Magyarország sportlétesítményei 1935-ben

HEGYÉB

n.-non-c'-ln.o.nnnln-nounnncnnuu.n-u.n.-illl-lllIII-lI-u-l-Inn-sous-...Ill-ncrnnuununnnunnnu....

Magyarország sportlétesítményeí 1935-ben3)

Les méations sporiives de Hongrie em 1935?)

Az adatgyűjtés előkészítése és végrehajtása.

A sportnak testnevelő, az akaraterőt,

jellemet fejlesztő és közegészségügyi jelen—

tősége általánosan tudott. Ethikai, szociális, kulturális, közgazdasági stb. vonatkozásai azonban már inkább csak a szakértők előtt ismert. Ezekre az utóbbi szempontokra való nyomatékos utalás pedig különösen fontos—

nak látszik abból a szempontból, mert ezek nélkül nem érthetjük meg a sportnak azt az egészen szokatlan arányú térhódítását, ame—

lyet a legutóbbi évtizedek alatt, különösen pedig a világháború után elért. A modern sportmozgalomnak a nagytö'megekre történt kiterjesztése már is lényeges változásokat idézett elő azok közegészse'giigye terén, valamint szociális és társadalmi életél'ien s kétségtelen, hogy az említett vonatkozások—

ban még további __ talán még az eddigiek—

nél is hatalmasabb __ örvendetes fejlődés várható.

Anélkül, hogy a sportnak ezekkel a rend- kívüli jelentőségű hatásaival ——— amelyek mindenikéne—k ma már igen gazdag irodalma van —— behatóan kívánnék foglalkozni, mégis érdemesnek látszik egészen röviden, közelebbről is reámutatni ezek közül né- hányra.

Erdey Ferenc dr, ,,A sport kérdése a([ui—

nói szent Tamásnál" című tanulmányában a sport jelentőségéről a következőket mondja: ,,A test nevelésének, a tornának, a játéknak és a sportnak művelése helyre—

állította az egyensúlyt a testi és szellemi ne—

velés kilengései között. Megszüntette mind—

azokat az észszerűtlenségeket, melyek isko—

lákban, hivatalokban, gyárakban, műhe- lyekben s a modern élet lázas hajszájában lenyűgözték az ember szellemi és testi fris- sességét és munkaképességét."

A sport szociális és közgazdasági jelentő- ségének gazdag irodalmából (Ilovag Sán—

dor: ,,Munka és sport", Doros György dr.:

,,A sport szociális és kulturális vonatkozá—

sai". Kilián Zoltán: ,,A sport mint szociális kötelesség" stb.) csupán [lovag Sándor:

1) A Magyar Statisztikai Társaság 1936. jú—

nius 4—i előadóiilésen tartott székfoglaló előadás,

— Discours de réception prononcé dans la séance diétudes du !: juin 1936 de la Société Hongroise de Statistigue, Il paraitm en franeuis dans le Jour—

nal de la Société Hongroise de Siatisiigue,

,,Munka és sport" című tanulmányának arra az érdekes számítására kívánok utalni, amely egy 4.000 főnyi munkaslét- számmal rendelkezö vállalatnál az alkal—

mazottak sportolására fordított költségek gazdaságos voltát mutatja ki, E szerint a számítás szerint csupán 400 munkást érintő évi 24.000 pengős befektetés esetén és csak 5%-0s értékemelkedés mellett is (szakszerű vezetés mellett 20%-nál is nagyobb értékemelkedés érhető el) már megtérül a munkások közös spor—

tolására fordított költségek jelentékeny része. 72.000 pengős és mind a 4.000 al—

kalmazottra egyformán kiterjedő sport—

befektetés mellett pedig már az alkal—

mazottak sportolására fordított összeg több- szörösét meghaladó tiszta értékgyarapodás is elérhető.

Százezres tömegek megmozdítására al—

kalmas sportesemények (olimpiai játékok.

egyéb nagy nemzetközi versenyek, Davis (Éoup döntő mérkőzések stb.) különleges sportolási lehetőségek (sízés. tnristáskodás.

autózás) idegenforgalmi és egyben közgaz—

dasági jelentősége úgyszólván szemünk előtt nőtt annyira nagyra, hogy azzal ma már minden országnak számolnia kell. A tömegsportolásban rejlő idegenforgalmi von- zóerő nem egy állam gazdasági életének (Svájc, Ausztria) egyik számottevő tényezője.

A sportnak eddig említett különleges jelentőségei azonban véleményem szerint egymagukban még nem lettek volna elég—

ségesek annak a rendkívüli eredménynek az elérésére. amelyet napjainkig felmutat- hat. Ehhez szükség volt arra, hogy elismer—

tessék a szakszerű és rendszeres tömegspor- tolasnak preventiv közegészségügyi jelentő—

sége. Végül, ha röviden még utalok arra a rendkívüli erőre ami a rendszeres tömeg—

sportolásban rejlik, honvédelmi és fajvé—

delmi-szempontból, úgy vélem sikerült egé—

szen kaleidoszkopszeriien ugyan, rámutat—

nom a sport térhódításának legjellemzőbb tényezőire.

A sport és a testnevelés kérdésének je- lentőségéről az eddigiekben csak általános- ságban 'ázoltak teljes mértékben helyt—

állók a magyar testnevelésre vonatkozólag is. Könnyen érthető tehát, hogy a magyar sport és testneveli'xs fenntartása, fejlesztése,

6. szám.

irányítása —— különösen a világháború után

— folyton fokozódó tevékenységet kívánt meg a sport kérdésével foglalkozni hivatott összes magyar sporttényezőktől is (kor—

mányzat, törvényhozás, közigazgatás, tár—

sadalom stb.). Bármennyire érdekesnek és csábítónak is látszik a sport és a testnevelés kérdésének fejlődésével való közelebbi fog—

lalkozás, itt mellőzni vagyok kénytelen s ez alkalommal csupán egy intézkedéssel, a ,,Testnevelésről" szóló 1,021:LIII. t.—c.—kel kívánok egészen röviden foglalkozni.

A sport és a testnevelés fokozatosan nő—

vekvő jelentőségének felismerését jelenti a most idézett törvény, mely nemcsak meg—

vetette a modern testnevelésnek szakszerű és a messze jövőre kiható alapjait, de egy—

ben alapul és mintául szolgált számos ide- gen állam részére is a testnevelés kérdésé- nek rendezésénél.

Az 1921 :Llll. t.-c. rendezte nemcsak a tanuló, de az iskolát elhagyó (levente) ifjú—

ság testnevelésének kérdését is. A községek és városok kötelességévé tette a testnevelés előmozdítását a helyi szükségletnek meg- felelő játszóterek létesítésével és fenntartá—

sával, valamint a testnevelési célra szüksé- ges egyéb területnek használatba való át—

engedésével, fürdők, uszodák stb. létesítésé—

vel vagy támogatásával. Minden, legalább 1.000 munkaerőt alkalmazó ipari, kereske- delmi, mezőgazdasági, vagy hatósági üze—

met kötelez a törvény, hogy munkásai és egyéb alkalmazottai testnevelési szükség- leteinek kielégítéséről megfelelően gondos—

kodjék.

Ennek a magyar sportélet szempontjá- ból rendkívüli jelentőségű törvénynek életv—

beléptetése óta több mint 10 esztendő telt el. Kívánatosnak látszott tehát megfelelő statisztikai felvétel végrehajtása, egyrészt a törvény vonatkozó rendelkezései végrehaj- tásának ellenőrzése, másrészt abból a cél ból, hogy _a magyar sportélet és a magyar testnevelés berendezéséről —— a különféle sportlétesítményekről —— leltár készíttessék s ezáltal mód adassék az illetékes szervek- nek a további szükséges intézkedések megtételére. Az alábbiakban ennek a' felvé—

telnek létrejöttéről, annak végrehajtásáról és eredményeiről kívánok beszámolni;

A Központi Statisztikai Hivatal elismerve a sportnak és a testnevelésnek a fentiekben vázlatosan ismertetett sokoldalú jelentősé—

gét, készséggel vállalkozott arra, hogy az ország sportlétesítményeiről adatgyűjtést hajtson végre 3 az Országos Testnevelési Ta—

—526——— 1936

nács kezdeményezésére a Hivatal 1934/35.

évi munkatervébe felvette a sportléteSítmé—

nyekre vonatkozó adatgyűjtést. Ennek az érdekesnek látszó statisztikai felvételnek a végrehajtására a Statisztikai Hivatal annál nagyobb örömmel vállalkozott, mert ennek a nagyjelentőségű, rendkívül érdekes fel- vételnek a megvalósítása az újság ingerével is hatott. Hasonló felvétel hazánkban még soha nem volt s a magyar felvételhez ha—

sonló rendszerű és terjedelmű külföldi fel—

vétel is eddig csak kettő hajtatott végre. Az egyik Poroszországban az 1928. évi január 1—i állapotnak megfelelően, a másik pedig 1935. októberében a Németbirodalomra vo—

natkozólag. (Ez utóbbi felvétel eredményei sajnos még nem állnak rendelkezésre, az előbbi felvételé pedig már meglehetősen el- avultaknak tekinthetők s inkább csak tájé—

koztatásul szolgálhatnak.) Végül érdemes—

nek látszik itt még megemlíteni, hogy az Országos Testnevelési Tanács már egy íz- ben, még pedig az 1918. év márciusában megkísérelte hasonló felvétel végrehajtását s annak idején a felvételi tervezet vélemé—

nyezés végett a Központi Statisztikai Hiva—

talnak is megküldetett. Ez a felvétel azon- ban, amely elsősorban csak a különböző is- kolákra vonatkozólag hajtatott volna végre, nem került megvalósításra.

Az ország területén létező különböző sportlétesítményekre vonatkozólag a felvé—

te] idején az érdekelt szakszervek semmi—

féle megbízható adattal nem rendelkeztek, ezért a Központi Statisztikai Hivatal által vállalt felvételt két részre kellett tagozni és pedig:

Mindenekelőtt megállapítandó volt az egyes községek és városok területén lé- tező sportlétesítmények mivolta, valamint a létesítmény tulajdonosának vagy bérlőjé- nek, illetőleg a létesítménynek magának a pontos neve és címe és csak ezeknek az adatoknak a birtokában lehetett gondolni a sportlétesítményekre vonatkozó tulajdon- képeni felvétel végrehajtására. E kettős cél elérése érdekében a Központi Statisztikai Hivatal az 1934. év november havában fel—

hívást intézett az összes községi és kör- jegyzőkhöz, a megyei és a törvényhatósági jogú Városok és Budapest székesfőváros polgármesteréhez, hogy a község, illetőleg a város területén létező és a kitöltésre meg—

küldött kérdőívekben felsorolt létesítmé- nyekre vonatkozó adatokat, valamint a te—

rületükön lévő sportegyesületek nevét és címét közöljék a Statisztikai Hivatallal. A

6. szám. — 527 — 1936 bejelentendő sportlétesítmények három alapján az 1935. év augusztusában indí—

részre tagolva a következők voltak: totta meg.

a) Szárazföldi sportcélokra szolgálók: , Ennek . a f_elvetelnek a végrehaj- 1 látszótér tasa eredetileg 16 kérdőíven terveztetett, az 2' (Iskolai tornatér adatgyüjtés során azonban indokoltnak lát- 3' Sportpál a (s orttér szott, hogy a tenisz- és koresolyapályákra 4' Sporttelei; * p * vonatkozólag (amelyeknek adatai az eredeti 5' Stadion * elgondolás szerint a sporttelepek kérdőívein 6. Kerék ár )f'íl 'a lettek volna bejelentendők) egy külön, 17.

7' Golfpf'íplyal ( 3 ? sz. kérdőív terveztessék.

8. Kispuskalőtér (céllövőpalva), A felvételre szolgáló kérdőívek a követ-

9. Lóversenypálya, ke'ZOk voltak:

10. Sípálya, 1. Gyermekjátszóterek,

11. Síugrósánc, 2. Iskolai (torna) játszóterek,

12. Galamblövőtér. 3. Sportpályák és sportterek,

b) Vizi sportcélokra szolgálók: 4' SPOIIHCIFPCF (,S stadionok,

1. Fürdőzőhely (sekélyvizű), ?, $$$/133le

2' Furdozohely (melyv1zu), 7. Kispuskalőter—ek (céllövőpályák) és

3. Szabadtéri uszoda,

. Sportuszoda,

a. Fedett uszoda (téli),

6. Föveny (strandfürdő),

7. Korcsolyapálya, 8. Csónakház (vizi).

Sportépítme'nyek:

1. Egyesületi (sportolásra is használt) helyiség, épület,

2. Csak társadalmi célokat sport—egyesületi épület,

Sport- vagy tornacsarnok, Iskolai tornaterem,

Parti csónakház, Túrista-menedékház, Kilátótorony.

szolgál

$$$-ll???

Az adatszolgáltatásra felszólított hatósá- gok a Hivatal felhívásával szemben általá- ban nagy megértést tanusítottak. A közsé-

gek, illetőleg a városok által beterjesztett kérdőívek felülvizsgálata alkalmával azon- ban megállapítást nyert az, hogyabejelen- tések, különösen a Városoké megfelelő nyilvántartások hiányában —— meglehetősen hiányosak. Szükségesnek mutatkozott ezért, hogy a Statisztikai Hivatal felhívja a sport- egyesületeket is, hogy jelentsék be a tulaj- donukban lévő, vagy az általuk használt lé—

tesítményeket s csak az így nyert adatok alapján kezdhette meg a Statisztikai Hiva- tal az ország területén található sportléte- sítmények jegyzékének összeállítását és a szükséges részletes tervezetek elkészítését.

A sportlétesítményekre vonatkozó felvé- telnek ezt a második, .a tuladonképeni ré- szét a Hivatal az 1935/36. évi Hivatalos Sta- tisztikai Munkatervben nyert felhatalmazás

galamblövőterek, 8. Lóversenypályák,

9. Sípályák és síugrósáneok, 10. Szabadtéri uszodák,

ll. Sportuszodák és fedett (téli) uszodák, 12.

13.

14.

15.

Vizi és parti csónakházak, Sportegyesületi épületek, Sport- vagy tornacsarnokok, Iskolai tornatermek,

16. Túrista-menedékházak és kilátótor- nyok,

17. Teniszpályák és koresolyapál'ák kérdőíve.

A hatóságoktól kérdezett huszonhétféle létesítményre vonatkozó adatok tehát 17 kérdőívre vontattak össze, részint azáltal, hogy a rokonlétesítmények, mint pl. céllö- vőpálya és galamblövőtér adatai egy kérdő—

íven kérdeztettek, részint azáltal, hogy egye—

sekre vonatkozólag, mint pl. a sekély— és mélyvizíi fiirdr'ízr'íhelyekrr'il további adatok nem kérdeztettek.

A kérdőívek mindenike két részre tago- zódott: a) általános és b) különleges részre.

Az általános rész alatt kérdeztettek a lé- tesítmény tulajdonosának vagy fenntartójá- nak neve és lakcíme, a létesítmény fekvésé- nek pontos megjelölése, a létesítményeket használó egyesületek és magánosok adatai, a létesítmény területének tulajdonjogi hely—

zetére vonatkozó adatok (tulajdonos megje- lölése, bérlet esetén a bér Összege, a bérlet tartama), a sportpálya létesítésének éve, a létesítmény állapota, a létesítmény fenntar—

tására fordított összeg, valamint az, hogy milyen más sportlétesítménnyel rendelke- zik még a kérdéses létesítmény tulajdonosa.

6, szám. _— 528 _ 1936

1. Magyarország sportlétesítményei az 1935. évben.

Créations sportives én Hongrie dans l'année 1935.

" (a a; V;

§§ 3 É § § % . § %%

... Fix- : ;. s: m %" ": % .,, m— '5 %

.SN'gWsángÉÉEÉ᧧§'§:'§s-s

IVJDMM— .s

u % _ '" ! * * .; 3 a. .,, .: 1 m c —— '3 i ;: a— S .:

s 2303 . ?; ggaá .E—a 52 § ? 5 533 0 ! § *) :

Országrész, törvényhatóság l 3 : ! § § 314 SE § % § É § % 'a' % ! É ( u § § %? % § §

, . ( %S./_ a m:: 9— 3'33 % lem x%; Nase §

Regions, comitats e! vtlles § (,, 3 V; § ;; ] "§ %% l ! § :: 0-4 xs § § Égíi % §? m í— ! ?

autonomes 315ng ; § SYXEx x:] leg.) §0§w$mE§É3x§ .! **

sas-:: .. %. 7382 § xsgs ' —m§_mswasoa%P—' * .. § ami - — 3; 13312 .na—* ganxiuÉaeMmsM—x _ ?

uUGÉ—W x .s, ?5x*0—x 9.8 .— e'EW'm csn—m EENGVJÉ'ÉxO ") " ! gram-ms 8. o.. :M—;_§3 s.; 343 mg asse—scawkggoág % §?

gasüb .. .: asse—u nm sohe—%% N*owgwa's 33; ***—e s % *:

Be.—_r- E 6. raagícaw'sgsw '" guw5.som,_ assa:— B %

maminti? § ,: ástas EU,—§.ggg 5 (Má'—)ega'E—ggfgüxglgg % m 3 ,

3532 a $ % %s%s; %cwsafs § gaüg—üsigw'gkss'a § % 4

c'*-!J"*w m e uáüougxdwbs%HSMNWEÉMEW§ m 0 (

a

Dunántúl _ Transdanubíc w ;

.

Baranya vm. 1) 1 1; 127 6 _ _ 105 _ _ _ _ 11 1 1 — _ 1 1 _ 1 7 2 265

Pécs tjv.3). 3 -' _ 5 _ _ " 1 1 '" _ _ 3 _ _ 1 1 10 3 3 14 2 49

Fejér vm. . , . . l — — 71 5 _ _ 77 _ _ _ _ 6 _ 1 1 _ _ 2 2 _ 13 5 184

Székesfehérvár Liv. . 5 1 _ 2 _ _ 1 _ _ _ _ _ 2 _ _ _ _ S _ _ 14 3 36

Győr, Moson és Pozsony !

k. e. e. vm. , . . . . _ _ 69 5' _ _ 62 _ _ _ _ 1 _ 2 _ 1 _ 2 _ _ 7 _ 149

Győr tjv. . , . . . . . _ 2 1 5 _ _ 3 _ _ _ _ _ 1 7 _ _ 2 10 _ _ 10 2 43

Komárom és Esztergom

k. e. e, vm. , . . . . . - - 2 48 14 _ _ 50 _ —- _ _ 6 8 13 ; 1 1 7 7 _ 18 8 173

Somogy vm. . . . . . . 1 4 169 11 _ _ 159 _ _ _ _ 9 1 3 — _ _ 7 _ _ 56 5 425

Sopron vm. , . . . . . . _ _ 78 3 _ _ 75 _ _ _ 1 ? _ —— _ _ _ 2 1 _ 6 8 171

Sopron tjv. . . , , . . _ 1 1 5 —— _ f _ _ 1 _ 2 3 _ _ 1 2 11 2 3 13 5 53

Tolna vm. . , . . . . . _ 1 95 9 _ _ 91 _ _ — _ 7 4 3 _ _ _ 13 _ _ 19 2 244

Vas vm. . . , , . 2 1 169 6 _ _ 153 _ _ _ _ 10 2 1 _ _ 3 15 1 _ 80 8 401

Veszprém vm. . . . . . 2 3 116 9 _ _ 111 _ _ 1 _ 11 7 1 1 3 1 15 1 2 37 4 325

Zala vm. ) 2 205 10 -— — 231 1 _ _ _ 20 2 4 _ 3 _ 15 2 1 41 5 543

()sszesen_ Total . . 16 181149 95 _ _ 1123 2 1 2 1 85 34 26 2 10 II 118 19 10 285 54 3061 Alföld _ Grandc Plains

Bács-Bodrog vm. . . . . _ _ 20 f, _ _ 25 _ _ _ _ 1 1 _ _ _ 4 _ _ 4 1 61

Baja tjv. . . , , . . 2 _ _ 1'_ _ 1--— _ — 1 1 5 _ _ 1 6 _ _ 10 3 31

Békés vm. . , . . . . . 5 9 16 16 l _ 29 _ — _ — 7 4 1 _ 1 3 16 _ _ 35 8 144

Bihar vm. . . . . , . . _ 1 49 () _ _ 52 _ _ _ _ 4 1 _ — _ _ 2 _ _ 7 1 122

Csanád, Arad és Torontjl

k. e. e. vm. . , . . . _ _ 80 11 _ _ 39 — _ _ _ 1 _ 1 _ _ 1 5 _ _ 11 _ 99

Csongrád vm. . . . . . . _! 1 9 4 _ — 16 _ _ _ _ 7 1 _ 1 — _ 5 _ _ 9 1 54

Hódmezö 'sárhcly tjv. . _ 1 _ 1 _ _ 1 1 _ _ 1 1 —— _ -— _ 4 _ _ 5 1 16

Szeged ljv. , . . . , . _ 3 3 1 _ 2 _ _ _ _ 2 1 1 5 4 2 10 _ 10 1 45

Hajdan vm. . . . . . . , _; 2 13 5 _ _ 19 _ _ — _ _ 1 _ — _ — 5 _ _ 13 4 62

Dehx'vt'en tjv_ . . _ , _ 21 1 _ 5 1 —— 5 _ _ — 2 1 _ 2 3 10 1 _ 17 3 54

Jús7—Nagykun—Smlmlk vm. . 3? 3 34 12 1_ 53 _ _ 11 4 § 1 ————— 2 17 _ _ 36 11 191

Pos Pilis-Sult—luskun vm. . 43 15 153 70 1 _ 164 _ 1 36 26 36 4 9 5 55 18 3 128 36 769

Budapest szü—__lacapitale 59! 13 10 46 1 1 30 I _ 11 22 54 21 29 29 184 6 (5 165 41 731

Kecskemét tjv. , . , . . * ' ._. _ 2 _ — 2 — _ _ _ _ 1 _ _ _ 8 1 _ 11 ] 26

Szabolcs és Umr k. e, (*. vm. _— . 5; 103 7 1 —- 80 ————— _ _ _ 3 4 '" 1 6 _ _ 24 7 241

Szatmxlr, Ugocsa és Bereg . _

k. e. ?. vm. . . . . , . " ;; 62 1 _ " 5W " _ _ _ _ -' _ _ l _ _ 5 _ 124 Osszesen _— Total , , 75; 45! 502 194 7 1 573 1 64, 4 I 85 70 102 32 45 48 338 25 I) 490 119 2770

Észak _ Nord '

Abaúj-Torna vm. . . . . _ _ ; 41 2 " _ 33 "— _ _ _ _ 1 _ — _ _ 1 _ 6 3 87

Borsod, Gömör és Kishont § . '

k, e. e, vm. . . . . . . 1 2 97 5 _ f 96 _ 3 1 6 6 1 _ 1 2 6 1 18 11 257

Miskolc Liv. . . . . , . 2 _ 1 3 1 _ 2 _ 1 _ _ _ 3 6 _ _ 1 8 1 1 8 5 43

Heves vm. . . , . . , . 3 _ 81 8 _ _ 90 _ _ 4 2 7 4 _ _ —— 15 7 6 37 31 275

Nógrád és Hont k. e. c, vm. "" 1 83 9 '" ... 64 * _ _ 4 6 1 1 _ l 8 5 1 28 6 213

Zemplén vm. . . . , . . _ 'm__1 43 9 * m 44 ;: _ _ _ 4 _ 1 _ _ _ 6 1 1 11 2 116

Osszesen _ Total . . ő 4 346 2!) 1 _ 329 '— ] 7 3 2 19 9 1 _ 3 34 21 10 108 38 991

Mindössze _ Total général 97; 67199? 318 8 12025 3 S 13 5 192 128 137 35 57) 62 490 66 26 883 211 6822

Ebből: —-—— Dont ?

Budapestszfv:d.Iacapítale 59! 13 10 46 1 1 30 1 3 2 _ 11 22 54 21 29 29 184 6 3 165 41 731

Tj. városok _ dans les

villns autonumzfs . . . 143 6 6 32 22 1 3 2 _ 6 15 20 5 8 12 55 3 7 112 25 396

Mem-ei városok—dansles *

m'lles départementales . 19! 25 23 73 57 _ 1 2 2 28 126 22 4 4 13 133 10 8 216 65 785

Nagy— és kisközségek — dans ? les grandes et petites 3

communes . , . , .

A SPORTTELEPEK, SPORTUSZDDÁK ÉS TORNATERMEK SZÁMA TÖRVÉNYHATÚSÁBUNKINT.

DUNÁNTÚL — TRMISDANUBIE. o

RÉPARTITION DU NOMBRE DES ÉTABLISSEMENTS DE SPORTS, DES PISCINES SPORTIVES ET DES SALLES DE GYMNASTIOUE SUWANT LES COMITATS ET LES VILLES AUTONOMES.

1.5_ 20 25 30

__ BARANYAVM!) ... u l_ _ T

? PEDS mm ... ÉEEEEEEE

3 FEJÉR VM. ...

4 SZÉKESFEHÉRVÁR mv. --- L

5 GYÖR, MOSON Es POZSONY VM. , : .

e GYÖR TJV. ——————————————— ' MEEELEHE ".

7 KOMÁROM Es ESZTERGOM VM. .. — [%%%EEHEEEE

e SOMOGY VM. ... EEEEE EE

9 SOPRONVM, --- _ _

zo swmmv --- V§T§W"E§HEHEEAEEE % ; 11 TOLNA VM --- * ' W% '%EÉEEEEEE

12mw ——————————————————— %§E§EHEEEEHEEEEEMHEE '

ÚWWMW _______________ §§§ l§l§a§maa§§§§§§§§§§§§§§§

uzmm --- §§ll§§131a§m§§§§§§§§§§§m§§§

ALFÚLD — BRANDE PLAINE. () 15 ;; ___;_o

1 miss-Bounce VM --- Eft?" [*aígg ' ' §

2 BAJA TJV. --- ÉHEE

aümw ... §ggpáx ggg-mullnaazz§§§§§§§§§§§

' 1-6

4 BIHAR VM. --- §§

5 CSANÁD, Am Es mmm VM— — A "_ ...EEEEEE s csoneaAn VM. --- Elo , [EBEÉ

7 HÓDMEZÖVÁSÁRHELY mv. , - 4 - [a

e www. --- mama; VEEEÉEEEEE § ?

g HAJDÚ VM; ... ..., EE §

10 DEBRECEN mv. ——————————— .; § ' §§£l§§§§§

n JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK VM --- ...-C %EEEMEEEEEEE

' EEEE % ; :

Hmmm! mmmmwmmmmmzwzam zaz maar xn.kma; manga; raz zum

12 PESTPILISSOLTKISKUN VM --- — .k" '77 a. 'a'/"já * * ! M

' '" ' %§%% 'EEEEEBEEEEEE EEEEEE

§§§§§ §§§§§m§§§§§§ m§m§§§

au; vammmzummmwmanm!zaumaza

mmf mawmmwzmaaam§a§§amaama

E%_ EEEEHEEEEEEEgEEEEEEEEE

EE EE£EBEEHEEEEEEEEE£EEEE

__ BWÉWM _________ m§ _§§§§n§§§m§m§§mmnm§mmn§

' g§_ EHEEEHEEEEHEEEEEGHHEEE

EE' .§§§§m§§§m§m§§n§§§§§§§§

§§' §§nn§m§m§§§§§§§§§§§§§

§§V _ Wn§§§§§mnm§ m§§§mm§§§§§

HEV EHMEE ; ' § ; §

14 KECSKEMÉTTJV. _ ,díz'GmdáEE ; . .

15 SZABOLCS Es UNG VM. --- . %EEEBEEE '

16 SZATMÁR, UGOCSA És BEREG VM _ER_ _. W _ ,, ;, _ _ _

ESZAK — NO!!!) 0 r 1_o 35 ;_o_ 2-5 30

1 ABAÚJTORNA VM. ---Ef? ' " ' H " ' .

2 BORSOD GÖMÖR Es msnom VM üa%%%%%EEh—i !

a wmmw --- EEE§%§E§ABE§E;E

4§§w --- HEEHIIEIEEáÉEE§$HEEEBE§EEGE

smmMme ——————————— ama §§§§§§ %%M%EIRE§ _ ;

6 ZEMPLEN VM. --- m§§§§§§ , ,,_,, _a,

("vm - con/mm .""TJVJ VlllE monomc)

Sporttelepek, stadionok. % Sponuszodák Sport- vagy tornacsarnokok és iskotai tornatermek;

Établíssements sportifs et stades, Piscines sportivesl

,SL Sz. 1935 M a.sr.

" Saltes (,,galeries") de sports ou de gymnastiaue e! salles de gymnastiaue des écoles.

rajz KÉISZHCS53515.

6. szám. —529— 1936 A létesítmény területének tulajdonjogi hely-

zetére vonatkozó kérdések eredetileg nem voltak felvéve a kérdőívben, az adatszolgál—

tatók túlnyomó része azonban a kérdőív kitöltésénél errenézve is nyilatkozott, ezért célszerűnek látszott ezt a kérdést utólag minden létesítményre vonatkozólag feltenni.

A különleges részben az egyes létesít—

lnényfajtákra vonatkozó speciális kérdések mellett (mint pl. a sporttelepen lévő kü- lönböző futó, ugró, labdarúgó stb. pályák megnevezése és méretei, az egyes úszóme—

dencék adatai, a sportuszoda speciális fel- szerelései [ugróállvány], sport- vagy torna- csarnokok berendezési tárgyai), az egyes létesítmények területének nagysága négy- zetméterekben, a létesítményhez tartozó né- zőtér (tribün) leírása és a nézőtér befo- gadóképessége, valamint az egyes létesítmé—

nyekhez tartozó öltözőkre és mosdókra vo—

natkozó adatok kérdeztettek.

A Statisztikai Hivatal által végrehajtott felvétel sok tekintetben az 1928. évi porosz felvétellel azonos elgondolás szerint épült fel ———- bár attóll teljesen függetlenül ——

annál azonban általában jóval részletesebb.

Az alapvető eltérés a két felvétel között fő- leg az, hogy a porosz felvétel a községi (vá- rosi) hatóságok útján, a helyi sportszervek bevonásával lajstromosan hajtatott végre, szemben a magyar felvétellel, mely önálló kérdőíveken a sport]étesítmény-tulajdono—

soktól, vagy a fenntartóktól gyűjtötte be a kívánt adatokat. További eltérés a kétféle felvétel között még az, hogy a porosz felvétel egyidejűleg a sportegyesületekre, a községi (városi) sportszervezetekre, valamint a sportorvosi intézményekre vonatkozólag is gyűjtött adatokat.

Az 1935. év augusztus hó folyamán meg- indított felvétel jórészt mult évi szeptember—

október hó folyamán befejezést nyert. Az ál- talános részb—en feltett ama kérdés kapcsán azonban, hogy milyen más létesítménnyel rendelkezik még a kérdőívet kitöltő létesít- ménytulajdonos, megállapítást nyert, hogy a községi és a városi hatóságok által beje- lentett adatok alapján összeállított, vala- mint a sportegyesületektől begyűjtött ada—

tok figyelembevételével kiegészített nyilván—

tartás adatai még mindig nem teljesek. Ily módon a Hivatal még igen nagyszámú kű—

lönféle sportlétesítmény létezéséről szerzett

tudomást, amelyekre nézve a felvételt az

augusztusi állapotnak megfelelően, a beérke- zett adatok revíziója során volt kénytelen kiegészíteni. Az ekképen begyűjtött kérdő—

ívek részletes revízióját és feldolgozását pedig csak akkor kezdte meg, amidőn .a be- érkezett kérdőívanyagot a teljesség szem—

pontjából .az Országos Testnevelési Tanács szakértő közegei is felülvizsgálták s a kapott észrevételek alapján a még szükségesnek látszó kiegészítések is megtörténtek.

Általános ismertetés.

A Központi Statisztikai Hivatal a végre- hajtott adatgyűjtés során

97 gyermekjátszótér,

*67 iskolai torna (játszó) tér,

1.997 sportpálya és sporttér, 318 sporttelep vagy stadion,

8 kerékpár—pálya, l golfpálya,

2.028 kispuskalőte'r (céllövőpálya), vagy galamblövőtér,

8 lóversenypálya, 13 síugrósánc,

5 sílesiklópálya,

192 uszoda, vagy fövényfürdő, 123 sportuszoda,

137 parti csónakház, 35 vizi esónakház,

55 sportegyesületi épület, 62 sport- vagy tornacsarnok, 490 iskolai tornaterem,

66 túrista menedékház, 26 kilátótorony,

883 teniszpályatelep, 211 korcsolyapálya

adatait gyűjtötte be és dolgozta fel.

A begyűjtött adatok területi megoszlá- sát az alábbi 1. számú táblázat adatai tün—

tetik fel.

Az 1935. évi augusztusi állapotra vo- natkozólag végrehajtott felvétel adatai szerint tehát összesen 6.822 sportteljesít—

ménnyel rendelkezik az ország. Ennek a tekintélyes számnak 29'3%-át azonban a kisegítőjellegű ,,sportpályák Hetek)", 29'7

% —át pedig a ,,kispuskalőterek" (céllövő—

pályák) teszik, vagyis két olyan létesít—

ményfajta, amelyek csaknem kizárólag a kis- és nagyközségek levente és polgári lövészegyesületi fiatalsága kezdetleges sport- igényeinek a kielégítését szolgálják. Ha kikapcsoljuk e két létesitménycsoportot az összehasonlításból, akkor a sportléte—

sítmények területi megoszlása egészen más képet fog nyujtani. Ez esetben a sport- létesítmények a különböző közigazgatási jellegű csoportok között a következőképen oszlanak meg:

38

6. szám. ——

Egyvárosra (községre) 1000lakosra

, Szám 0/0

Budapest székesfőváros. . . 731 249 7310 Törvényhatóságíjogú városok 394 134 394

0'70 0'56 Megyei városok ... 726 24'7 16'5 0'57 Kis— és nagyközségek . . 1.086! 370 03 018

Összesen: . . .lzsa'zl 1000] 091033

A komoly sportlétesítmények közel ne—

gyedrésze tehát Budapestre esik s a lakos- ság számához viszonyítva is legkedvezőbb az arány a székesfővárosban s mint később látni fogjuk még előnyösebb a főváros lakosságának; sportlétesítményekkel való ellátottsága akkor, ha azok befogadóké—

pességét, felszerelését s általában minőség- beli adatait is vizsgáljuk. Különben meg—

lepő, hogy csupán a sportlétesítmények számát tekintve, úgy a ti., mint a megyei városok átlagosan csaknem a fővároséhoz hasonló arányszámot tudnak felmutatni.

Kétségtelen jele ez annak a megértésnek, amellyel a testnevelésnek ügyét a kisebb városok is magukévá tették. Budapest szé- kesfővárosnak sportlétesítményekkel való jobb ellátottsága azonban egészen termé- szetes, minthogy több, nagyobb és jobb létesítmény megteremtését és eredményes fenntartását milliós lélekszáma nemcsak lehetővé teszi, de éppen az ő lakosságának van elsősorban szüksége a városi élet hát—

rányait (rossz levegő, szűk lakás, egészség—

telen munkahelyek stb.) ellensúlyozó in- tenzívebb sportéletre.

A sportlétesítményeknek azokra az általános jellegű adataira nézve (mint pl.

a tulajdonos [fenntartó], terület, állapot, alapítási év stb.), amelyek az egyes léte- sítmények közőtti különbségekre való te—

kintettel is egymással szembeállíthatók, a 2. számú táblázat nyujt tájékoztatást.

A sportlétesítmények jellegére vonat—

kozó megkülönböztetés (önálló, mellék lé- tesítmény) azt a célt szolgálja, hogy kü—

lönbség legyen tehető az egyes létesítmé—

nyek között aszerint, hogy valamilyen más létesítménnyel kapcsolatban fordul- nak-e elő (mellék), vagy pedig mint külön- álló létesítmények állanak fenn. E meg—

különböztetés különösen indokoltnak lát- szott a teniszpályáknál, korcsolyapályák—

nál és kispuskalőtereknél (céllövőpályák), A sportlétesítmények tulajdonosára, va- lamint a területére vonatkozó adatok igen érdekes tájékoztatást nyujtanak arranézve,

530 —— 1936

hogy a városok és községek milyen nagy mértékben tettek eleget az 1921:LIII. t.-c.

értelmében reájuk háruló kötelezettség- nek, nemcsak a különböző létesítmények megteremtésével, hanem a szükséges terü- letek átengedésével is.

Az egyes sportlétesítmények területéért fizetett bérösszegek általában jelentéktele- nek s csupán ott nagyobbak, ahol a sport—

létesítmények hasznothajtó felhasználása (fövenyfürdők, csónakházak, teniszpályák) is lehetséges, vagy elsősorban üzleti célo—

kat szolgálnak (bér—tenniszpályák stb.).

Legérdekesebbek s az 1921 :LIII. t.-c.

hatásának vizsgálata szempontjából legér—

tékesebbek a létesítmények alapítási évére vonatkozó adatok.. Ezek szerint a felvétel idején létezett összes sportlétesítmények- nek csak 9'2%-a állott fenn már a világ- háború előtt is. Nagyobb részük (77'l%)

az 1924. év után, a már többször említett testnevelési törvény végrehajtásának kö- vetkezményeként keletkezett. Különösen termékeny volt az 1930. (677), az 1925.

(669) és az 1926. (600) év s nem számítva

egyik—másik jelentéktelen számú létesít—

ményfajtát (kerékpárpálya, galamblövőtér stb.). csaknem minden létesítményfajtánál minden évre esik több—kevesebb új léte- sítés.

A smutrtslmtnvzx számtan mraosmsa A LEnsltEs möPnnm szam.

RÉPARTlTlON DU NOMBRE DES CRÉAUDNS S?ORlIVES SUlVANl t'ANNÉE DB ELLFS FURENY ERÉÉíS.

900 BOO

7 00 600 500 1—00 300 200 100

M _

35?

May

Az eddigiekben általánosságban tár—

gyalt létesítmények mindenike a sport egy igen fontos ágának gyakorlására szolgál.

A ,,sporttelepek", "sportpályák (terek)" és ,,iskolai torna- (játszó-) terek", a ,,külön- féle uszodák", valamint az ,,iskolai és egyéb tornacsarnokok" azonban az ősz—

szes' sportlétesítményeknek három olyan különleges jelentőségű csoportját képezik, amelyekkel elsősorban és részletesebben kell foglalkozni, ezért az alábbiakban az

6. szám

eddigi sorrendtől eltérően, elsősorban e három létesítménycsoporttal kívánok fog- lalkozni.

Sporttelepek (stadionok).

A felvételi utasítás értelmében ,,sport—

telepeknekH tekintettek az olyan bekerített,

állandó sportolásra használt területek, ame—

lyek valamely egyesület, vagy más közület gondozása alatt állanak s egy vagy több sportág űzésére alkalmas berendezéssel birnak (felszerelt pályák, Öltöző és mosdó, nézőtér). Viszont ,,stadionnak" minősíttet—

tek azok az állandó jellegű sporttelepek, amelyeknek nézőterén legalább 20.000 em—

ber fér el.

A ,,sporttelepekre" nézve megadott de-

finició követelményeinek összesen 318 lé—

tesítmény felelt meg és ezek közül 5 volt olyan, amely stadion jellegűnek minősít—

hető.

A sporttelepekre (stadionokra) vonat- kozó részletes adatokat az alábbi 3. számú tábla tünteti fel.

A közölt adatok szerint a sporttelepek (stadionok) túlnyomó többsége alkalmas a labdarúgásra, minthogy 7 sporttelep kivé—

telével valamennyi sporttelepnek van lab- darúgópályája, de már csak 165 sporttelep rendelkezik futópályákkal (171 pálya az összes telepek 51'9%—a), különféle állandó jellegű ugrópályája is mindössze csak 143- nak (203 pálya) van, állandó jellegű dobó- pályákkal pedig csak 78 (121 pálya) van ellátva. Viszont sporttelepről lévén szó, a szigorúan vett atlétikai célokat szolgáló berendezéseken kívül 409 teniszpálya, 96 kispuskalőtér, 43 korcsolya-, 8 kerékpár-, 4 gyephoki- és 15 tekepálya is található eze—

ken a telepeken.

Az összes sporttelepek közül 149-nek épített nézőtere (tribünje) is van, amelye- ken összesen 133.000 ülő- és közel 370000 állóhely van s bár a nézőtérre] (tribün) el- látott sporttelep közül 55 esik a várme- gyékre, 26 a törvényhatósági jogú, 40 a megyei városokban és csak 28 van Buda—

pesten, az összes nézőtéri helyeknek több mint kétötöde (42%) a budapesti sporttelepek nézőtereire esik. Az összes né—

zőtérrel (tribün) rendelkező sporttelepek—

nek több mint egyharmadát kitevő községi sporttelepeken található iilő- és állóhelyek pedig 20%—át sem teszik az összes néző- téri helyeknek. A főváros és a vidék sport- telepeinek nézőtéri befogadóképessége kö- zötti különbség azonban egészen termé-

-—-—531——- 1936

szetes is, minthogy a nagy (országos és nemzetközi jellegű) sportmérkőzések lebo- nyolítására elsősorban a fővárosi sportte- lepek a hivatottak.

De az egyes sporttelepek közti minőség- beli különbségre nézve talán még ezeknél az adatoknál is jellemzőbbek azok, ame- lyek szerint csak 231 sporttelep, az összes sporttelepek 72'7%-a rendelkezik Öltözők- kel. A helyzet természetesen itt is sokkalta jobb a városokban és legrosszabb a községi sporttelepeken, amennyiben a budapesti sporttelepek mindeníke rendelkezik öltöző- vel, a törvényhatósági jogú városokban lévő 32 sporttelep közül azonban már csak ISO-nak, a megyei városokban lévő 73 sport- telep közül csak (SO—nak, a 167 vidéki sport- telep .közül pedig csak 95-nek van öltö- zője, amelyekben összesen 299 hidegvizű mosdó, 263 hid—egvizű zuhany, 73 melegvizű mosdó és 131 melegvizű zuhany áll a spor—

tolók rendelkezésére.

A felvétel tudakolta az egyes sporttele- peket állandóan használó egyesületi tagok és magánosok számát is. A felvételnek ez a része ugyan inkább sportegyesületi statisz- tikai jellegű volt, e kérdések feltevése mégis kívánatosnak látszott a sportolók számára vonatkozó adatok megszerzése céljából. A nyert adatok sajnos, csak kivételesen és csak bizonyos létesítményfajtáknál fogad- hatók el s azoknál is inkább csak mint tá—

jékoztató adatok, mint az egyes sportléte—

sítményt használni jogosultak legfelső ha—

tára. A felvétel idevonatkozó adatai a kö—

vetkezők:

A sporttelepeket állandóan használó

' meghatározására a

,;

d)

% ra a e

§

§ §

es § 3

n$ Ete § § %% § _:ÉÉ § %

És a s 33 § § ? §) § . e a ; ;?

%O %" .a s és e 8" 8' s

s z á m a

448 68.593 255 48.813 3761 102642 13 528 920

Sportpályák és sportterek.

A sporttelepekhez hasonló célú! és ren- deltetésű létesítmények az úgynevezett ,,sportpályák és sportterek", amelyeknek következő definició szolgált: Sportpálya vagy sporttér az olyan be nem kerítettterület, amelyen serdültebb ifjúság, akárcsak időnkint is sportolni, sportversenyeket rendezni szokott —— még akkor is,—, ha a terület állandó jellegű

38*