Népgyarapodás és néptömörülés Magyarország mai területén

5. szam. ——454—— 1931

Népgyarapodás és néptömörülés Magyarország mai területén.

Llaeeroissemerit et l'agglomératiori de la population sur le territoire aetuel de la Hongrie.

Résume'. Le rapide développement des grandes agglome'rations est un phe'nomene universel gulon observe en Hongrie aussi a clzague recensement de la population de- puis 1869, année du premier de'nombrement hongrois, Sous ce rapport, il y a de grandes differences en Hongrie entre le te r r i—

toire d,avant—guerre et le ter- r i t o 1" r e a e t n e [, car, en classant les villes suivant leur c a r a e t e r e a (1 m i—

n is tr at if, on constate gulen 1910, dans

la Hongrie aneienne, 19'0% de la po- pulation vívaient dans des villes auto—

nomes et des villes de eomitat (a con- seil organise), alors gue cette proportion était de 32270 pour le territoire actuel. Les chiffres relatifs a lla 9 g l o m é r a t i 0 n d e la p 0 p a la t i 0 n montrent une diffe- rence pareille: en 1910, sur le territoire dlavant-guerre 23770 de la population lia—

bítaient des villes et communes de plus de 10.000 habitants contre 38'1% pour le ter- ritoire aetuel, et ce dernier pourcentage srest élevé a 42'5% en 1930. Mais ni les chiffres

relatifs aux villes classées suivant leur ca—

raetere administratif, ni ceux concernant les catégories de eommunes importantes, nloffrent un tableau tout a fait exact de llaccroissement des localite's, et cela surtout á cause du earactere rural des populeuses villes de comitat de FAZ/föld (la Grande Plaine), lesguelles comprennent un grand nombre de hameaux.

Djapres les données relatives á la

Hongrie actuelle et elassées

suivant le caractére adminis—

tratif des villes, celles-ci ont pro—

gressé assez rapidement. De 1869 a 1930, la population des villes autonomes s'es/

aeerue de 17296, celle des villes de eomitat, de 108'7%, tandis gue celle des eampagnes (arrondissements) nlau—

gmenta (1118 de 51895; Done, pendant les 61 annees envisagées, dans les deux caté—

gories de villes en auestion, le nombre des habitants s'est aceru eonsidérablement (de 1,192.788 o 2879395), tandis (pie dans les

eampagnes il slest e'levé de 3,820.8/:-6 a 5,80/r.3/45 présentant une augmentation bien moindre. Cependant, le développement de Budapest sletant ralenti, la population des nilles autonomes nya augmenté entre 1920 et 1930 ([no de 8'7%, eelle des villes

de comitat, de 10'0% et celle des campagnes, de 8'4%; de sorte gue la grande différence entre les proportions dtaccroissement de 1869—1930 de ces trois catégories est deve—

nue toute insignifiante. Pendant les dix derniéres anne'es, seule la région buda—

pestoise (la capitale et ses deux périphéries) a progressé extraordinairement; la popu—

lation y a augmenté de 17'5%, tandis gue cette proportion a été seulement de 9696 pour les villes autonomes de province, de

4'8% pour les villes de comitat et de 6'8%

pour les campagnes ( ee dernier pourcentage est relativement assez satisfaisant). Ainsi, tandis gue la capitale et ses environs stac—v croissaient considérablement, les autres vil—

les —- et surtout les villes agrieoles de PA!- föld —— progressaient bien moins vite guiau—

paravant et par endroits, la population e'tait stagnante.

Les chiffres relatifs á la p 0 p u 1 a t i 0 tr agglomére'e montrent la pro- gression des localite's popu- le 11 s e s. Tandis gulen 1869, il nlexistait sur le territoire aetuel de la Hongrie gue 120 villes et communes de plus de 5.000 liabitants eí' one leur population totale

nle'taii' (]ue de 1,727./102 ámes, soit 34'40/0 de la population de la Hongrie (liaujourdlliiri,

ie nombre des loealite's appartenant á cette eate'gorie sle'levait a 272 en 1930 et leur population totale, a lr-,761.8/r/i ámes (54'8%

de la population du territoire aetuel).

De 1869 a 1930, dans les villes et

eommunes ayant en 1930 de

plus de 5.000 habitants, le nombre des habitants a augmenté de 119'6% et dans les communes de moins de 5.000 habi- tants, de 378 % seulement. A partir de 1920, ees deux catégories ont présente une diffe—

renee moindre, llaeeroissement effectif ayant éte' de 10'470 pour la premiere catégorie et de 6'7%s pour la seeonde. Depuis 1869, le développement a été le plus grand dans la catégorie de plus de 1 million d"habitants, laauelle ne eomprend (pie Budapest (271-1%); dans celle de moins de 1.000.000

et de plus de 100000 habitants, eomprenant deux grandes villes de llAlföld, it a été de 115'770; dans eelle de 50.000 a 100000 ámes. eomprenant guelaues importantes agglomerations des environs de la eapitale et les grands eentres industriels et eom—

5. szám. ——455— 1931 merciaux provinciaux, s"accr0issant plus

gue les villes agricoles, de 194'3 751. De 1920 a 1930, ciest dans cette derniere catégorie (pie ia progression (( atteint son maximum (17676), á cause surtout de la rapide évo- lution des iocalite's environnant Budapest.

[[ est caractéristigue pour les fa c i 6 u r s é c on 0 m i (1 u e s du développement gue dans les villes autonomes, villes (( conseil organisé et communes de plus de 10.000 habitants comptant moins de 20% habi—

tants vivant de production du sol —— do n c

dans les inzportantes agglo-

me'rations vraiment urbaines,

ayant un caractere industriel

e t (? o m 111 e r c i a l,—— la population a aug—

menté de 278'3% entre 1869 et 1930 et de

munes de plus de 10.000 habitants (com—

prenant 20 d 50% d'agriculteurs), elle she-—

crut de 87'2%, respectivement de 9976 et dans les agglomérations ayant une ,lnajorite absolue (ragticulteurs, encore moins: de 53'2%, respectivement de 4'476. Ctest dans les 16 vilies de comitat agricoles appartenant d cette derniere catégorie gue la population 'augmenta le moins (2%) pendant les dia' a'erniéres années.

En examinant tes

l'accroissement effectif de la p 0 p u 1 a t i 0 n, il convient de mention—

ner gue de 1920 (2 1930, la proportion de l'accroissement naturel e'tait dans la Hon—

grie actuelle de 9'6% (en 19()0——1910, sur le méme territoire, cette proportion était de 12'2%); la perte résullant des migrations a été de 0996 de 1920 d1930(1'1% en 1900—- 1910). De 1920 ("1 1930, pour les villes de plus de 10.000 habitants, la [) r () p 0 r t i 0 11 de Paccroissement naturel ayant e'té de 5470 (contre 10'/l—% de 1900 a 1910), elles ont gagné 4'5% par Pim—

m i 9 r a t i 0 n (contre 6'7% entre 1900 et

1910). Pour les localités de 5.000 a 10.000 habitants, les chiffres correspondants sont favorabies: la proportion de ltaccroissement nature! ayant én? de 12'2%, et la différence

de migrations, de ———0'1% seulement, alors

vue les communes de moins de 5.000 ha—

bitants accusent, contre un accroissement

naturel de 12'8%, une perte de 6'1% due

(i ltémigration. Ciest dans les aggloméra- tions industrielles *urbaines (comprenant aussi la capitale) gue ltaccroissement naturel (( été le plus faible; par contre, ce sont elles gut ont gagné le plus par ttim—

éléments de

migration. Il faut ajouter (pie la déduction des naissances et déces (Pindividus niuppar- tenant pas á la population locale nyame'liore pas notablement la proportion de liaccrois- sement nature].

Par suite de Ilexode de provinciaux vers les vilies, (le 1869 ("1 1930 la proportion de la population des campagnes du territoire actuel est descendue de 7629? a 66'8% et celle des villes autonomes et () conseil or—

ganisé s,e'levait de 23'8 () 33'2%; et les

chi/tres concernant [,agglome'ration mon—

trent une progression pareille, car dans les villes et communes de plus de 10.000 habi—

tants, ladite proportion s'est éleve'e entre 1869 et 1930 de 32'0% a 42'50/0 et elle est

tombe'e de 68'0% d 57'5% dans les loculités

de moins de 10.000 habitants.

*

Mayr György, a német statisztika tudo—

mány egyik legkiválóbb képviselője a kul—

túr-államok városi népelemének multszázad- végi és a századforduló utáni hatalmas meg—

erősödésében. valamint a vidéki népréteg viszonylagos gyengülésében a legújabb kor egy általános társadalmi fejlődési törvé- nyének rendkivüli hatóerejű érvényesülését láttaf) Valóban az elmult félszáz év folya-

mán a népesség területi elhelyezkedésében a legfeltűnőbb változást a városok és a ne'- pesebb tömörülések csoprtjánál észlelte a hivatalos statisztika. A városké'pződésnek, a nagyobb agglomerációk rohamos fejlődé- sének e világtünete a modern gazdasági evo—

lúciónak, az iparosodásnak, az anyagi és szellemi kultúra emelkedésének talán leg- jellegzetesebb következménye, amellyel szemben a másik oldalon az ősfoglalkozású népességlakta vidék gazdasági erejének és népességi állagának meglassuló előrehala—

dása, sőt néhol teljes stagnálása áll. A világ—

háború kitörése óta ugyan egyes államok- ban a népesség felhalmozódásának üteme feltűnően meglassuk, a városok népesedé—

sének kérdése és az egész városprobléma azonban —— sőt talán éppen ezért —— a nem—

zeti és világproblémák sorában napjaink- ban is a legelsők között foglal helyet.

A magyar statisztikai irodalom nem egy ízben részleteiben is rávilágított az urbani- záció kérdésének úgy az államélet és a köz- gazdaság, mint speciálisan a népesedés

U V. 6. Mayr: Statistik und Gesellschaftslehre.

II. Band. Bevölkerungstatistik. Tübingen, 1926.

76 l

31

) _ ll

5. szám. — 456 —— 1931

szempontjából egyaránt nagy jelentőségére, az új népszámlálás előzetes eredményei alapján tehát a főbb lélekszámadatok vázlatszerű felsorakoztatására szorítkoz- hatunk. Minthogy azonban a trianoni Magyarország életkörülményei gyöke- resen elütnek az egész Magyarbiroda- lométól, szükséges, hogy az 1920 óta leper—

gett tíz év adatait az előző decenniumoknak az ország mai területére vonatkozó szám—

eredményeivel állítsuk párhuzamba, mint—

egy a megfelelő történeti háttérbe vetítve ezáltal a csonka országterület két népességi leltározása között eltelt évtized statisztikai tanulságait.

A népesség gyarapodásának a fontosabb tömörülési csoportok szerinti vizsgálata csak a külső megjelenési formájára, vég—

eredményére mutat rá annak a mélyreható fejlődési folyamatnak, mely a lakosság fog lalkozási, társadalmi stb. összetételében és egyben a közgazdaság szerkezetében évtize- dek óta világszerte végbemegy. Ennélfogva a városi és a néptömörülési adatok sorba—

szedése a népesedés menetének mintegy ke- resztmetszetét tárja fel és csupán közvetve enged egy-egy mélyebb bepillantást a népes-

ség felhalmozódását, szakadatlan áramlását

mozgató erők változatos játékába. Mind—

addig azonban, amíg az 1930. évi népszám- lálás végleges adatai alapján monografikus kutatásokra, avagy a népesedés elemeinek részletesebb analizálására mód nyílnék. a demográfiai mozgalmak fontosabb jelen- ségei ezekből az összefoglaló adatokból is nagy kontúrokban, de jól felismerhetően bontakoznak ki. A város és vidék alapve- tően eltérő népesedésének ismertetése alkal—

mával persze nem tévesztendő szem elől, hogy közigazgatási városaink egy része a népesség foglalkozási összetétele, lassú fej—

lődése, agrárjellege és nagy külterülete miatt nem üti meg Nyugat-Európa városai—

nak statisztikai mértékét, míg népesebb községeink némelyike nemzetközi szein—

pontból nézve is városias karakterrel bír, mindenesetre városiasabbal, mint a magyar síkság nem egy megyei városa. Jól látta már ezt Keleti Károly. majd a városkérdés fejlett magyar irodalmának művelői közül főleg Kenéz Béla és legújabban Schneller Károlyi), aki Keleti szellemes és új—

1) V. 6. Keleti Károly: Hazánk és népe. 410. és [köv. l.: Kenéz Béla: A városok fejlődése és jelentö—

sége. 7. és köv, l.; Schneller Károly: Magyarország városi és vidéki népessége. 9. és köv. l. (Ismerte- tését ]. M. Stat. Szemle V. évf., 1927. 243, l.)

szerű eljárásához hasonló, de még átgon- doltabb módszerrel próbálta meg Magyar—

ország valóban városias népességszámá—

nak pontos megállapítását. Azokra a nagy nehézségekre való tekintettel azonban, ame- lyek az ország városias tömörüléseinek, fog- lalkozás tekintetében tényleg városias lakos—

ságának tiszta kimutatását, főleg a multba visszamenöleg, megakadályozzák, a magyar statisztikai kutatás tudvalevőleg a városok meghatározásánál általában a közigazgatási jelleget kénytelen alapul venniscsak ezen az alapon és még a néptömörúle'si adatok segítségével kísérelheti meg az urbanizálódás állásának és előrehaladásának minél ponto- sabb felrajzolását. A városias települések mindkét esoportosításának párhuzamos megfigyelésére szükség is van, mert pl. az alföldi megyei városok és óriásközségek jel—

lege között sok esetben csak árnyalati kü—

lönbségek állanak fenn, az a különleges ta—

nyarendszer pedig, mely a Nagy Magyar Al—

föld településeinek sajátja, tiszta kép kiala—

kitását, a foglalkozási és egyéb tekintetben is valóban városi (agglomerált) lakosság létszámának pontos megállapítását meg—

nehezíti. Amúgy is a külterületen élő népes- ségnek a tulajdonképeni városi lakosságtól való különválasztása tudományos szem—

pontból indokolt, de gyakorlati tekintetben nem egy esetben vitatható.

Az alább következő táblázatoknak a multba visszapillantó adatsorai csupán a mai országhatárok között maradt terület—

darab népesedési tüneteire derítenek fényt.

A trianoni békekötésig természetesen a meg- maradt törvényhatóságok területén észlelt tömörülési folyam—at csupán részletjelense'ge volt az egész Magyarbirodalom népesedésé- nek, úgyhogy a mai és a régi országterüle—

ten az agglomeráció tekintetében is teljesen elütő viszonyokat is ismernünk kell. A városi és (l vidéki népesség 1910. évi adatait az 1. sz. táblázat foglalja össze.

Elsősorban Budapest nagy népességi súlya, de az a körülmény is, hogy az Alföl—

dön természetszerűleg általában nagyobb volt a közigazgatási értelemben vett városi tömörülések lélekszáma, mint az elszakított országrészek hegyes—dombos földjén, ma- gyarázza meg a városi népesség nagyobb arányát a megcsonkított Magyarországon.

Hasonlóképen szembeszökő az elszakított és a megmaradt területrész tömörülési vi—

szonyainak különbözősége a 2. sz. tábla sze-

5. szám.

1. A városi és vidéki népesség a Magyarbiroda- lomban és Magyarország mai területén 1910-ben.

Populotions urbaines et rurales en 1910darts la Hongrie aneiertrte et sur le territoire aetuel de la Hongrie.

Mai Magyar-

1) A következö táblázatok adatai az utólagos területkiígazitások és néhány közigazgatási változás figyelembevétele miatt valamivel magasabbak az itt kimutatottnál. — En raison des reetífíeotions de frontiéres effectue'es (lepuís et de guelgues modi/'i—

catíons administratives, les chi/fires des tableaux suivanls sont legerement supérieurs aux chií/res pul)Iíés ici.

———457— 1931

rint, mely az 1910. évi adatok szembeállí- tásán kívül az 1920. és az 1930. évi nép- számlálás tömörülési adatait szintén tartal—

mazza, tehát a népesség felhalmozódására , . , Magyarbirodalom orszáv a legfrisebb adatok alapján is rávilágít.

V—iiaws, Videk WWW ammm HMM-"""?!" A Trianon utáni terület alföldi része 2 68* campagnes lélekszám % lélekszámtl % a nagy külterületű, nagy lélekszámú köz-

populatton popul.1) , , . , ' , r

( " " * segek hazaja, termeszetes tehát, hogy alta-

Tivárosok— ml.—, lábán is a népesebb községek maradtak

les autonomes'. . 2336672 11'2 1,455.011 19'1 magyar fennhatóság alatt, míg a hegyvidék Rt- (Megyel). vam; _ kisebb lakosszámú településeinek túlnyomó

sok ——— Villes a t"bb hb Cd l , 'lf' . t tt (H "l

conseil organise o sa be 1 egen ura om .a á,]u o. . orva -

(oiltes de eomitat) 1,627.034 78 998775 13—1 Szlavonorszagokban a kozsegek Jellege any—

Városok együtt __ ; nyira eltérő, hogy ebben a táblázatban csu- Ensemble des m'z. í pan a tulajdonképeni Magyarország adatait Vl'edk . . C . . . 3,963.70($ 19' 2,453.786 32'2 l'oglalhattuk össze.) Egész—Magyarország és

1 e —— 'ampa— ; ), ( [_ -- , , [, ,,

gnes ... 16,922.781 81' 5,153.185 ore 1 mffglfmfitut9lívenyhat054g9k .membefl

.. , k , _ . eltero tomorulem szerkezetere Jellemzo.

Osszesen — I'otat §20,886.487100-o§7,()06.971 1001) hogy :) Trianon-előtti egész anyaország

12.542 községe közül 63'5%—nak a lélek—

száma, még az ezret sem érte el, Viszont a

mai területen ugyanebbe a kategóriába az 1910. évi adatok szerint a községek 53'9%-a jutott. Ez az arányszám 1910-ről 1920-ra néhány tizeddel még enyhült is, 1920—1'61 1930-ra pedig a túlkicsiny községek 2. A népesség tömörülése Magyarország (anyaország) régi és mai területén a községek nagyság-

kategóríáí szerint.

Agglomération de la population par eate'gorie de eommunes sur le territoire d'avant-guerre et aetuel de la Hongrie (territoire d'ovarzt-guerre sans la Croatie—Slavonie).

R' 'M ' ,' !

fíígrígííízxí) Mai Magyarország — Hongrie actuelle

Kategória — Catégortes ! —

1910 1920 § 1930

S , A, Z _"41' 2 _,A/ 3

"752211? 0/0 jár?;1329) %! "(311711égei) 0" " ' ez;; 21123) 0/0

A) A községek és városok száma. —— Nombre des communes et des oitles.

—500 lélek ... 8.984 31'7 856 24"? 838 242? 754 220

500—1000 habitants 3.982 318 1'0131 291; 1.016 298 953 279

1000—2000 ,, 2.768 221 860i 248 828 2339 857 251

2000—5000 ,, 1.391 11'1 522l 15'1 561 16'1 588l 17'0

5000—10000 ,, 271 .2'1 180J 38 180 3'8 161l 4'7

10000 —— ,, 146 1'2 85 24 95 27 111! 33

Összesen — Total. 12.542110ool 3.4661100-0H 3.4esi1oo-o11 3.4191100-0

B) A községek és városok lélekszáma. ——- Populotion des communes et des rittes.

"500 lélek . i 1,266.106 70 286.710' 3'57' 278010 3-5 257484 30

500—1000 habitartts 2,856.170 156 731.760 9'6í 726413! 9'1 694804 8'0

1000—2000 ,, ... 3,82l.520 21'0 1,211.968 161); 1,170.751 14"? 1,203.855 13'9 2000—5000 ,, . . . . i 4,140.07O 22'6 1,583.806 2083 1,696.598 21'5 1,765.753 20'3 5000—10000 ,, . . . . ! 1,839.778 10] 892669 117; 896.666 11" 1,072.039 128 10000— ,, . . ; 4,340.889 23'7g 2,900.058 38'1i 3,210.805 40'2' 3,689.805 425

Összesen — Total. .Hlszemea' 1oo-o( 7,606.971]100'0;l 7,9so.143;1oo—ol 8,683.740!100'0

! !

1) Csak anyaország. —— Sans ta Croatia-Slaoonie.

3) A következő táblázatok adatai az utólagos területkiigazítások stb. figyelembevételével valamivel magasabbak az itt kimutatottnál. —— En raison des rectificotions de frontiéres ayant eu lieu depuis, etc., les chi/Tres des tableaum suioants sont le'gérement supérieurs aux chij7'res publie's ici.

3) Előzetes eredmények. —-— Chifres préliminaire's.

31*

5. szám. —— 458 — 1981

tervszerű más községhez csatolása következ—

tében 50% alá szállt le.

A községek számában mutatkozó eltoló- dásoknak sok esetben csak ilyen formális közigazgatási oka (községek egybeolvasz—

tása. új községképződések. stb.) van; a nép—

tömörülés valódi méretét tulajdonképen nem is az egyes kategóriákban helyet fog—

laló községek száma. hanem népességi sú—

lya adja meg. Ebben a tekintetben pedig az eltérés a mai és a régi terület között még fokozottabb; az anyaország népességének 1910—ben 22696 -a lakott az ezer lakosnál kisebb községekben. holott ugyanakkor a mai terület lélekszámáből csak 13'4 %., 1030- ban meg éppenséggel csupán 11'0% esett erre a néptömöriilési csoportra; az ötezernél kisebb összes településekben pedig a meg—

maradt népességnek 1010—ben alig fele. sőt 1930-ban már csak 45'2%—a élt, szemben az anyaországgal. ahol ez az arányszám 06'2%-ra rúgott. Szembeszökő az eltérés a régi és a mai Magyarország között a tíz—

ezernél népesebl'i városok és községek kate—

góriájában. ahol. az anyaországra vonatkozó 23'7%—os arányszámmal szemben a mai országterületen 38'1-es, sőt 1920-ban 40'2—re, 1930-ban pedig 42'5—re emelkedő arány áll.

Az átlagos lélekszámadatok közül a leg—

népesebb csoportok átlagszámai és különö—

sen a végátlagok erősítik meg a fentebb elmondottakat:

Átlagos lélekszám

az egész anya-

Kategória (_irszágban a mai területen

1910 1910 1920 1930

—— 500 lélek . 318 335 333 342

500—1000 . 717 722 715 729

1000—2000 .. . 1.381 1.409 1.414 1.405 2000—5000 ,, * 2.976 3.034 3.024 3.029 5000—10000 _ . 6.789 6.866 6.896 6.659 10000— ., . 29.732 34.118 331797 33.242

Osszesen . 1.456 2.194 2.301 2.540

Csupán a mai országterület adatainak felsorolására térve át. előre kell bocsáta—

ni. hogy az elmult évtizedekről közlendő lélekszámeredmények az 1920. évi népszám- lálási mű első részének (M. Stat. Közlemé—

nyek. Új sorozat 69. sz.) 3. sz. tábláján ala- pulnak. Ez a táblázat a mai országteriilet minden egyes kőzségéről közli az 1869—6—w—

1920 között foganatosított valamennyi nép—

számlálás lélekszámadatát, és pedig a leg—

utolsó közigazgatási beosztás figyelembe- vételével. Vagyis nem az egyes községek la- kosságának mindenkori számát publikálja.

hanem hivatalos statisztikai és egyéb for—

rásművek (egyházi schematizmusok) segít-

A NÉPESSÉG TÖMÖRÚLÉSE

A_ wne'mffan de /a00 Mal/00 dans /ss ria/509173 de wmmunes de

*Lm %

_. 1 ** 2 000— 5 000— 10.000—

" 000 2 000 5 000 10 000

/a/(osz/ káksÉgAa/eyámá/zmn hőb/lan/s

1910

A ma/ Magya FUI'SZág Hany/e ach/e //E É

Hmm/ve

A még/' , dávanf—guemíi

Magara/say mm campus /5

(ályaüfszag) * Cwa/fe— Wayan/e

VS'SHRU

ségével az időközben bekövetkezett közigaz- gatási változásoknak megfelelően a multra vonatkozólag is lehetőleg helyesbítil azonos községteriiletre számítja ki a népesség szá- mát,, s így általában az összehasonlításra tökéletesen alkalmas eredményeket tartal- maz. 1869—től 1800—ig községenkint csupán a polgári népesség száma publikáltatott benne. míg 1900-tól HBO—ig az összes népes—

ség adatai állanak rendelkezésre. Minthogy főleg a városokban ennek a körülménynek figyelmen kívül hagyása a valóságosnál nagyobb tényleges szaporodási eredmények megállapítz'isára vezetne, az 1900. évről pót—

lólag a polgári népesség számát is megálla—

pítottuk. úgyhogy ősszeállítz'rsainkba leg- alább az 1890—4900. évtizedről helyes sza- porodási adatokat állíthattunk be; az 1869 óta elszállt hat évtizedet átfogó tényleges gyarapodási számok azonban a legtöbl') eset—

ben meghaladják valamivel a valóságos nép- gyarapodási abszolút és arányszámokat, minthogy a polgári és katonai népesség 1030. évi együttes számával a polgári lakos- ság 1869. évi számát kellett szembeállítani.

Ez természetesen csak helyőrségi városok—

ban okoz észrevehető differenciát,

A városiasodás előrehaladásának mer—

téke a társadalmi)gazdasági életjelenségek m(')dosulásának tükörképe. Normális kö—

rülmények között a *árosok előretörésé—

ből az egész nemzetgazdaság fejlődésére—

következtethetünkw míg a vidék népének legalább is kielégítő fejlődése rendszerint egészséges természetes szaporulaton alap—

szik és ezenkívül a mezőgazdaság meg- felelő fejlődési lehetőségeit feltételezi. A mai Magyarország 1869—ig visszanyúló—

5. szám.

városi és vidéki adatainak szembeállítása tehát a megcsonkított törvényhatóságok mindenkori gazdasági helyzetére is fényt vet. A 3. számú tábla ebből a szempont- ból is tanulságos. Itt adataink összeállításá- nál a mai területen élő népesség számát, amennyiben lehetett, az 1920. évi népszám—

——459—-—- 1931

lálás óta az országhoz visszacsatolt községek és községrészek lélekszámával együtt számí—

tottuk ki, úgy hogy az adatok az 1920. évi népszámlálási közleményekben nyilvános—

ságra hozott adatokat néhány ezer fővel meghaladják.

13. A tj. és megyei városok, valamint a járások (vidék) népességének gyarapodása Magyarország mai területén 1869—1930.

Accroissement de la population des villes autonomes, des oilles de comitat et des arrondissements (campagnes) sur le territoire actuel de la Hongrie, 1869—1930.

É V i d (')' S Z a k V 7; l l e s Járások (Vidék) Mai Magyar-

' Tj. Megyei Városokc ütt Arrondisse- ("SMS

Ama, pam de ___—WMJOTÉA, ?th ,, gum [jazz

A) A népesség száma —— Population, nombres.

; 1869 polg. népesség —— popul. cim'le [ 016122 570666 1,192.788 3,820.846 5,013.634

§ 1880 ,, , , ,, 784665 627712 1,362.377 3,969.422 5,331.799

; 1890 ,, ,, ,, , 912039 718366 1,630.405 4,381.196 6,011.601 ', 1900 ,, ,, ,, ,, 1,212.143 840702 2,052.845 4,753.044 6,805.889

§ 1900 össz. népesség —— popul. totnle 1244545 851910 2,096.455 4,760.109 6,856.564

* 1910 ,, ,, ,, ,, 1,4G3.206 997001 2,460.207 5,155.304 7,615.511

§ 1920 ,, ,, ,, ,, 1,541.418 1,094.578 2,635.996 5,353.073 7,989.069 19301) ,, ,, ,, , 1,675.722 1,203.673 2,879.395 5,804.345 8,683.740 , B) Tényleges szaporodás számszerint —- Accroissement effectif, nombres.

, 1869—1880 . . . . . 118.543 51.046 169589 148576 318165

; 1880—— 1890 . . 177374 90.654 268028 411774 679802

1 1890—1900 . ... 300104 122336 422440 371848 — 794288

5 1900—1910 . . 218661 145091 363752 395195 758947

§ 1910—1920. 78.212 97.577 175.789 197.769 373.558

f 1920—1930. . ... 134304 109095 243399 451272 694571

; 1869—19303). 1,059.600 627007 1,686.607 1,983.499 3,670.106 C) Tényleges szaporodás 0Árban — Accroissement elfedi)", "f'".

i 1869—1880 . . . 19'2 8'9 1432 39 6'3

; 1880—1890. . 2.472 144 197 104 128

* 1890—1900 . . . . 329 170 25'9 85 1332

I 1900—1910 . . , 17'6 170 1714 83 111

l 1910—1920. . 53 98 7-1 3-8 4-9

; 1920—1930 . . . . 8'7 10'0 92 84 8-7

1869—19302). . 1720 1087 1414 514) 733?

1) Előzetes eredmények. — Chi/fres préliminm'res.

2) 1869-ben polgári, 1980—ban összes népesség; a szaporodás abszolút száma tehát több az egyes évtizedek szaporodási számainak összegénél és az arányszám szintén felülmúlja valamivel a valóságos szaporodási arányszámokat. — Pour 1869, population civile: pour 1930, popul. totale ; donc, le nombre absolu de l'aocroissement dépasse le total des nombres d'accroissement des difé'rentes périodes décennales envisage'es, et le pourcentage est aussi légézement supe'rieur ami: nombres proportionnels de liaccroz'ssement efectz'f.

A fejlődési tendencia nyilvánvaló: a vá—

rosok összehasonlíthatatlanul gyorsabb né- pesedési folyamata az 1869—1930-as idő—

szak minden számadatából élesen szembe—

ötlik. A mai országterületen felhalmozódott népesség gyarapodása tudvalevőleg a XIX.

század utolsó évtizedében emelkedett a leg- magasabbra, míg mélypontját a világhábo- rús évtizedben éri el a kolerajárvány hatá—

sait magán viselő 1869 utáni tizenegyéves periódus gyarapodási adatánál is kisebb

arányszámmal (4'9%). Az egész hat évtized alatt a mai Magyarország népének fejlő- dési arányszáma 73'2% volt. Nemzetközi viszonylatban ugyan ez az arányszám'nem túlságosan nagy, különösen, hogyha tekin- tetbe vesszük, hogy Trianonig nem egy egész államról, hanem csak egy országrész—

ről: a Magyarbirodalom legrohamosabban benépesült centrális országdarabjáról van szó; a népgyarapodás abszolút számban azonban jelentékeny: nem sokkal kevesebb, mint Svájc 1910 körüli egész lélekszáma.

5. szám. —— 460 —— 1931

A MAI onszÁstsnüuzr NÉPESSÉSÉNEK FEJLÖ mise

Déva/twelve"! de /a mau/Mhz: sur /€ MIT/fall? ar/ug/ de /a Magna s múl/kí —mi///bns

A VÁROSDKBAN. A vméuen.

VII/es Jamey/le':

5

;. megy!/Város -w//es de DJW/3!

tj város - v/l/es aufanames

"§? 1869 1880 1890 1900 1970 1920 1930 1869 1650 169B 1900 VS'lU 1920 1330

1930-ban a megcsonkított Magyarország városainak mindkét csoportjában közel két és félszer annyi lakos élt, mint hat évtized—

del azelőtt és a városiasodásra jellemző,

hogy a városokba tömörült lakosréteg 61 éves növekedése abszolút mennyiségre sem marad messze az 1869—ben még több mint három és félszer akkora vidéki népesség le- lekszámemelkedésétől, s hogy a városok 141'4%—os tényleges gyarapodási arányával szemben a járások lakossága éppen csak a felével (51'9%—kal) nőtt meg. A _vz'irosfejlő- dés szempontjából természetesen a 11 tj. vá- ros alkotja az erőteljesebb csoportot;lélek—

számuk hat évtized alatt l72'()% —kal ei'nelke—

dett, szemben a 45 megyei város népességé- nek megduplázódásával (108'7%—os szapo—

rulatával). Az egyes évtizede]: szerint azon—

ban rendkívül változó a helyzet. A tj. váro—

sok ltlotl-ig szenzációs fejlődése végered—

ményben ugyan messze meghaladja a me- gyei városokét, de az utóbbiak egyenletesebb népnövekedése fokozatosan előtérbe lép, a századfordulót követő tíz évben már csak—

nem egyenlő magasságra emelkedik, 19!()———

1920—ban pedig meghaladja a tj. városokét és az elsőséget az 1920 óta lepergett decen—

nium folyamán sem adja vissza, habár az abszolút lélekszámnyereség ismét a közigaz—

gatásilag magasabb rangot elfoglaló *áro—

sainkban a nagyobb. Ismeretes, hogy né—

hány középnagyságú megyei város erőteljes gazdasági előretörésének és a vidék társa- dalomgazdasági vénája megerősödésének is nagy része van ebben, a legfőbb magyará- zat. mégis Budapest fejlődésének többször megtárgyalt ellankadása.

A 3. sz. tábla legfeltűnőbb jelenségeavi—

(lék adatsoránal; hullámzása: amai ország-—

terület járási népességének fejlődése a két emberöltőnyi egész időszak alatt tulajdon- képen esak két évtizedben: 1880—tól 1890—ig

és még —— a megváltozott körülményekhez

képest —- az 1930—cal lezárt decennium alatt elégített ki. A többi tízéves szakasz közül a hetvenes évek vidéki szaporodási arány—

száma (3'9%) az 1873-as kolerajárvány bé- lyegét viseli magán, 1890 óta pedig ez az arány állandóan a 10% alatt marad, első- sorban az egyre fokozódó kivándorlás és a.

városokba áramlás, de kisebb részben a ter- mészetes szaporodás meglassulása következ—

tében is; a mélypontot a háborús évtizedben látjuk, amikor a megmaradt járások lélek- számszaporulatának viszonyszáma jóval az 5% alá, a kolerasujtotta decennium színvo- nalára hanyatlik le. Ehhez a fejlődéshez vi- szonyítva frappánsnak és egyben biztató—

nak kell tekinteni a vidék népének teljesen (1 háború előtti húsz évvel egyenrangú előre—

haladását az utolsó évtized alatt. Érdekes, hogy a város és vidék adatainak viselkedése ebben a gazdasági válságokban bővelkedő, szokatlanul élénk belső emberáramlás által jellemzett periódusban szinte kiegyenlített viszonyokat sejtet, hiszen a járási lakosság szaporodási százaléka csak hajszálnyira áll az ország0s átlag alatt és ugyancsak kevés—

sel marad el a megyei városoknak az elsősé-r get biztosító 1076—es arányszámtól. Ha pe—

dig ([ növekvés abszolút számadatain te—

kintünk át, úgy a legkiemelkedőbb adatot éppen az utolsó évtizedben és éppen a ví—

déki népesség sorában találjuk megwnégy és félszázezres szaporulatot. ———— mely még a városi lakosság WML—1900. évi tekintélyes lélekszáninyereségénél is magasabb.

A vidék és város fejlődésének Összeha:

sonlítására természetesen a 3. sz. tábla nem teljesen alkalmas. Budapest és a főváros—- környék népességének különleges Összeté—

tele, speciális gazdasági jellege, nagyváro- sias problémái folytán annyira elüt az or szág minden egyéb részétől, hogy a tulaj—

donképeni magyar vidék város- és község csoportjainak statisztikailag helyes szembe állíthatása céljából adatainkból teljesen lex kell küszöbölni a fővárost és környékének közelebbi, valamint távolabbi néptömörüléx .s'eíí. Az így következetesen végrehajtott szá—

5. szám —— 461 — 1931

w N 'S )

mitás szerint a tényleges népnövekede's zaléka volt

H ' ' U)

' *Gs—a )), (V (— m máz-*

;? ?; ig'xx gíg'g—g ággá) ; :: ?;

N)) %S? Hű,—ao (*S'oow %%

4—1? És? : ? más ( Miss ( §§

';m ;%EE m3aaE ;3;x §):

)) e l k t') 1

1869—1880-ban . 83 78 80 3'8 4'6

1880—1890-ben 12'3 11'6 119 102 106

1890—1900—ban . 180 118 142 78 91

1900—1910—ben . 138 102 H'? 71 8'1

1910—1920 ban 5—1 6-3 5-8 30 36

1920—1930 ban 9'6 4'8 G'? 68 68

1869—1930— ban 1) 94'2 676 779 456 518 1) V. 6. a 3. sz. tábla 2. sz. jegyzetét.

2) Mindkét övezet.

leljessé csak akkor válik a kép, ha a tö- városnak és környékének (mindkét övezet)

szaporodási adatait is ideiktatjuk:

A tényleges szaporodás "arban

, 5 ):s is;—31") ); 5.3 0 cd; ;?

§; Tracy—o d.):xbn ág.-xx

1869—1880—ban 33'2 27'5 83 269

1880—1890-ben 86'4 553 162 339

1890—1900-ban 45'6 710 321 45"?

1900—1910—ben 202 639 442 28?

1910—1920 ban 5'5 26'0 22'2 11'2

1920—1980- ban 8'2 30'8 39'0 17'5

1869— 1930- ban 2). 2711 8136 3076 323 "4 1) A többi adatokhoz hasonlóan Budapest 1869—

1890. évi adatai is a polgári népességre vonatkoznak, az 1869—1880., 1880——1890., 1890—1900. és 1869——

1930. évi időszakok szaporodási 0/()-ai tehát némileg eltérnek a M. Stat. Szemle f. é. márciusi számában közölt: adatoktól. " ?) V. 6. a 3 sz. tábla 2. sz.

jegyzetét. — 3) Mindkét övezet.

Az az ()ss7())llltasunk amelyből Buda—

pestnek és környékének zavaró faktorát ki küszöböltük, két feltűnő jelenséget tükröz vissza. Az egyik a városesoportok adatsorai—

ban jelentkezik: érdekes megfigyelni, hogy 1869—töl 1t)()()—ig miképen szorul összébb :) tj. városok és megyei városaink népsza—

porodása között a 3. sz. táblában mutatkozó nagyobb különbség, söt abban az évtized- ben, amelyben a világháború lidércnyo—

mása a városiasodás ütemét is megl—zötötte, megmaradt vidéki tj. városaink népesedésé- nek legszebb húsz éve (189()——1910), Debre- cen, Miskolc, Győr és Pécs népességi s gazda—

sági térfoglalásának emlékezetes szakasza után a megyei Városok javára fordult meg a

kocka, melyek sorában különösen a közép—

népességű iparforgalmi, illetve közigazgatási gócpontok: Nyíregyháza, Szombathely, Szolnok, Nagykanizsa, Kaposvár és az ln-

ternálótáborban elhelyezettek számával át- menetileg felduzzasztott Zalaegerszeg tűnt ki a háborús körülményekhez képest emlí—

tésreméltó lélekszámemelkedéssel. Viszont ezt a részben csupán látszat—konjunktúrát

1920 után a vidék megyei városainak vál—

sága váltotta fel. A tj. városokban ugyanis az 1920—1930-as szaporodási arányszám a megváltozott életlehetfímígeket tekintetbe véve kielégítő, amiben persze speciális

okoknak is részük van, többek között an;

nak, hogy az egyetemi várossá előlépett Pécs jó fejlődésével azt a természetellenes lélekszámapadást is ()galizálni tudta, melyet 1910 és 1920 között a jugoszláv megszállás hatása alatt, valamint a megszállás folytán csak 1921 novemberében végrehajtott nép—

számlálás hiányossága következtében el- szenvedett. A vidéken s7étszórt megyei vá- rosok 576 —on aluli lélekszámnövekedése el- lenben a lefolyt tíz év legkedveu'ítlenebb népesedési jelenségét jelzi: azoknak az al—

földi városoknak teljes fejlődéskeptelensé- gét, amelyek a gazdasági előrehaladás és emelkedés szinte minden feltételét (ipari üzemeket, megfelelő vasúti összeköttetést, kulturális és közigazgatási intézményeket, tőkeerőt) nélkülözik s vagy birtokpolitikai okokból, vagy az általános mezőgazdasági krízis következtében az őstermelő népréteg szaporulatának elhelye7eseiol sem bírtak gondoskodni Atmeneti jelenségek, mint itt—

ott az 1920-ban megszámlált', vagónlakók

elvándorlása, az utolsó népszámlálás alkal—

mával még jóval nagyobb létszámú katonai, karhatalmi alakulatok feloszlatása, létszám—

csökkentése összevonása stb is hozzájárul- tak a meg,yei városok () csoportjának feltű- nően kedvezotlen 1')(')pesed(')séhez. A városi élet tökéletes pangásának ezzel a szinte, ki—

rívó jelenségével szemben megnyugtatóbb az összeállítás nuisilc kidomborodó jellem—

vonása: az a tény hog)y a tulajdonképeni Vidéki népesség, járásaink népe Budapest környékének kulonvalas/tasa után is arány - lag tűrheto mertekben nőtt meg, sajnos tudjuk, hogy csak az ország keleti felén. A ti'8—es szaporodási arányszám csak 3 tized—

del kisebb az 19()()-———-19l0. évek járási lé—

leks7ams/apornlatanal igaz, l)o())"y ebben az utolsó békeévtizedben az azidőtájt kulmi- nálo kivándorlás tizedelte meg a lakosság nak a néperő megújhodásn tekintetében legértékesebb rétegét. Ami az egész idősza—

kot illeti, látható, hogy természetesen () szé- kesfővárost körülölelő Icözségkoszorúlakos- ságának levonása () 3. sz táblázathoz ké- pest a vidéki (járási) népesség ()yarapodási

5. szám. ——4ö2——— 1931 arányszámait is lecsökkenti, a járásokban

megszámlált lakosság nagy tömegéhez mér- ten azonban ez a csökkenés jóval elenyé—

szőbb annál, amelyet a városi adatsorok egybevetése mutat. Magának Budapestnek és környékének egyedülállóan fényes népe- sedési tendenciája eléggé ismert már ahhoz, hogy újabb kommentálást ne igényeljen.

Kétségtelen, hogyha egyedül a lélekszám- alakulás volna a döntő faktor a fejlődési irányzatok megítélésénél, egyenesen tüne- ményesnek kellene mondani ezt az 1920 után elsősorban a fővároskörnyék legke—

vésbbé túlfejlődött községcsoportjában új erőre kapó lendületes népesedési folyamatot, mely Viszont az országos centrumon kívül elterülő törvényhatóságok demográfiai pá- lyájával egybemérve sokkal inkább nyo—

masztónak és aggályosnak, mint tünemé—

nyesnek tűnik fel.

*

Régi statisztikai gyakorlatnak felelünk meg, amidőn a néptömörülés közigazgatási osztályozás alapján való felvázolásához ((

városok és községek lélekszámkategóriák szerinti csoportosítását fűzzük hozzá. A néptömörülés kisebb egységeinek jelentősé—

gét és számbeli súlyát a 2. sz. tábla az or- szág mai területéről is Összefoglalta. Ez a tábla azonban a 10.000-nél népesebb helysé- gek adatait egy gyiijtőtételbe tömörítette;

minthogy pedig célunk elsősorban a népes- ségi koncentráció nagyobb gyiijtőpontjain.

azok népesedési menetében kiütköző ten—

denciák szemléltetése, a városbatömörülés világtüneményét jelző magyarországi határ—

kövek pontosabb kijelölésére népesebb vá- rosaink és községeink lélekszámkategóriák alapján való csoportosításának tanulságait sem nélkülözhetjük. Az urbanizáció tünetei—

ről a 2. sz. összeállításnál jóval megosztot—

tabb és tanulságosabb képet akkor kapunk, ha a 10.000—nél nagyobb lélekszámú agglo- merációk kategóriáját megfelelő részekre bontjuk szét. A szétválasztást az 1920. évi népszámlálás elsö kötetében közölt adatok alapján, természetesen az időközben beállott közigazgatási változások figyelembevétele- vel 1869—ről is végrehajtottuk, s az összeál—

lítást az 5.000—10.000 lakosú községek ide—

vágó adataival bővítettük ki. Ezen az ala—

pon tehát a két emberöltő leforgása alatt beköszöntött változások részletesebb feltün- tetésére van mód.

A 4. sz. összeállítás kétségbevonhatatla- nul igazolja a népesebb települési formák—

nak: a városoknak és a nagy— és óriásközsé- geknek határozott tendenciát eláruló tér—

foglalását. S.OOO-nél népesebb városban és községben 1869-ben a mai országhatárok között élő népességnek még csak 34495 -a

számláltatott meg, összesen 1,727.402 lélek.

61 év multával pedig már több mint a fele (54'8 %a), számszerint 4,7(Sl.844 lakos. Vi- szont azokban a községekben, amelyeknek lélekszáma nem érte el az 5.000-et, az első magyar népszámláláskor 328623? lakos 4. Az 5.000-nél népesebb városok és községek lélekszámkategóriák szerint Magyarország mai

területén 1869-ben és 1930-ban.

Villes et communes (lc plus de 5.000 habttants sur le territoire actuel de la Hongrie en 1869 et 1930, par catégories de papulation.

A községek és városok —— Villes et nonemu-nes száma—nombrr * népessége — population

Kategória — Cate'gories ,," 1869 1930*) W

1869 19301) szám ,P' szám ,

nombre en "la dc la 270— fnombre m [)/0 de la po—

pnlat. lotalr — pulat. tolale

MNO—7.000 lélek ... 43 103 253088 50 600714 69

7.000—10.000 habitants ... 29 58 244809 ; 4'9 471325 54

10.000—12.000 ,, ... 7 29 74.028 15 318297 3'6

12.000—15.000 ,, ... 12 24 158811 3'2 327274 38

15.000—20.000 ,, ... 7 13 121851 2'4 226057 26

20.000—30.000 ,, ... 17 19 395525 72? 483374 5'6

30.000—50.000 ,, ... 3 14 137.583 27 512074 5-9

50.000—100000 ,, ... 1 9 71.022 14 564389 65

100.000—1,000.000 ,, ... 1 2 270.685 * 54 252541 20

1,000.000— _ ... —— 1 — —— 1,004.699 116

Összesen —— Total. . . 1.0 272 1,727.402 344 4,761.844 54'8 1) Előzetes eredmények. —— C'ht/fres préliminaires.