Közúti forgalmi balesetek Magyarországon 1932-ben

10. szám.

-—799——

A cementtermelésben az Amerikai Egyesült Al- lamok vezet, míg a második helyért Franciaország és Nagy-Britannia versenyez. ,

A termelés a gazdasági válság hatása alatt, mely az építkezéseket erösen befolyásolta, nagy mértékben hanyatlott, így pl. az Egyesült Államok—

.ban az évi termelés a válság előtti években 30 mil- lió tonna körül mozgott, míg a mult évben alig haladta meg a 13 millió tonnát. Legfeltűnőbb a visszaesés Németországnál, ahol 1929—ben még 7'6, 1932-ben már csak 28 millió tonna volt a termelés.

Németország adatsorát illetően azonban figyelembe kell venni, hogy csak az érdekképviseletbe tömörült

üzemek termelése került kimutatásra, 1929 óta

pedig a nem aíl'iliált üzemek száma jelentősen meg- növekedett, tehát valószínű., hogy az újabb évek

1933

adatai a cementtermelés visszaesését torzítva mu—

tatják.

A eementtermelés Magyarországra vonatkozó adatai —— kiegészítve a cementáruk termelési ada- taival —— a magyar gyáripari statisztikai adatgyűjtés alapján a következő részletezésben tárulnak elénk:

1929 1930 1931

_ t o n n á b a n

Bauxitcement 21.040 26.470 18.154

Nemes vakolat . 461 215 318

Portlandcement 381924 302981 271767

Cementáruk 174204 107.560 58.248

A termelés visszaesése tehát nálunk is igen jelentős, különösen a cementáruknál.

nun-puunnnnun-pun-nnn-n-uc-unu-ncn-n-n..-.n..n...--....-..n-nn-n-.n-nun-...nunlno-unnn-nn-n-l-l-unn

nil-t.i.

KERESKEDELEM Es KÖZLE KEDÉS

ll...nnn-n-ul-nn-l-l-ne...-luv-u-u-u-n-n-c-...-...n....u-u-n-u-c-onn-n—--uu--n-o---nn.--on-on

Közúti forgalmi balesetek Magyarországon 1932-ben.

Accidents de la circulation en Hongrie en 1932.

Résume'. En Hongrie, le nombre des accidents de la circulation accuse chague année une diminu- (ion notable; il a été en 1932 de 4.347 contre 5.461 _l'anne'e précédente.

D'aprés les chífftes contenus dans les tableaux ci-dessous, 71'5% des accidents étaient cause's par des conducteurs de voitures; lit—%, par des piéions;

,14'5% étaient dus á düzutres causes. 11 g az eu 2.893 .blesse's, dont 313 mortellement. 14170 des blessures mortelles ont été causées pat des automobiles' et motocyclettes; 59%, par dtautres voítures.

*

Az 1932. évi feldolgozás lezárásával már öt év adata áll rendelkezésünkre, melyek remélhetőleg elégségesek arra, hogy a köznta'mkon uralkodó vi- szonyok alakulását figyelemmel kísérliessük. Ezért __a közúti forgalmi balesetek 1932. évi adatainak részletes ismertetése előtt föbb vonásokban az adat—

Lgyüjtés óta eltelt időnek eredményeit is be fogjuk mutatni.

A kérdéses időszak alatt bekövetkezett esetek számának alakulását az alábbiakban szoln—

léltetjük:

hal-

A balesetek száma

Ev Budapesten ti. városokban heelá'g'ZlÉÉn mindössze

1928 2.468 537 1.655 4.660

3.929 3.445 502 2.008 5.955

1930 2.839 589 2.240 5.668

1931 2.326 524 2.311 5.161

1932 2.048 366 1.933 4.347

'Az adatgyüjtés megindítása óta tehát a bal- esetek számának növekedését _csak egyetlen évben

1929—ben észlelhetjük, amikor a balesetek az előző évihez képest ijesztő mértékben, kereken 1.300 esettel megsokasodtak. A szerencsétlenségeknek ezt a feltűnően nagyarányú elszaporodását azonban ——

véleményünk szerint —— korántsem írhatjuk teljes egészében a biztonsági viszonyok romlásának ter—

hére. Az újonnan megindított adatgyüjtéseknél _—

mint tudjuk —— az adatok beszerzésénél a legtöbb—

ször több vagy kevesebb nehézséggel kell meg- küzdeni. így történt ez ennél az adatgyüjtésnél is, ahol az adatszolgáltatók egy része —— félreértve a kiadott rendelkezést __ eleinte csak azokat a bal—

eseteket jelentette be, amelyeknél személyek is megsérültek. Az ilyen esetekben ugyan az adatok megfelelő kiegészítéséről gondoskodás történt, azon- ban feltehető, hogy a legnagyobb elővigyázatosság mellett is adódhattak esetek, melyek az utasítás helytelen értelmezése folytán kimaradtak. A való- színűség tehát amellett szól, hogy a baleseteknek 1929—ben történt emelkedése tényleg nem volt olyan erős mértékű, mint azt adataink mutatják. Azon- ban abban az esetben is, ha ezt a körülményt figyelembe vesszük, kétségtelennek kell tartanunk a balesetek számának emelkedését. A rákövetkező 1930. évtől kezdve már adataink a szerencsétlensé—

gek fokozatos csökkenéséről számolnak be, amit az időközben a forgalombiztonság javítása érdeké- ben tett intézkedések üdvös hatásának tulajdo- níthatunk.

A balesetek folytán megsebesült vagy meghalt személyek számára vonatkozó adatainkat az aláb- biakban adjuk;

-—800—— ₁₉₃₃

10. szám.

, Az áldozatok száma

EV Budapesten tj. városokban hálákat] összesen

1928 1.343 829 1.514 3.186

1929 1.608 316 1.787 8.711

1930 966 418 2.150 3.534

1931 733 401 2.169 3.31 6

1932 719 308 1.866 2.893

A fenti adatok kellő megítélését illetőleg nta- lunk a baleseteknél tett megjegyzeseinkre. Általá—

nosságban érdemesnek tartjuk rámutatni e mellett még arra a körülményre, hogy a könnyebb termé- szetű baleseteknek hamarabb sikerült gátat vetni, mint a súlyosabbaknak. Ezt olvashatjuk ki abból, hogy az egyes években — az utolsó esztendőt ki—

véve —— a szerencsétlenségek számánál az áldozatok számának fogyása aránylag jóval kisebb mer-

tékű volt. '

A balesetek nagyarányú apadása indokolttá teszi, hogy a csökkenés előidézésénél közrejátszó okok vizsgálatát ez alkalommal is megkíséreljük.

Erre a célra elsősorban az 1932. évben Budapesten végrehajtott forgalomszámlálások eredményeit hasz—

nálhatjuk fel. Az idevonatkozó adatokbóll) meg—

állapíthatjuk, hogy a főváros utcai forgalma nagy- jában az előző évi keretek között mozgott s ha némely helyen erősebb csökkenést találunk is, an- nak baleseti szempontból nagyobb jelentőséget nem tulajdoníthatunk. A forgalomesökkenést tehát ebből a szempontból számításon kívül hagyhatjuk. A má—

sik, már az egész országot illetőleg ligyelembevehető tényező a forgalomban tartott gépjárőművek szá—

mának változása. Erre vonatkozólag megállapít- hatjuk, hogy a forgalomban levő automobilok és motorkerékpárok állománya az 1931. évihez viszo—

nyítva átlagban véve 6'5%—kal csökkent. A géperejű járóműveknek az ilyen arányú megritkulása sem játszhatott jelentősebb szerepet a balesetek számá—

nak apadásánál. Mindent összevéve, arra a meg—

állapításra juthatunk, hogy ha az utcai forgalom—

nak némi visszaesése esökkentőleg hatott a szeren—

csétlenségekre, a baleseti viszonyok javulása azon—

ban nagyobbrészt valószínűleg a forgalombiztonság érdekében tett intézkedéseknek köszönhető.

A közúti forgalmi baleseti viszonyok terén a javulás az ország főbb területrészeit tekintve, álta—

lános volt. Az előző években ugyanis a szerencsét—

lenségeknek csak Budapesten és a tj. városokban sikerült gátat vetni, illetőleg számukat csökkenteni.

Az ország egyéb részein azonban sajnálattal kellett látnunk, hogy a balesetek száma növekedőben van.

A tárgyalt év ez utóbbi helyeken is jelentős javulást mutat, ami az ország egyéb városait és községeit, főképen pedig az országúti közlekedést az eddigiek—

nél jóval kedvezőbb színben tünteti fel. A balesetek szempontjából az előző évihez képest a csökkenés Budapesten 12'0%-os, a tj. városokban 30'1%—os1 végül az ország egyéb helyein 16'4%—os volt. Az áldozatokat tekintve, a szerencsétlenségek Buda-

]. A balesetek száma Magyarországon havonkint. —— Nombre des accidents en Hongrie, par mois.

Megnevezés . ——— Hónap — —— Mais 1 ! Ég 3 s § 6— ; *

Dmymm" 1. 11. 111. IV. V. VI. VII. vm. IX. x. XI. xu. §§ §§

§§ § Budapesten—ABpest 145 149 165 202 205 146 163 188 205 169 156 155 _ 2.048

táv; §

O'N u

§§ ? Vidéken—Enprovince 114 102 115 145 226 221 277 270 309 227 175 118 —— 2.299

459

732 s

geza—§ Együtt '1932 259 251 280 347 431 367 440 458 514 396 331 273 — 4.347 54.332; 53 Ensemble 1931 340 338 392 452 558 514 497 529 422 473 319 322 _— 5.161 ess

ggg-§ §- Budapesten—ABpest 23 43 44 87 75 59 72 83 92 67 33 41 —— 719 es §

És T Vidéken—Enprovince 100 80 102 139 234 220 282 267 298 207 152 93 -—— 2.174 3: 'a

m 4

%% § Együtt 1932 123 123 146 226 309 279 354 350 390 274 185 134 —— 2.893 23 $ Ensemble 1931 137 147 172 281 395 385 386 398 325 331 197 149 — 3.303

pesten az elmult évhez képest 1'9%-kal, a többi tj, városban 23'2%—kal s az egyéb helyeken pedig

14'0%-kal kevesebb emberáldozatot követeltek.

A balesetek számának havonkinti változását tekintve, Budapesten és vidéken a szerencsétlensé-

1) L. Magyar Statisztikai Szemle 1933 év. 585. o.

gek a legnagyobb számmal szeptemberben fordultak elő. Itt annyiban van változás, hogy az előző évben a balesetek száma májusban szökött fel a legmaga- sabbra. A fővárosban különben május a tárgyalt évben is a kritikus hónapok közé tartozott. ameny—

nyiben Budapest baleseti krónikájában a szeptem- berihez teljesen hasonló esettel szerepelt. Viszont a

10._szám.

———801 —-—

legbiztonságosabb volt a közlekedés a fovaros itt;-ú.n:

januárban, az ország egyéb területrészein pedig februarban Az utóbbi helyek kedvező viszonyai- nak kialal—zulz'isaban része volt a többieknél két, ille- tőleg három nappal rövidebb hónapnak is. A bal—

esetekből havonkint atlag Budapesten 171 (1931-ben tSt—lt, vidéken 192 (236) fordult elő.

A területi niegoszlz'isnz'tl Budapestnek es az or—

szág.—; egyeb területrészein előfordult balesetek szá—

mának egymáshoz való viszonyítása a két terüle—

ten uralkodo allapotok változz'isaról igen érdekes kepet nyujt. A szerem-sótlensegek százalékos meg—

oszlását feltüntető adataink a következők:

Ev BüddpS/É—tban Xidek Ev BuaapS/É—tban X idek

1928 530 470 ' 1931 451 54'9

1929 579 42'1 1 1932 47'1 529

1930 50'1 499

A balesetek színhelyére nézve az alábbi ada—

tok állanak rendelkezésünkre:

— ) 'v . V 't' L —

Term %? §§n

előfordult balesetek száma

Budapest. 1.238 644 153 12 1

Vidék . 1343 311 81 62 2

. 1932 3.081 955 234 74 3

Együtt t1931 3.582 17.243 236 87 13

Amint azt a fenti adatokból megállapíthatjuk, pontjainak egyi- kén, az utak kereszteződésenel a szerencsétlenségek csökkentése terén újabb eredményeket sikerült el—

az utcai közlekedés veszelyes

érni. Az útkereszteződéseknél előfordult balesetek aránya a fővárosban 35'9%—ról 31'5%—ra, az ország egyéb teriiletreszein pedig t—t'Tt%-ről 13'5%—ra csök—

kent. Ezzel szemben a forgalomnak egy masik ex- ponált pontján, a, különféle köztereken az előző évihez képest Budapesten mindössze három esettel csökkent a szerencsétlenségek szama, úgy hogy az egyeb helyek baleseti viszonyainak jóval erősebb javulása folytán az eddigi 6706—es arányszáma 76

%-ra nőtt l—Iasonlő, sőt viszonylag még kedvezőt- lenebbül alakult a helyzet az országnak a fővároson kívül eső területein, ahol a tereken előfordult bal- eseteknek aránya 2'8%—ról Zl'5%—ra emelkedett.

A szerenesétlenségeknek a napok egyes órái közötti megosztását megállapíthatjuk, hogy az előző évi állapottal szemben nagyobb vál—

tozás nincsen.

vizsgálva,

Budapest viszonyait tekintve, leg,- kevesebb baleset esett a kora hajnali 3—4 óra kö—

zötti időre, amikor az esetek száma 7, illetőleg 8—1'a rúgott. Innen kezdve óránkint a szerencsétlenségek mind gyakoriabbakká válnak s adataink 7 óra táj—

bani időről már 68, 8 órakor 84, 9 óra felé 96, 10

óra tájban 113 és 11 órakor 129 balesetről számol—

nak be. Délidő tájban némi, 104 esetre való csök-

kenés all be, majd a következőorakban már idö-re emelkedve, a maximumot delutan 1- őratájban 144 esettel éri el. A tovabbiakban óránakint százon felüli baleset szerepel egészen esti 8 óráig, majd 9 óratáj- ban már 69—1'e visszaesvev az éjjeli órákban 27,

illetőleg 24 esetet találunk. Az ország egyéb részein a viszonyok ezzel csaknem teljesen megegyezőek azzal a különbséggel, hogy ott az egyes őrzik terhére elkönyvelhető balesetek szz'nnánál jóval nagyobb ki—

lengéseket eszlellietiink. A legkevesebb _,___ összesen 7 —- esettel itt is a hajnali órák (3 es 4 óra) szere—

pelnek. Hét óra tájban a szerencsétlenségek száma már 81—11: nő 5 állandó emelkedéssel 11 óra körül a ltB—at eléri.

be s délután 3 órakor már újból 168 esetet találunk s innen meglehetősen erős emelkedéssel a legmaga—

sabb pont 227 balesettel délután 6 óra tájban követ- kezik eli Utána állandóan csökken a balesetek órán- A déli órákban némi visszaesés áll

kinti szama s három órával későbben már csak 77 eset szerepel s a csendes éjszakai órákban 11——12 óra felé adataink mindössze 52 szerencsétlenségről számolnak be.

A hét egyes napjait tekintve, a viszonyok nem változtak Budapesten a tárgyalt évben is az esz—

tendő vasárnapjain fordult elő a legkevesebb, szám—

szerint: 173, baleset. A legközelebb állanak ehhez :! keddi napok, melyek 261 esettel szerepelnek. A többi napok mindegyikén 300-nál több baleset tör- tént s a legmagasabb pontot 368 szerencsétlenség- gel az év szombatj—ai mutatják fel. Ezzel szemben az országnak a fővároson kívül eső területein 1932-—

ben is az utcai közlekedésnek éppen a vasárnapok a legveszedelmesebb napjai, melyeken az év folya-- mán. előfordult balesetek száma idö—re emelkedik.

A legkevesebb, számszerint 293 esettel a pénteki napok szerepelnek, míg a többi napokon a balesetek száma itt is általában 300-on felüli volt.

A szerencsétlenségelc neme szerint való meg—

oszlásat az alábbi adatokban mutatjuk be:

, ütgáfíáék illik? Egyéb 531151; Együtt

Budapest, 1577 312 152 7 2.048

Vidék. 875 743 670 11 2.293

.. 1932 2.452 1.055 822 18 4.347 Egyutt 1931 2.881 1.344 877 59 5.161

Az adatok Budapesten továbbra is az össze- ütközések viszonylagos növekedéséről tanuskodnak.

Az effajta balesetek aránya ugyanis 75'7%-ról 77'0

%-ra emelkedett. A. szerencsétlenségek másik két nemónel aránylag csaknem teljesen változatlan a helyzet, amennyiben az elgázolások a tárgyalt év—

ben 15'200-kal (1931-ben 15'39'6), az ,,egyéb" bal- esetek pedig 7'4%—kal (7'5%) voltak képviselve.

Videken eddig az volt a helyzet, hogy a fővárosi viszonyokkal szemben az összeütközések viszonyla—

gos csökkenése mellett az elgázolás esetei évről-évre 55

10. szám.

——802——

1933

emelkedtek. Az állapotok az 1932. évben annyiban változtak, hogy mind az összeütközések, mind az elgázolások aránylag ritkábban fordultak elő: az előbbiek aránya 39'5%—ról 38'l%—ra. az utóbbiaké

34'9%-ról 32'3%—ra esett vissza. Különösen örven—

detes az elgázolás eseteinek csökkenése. mert ezek az alkalmak csaknem kivétel nélkül emberáldozat- tal járnak. Egyébként a vidéki részeken az "egyéb"

gyűjtőnév alá foglalt balesetek aránylag meglehető- sen jelentősen szaporodtak s víszonyszámuk 248

%-ról 29'1%—ra nőtt.

A balesetek leggyakoribb nemére, az összeütkö- zés-ekre nézve rendelkezésünkre álló közelebbi ada—

tok azt mutatják, hogy a viszonyok nagyjában az előző éviekkel megegyezőek. Budapesten továbbra is a személyszállító gépkocsik állottak az élen 592 (1931—ben 747) esettel s e járóművek az eseteknek 47'0%—ában (47'0%) személyautóval, 18'3%-ában (20'3%) pedig villamossal szaladtak össze. A máso- dik helyen ez alkalommal is a lófogatú járóművek következnek, melyek 383 (372) összeütközésnek voltak az előidézői. Ezek leggyakrabban a közúti villamosnak mentek neki (52'5%, 1931—ben 45'7%).

A teherautók 207 (262) alkalommal okoztak ka—

rambolt, melyből villamosvasutakra 37'7% (42'7%) esett. Ezek után az eddigi sorrend megváltozásával a közúti villamosvasutakat megelőzve, a lábhajtású kerékpárok következnek, melyek 159 (130) alka- lommal iitköztek össze és pedig legtöbbször személy—

autókkal (45'9%, 1930-ban 55'4%). A közúti vasutak 130 (149) esettel szerepeltek s a balesetek leg—

nagyobb —— 46'9% (40370) —— hányada lófogatú járóművekre esett. A többi járómű rovására már jóval kevesebb effajta baleset írható, amennyiben a motorkerékpárok mindössze 91 (82), s a távolsági forgalmú vasutak 2 (1) alkalommal hibáztathatók az összeütközések előidézésével. Az országnak a fővároson kívül levő területrészeit tekintve, szintén a személyautók voltak a legtöbb összeütközesnek az okozói. Számuk az év folyamán 214 (288) volt, melyek közül az esetek 26'6%-ában (25'3%) ló- fogatú járóművel, 22'0%-ában (21'900) lábhajtású kerékpárral történt a karambol. A lófogatokból eredő összeütközéseknél az esetek száma 199—re (265) rúgott. E járóművek legnagyobb része, vagyis 21'6%—a (23'8%) ugyancsak lót'ogatú járóművekkel szaladt össze. Utánuk 182 (191) esettel a lábhajtású kerékpárokkkövetkeztek s a baleseteknek 29'7%-a

(27'2%) szintén lábhajtású kerékpárral való össze- l'utásokra jutott. A teherautók terhére írható 139 (187) összeütközés, melyekből a lót'ogatú járó—

művekre 40'2% (44496) esett. Az összeütközések többi részének elöidézésével vádolható járóművek a következőképen oszlottak meg: motorkerékpárok 104 (142), villamosok 13 (23), távolsági forgalmú vasutak 18 (17). Végül egyéb és ismeretlen járó- művek 6 (7) esetben idéztek elő összeütközést,

A balesetek okainak megállapítása minden eset- ben ez alkalommal sem sikerült s azok egy részé- nél az ok meghatározása a mellékkörülmények gon- dos mérlegelésével, vélelem alapján történt. Az ide—

vonatkozó részletes adatainkat külön táblázatba összefoglalva mutatjuk be. Általánosságban meg- állapíthatjuk, hogy a járóművek vezetőinek és a gyalogjárók hibájából eredő, valamint az ,,egyé—b"

természetű okok folytán bekövetkezett balesetek egymáshoz való viszonyában érdemlegesebb válto—

zás nincsen. A vezetők ugyanis az adatokból ki- olvasható feltevésünk alapján a balesetek előidézése szempontjából még mindig a legnagyobb hányad- dal voltak érdekelve, amennyiben az összes szeren- csétlenségek számában 71'5%-ka1 (1931ben 71'0%) voltak képviselve. A gyalogosok az előző évi álla- pottal szemben a tárgyalt évben több baleset elő- ldézésével okolhatók, mert az eddigi 12'8%-os ará—

nyuk 14'0%-ra nőtt. A különféle okok gyűjtőneve alá foglalt esetek száma viszont csökkent s viszony—

számuk 16'2%-ról 14'5%—ra csökkent. A fővárosi és vidéki viszonyokat ennek a három nagy csoport—

nak a szempontjából tekintve a gyalogosokat ille—

tőleg,

csaknem megegyező a helyzet. Az utcai gyalog- járók ugyanis a balesetek elöidézől között Buda—

pesten l3'1%-kal, az ország többi területrészein pedig 14'8%—kal voltak képviselve. A vezetőknél azonban a főváros 81'5%—os arányával szemben a Vidéken a vezetők az eseteknek csak 62'5%-ában hibáztathatók. Ezzel szemben a fővárosi szerencsét—

lenségeknél a különféle okok az eseteknek mind- össze 5'4%-át, míg a vidéken 22'700-át tették. A vi- déken lejátszódott balesetek között a különféle gyűjtőnév alá foglalt szerencsétlenségek arányát a fővároson kívül eső részeken jóval gyakrabban elő fordult s a járóművckben bekövetkezett műszaki hibák. valamint a lovak megbokrosodása folytán bekövetkezett balesetek emelték ilyen magasra

A baleseteknek járóművek szerint való meg- oszlását az alábbi adatokkal szemléltetjütk:

Budapest Vidék Együtt

Vasutak. . . v 7 30 37

Villamosok . . . 218 60 278

Személygépkocsik . . 760 450 1.210

Tehergépkocsik , . . 245 288 528

Motorkerékpárok . . . 138 256 394

Lófogatok. . l . . . 428 681 1.109 Lábhajtású kerékpárok 237 505 742 Egyéb és ismeretlen . 15 34 49 Együtt 2.048 2.299 4.347

A fenti adatokból láthatjuk, hogy az előző évivel szemben a balesetek száma minden csoport- ban csökkent; kivételt csak Budapestnél találunk.

ahol az eddig is meglehetősen nagy számmal sze—

replő lófogatok által előidézett szerencsétlenségek.

valamint a lábhajtású és motorkerékpár balesetek szaporodtak.

lO. szám.

2. A balesetek valószinű okai.

Causes probables des accidents.

—_—803——

A balesetek okainak megnevezése

A balesetek

s s §

m' , ' . m az D.

Deugnatwn des causes probables § __ § §

:: % 'U "

"§ § §; §

V " _ '" 5

I. Vezetők hibája.

Faules de conductems.

Vigyázatlan hajtás — Cowluite empru—

dmte . 1.505 1.025

Vigyázat'an előzés — En dépassrml, imprudemment une personnc ou ime

voiture. . . . 185 86

Vigyazatlan ki—, vagy behajtás —— En

sortant ou entrant imprudemmeni. 172 127 Vigyázatlan kitérés —— Ecart imprudem 17 4

! Conduite zrre'guliére. . . 247 56 Szabálytalan ki-, vagy behajtas —-

Sortz'e ou entrée irre'guliere . 69 44 Szabálytalan előzés _ De'passement

irre'gulier. . . 75 27

Gyorshajtás — Conduitc trap rapide 198 68

Hátratolatás _ Recul . . 46 41

i Jelzés elmulasztása —— Mamma de

signal. . 135 56

Jelzés figyelmen kívül hagyása ——Il

na pas été tenu compte de signaum 59 37 Hajtás vagy vezetésben való járatlanság

Mangue (l'—experience du conducteur 19 3 Kivilágitásí szabályok megszegése —

( Infraction au réglement d'éclaírage 87 6

! lttas állapot —— Ivresse 133 19

, Egyéb —— Autres. 160 71

Együtt _ Ensemble l3.1o7 1.670

Il. Gyalogjárók hibája.

Fautes de piétons. §

Úttestre vigyázatlanul lelépö gyalogos Imprudence de pie'tons passant sur la

chaussée . . 165 66

Egyéb vigyázatlanság — Autres impr ; 160 70 , Mozgójáróműre való fel v leugrás Saul

_ dans un (ou aram) ve'hicule eri marehe § 96 60

: Jelzés figyelmen kívül hagyása —— Il (

n 'a pas été tami compte de signauw * 36 20

! Testihiba(nagyothallás,stb)——Défaut l

physigue (oreille dure, etc.) ; 31 5 . lttas állapot —— Ivresse . ; 58 32 Egyéb — Autres. . . . l 62 15

Együtt _— Ensemble § sos; 268

Ill. Különféle 0k0k.— Causes (liverses.

Műszaki hiba —— Défaut de la voiture l 154 19 Lovak megbokrosodása—Ohevauacemb. ; 188 13 Nedves, csúszós úttest — Voie mom'lle'e, ;

( glissante . . l 83 43

Gondozatlanúttest Voiemalentretenue ; 27 1

- Egyéb —— Autres. . ;; 171 32

Együtt — Ensemble . ! 623) 108 Ismeretlen —— Inconnues . , 9 2 Mindössze —— Total général ; 1133? É'ÉÉ; ággá

, Az ismert

1933

A balesetek előidézésében részes járómú'vek vezetőire nézve begyűjtött adataink még mindig meglehetősen hiányosak. Az általunk ismert adatok szerint a járóművek vezetői között összesen 65 nőt találunk, ami az összes jaróművezetőkhöz vi- szonyítva mindössze 1'6%—nak felel meg. A motoros járóművek vezetőit illetőleg a vezetők minőségére vonatkozólag is vannak adataink. Az előttünk isme—

retes esetek alkalmával 1.072 (1.149) hivatásos ve—

zetővel szemben, mindössze 229 (269) úrvezető ült a kocsi kormányánál, akik a járóművezetők 17'6

%—át tették. A korszerinti megoszlást illetőleg a

vezetők kora 16'7%—nál nem volt megállapítható.

eseteket véve, a vezetők zöme 39'6%

(41'1%) a 21—30 évesek korcsoportjáha tartozott.

Ezek mellett még a 31—40 év közöttiek voltak je—

lentősebb hányaddal képviselve (29'7%, 28'4%). A vezetők állampolgárságát az eseteknek körülbelül csak kétharmadánál sikerült megállapítani. Ez ada—

tok szerint 58 (61) alkalom kivételével a többi esetben a balesetet okozó járóművek vezetése magyar állampolgárok kezére volt bízva.

A balesetek folytán szerencsétlenül jártuk sebe- sülésük foka szerint a következöképen oszlot—

tak meg:

Könnyű Súlyos Halálos Ég!; Együtt

1931 244 401 ,82 6 733

Budapes't l1932 209 418 65 27 719

. , 1931 1.098 1.061 352 59 2.570

Videk 'l1932 947 935 248 44 2.174

.. 1931 1.342 1.462 434 65 3.303

Együtt 'l1932 1.156 1.353 313 71 2.893

Adalaiiikból megállapíthatjuk, hogy az előző évhez képest lényegesen javult a helyzet. Különösen örvendetes az a körülmény, hogy a vidéken eddig aránylag igen nagyszámú halálos kimenetelű bal—

esetek száma csaknem egy harmad-ával csökkent.

Az egyetlen zavaró momentumot Budapestnél talál-

juk, ahol a többi csökkenése

mellett a súlyos természetű balesetek nemileg szapos

rodtak, Abban az esetben azonban, ha az áldozatok

számát a szerencs-ellensegek számával vetjük egybe, a viszonyok némi rosszabbodását állapíthatjuk meg.

Az előző évben !

szerencsétleiise'gek

ugyanis a személyek sérülésével végződő balesetek aránya 55'7% volt, ami a tárgyalt évben 57'7%-ra emelkedett,

áldozatai között a női nem mint egyébkor is igen kis hányaddal, 24'2%—kal (23'90'0) volt képviselve.

Adataink a továbbiakban azt mutatják, hogy az utcai forgalomban a gyalogosok helyzete biztonsá—

gosabb volt, mint az előző évben, amennyiben az összes sebesültek között az utcai gyalogjárók 41'0

%-kal szemben 36'7%—kal szerepeltek, viszont a vezetőkre nézve kedvezőtlenebb volt a helyzet, kiknek aránya 39'0%—ról 41'4%—ra emelkedett. Az A szerencsétlenségek

—se4..— 1933

10. szám.

utasok szempontjából történt a legkevesebb válttr ' zás. _mert viszonyszámuk csaknemváltozatlan maa radt s 22-0%—ot tett (21'6%). A szerencsétlenül jár—

takat kor szerint csoportosítva, az ismeretes esetek figyeleinbetfétaélével, ebben az esztendőben is a 2i 30 évesek korcsoportja volt a legnépesebb; ebböl került ugyanis ki az áldozatoknak 22'6%—a. A 31——

40 év közöttiek aránya 20'4%. az 50 éven felülíeké

pedig 18'4% volt. _

Befejezésül meg kell még emlékeznünk az év folyamán előfordult balesetekkel kapcsolatban az anyagiakban beállott károsodásokról is. A szeren—

csétlenségek folytán megsebesült vagy elpusztult állatok száma az előző évinél IIS—tel volt kevesebb

s összesen 272—re rúgott, melyek között a legfonto——

sabb igavonóállatoknak, a lovaknak száma 184 volt A leginkább vontatáshoz használt igavonóállatok.

zöme, számszerint 257 (235), az országnak a fő—

városon kívül eső területrészeire esett. A megron—

gálódott járómú'vek összesen 2.981—et (3.403) tettek,.

melyeknek 61'5%-a (60'8%) Budapest forgalmában sérült meg. Az ország területén megrongálódott, járóművek nemük szerint a következő megoszlást mutatják: vasúti vagy közúti járómű 419 (510), ge'pkocsxi 1.421 (1.592), motorkerékpár 221 (266).

hintó 16 (20), szekér _117 (278), kerékpár 4535 (542), az ,,egyé " gyűjtőnév alá sorozott *járéművek száma:

pedig 332 (195) volt. Várszeghy János dr.

A világ gépjáróműállománya.

Ueff'ectif mondíal des véhicules á, moteur,

A forgalomban lévő gépjáróművek állománya a washingtoni Department of Commerce adatgyüjté—

sében az éveleji állapot alapján kerül kimutatásra.

A gépjáróműállománynak a háború óta roha—

mos növekedést tükröző adatsora elsőizben 1932 január 1-én mutatott visszaesést, amidőn a gépjárú—

művek számában az egy év előtti állapothoz képest 1'5%-os hanyatlás jelentkezett. Az 1932. év t'olya—

lnán további visszaesés következett be 31933 január 1-én a gépjáróművek összállománya az előző évi állományhoz képest 4'2%-kal csökkent. Minthogy

a gépjáróműállomány adatában a motorkerékpárok is szerepelnek, amelyek száma 1932-ben 3'9%—kal gyarapodott, a szorosabban vett automobilok sza—

mának visszaesése az utolsó év alatt 4'8%-ra rúg.

1. A világ automobilállomanya.

Effectíf mondial des automobiles.

Januar l-en Szemelykoest Autóbusz Teherkocsi Összesen Au ler Au!0m.demlle * A

janvíer ,, de tourisme Aulobus Camzons Total

1928 25,168.94O 204382 4,314.177 29,687.499 1929 27,011.602 318903 4,709.067 32,034.572 1930 29,552.113 300220 5,275.065 35,127.398 1931 29,933.137 841027 5.531.468 35.805.632 1932 29,291.172 362784 5,609.441 35,263.397 1933 27,813.201 358628 5,395.566 38,567.295

A világadat ily visszaesése voltaképen csak az, Egyesült Államokban beállott nagy csökkenés folyo—

mánya. Az Egyesült Államokban a gépjáróműálloé many 6'4%—kal hanyatlott, viszont számos ország- ban jelentős szaporulat is észlelhető. Az Egyesült Államok állománya nélküli Világállomány vissza- esése egészen minimális. Az Egyesült Államok után a legmagasabb adattal szereplő államok közül Fran—

ciaorszagban jelentősebb, Nagy-Britanniában kisebb- mél'vű gyarapodásiészlelhető, minek folytán az ed' dig második helyet elfoglaló Nagy-Britannia helyére most Franciaország került.

évekbeli alakulásáról közölt részletező kimutatás szerint (1.

Az automobilállománynak az utóbbi

tábla) az autóbuszok és teherkocsik aránya ma mi—

gyobb, mint évekkel ezelőtt, tehát a depresszió első, sorban a személykocsikat sujtja.

Az automobilállomány városok szerinti meg—

oszlásáról is vannak adatok. A nagyságsorrend itt

a következő: New—York 785, Csikágó 454, Los An- geles 433, Detroit 353, London 292, 207, Berlin 70. Buenos Aires 59, Bécs 41 ezer automobil—

Párizs

lal (motorkerékpárok nélkül).