o-u.II-l'ununnnoo-nno-lulnun-.l-nnunun-'-..n-...nn-.a-c-.-u.n.-onnon-...-IlDucula-Incalnlll-l-Il
—————————_—————_—_—_—
.IIIIOOI ...-...ninclolcoonlulcu tonhalon-ant.'n'nic-lunlIl-Ioll-lcn-nl-l D.I.-I.... ...
Közúti forgalmi balesetek Magyarországon 1935-ben.
Accidents de la circulation en Hongrief1.935).
Re'sume'. Avec Ilaugmentation de la circulation a'ouliére —- dont on se rend compte dlapres les tenguétes sur le tra/"ic et le nombre des ue'hicules mécanigues en service —— augmentent Ie nombre (des accidents.
Én 1935, on a note' en Hongrie 6.760 accidents (de cette sorte, soit 654 de plus (la'en 1934. De ccs 16.700 accidents, la proportíon de ceux ayant fait ndes victimes a été de 56'8%; il y a été blessé 4.301
personnes, dont 2/14 morlellement et 2.190 grave- mcní. La plupart (4.003) des accidents de la cir—
culation ont été des collisions de véhícules; il y ent, en outre, 1.720 tamponnements. En classant, _suivant leur nombre, les vélu'cules guí ont causé rdes accidents, les automobiles destinées au trans—
port des personnes occupent, en 1935, la premiérc place (2.128); viennent ensuite les voitutes hippo—
mobiles (1.622) et les bicyclettcs (1.274). — Dans les accidents dont nons parlons,298 chevauac et/105 dlaulres animaux futeni blessés et 4895 ve'hieules
"endommagés.
On trouvera, dans les tableaux ci—dessous, des .renseignements détaíllés.
A bal-eseti statisztikai feldolgozás 1935.
évi eredményei iránt az illetékes szakkörök részéről elsősorban azért nyilvánult meg érdeklő—dés, vajjon a belügyminisztérium által kiadott s a köztudatban csendrendelet néven ismert intézkedésnek nem volt-e eset—
leg káros hatása az utcai szerencsétlenségek szempontjából. A 179.1()0/1935. E. M., ille—
tőleg a 179.800/1935. B. M. rendelet ugyanis
a városokban a jövőben csak a kézikürt, vagy a kézikürt hangjánál nem erősebb villanykürt használatát engedi meg. Azon—
kívül az egyes városokban a rendőrhatóság által kijelölt úgynevezett főútvonalakon sem nappal, sem éjjel, lakott területeken pedig esti 10 órától reggel 6 óráig kürtjelzést egy—
általán nem szabad használni. A legutóbb említett, az éjjel csendjét biztosító rendel- kezes augusztus 1-1én, a többi november 1-1én lépett életbe.
Az előző évi adatokkal való egybxevetwés útján megállapíthatjuk, hogy a Belügymi—
niszternek a városi lakosság nyugalma érde—
kében hozott intézkedése folytán az utcai közlekedés biztonsága tekintetében nem ál—
l-ott be rosszabbodás. Különösen a fővárosra nézve volt sokaknak aggályuk, hogy ott a többi városok'énál jóval élénkebb utcai for—
galom a géperejű járóművek kürtjelzés nél- küli közlekedése miatt, mind a járóművekre, mind pedig a járókelőkre nézve az eddi—
gieknwél jóval veszélyesebbé fog válni, ami azután a szerencsétlenségek elszaporodásá- val jár. Az adatok azonban azt mutatják, hogy az aggodalomból szerencsére nem lett valóság. A rendelet életbeléptetése óta el- teltidőt, vagyis az 1935. esztendő utolsó két hó—
napjának eseteit nézve, az tűnik ki, hogy novemberben a fővárosban kevesebb bal- eset fordult elő, mint az előző évnek ugyan—
abban a hónapjában. Budapest 1935. évi december .havi szerencsétlenségei és a vidé- ken előfordult november és december havi 1. A balesetek száma havonkint. —— Nombre des accidents par mois.
H 6 n a p —— M o i s §
Megnevezés — Spéciűcation . § §
1. 11. III. IV. V. VI. vn. vm. [X. X. txt ixu. És?
73—53 ; _? Budapesten—ABpest 341 348 319 340 336 303 231 275 333 301 285 300 3.712
_ . H ce . , .
733 §.._ §§ Vldeken—Enprovmce 121 93 149 209 268 349 339 342 374 316 262 164 3.048
? 0 % m _N.8 .
:;E'ggg m 3 (, .. _ 1930 161 441 463 519 601 652 370 617 707 677 547 464 6.760
?; §§ s [Ebyutt Emmwelwm 347 327 433 549 661 600 003 564 579 371 488 353 6.106
1263 975
$§§ § '; % Budapesten—ABpest 100 107 118 168 151 142 97 133 147 123 115 110 1.516
§%"§r§ §§ íVidéken—Enpronince 121 60 143 196 266 366 320 332 351 334 137 109 2.785
: u 03
a_w gw— . _ 1035 221 167 261 364 417 309 417 465 499 462 302 219 4.301
413 e ; Együtt Ensemmelwzn 146 149 293 379 460 431 469 430 408 404 262 191 4.035
12, szám. —— 1020 —— 1936 balesetek már meghaladják ugyan az 1934.
év utolsó két hónapjának baleseteit, de ennek a növekedésnek az aránya az egész év folyamán előfordult balesetek számának megszaporodása folytán nem lépi túl azt a mértéket, amit az esetek emelkedése szempontjából az év többi hónapjában is észlelhetünk.
A tárgyalt év viszonyainak további vizs- gálatára áttérve sajnálattal kell megállapí—
tanunk, hogy a balesetek száma újból meg—
szaporodott, s számuk az előző évit 654- gyel meghaladva összesen 6.760—ra rúgott.
Az utcai szerencsétlenségek gyakoriságára befolyással levő tényezőt, a forgalom nagy—
ságát nézve, azt látjuk, hogy az annak mé- résére rendelkezésünkre álló adataink az előző évinél elevenebb utcai életre mutat—
nak. Ezek közül elsősorban a gépjáróművek állományáról kell iii—egeml—ékeznünk, ahol a forgalomban levő autók és motorkerék-
párok létszáma havi átlagban 10%-kal volt
nagyobb az előző évinél. Emelkedett a ha—
zánkat felkereső külföldi gépjáróművek
száma is 11.881 darabbal, ami 14'6% nö—
vekedésnek felel meg. Végül a fővárosra nézve elevenebb forgalomról beszélnek azok az adatok is. melyek a Budapest főbb útvo—
nalain át megfordult járóművek számát je- gyezték fel. A helyzet megítél—ésére azonban legalkalmasabb az egyetlen Összehasonlítási lehetőséget, a gépji'trómíivekre eső balesetek számát felhasználni. Az ezen az alapon való számítás azt eredményezi, hogy az 1934. év folyamán minden 100 gépjáróműre átlag—
ban véve 12'1 baleset jutott, míg a tárgyalt évben ez az arány 12'8 volt. A viszonyítást az ország területrészei szerint végezve, Budapestre nézve 100 gépjáróműre eső bal—
eset gyanánt az előző évi 14'9-cel szemben 15'3—at, a vidéken pedig 9'3-mal szemben 10'3-at kapunk eredményül. Ezek után te- hát arra a megállapításra jutunk, hogy a közlekedésbiztonsági viszonyok a tárgyalt évben némileg rosszabbodtak.
A szerencsétlenségek növekedésének ab- szolút számokban kifejezett arz'mya az or—
szágban 10'7%-ot tett. Az ország terül-et-
részeit tekintve ebből a szempontln')! a leg—
kedvezőbb képet Budapest mutatja, ahol a szer-encsé—tlens—égek szaporodásának száma jóval az országos átlag alatt maradva, mindössze 5'1% volt. A növekedés aránya
a. tj. városokban már jóval magasabb, 9'2%-os emelkedést mutat, míg az or—
szág többi részén a viszonyszám az orszá—
gos átlagot messze meghaladva 20'9%-ra szökik. Élénk tanubizonysága ez az adat
annak a már néhány éve megfigyelt s jól ismert ténynek, hogy közlekedésbiztonsági szempontból a nagyobb városokban jóval kedvezőbb viszonyok tapasztalhatók, mint az országutakon. A tényleges helyzet rom—v lását azonban még erősebbnek kell tekinte-v nünk, ha figyelembe vesszük azt a körül—ményt, hogy __ mint tudjuk —— vidéken a könnyebb természetű baleseteknek a váro- sokénál jóval nagyobb hányada nem jut a hatósági közegek tudomására s így bejelen- tetlenül marad. Megfelelő sürgős intézke- désre van tehát szükség, hogy a forgalom rendje az egyes helységeket összekötő köz—
utakon az eddiginél megfelelőbb módon legyen biztosítva. A vidék viszonyaiban be- következett ez a rosszabbodás azt eredmé—
nyezte, hogy az ország baleseteíben mindig igen nagy hányaddal szereplő fővárosnak részesedése a tárgyalt év folyamán 57'8%—
ról 54'9%—ra csökkent, amivel szemben a
Vidék baleseti aránya 42'2%—ról 45'1%-ra emelkedett.
A szerencsétlenségek helyének közelebbi megjelölésére az alábbi adatok szolgálnak:
Budapest Vidék Együtt 1935 1935 1934 1935
Egyenes úton . . . . 2.242 2.394 4.213 4.636 Utkereszteződésnél . , 1.148 481 1.392 1 629
Téren ... 299 89 416 388
Vasúti átjárónál . . 4 17 83 79 100
Ismeretlen helyen 6 1 6 7
Az utcai közlekedés legveszélyesebb pontjainak egyikén, az útker—eszteződések—
nél aránylag újból erősebben megsokasod—
tak a balesetek, amennyiben az összes ese—
tekhez viszonyított arányszámnk Budapes—
ten 28'27b-ról 30'9%—ra, az ország egyéb!
részein pedig 15'4%—ról 15'8%-ra nőtt, Ennél kedvezőtlenebb képet csak a fővá—
rosban és pedig a vasúti sorompóknál tör—
tént baleseteknél látunk, ahol a szerencsét—
lenségek száma az előző évinek kétszeresére emelkedett. Ezeken. a helyeken, vagyis a közutaknak a vasúti vonalakkal való talál—
kozási pontjain szerencsére még ilyen erős arányú növekedés ellenére is számbelileg elég alacsony, mindössze 17 volt a balese- tek száma. A dolog elbírálásánál azonban figyelembe kell venni azt a körülményt,!
hogy az utóbb említett helyeken előforduló balesetek a legv—eszedelmesebbek, mert csak- nem kivétel nélkül mind emberáldozattal
járnak. A vidék viszonyai annak ellenére,
12. szám.
— 1021 —
1936hogy ott igen sok sorompó nélküli útátjáró- val találkozunk, árnyalatílag kedvezőbbek voltak, mint az előző évben. Végül az ugyancsak nagyobb forgalmú s így a sze—
rencsétlens-e'gekre szintén több alkalmat nyujtó köztereken az egész ország területén javultak a viszonyok.
A balesetek számának szaporodásával a havi átlag Budapesten 294—ről 309-re nőtt;
míg egyéb helyeken 215—ről 254-re szökött fel. A havonkinti hullámzást nézve az előző évhez viszonyítva meglehetősen nagy eltoló- dások jelentkeznek. Közülük legfeltűnőbb az, hogy a fővárosra nézve eddig legalacso—
nyabb számmal szereplő 28 napos február a csúcspontot képviseli. A legkevesebb bal- eset viszont Budapesten —e az elmult évhez hasonlóan -— a nyaralási időszak egyik leg—
főbb hónapjában, július hó folyamán for—
dult elő. Az országnak egyéb helyein levő közutakról a feldolgozás eredményei szin- tén változásról számolnak be, amennyiben a legkevesebb szerencsétlenséget jelentő mi- nimum januárról februárra tolódott át, míg a legmagasabb számot, az eddigi júliussal szemben, október hónap mutatja.
A hét egy-es napjainak szerepét a bal—
esetek gyakorisága szempontjából a követ—
kező adatok világitják meg:
Az előfordult ha'esetek száma Budapesten vidéken összesen
Vasarnap . . . 340 423 763
Hétfő ... 546 477 1.023
Kedd ... 573 423 996
Szerda . . . 523 406 929
Csütörtök . . . 570 395 965
Péntek 536 474 1.0l0
Szombat . . . 609 443 1.052
Ismeretlen . . . 15 7 22
Az adatok szerint Budapesten m, a, már szokásos módon _ a legtöbb balesetet a munkasziinetet megelőző s egyben a hétvégi pihenő előestje't jelentő szombati napok adják, melyek a többi napok forgalmát jó—
val meg szokták haladni. A legkedvezőbb viszonyokat viszont a fővárosban az elmult évihez hasonlóan a mun'kaszünetet s egyben a gazdasági élet által mozgósított személyek és forgalmi eszközök leállítását jelentő va- sárnapok mutatják. A vidéken előfordult szerencsétlenségeknél az év egyes napjai között nem szokott olyan nagy különbség lenni, .mint azt a fővárosnál tapasztalhat- tuk, úgyhogy az év egyes napjainak bal- esetszámában bekövetkezett kisebbfokú nö- vekedés vagy csökken—és is már a maximum és minimum eltolódásával jár. Ez történt a
A BALESETEK IDÖPONTJA.
LES ACCtDENTS D'APRES LES HEURES DE LA JOURNÉE.
1935
Budapest— A Budapest
... Vidék - En province Mt 81. Szt 1936
Magyarország—Dans la Hongrie enti'ere
R. H. de St. 19364
tárgyalt év folyamán is, amikor a Budapes—
ten kívül eső részeken a legtöbb bal-eset a vasárnapok helyett hétfői napokon, a leg- kevesebb pedig az eddigi keddel szemben csütörtöki napokon következett be.
Az esztendő egyes órái szerint való fel—
dolgozás szintén alkalmas arra, hogy belőle az elől említett csendrendelet esetleges ká—
ros hatását megfigyelhessük. Az eredmények itt sem mutatnak rosszabbodást, amennyi- ben a géperejű járóművek kürtjelzés nél- küli közlekedésének óracsoportjainál, vagyis az esti 10 órától reggeli 6 óráig terjedő idő- szaknál a szerencsétlenségek száma nem nőtt meg olyan erős arányban, mint azt a többi kategória némelykében ézszlelhetjük.
A szerencsétlenségek óránkinti megoszlásá- nál egyébként érdekes, hogy az általános emelkedéssel ellentétben az előző évben maximális esettel szereplő délutáni 5—6, illetőleg 4—5 óra közötti időpontban némi- leg m- íi-mal, illetőleg 9-cel ——— csökkent a balesetek száma, de ennek ellenére ez a két időpont továbbra is a legtöbb és pedig 498, illetőleg 470 esettel szerepel. A legkevesebb bejelentés a kisforgalmú éjjeli órákra, a 12—6 óra közötti időre vonatkozik; ez alatt az idő alatt ugyanis 247 baleset fordult elő, vagyis 40-nel több, mint az előző évben.
12. szám. — 1022 — 1936 2. A balesetek valószinű oka 1935-ben. — Causes probables des accidents en 1935.
Nombre d'acczdmts cause's par A'gépkocsik Az egyéb Azkfjsstzes
367338; 33??? jen—633334
d i (? il , a_u re. , .
A balesetek okainak megnevezése szegüaZ/yíozn'zeess Whicules desazeáxggs'
causes probables _! által okozolt balesetek száma
C: C! S
41) 0) 0
:: ?;3 : :: 4 " . a . " .
$$$ Ég? $$$ ág"; ggg gét;
U, ; 'ch w m ; 'UCG % m s "390 '0
eem ága eee áeu ege 363
I. Vezetők hibája. —— Fautes de conducteurs.
Vigyázatlan hajtás _. Conduite imprudete ... 578 470 792 566 1.370 1.036 Vígyázauan előzés —— En (le'passzmt impmdemment eme per-
sonne ou une valture ... . . . 280 179 89 49 369 228 Vigyázatlan ki- vagy behajtás —— En, sortant d'un endroit ou
en y enzrant imprudemment . . . . ... 191 152 163 105 344 257 Vigyázatlan kitérés —— Ecart imprudent ... 110 87 135 101 245 198 Vigvázatlan fordulás — En tournant imurudemment 113 108 91 76 204 184.
Szabálytalan hajlás vagy vezetés — Cunrlmte irre'guhére 272 146 386 123 658 269 Szabálytalan ki- vagy behajtás —— Sartze ou entrée irre'guliere 55 45 52 27 107 '72 Szabálytalan előzés — De'passement irre'gulier ... 135 58 56 17 191 75
Gyorshajtás — Uondm'te trap rapide 180 94 139 41 319 135
Hálratnlatis —— lnecul ivnpmrlent ... 54 49 18 16 72 65
Jelzés elmulasztása —— Mangue de signal . ... 94 68 118 44 212 112 Jelzés figyelmen kívül hagyása. —— Il n'a pas e'te' tenu compte
de signaum ... 56 83 44 26 100 59
Gondatlan vezetö — Conríucteur imprurient ... . . . . 22 14 39 12 61 26 Lovak felüg) elet nélkül hagyása. —— Chevaua: laisse's sans sur—
veillance ... . . ... — — 36 22 36 22
Hajrásban vagy vezetésben való járatlanság —— Mangue d'em
pvm'ence du eouducteur ... 20 7 14 1 34 8
Kivilágitásí szabályok megszegése —— Infraelion au, réglement
d'e'claimge ... . ... 25 3 62 5 87 8
Ittas állapot —- [vreme . 44 14 97 16 141 28
Egyéb —— Autres fautes ... . . . . . . 15 3 39 16 54 19
Együtt ._. Ensemble . 2.234 1.528 2.370 1.263 4.604 2.791 II. Gyalogjárók hibája. —- Fautes de pie'tons.
Úttestre vigyázatlanul lelépő gyalogos —— Imprudence de pie'tons
passaui, sur la chausse'e ... 163 89 82 48 245 137
Egyéb vigyázatlanság — Autres imprudl'nces . . ... 228 150 221 116 449 266 Mozgó járómüre v iló fel- v. leugrás —— Soul dans un (ou d'un)
ve'hicule en marehe ... 12 7 142 112 154 119
Jelzés figyelmen kívül hagyása —— ll n'a pas été tenu compte
de signaua: ... 39 24 23 12 62 86
Testi hiba (nagyothallás stb.) — Défaut physigue (oreille dure, etc.) 14 3 24 6 38 9 [latas állapot —— livresse ... . . . 36 16 35 24 71 40 Pajkos gyermek —— Espiegleries d'enfants ... 65 13 58 13 123 26 Gyermek felügyelet nélkül hagyása — En/ants mm surveille's 29 6 43 10 72 16
Egyeb —— Autres ... 16 7 19 16 35 23
Együtt — Ensemble . . . . 602 315 647 357 1.249 672 III. Különféle okokJ— Causes diverses.
Műszaki hiba —— De'/im! de la ooiture . . ... 136 14 79 20 215 34
Lovak megbokroso lása — Chevcma: emballe's . 34 1 196 16 230 17
Nedves, csúszos úttest —— Voie délrempe'e, glissante . 125 63 115 77 240 140
Gondozatlan úttest ——- Voie mal entre erme. 6 1 15 —— 21 1
Egyéb — Autres ... 69 10 132 47 201 57
Együtt —— Ensemble . 370 89 537 160 907 249 . .. _ , , 1935 3.206 1.932 3.554 1.780 6.760 3.712
Ml'ldossze _ mal WWW 1934 2.746 1.698 3.360 1.834 6.106 3.532
12. szám. _. 1023 __ 1936
A baleseteket nemük szerint csop—orto- sítva, az adatok a következő helyzetről szá—
molnak be:
Isme-
Össze- Elgázo-
ütközések tások Egyéb retlen Együtt
Budapest . . . 2.689 704 319 — 3.712 Vidék 1.314 1.016 715 3 3.048 .. ;1935 4003 1.720 1.034 3 6.760 Együttliga 3.376 1.561 1.162 7 6.106 Az előző évi adatokkal való egybevetés azt eredményezi, hogy két éven át tartó csökkenés után az összeütközések aránylag ismét elég erős mértékben megsokasodtak, amennyiben viszonyszámuk Budapesten az eddigi 68'1%-ról 72'4%—ra, az ország egyéb
részein pedig 37'7%-ról 43'1%—ra nőtt. A
viszonyoknak ebből a szempontból való rosszabbodása a járóművek vezetőit kedve—
zőtlen színben mutatja, mert köztudomású,
hogy az összeütközések csaknem kivétel nélkül a vezetők rovására írhatók. Az el—
gázolásokat tekintve, az ilyen eset-ek ter—
mészetesen szintén megszaporodtak ugyan, de szerencsére nem olyan nagy mértékben, mint azt az összeütközéseknél láttuk. Az összességhez viszonyítva ugyanis arányuk
mind a fővárosban, mind pedig a vidéken
csökkent s 19'0%—ot (1934-ben 19'6%), illetőleg 33'3%-ot (33'7%) tett. Ezen a két csoporton kívül eső és az ,,egyéb" gyüjtö—
név alatt összefoglalt eseteknél számbelileg is örvendetes visszaesés jelentkezik, mellyel Budapest eddigi 12'1%—os aránya 8'6%—ra, a vidéke pedig 28'6%-ról 23'5%-ra szállott.
Az összeütközések eseteit a balesetet elő- idéző járóművek szerint részletezve az alábbi adatok szemléltetik:
Az összeütközést előidéző —_———AZösszeütkiÉÉek Sláma
járómű budapesten VESÉ' Együtt
Vasút . ,... ——- 11 11
Villamos ... 188 10 198
Személygépkocsi ... 1.085 330 1.415 Tehergépkocsi ... 284 171 455 Motorkerékpár ... 10t 140 241
Lófog .t ... 716 335 1.051
Lábhajtású kerékpár . . . 287 309 596 Egyéb és ismeretlen . . . 28 8 36
Együtt. . . 2.689 11.314! 4.003
Az összeütközések részleteit közelebb- ről vizsgálva megállapíthatjuk, hogy Buda—
pesten a villamosok a tárgyalt év folya- mán is leggyakrabban lófogatoknak (45'2%, 1934—ben 48'8%), valamint személy- gépkocsiknak (Só-170, 1934-ben ISO—070) mentek neki. A személygépkocsik által elő- idézett karamboloknak 40'5%-a (41'6%)
személygépkocsikra, 24'9%-a (22870) villa- mosokra esett. A teherautomobilok az ese—
tek 39'1%-ában. (43370) villamossal, 22970-
ában (20'2%) pedig személyautóval sza-
ladtak össze. A motorkerékpárok ilynemű baleseteinek 39'6%—a (43'8%) személy- autókra, 21-8%-a (25'6'70) lábhajtású kerék—
párokra esett. A lófogatú járóművek villa- mossal, az esetek 51'5%—ában (52970), sze- mélygépkocsival pedig 26'7%-ában (25675) ütköztek össze. Azok az alkalmak, ahol lábhajtású kerékpár vezetője volt az össze- ütközés előidézője, a szerencsétlenségek 50'5%—ában (49-3%) személykocsival tör-
téntek. A vidéki viszonyokat nézve, igen sok alkalommal szerepelnek olyan esetek is, melyek a fővárosban alig fordulnak elő.
Itt azokra az összeütközésekre célzunk,
amelyek nem járóművel, hanem az ország- utakon felállított kerékvetőknek, korlátok—
nak stb. való vigyázatlan nekihajtás követ- keztében állottak elő. Ennek előrebocsátása után, áttérve a vidék viszonyainak ismer- tetésére megállapíthatjuk, hogy a személy- autók legnagyobb része, vagyis 29'4%—a (30'8%) lófogattal, 23'3% (26'2%) pedig nem járóművel ütközött össze. A teher—
gépkocsik baleseteinél szintén a lófogatok állanak első helyen, melyek aránya 47'4%
(43'5%) volt, migutánuk is az egyéb cso- portba sorozott nem mozgó tárgyak követ- keztek 21-1%-kal (29870). A motorkerék—
párok rovására írható Összeütközéseknél csaknem hasonló a helyzet s a nekimenések az esetek 32'9%-ában (SI-370), az úton el- helyezett különböző tárgyakkal történt, 29'3%—ában (33'9%) lófogatokkal való ese—
tekre jut. A lófogatú járóművek legtöbb- ször lófogattal (24870, illetve 26'O%) és személyautóval (191727, ill. 15'4%) szalad—
tak össze. A lábhajtású kerékpárok össze—
ütközésében a következő két járóműfajta játszotta a legnagyobb szerepet; lábhajtású
kerékpár 39'2% (35'6%) személyautó
26-5% (26—0%).Közlekedésr-ende'szeti, valamint baleset megelőzési szempontból a szerencsétlensé- gek okának pontos megállapítása birna a legnagyobb fontossággal. Teljesen megbíz- ható adatokat azonban e tekintetben sem nálunk, sem pedig másutt nem sikerült még beszerezni. A nehézségekre már több ízben volt alkalmunk rámutatni, most csak azt tartjuk szükségesnek ismételten hang- súlyozni, hogy a tárgyalt év folyamán is több esetben a körülmények gondos mérle- gelése útján Csak a valószínű okot sikerült
12. szám. —— 1024 — 1936
A BALESETEK OKA.
CAUSES vagonban.
lakott helyeket egymással összekötő közutakon van még közlekedésrendészeti, illetőleg forgalombiztonsá—
ezer—mille, gi szempontból .sok tenni—'
5
Vezetők hibája Délaut de prudence de conducteurs
* Gyaloglárók hibája
l való. A harmadik csoport l eseteinek aránya, melyek l ' különféle okok alatt van—
nak egybefoglalva, Budav
Délaut de prudense _ Budapest
de plelons Vidék
Különféle okok
Budapest m En provlnce
Magyarország _ Dans la Hongrie entlére
pesten 7'5%-ról 6'7%-ra, vidéken pedig 24'6%-ról 21'6%—ra csökkent. A
Causes díverses ' l l '
megállapítani. A balesetek nemének ismer—
tetésekor rámutattunk már arra a körül—
ményre, hogy az összeütközések számának erős növekedésével karöltve meg fognak szaporodni azok az esetek is, amikor a sze- rencsétlenséget a vezetők hibája idézi elő.
Az előző évi helyzet tényleg ebben az irány- ban változott, mert a különféle járóművek vezetői terhére írható baleseteknek eddig is igen magas aránya Budapesten 71'1%—ról 75'2%—ra, az ország egyéb részein pedig 57'1%-ról 59'5%-ra nőtt. Az utcai gyalog- járók által előidézett baleseteket nézve, itt is megállapíthatjuk, hogy a közutakon való közlekedés vidéken jóval kedvezőtlenebbé vált, míg a fővárosban az eredmények a helyzet Örvendetes javulásáról számolnak be. A gyalogosok hibája folytán bekövet—
kezett szerencsétlenségek aránya ugyanis Budapesten _— az esetek számbeli csökke—
nése mellett —— 21'4%-ról 18'1%—ra esett vissza; ezzel szemben az ország egyéb ré—
szein a viszonyszám az eddigi 18'3%-1'ól 18'9%—ra emelkedett. A fővárosnál a javu- lásban nagy része van annak a körülmény- nek, hogy a többi városokénál sokkal na—
gyobb létszámú őrszemélyzet gondoskodik az utca rendjének s ezzel a gyalogosok köz- lekedésének biztonságáról. Igen jó szolgá—
latot tesznek még Budapesten azok a be—
rendezések is, —— nevezetesen a gyalogosok úttesten való átkelési helyének kijelölése, különféle j—elzőkészülékek alkalmazása stb.,
— melyek a közlekedés irányításával meg—
bízott szervek felügyelete mellett talán las- sankint kezdik a lakosságot a szabály—
szerű s ezzel biztonságos közlekedésre rá- szoktatni. Az ország egyéb városaiban szin—
tén javuló helyzetet látunk, azonban a ki—
sebb helys—égeken átvezető. illetőleg az egyes
,,különféle" cím a vidékre
! ! nézve jóval népesebb szo-—
lla-313935- R'H-ÓÉSL kott rendszerint lenni, mint a fővárosban. Ennek okára ez alkalommal ismét rámutatunk az- zal, hogy ebbe a csoportba vannak felvéve azok a balesetek, melyek műszaki hiba leggyakrabban gummidefektus —-, valamint a
lovak megbokrosodása miatt fordulnak elő.
Köztudomású viszont, hogy a gépek kerekei—
nek gnmmi abroncsolása a főváros utcáin sokkal kevesebb sérülésnek van kitéve, mint az országutakon s az ijedős lovak is jóval több bajt csinálnak ott, mint Budapesten, A balesetek okával kapcsolatban kell még megemlékezni azokról az adatokról is, melyek az okok meghatározásánál segédesz- köz gyanánt szolgálnak. Ide sorozhatjuk a je—
lentéseknek a világítási viszonyokra, vala- mint az utak burkolatára és állapotára vo—
natkozó részét. A feldolgozás eredményei az előző évivel szemben alig figyelembe—
vehető eltérést mutatnak, amennyiben az ország területén előfordult szerencsétlensé—
geknek 70-4%—a (1934—ben 70'2%) napvilág mellett, az esetek legnagyobb és pedig 5()'7%-ában (49'0%) kőkoekával burkolt, 67'0%-ában (1934—ben 73'0%) száraz út—
testen történt.
A közúti forgalomban lejátszódott sze—
renesétlenségek-et előidéző járóművek a kö—
vetkezőképen oszlottak meg:
Vasutak ... 6 28 29
Villamosok ... 492 68 560
Személygépkocsik . . . 1.441 687 2.128 Tehergépkocsik . . . . 328 301 629 motorkerékpárok . . . 163 286 449
Lófogatok ... 782 840 1.622
Lábhajtású kerékrárok . Egyéb és ismeretlen . .
i zer2 806 1.274 Együtt. . .?
39 37 69
3.712! 3.048; 6.760
l
l2. szám
—— már _-
1936A balesetek általános megsokasodása ellenére Budapesten a villamosok és motorkerékpárok az előző évinél 177, illetőleg 44 esettel kevesebbszer
A JÁRÚMÚVEK VESZÉLYESSÉGE.
DANGERS crusEs PAR as VÉHICULES.
(Nombre de victimes pour tOO accidents causés par les véhicutes indluuésl
(100 balesetre esö áldozatok száma).
1935 120
szerepeltek s a csökkenés
aránya a villamosoknál 100
120
'IOO
26'5% —ot, a motorbicik—
likne'l pedig 21'3%-ot tett.
Vidéken viszont a legve- szedelmesebb járóművek egyike, a vasút volt 8-eal, azután az egyéb csoportba sorozott járómű volt 1 l—gy—el kevesebb baleset előidé-
zője, mint az előző évben.
80
60
40
20
A szerencsétlenségek szá- mának növekedése szern—
pontjából a fővárosban a személygépkocsik, vidéken pedig a lábhajtású kerék- párok mutatkoznak a leg-
kedvezőtlenebb színben,
amennyiben az előbbiek 255—tel, az utóbbiak 188-
Vasút Trams
M, St. Sz. 1936
Villamos
Budapest — A Budapest
Tramwaysélectr. Szemétygépkocsr Automobilespourle transportdespersonnes tehergépkocsi Bamlnnsautomobiles Motorkerékpár Motocyctettes Lófogat Voltureshippomobiles Kerekpár Bicyclettes
A
Vidék —— En provinceR.H.deSt.1936. .
cal több balesetnek voltak az okozói.
A járóművek veszélyességét, vagyis az általuk megsérült személyek számát te—
kintve, az adatok azt mutatják, hogy Bu- dapesten a nagy vasutak, vidéken pedig a motorkerékpárok követeltek legtöbb ember- áldozatot. A száz balesetre eső, könnyű, súlyos vagy halálos baleset száma ugyanis mindkét járóműcsoportnál, illetőleg terü- letrészen 117 volt. A legkedvezőbb viszo- nyokat a fővárosban a lófogatú járóművek—
nél láthatjuk, ahol a száz balesethez viszo- nyított arány átlagban mindössze 14 áldo—
zatot eredményez. Vidéken a helyzet a fel—
dolgozás eredményei alapján sokkal kedve—
zőtlenebbnek látszik, mert ott a személyek legritkábban a tehergépkocsi balesetek al- kalmával szenvedtek sérülést s ezek arány—
száma a fővárosi minimumot meghaladva, 83-at tett. A Budapesten kívül eső területe- ken előfordult balesetek jóval súlyosabb voltának okára már többször volt alkal—
munk rámutatni; itt azonban újból szük—
ségesnek tartjuk hangsúlyozni, hogy az részben az adatszolgáltatás hiányából ered.
A kisebb helyiségekben vagy országutakon ugyanis a személyek sérülése nélkül vég- ződő, könnyebb természetű szerencsétlen- Srégek nem jutnak a rendészeti közegek tu- domására s így azok bejelentés nélkül ma-
radva, a súlyos esetek aránya a való hely- zet torzitásával erősebben kidomborodik.
A szerencsétlenségek előidézésében vét—
kes járóművezetők közelebbi személyi vi—
szonyaira vonatkozólag rendelkezésre álló adatoknál fennálló hiányokat ez alkalom- mal sem sikerült kiküszöbölni s elég nagy hányadukn-ál a kérdőpontok egyik-másik nesze válasz nélkül maradt. Az általunk ismert eseteket is elegendőnek tartjuk ahhoz,
hogy velük röviden foglalkozzunk. így első-
sorban megállapítjuk, hogy a baleseteknél a vezető szerepét az előző évi Illő-tel szem—
ben 111 alkalommal nő töltötte be, ami vi—
szonyszámban kifejezve 1'7%-ot jelent (1934-ben 1'8%). Alaposan megsokasodott
azoknak a vezetőknek a száma, kik kedv- telésből irányították a járómüveket. A sze- rencsétlenséget előidéző úrvezetők csoportja ugyanis az előző évi 407-ről 599—re emelke—
dett, mely szám az összességhez viszonyítva az eddigi 22'5%—ról 26'4%—ra való növ—e—
kedést mutat. A vezetők kora szempontjá- ból csak a 21—30 éveseknél van észrevehe—
tőbb változás, melyek aránya 37-5%-ról 36'7%-ra csökkent. A többi korcsoportok—
nál csak a tizedes-ekben van az előző évivel szemben hol emelkedést, hol pedig vissza- esést jelentő eltére's. A viszonyszámokban
12_ szám. —— 1020 — 1936
1935
Súlyos — Graves
%Budapest — A Budapest
AZ ÁLDOZATOK SÉRÚLÉSÉNEK MÉRTÉKE.
BLESSURES CAUSÉES PAR LES ACCIDENTS.
idék —— En province
nézve az utcai forgalom körülbelül egyenlő ve—
szélyt rejtett magában. Az 1935. évben is nagyjában hasonló a helyzet, azzal a különbséggel, hogy a gya—
logosok 38'1%—ot (1934- ben 37'8%) kitevő ará- nyát meghaladva a vezetők közül került ki az áldoza—
toknak 41'1%-a (38'O%).
A balesetek áldozatainak
5-7%-a (1934-ben 6-9%)
életét vesztette, ami Buda- pestre vonatkoztatva 57
%—ot (5'3%), a Vidékre
nézve pedig 5'6%-ot (7-8
%) tesz.
A szerencsétlenségek ál- dozatai a sebesülés mér—
Hatalos —— Mortelles
M. St. Sz. 1938.
R. H. de St11936.
kifejezett megoszlás egyébként a korcso—
portok népessege sorrendjében a következő:
31—40 éves 34476, 41 50 éves 14'4%, 50 éven felüli 6'6%, 16—20 éves 6'0%, Végül 15 éven aluli 1-9% volt.
A közúti forgalmi balesetek közül azok a legsajnálatosabbak, melyek emberáldo- zattal járnak. A tárgyalt év ebben a tekin—
tetben az előzőnél kedvezőbbnek mondható, mert a személyek sérülésével végződött sze—
rencsétlenségek az összes eseteknek 661 '%-ával szemben 56'8%-át tették. Az egyes ,járóművek által követelt áldozatok számát
a következő összeállítás Szemlélteti:
! Budapest ! Vidék [Együtt
Vasutak ... 7 24 31
Villamosok ... 338 64 402
Személygépkocsík . . . . 543 584 1.127
*Tehergepko 'sik ... 84 251 335 Motorkerékpárok ... 118 334 452
Lot'ogatok ... 109 766 875
Lábhajtású kerékpárok . . 306 725 1.031 Egyéb és ismeretlen . . . 11 37 48
Együtt. . ! 1.516 la785l 4.301
Az áldozatok között a három csoport kö—
zül a különböző járóművek utasai minden- kor a legkisebb arányban voltak képviselve.
A tárgyalt év folyamán helyzetük még ked—
vezőbb képet mutat, amennyiben a szeren—
csétlenül jártak összeségében az eddigi
24'2%-kal szemben 20'8%—kal szerepeltek.
A gyalogosokra és a járóművek vezetőire
téke szerint a következő- képen oszlottak meg:
Isme-
Könnyúl Súlyos ittalálos tetlen ! Együtt
1934 800[ 636 82 31 1.549 BüdapeStl1935 801 597 87 31 1.516 .. 1934 19193 11395 195 19 2.486 Vldekl1995 11989 11811 157 l 58 2.785
! .. 1934 1.939 1.775 277 50 4.035 Együttlwaö 2.190 1.778 944 89 4.301
A balesetek áldozatai között az előző évivel csaknem megegyező számú nőt és pedig 1.135-öt (1.140) találunk; vagyis az áldozatoknak 26'4%—a (28'3%) tartozott a női nemhez. A szerencsétlenül jártakat kor szerint csoportosítva örömmel állapítható meg, hogy a kiskorúak (10 éven aluliak) új—
ból hathatósabb oltalomban részesültek, amennyiben arányuk 10'5%—ról 9'9%—1*a csökkent. A kormegoszlás egyébként a to- vábbiakban sem igen mutat nagyobb válto—
zást s jelentősebben, nevezetesen 25'5%-kal
(26'7%) a 21—30 évesek voltak képviselve.
A sebesülteknek 20'1 o—a (19'7%) a 31——40
évesek, 18*0%-a (188%) az ötven éven felüliek sorából került ki. A többi kor—csoport részesedése a következő volt: 11———15 éves 5'8% (5'5%), 16—20 éves 7'8%
(7670), végül 41—50 éves koru 12'8%
(11-2%) volt.
A szerencsétlenségek számának emel—
kedésével karöltve anyagiakban is nagyobb volt a károsodás, mint a megelőző évben.
Az elpusztult állatokat illetőleg Budapesten 63 16 (1034-ben 62) esett a forgalom áldo—
zatául; a vidék vesztesége 235 tóból (197)
12. szam. —— 1027 — 1936
és 405 (402) egyéb különféle állatból állott.
Az állatok mellett kisebb-nagyobb mérték—
ben a fővárosban 3.287 (2.884). az ország egyéb részein pedig 1.608 (1.260) járómű rongálódott meg. A megsérült járóművek —-——
az egész országot tekintve —— a következő—
képen oszlottak meg: vasúti vagy közúti
vasúti járómű 808 (731), gépkocsi 2.229
(1.724), motorkerékpár 297 (334), hintó 33 (24), szekér 555 (480), lábhajtású kerékpár 918 (755), végül egyéb különféle járómű
55 (96).
Befejezésül megemlítendőnek tartjuk.
hogy az adatok beterjesztésére szolgáló nyomtatványon megfelelő kérdőpont tuda- kolja az anyagiakban (állatok, járóművek) bekövetkezett károsodás összegét is. A be- vallások azonban ebből a szempontból igen hiányosak úgy, hogy azok alapján a köz- úti forgalmi balesetek folytán felmerült kár teljes összege nem állapítható meg. A meg—
felelően kitöltött kérdőívek anyaga is elég érdekesnek mondható azonban ahhoz, hogy annak eredménveit főbb vonásokban be- mutassuk. Az előbbiekben elősorolt állatok
között 165 ló (1934-ben 147 db.) megsérü-
lése vagy elpusztulása hozzávetőlegesen
28.124 P. (1934-ben 16.829 P) összeget kép-
viselt: az egyéb állatokból pedig 176 db.-
nak (318 dr.) értéke 2.258 P—re (3.166 P) tehető. A járóműveknél 205 (320), vasúti és
közúti vasúti járómű sérülése 6.017 P
(11.457 P) kárt jelent; az automobílok és motorkerékpárok közül 1.231-nek (1.172)
sérülését vagy elpusztulását 499375 P-re
(395115 P) becsülték., A többi járómű
(hintó, szekér, lábhajtású kerékpárok stb.) között 917—nek (856) kisebb-nagyobb meg- rongálódása vagy hasznavehetetlenné való válása pénzben kifejezve hozzávetőleg 30.490 P. (26.713 P) összegben állapítható
meg. V árszeghy János dr.
§ e IRODALMISZEMLE
m.l-l-'..-ill.-'ll-lll-n-nnuunl'l-l-l-u-noilll-l-llll-l-ll-ln-nlulniucn-u-nnuunuuu.n-nulls-
Könyvismertetések.
Chrom'gue de livres.
Földes Béla: Statisztikai előadások. Új
sorozat.
Béla Földes: Conférences statistigues. Nouvelle série.
A Magyar Statisztikai Társaság kiadványai. 11. sz.
Publications de la Société Hongroise de Slatistigue, numéro 11.
Budapest, 1936. 254 l.——p.
A társadalmi tudományok legnagyobb tekin- télyű magyar művelőjének, Földes Bélának jórészt a legutóbbi időkben tartott statisztikai előadásait foglalja egybe a Magyar Statisztikai Társaság legújabb kiadványa. Méltóan sorakozik a kötet Földesnek jóval a háború előtt, 1904-ben és 1905- ben megjelent ,,Statisztikai előadások" I. és II. mű—
veihez. A mű egyes értekezései főleg a Szemle ha- sábjain láttak először napvilágot, úgyhogy tar—
talmi ísmertetésük helyett megelégszünk ehelyütt a Szemlére való hivatkozással. A mű három rész- ből áll. Az I. rész ,,Elmélet és történet" főcím alatt az idevágó értekezéseket foglalja egybe. Ezek a következők: A társadalmi jelenségek vizsgálatá- nak nehézségei, különös tekintettel a statisztikai módszerre (M. Stat. Szemle. 1933. évf. 196—208. l.), A, statisztika logikájához (M. Stat. Szemle 1933.
évf. 806—815. l.), Mikrostatisztika (M. Stat. Szemle 1934. évf. 951—956. l.), Néhány megjegyzés a sta-
tisztika tcchnikájához és kritikájához (Hamisítá- sok, tévedések, irányproblémák) (M. Stat. Szemle"
1935. e'vf. 631—635. l.), Sűrítési módszer és za-
varó tényezők (M. Stat. Szemle 1934. évf. 692—
694. l.), Keleti Károly (M. Stat. Szemle 1933. évf.
888—895. l.); Ernst Engel és Luigi Bodio emléke—
zetére a Magyar Tudományos Akadéiniában tar- tott előadások zárják le az első fejezetet. A IL rész ,,Népesség" cikkei: Nemzetiségi statisztika (M. Stat. Szemle. 1931. évf. 225—239. I.), Az anyagi és társadalmi helyzet befolyása a házasságköté—
sekre, a születésekre és halálesetekre, különös te-
kintettel Budapestre (M. Stat. Szemle 1929. évf.
231—246. l.) A két nem aránya a népeSSégben (és.
a születésnél (Szekszuálitás, maszkulinítás) (Közg.
Enciklopédie). Elsőízben kerül közlésre e főcím alatt a Szellemi élet és élettartam e. tanulmány, amely a tudós szerző korábbi munkaperiódusából' származik még, A III. rész ,,Morálstatisztika"
két értekezést tartalmaz: A bűnügyi statisztika problémái (M. Stat. Szemle 1932. évf. 243—255. l.) és Az elítélhetőse'g matematikai és statisztikai alapjai. Utóbbi a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1907. évi Kopenhágában tartott ülésszakán került felolvasásra (Bulletin de l'lnstitut International de Statistigue. Tome XVII. 378—394. l.), magya——
