Közúti forgalmi balesetek Magyarországon 1934-ben

(1)

9. szám.

aránylag többen tartanak házicselédet ame—

gyei városokban és különösen a járásokban', mint a tj. városokban. Ezt azzal lehet ma- gyarázni, hogy a megyei városokban és külö- nösen a járásokban, ahol a háztartás ké- nyelmét elősegítő közművek túlnyomórészt hiányoznak, ahol sok olyan dolgot kell ott- hon elvégezni, amit a nagyvárosokban há—

zon kívüli vállalatok látnak el, egyszóval ahol a háztartási teendők ellátása nehezebb fizikai munka elé állítja a tisztviselő vagy szabadfoglalkozá—sú család háztartásvezet—ő asszonyát, inkább rá vannak utalva a házi- cseléd tartására.

Minthogy a házieselédeknek közel két- harmada —-— mint már említettük —— a váro- sokban tömörül, a részletes adatokat tartal-

—790.——

1935"

mazó táblázatot akként állítottuk ' össze, hogy abban minden egyes városra vonat—' kozó adatok külön-külön szerepelnek, a ják rásokéi pedig szintén elkülönítve az ország*

részek sorrendjét követő egymásutánban.

"Helyszűlke miatt azonban itt csak az arány——

*lagos megoszlás táblázatát lkÖZÖljülk, vagyis

"azt, amely megmutatja, [hogy az egyes fog—

lalkozási főesopontokorn belül milyen arány—

ban tartanak az önállók, tisztviselők és az.

egyéb segédszemélyzet, végül általában a, keresők házi cseléd-et. A számszerű adato—

kat tartalmazó, terjedelmes táblázat a ,,Sta—

tisztikai Havi Közlemények" 1935. évi 74——

*9. számában fog közzététetni. ' Mozolovszky Sándor dr.,

...-d':-

e KERESKEDELEM ES KOZLEKEDES e

Közúti forgalmi balesetek Magyarországon 1934-ben.

_Accz'clents della circulation en Hongrie (1984).

Re'sume'. I,)uns la circulation routíére, on a A baleseti statisztika eredményeinek enrcgistré en 1934 6.106 accidents (199% de plus

(luc l'unnée précédentc), dont 3.522 [1 Budapest.

2.746 accidents furent cuusés par (les u'éhicules ("1 moteur. Il y (( eu 3.376 collísions et 1.561 écmse—

ments. GG'IF/o ont occasionné (les

bless—ures de personnes. De celles—ci, 1.933 ont été blessées légérement, 1.775 grrwement, 277 mortel- lement. A cause des accidents, 2.348 voitures furent endommagées, dont 1.172 () inoteur.

Dans les tableaux cí—dcssous, nous donnons (t'—es renseignemcnts d—étaillés.

(les accidents

*

Az 1934. évvel a különböző közlekedési eszközök forgalm-ában is beköszöntött a ré—

gen várt fellendülés. Az utcákon, illetőleg közutakon megsokasodott járóművek között azután természetesen tágabb tere nyílott a baleseti lehetőségeknek is. A forgalom fel—

lendülése'nek ismer—ete mellett nem érhetett tehát tm'egl'etpevt'élsszterűe'n az a körülmény, hogy a közúti forgalmi balesetek száma az előző évi 5.091—gyel szemben 6.106-ra rúgott, ami 19'9% —0s növekedést jelent. A szeren—

csétlenség—ek az elmult évinél töb-b álldozaitot is követeltek, mert a balesetek folytán 737—rtel több—en, szám szerint 4.035—en sérültek vagy haltak meg, ami viszonyszáummal kifejezve 22'3 % -os emelkedést mutat.

bemutatásával kapcs—olatban szükségesnek tartjuk annak az ismételt megemlítését, hogy a balesetek számának évről—évre való hullá—mzássát a forgalom növekedése vagy csökkenése mellett még más okok is belfo- lyásolják. Ilyen elsősorban az adatszolgál—

tatás pontossága, mely egymagában is ele—

gendő ahhoz, hogy a bejelentett szerencsét—

lenségek számát növelje. Újabb, tökéletesebb

ellenőrzési módszerek alkalmazása is kőz—

vetve a balesetek megsokasodását oíkozlh'atja, melynek bevezetése révén kevesebb alka—

lommal maradnak az esetek bejelentés nél- kül. Az elősoroltak közül a tárgyalt év fo—

lyamán egyik körülmény zavaró hatásával sem kell számolnunk, mert az adatszolgál—

tatás ellenőrzése tekintetében újabb mód——

szerek alkalmazására nem került sor s ——

amennyire megállapítható —- az adatszol—

gáltatás pontossága tekintetében sem állott, be olyan változás, ami az adatgyűjtés ered- ményeit észrevehetően befolyásolta volna.

A balesetek számának növekedését tehát __

mint már elől is emlí/tettük _— a forgalom megé'lénkülése következményének tekinthet—

jütk. Semmiféle támpont sincs ugyanis arra nézve sem, hogy a közlekedés biztonsága romlott volna.

(2)

9. szám. —— 791 —— 1935 l. A balesetek száma Magyarországon havonkint.

Nombre des accidents en Hongrie, par mois.

H 6 n a p —— M 0 71 s §

Megnevezés —— Désignatt'on

§ §

I II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. LPill. 313

33 3 3 [Budapesten—ABpest 257 229 230 324 383 329 233 266 312 316 313 236 3.532 443133 3 %% Vidéken—Enprovmce 90 98 173 225 273 277 320 299 267 255 175 117 2.574

?: :) "*** %% t

317333 3 3 .. 1934 347 327 453 549 661 306 608 564 579 571 483 353 6.106

§ár§§ * lEgYUtt'Emembleiww 319 244 388 452 370 453 537 529 464 443 333 337 5.091

ra?) § ;

3.339 3 _ 3 Budapesten—ABpest 74 71 138 151 131 167 135 123 147 156 115 91 1.549

272583 99 s a

§§Éigg gi§iVidéken—-Enprovince 72 73 155 228 279; 267 324 327 231 243 147 100 2.486 3—3 3 §? . , _ 1934 146 *149 293 379 460 434 439 450 403 404 262! 191 4.035

4551 e 9 [Együtt'Enmnblei1933 140 130 259 320 404 335 393 391 344 280 192] 110 3.298

A közúti forgalmi balesetek gyakorisága szempontjából az ország többi városaihoz viszonyítva aránytalanul nagyforgalmú fő- városunknak mindenkor kiemelkedő szerepe volt, mely az 1934. év folyamán még fel- tűnőbbé vált azáltal, hogy az év leforgása alatt előfordult szerencsétlenségekb—ől Bu—

dapest az előző évi 51'5%-kal szem—rben 57'8

%—kal részesedett. A balesetek .megsolfaso—

dása az országnak minden részére kiterjedt, csak a növekedés arányaiban van a főváros és az országnak egyéb városai, illetőleg községei között meglehetősen nagy különb- ség, amit az alábbi adatok szexml'élte'tnek:

A balesetek száma:

Év Bpesten tj. városokban egyéb helyeken mindössze

1933 2.620 443 2.028 5.091

1934 3.532 543 2.031 6.106

A fentiek szerint tehát a növekedés aránya Budapest-en 34'8%, a tj. városok- ban 22'6%, végül egyéb helyeken mindössze 0'1% volt. A baleseti viszonyokban az egyik évről a (másikra bekövetkezett változások- nál az egyes területrészek között tapasztal-

ható különbség arra engedne következtetni,

hogy a városokban, főképen pedig Buda—

pesten kedvezőtlenebbé vált a helyzet, mint az ország egyéb 'területrészein. Ez a meg- állapítás azonban téves lenne, mert köz—

tudomású, Ahogy a baleseteknek éppen a nagyobb városok a gócpontjai, ahol az utcai forgalom növekedése esetén a balesetek meg—

sokasodásával is inkább számolhatunk, mint a kisebb népességű s ezért minimális utcai forgalommal bíró helyeken.

Rá kell még e mellett mutatni arra a körülményre is, hogy Budapesten a leg—

pontosabb az adatszolgáltatás, míg a többi

városunkban vagy községünkb-en még min- dik sok szerencsétlenség marad bejelentet—

lenül. Az adatszolgáltatást _11 mint tudjuk

—— a rendészeti szervek (rendőrség, csend—

őrség) teljesítik, tehát csak azok az esetek kerülnek bejelentésre, mely az illetékesek- nek tudomás—ára jut. A főváros krí—terjedt közlekedésrendészeti apparátusának még a legkisebb forgalmi baleset is alig kerül—

heti el éber tekintetét s így a bejelentések pontossága — mint arra már elől is volt alkalmunk rámutatni a szerencsétlenségok számának megduzzadásával jár.Egészen más a helyzet _a vidéki városokban, ahol forgalmi őrszemek csupán egy-két legforgalmasabb helyen vannak felállítva, úgyhogy a város egyéb részein előforduló balesetekről a bi- vatalos közegek nem bírnak tudomással.

melyek aztán természetesen a statisztikai m—egfigyelésből is kimaradnak. Ennél is tá—

gabb tere nyílik a hiányos adatszolgáltatás—

nak a kisebb községekben, azonkívül az or- szágutakon, ahol csak a feltétlenül hatósági beavatkozást kívánó súlyos eseteket áll módjában a esendőrségnek bejelenteni. Az elmondottak igazolásául elegendőnek tart—

juk a megemlítésre, hogy míg az ország te- rületén előfordult balesetekből mindössze 42295 játszódott le a vidéken, addig ameg- sérült vagy meghalt áldozatoknak 61'6%—a került ki a vidék lakosságából, ami a vidék—

ről bejelentett esetek súlyossága mellett bi-

zonyít. '

A balesetek havonkinti megosztásánál tigyelemreméltóbb változás nincsen. A leg- több szerencsétlenség —-— az előző évihez ha- sonlóan —— Budapesten májusban, vidéken pedig júliusban fordult elő; a mélypont vi—

szont a fővárosban a 28 napos február ma-

(3)

9. szám.

radt, míg az ország egyéb részein januárra helyeződött át. A havi átlagos balesetszám természetesen megnövekedett s Budapesten 218—ról 294—re szökött s az ország többi vá- rosaiban, illetőleg községeiben 206—ról 215—re emelkedett.

A balesetek színhelyére vonatkozólag összeállított adatok a következő képet mu- tatják:

Egyenes Útkeresz— Vasúti Ismeret-

uton teződésnél Téren átjárónál len helyen előfordult balesetek száma

Budapest . . 2.191 996 832 8 5

Vidék . . . 2.022 396 84 71 1

.. 1934 4.213 1.392 416 79 6

Egyutt i 1933 3.599 1.128 297 65 2

Fenti adatokból a közlekedési viszonyok némi romlását olvashatjuk ki. Ezt a meg'- állapitást arra alapítjuk, hogy a közutaknak forgalmi szempontból veszélyesebb pontjain a szerencsétlenségek száma aránylag erőseb—

ben növekedett, mint a biztonságosabb helyeken. Ami viszont arra mutat, hogy a forgalom lebonyolódásánál mind a vezetők, mind pedig a gyalogosok nem voltak olyan elővigyázatosak, mint az előző évben. Buda- pesten ugyanis a kereszteződéseknél előfor- dult balesetek aránya 27'O%-ról 28'2%—ra, a köztereken lejátszódott _szerenesé'tlenségeké pedig 8'4%-ról 9'4%—ra nőtt. Az ország egyéb részein uralkodó állapotok az utca- kereszteződéseket illetőleg az esetek viszony- számának 17'1%—ról 15'4%-ra való vissza- esésével javulásra mutatnak; míg a terekre nézve árnyalati rosszabbodást — 3'2%—ról 3'3%'-ra való emelkedést — figyelhetünk meg.

A balesetek okának könnyebb megálla- píthatása céljából'felvett s az eset színhelyé- n—ek közelebbi

megjelölésére szolgáló kérdé—

sek kőzül elegendőnek tartjuk a megemlí—

tésre, hogy az ország területén .a szerencsét—

lenségeknek 70'2%—a napvilág mellett tör—

tént s a (többinél szürkület vagy homály (világítással vagy anélkül) uralkodott. Az

út burkolatának neme szerinti csoportosítás—

ban Budapest a kőkocka burkolatokat jut- tatja kiem—elkedő szerephez, melyek aránya 49'0% volt. Végül az út állapotát nézve azt találjuk, hogy a baleseteknek 73'0%-a szá—

raz úttesten folyt le, míg a fennmaradó rész kedvezőtlenebb viszonyok között, nedves, havas vagy jeges úton történt.

A hét egyes napjait tekintve a szeren- csétlenségek megoszlása a következő volt:

_ Az előfordult balesetek száma

A a P Bar—ímm—

Vasárnap ... 312 435 [ 747

Hétfő ... 560 384 944

Kedd ... ? 522 322 844

Szerda ... 518 359 877

Csütörtök ... ' 516 375 891

Péntek ... 471 337 808

Szombat ... 361 984

Ismeretlen ... 10 1 11

623 r

A fenti adatokat az előző év eredményei—

vel összevetve megállapíthatjuk, hogy eb- ből a szempontból változás nincsen; A maximumot ugyanis Budapesten a szem- bati napok, míg az ország egyéb részein a vasárnapok képviselik. Ezzel szemben a legkevesebb baleset — szintén az előző év—

hez hasonlóan — a fővárosban vasárnapon, vidéken viszont az év keddjein szokott elő-—

fordulni.

A baleseteket a napnak egyes órái sze—

rint csoportosítva, nagyjában az előző évi viszonyokkal találkozunk. Budapesten vál- tozatlanul a hajnali 4—5 óra közötti idő- pont az, amikor a legbiztonságosabb az utcai közlekedés, mert akkor az egész esz- tendő alatt mindössze 10 szerencsétlenség történt. 50-en aluli esettel szerepel még az éjfél utáni 0—4, továbbá 5 6 és az éjjel 10—12 óra közötti időszak is. Reggel 6 óra után azonban a szerencsétlenségek száma már ugrásszerűen száz fölé emelke—

dik egészen 9 óráig, amikor viszont az ál—

landóan élénkülő forgalom kísérője gya—

nánt az óránkinti balesetek 200-on felüli számmal szerepelnek. A legmagasabb pon—

tot délután 4—5 óra tájban éri el 250 eset—

tel, mely az előző évben egy órával előbb 3—4 óra között következett be. Ezután még 5—6, valamint 7—8 óra körül is 200-0n felüli volt a balesetek száma, míg 6—7 és 8—9 órakor 200 alá esik, majd 9—10 óra tájban százon alul adódtak elő az év folyamán szerencsétlenségek. A vi- déki részeken a minimumot szintén a haj—

nali 4—5 óra képviseli, mikor az egész éven át előfordult balesetek száma mind- össze kettőt tett. Ötven-en alul volt a szerencsétlenségek száma az éjfél után 0——6 és az éjjel 10—12 óra közötti időben.

Az 50—en felüli eset reggel 6—7, valamint este 8—10 óra körül fordult elő; a napnak többi részében pedig az év folyamán össze—

véve mindegyik órában száznál több bal—

eset játszódott le, sőt 4—6 óra között 200 fölé szökött a szerencsétlenségek száma.

(4)

9. szám. ——793——

Itt a maximumot 5—6 óra jelenti 278 eset—

tel.

A balesetek nemére nézve az alábbi adatok állanak rendelkezésre.

* x . §

. fé % § .—

a :; _N e s a

Budapest ... 2.406 693 427 6 3.532 Videk ... 970 868 735 1 2.574 .. 1934 3.376 1.561 1.162 7 6.106 Egyutt i1933 2.847 1.287 956 1 5.091

Az adatok a szerencsétlenSégek leggyak- rabban előforduló nemének, az összeütkö—_

zések számának újabb csökkenését mutat—

ják, melyek aránya Budapesten 72'2%—ról

68'1%-ra, vidéken pedig 38'7%-ról 37'7

%Wa esett. Ezzel szemben az elgázolások a fővárosban újból megszaporodtak s viszony-

számuk az eddigi 17'3%-ról 19'6%—ra nőtt;

az ország egyéb részein az elgázolások eseteinek aránya változatlan maradt. Végül megállapíthatjuk, hogy az ,,egyéb" csoportba sorozott esetek viszonyszáma Buda—

pesten az előző évi 10'595-ról 12'1%-ra,

vidéken 27-6 95-16; 2s—j6%-m emelkedett.

Az arányokban az év folyamán bekövetke- zett eltolódások nem mondhatók éppen a legörvendetesebbnek, mert az elgázolási esetek rendszerint súlyosabb természetűek, melyek csaknem kivétel nélkül személyek kisebb vagy nagyobb fokú sérülésével jár—

nak. (

Az adatgyűjtés az összeütközések kö- zelebbi vizsgálatára is kiterjedt. Az adatok közül .az összeütközési eseteket a szerencsét—

lenséget előidéző járóművek szerint csopor- tosítva, mutatjuk be:

Az összeütközést Az összeütközések száma

elóidezo Jaromű 512351; Vidéken Együtt

Vasút ... 1 10 11

Villamos ... 240 6 246

Személygépkocsi . . 876 237 1.113 Tehergépkocsi ... 252 1 24 376 Motorkerékpár ... 121 115 236

Lófogat ... 616 254 870

Lábhajtású kerékpár . . 278 219 497 Egyéb és ismeretlen . . 22 5 27

Együtt. . . . 2.406 [ 970 ! 3.876

Az előbbiekben elősorolt adatok kiegé—

szítéseképen még megemlítendőnek tartjuk, hogy Budapesten a villamosok az ese-

.3'5'6 % —a

'26'0%-a (23'8%l pedig személyautóval tör—

1935

tek 48'8%—ában (1933—ban 51070) lófogatú járómüvel, 30'0%—ában (31'6%) pedig sze-

mélygépkocsival futottak össze. Továbbiak—

ban is a fővárosi viszonyokat tekintve, a sze- mélyautók által előidézett összeütközések- ből személygépkocsikra 41696 (43695),

villamossal való karambolra 22'8% (19'5%)

esett. A teherautóknál a villamossal tör—

tént összeütközés 43895, (39296) 5 a sze- mélyautókkal való baleset pedig 20'2%

(28'1%) volt. A motorkerékpárok leggyak- rabban személygépkocsiknak (43875, 1933—

ban 50'0%) és lábhajtású kerékpároknak (25'ö%, 1933-ban 13'0%) mentek neki. (A lófogatú kocs'iösszeütközések 52'9 % -a

'(46'3%) a villamosokkal, 25'5%—a (28'6%)

pedig személyautomobilokkal történt. Vé- gül a lábhajtású kerékpárok eseteiben 49'3

%—kal (52'7 %) a személygépkocsik és 187

%-kal (13'896) a közönséges biciklik szerepeltek. Az ország egyéb részeiben a sze- mélyautók az összeütközések 30'8%-ában

(26-7%) lófogatokkal, 26'2%-ában (25096)

pedig az "egyéb" csoportba tartozó já—

róművekkel (kézikocsi, taliga stb.) sza—

ladtak össze. A tehergépkocsi esetei a következők: lófogatú járómű 43'5 %

(55'7%), kézikoesi, taliga stb. 29'8%

(16'8%). A motorkerékpárok effajta bal- eseteinek 33'9%—a (24'7%) lófogatú járó—

művekkel és 31'3%-a (28'2%) kézikocsik,

taligák s egyéb járómiivekkel való összefu- tásokra jutott. A lófogatú járóművek az esetek 26'095—ában (20'5%) lófogatoknak, 18'5%-ában (14'6%) kerékpároknak mentek

neki. Végül a kerékpárösszeütközéseknek

(31'0%) ugyancsak kerékpárral,

tént.

Az adatgyüjtés legfontosabb céljának, a balesetek okainak kiderítését illetőleg a tárgyalt évben sem tudott teljesen megfe—

lelni. A fennálló nehézségeket mind job—

ban sikerül ugyan leküzdeni, azonban szá—

mos esetben még mindig a körülmények gondos mérlegelése útján csak a valószínű—

séget lehetett megállapítani. A szerencsét- lenségek előidézői között a járóművek ve- zetői mindenkor szinte valószerűtlenül ma—

gas hányaddal szerepeltek. Az adatok he- lyessége azonban rögtön nyilvánvalóvá lesz akkor, ha az összeütközés—ek mag—as ará- nyára gamutatunk, ahol tudvalevőleg a szerencsétlenségek előidézéséért csaknem kivétel nélkül a vezetők hibáztathatók. A 1 vezetők egyébként az 1934. évben is a leg—

több szerencsétlenségnek voltak az okozói,

(5)

9. szám.

——-794———

' 1935 2. A balesetek valószinű okai. — Causes probables des accidents.

A balesetek száma

A baleset okainak megnevezése —— Canses probables ÉM

mindössze Budapesten total áBudapent '

I. Vezetők hibája. — Fautcs de conducteurs.

Vigyázatlan hajtás — Conduite imprndente ...

1.194 933 Vigyázatlan előzés —— En dépassant imprudemment une personne ou une voitnre . 338 234 Vigyazatlan ki— vagy behajtás —— En sortant ou entrant imprademment ... 334 280 Vigyazatlan kitérés —-— Ecart imprudent ...

231 188

Vigyázatlan fordulás —— En tournant imprudemment ...

, . 66— 56 Szabálytalan hajtás vagy vezetés — Conduite ízrégalzére ... 413— -— — 185 Szabálytalan ki- vagy behajtás —— Sortie on entrée irre'gah'ére ... 93 53 Szabálytalan előzés — De'passement irrégnlier ...

150 v - 55 Gyorshajtas —— Conduite trap rapide ...

313 137

Hátratolatas —— Hecul ...

74 69

Jelzés elmulasztása —— Mangue de signal ...

229 ,116 Jelzés figyelmen kívül hagyása —— Il n'a pas été tenu compte de signaum ... 118 83 Gondatlan vezető — Conducteur imprudent ...

112 35

Hajtásban vagy vezetésben való járatlansá — Mangue d'empe'm'ence du conducteur 22 4 Kivilágítási szabályok megszegése — Infraction au réglement d'éclairage ... 65 6 Ittas allapot — Ivresse ...

120 26

Egyéb —— Aatres ...

— ... 108 51

Együtt — Ensemble . . . . 3.980 2.511 11. Gyalogjárók hibája. — Fautes de pie'tons.

Úttestre vigyázatlanul lelépő gyalogos —— Impmdence de pie'tons passantsur la chaussée 268 142 !;

Egyéb vigyázatlansag — Autres imprudences ...

461 313

Mozgó járóműre való fel- v, leugrás —— Sant dans un (ou d'un) ve'hicule en marche 249 216 Jelzés figyelmen kívül hagyása — Il n'a pas été tenu compte de signaux ... 23 14 Testi hiba (nagyothallás stb.) — Défaut physigue (oreille dare, etc.) ... 46 11 lttas allapot — lvresse ...

. . . . . . 49 26

PajkosGyermekgyermekfelügyelet— Espiéglem'esnélkül hagyásad'enfanis—— Enfants...non snrvcillés .... . . . 4576 1812

Egyéb — Autres ...

11 5

Együtt —— Ensemble . . . . 1.228 757 III. Különféle okok. — Canses diverses.

Műszaki hiba — Défant de la voiture ...

199 30

Lovak megbokrosodása —— Chen. emballe's ...

285 46

Nedves, csúszos úttest —— Voie délrempe'e, glissante ...

125 70

Gondozatlan úttest — Voie mal entretenue ...

27 2

Egyéb —— Autres ...

262 116

Együtt —— Ensemble . , . . 898 264

Mindössze _— Total général ; ggg : : : : : ggg? %%

d

bár Budapesten viszonyszámuk az eddigi 72'6%—ról 71'1%—ra csökkent. Vidéken

viszont, ahol az effajta balesetekből jóval kevesebb adódott elő, a tárgyalt év folya- mán némi rosszabbodás állott be, amennyi-

ben az arány 55'3%-ról 57'1%-ra nőtt. A gyalogosoknál ezzel szemben a fővárosban az utcai közlekedésüket nézve az eddigiek—

nél nagyobb vigyázatlanságot találunk úgy, hogy a terhükre irható balesetek vi—

szonyszáma 18'0%—ról 2l'4%—ra e%emelkedett. Ebből a szempontból a vidéki hely—

zet szintén kedvezőtlenebb viszonyokat je-, lez, ahol a gyalogosok az elmult évi 176

%-kal szemben 18'3%—kal szerepeltek. A vezetőkön és gyalogosokon kívül álló ese- mények szempontjából mind Budapesten, mind pedig a vidéken 'javult a helyzet; az előbbi helyen a részesedés aránya 9'4%—

ról 7'5%-ra, az utóbbi helyeken pedig 271

%—ról 24'6%-ra csökkent. ,

A szerencsétlenségeket előidéző járó—

művek megoszlása a következő volt: (L.

következő oldalon levő'összeállitást.)

Az adatok között legfeltűnőbb a buda- pesti forgalomban a lábhajtású kerékpá—

rok által előidézett balesetek ugrás—

szerű emelkedése. A járóműszámlálá—

(6)

úgy, hogy a főváros utcai forgalmában

9. szám. —— 795 —— 1935

M

Budapestl Vidék lEgyütt szabbodására mutat, mert 1933-ban ez az

' '— arány 58'3% volt. Az egyes járóművek ál-

Vasutak ... 4 31 35 dozatainak számáról egyébként az alábbi Villamosok ... 669 53 722 adatok tá'ékoztatnak:

Személygépkocsik ... 1.186 517 1.703 )

Tehergépkocsik ... * 305 254 559 ! Budapest ! Vidék § Együtt Motorkerékpárok ... 207 277 484

Lófogatok .... 670 776 1.446 Vasutak ______ _ 4 47_ _ _ 51 Lábn'ajtfíllsá kerékpárok . . . 461 618 1.079 Villamosok _ _ _ _ 487 51_ _ 538 Egyeb es ismeretlen . . . . l 80 48 78 Személygépkocsik 434 1 472 9063

Evyutt . . . .E 35321 2.574" 6.106 Tehergépkocsik - . 81 l 233 314

D ; ] Motorkerékpárok. . 161 _ 335 4961

, Lófogatok. . _. . . 94 746 840

soknál már régebbi idő óta megállapít— Lagiragíasu kerek" ] 280 5 554_ 834 hattuk, hogy a közönséges bieikliket ismét Egyéb és is—nieretlenl 8 i 48 [ 56 nagyobb eloszeretettel kezdik hasznalni, Együtt. _! 1549 _ 2485 _ 4035

elég jelentős szerepet játszanak. Az 1934.

évi számlálás a forgalomban levő kerék—

párok számának újabb emelkedéséről ta- nuskodik, azonban a növekedés aránya ko- rántsem volt olyan mértékű, hogy ez a balesetek ilyen nagyarányú emelkedésére be- folyással lett volna. Itt tehát el kell fogad—

nunk a szakembereknek azt az évek óta hangoztatott kívánságát, hogy a lábhajtású kerékpárokat szigorúbb ellenőrzés alá kel- lene venni, mert közlekedésrendészeti szem- pontból igen sok kifogás merül fel ellenük.

Az előfordult baleseteknél szereplő já- róművezetőkre nézve __ az eddigiekhez ha—

sonlóan —— adataink meglehetősen hiányo—

sak. Az ismeretes adatok közül megemlí- tendőnek tartjuk, hogy a női vezetők száma ez alkalommal is elenyészően csekély, mindössze 105 (1933-ban 67), ami az ősz—

szes vezetőknek 1'8%—át (1'3%) teszi. A baleseteknél szereplő úrvezetők száma azonban alaposan megszaporodott, még pe—

dig 105-tel volt több, mint az előző évben 5 számuk 407-re rúgott. Az ismeretes ese- tekhez viszonyítva ez a szám 22'5%-nak felel _meg (18876). A kormegoszlási viszo—

nyok jóformán teljesen változatlanok ma—

radtak. A vezetőknek ugyanis ez alkalom—

mal is a 21—30 és 31—40 évesek közül ke- rült ki csaknem háromnegyed része; az elől említettek arányszáma 37'5 () (37'9%), az utóbbiaké pedig 34'3% (32'1%) volt.

Ezek után a 41 50 évesek következtek, kik 14'0%—kal (13970) szerepeltek. A 16——

20 és az 50 éven felüliek csaknem egyenlő arányban 6'5%-kal (7'75'6), illetőleg 6'3

%-kal (7'2%) voltak képviselve. A fiatalok,

a 15 éven aluliak az ismert esetek 1'4%-át

(1'2%) tették. .

Az év folyamán előfordult baleseteknek 66'1%—a áldozatot is követelt, ami az előző évi viszonyokhoz képest az állapotok rosz-

l

A közutak forgalmában szereplő kö—

zönség három nagy csoportja közül a gya—- logosok az eddiginél kedvezőbb helyzetbe—' kerültek, mert a 30076 -os arányuk 37'8

?S—ra'esökkent. Ezzel szemben mind az, utasok, mind pedig a járóművek vezetői az;

előző évinél nagyobb számmal voltak az;

áldozatok között képviselve. A szerencsét-—

lenül járt utasok viszonyszáma ugyanis:

23'3%—ról 24'2%-ra, a vezetőké 37'7 fái—ról

38'0%—ra emelkedett.

A balesetek áldozatai a szerencsétlenség foka szerint a következőképen oszlottak, meg:

Könnvűí Súlyos íHalálos Isme— % Együtt tetlen

1933 410 5593 68 41 ' 1.0781

Buaapw l1934 800 636. 82 31 1.549—

l

. , 1933 1.062 942 187 29 2.220

Videk l1934 [ 1.133l 1.139l 195 l 19 9.486

E 'ütt 1933 1.472 1.501 255 70 3.298

53 1934 1.933 1.775 277 50 4.035

!

A szerencsétlenül jártak közül a női nemhez tartozók mindenkor jóval kisebb hányaddal szerepeltek. Ez az arány a tár-—

gyalt év folyamán némileg romlott, mert a nőknek ez a viszonyszáma 27'0 %-ról 28'3—

%-ra növekedett. Az áldozatok kor szerinti megoszlásánál az a kedvező tünet, hogy a.

gyermekeket sikerült a balesetekkel szemben némileg nagyobb védelemben részesí—

teni, úgylhogy a 10 éven aluliak eddigi 11'1

% —os aránya 10'5% —ra csökken—t. Ugyanez a, helyzet az 50 éven felüliek csoportjában is,

akik az előző évi 19'0%-kal szemben 1881

%-kal voltak képviselve. A többiek meg—' oszlása a következő volt: 11—15 éves 5'5%

(5'3%), 16—20 éves 7'6% (8'7%), 21—30!

éves 26'7% (23—2%), 31—40 éves 19-7%

(19-9%), végül 41—50 éves 11-2% (12-8%)-

(7)

9. szám. _ 796 — 1935

M

A balesetekkel kapcsolatos anyagi ká—

rosodásra nézve a kárösszeg feltüntetése

mellett rendelkezésre álló adatok az alábbi összegeket tüntetik fel:

Együtt

Budapest V i d é k

db. ( kárösszeg P ( db. ( kárösszeg ? db. kárösszeg ?

1. Állatok.

!

Ló . . . . . . . . . . . . . 15 1.135 132 15.694 147 16.829

Egyéb . . . -— _ 318 [ 3.166 318 3.166

Együtt. . . . 15 1.135 450 18.860 465 19.995

2. Járóművek.

Vasúti, vagy közúti vasúti járómű 311 11.166 9 291 320 11.457 Gépkoosí.Motorkerékpár. .. .. .. .. .. .. .. .. 62874 89.1285.387 346124 (' 28407816.527 974198 378.20121.914 HintóLábhajtású kerékpárSzekér.. . .. .. .. .. .. . 241—96 2.9824.704—— 19725116 ( 9.1815.3791.093 49229316 12.06310.0831.093

Egyéb . . . . . . . . . 34 2.370 21 ( 1.104 55 3.474

Együtt: . 1.384 115.687 964 ) 817.598 2.348 433285

)

A fentiekhez hozzá kell fűznünk, hogy mint az adatok előtt is megjegyeztük, a kö—

zölt összeállítás kizárólag azokra az ese—

tekre vonatkozik, ahol a kárösszeget is be—

vallották. Ezeket kiegészítendő, befejezésül megemlítendőnek tartjuk, hogy az összes megsebesült vagy elpusztult lovak száma a fővárosban 62 (1033-ban 35), vidéken 197 (205), az egyéb állatoké pedig 402 (61) volt a vidéken. A szerencsétlenségek alkal-

zmrával megsérült ősszes járőművelk száma 3.456-ról 4.144-re emelkedett, melyekből 2.884 (2.209) esett a fővárosra. Ebben az ország területén a következő járóművek szerepeltek: vasúti vagy közúti vasúti já—

rómű 731 (537), gépkocsi 1.724 (1.507),

motorkerékpár 334 (272), hintó 24 (29),

szekér 480 (466), kerékpár 755 (562), egyéb és ismeretlen 96 (83).

Várszeghy János dr.

tip—lui. G

A világgazdasági helyzet újabb alakulása.

Les changements récents de la situation économigue mondiale.

A világgazdasági viszonyok alakulásának vizs- gálói csak abban :a negatívumban egyeznek meg, hogy az általános helyzet nem halad a további romlás felé, de a jelenlegi irányzatot illetően már eltérnek a vélemények. Az optimistább nézet szerint 1932 vége, illetve 1933 eleje óta a fokozatos, bár itt-ott megtörő javulás vonalában vagyunk, míg mások szerint a gazdasági életet a stagnáció jel- lemzi.

Ha a világgazdasági adatokon áttekintünk, mindkét állításra találunk támpontokat. Általános.- ságban azt mondhatjuk, hogy a világtermelés adatai már mintegy 3 év óta emelkedő irányúak. Viszont azok az adatok, amelyek a konjunkturális helyze- tet pénzügyi oldalról világítják meg, némely vonat- :kozásaban éppenséggel aggasztóak.

A n—émetbirodalmi Konjunlktúrakutató Intézet legutóbbi jelentése érdekes táblázatban nytújt képet

az egyes országok gazdasági helyzetéről s a kon- junktúrának a rfolyó év nyarán megállapítható

irányzatáról. (1. tábla.)

A kép eléggé kedvező, mert a táblában meg- ítélésre került 38 állam között csak öt állam van, amelyben az Intézet szerint a gazdasági helyzet

további romlását lehet várni, míg :a többi államok

a válság mélypontján túljutottak. Számos állam- ban erős javulás állapítható meg, sőt öt olyan ál—

lam is akad, ahol a helyzet a válság előtti ikon-

junkturális tetőpontnál is jobb.

Bizonyára nem véletlen, hogy a gazdasági ——

főleg üzlieti —— élet a legkevésbbé :az aranyalapnál megmaradt államokban tud lendületet venni. Kínán kívül Franciaország, Svájc .és Németalföld, az aranyalapnál legszilárdahban kitartott államok azok, amelyek nem érték el a válság mélypontját.

Az aranyblokk e három államának helyzetét sú-