• Nem Talált Eredményt

Közuti forgalmi balesetek Magyarországon 1933-ban

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Közuti forgalmi balesetek Magyarországon 1933-ban"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

—44 tilt—34

dans l'unnée 1933, te én? de Résume. En

des circulation u

5.091, dont 512570 () Budapest. Dans les accidents, 3.298 personnes ont été blessées, dont 255 merte!—

Iement. 64'270, des accidents étuíeni imputubles aux, conducteurs de uoitures; 12'80/0 (: des piétons; 18'(l%,

Hongrie, nombre accidents de la

ri d'autres causes. 4579??— en étuient causes par (les

automobiles et motocyclettes; les hlessés de cette eutégoríe représentuíenl —':I'í'% rlu nombre de tous les blessés, ()n (1 enl'egístrí' 1.287 éerusemenis de personnes et 2847 collísions entre véhieules; dans ces (Ierníeres, 3.456 voitures lurenl (lé/ériorées.

Les tableauzt el'-(lessons nitten! (les renseiynw ments (!éhtillés

A közutakon előiordult') forgalmi balese—

tekre vonatkozó statisztikai adatgyüjtés az 1933. évtől kezdve némileg n'legváltoztatolt kérdőívek segitségével kerül végrehajtásra.

A mondott időpont óta ugyanis a felvételi minta olyan irányban módosittatott, hogy abból a balesetet előidéző egyén foglalko—

zására, állam'polwgt'll'sagara, valamint a gép—

járólm'ivekkel kapcsolatban feltett kérdé sekre (a gépjáróimii rendszáma, lőereje stb.) vonatkozó rész. továbbá a balesetet szen—

vedett egyén foglalkozását illető kérdt'ípon- tok elhagyattak. Ezeknek a kérdőpontok—

nak a további fenntartása az eddigi tapasz- talatok alapján feleslegesnek látszott, mert ezekre a kérdésekre csak igen hiányos és legtöbbször feldolgozásra alkalmatlan ada—

tokat lehetett beszerezni. Viszont a balese—

tek okának könnyewi megallapilhatása cél—

jából az ujonnan átdolgozott kérdőív kiter- j'eszke—dik az időjárási és világítási viszo—

nyok, valamint az úttest állapotának és bur-

kolatának tudakolásara is. Új kérdőpont

vétetett még fel ezenkívül a balesetek foly- tán az anyagiakban bekövetkezett károso—

dás mértékének a megállapítására.

Az 1933. év forgalmi baleseti viszonyait az előző évhez képest rosszabbodást mutat-§

nak, amennyiben a balesetek száma 744—el emelkedve S.OSll-re nőtt. az áldozatok száma pedig 405-el haladta meg az előző évit 5 összesen 3.298—ra rugott. A növekedés te- hát a szerencsétlense'geket tekintve 171?—

nak, a szerencsétlenül járt személyeket nézve pedig 14'() % -nak felel meg. A feldol- gozás végső eredményeinek ez a nyers ösz—

szehasonlítása a helyzet változásáról elég

gif

Közuti forgalmi balesetek Magyarországon 1933—ban.

Accidents de la circulation en Hongrie en 19353.

szomorú képet tár elénk, van azonban egy olyan körülmény, melynek figyelembevéte- le'vel a viszonyok alakulását némileg kedve- zőbb szinben kell látnunk. A közúti for—

galmi baleset—i statisztika ugyanis azok közé—

az adatgyűjtések közé tartozik, ahol az adatszolgáltatás pontosságának ellenőrzésére nincsen teljesen megbízható tá-mpontunk.

Abban az esetben tehát, ha az adatszolgál—

ta'tásból az egyik évben kevesebb baleset marad bejelentés nélkül, a rákövetkező év esetleges pontosabb adatszolgáltatása a sze—

rencsétlenségek eseteinek megduzzadásával jár. ami téves következtetés levonására al- kalmas. Ezt a körülményt a tárgyalt év el—

birz'ilá'isanal is feltétlenül tekintetbe kell vennünk, annál is inkább, mert a balese—

tek szamanak lhullámzásánál az ellenőrzés céljait szolgáló adatok is a szerencsétlen—

ségek jelentősebb elszaporodása ellen szól—

nak. Ilyen támpont, ha a budapesti járó—

niűt'orgal—otmszamlálások eredményeit tekint, jiik, mely a főváros fontosabb gócpontjain lebonyokődó forgalom némi csökkenéséről tanuskodik. A szerencsétlenségek számának növekedésében tehát a forgalom megduzza—

dz'isanak sem volt szerepe. Az elmondottak alapján megállapíthatjuzk, hogy a tárgyalt évben a közúti forgalmi balesetek szem—

pontjából rosszabbodtak a viszonyok. A romlás mértékét azonban ,, — az ugyancsak előbb ismertetett okok folytán —— minden valószínűség szerint kisebb arányúnak kell tartanunk, mint azt az adatok mutatják.

A két utolsó évben előfordult szerencsét—

lenségek területrészenkinti megoszlását az alábbi összeállítás mutatja:

A balesetek száma

11: v § r. ab ' d—

BPBSWD lvárosbkban heigyíken renslgze

51932 2.048 l 366 l 1933 ! 4.347

1933 2.620 1 43 [ 2.028 ; 5.091

A balesetek számának növekedése tehát a fővárosban volt a legerősebb, ahol 270

% -ot tett; míg a tj. városokban előfordult szerencs—étlenségek ezzel szemben mindössze 21'0%—kal, az egyéb helyeken történt bal—

esetek pedig 4'9%—kal szaporodtak. A terü- letrészenkinti tagozódásnál a legvilágosab—

ban látható, hogy a pontosabb adatszolgál—

(2)

11. szám. ——945—— 1934 ta'tásnak milyen nagy befolyása van a bal- ban szeptemberről májusra, a vidéki része- esetek számának alakulására. A buda- ken pedig szeptemuberrő] júliusra tolódott át.

pesti szerencsétle'nségek megduzzadásánál A legkedvezőbb viszonyokat mindkét terü- ugyanis igen jelentős szerepe volt annak,

hogy a tárgyalt évben az adatszolgáltatás pontosságának ellenőrzése céljából a Buda—

pest Székesfővárosi Közlekedési Rt. idevo—

natkozó statiszti'kai adatait is felhasználtuk.

Ezen a réven aztán egész sereg olyan eset—

ről sikerült pótlólag a jelentést beszerezni, melyek az előző évben kimaradt—ak.

A területi megoszlás szempontjából egy- részt a helyzet rosszabbodása, másrészt a pontosabb adatszolgáltatás következtében a főváros ismét sajnálatosan kiemelkedő sze- rephez jutott, amennyiben az ország terü- letén bekövetkezett baleseteknek több, mint

letrészen a 28 napos február mutatja. A bal—

esetek számának fha—vonkint'i változásával kapcsolatban még azt is megfigyelhetjük, hogy a vidéken jóval nagyobbak a kilen- gések, mint Budapesten. A fővárosban a leg—

több esettel szereplő május a 272 szeren- csétlenséggel, a februári lül-et kitevő mély-

pontnak kétszeresét sem érte el; ezzel szem—

ben a vidéken a 332 balesetet felmutató j'ú—

lius négyszerese a minimumot képviselő 83 szerencsétlenség—gel szereplő februárn'ak.

A balesetek színhelyére nézve az alábbi adatok tájékoztatnak:

_ _ , , __ _ Er _. § _ Va Ismeret?

tele Budapesten Jatszodott le. Az adatgyuJ- 531338 133331, Téren átjáfóniál lenge. Vi", %

tés megindítása óta e tekintetben történt vál- ] f d lt b le t 1? y

, .. " , . a

tozasokat a kovetkezo adatok szem—leltetrk: , Nor " a see Slám

Fv Budapest Vidék § Fv Budapest Vidék Budapest 1.688 706 219 6 1

' ', ! olc-ban 3 ' 0'o—ban Vidék 1.911 422 78 59 1 §!

1 1928 - - 930 4110 ! 1931 ' ' 451? 5349 anütt 1933 3.599 1.123 l 297 65 2

' 1930 . . 50! 499 ] 1933 . . 51-5 486 — *' * l

Az adatok pontosságát zavaró mell—ék- Az adatok azt mutatják, hogy a főváros- körülmény-ek figyelembevétele mellett is a

fenti viszonyszámok arra figyelmeztetnek, hogy mind a rendészeti szerveknek, mind pedig a járóművek vezetőinek és a gyalog- járó közönségnek az utcai közlekedésben fokozottabb éberség—ére van szükség.

A balesetek havonkinti átlagos száma Budapesten 171-ről 218-ra, vidéken pedig 192—ről 206-ra emelkedett. A havonkinti hul- lámzas szempontjából abban a tekintetben

van változás, hogy a maximum a főváros—

ban a közúti forgalom legkritikusabb pont- jainak egyiken, az utcai kereszteződéseknél a fokozottabb ellenőrzés nevén a balesetek arányának csökkentését, illetőleg további javulást sikerült elérni. A kereszteződések—

nél előfordult balesetek aránya ugyanis Bu—

dapesten 31'5%—ról 27'0%—ra apadt. Az or- szág egyéb részein viszont romlott a hely- zet, amennyiben azokon .a helyeken a sze—

rencsétlenségek aránya 13'5%—ról 17'1%-ra

nőtt. Nem ilyen az eredmény a főváros—

1. A balesetek száma Magyarországon havonkint. —— Nombrc des acm'dehts en Hongrie, par mois.

Megnevezés Hónap—Mais §

, N 3

Dmgmtw" 1. 11. 111. IV. V. VI. VII. VIII. IX. x. XI. xn. §;

%% § Budapesten — A Bpest. 217 161 222 218 272 214 205 223 199 226 211 252 2620- )

§§ § Vidéken— En province. 102 63 166 234 298 241 332 306 265 217 142 85 2.471 ifi/f

4534 l § , ,

"s ** § ;

%% § Együtt 1933. 319 244 388 452 570 455 537 529 464 443 853 337 5.091 §

%s%s 3 Ensemble 1932 . 259 251 280 347 431 367 440 456 514 396 331 273 4.347

%s%s, §- Budapesten —— A Bpest. . 71 70 105 99 121 98 90 95 94 90 92 53 1.078 33 §

? T Vidéken —— En province. 69 60 154 221 293 237 303 296 250 190 100 57 2.220l 31 §

És § Együtt (1933. 140 130 259 320 404 335 396 391 344 230 192 110 3.298

% § Ensemble 1932. 123 123 146 226 309 279 354 350 390 274 185 134 2.693

(3)

,, 11. szám.

/2. A balesetek színhelyének világitási- és út—

/ viszonyai.

Les accidents de la circulation rontiére, au point de vue de la vísibilité, ainsi gue de llétat des routes of!

ils se sont produits,

* 7) A balesetek száma

; No mbre d'a ccidents

§ Megnevezes "SEM—fg"—

X , . . . *' a, ** a

; Specz/zcatton %% ÉÉ %%

es as— an

.,_ a

mát § § tg G

Világítási viszonyok szerint Visibilité

Napvilág En plein jom" . . 1.656 1_813 3.469 Szürkület —— Au crépuscnle . . . 171 211 382 Homály, átvilágítás nélkül —— Ob—

scurité avec mangne d*e'clairage . Homály, világítással —— Obscn- ;

rite', mais route bien e'claz're'c . . * 523 133 656

; Homály, rossz világítással —— Ub—

X seurité sur une route mal éclaire'e 50 61 111 27 195 222

'" Ismeretlen —— Visibilite' inconnue . 193 58 251 Az út burkolatának neme szerint

Revétcment de la route Közönséges kavicsolt Cailloua:

ordinaires . . . . . . . . , , 58 628 686 Makadám _— Macadam , . . . . 118 293 411 Kökoeka Gaz-mano; de pierre . 1.694' 518 2.212 Beton Béton . . . . . . , . 15 209 224 Tégla. —— Br-ígnes . , . . . . , ! —— 22 22 Aszfalt __ Asphalle . . . . . . ' 408 439 847 Fa —— Bois . . . A . . . . , . 14 4 18 Egyéb —— Antres . . . , . 31 250 281

Ismeretlen —— Revétemcnt inconnn 282 108 390

Az itt állapota szerint Etat de la route

Száraz —— Sec . . . . . . . . , 1.5161.8493.365 Esötől nedves Détrempáe pain

._la plm'e . . . . . . . . . . 302 373 675 Ontözéstől nedves —— DétrempéeÉ

par l' _ 'sage. . . . . . . . . § 85 36 121 Havas 4 Convcrte de neige . . § 179 77 256

Jeges Cam—erte de rerglas . , 1 59 56 115

Ismeretlen —— lneonnn , . . . . ; 479 80 559 Összesen Total.

—- 946 ——

. jaaa) 2.4715.091

ban a i'orgalonrtorlódásnak egy másik pont—

ján, a különböző köztereken, ahol nem hogy javultak volna, sőt még rossza—bl'mdtak is a viszonyok, mert a tereken lejátszódott sze—

renosétlenségek viszonyszánia 7'5%-ról 84 ,%-ra emelik—edett. Itt a Videki esetek 3':')%—

ról 3'2%-1'a való csökkenése némi javulás- ról tanuskodik,

Az adatgyűjtő :k—érdőíven újonnan felvett kérdőpontok a bekövetkezett szerre'ncst'xtlen—

ségek helyén levő út burkolata—nak nemét, valamint a baleset időpontjának világítási és időjárási vis—zo'nywait tudakoljásk. Ezek az Éadatok -% mint aZt már elől említettük -————

1934 tulajdonképen a balesetek okának helyesebb megállapítását szolgálják. Az idevonatkozó—

lag begyűjtött adatok feldolgozásának ered—

ményeit ez alkalommal (külön táblázatban mutatjuk be.

A baleseteknek a hét egyes napjai kö—

zötti megoszlását az alábbi adatok tün—

tetik fel:

Nap. Az elöfordult balesetek száma Budapesten vidéken összesen

Vasárnap , . . 257 406 663

§ Hétfő , . . A 383 363 746

t Kedd . . . . . 360 305 665

Szerda . . . . 385 375 760

Csütörtök , , . 404 331 735

Péntek . . . , 406 322 728

Szombat . . . , 415 366 781

lsmoretlen , . . 10 3 13

A fentiekben változatlan viszonyokat lá- tunk, amennyiben a tárgyalt évben is a va- sárnapok a fővárosban a legkevesebb. vidé—

ken Viszont a legtöbb balesetet jelentik. Bu—

dapest legveszélyesebb napjai —— szintén az előző évhez hasonlóan v— a szombati napok voltak, míg a szerencsétlenségek mélypontja videken péntekről az ev keddjeire tolódott,

A baleseteket a napok egyes órái szerint vizsgálva az előző évi viszonyokkal szem—

ben számottevőbb változásokat alig találunk.

A főváros területén a legtöbb baleset, déli 12 és 1, valamint délután 2—3 óra között tör—

tént, amikor az év folyamán előfordult sze- rencsétlenségek száma mindkét időpontban 196—ra rúgott, Legközelebb áll (ezekhez az 1—2 óra közötti időszak 188 és az Sim—6 óra közötti idő 185 balesettel. Az esztendő nap—

jainak az este §) órától reggel 7 óráig tartó resze az az idő, amikor a balesetek száma 100 alá esik s ezek közül is a legkedvezőbb helyzetet a mindössze ISM—tti esetet jelentő hajnali 3 ——————4, illetőleg 4———5 óra mutatja. Az ország egyéb területrészein a maximum az ev napjainak délutáni 3 és 4. valamint 5 és 6 órája köze esett, amennyiben az előbbi idő—

pontban 221, az utóbbiban 219 volt a bal—

esetek száma. Csaknem hasonlóan veszelyes még a közlekedés a délután 6—7 és 4-———z') óra közötti időben amikor egy év leforgása alatt 199, illetőleg 180 baleset fm'dult elő.

Baleseti szempontból a ti'ivároshoz hason—

lóan este 8 órától reggel 7 óráig legkedve—

zőbb a helyzet, mert ekkor a szerncsétlen—

ségek száma jóval a száz alatt marad!. Itt a minimumot 9 esettel a hajnali 3 4 óra kö—

zötti időpont képviselte,

A balesetek neme szerint való megoszlá—

sát a következő adatok szemléltetik:

(4)

§ Össze— F] 'í- Isme-

? utig? zdlagsok Egyéb retten Együtt

)

1.892 454) 274) —— 2.620 955 8331 682) 1 2.471 a .. 1933. . 2.84711287 956) 1 5.091 Eeym 1932. . ) 2.452) lar)! s22§ 181 4.347

A fentiekbr'il megállapítható, hogy a Bu—

dapesten évről évre jobban elszaporodó ösz—

szeütközési eseteknek sikerült gátat vetni.

Az összeütközések a szerencsétlenségek álta- lános megsokasodásával ugyan számbelileg szintén szaporodtak, azonban az összeséghez viszonyított arányszámuk 77'0%—ról 72'2

%ma csökkent. Sajnálatos viszont, hogy az

elgázolások esetei 15'2%—ról 17'3%—ra emel—

kedtek, mert az ell'ajta szerencsétlenségek köztudomásúlag mindig emberáldozattal jár—

nak. Végül a főváros területén történt s az .,egyéb" csoportba sorozott balesetek

1()'5%-kal szerepeltek (1932—ben 7'4%). A

vidéki helyzetet nézve a szerellesétlenségek két legnépesebb kategóriájában rosszabbo- dás észlelhető. Az összeütközések aránya ugyanis 38'1%—ról 38'7%-ra, az elgázolá- soké pedig 32'3%—ról 33'7%—ra emelkedett.

Viszont a kisebb számbeli szaporodás révén az ,,egyé " balesetek viszonyszáma 29'1%-

ról 27'6%-ra esett.

A leggyakrabban előforduló balesetekre, az összeütközésekre nézve adataink köze-—

lebbi tájékoztatással is szolgálnak. A buda- pesti viszonyokat vizsgálva megállapíthat- juk, hogy ebből a szempontból továbbra is a személyszállító glép'koosikxé ez a szomorú elsőség. A személyautomobilok ugyanis 727 (1932—ben 592) összeütközésnek voltak az lelőidézői s ezek közül az esetek 43'6% ában

í47'0%) ugyancsak személygépkocsival, 19'5

ZÉ—ában (18276) közúti villamossal történt a karambol. A második helyet továbbra is a Ixólfogatú jláró'művek [foglalták el, amelyek—

től eredő össze'ütközéseknél az esetek száma

497-re (383) rúgott. Az effajta járóművek

legnagyobb része, vagyis 46'375-a (52596) közúti villamos vasúttal. továbbá személy—

szállító gépkocsival (281396 . 1932-ben 209 % )

szaladt össze. Utánuk 217 (207) esettel a te- herszállító gépjáróml'ívek következtek s a baleseteknek 39'2%-a í37'7%) közúti villa-

mos vasúttal, 28'1%—a (25195) pedig sze-

mélyszállító gépkocsival való összefutásokra jutott. A lábhajtású kerékpárok rovására ír—

ható 167 (159) összeütközés, melyekből sze-

vmélyszállító gépkocsikra 52'7% (459 00),

közúti villamos vasútra 24'0 % (8'8 %) esett.

—947—

1934

A közuti villamos vasutak 150 (130) esettel

terhelhetők, melyekből 51-0% (46'9%) a ló-

fogatú járóművekre, 31'6% (26'9%) pedig a

személyszállító gépkocsi-kra jutott. Az össze- ütközések többi részének előidézésével okol- ható járóművek a követlkezőképen oszlottak meg: motorkerékpárok 100 (91), egyéb járó—

művek 27 (is), távolsági forgalmú vasutak

? (2). Az országnak egyéb területrészein csak az élen levők sorrendjében változott a helyzet. Az első helyen ugyanis a személy- szállító gépkocsikat megelőzve a lófogatú járóművek állanak 254 (199) esettel s e járó- művek az eseteknek 20'9%-ában (17195) személyszállító gépkocsival, 20'5%—ában

(21'696) lófogatú járóművekkel szaladtak

össze. Ezután —— mint említettük —-— a sze—

mélyszállító gépkocsik következnek, melyek

240 (214) összeütközésnek voltak az előidé-

zői. Ezek leggyakrabban lófogatoknak

(26'7 % 1932-ben 26—6%), valamint külön—

féle járóműveknek (25-09; 1932-ben 22-o%)

mentek neki. A lábbal hajtott kerékpárok 210 (182) alkalommal okoztak karambolt.

melyből kerékpárokra 31'0% (29'7%), sze-

mélyszállító gépkocsikra 23'8% (21'4%)

esett. Az eddig elsoroltakat a teherautomo—

bilok követik, melyek 131 (139) alkalommal ütköztek össze és pedig legtöbbször lófoga—

tokkal (55'7%, 1932-ben 40'375). A motor—

kerékpárok 85 (104) esettel szerepeltek s a balesetek legnagyobb 29'4—% (23'1%) há—

nyada a lábhajtású kerékpárokra esett. A többi járóművek terhére írható esetek száma a következő volt: távolsági forgalmú vasutak 20 (18), egyéb járóművek 8 (6).

köz—úti villamos vasutak 7 (13).

A balesetek okán—ak megállapításánál sok esetben a tárgyalt év folyamán is csak fel- tevésekre voltunk utalva. Az idevonatkozó adatokból az tűnik ki, hogy a járóml'ive;

vezetőinek szempontjából javult, a járókelő—

ket illetőleg pedig rosszabbodott a helyzet.

Ezt a változást mind a fővárosra, mind a vidékre nézve egyformán megállapíthatjuk.

Budapesten ugyanis a járóművezetők ter- hére írható szerencsétlenségek arányaBl'ő o - ról 72'6 % -ra, az ország egyéb terül—:e'trészein

pedig 62'5%-ról 55'3%—ra csökkent s ez a körülmény a vezetőket az eddiginél már jó- val kedvezőbb színben lnutatja be. Ezzel szemben a gyalogjárók hibájából bekövet- kezett balesetek elszaporodtak s az összes szerencsétlenségekhez viszonyított arányszá-

muk Budapesten 13'1%—ról 18'0%—ra- vi—

déken pedig 14'8%-ról 17'6 %—ra nőtt. A

(5)

3. A balesetek való

Causes probables d

—948——

XL A balesetek Musa—ama

A balesetek okainak ' Nom'deíaíc' S 3 is

m (I)

Causes probables § _ § §

s s 3 §

E 2 m r::

1. Vezetők hibája.

Fauíes de conducteurs.

Vi azatlan ha tás —— Cowlm'te im ru

%Ynte . . J . P 1.162 867

Vigyázatlan előzés — En dépassant imprudemment une personne ou, une

voiture. . . . . . . . . . . 277 158 Vígyázatlan ki-, vagy behajtás — En

sortant ou enfrant imprudemment. 280 235 Vigyazatlan kitérés —— Ecart zmprudent 92 43 Szabálytalan hajtás vagy vezetés

Conduite zrre'guliére . . 260 65 Szabálytalan ki , vagy behajtás ———

Sortie ou entrée zrre'guliere . 66 32 Szabálytalan előzés —— De'passemmt

irre'gulier. . . 90 28

Gyorshajtás —— Conduite iroja rapide 290 138

Hátratolatas —— Recul , . 71 66

Jelzés elmulasztása —— Mamma de

signal. . 157 70

Jelzés figyelmen kívül hagyása -—Il

na pas été tenu compte de signaum 106 67 Hajtás vagyvezetésben való járatlansag

Mamma dexpem'ence du conductew 16 2 Kivilágitasi szabályok megszegése ——

Infraction au réglement déclaimge 65 16

Ittas állapot —— Ivressr: 122 20

Egyéb Autres. . . . 213 95

Efryiitt —- Ensemble . §3.267 1.902

ll. (xyalogjárokmaja

Fautes de piétons. §

Úttestre vigyázatlanul lelépő gyalogos Imprudence de piéto-ns passant sur la

chausse'e . . 257 110

Egyéb vigyázatlanság —— Autres impr. 287 147 Mozgójárómürevaló fel--v leugrás- Sant

dans tm (au d'un) véhicule en mar-ehe 202 149 Jelzés figyelmen kivül hagyása —— Il

n a pas été tema compte de sz'gnauw 25 14 Testi hiba (nagyothallas, stb. ) — De'faut

physigue (oreille dare, etc.) 39 8

Ittas állapot —— Ivresse 64 29

Egyéb —— Autres. . . 83 14

Együtt —— Ensemble 907 471

Ill. Különféle okok. —— Causes (liverses.

Műszaki hiba —— De'faut de la voiturc 167 81 Lovak megbokrosodása Chev. emballe's 252 18 Nedves,csúszós úttest— Voie détrempée,

glissante . . 119 66

Gondozatlan úttest Voiemalentretenue 23 ——

Egyéb —— Autres. 856 132

Együtt —— Ensemble 917 247

Mindössze — Total général § 333 f 2232; ggg

1934 harmadik, ,,egyé " gyűjtwőnévvel jelölt cso—

portba sorozott balesetek aránya a főváros- ban 5 4%—ról 9 4%—-,ra a videken pedig 22 7— % ról 27 1% —ra emelkedett Az okok—

nak e három nagy csoporton belüli részletes statisztikáját egyébként külön kimutatásba foglalva mutatjuk be.

A torgalimi szeren'cséftlens'égek j'árómű—

vek szerinti megoszlásáról az alábbi adatok tájékoztatnak :

Budapest Videk Együtt

Vasutak 6 37 43

Villamosok 127) 7 % 503

, Személygépkocsik 927 504 1.431

Tehergépkocsik 258 242 500

Motorkerékpárok 162 241 403

Lúfogatok . . (yt-1 762 1.306

Llhhajtasu kerékpárok . 261 560 821

Egyéb és ismeretlen . 37 47 81

Együtt , 2.620 2.471 5.091

A fentiekhez csak azt tartjuk érdemes nek hozzáfűzni, hogy az előző évi állapot—

hoz viszonyitva a fővárosban a nagy vas- utakat kivéve, ahol eggyel kevesebb volt a szerencsétlenség, minden járónu'ifajtánál megszaporodott a balesetek száma. Különö—

sen a villamosoknal feltűnő az emelkedés,

melyek által előidézett sizerencsétslenségek az előző évinek csaknem a kétszeresét is el- érték.. Videken szintén minden csoportban növekedést találhatunk, csak a teherautó- és motorkerc'ákpz'irbaleseteknél volt csök—

kenés.

A szerencsetlensrégeknwél szereplő járó- művek vezetőire nézve rendelkezésünkre (illó adatoknál eddig is tapasztalható hiá—

nyok még ez alkalommal is fennállanak.

Az ismeretes adatok szerint a vezetők kö—

zül mindössze 67 (65) tartozott a női nem—

hez, ami viszonyszámban kifejezve 1'3%—0t (1932—ben 1'6%) tesz. Adataink arra nézve is tajekoztatnak, hogy a géperejű járóművek között 302 baleset (1932-ben 229) alkal—má—

val volt a gep vezetése úrvezető kezeire bízva, ami az esetek 18'8%-ának (1932-ben 17'6%) felel meg. A vezetők kor szerinti megoszlása nagyjában az előző évihez ha—

sonló volt. A legnagyobb hányad, még pe—

dig 37'9% (39'6%) a 21—30 évesek sorá-

ból került ki; meglehetősen népes volt meg a 31————4() evesek csoportja is, kiknek aránya

32'1 o-ra (29 7%) ri'vgott. A 41-—m50 éves—ek 13'9%-kal (1.3 076) a 16————20 évesek 7:7

%kal (9'0%), az 50 éven felüliek 727—

kal (7600), végül a 16 évesnél fiatalabbak 1*2%—kal (1'1%§ voltak kepviselve.

(6)

?)

;;

K"?

11. szám. —949 — 1934

Az egyes járóművekre esö áldozatok számáról az alábbi összeállítás számol be:

Budapest Vidék Együtt

Vasutak 28 35 63

Viillainosok . 308 75 383

Személygépkocsik 328 120 748

'l'ehergépkocsik 77 184 261

)rlolorkerekpárok 105 262 367

Lófogatok . . 67 690 757

l.:ibhajtású kerékpárok 149 507 656

Egyéb és ismeretlen 16 47 63

Együtt . 1.078 2.220 3.298 A l'ialeselek áldozatai sebesülésük term—é—

szete szerint a következők-épen oszlottak

meg:

; l l

_ Áj ; §Könnyü Súlyos §Haiá1os Iriflfn Együtt

_ ) ( 1932 § 209§ 418§ 65 27 719 Baddpett 1933; 410) 559) 68 41 1.078

Vidék 1932 § 947; 9353 248 ) 44 2.174

1933 § 1.062 942) 187 . 29 2.220

E ütt 1932 1 1.156 1.353) 313 I 71 2.893

by 1933 § 1 255 ) 70 . 3.298

) I

.472) 1.501)

1

Az áldozatok számának illegsokasodása mellett a balesetekkel való egybevetés is a viszonyok rosszabbodását mutatja. Azoknak a baleseteknek az aránya ugyanis, melyek áldozatot is követeltek, a tárgyalt évben az

előző évi 57'3%-ról 58'3%—ra emelkedett.

Az utcákon közlekedők három nagy cso- portját nézve megállapíthatjuk, hogy a gya- logosok szempontjából romlott a helyzet, amennyiben arányuk 36'7%-ról 39-07á—ra nőtt. A jz'iróinűvek vezetői szerencsésebb körülmények közé jutottak úg , hogy az áldozatok közötti viszonyszámuk az el-

mult évi 41'4%—ról 37'7%-ra csökkent.

A mindenkor legbiztonxsáigosabb helyzet- ben levő utasok pedig 23'3%-kal sze—

repeltek (1932-ben 22'()%). A szeren- csétlenül jártak nemét tekintve megálla- píthatjuk, hogy a nők aránya 24'2%-ról 27'0%-ra emelkedett. A kor szerinti csopor-

tosítás azt eredményezi, hogy az áldozatok legnagyobb része — az eddigiekhez hason- lóan — a 21—30 évesek sorába tartozott.

akik 23'2%—ka'l (1932-ben 22'6%) voltak képviselve. A többiek a következőképen oszlottak meg: 10 éven aluli 11'1 % (11975), 16—20 éves 8796 (10'2%). 31—40 éves

19996 (20475), 50 éven felüli 19-0% (184

%), 41—50 évies 12800 11—15e'ves 53% (4'7%).

A balesetek számának emelkedésével karöltve az anyagiakban is több károsodás történt, mint az elmult évben. A szerencsét—

lenségek folytán (megsebesült vagy elpusz-

tult állatok száma 272—vel szemben 302 volt,

melyek között az igavonó lovak 240-et tet- tek (1032-ben 184). Az állatokon kívül ki—

sebb—nagyobb sérülés révén még 3.456, vagyis az előző évinél 47ö—te'l több j—árómű esett a közúti forgalom áldozatául. Ezek a járóművek fajtái szerint a következők—épen oszlottak meg: vasúti vagy közúti járómű 537 (1932—ben 419), gépkocsi 1.507 (1.421),

motorkerékpár 272 (221), lh'intó 29) (16), szekér 466 (117), 1'ábh8jt'á5lú kerékpár 562

(455), végül egyéb különféle járómű 83

(332).

A baleseti kérdőív a tárgyalt évtől kezdve az állatok megsebesiilése vagy elpusztulása, valamint a járóművek megrongálódása foly- tán előállott károsodás Összegiét is tudakolja.

A beszerzett adatok nem mondhatók ugyan teljeseknek, mert a jelentéktelen károk be- jelentésének niellőzr'isi'én kívül több jelentő- sebb Összeget kr'ipviselő tétel sem volt be—

szerezhető. E hiányok ellenére is érdekes—

nek tartjuk befejezésül az idevonatkozó ada- tokból összeállított táblázat bemutatását, melyet az alábbiakban szemléltetünk.

§11'8%), végül a

Budapest § Vidék ) Együtt

K ' K. _ ) K, _

db (35531 P § db öss;r P § db öss;r ?

1. Állatok

... 10 1.890 139[ 17.998 149 19.888

Egyél) —— 58) 2.572 58 2.572

Együtt . . 10 1 890 197 20.570 207! 22.460

2. Járóművek ]

Vasuti v. közuti

járómű . . . 223 36.159 15 ' 994 238 37.153 Gépkocsi . . . 391 48.504 298 242114 689 290.618 Motorkerékpár . 42 4.470 103 12.064 145 16.534

Híntó ... —— —— 20 1.601 20 1.601

Szekér . . . . 50) 2.877í250 10.967 300 13.844

Lábhajtású

kerékpár . 155 3.081 186 5.022 341 8 103—

Egyéb 20 560 20 931 40 1.491

Együtt . . 881 95.651§892 273693

1.773 369344

Vrirszeghy János dr.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az előző évi helyzet tényleg ebben az irány- ban változott, mert a különféle járóművek vezetői terhére írható baleseteknek eddig is igen magas aránya Budapesten

Az ország egyéb területrészein a maximum a nap 4—5 és 5—6 órája közé esett, amennyiben az előbbi időpontban 334, az utóbbiban 333 volta balesetek száma.. az ország

dig 13'9%—kal növekedett. Ezzel szemben az útkereszteződéseknél történt esetek száma Budapesten 22'4%-kal, vidéken pe- dig 4'9%—kal csökkent. Az összes balesetek közül

A közúti balesetek következtében megsérült személyek száma a fővárosban augusztus és október hónapokban, vid—eken pedig augusztus és július hónapokban volt a legtöbb..

sérültek száma 5'3%—kal kevesebb volt az előző évinél.. évben az ország terü- letén 6.266 egyén szenvedett sérülést a köz- úti baleseteknél, míg

A vidéki balesetek áldozatainak száma egy év alatt 27'3%—ka1 csökkent, a fővárosban pedig baleset következtében 30'3%—kal kevesebben sérültek meg, mint az előző évben..

A közúti forgalmi balesetek számának és áldozatainak havonkinti alakulását az 1. számú táblázat tartalmazza; az adatok szerint 1941-ben a fővárosban a legtöbb közúti

jutó, három napon túl gyógyuló sérülést okozó és keresőképtelenséggel járó üzemi balesetek,2 illetve halálos balesetek szá—.. mával