Gyümölcs- és főzelékkonzervipar

'6. számi

A francia konyhában a salátát az asztalnál.

ebéd közben készítik el, míg nálunk ebéd

előtt, kint a konyhában. így a borecetben

lévő fehérjék a konyha meleg levegőjében a salátás tálban nagy felülethez jutva, bom—

lásnak indulnak és mire a saláta az asztalra kerül, záptojásszagú lesz.

De a gyümölcsök eltevésénél sem szere-

———725—— 1939

tik a háziaszonyok, ha az uborkán vagy a paprikán az állás alatt lepedék képződik.

Két. évtizedet meghaladó, tapasztalataink alapján fentiekben látjuk azokat az okokat, melyek a borecetgyártás kifejlődését ha—

zánkban megakadályozták.

A borecetgyárak termelésére és számára vonatkozólag adataink nincsenek.

Gidró László dr.

Gyümölcs- és főzelékkonzervípar.

A magyar konzervipar multja a XIX.

század utolsó évtizedéig nyúlik vissza. Az 1914 előtti konzerviparunk azonban még meglehetősen kezdetleges volt s szigorú értelemben vett ilyen iparüzemek akkor tulajdonképen nem is voltak. A legelső magyar konzervgyárak egyike a Weiss Manfréd—konzervgyár, mely azonban 1920—ig csak húskonzervek gyártásával foglalkozott, így a háborúelőtti időszak történetében, mint gyümölcs- és főzelék- konzervgyárral, ezzel az üzemmel nem is foglalkozhatunk.

_ A háborúelőtti időben a gyümölcs— és fő- zelékkonzerv-iparmlk legfontosabb terméke -—-— amennyire ez egyáltalában ma már meg—

állapítható —— a vegyesíz volt; ezenkívül gyümölcslé és szörp, kisebb mértékben be—

főttek, finomízek, jamek és cukrozott gyü- mölcs (suggat) készítésével foglalkozott.

A mai modern bádogdobozba csomagolt gyümölcs— és főzelékkonzervek abban az időben a nagyközönség széles rétegei előtt alig voltak ismeretesek s amennyiben na—

gyobb szállodák, éttermek ilyen árut Vá- sároltak, az is külföldi eredetű. volt

(francia spárga és borsó). A főzelékkon—

zerválás akkor elsősorban káposzta— és uborkasavanyításból állott. Savanyított fő- t zelékek. előállításával több cég meglehető—

sen nagy mértékben foglalkozott.

Pi angyarbirodalom területén a világ-

"háború—',előtt a következő konzervgyárak voltak üzemben: Bartha—féle konzervgyár:

oprád—Felka, Candia: Temesvár, Cordines

—Taa: lgló, Első Kecskeméti Konzerv—

' Kecskemét, Kolényi Kornél: Buda—

,

. iittln'ale: Fiúme, Meinl Gyula: Bu- apest— (CSak saját árudái részére gyártott

_,maszombat, Schleicher József: Budapest, Transsylvania: Dés. Ezek közül csak a kecskeméti, rimaszombati és az iglói gyá—

rak foglalkoztak főzelék- és gyümölcskon—

zerválással, a többiek csak gyümölccsel.

Közülük a békeszerződés folytán elvesz- tettük a kecskeméti és Kolényi—féle konzervgyárak kivételével az összes felso- roltakat. A Schleicher- és Meinl-gyárak pedig megszűntek. A háborúeiőtti időszak-

ban volt még 7 fözelékkonzervgyárunkl).

Mindezek a vállalatok azonban kisebb ' méretűek voltak. Modern értelemben ezek az üzemek gyáraknak alig tekinthetők.

Maga az alkalmazott gyártási művelet is alig bírt a háziipar technikáját meghaladó jelleggel. A vegyes íz, a kompot, a cukro-

zott gyümölcs (suggat), jarnek készítése, a

főzelékek savanyítása csaknem teljes egé—

szében kézi erővel történt s így a berende- zésnél gépi erőre alig volt szükség. Az ipar gőzt melegít-ési célra alig igényelt, úgyhogy a mai hatalmas méretezésű ka—

zánok abban az időben ismeretlenek vol- tak. A háborúelőtti időszak még nem is—

merte fel a gyümölcs- és főz-elékfogyasz- tás nagy diététikai és egészségügyi jelentő-

ségét, a háztartás racionalizálása akkor teljesen ismeretlen fogalom volt s így a fogyasztás is szerény keretek között moz—

gott, a háztartás szükségletét vagy saját készítményeivel fedezte, vagy pedig a leg- jobb esetben cukrásznál vásárolt egyet—

mást.

A háború azonban rendkívüli változá—

sokat idézett elő életünkben s így élelme- zésünkben is. _Az élelmiszerhiány, az óriási hadsereg ellátása a konzervipar fej—

lődését nagyban előmozdította. Nemcsak a hadsereg közvetlen szükségletei, hanem a közellátottak számának rendkívüli növe—

kedése a konzervipar termelését paran-

1] Bméhm József, Fabricky Lipót, Fabricky Hermann, Mocznik L., Pollatschek Nándor, Weiss

Jakab és Fiai, Well'isch Manó és Fiai budapesti cég gyárai.

6; [Szám

osolóan megnövelte. Magyarország ter—

melése a belföldi szükségleteken kívül az osztrák—magyar monarchia egyéb népei és a szövetségesek népeinek élelmezési szük—

ségletének egy részét is fedezte. így a kon—

zerviparra háramló feladatok rendkívül megnövekedtek s ez a körülmény a még gyermekcipőben járó ipart igen nagy fel-

adatok elé állította. Új gyárak alapításán kívül (Óceán konzerv-gyár és kereskedelmi

R. T., Dunakeszi, Dőry konzervgyár R. T.,

Újdombóvár, Winterstein P. és fiai Buda-

pest) szükség volt még a már meglévő üzemek nagyobbítására is. A háborús anyaghiány azonban ezt a fejlődést nagy mértékben gátolta.

A veszt-es háború után, a forradalom, az úgynevezett proletárdiktatúra, vala- mint az ország területének megcson- kítása és a lakosság számának csök- kenése a magyar konzervipart is alap—

jaiban rázta meg. A rimaszombati, iglói, dési, poprád-felkai, temesvári és fiumei gyárakat a békeszerződés elszakította az ország törzsétől. A megmaradt üzemek ugyan egyideig élvezték a háborúutáni élelmiszerhiány következtében beállott konjunktúrát, sőt új üzem is alakult (a nagykőrösi Gschwindt—gyár), de a rö- vidéletü fellendülést pusztító dekonjunk—

túra követte. Az ország lakosságának asú—

lyos gazdasági válságban bekövetkezett rendkívül csökkent fogyasztóképessége és a külkereskedelemben minderősebben je- lentkező autarchiás törekvések folytán a konzervipar kapacitásának csak jelenték—

telen részét tudta kihasználni.

Az elmúlt évtizedet tekintve annak elején bizonyos megállapodottság mutat- kozott, azonban a világgazdasági krízis hatására a konzervipar helyzete is rend—

kívül súlyosra fordult. Mindazonáltal eb—

ben az évtizedben olyan fejlődési folyamat indult meg, mely a konzervipart bizonyos fokig lélekzethez juttatta, sőt modern konzerviparunk kiindulásához vezetett.

Ez a kedvező jelenség a paradicsom—

konzervgyártás fellendülésével kapcsola- tos. Ennek az ágazatnak megerősödése bi—

zonyos könnyítést jelentett a kapacitás ki—

használása terén s így lehetővé tette más ágazatok kisebb fejlesztését is. Ugyan—

akkor következett be az ipar technikai berendezésének nagyarányú modernizá—

lása, úgyhogy a modern magyar konzerv—

íipar megalakulása legfőképen a paradi- csom—kontzervgyártásnak köszönheti létét.

-—726——— 1939

Jelenleg már a nyugati államok értelmében vett modern konzerviparral rendelkezünk, mely számottevő tényezője közgazdasági életünknek, ez egyben gyümölcs- és főze- léktermelésünk támasza is.

A konzervipar legfontosabb nyers—

anyaga a gyümölcs— és a főzelékféle. Itt kapcsolódik be ez a termelési ág a mező- gazdasági termelésbe és válik mezőgazda—

sági iparrá. Magyarország gyümölcsterme—

lése az utóbbi évtizedben erős fejlődésnek indult. 1935-ben az ország egész területén már 346 millió gyümölcsfát számlált-ak meg, akkor azonban elég sok volt az újon- nan telepített gyümölcsös. A gyümölcster- mésünk mennyiségét illetőleg, sajnos, csak becslésekre vagyunk utalva, mert a ter—

més mennyiségéről hivatalos adatok nem állanak rendelkezésre.

. A gyümölcskérdés egyik legjobb isme- rőjel) a gyümölcstermésünk évenkinti átla—

gos mennyiségét 1'6 millió métermázsára

becsüli. Ebből mintegy 300—600 ezer m.—

mázsa kerül kivitelre s 'a fennmaradó 10—13 millió m.-mázsa belső fogyasz—

tásra szolgál. A konzervipar felhasználását illetőleg csak az utolsó három évről van—

nak statisztikai adataink (l. 1. sz. tábláza- 1. A konzervgyárak által felhasznált gyümölcs

mennyisége.

Afelhasznált gyümölcs

mennyisége métermázsában az

megnevezése 1935. I 1936. ] 1937,

é v b e n

Alma ... 260 2.7 40 4.473

Bírsalma . . . . 32 460 587

Barack megn. nélk. 108 2.308 1.581 Kajszi barack . . 822 1.283 237

Öszi barack . . . 191 461 845

Cseresznye 423 695 1.561

Meggy ... 550 1.169 855

Szilva ... 2.878 6.957 2.586

Összesen . . . 5.264 16.078 12.725

tot). Sajnos, ez a statisztika még nem tel- jes, mert néhány fontosabb gyümölcsféle—

séget, mint: körtét, epret, ribizkét, egrest nem foglal magában s ezenkívül nem tartal—

mazza a gyümölcslé készítés-éhez felhasznált málnát sem, pedig az utóbbi tétel elég jelen- tékeny, mintegy 4.000 m.-mázsa, melyhez járul ugyanerre a célra felhasznált 3.500 ni.-mázsa meggy is?) Ezek a mennyi-

1) Beke László a ,Magyar gyümölcs jövője"

című munkájában.

,) Becslés szerint.

6. szám —-727— ¹⁹³⁹

ségek azért nem szerepelnek az ipar által

feldolgozott mennyiségek között, mert a gyümölcsléipar részben kisipar, részben pedig inkább a likőripar körébe tartozik.

Egyébként is ezek az adatok kissé ala-

csonyabbak a ténylegesnél. Különösen az

1935. évi adatok igen alacsonyak. Való- színűtlennek tartjuk, hogy az ipar egyik legfontosabb gyümölcse, az alma mind- össze 260 (1. mennyiségben került volna konzervgyári feldolgozásra. Ezek szerint a bemutatott adatok bizonyos korrektí—

varnra szorulnak. Ezért felkérésünkre gyü- mölcspiacunk egyik kitünő ismerőjel) volt szíves néhány adatot rendelkezésre bocsá- tani s'azokat az alábbiakban közlöm:

A konzervipar átlagos gyümó'lcsfogyasztása :

Mennyiség Mennyiség

g-ban g—ban

alma . 6.000 őszi barack . 1 000 birsalma. . . 500 meggy . 4500

eper . 1.000 ribizke . 500

egres . . . . 1.000 körte . . . 1.000 cseresznye . . 1.500 szilva . . . . 10.000 kajszibarack. 1.500

* Ezek. szerint évenkint kereken 28.500 ni.-mázsa gyümölcs kerül konzervipari feldolgozásra, beleértve a gyümölcslé- készítéshez felhasznált gyümölcsöt is.

A főzelékfélék konzervipari fo—

gyasztását a 2. számú tábálázat adatai 2. A konzervgyárak által felhasznált főzelék-

félék mennyisége.

Afelhasználtfőzelékek

mennyisége métermázsában az

megnevezése 1935. I 1936. t 1937.

é v b e n

Uborka ... 4.380 3.524 4.668

Paradicsom . . . 142996 380126 552043 Zöldbab ... 1.933 2.989 7 .474

Spárga ... 362 633 1.232

Fejeskáposzta . . 25.869 40.239 33.986 Zöldborsó . . . . 4.622 8.007 7.290

Összesen. . . 180162 t 485518 606588

szemléltetik. A statisztikai adatok vizsgá-

latánál azonnal szembeötlik a felhasznált

paradicsom mennyisége. Ez a termény ntemcsak hogy legnagyobb mennyiségben kerül évenkint feldolgozásra; hanem ál—

landóan jelentékenyen emelkedik is a fel- dolgozott paradicsom mennyisége. Az 1937.

. 1) Ferenczi József.

évi több mint 552 ezer m.—máZSás feldolgo—

zás megfelel kb. 4.028 hektár (7.000 kat.

hold) termő terület termésének. _' A másik legfontosabb konzervipari fő- zelékféleség a fejeskáposzta, amelyet a savanyítóipar használ fel évenkint 25—40 ezer m.—mázsa mennyiségben. A feldolgo- zott mennyiség évről-évre meglehetősen ingadozik. Ez a termés és fogya'sZtás vál—

tozásával magyarázható. Hideg tél esetén a fogyasztás emelkedik, míg enyhébb té- len csökken. Kivitelünk savanyú káposz- tából nincsen, tehát atermelés csakabelső fogyasztásra van utalva.

Hasonlóképen savanyítva konzerválják az uborkát is, évenkint 3.500—4.600 m.- mázsa mennyiségben. A konzervipari fel- használás mennyiségében észlelhető inga—

dozás szintén hasonló okokra vezethető vissza, mint a káposztánál.

A zöldborsó feldolgozása az utóbbi két évben mintegy megkétszereződött, meny—

nyisége 4.600—8000' ni.—mázsa. Ugyan-—

akkor a zöldbab mutatja a legnagyobb nö—

veked—ést, a felhasznált mennyiség 1.900 m.—mázsáról 7.500 m.—mázsára emelkedett.

Ugyanilyen szép fejlődés észlelhető a spár—

gánál is. Ez a három termény főleg do- bozáru alakjában jön forgalomba—és ha a felhasználás rohamosan emelkedik is, még mindíg kicsi a fogyasztás és így további emelkedés remélhető.

A főzelék— és zöldségfélék összesen 606'7 ezer m.-mázsa mennyiségű fel—

használása kerti veteménytermesztésünk- nek jelentékeny elhelyezést jelent. Itt em—

líthetjük meg a mintegy 5.000 m.—mázsa szárítotüfőzelék termelésünket illetőleg fel—

használásunkat. Ennek legnagyobb része hagyma, ezenkívül kisebb mennyiségű le'- veszölds-ég, spenót, paradicsompor stb.

A konzervipar által feldolgozott gyü—

mölcs- és főzelékféle értékét a 3. számú táblázat adatai mutatják. Sajnos, ada- taink a főzelék és a gyümölcs értékét kü- lön nem részletezik. Azt is meg kell emlí- teni, hogy A táblázat adatai magukban foglalják a halkonzervipar adatait is. Te- kintettel arra, hogy vannak üzemek, ahol halkonzervgyártás is folyik, nehéz lenne ezeket az adatokat külön választani s így ezt elhanyagoljuk, annál is inkább, mert a gyümölcs- és fözelékkonzerv—gyártáshoz ké- pest a halkonzerválás termelési adatai jelen—

téktelenek. '

A kornzervipar által feldolgozott gyü- mölcs- és fözeléknyersanyag értéke az el-

16. szám . _ 728 V... 1939

' 3. A gyümölcs-, főzelék— és halkonzerv-

múlt évtized alatt 5'5 millió P—röl 7'8 mil- lió P-re emelkedett; Tekintettel arra, hogy az utolsó tíz évben a termények ára —— a paradicsom kivételével csökkent, a fenti értékemelkede'snek mennyiségileg kb.

50—7096-05 emelkedés felel meg. Nem ta—

fgadható azonban, hogy ebben az emelke- désben főszerepet a paradicsom mennyisége játszott.

Az egyéb nyersanyagok közül legfon- tosabb a szén. 1928 óta az ipar szén—

fogyasztása évi 50 ezer m.-mázsáról 174 ezer m.—mázsára, vagyis több mint három—

szorosra emelkedett. Értékben az emelke- dés 163 ezer P—ről 441 ezer P-re rúgott.

Ennél is jelentékenyebb az ipar által vá—

sárolt elektromos energia—felhasználás emelkedése évi 250 ezer kWó-ról 1'2 mil- lió k'Wó-ra, tehát mennyiségben több mint négyszeres az emelkedés, míg értékben 71 ezer P—ről 176 ezer P—re, vagyis csak két és félszeres a növekedés. Ezen idő alatt az egységár kb. 28 fillérről 15 fillérre esett.

Kétségtelen, hogy az áramfogyasztás emel—

kedésében jelentékenyen közreműködött az egységárak csökkenése.

A csomagolóanyagok felhasználását il- letőleg (üveg, doboz, láda stb.), sajnos, csak . az, értékadat áll rendelkezésünkre.

Érdekes, hogy ez a tétel az 1928. évi 994

,ezer P—röl 1937—ig 12 millió P—re emelke- dett., Igaz ugyan, hogy a termelés mély- .pontján (1930—ban) a csomagolóanyag fel—

Az ipartelepek A gőzhazánok Erőgépek Saját Idegen Átlagos Iga; A:;ÉF Áigi?!

.. . a 't v'llamo mótorok

ÉV összes grafitti;- db' ggg—- 4b' 16? hamm ! ha] Ott l 8 évi munkás- összes száma

szama telt száma lete m' szama ereje db— 16- db- ló- létszám

* száma. ereje száma ereje

1928 25 2 28 1.507 20 683 28 1406 91 7003 1.008 1.660 6.040 57.496

1929 25 2 26 1.317 18 604 18 1125 116 8976 1.099 1.966 6.129 54.824

1930 26 2 29 1.553 17 529 18 1157 183 948'3 985 1775 6.615 61.710

1931 26 3 29 1.553 19 604 18 115'7 136 9691 926 1.876 6.348 60.678

1932 24 1 27 1.539 14 535 21 147'1 166 9206 947 1.863 6.288 55.395

1933 26 1 31 1.896 15 520 27 2834 160 9106 1.137 2.457 6.282 57.653 1934 26 1 27 1.423 15 616 25 '227'6 198 1.122'7 1.637 2.839 6.236 59.237 1935 27 1 29 2.170 15 1.015 28 3028 205 1.176'9 1.721 3.217 6.699 61972 1936 27 2 33 2.433 19 1.051 39 239'1 245 1'882'1 1.971 4.041 7.152 73.571 .1937 29 1 38 2.966 16 1.110 38 3936 281 2.085'0 2.271 4.843 7.214 79.127

viszonylag kisebb értéke és a kivitelnél visszatérített vám is.

A konzerviparban foglalkoztatott mun—

kások létszáma és a végzett munkaórák száma jelentékeny; ezen a téren az elmúlt évtized alatt számottevő javulás észlel-:

hető. Mindössze a válságos 1930—33'f években mutatkozott visszaesés.

A konzervipar időszakos ipar s ezért az állandó munkáslétszám aránylag ala- csony, mintegy 300—350 főre tehető: e té- ren lényeges emelkedés nem tapasztal—

ható. Ellenben a legnagyobb munkáslét—

szám tíz év alatt 1.660—ról 4.843-ra emelke—

dett. vagyis háromszorosára. Az átlagos munkáslétszám is megduzzadt 1.008 főről 2.271—re, több mint kétszeresre. Az üzem—

napok számának emelkedése kevésbbé fel—

tünö (6.040-ről 7.214—re), de az ipar mint—

egy 20 százalékos jobb foglalkoztatottsá—

gát jelenti. ami már számottevő. A mun-—

kások összes munkanapja 238 ezerről 627 ezerre, vagyis 2'6-szeresre, az összes munkaórák száma pedig 245 millióról 596 millióra. azaz 24——szeresre emelkedett a jelzett idő alatt. Ezek szerint a napi munkaidő az 1928. évi átlagos 10 3 óráról 1937—ben átlag 95 órára csökkent., ami a szociális viszonyok javulását jelenti.

Az üzemben levö gyárak száma az el- múlt évtized alatt 23—ról 28—ra emelkedett (ugyanakkor szünetelt 2, illetve 1 üzem);

ebben a számban 4 új paradicsomkon- zervgyár alapítása szerepel. Ha a kon—

használása is a" 665 ezer P—ős legalacso— zervgyárak számának emelkedése szám- nyablb szmtre csokkent. Az aranylag gyen— szerűjeg nem is nagymértékű, annál je- gébb fejlödést indokolhatja még a paradi—

c'som—konzervgyártás emelkedése révén na- gyobb mennyiségben felhasznált dobozárú

lentékenyebh a berendezés modernizálása terén történt fejlődés. A gözkazánok száma 28-ról 38-ra, 35'7%-kal emelkedett,

6. szám

"gyárak főbb adatai az nam—1937. években.

_ '— _729 — ' 1939

fűtőfelületük pedig 1.507 négyzetméterről

2.966 négyzetméterre, 96'8%-kal nagyobbo-

dott meg. Az erőgépek száma ugyan 20-ról 16—ra csökkent, ugyanakkor azonban 16—

erőteljesítményük 683 Le-ről 1.110 Le—re,

mintegy 60%—kal emelkedett; ez a szám az

Egyidejűleg a saját árammal hajtott elektro-

*mos motorok száma 28-ról 38—ra (35-7%),

afteljesítőképessége pedig 1406 Le-rő'l 393-6

Le-re, tehát 180%-kal nőtt. Még nagyobb

az emelkedés az idegen árammal hajtott elektromótorok használatánál, ezek száma

ugyanis 91—rői 281-re, vagyis 209%-ka1 nö—

vekedett. Az utóbbi adatok az ipar erőtel- jes elektrifikálását jelentik. Az ipari be—

rendezések modern és racionális fejleszté—

sét ismét a paradicsom—konzervgyártás nagymértékű fejlődésére vezethetjük visz—

sza. A paradicsompüré besűrítés—énél je—

lentékeny vízelpárologtatás szükséges. At- lagosan 40 üzemnapot és 60.000 tonna fel—

delgozást feltételezve, 28—30%—os áru ké—

szítésénél, ahol minden kg kész árura 5 kg ert kell elpárologtatni, a paradicsom-kon—

zervipar napi 12.500 m.-mázsa vizet páro—

logtatel, 'vagyis 20 órás effektív elpárolog—

tatási üzemet véve, óránkint 625 m.-mázsa vizet. A va'cuum—bepárláshoz szükséges kon- denzátorok vízfogyasztása legalább 20-szo—

rosa az elpárologtatott víz mennyiségének, vagyis az óránkinti vizszükséglet 12.500 köbméter. E néhány adat érthetővé teszi

a kazánfűtőfelület, az erőgépek, elektro- mos mótorok teljesítményének nagymér.

tékű emelkedését. Sajnos statisztikai ada- taink nem terjeszkednek ki az egyéb be—

rendezési tárgyak (bepárlók, szivattyúk, zúzó—, paszírozó—, mosó—, válogató—,doboz-

Az összes munkások A f e 1 h a S z " 3 1 * Életkeggelázcng;

A termelés végénraktáron

összes összes , idegen villamos csomagoló- maradt készlet!

_ munka- munka- szen energia nyersanyag szer , *.

napjainak óráinak e r t e k e

s z á m a g ] P kWó ? értéke ? P ! ?

237547 2,448.631 49.320 162.983 247.189 71.387 5,540.858 994312 11,074.781 2,868.148 315424. 2,826.758 76.029 209332 297.968 80.744 5,077.050 800510 11,064.055 3,480.921 263573 2,289.889 54.902 167.720 33l.9l7 82.940 4,089.044 664.738 9,240.068 3,392.301 - 268343 2,331.975 53.339 158615 323.025 75.769 4,301.245 690322 8,466.295 2,683.156 267096 2,400.599 72.462 215331 346.689 78.028 3,171.013 759324 7,246.416 2_974.727 293.141 2.592 354 84.828 228423 408.014 84.168 3,970.170 819803 8,446.054 3,731.709 355515 3,2l7.666 108886 283555 468.492 87.171 4,200.602 740498 8,392.439 3,446.858 456397 4,192.557 110545 298.430 535.906 92.239 6,292.954 1,074.948 12,465.086 3,937.705 532057 5,092.548 147375 366640 757504 110962 6,921.247 1,072.853 14,370.545 4,980.194 627261 5,963.809 174293 441264 1,151.284 175878 7,752.398 1,160.878 15,917.603 6,84;2.916

gyártó- és zárógépek) számára, pedig ezek az adatok érdekesen világítanak meg az ipar berendezésének modernizálását.

'Technikai szempontból különösen az ipar gerincét képező paradicsompürégyár—

tás érdemel figyelmet. 10 év előtt ez az iparág még kezdetleges eszközökkel dol—

gozott. Legjobb esetben egyszerű vacuum—

befőzőüstökön készített többé-kevésbbé besűritett pürét, azonban inkább csak kissé besűrített és üvegben forgalomba ho—

zott paradicsomle't. Ma ez az iparág telje—

sen modern berendezéssel dolgozik és gyártmánya elsőrendű minőségével a leg—

elsők egyike a világpiacon. A magyarter- mésű paradicsom különösen íze, zamata, magas cukortartalma és gyönyörű tűzpiros színe révén jelent különleges minőséget.

A gyártás rendszere is különlegesen ma—

gyar. A friss, tökéletesen beérett paradi—

csom a lehető legrövidebb idő —— néhány óra —— alatt jut el a termelőtől a konzerv—

gyárba. Itt szigorú válogatás után csak a teljesen beérett és hibátlan paradicsom ke- rül feldolgozásra. Különleges zúzógépeken felaprítják, majd hideg állapotban paszí—

rozzák. Ezáltal vitamintartalmát és színét nagymértékben kímélik (mert a meleg paszírozás révén a C vitamintartalom és a festékanyagok oxidálódnak). Ugyanezen oknál fogva a bepárlás nagyfelületű (for—

ralóesöves és nagy légi ritkítással dolgozó) hatalmas besűrítőkön történik. Ezek vagy multiple effektben, vagy termokompresz- szióval dolgozó bepárlók, ahol a; besűrítés kb. 14—16% szárazanyag tartalomig rend- kívül gyorsan végbemegy. Az innen ki- jövő, már sűrű és nehezen mozgó pürét 28—30, esetleg még magasabb % száraz-

ő. szám. ———730— 1989 anyag tartalomig gőzköpennyel és keverő-

vel ellátott tojásdad alakú ü. n. végbesűrí- tőkíön. főzik be. A besűrítés mindenütt

nagy ('légritkítás mellett és alacsony, 40

——60 C -— hőfoknál történik. Különleges e'r- dekessé-ggel bírnak még a Mamim-rendszerű 'sterilizáló töltőberendezések. Ezeknek lé- nyege egy kettős falú hengeres test, mely- ben a kettős fal között gőz cirkulál s ez- által a hengerben végtelen ;esigával továb-

bított püré 85 (lo-ra melegítve sterilen jut

a csatlakozó töltőberendez'ésbe s onnan azonnal a dobozzáró gépbe. A gyártás, higiéniai és 'minőségellenőrzési szempont—

ból állandó állami felügyelet alatt törté- nik, úgyhogy az áru elsőrendű minőségéért, valamint a feltüntetett szárazanyag—tartal- máért a címkén az állam áll jót.

Az egészségügyi és szociális szempontok figyelembevétele vezette az ipart a mun- kásjóléti és higiéniai berendezések tökéle- tesítésére. A főleg nyári forró időjárás alatt történő gyártás mellett az ipar mintaszerű mosdó—_ fürdőző-, étkezőhelyiségei minden tekintetben kielégítik a kornak megfelelő követelményeket. Egészségügyi szempont- ból a munkásság nemcsak hatósági, mun—

káspénztári, de állandó üzemorvosi ellen—

őrzés alatt áll.

A konzervipar termelésének értéke vég—

összegben 1928—37 között 111 millió pen- gőről 15'9 millió pengőre, 43'2%—ka1 emel- kedett. Ha azonban az 1937. évi értéket a válságos esztendők mélypontján elért 7-2 millió P—ős értékkel hasonlítjuk össze,

akkor az emelkedés több mint 1()O%-os.

Nem hagyható figyelmen kívül azonban az a nem egészen megnyugtató körülmény, hogy amíg 1928-ban az évvégi készlet ér- téke 2-9 millió P volt, addig 1937-ben már 68 millió P-re emelkedett. Tehát a terme- lésből 1928-ban 82 millió, 1937—ben viszont csak 9'1 milliót értékesített az ipar, ami lúltermelésre vall. A túltermelés, illetve az értékesítési nehézségek ismét a paradicsom—

konzervgyártálssal kapcsolatosak, amennyi- ben ebben az iparágban az 1936—37. évek nyomott árai jutnak kifejezésre. A terme- lés és értékesítés ez a kissé divergáló iránya azt mutatja, hogy a konzervipar a gyümölcs- és főzelék—feldolgozás szintjét áldozatokkal is igyekszik biztosítani, hogy a jobb jövő reményében állandős'íthassa magának a nyersanyag termelését.

Igen érdekes lenne feldolgozni a nyers- anyag—, gyümölcs— és főzelékbeszerzési árak alakulását is, de ezen a téren statisztikai

adat alig áll rendelkezésre. így mindössze

általánosságban a beszerzés módjait vázol- hatjuk.

A konzervipar gyümölcs- és főzelék- beszerzése háromféleképen szokásos, piaci

beszerzés, termelési szerződések útján és

saját termeléssel; Az első főleg a gyümölcs—

nél, az utóbbi kettő pedig inkább a főzelék—

[féléknél' szokásos. A saját üzemben a ter;- í melés kisebb mértékű. A piaci beszerzés a fő termelési központokon, Kecskeméten;

INagykőrösön, Szegeden, Gyöngyösön, Kis;

kunhala—son, Jánoshalmán stb. történik;.

Ennél a rendszernél természetesen a keres- let7kínálat törvényei, szabják meg az ára—

kat s így a konzervipar árkiegyenlítő ha—

tása talán leginkább itt érvényesül. Bő ter—

més esetén itt mutatkozik leginkább a konzervipar váasárlásainak' jótékony hatása, amennyiben megakadályozza az árak tel- jes letörését. Természetesen ez a rendszer rejti magában a legtöbb esetlegességét. A termesztési szerződések rendszere főleg a paradicsom beszerzésénél szokásos. Az iparüzem előre megállapodik a termelők- kel fix átvételi árban és biztositja fix meny- nyiségű áru átvételét, rendszerint területi alapon. Az árak előzetes megállapítása biz- tosítja kellő mennyiségű paradicsom ter—

mesztését s egyben a megfelelő árat a ter- melőknek. Az árak alakulását a Földmíve—

lésügyi Minisztérium ellenőrzi. A termelési szerződés hátránya, hogy rossz termés ese—

tén magasabb piaci árak alakulnak ki, mint a szerződéses, s így nehéz megakadá—

lyozni, hogy bizonyos mennyiséget a ke- reskedelem el ne vonjon a konzervipartól.

Minőségi szempontból az ipar ellenőrzi a termelőket, de bő termés esetén .a szabad vásárlásnál ez az ellenőrzés messzebbmenő.

A minőségi termelés előmozdítása érdeké- ben szokás vetőmagot is a gazdák rendel—

kezésére bocsátani. A saját termesztés tö- kéletes ellenőrzést jelent minőségi és meny—

nyiségi téren egyaránt. Ez a rendszer azon- ban általában elég költséges és így nagyobb mértékben nem tudott elterjedni.

A gyümölcs- és konzervipar legnagyobb mennyiségben termelt cikke a paradicsom- püré. Mint az a 4. sz. táblázat adataiból látható, tíz év alatt (161/b. tétel) 3.250 m.—

mázsáról 97.097 m.-—mázsára emelkedett a paradicsomkonzerv —— főleg püré —— terme- lés, vagyis megharmincszo—rozódott. Az emelkedés különösen az utolsó hat évben erőteljes.

Tová'blbi jelentős tétel a termelés sta-

M_I-M

6. szám — 731 _ 1989

4. A konzervtermelés mennyisége 1928-tól 1937-ig.

Megnevezés 1928 1929 ,1930 ( 1931 ( 1932 1933 ( 1934 ( 1935 ( 1936 ( 1997

métermázsá'ban

161a) Paradicsom sósvízben . . — —— —— —— — 754 566 275 1.159 923

161b) Paradicsomlé, sűrített pa-

radicsom és paradicsomsajt 3.245 7.208 4.638 3.783 8.541 11.796 40.642 47.991 65.240 97.097 162a) Más sózott, savanyított,

ecetbe rakott vagy egyébként hasznalt konybavetemények

stb. hordókban ... 15.398 17.136 17.920 17.828 28.487 22.048 21.268 22.732 22.314 18.106 162b) Mas sózott, savanyított,

ecetbe rakott vagy egyébként konzervált konyhavetemények

stb. más tartályokban . . . . 5.370 8.200 9.342 7.381 23.313 26.710 7.306 11.205 10.204 15.245 16311) Cukrozatlan, sűrítetlen és

besürített gyümölcslé hordók- '

ban vagy egyébként nem lég- mentesen csomagolva; édes-

gyökérnedv ... 679 719 60 286 60 791 900 587 1.435 875

163b) anrozatlan szilvaíz hor- dókban. vagy egyébként nem

légmentesen csomagolva. . . 68 71 57 173 110 21 — — — .—

1630) Kész gyümölcskonzerv, ide- értve a cukrozott gyümölcs-

velőt is; stb ... 47.515 50.891 35.475 38.734. 18.955 18.488 16.924 27.263 25.532 32.886 1630!) Must, sűrített ... 7.220 2.951 2.302 826 1.828 11.093 537 3.849 10.522 12.780.

163e) Gyümölcskonzervek, cuk-

rozott gyümölcs ... 689 1.150 683 448 405 627 798 1.605 827 1.010.

Összesen. . . 80.179

jam-ek (163/c. tétel). Sajnos, ennél a cikk-

nél visszafejlődés észlelhető 1928 óta. Még 1937-ben sem értük el a tíz év előtti 47.500 Jn.-mázsás termelést, illetve az 1929. évi 50.400 m.-mázsás maximumot. A mély- pont 1934—ben észlelhető 17.000 m.-mázsá—

val. Rendkívül sajnálatos e cikk termelésé- nek visszaesése, de az utóbbi évek emel- kedő irányzata reményt nyujt a további fejlődésre. Sajnos, ,nincs—enek részletes ada.- tok, de e csoport legfontosabb cikke két- ségtelenül a vegyesíz és szilvaíz.

'* Jelentékeny tétel továbbá a savanyított apcszta és uborka (162/a. tétel), ahol a mennyiségi ingadozások meglehetősen na- _ k; (15. 400—28. 400 m. —mázsa), a már is- an etetett okból. Előállításával főleg kisebb üzemek foglalkoznak, mert ez a cikk nagy szétosztó szervezetet kíván, amit az ipar dmtralizálás útján oldott meg.

A kisebb edénybe csomagolt savanyí- tett, sózott főzelék és a bádogdobozban steril állapotban forgalombahozott főzelék borsó, bab, spárga egy tételben (162/b.) szerepel, ezért ez utóbbi cikkek mennyi- sége külön-külön nem állapítható meg. A főzelékfeldolgozás adataiból azonban arra lehet következtetni, hogy az utolsó év ter-

meléséből a zöldbab konzerv 5—6 ezer, a zöldborsó 5—8 ezer és a spárga 800——1.000 m.-máz.sát tett. Ezek a mennyiségek nem nagyok, de a főzelékfelhalsználási adatok—

ból arra lehet következtetni, hogy ezen a téren az utóbbi években fejlődés indult meg.

Már említettük, hogy a gyümölcslé ter- melését illetően a felsorolt adatok között a gyümölcslé csak kis mennyiséggel szerepel, mert azt a kisipari, illetve likőripari terme-

lés foglalja magában. A 163/a. tétel tehát

kiegészítendő kb. 80 vagón gyümölcslé- termeléssel.

Az ipar egyik legelhanyagoltabb ágazata a gyümölcsbefőtt és cukrozott gyümölcs termelése, statisztikánk szerint e cikkek termelése mintegy 400—1.600 ni.—mázsa kö- zött váltakozott. Meg kell azonban je- gyezni, hogy ez az áru valószínűleg más tétel alatt is szerepel; mindazonáltal két- ségtelen, hogy a termelés elég csekély.

Ennek oka kétségkívül az, hogy a házi befőzés még igen elterjedt hazánkban.

Konzerviparunk immár legfontosabb piaca a külföld, még pedig a paradicsom- püré-export révén. E cikkben, mint az 5. sz.

táblázat adataiból látható, tíz év alatt a kivitel 1.800 m.-mázsáról 63.200 m.-má- zsára emelkedett, vagyis a forgalom ma

! 53

63 szám _ 732 _ 1939

: 100 *ezerg

ezera 100

!

Sűrített paradicsomlé Gyümöicskonzerv Konyhavetemény ;

80 80

60 60

40

40

20 W "

* %: ._.—_ "* 20

'1 I

444. .

.—'

,"

' : " :

—: : . ,.

0 %f: . :;1 . ;:3 . 131 I:: , . .31. 231 . :3: , ;3: O

1929 [ 1929 1 1930 I 1931 1932 ] 1933 [ 1934 ; 1935 ] 1939

! 1931

M.81.Sz.1939.

5' Konzervkiviteli'mk 1928'tól 1937-íg. harmincötszöröse az 1928. évinek. Érték—

.3 ;, W ; És; grg ben,ki§eblb arányú a fejlődés, mort. a ter-

É p,;aÉg g'g s 553) 5535 meles erteke 218 ezer P-ról 2'5 mllhó P-re

% agg 3354: 515 323 gxf, g.: Ösz— .. _ .. "M'

Év % zEánb-u—É; SE 3? zgmagmg novekedett, azaz csak a 115—szorosere.

§ ggg ggg §§ %% ÉÉÉÉÉÉ szesen Nyilvánvaló az egységának alapos csökke-

v— N N , n o ! r- _! — " I

* M m 0 O 9 0 nese; ez kedvezotlen Jelenseg es: erthetove 101 b I162 al162 bl 163 allesbheac/llwaczz teszi az utolsó évek készlmmnelkedését.

Menny15ég métermázsában Reme'lJUk: hOgy 3? arCSOk'kenés' 8— Jovo-ben

193 233 13252) 25421 3; 3.183 nem fog lsmétlödm, s ha talan nem 15 a 804 341 "529 289 17 Éjgzy régi arányban, de kisebb mértékben ennek

24 306 154 149 35 10.601 ' ' ' " ' ' ' ' ' '

7; 658 372 213 22 3970 az 1paragnak fejlodese 15 blztosúhato lesz.

74 1 8 3 0.159 ' ' , , n 1 [_ , ' ' ' '-

2 54! 768 57 28 39035 Mask: ;,száolotievo , menoymsggbefl k1v1 sg %% 2.632 % 1 (122 2399 telre kerulo olkkunk a gyumolcslie, mely 48 626 3317 41 '666 6933; fokozatos növekedés után 1937-ben meny- , É r : é k p e 11 g 6 b e n 'nyiségben a 3.300 mamázsuat, értékben pe-

218.160 35011.600126.66619.05011.48017.11" 404.421 f , 1 r P-t elérte. Ezen: kívül le -

425196 6.326 27.898102.090 23.580 10.824 14. 610.114 (115 a, 66 eze. : , .. .. g

%%.gxoagggggíg 43.233 8.9;3 5333 ággá 493333 utóbb 1.000—1.3OO m.-maz1sa gyumolcs-

. . : . 10.7 . . 78 .8 " __ r 1 ! " " " í

%% 225236 2954; 332135?) 2032 34_ g lygiwf) befottet es CUkI'OZOtá gyumolcsot íg). 11110

. . 41734 . .496 1 373 .390 ; ' 1 _- "z; 'zee —

19341.523.983 8039A38 29.003 3.249 1.50129.1 1,626.374 vezer P értekoon, 6 0 m ma sa , ,*

3333 ÉÉÉÉÉ'ÉSÉIZÉ'ÉÉÉ 331198 $$$? 35-34; 343323; konzervet pedlg mmtegy 47 ezer P ertek-

. . . 7. . . 1.5 ,7. , , ..

;541048 11960471252165556 2.510 26.540 95.1 2,s79.2o1 ben ertekesítettunk kulfoldon.

BYDMDLCS— ÉS FÖZELÉKKDNZERV KIVITEI. 1923—1931.

Logaritmikus lopták

'I— 1 0 0.0 0 0

8 0.000 6 0.000

40000

__... Sűrített paradicsomlé _- Cukrozatlan gyümölcslé

._._— Konyhavelemény 0—0 [iyümölcskonzerv

10

'19211 1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935 1939

!. 81. 81. 1939.

6. szám

A- belföldi fogyasztás a paradicsom- konzervet kivéve, meglehetősen csekély. Az 1937. évi adatok szerint paradicsompüré—

ben a termelés és export különbsége kb.

34.000 m.-mázsa. A ikrészletekről adataink nincsenek, így csak becslés—ekre szorítkoz- hatunk, ezek szerint mintegy 20 ezer m.—

mázsa készlet feltételezhető, a belső fo- gyasztás tehát csak kb. 10—14 ezer m.- mázsa. ,

Savanyított főzelékekből kivitel alig volt, azt tehát a belföld fogyasztja, éven—

ként átlagosan 20 ezer ni.-mázsás meny—

nyiségben. A dobozkonzerv-, borsó-, bab-, spárgakivitelünk jelentéktelen s így 10—

15 ezer ni.—mázsa ilyen cikk a belföldön fogy el. A vegyesíz, szilvaíz, finom ízek, jamek fogyasztása —— becslés szerint — évi 35.000 'm.—mázsa lehet. Befőttek fogyasz- tás—át még becslés útján is nehéz megálla- pítani, de nem valószínű, hogy néhány 100 m.-mázsás vagónrakománynál több lenne.

A 6. sz. táblázat adatai az elmondot- tak alapján Magyarország fontosabb kon- zerv cikkeiben feltételezhető belföldi fo- gyasztásnak és az évi fejadag alakulása felől nyujtanak tájékoztatást.

__ 733 .... 1939

6. Magyarország konzervfogyasztása az 1928— 37.

évek átlagában.

(Kereken 10 millió lakost véve alapul).

Évenkint _Évi Megnevezés összesen fejadag

a . kg

Paradicsompüré . . 10.000 010 Savanyitott káposzta és

uborka ... 20.000 020

Doboz-főzelékek

(borsó, bab, spárga) . . 15.000 015 Marmelád, finom íz és

jam ... 85.000 035

Az adatokból kitűnik, hogy az ország belső fogyasztása meglehetősen csekély.

Ennek oka elsősorban az hogy az ország lakossága nagyrészt őstermelő, akik kon—

zervet alig fogyasztanak. A konzervipar fő—

fogyasztója a fővároses a nagy obb vidéki vá—

rosok. Kétségtelen azonban, hogy a belföldi fogyasztás emelkedő irányzatú s így a jövő a konzervipar terén még jelentékeny lehető—

ségeket rejt magában; ennek az iparágnak fejlődése a magyar gyümölcs- és főzelék- t—ermesztésnek további térhódítását fogja

elősegíteni. Towner Károly dr.

Tejtermelés és tejfeldolgozó ipar.

A magyar, mint állattenyésztő és pásztor- kodó nép már kezdettől foglalkozott tejter—

meléssel és így ismerte a tejtermékek ké- szítésének különféle módjait is. Reánk ma- radt feljegyzések mutatják, hoDy nemcsak saját szükségleteinket fedeztük, hanem külföldön is becsült volt a magyar vaj és sajt.

T ulajdonképeni tejgazdaságról azonban Csak az 1870—80—as évek. után beszélhe—

ttünk, amikor az erős tengerentúli és orosz- országi gabonaverseny mezőgazdaságunk átállítását tette szükségessé. A nagyobb ura—

dalmak, élükön gróf Festetich György keszthelyi gazdaságával, egymás után ren- ldezkednek be vaj— és sajtkészítésre. Tej- gazdaságunknak nagyobb lökést, mint ál- talában az egész Világon, a fölözőgé-p felta- lálása adott. Az ezt követő különféle techni—

kai találmányok és tejgazdasági újítások hazánkban való elterjedése szintén elősegí- tett-e tejiparunk fejlődését.

Míg kezdetben csak egyes uradalmak foglalkoztak a maguktermelte tej ipari ér-

tékesítésével, késöbb a szövetkezeti úton gyüjtött nagyobb mennyiségű tej is feldol- gozásra került. A sort 1882-ben a szombat—

helyi tejszövetkezet nyitja meg, melyet a következő évben követ a hortobágyi tejszö—

vetkezet utóbbi főképen a birkatej jobb hasznosít—ására.

E kisebb, inkább helyi jelentőségű szö- vetkezeti üzemek mellett létesül 1883—ban a ma is fennálló Budapesti Központi Tejcsar- nok Szövetkezet, melynek napi forgalma már akkor közel 30.000 liter volt. A buda- pesti példát hamarosan követték a videki városok (Arad, Pozsony, Kassa, stb.) is, melyek forgalma természetes—en mögötte ma—

radt a budapestinek.

Míg az említett városokban létesült üze—

mek főleg tejellátással foglalkoztak, egyes vidéki tejszövetkezetek majdnem kizárólag vajtermelésre rendezkedtek be. A készített vajat először az ,,Országos vaj— és sajtérte'ke- sítő szövetkezet" (1886), majd a ,,Hungária országos magyar vajkíviteli rt." útján érté- kesítették. A vidéki szövetkezeti vajüzemek-

53'