak csak valamivel több mint egynegyede volt a sokkal értékesebb fésűsfonál. Örven- detes, hogy a textilipari nyersanyagoknál csak a gyapjúimport csökkent, a nyerspamut és nyersjutabehozatalnál azonban jelentékeny a fellendülés.
A nyers- és megmunkált fa ezúttal is meg—
tartotta a behozatalban a második helyet.
Az import mennyisége 2 millió métermázsá- val csökkent ugyan, de ez nem betolyásdta az értéket, amely 1924-ben 710, 1925-ben pedig 730 millió aranykorona volt Az érték növekedése itt azzal magyarázható hogy a behozott tűzita csökkent leginkabb, míg a nagyobb értékkel bíró gömbfa és talpta emel- kedett, A szénnel'a mennyiség némi emel- kedése mellett az értékben mutatkozó Vissza- ese's a szénárak világpiaci ellanyhulására vezethető vissza.
Bőriparnnk szempontjából nem tekinthető kedvező tíinetnek, hogy az 1924. évi rend—
kívül magas nyersbőrimporthoz képest 13.000
métermázsával kevesebbet hoztunklbe és 5000 métermázsával többet vittiink ki, viszont ked—
vező a kikészített bőr— és a eipészárúk be- hozatalának visszaesése.
A papiros és papirosárúknál az ngész cso—
port mennyiségében mutatkozó mintegy 100 ezer métermázsányi emelkedést is meghaladta a behozott nyomda- és ujságpapir mennyi- ségének emelkedése, a finomabb papirosárúk importja tehát hanyatlott.
A jó termés tolytan az év második felé—
ben jóformán teljesen megszűnt a kíőrlésre érkező búza behozatala. Ez természetes is, mert malomiparnnk ezidőszerint már nehéz harcokat vív azért, hogy az 1925. évi termés minél nagyobb részét exportálhassa liszt alak- jában. Itt említhető meg, hogy az 1925. év- ben az exportált kenyértermékek mennyiségé—
ből 450/O hagyta el az országot liszt alakjában, az 1911/1913. évek átlagában pedig 500/0 a magyar gabonából kül—
földre. Megjegyzendő, hogy az 1925. év első
_93__ 2. szám.
felében még jóval kedvezőbb volt az arány, mint a második félévben. amidőn a kenyér—
terményexportnak csak 37"/,,-át tette a liszt.
A lisztexport viszonylagos csökkenése ugyan a termés betakarítását követő hónapokban természetes jelensége gazdasági életünknek, meg lehet azonban jegyezni, hogy az arány—
számok a világháború előtt e tekintetben vala- mivel kedvezőbbek voltak.
A déligyümölcsök importja lényegesen emelkedett. aminek egyedüli magyarázata,
hogy az 1924. év első felében a déligyümölos ,
még behozatali tilalom alatt állott. Az ásvány—olajimport az 1924. évi 932 ezer métermázsá- ról 779 ezer métermázsara csökkent ugyan, azonban a lengyel szerződés életbelépte után az év utolsó hónapjaiban rendkívül megélén- kült. Említésreméltó végül, hogy az ország rizssziikségletének közel háromnegyed része hántol'atlanul érkezett és azt rizshántolásra berendezett malmaink dolgoztak fel.
A magyar külkereskedelmi forgalomnak fontosabb árúk szerint részletezett adatait a
96. és 97. oldalon közölt táblázat tartalmazza.
A táblázatban közölt adatok szerint is szembetűnő a baromfi és baromtitermékek exportjának növekedése. Ez az export a mai Magyarországon tekintettel a földbirtokreformra, mely több százezer kisembert juttatott ház- helyliez és kisebb földbirtokhoz, különösjelen—
tóséggel és jövővel is bír. A baromfi és
baromfitermékek exportja van ugyanis hivatva a földbirtokreform folytán átmenetileg min- denesetre és valószínűleg a későbbi években is viszonylag valamivel csökkenő gabonater- melésben mutatkozó hiány pótlására. Ezért összefoglalva is közöljük az alábbiakban ennek a kisemberek munkásságát dícsérő exportnak több évi fejlődését igazoló adatokat.
Kivitel — Exportation millió aranykorona en millions de cou—
Az árú megnevezése ronnes-or Désignation des produits : ;: :: :
$§ 3323 3§ 332
NN coN *MN hoy—4
CV (N 0) 01
a § a s a s ez s
l
Leölt és élő baromű —— j 4'1 10'6 20'3 26'4
Volaille merte et oivante
Toll —- Plumes . . . . 7'8 5'1 137 138 Tojás —— Oeufs . . . 63 41 9.1 200 Libamáj és libazsir — Foie
et graisse doie . . . —— 04 10 06 Baromfi és baromfitermé-
kek összesen _ Volail- les et produits de vo-
laille ensemble
182
202 44'1 59'8
2. szám. _94— 1926 Mint a részletes adatok mutatják a baromfi-
kivitel négy év alatt több mint hatszorosára emelkedett. Ugrásszerűen növekedett 1925-ben a toiáskivitel.
Érdekes megvilágításba helyezhetjük kül- kereskedelmi forgalmunkat, ha az utolsó két év forgalmát gazdasági ágak és azokon belül nyersanyagok, félgyártmányok és gyártmányok szerint részletezzük. (L. a 98. o. közölt táblát.) Az 1924. évhez képest a behozatalnál, lényegesebb változás csak annyiban mutat- kozik, hogy a nyersanyagok behozatala emel- kedett elsösorban a félgyártmányok és kisebb részben a gyártmányok rovására. Ha azon- ban nem vesszük itt figyelembe az őrlemé—
nyeket és a cnkoripar gyártmányait, amelyek kisebb jelentőséggel bíró behozatalánál hatá- rozott a visszaesés, akkor a tulajdonképrni gyártmányoknál némi emelkedés is mutatko- zik. A kivitelnél már sokkal lényegesebb el- tolódások mutatkoznak, mert a gyártmányok exportja, mely értékben ugyancsak 5 millió aranykoronával csökkent a cukor-kivitel nagy- mértékű visszaesése és a mezőgazdasági ter- mékek kivitelének fellendülése folytán viszony- lag már 19U/0-os hanyatlást mutat. Tényleges hanyatlás azonban csak a cukorinar termé- keinél mutatkozik, mert úgy az őrlemények, mint az egyéb tnlajdonképeni ipari termelés—
ből származó export értéke emelkedett.
A külkereskedelmi forgalomról eddig közölt adatok összetoglaltan taglalják a tulajdon—
képeni forgalmat, a kikészítés és javítási íorgalommal. Nem érdektelenek azonban az 1925. évi forgalomnak forgalomneniek sze- rinti megoszlásáról szóló alábbi adatok,
1925. év — Année 1925.
s a :: 7"—
o _o ig ÉA
, "s: : ii.: st
Megnevezes 453 E gx §
, . . N § Ta § S a; 533
Deszgnatzon § § t;- § 2—5 %%
CD _ -l-4 o: §" a
ce § M ki ma'" * *
* millió ;.ranykorb—ria'
en millions deguromzes-or
Teljes forgalom _ Trafic
total. . . . 739"? 700'1_ — 39'6 Ebböl — Dont:
Tulajdonképeni forgalom
—— Commerce spéciccl . 689 5 615'5* — 740 Kikészitési forgalom ——
Trafíc de perfectiomw-
ment. . . . . 48'1 70'3 —-l— 22'2 J avítási forgalom —— Tra—
fic de répamtions . ,
2'1 14'3 —l— 12'2
Az itt közölt adatok szerintakereskedelmi mérlegben a kikészítési és javítási forgalom az 1925. évben 34'4 millió aranykoronányi
aktivumot jelent. — Itt említhető meg az elő—
jegyzési raktárak forgalmának a mérlege is.
Az előjegyzési raktárakba utalt amik ér—
téke 189 millió aranykorona az onnét
ismét külföldre tovább szállitottaké pedig9'8 millió aranykorona volt. A különbözet 9'1
millió aranykoronát tenne, ezt aszámotazon—
- ban nem tekinthetjük akülönbözet szempont—
jából irányadónak, mert az előjegyzési rak- tárakból külföldre továbbszállitott árúk rend—
szerint drágábban adatnak újból külföldre el, mint ahogy azok a behozatalnál számbevétet- tek. Ha a beutalásnál elfogadott értékelés szerint vesszük számba a külföldre történt továbbítás esetében is a forgalmat, akkor a kivitel az előjegyzési raktárakból 98 millió helyett csak 9'2 millió aranykorona, vagyis a különbözet 97 millió aranykorona. Az elő- jegyzési raktárakból a belföldi szükséglet céljaira a' szabadforgalomba került 4"? milló aranykorona értékű árú, mely a tulajdon—
képeni forgalom (Commerce special) adatai között szerepel. Az előjegyzési (transitó) rak—
tárakba valo beutalásokból tehát 24 80/0 volt 1925—ben tényleges behozatal és 49'30/0 át- vitel. Ez az átvitel természetesen nem szere—
pel a magyar behozatali és kiviteliforgalom- ban, hanem csak oly kimutatásokban, ame—
lyek a közvetlen átvitel mellett a megtört átvitelt is kimutatják.
Az egyes országokkal való forgalmunk adatai azt igazolják, hogy az ország keres.- kedelmének sikerült az 1925 ben is fokozni a közvetlen nemzetközi kapcsolatokat a nyu- gati, távolabb fekvő államokkal. Változás az előző évvel szemben a Németországgal való forgalomnak, mindkét viszonylatban jelent- kező emelkedése. Az országok szerinti forga- lom 1924. és 1925. évi alakulását a követ- kező 95. oldalon közölt táblázat tartalmazza.
Külkereskede'mi mérlegünk az 1925. évben csak Ausztriával és az Sz. H. Sz. állammal szemben volt aktív. Ezeknél az államoknál azonban az aktivitás igen jelentékenyen nö—
vekedett az 1924. évhez képest. A mérleg a megelőző évhez képest lényeges javulást mutat, bár még mindig passziv, különösen Lengyel—
országgal, de a forgalom szempontjábóljófor—
mán Ausztriával egyenlő jelentőséggel bíró Cseh-Szloxákiával szemben is. Meg kell azon-
ban említeni, hogy Lengyelországnak az 1925.
év első felében eladott lisztszállítmányoknál a magyar malomipart a zloty áresése folytán elég érzékeny károsodás érte.
A behozatal fontosabb árúi közül 1925-ben
pamutszövetbehozatalunknak 45'20/0—a esett Cseh-Szlovákiára, 27'30/0-a Ausztriára, 13'80/0-a1926
__95__
2. szám.Magyarország külkereskedelmi forgalmának megoszlása országok szerint az 1924. és l925. évben.
Répartition du commerce eacle'rieur de la Hongrie suivcmt les pays en 1924 et 1925.
Behozatal — Importations Kivitel —— Exportations l
$ h 'li
1924 [ 1925 1924 I 1925 v'f it'viiáli ((*—Li
_ töbo.et
Származási, illetőleg rendelte— ; § § s § § s § ; § § ; 323355,"
tési országok *? § § § ? : § § "$ : § § § : § § (—-) ou_des ex-
Pays de provencmce, respective % § '? ; §?) ? § És G; ; f ": § ; voltam?; (;", ment de destination § § ; S : ?, § § $ : § § % § : § § * § : mum—lm"?
ggá gs s§§ ás: s§€ És: 53; án koronában
geg $$$ geg §; geg 5?" nem És Enmíllíonsde
[ !
Ausztria — Autriche . . 163'0 23'19 1669 2257 209'6 36'45 234'7 33'52 4—46'6 —l—678 Cseh Szlovákia — Tcheco-Slov.176'8 25'16 1836 2482 1383 2406 1688 2411 —— 38'5 —— 14' 8 Románia ——- Roumam'e . . 550 7 83 60'0 812 303 528 281 401 —24'7 —31'9 Sz. H. Sz. allam— Royaume S. 0. S. 28'3 4'03 24'9 3'36 33'5 5'82 54'7 7'81 %— 5'2 4-29'8 Németország ——- Allemagne 88-1 12" 53 1111 1502 454 790 694 9'92 ——42*7 —4.1'7
Svájc —— Suisse . . . 26'5 3'77 254 343 11'6 202 15'6 224 ——149 — 98
Olaszország — Italic . 29'5 4'19 33'8 4'57 34'8 605 280 4'00 4— 53 — 58 Franciaország —— France . . . 113 161 131 177 22 038 38 0'54 — 9'1 —- 9'3 Hollandia — Pays--Bas . . 8'0 1'14 10'9 1'48 3'9 0'67 1'0 0'14 —— 4'1 — 99 Nagy— Britannia — Grande Bretagne 153 218 2315 3'19 9'4 164 8 8 1'25 — 5'9 —— 14'8 Lengyelország — Pologne 38'9 5'53 365 493 14'9 268 332 475 —-24'O —— 3'3
Bulgária —— Bulgarie . . l) ') 7'4 1'00 1) 1) 7'3 1'04 ') — 0'1
Eszak- Am. Egy. -Áll. —Etats- Um's
dAmerigue . . 17'7 2'53 17'6 238 30 0 53 2'0 0'28 — 14'7 — 156
Egyéb országok —— Autres pays . 444 631 ! 24'9 3'36 ] 381 662 ! 44'7 6'39H — 6'3 , 4- l9'8
Összesen — Total . . % 7028 10000 739-7 100-00 575-0 100-00 700-1 menni.—1278 ——39'6
!
1) Nincs külön kimutatva. —— Non indigue' spécialement.
Sváicra és 5'20/0—a Néllletországra. A többi nyugati és keleti államok. Vágő- és igásal- megoszlott Olaszország, Franciaország és
Nagy-Britannia között. Megjegyzendő, hogy Ausztria részesedése a pamutszövetimportnál az előző évhez képest visszaesett, míg a Cseh—Szlovákiából származó behozatal az ál- talános csökkenés dacára az előző évi keret3k között mozgott. A gyapl'l'lsz ivetílllportban 'AusztriaálU öo/n—kknl Cseh- Szlovákia28' 90/0--kal Németország 11 80/()kal és Nagy-Britannia 10"/0kal részesedett. A papiros és papiros—
árúk behO/atal'lban Ausztria vezet 66'40/0-kal.
Az üveg és üvegárúk bellozatalálllk pedig 72 1"/0 aszárln lzik Cseh Szlovákiából. Agépek, késvülékek és elektrotechnikai cikkekből, va—
lamint a kátrányfestékekből való behozatal—
ban szükségletüllk tl'llnyomórészét Németor- szág szállítja. Az előbbiből ugyanis német eretletű 43'60/0, az utóbbiból pedig 78'10/0.
Asványolajszükségletünket elsősorban Romá- nia, majd Oroszország és Lengyelország fedezi.
A legfontosabb kiviteli cikkünkből a liszt—
ből 1925-ben 44'20/0-0t helyeztünk el Cseh—
_Szlovákiában, lllajl 32 80/() —ot Ausztriában, 18'04/(,—ot Lengyelországban 1 "Zo/(fot Német- orSzágban. Kisebb aranyban részesedtek még Olaszország, Románia és jóformán az összes
latkivitell'ink legnagyobb része, 61'40/0 esett Ausztriára, melV lltán 16'80/0, illetve 5'20/0—kal következtek Cseh—Szlovákia és Németország.
Tojásfeleslegünknek az Összkivitel 49'50/0-át Némeországba szállítottak, azonban Ausztria részesedése is 40'00/0-kal igen tekintélyes.
Ugyanígy a tollkivitelben is a legnagyobb rész esik Németországra, 71'5"/O. Azipari kivi- telből elég számottevő még 1925—ben 's az izzólámpakivitelnél az elhelyezésnél mutat ozó hanyatlás dacára Németország részesedése.
Ausztriával való forgalmunkban a behoza—
talnál a legfontosabb árúk értékszerinti sor- rendben a pamutszövetek, gyapjúszövetek, a pamutfonal és cérna, kikészített bőr, papiros, gyapjúfonál, kötöttárúk pamutból, selyem- szövetek és cipők. Az Ausztriába irányuló kivitelünknél pedig a liszt, vágóállatok, búza, rozs, húsfélék, baromfi, tojás, tengeri, árpa. ——
A Cseh-Szlovákiával való forgalom nem mutat ugyan igen nagy eltérést, de azért már jelent—
kezik egy árnyalatnyi különbség. A cseh- szlovák viszonylatban ugyanis a szövetek és fonalak mellett a fa, szén, üveg, gépek, por—
cellánedény. A kivitelnél pedig a liszt, ten—
geri, búza, állatok, rozs, gyapjú, olajosmagvak, dohány, stb. Németországgal való forgalom leg-
2— szám. —96—
1926 Magyarország külkereskedelmi forgalma a legfontosabb árúk szerint 1923-tól 1925-ig.
Commerce emtérieu'r de la Hongrie suivant les principales marchandises de 1923 a 1925.
§ ' ! Mennyiség métermazsak- Érték ez er A behozatali össz—
w: _ bow " , ! , -
§ A legfontosabb árúk, illetőleg §; ha", (1333? "a Y aranykoronakban Élek 750262???
' - _ . , , ' 17 u a e e
z arúesoportok megnevezese áá guautite' en guintauw en Valew en milliers la valam, Male des
! Désignation des prinezpales j Én pieces ou eu paires cou'ronnes-or importations
Eg marchandises et principaux 'Ha?) en ' mi ez en en en en en
%% WWW de mammdlses i §§ 1923 1924 1925 1923 1924 1925 1923 1924 1925
a: [ —,,—,, , E (_ é v e k b e n években években
A) B e h o z a t a l * §
A) Importations i
1 Pamatszövet ——- Tissus de coton (1 73627! 119048 104338 483430 988856 890159 1143 14'07'12'03 ,
2 Nyers- és megmunkált fa — í ; -
Bois brut et ouwe . . ,, 20739468 24239751 22244328 504190 710461 720846 1192 1011 975 3 Gyapjúszövet _ Tis-Sus de lame ,, 24667 43126 510528 259340 625571 488894 613 890 661 4 Szén —— Charbon . . ,, 8389308 11335690 11927110 371980 49233'8 46375'2 879 7007 627
5 Pamutfonal és —cérna — Fils de l l _
cofon et fils retors . . ,, 51977J 71945 58033 223550 337293 291909 528 480; 395 ,
6 Gépek és készülékek — Maehi— l ;
, nes et appareils . . ., 161670 195398 142691 143760 319154 29004'8 3'40 4'54 392
7 Papiros és papirosárúk — Pa- _ l ]
pier et articles de pnpier . . ,, 359391 376280 480144 16093'0 16677'5 24777'9 380 231") 335 — 8 Nyers fémek — Métauw bruts 92925y 90660 133926 14545'0 124788 18124"? 344 178 245 9 Vasárúk — Ouvrages en fer . ,, 143685 132427 115368 97030 85897 158705 229 122 2'15 10 Kikészitett bör — Cuirs . . ,, 17399 21616 12353 150800 230678 14657'6 3'57 328 198
11 Gyapjúfonal _ Fils de laine . , 7391 19935 25880 37299 192414 136225 088 274 1'84
12 Ásványolaj — Huiles minérales ,, 834798, 932349 779152Hl'7375'0 13444'0 13139 1l 411 191 178 13 Nyers pamut —— Coton brut . ,, 311165 29602 52061 73130 7704'0 12640'9 1'73 1'10 171
14 Kötött árúk pamutból — Artic- ' 3
les tricotés de cutou . . ,, 2701 4700 3376 38380 8203'4 10078'5 091 117 1'36 ; 15 Nyers dohány — Tabacs bruts ,, 12771 21432 20876 25130 96905 100121 0'59 1'38 1'35
16 üveg és üvegarúk —— Verve et '
verreries . . . )) 107425 127324 156510 574201 6251'7 9787'9 136 089] 1'32 17 Nyers bőr — Peaux brutes . ,, 20828 48733 35411 6034'0 9748'6 9301'3 1'43 1'39 126
18 Selyem és felselyemszövet —
Tissus de soie et (le mi-soie 917 1949 1153 4618'0 9031'3 8909'3 1'09 129 120 19 Nyers kávé!) — Café vert!) ,, 12124 19664 26697 223330 237700 849551 0'53 0'54 1'15 20 Nyers juta. — Jute brut ,, 44445 66602 79166 2561'0 40549 75512 061 058 1'02
21 Cukor —— Sucre . . . ,, 8184 7871 1483 3060 3600 524 007 005 001
22 Disznózsir —— Saindoua: . . . ,, 56234 32946 12 7755'0 51600 20 1'83 0'73 0'00 Egyéb arak ll . . . píéc.drb 163432 327589 752098
pár __ _ . . . . . .
Autres- marchandises í . . . pal-,, 849599 1049220 1979651 2480759 24 81 28 16 33 54
* . . . (; 6439393 7196222 8326337
d h
_ _ ] pféc. 163432; 327589 752098] 1
Osszesen " Total J 17125; — ' —— 849599 '422985'0 702806'0 7396601 100'00 100'00 100'00 (1 37632354 45135320 44756933 ]
') Az 1923. évben a pörköltkávé forgalma is bennfoglaltatik. — Pourlanne'e 1923 y compris le mou—
veme'nt du café torrifie'.
fontosabb tételeiabehozatalban a gépek, gyapjú- szövetek, nyersfémek, vasarúk, pamutszövetek, kötöttarúk és a só, a kivitelben tojas, toll, gyapjú, baromfi, vágóállatok és a húsfélék.
A magyar ipari export elsősorban a Balkán felé irányul egyébként igen megoszlik akülön—
fele államok között.
Összegezve az elmondottakat a mai Magyar- ország gazdasági helyzete a külkereskede—
' lemről es az ipari és mezőgazdasági terme-
lésről szóló adatok szerint kedvező fejlődést mutat. A mezőgazdaságban a konszolidáció fokozódása, a munkáskez hiányának meg—
szűnte, a kipusztult állatállomány pó lása, a mérsékelt keretekben igénybevehető hitel mín—
denesetre lényegesen előmozdította a termelő- munkát. A válságos tünetek dacára is fejlöd—
tek az ipari termelés egyes ágai s a kül- kereskedelmi mérleg is oly kedvező irányban valtozott, hogyha figyelembe vesszük a jövőre
r
