Nemzetközi külkereskedelmi forgalom

4. szam. — 278 — 1932

usw azaz: ———

l ' §Abalrgmfxtenyésztés kerébe val kisebb mértékben érvényesült, mint a mező—

Az összes 23222"; (330135tfáaekűfrpiifif'lfíű gazdaság egyéb termékeivel szemben.

Terület, g g máágÉÉÉeíílré rtOtJÉSkeÉ 1011 " A baromfinak és a baromfitermékeknek kivi-r év azegész " telunkben elfoglalt helyzetét azonban azok a vi- kivitel értéke összesen ggg; 3255—es;— szonyszámok mutatják be legélénkebben, amelyek sági azt tüntetik fel, hogy a baromfitenyésztés termé- 1 o o 0 p e n g 6 b e n kig'ileíálíííéáűk kei hogyan részesednek egész kivitelünkből, ille-

Magyargrsa tőleg mezőgazdasági exportunkból. Ezek szerint

, *t .. t,_ , . .

'eiisfilél? 2,205.731 1,12G.698 ')98217 87 4-5 Ézembe" a legumls? békeevíeh mm," ,a bmnfm

Ma ar r es a baromfitermekek egyuttvéve ertek szerint

mgytegnif' egész kivitelünkben mindössze 4'5%-kal, mezőgaz-

tlefől 1 s ( dasági exportunkban pedig csak 8'7%-ka1 szere—

1332 32333 [; 43332 : ?? peltek, 1931—ben az ide tartozó termékek és cikkek

1925 848:028 3)489176 68:163 13.9 8.0 értéke az egész exporte'rtéknek 13'3%-át, a mező—

1926 876_672 3)578_270 87.332 151 100 gazdasagi kivitelnek pedig nem kevesebb, mint 236

133; gggggg ;)ígággg 38.33 18; 110 %—át tette. Vagyis az érték szempontjából az utolsó

. ) . . 317' 98 , " , . . .. . ;-

1929 1,038.54O 3)603.830 81.579 135 79 (,sztendoben "egesz Ifrvrtelunlenek' mintegy hetedn, 1930, 911366 ;)529_135 83.599 158 9.2 szet, a mezogazdasag Icet foaganak, nevezetesen a 91931 557121 820.787 75.566 236 13-3 növénytermelésnek és az állattenyésztés-nek körébe

t t , t , , . . . . ,

1) Nem volt megállapítható, _ 2) A libazsír ép ar ozo ermekek es Clkkek kivitelt forgalmanak

téke nélkül. --— 3) L. a Magyar Statisztikai Közlemé- nyek, új sorozat 75. kötetében az 1104—1105., a 77.

kötetben a 854——855., a 78. kötetben a 905—906., a 80. kötetben a 449—450. és a 81. kötetben a 447—

448, lapot. -— 4) Előzetes adatok.

dalom utolsó békeévi eredményét. Ezután néhány éven át az exportban kisebb hullámzás követke- zett mennyiségileg és az érték szempontjából is.

1930—ban a külföldön eladott baromfi és baromfi- termékek mennyisége jóval nagyobb volt, mint az addigi maximumot képviselő 1927. évi export ered—

ménye; 1931-ben a mennyiség még tovább emel- kedett, az idetartozó cikkeknél bekövetkezett ár- csökkenések folytán az exportérték viszont vissza- esett. De míg a mezőgazdaság és állattenyésztés körébe tartozó egyéb termékek és cikkek kivite- lének értékénél a hanyatlás 1930-ról 1931-re 39'4

%—ot tett, addig a baromfi és a baromfitermékek kiviteli értékének visszaesése ugyanakkor csak 9'6

%—os volt. A külföld elzárkózása ugyanis a barom- fitenyésztés körébe tartozó cikkekkel szemben jó-

l'!.ll!-l-l-l..-unull-Ill-ull-u'llu-lll-lunil"I-Il.-IlII.-IllIll-CIII!-Ill-Ill.-nl-ll-anl-ll-llul.

pedig közel egynegyed részét a baromfitenyésztés szolgáltatta.

A baromfiexportnak ezt a szinte egészen kivé—

termelési ág kivitelének emelkedése, hanem majd-—

nem kizárólag az egész kivitelnek összezsugoro—

dása idézte elő.

A baromfi és a baromfitermékek exportja ez—

ideig elég eredményesen küzdött meg azokkal a nehézségekkel, amelyek kivitelünket a mostani igen szűk határok közé szorították vissza. Éppen ezért kívánatos lenne, hogy az állattenyésztésnek ez az ága nagy áldozatokkal kivívott és hosszabb időn át tartott pozícióját a kivitelben a mindin—

kább erősbödő nagy nemzetközi versenyben is megtarthassa, illetőleg a lehetőséghez képest még, tovább erősítse. Erre azonban csak akkor számít—

hatunk, a kivitelre dolgozó termelés eddigi kül- földi piacainak megtartásában, illetőleg új piacok

felkutatásában nem marad magára, hanem ebben

a vonatkozásban megfelelő irányításban és támo—

gatásban részesül. Sz. 2. dr.

e KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS e

"I-Illlllllílllll-'II'll-'IIIIllllllll-llllIII-Ill.lllllllllllIIIIIÚIIIIIIIII.!!!llllllllllilllll

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.

Le commerce international.

A világ külkereskedelme —— amióta statiszti—

kai'lag megfigyelhetjük —— a világháború éveitől el—

tekintve, sohasem mutatott olyan nagyarányú visz—

szaesést, mint aminő 1930-ban 5 még inkább 1931- ben bekövetkezett.

A világkereskedelem mintegy 99%-át felölelő

számítások szerint az 1929-ben 386 milliárd pengő értéket képviselő forgalom már 1930—ban 312 mil- liárdra csökkent, 1931—ben pedig 224 milliárd pen—

gőre olvadt le. ;

Indexszámokban a világkereskedelem érték- adatai a következők:

' A KüLKERESKEDELEM VISSZAESÉSE.

Re'gressm du cum/neme ex/e'f/éun es Ill/áfz/pengá'

' BEVITEL

Mam/aham

nni!

Nagy—Bn'fa/Wa

..

O". .. .o

, .

ÁmerMa/tízzyw .o.

Némemrszay

Frans/áarsza'g

ű/aszafszág

[se/r-Sz/ayák/a

.-—— —-*—_

, _——o._

Magyaro/szag _

1928 1930 1931

_A VILÁGFORGALOM ÖSSZÉRTÉKE.

Va/eur fara/e du caínmerce wand/ál.

1929

m/Ú'ard de penyáé 3 5

K I V ITEL . fxpaffaf/ans.

O... .,.O

,

Efafs—l/nás .o.

C .

.

. .

..

. .

őn—Bre/agne

A//emagne

/fa//'E

o-—— -- __

75/78'60—5/[71/522/79 Hang/727

__*—_ '

__—

1928 1930 1931 ,

A VILÁGFORGALOM ÖSSZÉRTÉKE

az 79 73. én áfa/f a/apJá/i.

Va/ewfa/a/f da [DM/neme wand/ál dápfés [es ,af/Jr Jag/g.

1929

19132100.

'913 1928 1929 1930 1931

150

50

O

R.H.d.Sh

1913 1928 1929 1931

4. szám. —— 280 -—— 1932

Nemzetközi külkereskedelmi forgalom.

Bevitel —— Importation Kivitel —— Empartation

0 r s z á % 1928 ! 1929 1 1930 I 1931 1928 ) 1929 ) 1930 a 1931

1, 0 0 0. 0 0 O P e 11 g 6 — p e 'n y 0" 3

Németország . . . . 19.132 18.271 14.134 9.149 15.912 18.336 16.369 13.054 * Amerikai Egy. Áll. . 23.361 24.740 17.805 11.696 28.822 29.459 21.582 13.610

Ausztrália ... 3.988 3.944 2.410 1.072 3.856 3.332 2316 1.797 Holland -Keletindia . . 2.305 2.608 1.911 1.264 3.644 3.398 2.758 1.867 Brazilia. ... 2.527 2.458 1.444 753 2.716 2.663 1.791 ' 1.354 Brit-India. ... 5.220 5.182 3.868 2.657 6.910 6.680 5.199 3.178

Argentina ... 5.014 4.862 3.329 1.970 5.656 5.158 2.913 2.438

Kuba. ... 1.215 1.236 (1.236) (1.236) 1.593 1.550 (1.550) (1.550)

Mexikó ... ' 987 984 998 998 1.633 1.630 1.307 1.307

Lengyelország . . . . 2.160 1.992 1.435 938 1.610 1.802 1.554 1.206

Peru ... 372 415 290 290 711 769 526 526

Cseh—Szlovákia . . . 3.249 3.361 2.652 1.987 3.593 3.450 2.954 2.221

Új—Zéland ... 1.220 1.365 1.118 576 1.501 1.546 1.163 807

Románia ... 1.123 1.023 762 539 940 981 966 751

08116 ... 814 1.123 971 490 1.369 1.602 921 640

Finnország ... 1.157 997 744 459 900 915 766 593

Bulgária ... 292 337 189 194 258 252 256 246

Fülöp-szigetek . . . . 774 839 690 545 860 941 752 579

Sziám ... 476 404 345 208 647 468 382 238

Magyarország . . . 1.199 1.064 823 550 819 1.039 912 567

Észtország ... 201 188 150 93 195 180 147 109

Haiti ... 115 83 71 48 132 89 72 50

Törökország . . . . 652 704 393 343 503 429 404 345

( Litvánia ... 166 174 178 159 149 188 190 156

Lettország ... 338 398 325 195 287 299 272 181

Uruguay ... 716 549 434 259 596 558 490 243

Jugoszlávia ... 791 842 796 ' 509 647 796 684 485

Kolumbia . . . 705 704 ( 704) (704) 653 646 (646) (646)

Oroszország ... 2.785 2.160 3.106 (3.106) 2.315 2.245 (3.040) (3.040)

Belgium ... 5.025 5.629 4.919 3.787 4.807 5.112 4.175 3.689

Palesztina ... 189 197 189 159 40 42 58 44

Egyiptom ._ ... 1.415 1.520 1.322 905 1.576 1.440 884 676

Kanada ... 7.243 7.211 5.625 3.414 8.154 6.654 5.003 3.282

Brit-Maláj államok . . 2.825 2.856 2.289 - 1.377 2.750 2.976 2.119 1.223

Dánia ... 2.487 2.584 2.494 1.999 2.361 2.455 2.316 1.804

Japán ... 5.673 5.739 4.245 3.311 5.077 5.560 4.030 3.095

Spanyolország . . . . 3.323 3.020 2.693 1.297 2.338 2.328 2.703 1.059

Algir ... 1.117 1.308 1.304 (1.304) 900 903 1.019 (1.019)

Francia—Marokkó . . . 447 537 500 (500) 287 277 162 (162)

Görögország . . . . 928 982 802 646 470 517 438 308

Ir szabad állam . . . 1.650 1.641 1.540 1.288 1.272 1.278 1.235 941 Svédország ... 2.624 2.712 2.523 2.080 2.418 2.762 2.365 1.629 Olaszország ... 6.641 6.552 5.164 3.511 4.378 4.450 3 616 2.991

Norvégia ... 1.530 1.612 1.613 1.219 1.026 1.132 1.028 659

Ausztria ... 2.601 2.587 2.166 1.717 1.776 1.735 1.491 1.037

Délafrikai Unió . . . 2.069 2.177 1.648 1.270 2.579 1.236 892 551

Svájc ... 2.928 2.943 2.789 2.456 2.332 2.282 1.926 1.477

Kina ... 4.856 4.685 3.437 2.801 4.027 3.575 2.350 1.718

Németalföld ... 6.183 6.313 5.545 4.361 4.578 4.564 3.941 ' 3.023 Franciaország . . . . 12.004 13.038 11.712 9.474 11.534 11.201 9.583 6.830 Nagy-Britannia . . . 30.019 30.843 26.549 20.698 ! 20.170 20.238 15.814 10.092 Egyéb államok . . . . 11.688 11.543 9.773 (5.763) 10.858 10.674 8.299 (4301) Osszesen . . .

— 281 —— 1932—

Beviteli (—) vagy kiviteli (-H többlet Ö s s z e s t' o f g a 1 o m , Excédení d'zmportatíon /—) ou d'export. (—l—) Commerce total

1923 ! 1929 I 1930 ( 1931 1928 I 1929 I 1930 ! 1931 P a y **

1,000.000 Pengő —— pengős O/o

' -— 3.220 4— 65 4— 2.235 4— 3.905 91 95 98 199 Allemagne

_ 4— 5.461 ,—§— 4.719 —l— 3.777 %- 1.914 13'6 14'0 12'6 11'3 Etats-Unis

—— 132 —— 612 —— 94 4— 725 2'0 2'0 1'5 1 "3 Australia

4— 1.339 4— 790 %- 847 4— 603 15 15 15 Is! Indes Néerlandaises

4— 189 —i— 205 4—— 347 —i— 601 1 '2 1 '4 1 '3 10 Bre'sil

4—- 1.690 4— 1.498 4— 1.331 4— 521 3'2 31 29 26 Inde Brit.

—f- 642 4— 296 — 416 4— 468 28 26 20 20 Argentina

—f— 378 4- 814 4— 314 4— 314 O'? 0"? 09 1'2 Cuba

—§— 646 4— 646 4— 309 4- 309 G'? 0'7 08 10 Mewigue

— 550 —— 190 _i— 119 4— 268 10 10 1'0 1'0 ' Pologne

4— 339 4— 854 —4— 236 4]— 236 023 03 03 04 Pérou

%— 344 _l— 89 -i- 302 —i— , 234 18 18 18 19 Tche'co-Slovaguie

—§— 281 —i— 181 —f— 45 4- 231 0"? 08 O'? 0'6 Nouvelle-Zélande

—— 183 — 42 4— 204 —§— 212 0'5 05 05 06 Roumanie

—§— 555 4- 479 —— 50 4— 150 06 G'? 06" 05 Chili

—— 257 —— 82 —l— 22 %— 134 05 05 05 05 Finlande

—— 34 — 85 4- 67 4— 52 01 01 01 O'? Bulgaria

* 86 4— 102 4— 62 4- 34 0—4 0-5 0-5 05 Iles Philip.

% 171 9— 64 9— 37 _;— 30 0-3 0-2 0-2 0—2 Siam

— 370 —— 25 _l— 89 4— 17 05 05 06 (')'-5 Hongrie

— 6 —— 8 —— 3 4;— 16 O'] O'] 01 01 Estonia

—T'— 17 J;— 6 4— 1 4- 2 G'] 00 00 0 0 Haiti

— 149 —— 275 4— 11 4— 2 03 03 03 0'3 Turguz'e

— 17 4— 14 4— 12 — 3 01 01 G'] 01 Litlmanie

-— 51 — 99 —— 53 — 14 02 0'2 02 02 Leltonie

— 120 4— 9 4— 56 —— 16 0'3 03 03 02 Uruguay

— 144 —— 46 —— 112 —— 24 04 04 05 0'4 Yougoslavie

_ 52 — 58 —— 58 — 58 03 0'3 04 06 Colombia

—— 470 _l— 85 —— 66 — 66 1'3 1'1 1'9 2'7 Russie

— 218 —— 517 — 744 __ 98 2'6 28 29 3'3 Belgigue

—— 149 —— 155 —— 136 — 115 G'] 01 G'] 01 Palestine

4— 161 —— 80 —— 438 — 129 08 08 O'? O'? Egypte

4- 911 —— 557 — 622 —— 132 540 3'6 34 30 Canada

— 75 4- 120 -— 170 —— 154 1'4 15 14 1'2 Et. Malais Britann.

— 126 —-—— 129 — 178 — 195 1'3 1'3 1'5 1 ? Dancmark

— 596 — 179 — 215 —— 216 28 29 26 29 Japan

—— 985 -— 692 4— 10 —— 238 1'5 14 I'? 1'1 Espagne

—— 217 —— 405 — 285 — 285 05 06 07 To Algéria:

— 160 —- 260 —— 338 — 338 032 02 0'2 03 Mama Frang.

——- 458 —— 465 —- 364 —— 338 04 04 0'4 0'4 Gréce

—— 878 -— 363 — 305 — 347 08 0'8 09 10 Etat libre d'Irlande

— 206 4— 50 —— 158 — 451 13 14 15 l'? Suede

— 2.263 — 2.102 — 1.548 _ 520 2'9 2'9 2'8 2'9 Ilalie

—— 504 __ 480 —— 585 __1 560 07 0'7 08 08 Norvége

—— 825 — 852 —— 675 —— 680 11 II 1'2 1'2 Aulriche

%— 510 — 941 —— 756 —— 719 1'2 0'9 0'8 0'8 Union Sud-Afric. (

—— 596 —— 661 — 863 —— 979 14 1'3 1'5 1'8 Suisse

-— 829 — 1.110 —— 1.087 — 1.083 23 21 18 20 Ching

g— 1.605 —— 1.749 —— 1.604 -— 1.338 2'8 2'8 3'0 3'3 Pays—Bus

*4— 470 — 1.837 —— 2.129 —— 2.644 61 6'3 6'8 7'3 France

%— 9.849 -— 10.605 — 10.735 —— 10.606 13'1 132 136 138 Royaume—Um'

f— 830 —— 869 —— 1.474 ——- 11462 5'9 5'8 5'8 4'5 Aul'res pays

***—13.374 -— 16.444

4, szám. — 282 — 1932

1913 1928 1929 1930 1931 lutagyengülést alig látszott tudomásul venni, a va-

az áralakulás űgYelembBVétele nélkül luták értékcsökkenése leginkább azt eredményezte, 19132100 100 177 179 144 103 hogy az érdekelt országokban a valutakrízis be- 1928:100 56 100 101 82 58 köszöntésekor süllyedőben lévő árindex az 1931.

év végére körülbelül az éveleji szinvonalra tért'

az 1913. évi árak alapján vissza.

19132100 100 124 130 120 106 Ami az országonkénti adatokat illeti, a táblá-E 1928: 100 81 100 105 96 85 zatunkban felsorolt országok közül a behozatal

A világkereskedelem értéke az 1930. évi érték—

hez képest 1931-ben 28%-kal csökkent, míg az 1929-ről 1930—ra beállott apadás l9%-os volt. A nagy visszaesések folytán a világkereskedelem 1931-ben megközelítőleg az 1913. évi értékszínvo—

nalra süllyedt vissza, miután 1929—ben azt már mintegy 79%-kal (meghaladta.

A külkereskedelmi forgalom újabban észlel- hető erős visszaesése nagyrészben az árak süllye—

désének tulajdonítható. Ha az árak csökkenését számítással kikapcsoljuk, a Wirtschaft und Statistik becslése szerint (f. é. 7. sz.) 1931—ben a világkereskea delem hanyatlása csak 12%, az 1929. évi maximum—

mal szemben pedig 19%.

A világkereskedelem visszaesésében 1931-ben már több államnak az ipari készáruk behozatala elől való elzárkózása is nagy szerepet játszott, míg az előző évben még túlnyomóan csak a mezőgazda- ság védelmére történtek külforgalmi korlátozások.

Európában — ugyancsak az említett forrásban közölt számítás szerint —— a külkereskedelem ér—

téke kevésbbé, 25%—kal, míg az európánkívüli országokban 33%-k-al hanyatlott. Ezáltal Európa a világforgalomban mindinkább kezdi visszafog- lalni a háború előtti részesedését. Az európát és európánkívüli államokra vonatkozó viszonyszá—

mok —— a nyers értékadatok alapján számítva —— a következők:

1913 1928 1929 1930 1931

Európa 28 országa

1918 : 100 100 150 153 132 99

1928 : 100 67 100 102 88 66

Többi világrészek 68 országa

1913 : 100 100 214 216 161 108

1928 :: 100 47 100 101 75 51

A külkereskedelmi forgalom országok szerinti adatait táblázatunk szemlélteti.

A táblázat forrásául a Népszövetség havi fü—

zeteinek rendszeres közlései s a Wirtschaft und Statistik 7. számában megjelent közlemény szol- gáltak. Az adatok pengőre történt átszámításánál nem vettük figyelembe a mult év ősze óta egyes valuták, elsősorban a fontvaluták értékében beál-

lott csökkene'seket. Ennek indoka a technikai ne—

hézségeken kívül az is, hogy az áralakulás a Va-

értéke a Szovjet-Unió és Bulgária kivételével min—:

deniitt, a kivitel értéke pedig kivétel nélkül vala-§

mennyi országban csökkent az első évhez _ ké-É pest. Ha azonban az árak általános csökkené—É_

sének tulajdonítható értékveszteségeket, illetőleg azÉ áringadozások hatását elimináljuk, arra az ered—§

ményre jutunk, hogy a behozatal nemcsak az említett két országban, hanem Nagy-BritanniáJ ban, Svájcban is emelkedett és még egy-két országban, így Franciaországban sem maradt a mult évi volumen mögött. A kivitel a két utolsó!

évben egyforma árakkal való számolás esetén Belgiumban, Bulgáriában, Finnországban és a' Szovjet—Unióban emelkedett, de Olaszországban sem maradt az 1930. évi kivitel mögött.

Általában megfigyelhető, hogy a hitelező álla- mok kivitele a hitelpolitikájukban a mult évben beállott fordulat folytán erősebb mértékben esett

vissza, mint behozataluk, míg az adós államokban

a behozatal visszaesése volt nagyobb.

Feltűnik az is, hogy a külforgalom 1931. évi visszaesése legerősebben a tengerentúli országokat érintette. A behozatal csökkenése u. i. az 1930. évi értékadatokhoz képest legnagyobb volt a követ- kező országokban:

% %

Ausztrália . . . . 56 Brazilia. . . 48 Csile. . . 50 Szudán . . . 45

Új-Zéland . . . . 49 Argentina . . . . 41

A kivitel viszont a legnagyobb visszaesést a;

következő országokban mutatja:

% %

Szudán . . . 68 Brit-Maláj-Államok . 42 Délnyugat-Afrika. . 51 Brit-India . . . . 39 Uruguay. . . 50

Magyarország, kivitelének 38%-os értékesökke-i nésével a sorrendben mindjárt ez országok után:

következik, de hasonló arányban esett még néhány?

exotikus állam kivitele is.

A csökkenés fenti hatalmas százalékszámaití mérlegelve nem szabad felednünk természetesen, azt sem, hogy már az előző, 1930. évi adatok is igen jelentős, számos államban 30%-ot is meghaladó!

arányban estek vissza az 1929. évi adatokkal szemben.