...-III..-III-IIIUIIIIIIII'll-III-IIIIIIIIIIIII..lllllI..IllllllIll...Ill.IIIllllcolllllllllll-l'lo
GIPARO
ill-III.ICIIIIIIIIII-IllII.-lllllllllillllli'lllI....llI.llllll'llIill-III-[I'll—IIIIOIIOOIUII'l-D
A magyar gyáripar helyzete 1935—ben.
Lyindustm'e manufactu'riére hongroise en 1.935.
Résumé. En Hongrie, comme dans plusieurs autres pays, la reprise e'conomiaue a continue en 1935,
Cela ressort aussi des statistigues relatives aux exploitations manufacturiéres hongroises et a leur production. On y voit aue le nombre des établis- sements de coractére manufacturier siest eleve, de 3.387 en 1934, a 3.502 en 1935, accusant une pro—
gression de 3-4%, et (Iue [e nombre des établis—
sements en activite' a grandi de ll'Ii'lg.
Avec Ilaugmentution de la production, le nom—
bre des ouvriers a monte' considérablement. L7eí—
fectif ouvrier moyen s'est accru de plus de 20 mille (en 1934, de presgue 20 mille). Le nombre des ouvriers a particuliérement augmenté dans [*in—
dustrie lourde i(—§— 8 mille); dans les industries
side'rurgitlues et métallurgigues, il a progressé de
16'4%; dans la construction mécanigue, de 18'/r%.
II a notablement monlé dans I'industrie chimigue (4— 13670) et dans celle du papier (% 13'1%).
Dans le textile, il s'accrut dans la proportion de liaugmentation générale du personnel ouvrier de l'industrie mauufacturiére.
Le nombre des ouvriers a manit? de 10-6%;
celui des ouvriéres, moins (4—9'4%).
Avec llaugmentation du nombre des usines et fabrigues en activilé (má—400), on a on monte/' le nombre des journées (fexploitation effectuées (-l—5-I%); pour les heures (Lexploitation, on con-
state, sous ce rapport, une augmentation moindre
('l— 2'2%).
()uant au rendement (les
on note une diminution de 0'7% pour 193/1— et une augmentation de 1'5% pour 1.935. Pour les moieurs électriaues actionnés par courant étranger, on con—
state, sous ce rapport. pour I'anne'e derniere, une augmentation de (i'7%. Parallelement () l'accrois- sement (les forces mécanioues et de la durée de Ilexploitation, augimentait la consommation de char- bon. Elle a monte, de 32'8 millions de a en 1934, a 367 millions de (1 en 1935, accusant pour l'année derniére un aceroissement de 11'8%. Par contre, on ne note ([u'une augmenlation de 8'0% ouant aux de'penses pour combastibles, eclairuge et ma- tieres destinées () actionner les moteurs. Les usines el fabriflues ont fait des economies sur les corn- bustibles et sur l'éclairage. Mais pour les matieres premiéres elles ont dépense bien plus guien 1934, le prix de ces matieres ayant fort monté dans le monde entíer. De sorte (lue la proportion, a la valeur de production, des depenses pour matieres premiéres s'est élevee, de 46'9% en 1934, a 49'0%.
machines m otrices,
Ces dépenses considérables, les patrons se sont efforcés de les contre—balancer en réduisant les de- penses de personnel, et particuliérement les salaires d'ouvriers. Les salaires annuels moyens ont a'inu'nue' de 22 pengős (dyapres les salaires re'els, de 56 pen- yős); les salaires () lllzeure ont baisse', en moyenne, de 49 fillérs en 1934, a !:7. Malgre' les efforts fails pour realiser des economies, les depenses princi- pales ont augmeute de 13'4%, mais la valeur de production ne s'éleva (;ue de 11-30'0.
Les recettes brutes des usines et [ubriaues ont monte', s'e'levant, de 1.954'4 millions de pengős en 1934, a 2.175!) millions. Pour presaue toutes les industries, on constate une augmentation des recei—
tes brutes (de, la valeur de production). L'augmen—
tationaété la plus iorte dans les industries side'rur- giaues et métallurgiaues. Les receltes brutes, montunt de 201'8 millions de peng/is en 1934 () 237'1 millions, y accroissement de 35'3 millions, dont 20'6 millions pour la fabrication du fer el de ["acier et (3-0 millions pour celle des articles forgás. Dans l'industrie mécanigue, [a valeur de production a été de 1519 millions de pengős, soit 14'7 millions de plus (]u'en 193/1— (I'évolution s'y rulentissait a cause des (lifl'icultés croissantes de [*exportation). Dans les industries de la pierre, de la poterie et du verre, lo valeur de production s'est élevée a 7421; millions de pengős H— 8'7%;, en raison surtout des progres rtes c'tablissements fondant des matieres a verre. Dans les industries du bois et de los, les recettes brutes s'élevérent ("1 501 millions de pengős, augmentant de 55 mil—
lions (á— 12'4%). Ajoutons gue l'industrie du bois, (,líi est obligée d'importer presaue toutes les matie—
res prenliéres nécessaires, se ressent encore de la ertse eronomiaue de 1930 31. Dans la catégorie des industries du cuir, du poil, du crin, de la plume et du caoutcliouc, la production accusait une pro—
gress-ion générale. La valeur de production ;;
monta, de 797 millions de pengős en 1934, a 923 millions, s'accroissant de 12'6 millions H— 15895).
Dans cette augmentation de 12'()' millions, [*industrie du cuir figurait pour plus de 8 millions. Dans l'in—
dustrie textile, les recettes brutes s'élevérent de 3837 millions de pengős en 1934 a 419-8 millions;
ainsi donc, la valeur de production n"_i/ a augmentő one de 9'6% (contre 13'/I—% en 1934), le dévelop—
pement de cette dernicre s'etant ralenti guelgue peu (il faut faire remarouer ici r]ue les fabricants, rencontrant des difficultés pour importer des ma—
accusaienl un
tiéres premiéres textiles, ehcrchent a contre—balancer ces difficultés en se servant de plus en plus de ma-
9, szám ———779— 1936
tieres premiéres intérieures et en développunt,, pour celu, Foutilluge de leurs établissements). in 1935, Pindustrie (tu vélement, lo vol-mr
de production u été de 40'7 mil—
pengös, arcus-unt un oecroissemcnt de 17 million sur celle de 1934. pro—
gres de l'industrie nmnu/"ucturiére liougroise, l'industrie rlu pupier ovait en 1935 un róle notuble.
La valeur de production (( uugmenté de 198 mil—
lions de pengős en 1934 ("1 220 millions dans la fabrication du papier et de 163 millions de penyó's u 180 millions dans celle des articles en papier.
Dans llalimentutiou, ou lu vuleur de production représente un tiers de celle de la production manu—
fuirturiére totale, la valeur des produits u monté duns
seulement lions de
Dans les
de 625-6 millions de pengős en 1934 () 70425 millions, uceusunt une uugmeutntion de 78-9 millions de pengős. Cette évolution etuit due pour une part nomble (i l'oecroissement de la capacité de (*on—
sommuiion, (u'nsi ou'á une [egere reprise de l'ex—
porlution de f(u'ine: cependunt, en examinant l'uugmentution (les reeettes hrutes, il faut lenir compte du [uit (Iue les prix: de produits ogricoles
ont monte. Donx I'iudustl'ie ellimiflue, (lui évoluait de plus en plus, les recettes lirutes se sont élevées de 81 millions de pengés en [934 (i 13-3 millions Elles ont (uignlente seulement de 21500 (tons l'industríe polygmphioue, dont la situation a peu changé depuis 1934.
*
A nemzetközi helyzet feszültsége, melyet főkép Olaszország készülő afrikai háborúja idézett fel, a világgazdasági helyzet általá—
nos javulását mélyrehatóan nem zavarta, legfeljebb felületileg bontotta meg s a ter—
melés és forgalom megélénküléséből 1935- ben tartós, egyenletes fellendülés bontako- zott ki. Az ipar foglalkoztatottsága első—
sorban azokban az iparágakban erősödött, amelyek közvetlenül vagy közvetve jhadi célokat szolgáltak, de jelentős javulás mu- tatkozott az ipari termelés széles területein, főkép a termelési javak előállításában.
A nyersanyagpiacon elsősorban a nyers- olaj, a vas és fémek iránt mutatkozó foko—
zottabb kereslet folytán az árukészletek le- apadtak és erősen felszőktek az árak. A nagy fedezeti vásárlások nyomában ,a nem—
zetközi árspekuláeió óriási tőkéket mozgat meg, nagy ipartelepek, áruházak létesülnek s az építkezések fellendülése a közlekedés javítása és a forgalom megélénkült'áse a ne- hézipart a teljes üzemkihasználz'is lendüle- tébe hozza. A nemzetközi árucsere megerő- södésére azonban továbbra is bénítólag hatottak az egyre általánosabbá váló Ön- ellátási törekvések s a devizakorlátozó ren- delkezések, míg az Olaszország ellen élet- beléptetett szankciók újabb nehézségeket támasztottak.
Magyarország gazdasági élete 1935—ben a világgazdasági fellendülés nyomában to- vább haladt a javulás útján. Bár az ország még nagy nehézségekkel küzködött, két- ségkívül a tartós és egyenletes megerősö- dés jelei mutatkoztak a gazdasági élet egész vonalán. A mezőgazdasági népesség vásárló—erejét a kedvezőnek egyáltalán nem mondható terméseredmények mellett is lé- nyegesen fokozta a mezőgazdasági termé—
nyek áremelkedése. A mezőgazdaság és ál—
lattenyésztés árindexe ugyanis az utolsó békeévhez, HMS—hoz viszonyítva az 1934.
évi (iö'tl-ről 1935-ben 79'2-1'0 emelkedett,
míg a mezőgazdasági cikkek piacra hoza—
talából származó vásárló erő indexszáma, mely az Összes mezőgazdasági üzemanya—
gok és szükségleti cikkek áralakulásainak tekintetbevételével az 1928. évhez viszo—
nyitottan 1934. év végére 50'7-ben állapít- tatott meg, 1935. év végén 70-3—re növeke- dett. A mezőgazdaság jobb úsárlőképes—
sége nemcsak a fogyasztási javak vásárlá-
sában, hanem beruházásokban, mezőgaz—
dasági gépek és eszközök beszerzésében is megnyilvánult s így a Vas- és gépipart is jobb piachoz juttatta.
De még inkább előmozdította az ipar fellendülését az állami és magángazdasági beruházások és az építkezések megélénkü—
lése, mely 1935-ben évek óta visszatartott tőkéket dobott ismét forgalomba. Az építő—
ipar intenzitására jellemző, hogy a tégla—
gyárak 1935-ben mintegy 150 millió darab
téglát adtak el, csaknem kétszer annyit,
mint az előző évben s ezenkívül tataro- zásra 60 millió pengőt fordítottak a háztu- lajdonosok. Budapesten 921 új lakóház épí—
tésére adtak engedélyt az előző évi (M$-mal szemben s azok is túlnyomólag nagy bér—
házakra szóltak, míg a családi lakóházak
számának szaporodása a mult évhez viszo- nyítva mintegy 5096 —kal visszaesett.
A munkanélküliség csökkenésének ará- nyát a szakszervezetek kimutatásai ismer- tetik, melyekből megállapítható, hogy 1935- bcn csak 19.282 munkanélküli volt a szak- szervezetekbe tartozó munkásság között, míg 1934-ben a kimutatások 23.287 mun—
kanélküliről adtak számot. Valóságban sokkal nagyobb volt az 1935. év folyamán elhelyezkedett ipari munkanélküliek szá- ma, hiszen maga a gyáripar több mint 20 ezer főnyi többletet, tehát több mint 10% -os növekedést mutat ki 1955-ben a gyárak munkáslétszámában. De kétségtelenül erő—
sebben d-olgozott a kis- és középripar is, te-
9. szám.
—780—
1936 hát a nem gyári jellegű iparüzemekben
munkához jutottak száma is jelentős, mely—
hez hozzászámítva az építőipari tevékeny- ség megerősödésr'wel nyílt munkahelyeket, az iparban foglalkoztatott segédszemélyzet teljes létszámában közel kétszerannyi mun—
kanélküli elhelyezkedésével kell számol- nunk, mint amennyit a gyáripari munkás- létszám megnövekedése mutat.
A gazdasági helyzet javulását és az ipar erősebb foglalkoztatottságát jelentik a hazai széntermelés és fogyasztás 1935. évi emel—
kedéséről szóló adatok is. Az 1935. évi szén—
szállítások mennyisége az 1984. évihez vi—
szonyítva 11'4%—0s növekedést mutat s az 1935. évben termelt 754 millió métermázsa hazai szénből 389 millió métermázsát vett át az ipar az előző évi 337 millió métermá- zsával szemben. A külföldről behozott 1'9 millió métermázsával együtt tehát 1935- ben 408 millió métermázsa szén (állt az ipar rendelkezésére, melyből 367 millió métermázsát fogyasztott a gyáripar, 3-9 mil- lió métermázsával, azaz ll'8%-kal többet, mint 1934—ben.
A javuló gazdasági élet csaknem min- den ágában, ahová a statisztikai adatok bevilágíthatnak, 1935-ben már tartósnak látszó, egyenletes javulás jelenségei észlelhe- tők. Külkereskedelmi forgalmunk, mely—
nek 1935. évi mérlege 60 millió pengőt ki- tevő aktivummal zárult, a behozatalban
15'2%-os, a kivitelben pedig 13'2%-os
emelkedést mutatott. A készgyártmányok—
nak a behozatali értékben való részesedése, mely 1935-ben 244 % -ra csökkent az előző évi 267 96-kal szemben, a külkereskedelmi forgalomban az ipari fejlődésre rávilágító kedvező eltolódásról tanuskodik. De amellett szól az ipari nyersanyagbehozatal arányá- nak csökkenése is, mert a hazai nyersanya- gok felhasználására irányuló törekvések eredményesebbé válását jelenti.
A belforgalomban a vasuti áruszállítás és utasforgalom jelentősen emelkedett. A vasuton szállított árumennyiség havi átlaga, mely 1934-ben 12'4 millió métermázsát tett, 1935—ben 132 millió métermázsára növeke- dett, míg az utasforgalom havi átlaga ugyanakkor 49 millióról 53 millióra sza—
porodott. Javult a postaforgalom s emelke—
dett a gépjárműállomány is. Az 1934. év decemberében nyilvántartott 23.234 gép- járművel szemben ugyanis 1935 decem- berében 25.087 gépjármű vétetett számba.
Kedvezőbb képet mutattak a pénz— és hitelpiac helyzetéről szóló adatok is. Az
óvatolt váltók száma 0'9%—kal, értékük 13'6%—kal csökkent. Az évi fizetésképtelen- ségi esetek száma ugyan 22'7%—kal emelke—
dett, de passzívumaik értéke 29'6%-kal apadt. Hasonlóképen több volt 1935-ben a bejelentett kényszeregyességek száma is, de míg az előző évben egy-egy esetre átlag 50 ezer pengő passzívum esett, addig 1935-ben csak mintegy 28 ezer pengő átlagos passzí- vum jutott egy esetre. Lényegesen hozzájá- rult a gazdasági helyzet javulásához s kü- lönösen nagy könnyítést jelentett az ipari termelésre nézve az új devizarendszer, mely az iparnak szabadabb lehetőségeket nyuj- tott a devizaigénylés és felajánlás tekinteté—
ben s lényegesen megkönnyítette a külföldi nyersanyagbeszerzést,
A gazdasági élet főbb ágazataiban tehát 1935—ben az ipari termelés fellendülésére általában kedvező légkör alakult ki, ami;
nemcsak az üzemmenet intenzitásának foko-—
zásában s az iparvállalatok prosperitásának javulásában mutatkozott, de a vállalkozási kedv megélénkülésében is észlelhető volt.
Az 1935. évben nyilvántartott gyári jellegű ipartelepek száma az előző évi 3.387—tel szemben már 3.502-t tett, tehát llö—tel sza—
porodott, ami 3'49á-os növekedést jelent.
Az üzemben volt gyárak számában ezzel szemben 4'4%-os emelkedés állapítható, meg. Az iparvállalatok által fenntartott gyári üzemeknek ugyanis 1935-ben már csak 3'8%—a volt kénytelen beszüntetni a munkát, míg az előző évben 4-7%—uk szü—
netelt. A gyáripar javuló prosperitását élén—
ken mutatja a szünetelő üzemek számának az 1933—35. években észlelhető állandó csökkenése 197-ről előbb 159-re, majd
133-ra.
A nyilvántartott gyári jellegű ipartele—
pek számának 115 iparteleppel történt nö- vekedésével szemben azonban meg kell je—
gyeznünk, hogy az 1935. évi új gyáralapí—
tások száma csak 52-t tett ki, míg a többi részben üzemkibővítéssel gyári jellegűvé fej- lődött ipartelepeknek a gyárak közé való- besorozásából származik, részben az ipar—
statisztika továbbfejlesztésének eredménye- ként került a gyárak nyilvántartásába. Az ipari termelési és üzemi statisztika ugyanis—
1935—ben kibővült a nem gyári jellegű, de legalább öt alkalmazottat foglalkoztató üze—
meknek az adatgyüjtés körébe való felvé—
telével, miáltal számos olyan kisebb, de mégis gyári jellegű ipartelepről gyüjtettek
be adatok, amelyek eddig a gyáripari adatgyüjtésből kimaradtak. Viszont az új
9. szám. 781 —— 1936 adatgyüjtés módot nyujtott arra, hogy a
gyárak sorából kiemelhetők legyenek azok az ipartelepek, amelyek ugyan átmenetinek látszó, de mégis már huzamosabb idő óta tartó üzemredukció miatt gyari jellegüket elvesztették. Habár a gyári keretek a gépi berendezés, a műhelyek befogadóképessége és a betölthető munkahelyek száma ezeknél az ipartelepeknél nem változott, leapadt munkáslétszámuk és lecsökkent termelésük miatt a gyárak közül a nem gyári jellegű üzemek közé kellett sorozni őket. A gyárak közül így 57 ipartelep esett ki, mely üzem—
redukció folytán gyári jellegét elvesztette, de legalább 5 munkással tovább folytatta az üzemét. Ezenkívül még 65 gyár töröltetett a gyárak sorából, túlnyomólag teljesen megszűnt ipari Vállalkozások, de részben olyanok is, amelyek egészen leredukált üzemmenettel, sőt gépi berendezésük teljes
vagy részleges leszerelése után tovább dol- goztak ugyan, de már 5 munkást sem fog—
lalkoztattak.
Az 1935. évben törölt 122 gyárral szem- ben; a fentebb már említett 52 új gyáralapí- tás és 185 gyárnak minősíthető régebbi ipar- vállalat besorozása, Összesen tehát 237 új gyár adja a gyári jellegű ipartelepek szá- mánál megállapított 115 ipartelepből álló gyári szaporulatot, míg 1934-ben a meg- szünt és a gyári jelleget elvesztett 113 ipar- teleppel szemben csak 32 új gyáralapításról és 116 üzemkibővítés útján történt gyárala—
kulásról szóltak az adatok. A gyárak szá- mának 1934. és 1935. évi alakulásánál meg- állapítható lényeges eltérés egyik oka fel- tétlenül a gyári jegyzéknek az iparstatisz- tika kiterjesztésével történt helyesbítése, de kétségtelenül szerepe van a javuló gazdasági helyzetnek is, mely az új gyáralakulások
1. A gyárak száma, üzemszünetelések, gyáralakulások és megszűnések 1934 és 1935-ben.
Nam/we des usines et fabrigaes; établissements ayant cessé de travailler; nonvelles usines et fabrigues ; éta—
blissements ayant définitivement ferme' leurs portes (données pour 1934 et 1935).
Nombre des usi— É ,5 § §§ § %, § ,, § aSÉSÉ
MilfM— § %% az'ü ': §"É ;"íg—a
*a e 9 _rasz 1330: 3233
's: 73 ZÉ Étv—"s erv—% 43.31??-
E a IE Mas—"h m§§§e 553;
3 a %g %M'§É§'§ *02§2§ §§§2
? "N N E _02._ ' Ecku 91 "§
Ipari főcsoport száma és "T § § Index %; Ég!-fg %% §§ § Egg § § $$$ %
megnevezese § %: § Indices § '3 E fá§z§ É-ÉÉ §? ÉS; § ÉSÉ § Numéros et désignation des : l I 1934: ÉÉ $$$ §§§§ fái-3 §§É m ( §§
grandes catégories (l'industries B § § ", 100 533 §; § 3.5; (,, § ÉÉÉ § 3—3 ÉÉ-ÉÉ
§ gs § 52: _;*a%£:§§ ggg—uzni ÉSE':
; ia § e
m G
2 (n: 2 száma—leur nombre
Ágyárak száma
1935-ben 1934 1935 1934 1935 1934 1935
en 193'
I. Vas- és fémipar — side'rurv
gigue et métallurgígue 251 4 255 9808 5 4 — 13 15 22 14
Ha. § Gépgyártás —— Construction
mécomigue . . . , . . . . 155 2 157 105'37 —— 2 4 8 8 2 —-
Ilb. .., Közhasználatú villamos áram- fejlesztő telepek — Usines
s électr. d'utítfté publígue . . 279 1 280 97'56 2 — -— —— 3 7 -—
lII. Kő-, agyag- és üvegipar —— de
** la pierre,poteries et verreries 469 65 534 102 10 1 1 11 18 15 8 4 IV. F3— és csontipar — du bois
"H et de l'os . . . . . 318 8 326 105'16 6 7 14 27 13 18 7
V. Bőr—, sörte—, tollípar— du cuir, *
3 du poil et de la plume . . 87 2 89 106'10 1 2 —— 10 6 5 1
VI. Fonó— és szövőipar —— tea—lila . 320 6 326 106'19 6 13 9 9 7 2 —-—
VII. "3 Ruházati ipar — du vétement 152 4 156 102'63 4 7 8 13 8 16 8
VIII. Eapirosipar —— da papier 77 —— 77 106'94 —— 6 3 7 3 8 2 IX. * Élelmezési ipar — de l'ali-
mentation . . ... . 910 29 939 105139 5 5 54 67 30 25 15
X. '*' Vegyészeti ipar —— chimigue . 241 11 252 103'28 2 5 13 10 2 7 5 XII. Sokszorosító- és műipar —
polygraphigue ... 110 1 111 10091 — — 5 3 3 2 1
összesen _ Total . . . 3.369 133 3.502 103'40 32 52 116 185 113 122 57
9. szám.
mellett módot nyujtott a kisebb ipari vállal—
kozásoknak is arra. hogy gyári jellegűvé bővíthessék ki ipartelepeiket.
A gyári jellegű ipartelepek számának alakulásáról és az új gyáralapításokról,
valamint megszünt, illetőleg a gyárak so—
rából törölt ipartelepek iparcsoportonkinti megoszlásáról egyébként az 1. számú táblá—
zat nyujt részletes képet.
Az 1935. évben alapított 52 gyári Vál- lalat a gyáripar munkáslétszámát összesen 1.569 fővel gyarapította, míg a gyárak közé sorozott 185 nem új alapítású ipartelep munkáslétszáma 3.859 főnyi növekedést je—
lentett. Az új alapítású ipartelepek még nem
voltak az egész éven át üzemben, sőt tőb—
ben közülük csak egy-két hónapon át dol—
go—ztak s így az első évi munkájuk ered—
ménye nem lehetett nagy. Az 52 ipartelep együttes termelésének értéke összesen csak 7-7 millió pengőt ért el, gyárankint tehát átlag mintegy 150 ezer pengőt tett. Az 1935. évben gyári jellegűvé bővült, illetőleg a'gyárak sorába felvett 185 ipartelep egész évi termelése ezzel szemben 383 millió pengő értéket jelentett, tehát átlag szintén csak 200 ezer pengő körüli értéket ért el, mert hiszen ezek általában a gyári jelleg határán mozgó, kisebb ipartelepek. A gyá- rak közé 1935—ben felvett 237 ipartelep ezek szerint 5.428 munkással dolgozott és 46 millió pengőt kitevő termelést mutatott ki, ami az Wii—l. évben többletként megálla—
pított mintegy két és félezernyi munkáslét—
szám szaporulattal és 24 millió pengőnyi termelési értéknövekedéssel szemben a gyár- iparnak az előző évinél közel kétszeresen nagyobb gyarapodását jelenti.
A gyári jellegű üzemek sorából törölt 122 ipartelep közül w— mint említettük —-—
57 a nem gyári jellegű, de legalább 5 mun—
kást foglakoztató u. n. középipari vállala- tok közé került. A veszteség, amely ennek következtében a gyáripart érte, a munkás- létszámban mindössze 543 főt, a termelési értékben pedig 38 millió pengőt tett, meg- állapítható tehát, hogy a gyárak közül ily módon kiesett üzemek átlagosan csak 9
munkással dolgoztak s mintegy 60 ezer pengő termelési értéket mutattak ki, tehát _ jóval alatta állottak a gyári jellegű iparte—
lepek legalacsonyabb t'okát elért ipartelepek színvonalának. A törölt többi, számszerint
65 ipartelep, melyek túlnyomó részét vég-
leg megszünt vállalatok tartottak fent, mű- ködésük utolsó évében együttesen csak 1.167 főből álló munkást foglalkoztattak s
—782— 1936
összesen 5-8 millió pengőt kitevő termelést mutattak ki. Legnagyobb részük évekig tartó senyvedés után jutott a teljes felszá—
moláshoz és a Vállalat végleges megszün—
tetéséhez. De a veszteséget bőségesen ellen—
súlyoztak a gyár-iparba újonnan felvett ipar—
telepek, melyek révén végeredményben a gyárak száma 1935—ben 115 iparteleppel, a munkáslétszámuk 3.718 főnyi munkással nagyobbodott s a gyáripari termelés értéke 369 millió pengővel gyarapodott.
A gyári munkáslétszám növekedése egyébként a gyáripar erősebb foglalkozta- tottsága következtében igen jelentős volt.
Az évi átlagos munkáslétszám, mely már 1934—ben csaknem 20 ezer fővel emelkedett,
1935—ben a 20 ezret meghaladó növekedést ért el. Az októberi munkáslétszám 1935.
évi emelkedése még jelentősebb volt, mert 23'6 ezer fővel mutatott nagyobb gyarapo- dást, míg 1934—ben október elsején csak 15'9 ezer fővel volt nagyobb a munkáslét-
szám az előző évinél. A niunkáslétszám hullámzása ezek szerint 1935—ben kisebb eltolódásokat mutatott, ami a gyáripar egyenletesebb és állandóbb jellegű foglal—
koztatottságára enged következtetni. Az évi átlagos munkáslétszám növekedésének 10'2%—os aránya, valamint az októberi munkáslétszámként látható 10-9%—os emel—
kedés közötti csekély eltérés kétségkívül igazolja az egyenletesebb munkamenetet,
de ezenkívül októberben, tehát az év utolsó
negyedében észlelhető valamivel nagyobb arányú növekedésbt'il a gyáriparnak az 1935. év folyamán is továbbjavuló kon—
junktúrája olvasható ki.
A munkz'islétszam alakulása az utóbbi években jellegzetesen mutatja az ipar foly—
tatólagos megerősödését, mely 1935-ben nemcsak megközelítette az 1928. évi lendü- let szinvonalát, hanem egyes iparesoportok—
ban már meg is haladta azt. A legutóbbi három évben minden iparcsoportban emel—
kedett a gyárakban foglalkoztatott munká—
sok száma. Az 1933. évben még csak a bőr—
ipari es textilipari gyárak, 1934—ben már a vegyészeti ipartelepek is, 1935—ben pedig a papirosiparba tartozó ipartelepek is na—
gyobb munkaslétszámmal dolgoztak, mint 1928—ban, a háború utáni fellendülés kor—
szakának legkimagaskibb esztendejében. Az 1935. évi átlagos gyári munkáslétszám ipar- csoportonkinti i'negoszlását és az 1933———35.
évi létszámnak az 1928. évihez viszonyított alakulását indexszámokban a 2. számú táb—
lázatból láthatjuk.
9. szám. ——783-——— l936 2. A gyári átlagos munkáslétszám alakulása 1933—1935. években.
Nombre moyen des ouvriers manufacturiers en 1933—1935.
(Az ipari munkát végző összes munkások beleértve a művezetőket és otthon dolgozó munkásokat is).
(Ensemble des ouvm'ers manufacturíers, y compris les contremaítres et les ouwiers en Chambre.)
.. . . , , , . Az ev" átla ros unk' l' _ ' l . f" t Az 1930 eV! atlagos munkasletszam alakulásla —— Igiídie?a11níile1§;oz;$dzz szá, 535; OCeSgOIg—gglezése Nombre moyen, 871; 1935, nombre des otwners ctdes out/meres
m m n
- * 3. . . :. ; .
Numéros et désignation des grandes férfi * nő együtt ÉJ??? §??? 195353? ' categorzes d industries de§ de,-? 455739" index számokban §
ouvners ouvrzeres www-3765 (1928 ;100) 1
l. Vas- és fémipar - side'rwgigue
É et métallurgigue . . . 27.139 4.590 31.729 66'65 7511 8741 Ig Ila. % Gépgyártás—Construction mé—
!
emzigue . . . . . . . . . 20.029 4.319 24.348 5433 63'59 74'90 ; lIb. .s Közhasználatú vill. áramfej-
. leSzto telepek — Usines élce—
§ trigues Juli/"été publigue . 6.797 69 6.866 97'88 95'65 9581 III. [(ő-, agyag- és üvegipar —— de
% la, pierre,puteries et verreries 18.500 3.822 22.322 46'6'2 57'07 62'47 lV. FaAés csontipar — du bois et
m de los . . . . . . . . . 8.856 1.306 10.162 55'19 64'80 70'7'7 V. Bőr—, sörte—, tollipar — du cuir,
3 du poil et de la plume . . 5.724 8.007 8.731 119'45 129'97 137'50 Vl. Fonó-, szövőípar — teactile 20.527 36.477 57.004 107'69 12052 13276 VII. 'É Ruhámti ipar —— du vételi/ent . 3.891 4.357 8.248 87'6'4 9402 94 19 VIII. lfapirosipar — du papier . 1.647 2.432 4.079 88 96 9349 105'73
IX. 2 Élelmezési ipar —— defalimew
tation . . . . . . . . 20.366 10.615 30.981 82'13 8.501 9028 X. H Vegyészeti ipar — chimigue . 9.087 3.261 12.348 98'98 106'54 121'06 !.
Xll. Sokszorosító és műipar—poly—
"
graphigue . . . 4.872 2.087 6.959 7447 7582 78.02
Osszesen M Total . 147435 76.342 223.777 7593 8415 9274
A munkáslétszám 1985. évi növekedésé- ben legnagyobb jelentőségű a nehéziparban alkalmazott munkások számának emelke- dése, mely egymagában több mint 8 ezel fővel növelte a gyári munkások létszámát.
A vas— és fémiparban ugyanis 1935-ben 16496 -os, a gépgyártásnál pedig 18'4%—os gyarapodás állapítható meg a foglalkozta—
tott munkások számánál, ami a nehézipar megerősödését még szembetűnőbbé teszi, ha figyelembe vesszük, hogy a vas- és gép—
iparban dolgozó munkásság gyarapodása
már az előző évben is l3'1%-ot, illetőleg 17'5%-ot ért el, tehát az átlagos munkás- létszámnövekedés arányszámát jóval meg—
haladta. De a nehézipar a folytatólagos gyarapodások után még 1935-ben sem tudta megközelíteni az 1928. évi színvonalat bi- zonyságául annak, hogy a vas— és gépgyá- rakra nézve a válságos 1930—32. évek, mi—
lyen súlyos megpróbáltatás esztendei voltak.
Nagyobbfokú, 13'6'70—05 növekedést mu—
tat még a vegyészeti iparban dolgozó mun- kások száma, hasonlóképen 13'l%-ot, a papirosiparban foglalkoztatottaké, míg a textilipari munkáslétszám növekedése az általános emelkedés 10'2%—0t kitevő szín—
vonalán mozgott. A munkáslétszáin előző évi növekedésével szemben a legnagyobb—
fokú ellanyhulást a kő-, föld—, agyag—, üveg—
iparban, valamint a fa— és esontiparban ál—
lapíthatjuk meg. Ezeknek az iparcsopor- toknak az építőiparral szorosabb kapcsolat- ban lévő gyártási ágazatai már az előző év—
ben berendezkedtek a meginduló építkezé—
sek szükségleteinek fedezésére és az alkal- mazott munkások számát megfelelően sza—
porították, úgy hogy 1935-ben a munkás—
létszámnak már csak kisebb arányú kiegé—
szítésére volt szükség. Megemlíthető még, hogy a férfimunkásoknál a gyarapodás va—
lamivel nagyobb arányú, 10'6%, a nőknél
alacsonyabb, 9'4% volt, a gyárak férfimun- kásainak számában ugyanis 141 ezer, a női munkásokénál pedig 6—6 ezer főnyi sza- porodás állapítható meg.
Az üzemmenet intenzitásának megmé- résénél a foglalkoztatott munkások számá—
nak alakulása mellett különös jelentősége van az üzemi és munkaidőteljesítmény megfigyelésének. A munkások munkanap- e's munkaórateljesítménye azonban csak a gyárban dolgozó munkásoknál állapítható meg, azok közül is kiesnek a megfigyelés
9. szám. —-—784——— 1936—
3. Munkaidőteljesitmény 1934-ben és 1935-ben.
Journe'es et heures faites par les ouvríers m 1934 et en 1935.
A munkások évi összes Egymunkásátlagos Données annuelles Moyewnes par auvn'er:
munkanap munkaóra évi munkanap napi munkaóra _ , , Journées de !mvail Heures de travail journées de tra" heures de tra—
Ipari főcsoport szama és faites par les faites par les vailjaiízs au vaz'l jaítes par megnevezése our/fins ouvríers cours de ltannée jour
Numé'ros et désignation des grandes t e 1 J' e s í t m é n y e
catégories d'industries áá §§ §§ §§
'? § ? § "? § *0 §
1934 1935 33 1934 1933 És 1934 1935 á'js' 1934 1935 55'
,; § % § ; § % §
zs zs zs za
l. Vas- és fémipar — side'rur—
gigue et métallurgigue 7668.581 928510?) 21'1 64,814.090 7768963419'9 286 297 38 8'45 8'37 —0'1 lla. Gépgyártás —— Construction
w mécanígue ... 5,7B7.155 687637319'2 48,356.124 58.571.933 21'1 284 287 1'18388'52 1*?
llb. Közhasználatú vill. áramfej—
"* lesztő telepek —— Usines ;
électr. (rutilite' publigue. . 2.037.750 21065388 1'3 l7,54l.029 17,938.975 2'3 314 316 06 861868 08
III. * Kő, agyag— és üvegipar —- _ de la pierre, poteries et ver-
reries ... 5,334.389 5,840.680 9'5 48200854 52,969.653 90 265 265 00 9-04 90? 03 tv. ,a Fa- és csontipar — du bnis
et de l'os ... 2,402.966 2,675.14211'3 21,217.037 23506.74710'8 267 268 —1'58'838'79—0'1 V. : Bőr-, sörte-, tollípar —— du
cuir, du poil et de la plume 2,341.866 2492 015 6'4 20,052.698 21320219 9'3 288 286 -0'7 8'56 880 28 VI. s Fonó-, szövőipar —— textile 14.361.77715.549.136 8'3 133,984.802146835.106 96 286 285 -0'4 9'33 9'44 1'2 VII. Ruházati ipar—du vétement 157638!) 1,716.272 2'3 14128 741 15,339.524 8'6 288 280 —288'438'94 (50 VIII. : Eapirosipar —— du papier . 1,012.977 1,168.34715'3 9,500 526 10,516.09810'7 286 292 2'19'389'00—4'1
IX. Élelmezési ipar —— de l'ali—
_. mentation ... 7,972.379 8,587.072 ?? 69,477.363 75,89U.279 92 281 284 1'18'71884— 15
X- Vegyészeti ípar— chimz'gue 3,067.6065 3,563.30816-2 2181/1492 31791.70014-3 289 295 2-1 907 892 -1-7
XII. Sokszorositó és műipar _ )
;olyg'raphigue ... l,981.038 2,048.115 3'4 13,284.84l 13.5984865 24 300 300 0'06'716'64t-1'1
Osszesen —- Total . . . l55,6254l461,867.31611'2 488,372.597 54656873311'9 2534 286 0 78'7838'83 0'6
köréből a művezetők, akik inkább vezetői és ellenőrzői munkakört töltenek be s így munkaidőteljesítményük ismeretlen, ezért a gyáripar évi átlagos munkáslétszámának iparcsoportonkint fentebb közölt adataiból .a művezetők és otthon dolgozó munkások számának levonása után lehet csak a mun—
kások átlagos munkanap— és munkaóratel- jesítményét kiszámítani és megfigyelés tár- gyává tenni. A munkaidőteljesítményről a 3. számú táblázat nyujt áttekinthető, rész- letes felvilágositást.
A gyárak évi átlagos munkáslétszámá- nak a művezetők és otthon dolgozó mun—
kások nélkül megállapított 1935. évi növe- kedési arányszáma 11'0%-0t mutat, míg a munkások munkanapteljcsítményénél ugyanakkor 11'2 %-os, a teljesített munka- órák számában pedig 11'9%—os emelkedés látható. A munkaidőteljesítménynek a munkáslétszám növekedését meghaladó arányú emelkedése kétségkívül amellett szól, hogy a munkanélküliség érdekében mód nyílt volna nagyobb arányú munkásfelvéte-
lekre is, ha a munkások munkaórateljesít—
ményének fokozása elmarad. Akkor, amí—
kor a világ vezető ipari államaiban a 40 órás munkahét bevezetése a szociális elgon—
dolás célkitűzése s a napi 8 órai munkaidő kötelező életbeléptetése nálunk is egyre több iparágban látható, a gyári munkásság összességére megállapított átlagos napi munkaidőteljesítménynek legcsekélyebb emelkedése is visszatetsző, főleg akkor, ha az —— mint alább látni fogjuk —-— az átla- gos munkáskeresmények csökkenésével pá—
rosul.
A napi munkaórateljesítménynek na—
gyobb fokú emelkedése egyedül a ruházati iparban mutatható ki, ahol 1935-ben teljes félórával növekedett a munkások átlagos napi munkaideje. Csak súlyosabbá teszi a helyzetet az a körülmény, hogy a munka—
órateljesítmény emelkedése főleg a konfek—
cionáló iparokban nem egyenletesen elosztva jelentkezett, hanem leginkább a szezon—
munkák idején túlfeszített túlórázásokból
származott. S bár a munkaidő növekedése
