;
;
!
i
9. szám.
—— 772 —— 1932
hasonló időszakához viszonyítva a félgyártmányok javára alakult. Ugyanis a nyersanyagok és gyártmá- nyok arányának visszaesése mellett a félgyártmá—
nyok aránya 26'5%-ról 29'6%—ra nőtt.
A nyeranyagok arányszámaának kisebbedésében része volt a nyersanyagok áresuésének, valamint a szén, ásványolaj, nyers fémek, déli gyümölcs, nyers rizs s még néhány nyersanyag importjában mutat- kozó mennyiségi visszaesésnek. A gyártmányok im- portja általában hanyatlott. A félgyártmányok arányszámának emelkedése jórészt arra vezethető vissza, hogy a nyers anyagok árának alakulása le- nyomta a nyersanyagok arányszámát, s ezzel egy- úttal javította a félgyártmányok és gyártmányok részesedési arányát. Ez utóbbiaknál ugyanis az ár- esések [kisebb aránynak voltak, mint a nyersanya- goknál.
A kivitelben a nyersanyagok és félgyártmányok rovására a gyártmányok arányszáma növekedett az értékösszegek alapján kiszámított részesedési arány szerint. A nyersanyagok arányszámának kisebbedtése főleg a mezőgazdasági cikkek kedvezőtlen külföldi elhelyezésének tulajdonítható. A félgyártmányok aránywszámának kedvezőtlenebb alakulását az ipari félgyártmányok exportjának csökkenése idézte elő.
A gyártmányok részesedési arányának kisebb mértékű növekedése azt mutatja, hogy a gyártmá- nyok exportjának értéke kisebb mértékben esett
vissza, mint a nyersanyagoké és a félgyártmányoké.
A külkereskedelmi forgalomnak származási és rendeltetési országok szerint való alakulását a I:.
számú táblázat tünteti fel. Az egyes származási or- szágok adatai szerint a behozatali forgalom a szár—
mazási országok legnagyobb részénél jóval ala- csonyabb volt mint az előző évben. Legnagyobb mértékben a Jugoszláviából, Bulgáriából, Lengyel- országból, Görög- és Törökországból, valamint az Amerikai Egyesült Államokból származó import csappant meg. Ezzel szemben a svájci behozatal emelkedett. A kivitelben a különbözö rendeltetési országok részesedése hasonlóképpen nagy vissza- esést mutatott. A visszaesés legnagyobb arányú volt a Svájcba, Belgiumba és Nagy-Britanniába irányuló exportunknál, de a többi rendeltetési országnál is jelentős volt a csökkenés. A külkereskedelmünk szempontjából legfontosabb országok egyikénél sem sikerült exportunkat emelni.
Külkereskedelmi mérlegünk ez évben az előző évi passzív mérleggel szemben aktívvá vált a Jugo- szláviával, Bulgáríával és Törökországgal lebonyo- lított árucserénkben, Svájccal való előző évi aktiv mérlegünk pedig passzivvá vált. A többi országgal folytatott kereskedelmünkben a mérleg aktív vagy passzív jellege nem változott, azonban mind az ak- tivitás, mind pedig a passzivitás nagysága jóval alatta volt az előző évinek. Meszle'nyí Emil dr.
Közúti forgalmi balesetek Magyarországon az 1931. évben.
Accz'de'nts de la circulation en Hongrie en 1931.
Re'sumé. Én 1931, le nombre des accidents de la circulation a été de 5161 en Hongrie, soit 507 de moins (-——8'9%) gue l'année précédente; et celui des uictimes, de 3.303, soit 231 de moins ('——6'5"o) (]u'en 1930.
Comparatiuement a 1930, le nombre des acci—
dents a diminué de 513 (———18'1%) a Budapest et de
65 ——11,0%) dans les villes autonomes. Dans les
autres parties du pays, il a augmenté de 71 (-i—3'2%).
a
A közúti forgalmi baleseti statisztikai adatgyüj- tés rendszeresítése óta évről—évre megfigyelhettük, hogy közlekedésünnkben a motoros járművek voltak a legtöbb szerencsétlenségnxek az előidézői. A forga- lomban levö gépjárműveink állományában az 1931.
év folyamán bekövetkezett visszaesésből tehát arra lehetett következtetni, hogy kisebb számú automobil és motorkerékpár üzemlbentartásxa mellett a forgalmi balesetek is ritkulni fognak. Az 1931. évi feldolgozás végső eredményei ezt a feltevést igazolták. Az or- szág területén előfordult balesetek száma ugyanis 507—el csökkenve 5.161-re rúgott, az áldozatok száma pedig 231-el maradt alatta az elözö évinek s ösz-
szesen 3.303 volt. Az apadás aránya tehát balesete—
ket tekintve 8'9x%—ot, az áldozatok szempontjából, 6'5%—ot tett. A fogyás nagyságát nézve, megállapít- hatjuk, hogy az jóvallrneghatladta azt a mértékek ami a balesetek apadásában a gépjárműállomány fogyása következtében jelentkezhetett. Ez a körül- mény kétségtelenül arra mutat, hogy a közrendészeti szerveknek a forgalom biztonsága érdekében tett intézkedései ismét eredményesek voltak. Amikor ezt az örvendetes tényt megállapítjuk, egyben sajná- lattal kell arra is rámutatnunk, hogy a vidék köz- lekedé—sügywi viszonyai a városokénál még mindig jóval kedvezőtlenebbek. Ezt a legjobban úgy szem-r léltethetjük, ha Budapest, a tj. városok; valamint az ország egyéb területrészeinek főbb adatait egy—
mástól elkülönítve mutatjuk be. Az idevonatkozó—
adataink a következők:
Abalesetekszáma Buda— tj. váro— e éb pesten sokban he yeken
1930. . . 2.889 589 2.240 1931. . . 2.826 524 2.311
Az elözö évvel szemben tehát Budapesten 513—
mal, vagyis 18'1%—kal, a tj. városokban pedig 65-tel
9; szám.
——773— 1952
11%-kal csökkent a balesetek száma. Ezekkel ellen- tétben az ország egyéb területnészein az elmult év- hez viszonyítva, 71-gyel több baleset fordul elő, ami 3'2%-os emelkedésnek felel meg. Ez a néhány adat már önmagában is eléggé megvilágítja az ország különböző helyein uralkodó állapotokat. Meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy az ,,egyéb helyek"
cime alá összefoglalt városokban, községekben, va- lamint az azokat összekötő közutakon ennek elle- nére is a viszonyok némi javulását figyelhetjük meg. Az előző években ugyanis az országnak ezeken
?. területein a balesetek száma évről—évre meglehe—
tősen erős mértékben növekedett, amihez viszo—
nyítva a tárgyalt év eredményei elég jelentős csök- kenésről tanuskodnak.
A balesetek folytán megsérült, illetőleg meghalt személyek megoszlását az alábbiakban mutatjuk be:
Az áldozatok száma
Buda- tj . váro- egyéb pesten sokban helyeken
1930, 966 418 2.150
1931. 738 401 2.169
A balesetet szenvedett személyek szempontjá- ból Budapesten még inkább javultak az állapotok, amennyiben az 1931. év folyamán az előző évinél 233-mal kevesebben estek a különféle járművek ál- dozatául, ami 24'1%-os csökkenésnek felel meg.
A tj. városokban 17—lel, vagyis 4'1%—kal kevesebb személyi baleset fordult elő. Ezekakel szemben az ország egyéb részein az áldozatok száma is emelke—
dett s 19-eel —— 0'9%-kal —— multa felül az előző évit. A nyers adatok felsorolása mellett itt is szük- ségesnek tartjuk még megemlíteni, hogy adataink- ból az előző éviekhez képest a vidéken, szerencsét- lenül jart áldozatok szempontjából is kedvezőbb helyzetre követkreztetihetünk. A tett intézkedésekkel ugyanis láthatólag sikerült gátat vetni annak, hogy
az áldozatok száma évről—évre szinte ugrásszerűen;
emelkedjék. Egyelőre ezt is örvendetes eredmény—, ként könyvelhetjük el, az adatgyűjtés eredményei azonban arra is figyelmeztetnek, hogy az országnak—;
a nagyobb városokon kívül vonuló közutain a for—É galombiztonság javítása érdekében még mindig sok
a tennivaló. ;
A részletes adatok ismertetésére áttérve, a bal-É esetek számának havonkinti hullámzásánál azt lát-L' juk, hogy a legtöbb eset májusban, a mélypont pedig a tárgyalt évben Budapesten novemberben és az ország egyéb részein júliusban, illetőleg január- ban volt. Ez annyiban tér el az előző évi viszonyok- tól, hogy akkor a vidéki balesetek a legnagyobb számmal egyik nyári hónapban, auguSztusban for—
dultak elő. A balesetek évi átlagos száma Budapes- ten 194, az ország egyéb részein 236 volt. A ma- ximum ezt a fővárosban 27'8%—kal, vidéken pedig 45'8%—kal multia felül; míg a minimum Budapesten 28'9%—kal, az ország egyéb részein 48'3%,-1kal ma-
radt az évi átlag alatt. ,
A területi megoszlás szempontjából a balesetek gyakorisága révén Budapest mindig kiemelkedő sze- repet töltött be. Ezt teljesen érthetővé teszi az a.,- körülmény, hogy a főváros világvárosias forgalmát az országnak egyik városa sem közelíti meg. Ennek igazolására elegendő csak azt megemlítenünk, hogy volt olyan esztendő, mikor az ország székhelyén elő- fordult balesetek az ország egész területén elfordult baleseteknek csaknem kétharmadát tették. Budapest közlekedési rendjének megfele-lő rendezése azonban, mint arra már elől is volt alkalmunk rámutatni, for- galombiztonsági szempontból igen sikeres eredmé—
nyekkel járt, ami a fővárosi balesetek számának évről-évre való csökkenésében jut kifejezésre. A tárgyalt év kedvező viszonyai folytán az ország bal- esetei között Budapest az előző évi 50'1%-'kral szem—
1. A balesetek száma Magyarországon havonkint. — Nombrc des accidents en Hongrie, par mois.
. . !:
Megnevezés H 0 n 3 D _ M 0 1 8 §§ §
, . . § : N §
Dewmtt'm 1. 11. 111. IV. v. VI. VII. VIII. IX. x. XI. XII. Ég ÉS
%% § Budapesten—ABpest 213 210 215 217 243 201 153 197 131 191 133 177 — 2.323
% §
Ég § Vidéken—Enprovince 122 123 177 235 310 313 344 332 231 237 131 145 _ 2.335
33 I .
%% § Együtt 1931 340 333 392 452 553 514 497 529 422 473 319 322 _ 5.161, 533 § Ensemble 1930 377 353 373 499 533 554 533 533 537 433 469 315 4 5.668
.:33
$$$—§ [_ Budapesten—ABpest 46 46 47 82 98 86 67 75 60 49 36 41 — 733
EN §
es :
§: § Vidéken—Enprovmce 91 101 125 199 297 299 319 323 235 232 131 103 — 2.570 33 l '
33 gagyütt 1931 137 147 172 231 395 335 386 393 325 331 197 149 — 3.303
33 § Ensemble 1930 133 131 233 293 373 410 413 441 366 230 222 129 _ 3.534
9. szám.
—774— 1932
2. Balesetek és áldozataik törvényhatóságonkint.
Les accidents et leurs victimes, par comitat et villa
autonome.
A balesetek — Accidents
Törvényhatóság áldozatai — vit-times
($)—
Comz'tats et m'lles % * § § ááá-:
autonomes ;; Egg ÉÉÉEÉÉ
Vármegyék —- Comitats
Abaúj-Torna . . . 35 28 304'9 Bács—Bodrog . . . 19 19 1758
Baranya ... . . 50 43 172'1
Békés . . . 75 74 2235
Bihar . . . 31 37 2099
Borsod, Gömör és Kishont 100 118 3947 Csanád, Arad és Torontál 49 52 29819
Csongrád . . . 62 58 3915
* Fejér ... 106 93 4029
Győr, Moson és Pozsony 66 64 4125 _Hajdn . . . 31 26 1453
Heves . . . 140 136 4278
Jász NagykunSzolnok. . 84 75 1813 Komárom és Esztergom . 125 97 5395 Nógrád és Hont . . . . 50 50 2230 Pest-Pilis-Solt-Kiskun 724 645 4651 Somogy . . . 71 66 170"?
Sopron . . . 43 49 3421
Szabolcs és Ung . . 56 55 1392
Szatmár, Ugocsa és Bereg 21 20 1289 Tolna . . . 56 78 2906
Vas... 78 62 2256
Veszprém . . . . , . . 85 75 307'1 Zala . . . 109 103 281'4 Zemplén . . . 45 46 3136 Vármegyék össz. 1931 2.311 2.169 3078 Ensemble des com. 1930 2.240 2.150 3068
Törvényhatósági jogú városok — Villes autonom.
Baja. . ... 48 30 1.057'7
Budapest. . . 2.326 733 7243 Debrecen . . . , . . . 29 38 3195 Gy őr . . . 120 76 1.491'4 Hódmezővásárhely . . . 14 21 3503 Kecskemét . . . 13 8 99!) Miskolc . . . 84 73 11799
Pécs... 44 44 6967
Sopron . . . 20 19 5285 Szeged . . . 142 81 5963 Székesfehérvár . . . . , 10 11 2688 ij. össz. _Ens. § 1931 2.850 1.134 671'8 des villes autonom. 1930 3.428 1.384 8259 Mindössze § 1931 5.161 3.303 3782 Total général 1930
5.668 3.534 4070 ben már mindössze 45'l%-kal szerepel. A tj. váro- sokban több helyen szintén sikerült a baleseteknek némileg gátat vetni, úgyhogy számuk egyes váro- sokban kevesebb volt az előző évinél; viszont voltak helyek, ahol több baleset fordult elő. Az eredmények egybevetése után a tj. városok közlekedési viszonyai is kedvezőbbek lettek, amennyiben az eddigi 104
%—os részesedésük 10'2v%-ra szállott le. Az ország egyéb részein is sikerült némely vármegyében a
baleseteket visszaszorítani, de az ilyen esetek mellett túlsúlyban vannak azok a helyek, ahol a balesetek száma ismét növekedett. Végeredményben tehát ezeken a helyeken általánosságban ismét romlottak afviszonyok s az ország baleseteiben elfoglalt arány- számu—k 39'5%—ról 44'8%-na nőtt.
A szerencsétlenségek színhelye szerinti csoporto- sítás azt mutatja, hogy az utcai közlekedés legveszé- lyesebb helyein, az utcakereszteződéseknél és tere- ken a fokozottabb ellenőrzés az ott bekövetkezett baleseteknek némi csökkenését eredmenyezte. Buda- pesten ezt abból tapasztalhatjuk, hogy az utcatalál- kozásoknál. előforduló balesetek ugrásszerű emel- kedését megállították, sőt kissé vissza is szorították, úgyhogy az e helyeken történt balesetek aranya 36'2%-ról 35'9%-ra csökkent. Még inkább javult a helyzet a tereken, melyek az esetek között az előző évi 8'2i%-koal szemben 6'7%-kal szerepeltek. Nagy- jában vidéken is ez a helyzet, aholtaz utcakereszte—
ződéseknél történt balesetek aránya 16'3%—ról 14'4 —
%-ra esett vissza. Itt sajnálatos módon miegsoka- sodtak a vasúti átjárókon bekövetkezett balesetek s az a körülmény, hogy számuk (il-ről 79—re emel—
kedett, arra mutat, hogy hatályosabb óvórendszabá- lyok életbeléptetésére lenne szükség. A balesetek színhelyére nézve az alábbi adatok részletesen tá- jékoztatnak:
Út- , .
Egyenes keresz- , Vasuti Isme- úton teződé— Teren at— retlen seknél járónál helyen előfordult balesetek száma
Budapest. . . . 1.817 835 156 8 10
Vidék ... 2.265 408 80 79 3
Magyarország 8.582 1.243 236 87 13 A balesetek időbeli megoszlása általában az előző évi viszonyok—kal megegyező. A legbiztonságo- sabb az utcákon való közlekedés a csekély forgalmú éjfél utáni 1—5 óra közötti időben; amikor óránkint az egész évi balesetek száma 30 körül mozgott. A legnagyobb elővigyázatosság/ara viszont a napnak legforgalmasabb szakában, délután 2—7 óra között van szükség, amennyiben a tárgyalt év folyamán ebben az időpontban óránkint 300-at meghaladó baleset következett be. Ezenkívül még délelőtt is találunk ily kritikus időpontot 10 és 11 órakor, amikor az egész év bauleseteinek száma 300 fölé emelkedik. A baleseteknek a délelőtti órákban való megduzzadását valószínűleg az a körülmény idézi elő, hogy a vidéken tartott heti piacokra igyekvők az utcai forgalmat a szokottnál jóval élénkebbé teszik s így alkalom nyílik a baleseti lehetőségekre.
A hét különböző napjait tekintve, a már szoká- sos viszonyokat találjuk. Budapesten az év vasár- napjain fordult elő a legkevesebb baleset, számuk ezeken a napokon összesen 220 volt. Ellenben az ország egyéb részein éppen vasárnapokon történt a
9. szám.
legtöbb, szám szerint 458 szerencsétlenség. A ma- ximumot a fővárosban f az előző évekhez hason- lóan — 395 esettel a szombati napok képviselik, míg vidéken a legkevesebb, összesen 377 balesettel —- kedd helyett — a hétfő sZerepel. '
A balesetek nemét nézve már évek óta meg- figyelhettük, hogy a fővárosban az összeütközések száma viszonylag állandóan növekedőben van, míg az elgázolásoké csökkenuEz a jelenség a tárgyalt évben is folytatódott s a budapesti balesetek között az összeütközések aranya 74'9%—ró—l 75'7%-ra emel-
kedett, viszont az elgázoulásokté 17'4%-ról 15'3%-ra
csökkent, Az ,,egyéb" gyűjtőnév alá foglalt szeren—
csétlenséwgek, aránya változatlan maradt (75). Az ország egyéb területrészein, ahol az összeütközések az előző ével-rben is jóval kevesebb esetben adódtak, ismét csökkent a járművek összemenése'ből eredő balesetek száma 5 az összes balesetek között 39'5
%-0t tettek (1930-ban 40'6%). A fővárosi helyzet—
hez viszonyított magas hányaddal szereplő elgázoláf sok újból szaporodtak s arányuk 33'8%-ról 34'9
%—ra nőtt. Körülbelül ez előző évivel megegyező hány—ad — 24'8% __ jutott az egyéb balesetekre, amely csoportban a lovak megbokrosodása volt a legtöbb balesetnek az okozója. Az 1931. évi viszo- nyokról a részletes adatok a következők:
Összeütkö Elgázolá- Eg éb lsme Evyütt
zések sok retten c
Budapest. . . 1.761 355 175 35 2.326 Vidék . . . . 1.120 989 702 24 2.835 Együtt 1931 2.881 1.344 877 59 5.161 1930 3.275 1.450 921 22 5.668 Az adatgyűjtés annak a vizsgálatára is kiterjedt, hogy az összeütközések milyen járművek között következtek be s melyek voltak a balesetek elő—
idézői. A budapesti viszonyokat tekintve ez alkalom—
mal is a személygépkocsik voltak a legtöbb össze- ütközésnek az okozói. Számuk az év folyamán 747 (1930-ban 1.070) volt, melyek közül az esetek 470
%—ában (46'6) ugyancsak személyautóval, 203
%—ában villamossal, l4'5%-ában pedig lábhajtású kerékpárral történt .a karambol. Második helyen még mindig a lófoga—tú járművek állottak, ahol az összeütközések szama 372-1'e (405) rúgott. E jár- műve—k legnagyobb része közúti villamossal 45'7%
(1930-ban 61'3%) és személyszállító gépkocsival
33'3% (1930—ban 36096) szaladt össze. Utánuk 262 (260) esettel a tehergépkocsik következtek s a bal—
eseteknek 442'7%—a (39'2%) a villamosokkal való összefutásokra jutott. A villamos vasutak terhére írható 149 (127) összeütközés, melyekből lófogatú járművekre 46'3% (37'8%), szeme'lyautókkal való karambolra 37'6% (44'8%) esett. Az összeütközések többi részének előidézésével okolható járművek a
— 775 —— 1982
3. A balesetek valószínű okai.
Causes probables des accidents.
A balesetek száma
A balesetek okainak megnevezése Nom'demcc'
a) 5 ?;Dé'signation des causes probables § § §
É s % §
! "§ § ; s
)
I. Vezetők hibája.
Fautes de conductewrs.
Vigyázatlan hajtás— Conduite empru—
dente . . . 1.458 871
Vígyázatlan előzés —— En dépassant impmdemment une personne on une
voiture. . . 319 161
Vigyazatlan ki-, vagy behajtás— En
sortant ou entrant impmdemment. ) 256 198 Vigyázatlan kitérés —— Ecart imprudent 24 5 Szabálytalan hajtás vagy vezetés —
Conduite irre'guliére , . . 311 43 Szabálytalan ki—, vagy behajtás ——
Sortz'e ou entrée 'iwe'guliére . . . 61 33 Szabálytalan előzés -—- De'passement
irre'gulíer. . 102 34
Gyorshajtás — Conduite trap rapide 303 143
Hatratolatas —— Recul. . 60 54
Jelzés elmulasztása —— Mangue de
signal . 160 78
Jelzés figyelmen kívül hagyása —Il
na pas été tenu compte de signanm 81 61 Hajtás vagyvezetésben való jaratlansag ;
JtIangue d'ea'pe'm'ence du conductenr ' 22 ——
Kivilágitási szabályok megszegése ——
Infraction au réglement dle'clairage 73 4 lttas állapot — Ivresse . . . 135 19 Egyéb — Antres. . . 297 190 Együtt: —— Ensemble 3.662 1.894 Il. Gyalogjárók hibája.
Fautes de piétons
Úttestre vigyázatlanul lelépö gyalogos Imprndence de piétons passant sur la
chausse'e . . 181 94
Egyéb vigyazatlanság —— Autres zmpr. _ 209 56 Mozgójárműre való' fel--v. leugrás- Sant ;
dans un (on d' un) ve'hz'cule en marche 97 57 Jelzés figyelmen kivül hagyása —— Il
n a pas été tenu, compte de signaua: 31 7 Testi hiba (nagyothallas, stb. )———Défaut
physígne (oreille dare, etc) . . 32 4 , Ittas á—llapot —— Ivresse . . . 62 25 Egyéb — Autres. . . 50 16 Együtt —— Ensemble . . . 662 259 III. Különféle okok. — Canses diverses.
Műszaki hiba — De'faut de la eoitwe 156 23 Lovak megbokrosodasa — Chevaum emb. 236 13
Nedves, csúszós úttest; —— Voie monille'e
glissante . . 109 51
Gondozatlanúttest— Voiemalentretenue 37 2 Egyéb — Antres. . . 299 84 Együtt — Ensemble . . . 837 173 1931 . 5.1612.326 Mindössze —— Total général ; 1930 _ )5668 2.839
9. szám.
—776——
___—___..MM
párok 130 (154), motorkerékpárok 82 (90), valamint a távolsági forgalmú vasutak 1 (2) esettel, végül egyéb és ismeretlen járművek 18 (18) esettel. Az ország egyéb területrészein sem változott a hely- zet, A legtöbbször személyautók ütköztek össze és pedig 288 (344) alkalommal. E járművek az esetek 25"3"o—ában (36'1%) lófogatú járművekkel szaladtak össze. A lófogatoktól eredő összeütközések száma 265 (253) volt, melyek leggyakrabban hasonló jár- műveknek mentek neki (23'8%, 1930-ban 20'6%).
A lábhlajtású kerékpárok 191 (188),
187 (170) alkalommal idézték elő karambolt. Az előbbieknél az esetek 220% ában (37'2%) személy- szállító gépkocsikkal, az utóbbiaknál az esetek 444
%—ában (40'0%)
összeütközés. Az effajta balesetek között még a a teherautók
lófogatú járművekkel történt az motorkerékpárok szerepe kiemelkedőbb, melyek 142 (141) összeütközésnek voltak okozói. A többi jár- művek már jóval kevesebb esetben idézték elő ka- rambolt, amennyiben a villamosok mindössze 23 (15), a távolsági forgalmú vasutak 17 (24), végül az egyéb és ismeretlen járművek 7 (14) alkalommal terhelhetők az összeütközések elöidézésével.
Rátérve a baleseti statisztika legfontosabb kér—
désének, a balesetek okainak ismertetésére, meg kell jegyeznünk,—hogy megállapításainknak egy részénél, az eddigi évekhez hasonlóan, csak feltevésre voltunk utalva. A részletes adatokat tartalmazó táblázathoz mindössze annyit tartunk szükségesnek megemlí- teni, hogy a balesetek elöidézó'inek három nagy cso- portjában az előző évivel szemben nem igen van eltérés. Az adatok ugyanis a mellett szólnak, hogy a szerencsétlenségeknek zöme, tpontosan 71'0%-a
(72-4%)
hányad esett a gyalogosokra, melyek aránya 128
%m tett (15-2%).
sorolt esetek száma kissé megduzzadt s így az ősz- szes balesetekhez viszonyítva 'az eddigi l2'4%-kal
162%
A forgalmi szelenesétlenségek járművek szerinti megoszlását tekintve, Budapesten a személygépkocsik továbbra is igen magas hányaddal -— 39 9%-kal
(1930—ban 47803) voltak képviselve. Utánuk ezúttal
is a lófogatű járművek következtek 17'4%-ot (16'1
"7 majd a teherautók 13'8%
a vezetők rovására irható. Jóval kisebb
A ,,különféle okok" címe alá
szemben —kal voltak képviselve
m) kitevő arányuk'kal,
(1930—ban 10'7%) és a villamosok l2'5% (10'5%).
Vidéken egyik jármű sem emelkedett annyira ki, mint a fővárosnál láttuk. Első helyen itt a lófogatú járművek állanak melyek az összes baleseteknek 284%-át (226%) tették. Nem sokkal maradt el mögöttük a személygépkocsik és a lábhajtású ke- rékpárok által előidézett balesetek száma, melyek 21'6%—kal (27'3%), illetőleg 19'3%—kal (20'300) sze—
repeltek. A részletes adatok egyébként a következők:
1932
Budapest Vidék Együtt
Vasutak. . . 20 107 127
Villamosok. 291 64 355
Személygépkocsik 929 613 1.542
Tehergépkocsik 320 345 665
Motorkerékpárok. . . 129 311 440
Lót'og atok . . . 404 804 1.208
Lábhájtású kerékpárok 209 547 756
Egyéb és ismeretlen . . 24 44 68
Együtt : 2.326 2.835 5.161
A baleseteknél szereplő járművek vezetőire nézve rendelkezésünkre álló adatoknál eddig is mutatkozó hiányokat ez alkalommal sem lehetett kiküszöbölni.
A nemek szerinti megoszlást véve, a nők száma el- enyészo'en csekély; az ismert adatoknak mindössze l'4%-a. A kor tekintetében ez alkalommal is a 21—
30 és 31——40 tévesek közül került ki a vezetőknek több, mint háromnegyedrtésze. Az állampolgárság szempontjából a külföldi honosoknak ebben az év—
ben sem volt számottevöbb szerepe s a szerencsét- lenséget okozó járműveket az ismert eseteknek egy igen kis hányadában (1'2%) vezette idegen állam—
polgár.
Az év folyamán előfordult balesetek áldozatait tekintve, a szerencsétlenségeknek 44'3%—a szemé—
lyek sérülése nélkül végződött. Ebből a szempontból tehát az előző évihez képest javult a helyzet, mert akkor az arány 47'6% volt. Az egyes
áldozatainak száma a következő volt:
járművek
Budapest Vidék Együtt:
Vasutak. . . 22 101 123
Villamosok . . 164 55 219
Személygépkocsik . 267 536 803
Teher-gépkocsik . . . . 63 292 355 Motor-kerékpárok . . _ . 84 335 419
Lófogatok . . . . 22 727 749
Lábhajtású kerékpárok . 108 482 590
Egyéb és ismeretlen . . 3 42 45
Együtt : 733 2.570 3.303
A balesetek folytán szerencsétlenül jártak kö—
zött a női nem a férfiaknál mindig jóval kisebb há—
nyaddal volt képviselve. Ez az arány a tárgyalt év—
ben még kedvezőbb lett, amennyiben a nők viszony- száma 25'7%—ról 23'9%—ra csökkent. Javult a hely—
zet az utcai gyalogosok szempontjából is, kik a bal—
esetek áldozatai között az előző évi 39'4%—ka1 szem—
ben 41'0%-kal szerepeltek. A gyalogosok mellett a legtöbb áldozat a különféle járművek vezetőinek sorából szokott kikerülni; ezek aránya nnabyjábfm változatlanul maradva 39 0%— ot tett. Az utcai for—
galomban a legbiztonságosabb helyzetben levő uta- sok viszonyszáma is csaknem ugyanaz —— 21'6% ——
volt. Az áldozatok kor szerinti megoszlásánál ez al- kalommal is a 21—30 évesek csoportja dominált 22'1% (1930-ban 19-9.%), ehhez az idősebbek, az 50 éven felüliek aránya áll legközelebb, kiknek viszonyszáma 15'4%—ról 16'7%—ra nött.
9. szám.
——-777—— ! 1932'
A balesetek áldozatai sebesülésük természete szerint csoportosítva a következőképen oszlottak
meg.
:: S 4.)
1930. 357 437 102 20 966 B (1 s. . §
u apes 1931. 244 401 82 0 733
Vidék_ . 1930. 1.348 1.001 157 32 2.368 _ 1931. 1.098 1.061 352 59 2.370 M aromán l 1930. 1.705 1.483 259 32 3.534 gy 5 1931. 1.342 1.462 434 65 3.303
Ezek az adatok is a vidék viszonyainak sajná—
latos rosszabbodását mutatják: különösen kedve—
zőtlen az a körülmény, hogy a halálos kimenemlű balesetek száma ilyen erős mértékben megnövekedett.
A balesetek számának csökkenésével az anya- giakban is kevesebb károsodás történt, mint az előző évben. A balesetek folytán megsebesült, illetőleg el- pusztult állatok száma az elmult évi GID-zel szem—
ben 287 volt, melyek között az igavonó lovak 235 (285) darabot tettek. A több—kevésbbé megrongáló- dott járművek száma 3.617—1'61 3.403—1'11 csökkent.
Ezek a járművek fajtái szerint a következőképen oszlottak meg: vasúti, vagy közútijármű 510 (1930—
ban 502), gépkocsi 1.592 (1.774), motorkerékpár 266 (256), hintó 20 (14), szekér 278 (207), líbhajtású kerékpár 542 (558), végül egyéb jármű 195 (306).
Vrirszeghy János dr.
ÁRSTATISZTIKA És PÉNZÚGY É
Áralakulás.
Formation des prix.
, Résumé. En janvier—uoút 1932, lex indices des pria: de gros de Hongrie uccusuz'ent une tendance netlement descendunle. L'indice des prix de gros, (lui, pour toutes les marchandises y relatives, siest máintenu, au de'but de lűmne'e, au niveau de la fin de 1931, siest luis á baisser en avríl, et, accusunt une dimínution dépussant celles enregistrées jusgue- m,;n est (lescendu en aoüt, en considérant les prix de 1913 comme égaux á 100, d 89, de sorte gue, pendant les huit mois envisage's, H a buissé de plus (! 10%. (Juunt () I'indice du groupe des produits de , grieulture et de l'élevage, ayant Iégérement monté te mars dernier, il a été stationnaire jusguid fin
fiún, et n'a commencé ("1 lmisser gu*en juillet et ribüt. Par contre, fi purtír de fin 1931, les prix mur- gue's pár llindíce des matieres nécessaires d l'in- ldustrie et des produits industriels allaient en dimi- nuant. En aoüt dernier, I'indice de liindustrie s'établíssait Ez 108, et l'indíce agricole d 80.
Les indices du coüt de la vie n'ont pas accuse' de tendance nette; les hausses et les buísses mur—
gue'es pur eux ont été assez légéres. A la fin du mois -d'aoút, Pindice du coűt de la vie, gui (: également pour base les prix de 1913. considérés comme égauac á' '100, étaít, en y comprenant le loyer, á 98'9 et, nem _compris Ie logement, (: 102'8.
*
Á magyar nagykereskedelmi árak indexszámai.
A magyar nagykereskedelmi árindex az 1932.
—év eddig eltelt részében határozottan csökkenő
index 234 év előtt, 1930 tavaszán sülyedt először az 1913. évi színvonal alá s azóta meglehetős ará—
nyú folyton a békeparitás
alatt mozgott. Legkifejezettebben érvényesült az—ár- depresszió hatása 1930-ban, mikor az index egy év alatt 107-ről 90-re csökkent, míg 1931-ben az index szeszélyesen hullámzott ide-oda, az őszi hónapok
ingadozások mellett
kivételével, mikor határozott szilárdulás követke- zett'be. Az év utolsó két hónapjában az index 99-en állott. Meg kell jegyeznünk, hogy az 1931. év má—
sodik felében nálunk beállott emelkedés látszólag ellentétben volt az akkori világpiaci irányzattal, mely akkor erősen lefelé irányult. A világpiaci helyzetről alább bővebben lesz szó, itt csupán annyit kell leszögezni, hogy elsősorban két tényező volt az, mely a magyar nagykereskedelmi index alaku—
lását az általános irányzattal ellentétes helyzetbe sodorta: az egyik a valutáris helyzet, a másik pe—
dig a boletta. Kétségtelen, hogy a pengő nemzetközi értékelése ekkor megrendült, ez oly közismert tény, mellyel szemben sem kétségbeesni, sem struccpoli- tikát folytatni nem szabad. A valutáris helyzet megrendülése világjelenség volt 311931. év őszé-V nek közismert eseményeinek következménye gya- nánt. Igen érdekes képet kapunk, ha a valutakrizis által érintett fontosabb pénznemek éti—folyamatokn—
lását vesszük figyelembe,,l931 augusztustól 1932 januárig. Ezek árfolyamindexei a párizsi (és rész—l ben a londoni) tőzsde jegyzései alapján e két hó-
