Közúti forgalmi balesetek Európa néhány nagyobb városában az 1927. évben

11. szám. __

lom entre 1 et 1'5 million de pengős. Par contre, l'exportation du frouient a iléchi de plus de 3'5 millions de pengős; celle de Forge de íplus )de 1 million de p.; celle de la farine de plus de I mil- lion de 11.

1197 __ 1928

október havi kivitellel összehasonlítva. Ezzel szem- ben a búza kivitele több mint három és félmillió pengővel volt kisebb, az árpa pedig több mint egy- millióval. A liszt exportjának csökkenése is jóval egymillió pengőn felül emelkedő veszteséget jelent.

Közúti forgalmi balesetek Európa néhány nagyobb városában az 1927. évben.

Accidents de la circulation firms guelgues grandes villes de l'Europe en 1927.

Résume'.Apres avoir fait connaíi're, dans notre numero de septembre dernier, les re'—

sultats des statistigues sur les accidents de la circulation en Hongrie pour le 1" se- mestrc (le/1928, nous présentons' les don—

nées relatives á Ije'trunger.

*

A Szemle szeptemberi, 9. számában reszletesen ismertettük Magyarország 1928.

évi első félévi forgalmi baleseteire vonat- kozó adatgyüjtés eredményeit. A most be- mutatásra kerülő adatokkal a külföldi vi- szonyokra igyekszünk rávilágítani.

A közúti forgalmi balesetekre vonatkozó

statisztikai adatokkal a külföldi kiadvá—

nyokban csak elvétve találkozunk s a köz—

zetett adatok is legnagyobb részben a bal—

eseteknek inkább csak egy kisebb körére terj'eszkednek ki. Abból a célból tehát, hogy teljesebb képet kaphassunk, a forgalmi szempontból számottevőbb nagyobb euró- pai városokhoz az 1927. évi adatok köz- lésére külön kérdőívek kerültek kibocsá—

tásra. Az egységes alapon szerkesztett kérdőívek egyúttal arra is szolgáltak, hogy az egyes városok adatainak az ösz- szehasonlítását biztosítsák. A kérdőív negy l'őesolmrtba foglalt kérdései a balese-

l. A forgalmi balesetek és áldozataik száma az 1927. évben.

Accidenls de la. circulation et [nombre des victimes, 1927.

! § ! V: A gigeütftgyíídgizgm 333? Azegvmilliólakosra eső

§ a § aÉÉ'iíífíii % § § ')Wo'm" df?

; % 33? L §§§§§§§1§§ egé § § "%

w :; M': mua'9*'w§lá'au ma?; . 13

VM ? Ville % §§ us sz: re? §§§ ! 1 ez

§ §§ ? §§§ n§w§i§8§ az: § § le;.

% § §§ geg ÉÉÉÉÉÉJÉeÉ $$$ % § Ég %%

§ § § § . §§§ §§§ %S?7117; §§§ ff; ** m...—f,;

§ '": 4 2 i 43 53 § % § megzzgrriila e Én 3 E ! "707237;d'hggzzlgnts

Amsterdam — Amsterdam. . . _ 7180461 6.134 1.468 4'2 1.435. BHÉ 2'2 9 540 2.010 50 Bécs — Vienne .. .. 1,865.780 16.255 4.152; a 9 4.084; 68 1'6 8.710 2.230 40

Berlin — Berlin. . . 4.024.165 21.927 9.167 24 7—7)???" — 5.450 73.280 _

Bordeaux —— Bordeaux,. 256026 2.179 717 31) 665 52§ 73 8.5101 2.800 200 Brünn —— Brown.. . , 221758 954 406 2 4 389 17 421? 4.300! 1.830 80

Budapestl) — Budapest!) 92637 -— 1.753 1715 es 2-2 _— 1551 41

Drezda -— Dresde . . . . . . . . . 619157 5.2?43 1.896 2'8 1.862 34 1'831 8.440 3.060 50 Glasgow ——— Glasgow . . . . . . . . . . l,057.100 6.960.( 4.585 Z'o 4.458 127 2'8' 6580 4 340 120 Hamburg —— Hambourg , 1,079.126 12.252 4.057 30 3.944 118! 28 11.350 3.760 100 Lipcse —— Leipzig . . . . . . . . . . . 679 159 6.431 4.465 1' 4- 4 310 155' 35. 9470 6.570 230

Liverpool —— Liverpool . . . . . . . . . . ' 802. 940 4.107 —— 4.063 44 11 5.110) 50

London —— Lond'res. . . . . . . . 4, 576. 505 108391 49.105 2'2 48.049 1.056 21; 23.680 10.730 230

Milánó —— Milan. . l . 877 5431 —— ' 1.730 7, 1.600 130 75; — 1.970 150

Párizs —— Paris .. .. . 2,87l.429 175.109 87.142 4'7 36.868 274 0"? 60.980 12 940 100 Stockholm —— Stockholm 442528E 2.107; 778 27 746 27 ?'5 4.760 1.750! 60'

? s 5 ' *

1) A Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület adatai alapján.

sauoeteilrs eolontaircs de Budapest.

—— D'aprés les chiff'res de l'Associalion des

A1 1. szám. __

teknél szereplő járművek nemére, a balese—

tek súlyosságára, az áldozatok számára s a

balesetek valószinű okára vonatkozólag tu—

dakoltak adatokat. A negyedik főcsoport.

kerdőpontjai a balesetek gyakoriságára be—

folyással levő különböző tényezők (for—

galmi eszközök száma stb.) figyelembevé—

telével arányszámok közlésére szolgáltak.

A városokhoz intézett megkereséseknek csak egy részére érkezett b,! a válasz. Ezek—

nek azonban szintén csak egy része volt az Összehasonlítás céljaira felhasználható. Az egyes városok ugyanis az idevonatkozó

adataikat más és más, sokszor egymástól teljesen eltérő módszer szerint gyűjtik úgy,

hogy az eredetileg kiküldött kérdőívek

1198 ——

alapján igen kevesen szolgáltattak adatai

kat. Ezenkívül voltak olyan városok is, ahol a forgalmi baleseti statisztika még nincsen megszervezve, illetőleg annyira kezdetleges. hogy a megküldött adatokból a forgalomban előfordult balesetek megál—

lapíthatók nem voltak. Adataink hiányos—

sága tehát ezekben a körülményekben leli magyarázatát.

A rendelkezésünkre álló anyagból az

!. sz. táblázatban az egyes városokban előfordult balesetek számát s azok áldoza—

tainak számát mutatjuk be. ltt előljáróba megjegyezzük azt is, hogy Budapestnél a

Budapesti Önkéntes Mentő Egyesület ada-

tait használtuk fel, amennyiben az idevou

A KÖZÚTI FORGALMI BALESETEK ÁLDOZATAINAK

EGY MILLIÓ LAKOSRA esö ARÁNYA 1927—BEN.

Proporhon onur1 mliilOfl d'habotanrs des vvchmes des

accadenrs de la CIFCUlatan,1927.

O 2 3 l. 5

Amsterdam

Amsterdam

Bécs Menne B ord ea ux Bam'eeux B udapest Budapest

_( Drezda

Dresde Glasgow G/asgow

3 Hamburg

Hambaurg Uverpool liverpoa/

Lipcse [El/7119 , London

landres Sroc kholm Stock/mlm Páris

Par/ís Brünn Brünn

— Milano Milan láma.

s 7 s e 10

ezer —-——rm//e

ll. szám. —— 1199 —— 1928

natkozó hivatalos statisztikai adatgyüjtés csak az 1928. év elejével indult meg.

Az összeállításunkban sZereplő 15 vá rosban az 1927. év folyamán a különféle

forgalmi eszközök áldozatainak zöme Európa két legnagyobb forgalmú váro—

sára, Londonra és Párizsra esik. Az ötöd—

félmillió lakosú Londonban egymagában 49.000-en felüli az áldozatok száma, vagyis Európa *14 nagyobb városában előfordult baleseteknek több, mint egyharmada. A kő- zel hárommilliós lakost számláló Párizs városának forgalma 37.142 emberáldozatot követelt. Ezektmellett a számok mellett a többi városok idevonatkozó adatai egészen eltörpülnek. A lakósság száma s a forga—

lom nagysága szempontjából 0 két város közé sorolható négymilliót meghaladó lé—

lekszámú Berlinben már jóval kedvezőb—

bek a viszonyok, amennyiben a közúti for- galomban 9.167 sebesülés, illetőleg halálo- zás fordult elő. Meghaladta még a 4.000-et a forgalmi balesetek áldozatainak száma Glasgowban (4.585 áldozat), Lipcsében (4.465). Becsben (4.152), Liverpoolban (4.107) és Hamburgban (4.057) is. Buda—

pest ebben a csoportosítz'istmn igen kedvező helyet foglal el, amennyiben a fővárosban ugyanez idő alatt l.?öEt-an lettek a forgalmi balesetek áldozataivá, vagyis a Budapesthez hasonló, egymillió kőriili la- kosságú rárosokhoz kepest a forgalmi esz- közöknek felenyi, sőt l'iarmadresznyi áldo- zata volt a fővárosban. Ez a kedvező hely—

zet azonban nem a forgalmi berendezkede—

sünk tökéletesebb voltában, hanem abban a köriilmenyben leli magyarz'izatz'it. hogy Budapest utcáin ezidőszerint még jóval ki- sebb arányú forgalom bonyolódik le. mint a hasonló nagyságú nyugateurópai váro—

sokban.

A forgalmi balesetek aránylag legtöbb áldozatot követeltek Glasgowban es Lipcse,- ben, ahol átlag majdnem minden baleset—

nek áldozata volt. Berlin és London adatai már kedvezőbb képet mutatnak, amennyi- ben ezekben a városokban körülbelül csak minden második baleset járt személyek se—

riilésével. Ebbe a csoportba sorozható még Brünn is. Még kevesbbe volt veszélyeztetve az ember testi épsége Bordeaux, Drezda, Hamburg és Stockholm városok forgalmá—

ban, ahol átlagban minden harmadik bal- eset követelt emberáldozatot. Végül a leg—

nagyobb biztonságban Bécs és Párizs la—

kosai voltak: e városok utcai forgalmában az előbbinél körülbelül minden negyedik.

az utóbbinál pedig csak minden ötödik baleset járt sebesüléssel.

A balesetek súlyosságát tekintve legked- vezőtlenebbek a viszonyok Milánóban és Bordeauxban, ahol általában minden 100 áldozat közül kereken heten haltak bele sérüléseikbe. Valamivel jobb a helyzet irünnben, Lipcsében és Stockholmban:

ezekben a városokban a sebesültek közül a baleset következtében 100 közül átlag kö—

riilbeliil négyen lelték halálukat. A többi városokban minden 100 áldozatra 2—w3 ha- lálozás jutott. Ebbe a kategóriába kerül Bu—

dapest is, ahol minden száz sebesülésre átlag 2 halálozás jut. Legjobbak a viszov nyok Párizsban és Liverpoolban, ameny—

nyiben ezekben a városokban az áldozatok közül kereken minden századik ember halt bele sérüléseibe.

A lakosság számához viszonyítva a for—

galmi eszközöknek legtöbb áldozata volt Párizsban. ahol egy év leforgása alatt min- den egymillió lakos közül 12.940 sebesü- les, illetőleg halálozás törtent. Londonban 10.730 volt ez az arány. A többi városok—

ban már jóval kedvezőbbek a viszonyok.

Legközelebb áll ehhez a két városhoz Lipcse, melynek egymillió lakosa közül 6.570 volt forgalmi balesetek áldozata. A többi városokban ez az arány 1.7()()——5.00() között mozgott. Budapest ebben a viszony—

latban igen kedvező helyet foglal el, amennyiben 1927-ben egymillió lakos kő—

zött 1.851 esett forgalmi balesetek áldoza—

tául. Tisztán a halálos eseteket tekintve, ezen szomorú lajstromon a négy és fél—

millió lakosú London mellett a jóval ki—

sebb, a kétharmadmillió lakosságú Lipcse szerepel első helyen, mely városok mind—

egyikében egymillió lakos közül forgalmi baleset következtében átlag 230-an lelték halálukat. Nagy a halálozási arányszáma meg a 256000 lakost számláló Bordeuxnak is, melyben egymillió lakosra 200 halálozás esett. Ezeken a városokon kívül a két szél—

sőséget Milánó és Bécs képviseli, az előbbi 150, az utóbbi 40 halálos esetet kitevő ará—

nyával. Örvendetes, hogy Budapest azok

közé a városok közé tartozik, ahol a leg—

kevesebb halálosvégű baleset történik. A fő—

városban ugyanis 1927—ben egymillió lakos közül a forgalmi balesetnek átlag 41 halálos

sebesültje volt. _

Néhány kivételtől eltekintve általában az automobiloknak volt a legtöbb sebe—*

siiltje csaknem valamennyi városban. Bor deauxban az áldozatok négyötödét. Párizs

, ,171. szám. —-— 1200 —

2. Az egyes járművek áldozatai az 1927. évben. _

* Les victimes des diférents vékicules, 1927.

Közúti villa-

mos Gépkocsi MOfOf-

, . kerékpár fott kerékpár ;

T711275; 5 Automobxles Moiocyclettes í Bícycletíes ;!

, l

l :

kocsi j; művek ! műve Voiínres ;; Autres Véhl'cicles

Al chevaux §; véhicules au. total

; Lábbalhaj- ?; Lófogatú !] Egyébjárv Összes 'ár-

ll

által elő'dézett balesetek áldozatai — les víclímes des accidents causés par les véhz'cules ci-dessns

szám szám szám szám szám ;! száyn , szám

szerint 0 /0 szerint szerint 0/0 szerint " ;" szerint 0/0 szerint szerint nombre ' nombre nombre nombre nombre membre _, ,. ., nombre

Bécs __ Vienne !) 1.990 1.083 261 609 ' 470 ' —— 4.152 10001

Bordeaux

* . '

Bordeaux .. 16 625 1) 47 " 29 J — 717 100 _

Brünn — Brunn 169 158 21 5'2 31 ' ' 406 100'

Budapest?) .. 578 527 144 82 304 . 200 ' 1.753 100'

Glasgow — Glas—

— _

gow .. .. .. 845 . 2.469 ' 418 92 895 ' ' 4.585 100'

Lipcse —Leipzz'g 299 671 1.214 884 82 1.390 ! 99 ' 246 ti,—465 100'

Liverpool '

,

Liverpool .. 660 1.048 ,, 583 142 1.072 J' — 12'9 4.107 1006!

London

Londres .. .. 2.457 50 26 508 54' 9.877 201 8.802 1 ', 02 49105 1001 Párizs—Paris . 2.248 6'1 27.861 750 1.107 30 3.883 2.022 "* 00 37.142 100 '

Stockholm ! .,

Stockholm_{1) Az} ..

mobiles. — 2) A Budapesti Onkéntes Mentő Egyesület adatai alapján. —— D7aprés [es chiffres de l'Assoeation des sau'veteurs volontaires de Budapest.

'

ban háromnegyedét, Londonban, Glasgow-— közé tartozik, amelyekben nem az autóbalr han és Bécsben körülbelülafelét gépkocsi- esetek állanak az első helyen. A főváros—

baleset érte. Budapest ama néhány város han a forgalmi baleset folytán előidézett

Az ÁLDOZATDK SÉRÚLÉSÉN gu ELÖIDÉZÉSÉBEN- il

! ,

RESZES JARMÚVEK.

Véhicules ayant ceusé les blessures des victimes.

BUDAPEST'BUDAPEST. PÁRlZS-MR/S. LONDON—[000953 *

L

Motorkerékpár. Lábbal hajlo" kerékpár, Lófogarú kocsak

Mafűfydf/fa agic/m, Vox/are á chem/.

%.

Közúti villamos: Gépkocsi .

M.StSz 1928. framwiyy 67. Automobile

11. szám. —— 1201 —— 1928

sebesülések és halálozásoknak valamivel nak csaknem egyharmada. A lábhajtású kevesebb, mint egyharmada —— pontosan

301 % nam—- írható algépkocsik rovására. Bu—

dapestnek ezt a látszólag kedvező helyzetét rögtön megmagyarázza a közismert tény, hogy a fővárosnak a többi európai váro—

Sokhoz viszonyítva, még elég kicsiny a gép- járnu'iállománya. Budapesten a villamos balesetek állanak az első helyen, amennyi—

ben a sebesiilteknek egyharmada a villa- mosvasutaknak volt az áldozata. Ebben a tekintetben csak Brünn előzi meg, ahol a sebesiilósek 4l'6%—át idézte elő a villamos- vasút. A villamosok a többi városokban feleannyi, sőt negyedrésznyi kárt tettek az emberek testi épségében, mint Budapes—

ten. Európa két nagy metropolisz'tban Lon—

donban és Párizsban az összes áldozatok—

nak mindössZe 51), illetőleg 6'1%-a sebe—

sült meg (villan'iosgbaleset következtében.

Ez a kedvező arány rögtön érthetővé vá—

lik, ha utalunk urna, hogy London forgal- mának zömét autóbuszokkal, Párizs pedig a földalatti villamosvasutakkal bonyolítja le. A motorken'ekparoknak legtöbb áldozata volt Becsben (26'1%) és Londonban (20176). A többi városokban a forgalmi balesetek sebesültjeinek 3'()——14'2%—a szen- vedett motorkerékpz'irtól sérülést; Budapest

aránya pedig 822? volt. A bécsi motorke—

rékpárbalesetek jóval magasabb számát azzal magyarázhatjuk, hogy Ausztria gép- járműállományának több, mint felét motor—

kerékpárok teszik. Hasonló eset játszik közre London magas arányszámának ki—

alakulásánál is. Nagy-Britanniában ugyanis a motorbiciklik szintén nagyon el vannak terjedve: itt fut a világ motorkerékparjai—

kerékpárbaleseteknél Lipcse és Stockholm képviseli a szélsőségeket; előbbiben minden százáldozat közül kereken 31-en, az utób—

biban pedig körülbelül heten voltak rendes biciklik sebesültjei. Budapesten 17': volt a kerékpárbalesetek aránya, A lófogatú jár—

művek forgalmi jelentősége napjainkban állandóan csökken s így az egyes városok baleseti kronikájában kis szerepük van. A lófogatú kocsiknak aránylag legtöbb sebe- síiltje volt Budapesten, ahol köztudomású, hogy a többi nyugati 'ároshoz viszonyitva meglehetősen későn indult meg a járművek motorizálása. A fővárosban száz eset kö- zül kereken 11 alkalommal volt effajta jármű a sebesülés előidézője. Az állati erő—

vel vont közlekedési eszközöknek még csak

a legközelebbi szomszédunkban, Bécsben

volt a budapestivel teljesen megegyező aránylag magas száma, A többi város

a *ányszáma 7'O% (Glasgow) es ()'8%

(Stockholm) között ingadőzott.

Az áldozatok között csaknem minden városhan körülbelül háromszor annyi a férfiak száma, mint a nőké. Ennek magya- razatat adja az a körülmény, hogy a kii—

lőnböző forgalmi eszközök vezetése túlnyo—

mórészt férfikezekre van bízva s az egyes baleseteknél különösen az összeütközések—

nél, a vezetők testi épsége van leginkább veszélyeztetve. Másrészt pedig az utca for- gatagában járó kenyérkeresr'í férfiak a nők—

kel szemben szinlón számottevő töliibsóg—

ben vannak. A sérülteknek általában 10—-

20%—a 15 éven aluli fiatalkorú volt. Egye-

dül München a kivetel, ahol 100 áldozat közül kereken csak négy volt lő éven aluli.

3. Az áldozatok neme és kora 1927. évben.

Same et ága des victimes, 1927.

§; Az áldozatok közül A lőévenalu—

Az áldozatok Ráparlítion des victímes par (ige et serve halálálszáíízcs

összes száma ' _ """" * (_ , O/0_ában

Város 3 133232? lila?" 15—60 éves )?elaiiiln ismer??? kom gílígsaííűííálí

Ville ! déllgníizs 15—60 aus de 1675/3145 incomm ngÉ'ZZ—ZSESIH

* férli ! nö férfi * nő férfi nő férfi nő férfi nő" férfi nő saw sexe sem: sem: sexe sexe . sexe sexe sexe sem save sei-z- l§ masc. _jémín. H marc. fe'min. mase. fémín. l mase. fe'mín. mast. jítgm'n. mase. '

l ' ' ' ;

Amsterdam — l .

Amsterdam .. . . l 1.048 420 209 89 697 265 80 51 62 15 19!)

Berlin — Berlin .. 6.498 2.671 626 287 5.400 2.034 470 350 — — 91;

Drezda — Dresde . 1.298 598 158 89 1.092 459 48 50 — —— 11'4

Dublin _ Dublin .. 870 414 191 ; 105 566 3239 113 70 — — 220

London _ Londres 49.105 le.—261 34.207 4.637 _—

München — Munich 1.852 ! 750 73 l 26 1.535 575 244 149 — —— 3'9

Stockholm — _,___, l . "_, —-——v—-—/

Stockholm 773 108 603 62 .., 14'0

4. Halálosvégű közúti forgalmi balesetek Londonban az 1927. évben.

Accide'nts mortels de la circulation [: Londres, 1927.

J '*'—'*' ::r"...

sE u, Az áldozatok $§ .,, Az áldozatok

$$$ közül—Les "383 közm—Les

%d ; menetes par És 3 m'CHTZWS 2747

A balesetek áldozatai és a balesetek ÉÉ § % age _ m A balesetek áldozatai és a balesetek $$$ % age _?)

körülményei — Victimes el círconstances EÉÉ § § m § § körülményei —— Vicíimes et círconstamres jéig § § m % §

' des accidents ?ÉÉ És Eg ia des accidents Ég?) 33 %% 23

lÉÉÉÉÉeEÉÉ egaggeagg

§§s£§tu£ ei $$$ 3.474 ee,

[. Gyalogosok. —— Pie'tons. az öszekötörúdon —— sur la

M . .. (i Valók fel , _; barre du ve'hicule. . . 6 — '6 ——

oggo Jam: re , . ugras A jármű ajárdára felszaladtvagy

aut dans un vehzcule en marche _ —— 5 annak szélén haladt- Véká-

Moszgot Jifműrokhwkl) leugras ; 9 9 cules monte'a sur le trottozr ou —

atz , "", ve Wie "? m$". e _ _ passant au bard du trottoir 16 — 1 15

Leszellas utan a _]armyü megett , A— jármű megakadt a síneken ;— _

elm? haladva __ E." 5 GUWLW' Véhz'c embarrassés dans les fails 2 —- —— 2!) apresdescente,dermerelevehzcule 11 — 2 9 A jarmfi megakadt egyéb helyen

Azfúttesten keresztulhaladvajarda Ve'hicules embarrasnés ailteurs 15 —— 1 14.

ele— ntraversamla chaussée , A jármű keresztezi a járdát ga-

wrs le trottozr " 15 _ 1 14 rageba vagy egyéb helyre való

Azúttestenkeresztülhaladvajármü behajtás céljából Véhiculest'ra- felé—Er: thramírsant la chaussee ISM 1 12 versant le trottoir pour entrer

vere "" "3 wue " *— au garage ou dans un autre

Allóiárművek előtt, mögött vagy endmit 3 * 1 2

53753, 113333:03" 337532; Öngyi'kosság folytán —— Suicide a *— —-'- "4-

véhicules arretes 82 6 23 53 Vegyes körnlmények —- Auto—es" 1 (2 3 11

Az úttest keresztezése alkalmával * ' !. Összesen —— Total 707 40150 517 Aun: carrefours.. . . . 281 20 56 205

Habozva bizonytalanul járva —— Il. Vezetők illetve, az utasok, Marche he'sitame, incertaine de Conducteurs ou indit). dans levéhic,

piétons 110 1 3I106A 'ármü a síneken megakadt w

Elcsúszva vagy elesve——En (lliS- éhic. embarrassés dans les fails 32 ' —— 5 27 sam: ou en tombant .. 16 ** 31 13 A jármű egyéb helyen megakadt

Járdaszxgetröl kellö gond nélkül Véhz'cules cmbarrassés azlleurs 25 —— 4 21 lelépve —— En múltam sans 1076 Műszaki hiba a fékeken —- Freins

cautz'o'n le refug e .. 9 — 1 8 de'/ectueum 3 —— — 8

A gyalogjáróról ghaladás közben A kormányszerkezeten ——Défaut

lelépve _ Piétons ayant guitté du. volant .. 2- _. _ 2

le trottoz'r .. .. 20 5 13 2 A pneumatik kipattanása ——Ec-

Kerekes Járművethúzva vagytolva __ Zatemmt du pneumatígue ., ? -— _ 2 _ E" tirant W en Poussant Osszeütközés szabálytalan előzés

un véhicule (! 701468 9 — *— 9 folytán —— Collision par suite:

A gyalogjáró mellett az úttesten ] de dépassgmem irre'gul'ier, _ , 26 —— 2 24 haladva —— E']! marc-hant SW la : Egyéb okokra visszavezethető

chaussée a gató du trottoz'n * 8 —— 1 7 összeütközések —— Coltz'sions Az úttesten larva, 33101 nincs pouvant étre attribuées a d'au—

gyalogjz'tró — En marchant sur tres causes

la partta de la chaussée défen- Más járművekkel — 'C'ollisions

due mm pietons.. .. . 4 — _ 4 avec d'auw'es véhicules.. .. .. 54 — — 54

Az úttest javítása közben—Pen Útszéli akadályokkal Véhz'tu— J

dani la réparatz'on de la chausse'e 5 —— —— 5 les se heurtant ,) d'obsiacles!

Az úttesten játszva —— En jauant aa bord de la route .. ..5 6 —— 2 4 sur la chausse'eu - - 23 6 16 1 Az úttesten levő akadályokkal— '

Az úttesten ajármü után szaladva Vehicules se heurtanta d obstac-

— EM ('OW'GM GW" la chaussee 1 les se trouvant sur la chausse'e 2 —— — 2 am'és W! véhiculf - 11 _— 11 "" Mozgó járműről leesve — (;hute !

Agyalorrlaróml az úttestre esveel— dum téhmule en marche _, ,, 16 _ 2 14

gazolták— Ontétéemasésentom— Lófogatú jármüvpk defektusa __

bant du trottoz'r sur la chaussée Panna de voitures a chevauw 3 " —— fö betegség folytán Pl" SM"? Helyt.vont.—— Traction maladmite 2 — " 2

de maladie. .. 1 — f 1 Lovaglás vagy lovak vezetése

ittasság folytán —— par suite * közben — Individus a cheval

dWTöse 3 — "" 3 014 condű'isant des chevaum.. 4 — _, 4 Helytelenül ülve 3 járművön * A gépfölötti uralom elvesztése ——

Etant mal GSSiS dans le véhic Onn'e'iaitplusmaítredclavoiture 26 —— 2 24!

alármtiben vagy mögötte— Vegyesek — Autres . . 146 1 13132

dans l'intérieur du véhicule - *

ou a l'arriére du véhicule 10 —— 7 3 11- Összesen _ Total —- 349 1 30318.

Mindössze — Total général .. ?! 1056,

ll. szam. —- 1203 —— 1928

A balesetek előidézésében kőzrejátszó okok megállapítását azokat a nehézsé—

gekre való tekintettel, melyekre már több ízben rámutattunk, a legtöbb helyen mel—

lőzik. li helyett inkább a baleset színhelyé- nek (az úttest állapota, kivilágítása, időjá—

rási viszonyok stb.) tüzetesebb leírására fektetik a súlyt. Az egyes balesetek okaira nézve azért az alábbi néhány város szolgált adatokkal, melyeket az alábbiakban fog-

lalunk össze:

A balesetek Ajár— Agyalo- Egyéb Isme-

összes művek gosok tetlen

száma hibájáról o k

Amsterdam. , 6.134 4.976 551 456 151 Berlin ... 21.927 9.490 2.990 356 9.101

Brünn ... 954 821 76 57

li néhány adatból, különösen Berlin adataiból is láthatjuk. ahol a l'ialesetek több. mint egyharmadának előidézője nem volt megállapíthati'). hogy milyen nagy ne—

hézségbe ütközik a balesetek okainak ki-.

puhatolása. A vélelem alapján megállapított eseteket sem fogadhatjuk el fenntartás nél—

kűl, mert valószínűtlennek látszik, hogy a járművezetők négysz'lrr, sőt tízszerannyi (delben lettek volna hibásak. mint a gyalo—

gosok

Valószínű. hogy ezen a téren általában tapasztalható nehézségek késztették többek között a londoni rendőrséget is arra, hogy

a balesetek okozóinak kikutatása helyett a baleset körülményeiről gyűjtenek adato—

kat. A részletes adatok csak a halálosvégű baleseteket ölelik fel külön csoportosítva azokat az eseteket, mikor a gyalogjárók és külön mikor a járművezetők, illetőleg az egyes járművek utasai voltak az áldozatok.

Ezt az Összeállítást érdemesnek tartjuk kü—

lön, táblázatban is bemutatni. (L. a 4. sz.

táblát.)

A táblázat szerint, mely a legnagyobb részletességgel közli a balesetek körülme- nyeit, az áldozatok kétharmada a gyalog- járók, egyharmada a járművek vezetői és utasai sorából került ki. Az adatokból azt is megállapíthatjuk, hogy a járókelőket a legtöbb veszedelem a forgalmi eszközök pályáján, az úttesten való áthaladása köz—

ben környékezi. A baleseteknek több, mint fele az úttest keresztezése közben követke—

zett be. Rámutatnak adataink arra is, hogy az álló, tehát látszólag veszélytelen jármű- vek előtt vagy mögött is a "legnagyobb kö—

rültekintéssel kell áthaladnunk. Ilyen irányú vigyz'izatlanság Londonban egy év alatt 82 ember életébe került, A járműve—

zetők ésa járműveken ülők legnagyobb számmal (80) más járművekkel való össze- iitkőzés folytán lelték halálukat.

Várszeghg János dr.

A világ hajóparkja az 1927/28. pénzügyi évben!)

Letonnage mondtal pendant liannéc financiére 1927—283) Résume'. D'apres le ,,LonrPs Register of

British und Foreign Shipping", le 30 juin 1928 il y (wait en service (55,159.413 tonnes brutes (le nuoires () vupeur et () moteur et 1,795.2/1—6 tonnes brutes de nuvires (i voile.

soit (ru total (;6,954.659 tonnes brutes. ('r (lui treprésente un uccroissement de 2'70%

en compuroison avec le tonnage (le liunnée précédente, respectivement de 8 et 36676 por rapport () celui (le 1921 et de 1914.

Lu répurtítion par puvillon (tes navires () vapeur et (1 moteur est imliguée dans le tableau 2. ()n y voit ]" guy (le tous les pays maritimes, llAIIemagne (( seule un ton- nuge encore inférieur á celui de 1914; 2"

(1110 [es États-Unis ont fott nn bond prodi—

*) A régebbi adatokat illetően lásd Somogyi József dr.: A tengerhajózás fejlődése a világháború után. Magyar Statisztikai Szemle 1928. 509—521.

oldal. %— Pour les chiffres antérieurs, 1). ,,Le déve—

loppem; de la navigut. maritime "prés la guerre mond.", par le Dr Joseph So m ogyí, Revue Hongroise (te Stat., 1928, p. 509—— 521.

gteux en prenunt lo 20 place purmi les flot—

tes morchondes du monde; 3" gue depuis 191/1, le tonnuge du Jopon s'est (ICCI'LI de plus (le 100%; 4" (1110 les autres États occu—

pent' une place inférieure ("1 celle de 1914, (l Perception de liltulie dont le Ionnuge ((

uugmenté de 2,()()().()()() tonnes brutes (le—

puis 1.914, Les deux puissunces unglo-su- .ronnes possédent, selon le tableau 3, In mottie' du tommge mondiul.

Le tableau lt, (lui indigue, en compu- rant les tonnuges totuuxf de 191/1 et 1928, les variations (les (lifférents modes de [oro—

motíon des nunires, montre le (léclin de la navigation (? voile. Ana: nuvires ri vupeur.

la consommation du (:harbon se diminue ronsidémblement; celui—ci est remplacé par le muzout sur un grund nombre de buteuuar.

En proportion (le Pusagc des pétroles, le nombre des buteaux citernes ( pétroliers) stacicroít considérabtement; le tonnage des navires de ce genre monte (71 présant () 6,5M-.263 tonnes brutes, dont Io Grande—