tonna--...n-n-u-o-I-o-....clinton-Iul-.n-Ill.-..nnto-ncuu-cnnnnnnunc--n-n-n-n-n-nn-o-u-unt-..!!-
a TERÚLET És NÉPESSÉG o
I'll-III..lll!I..OOI.ICI....l-!I...l.l'..-"I-O...—Ill-IIIIIIIUÚCUICOIII...
Hat évtized népnövekedési viszonyainak nehány jellegzetessége hazánk mai területén.
(Juelgues earactéristioues de I'accroissement de la population pendant les 6 dernieres decades sur le territoire actuel de la Hongrie.
Re'sume'. liaisant suite a un article traítant, dans le numero de januier 1933 de cette revue, laeeroissement de la population dans la Hongrie actuelle par rapport () la Hongrie d'avant le traité de Trianon et () l'étranyer, la présente etude se borne aux: conditions dernoyraphirlues du terri- d'a p r e s-g n e r r e. Le ta- d i 1) is i o n eltiffres des toire hongrois
bleau 1 con/route. selon ia
administrative da
ailles autonomes, des villes (lépni-tenientales et des pays, les
arrorulissements (campagnes), montre les variations iiu nombre des liahitants pour les différentes e a—
établies suivaut l'impor-
ta n e e de la p o p a l a t i 0 11, el indiaue, d'apres
de la té _a o r i e sla répartition profession
population de 1020, ees variations pour les caté- divisant les par
gories les plus
agglomératíons en trois _oroupes (1. (,ig/ylomerations (faraeteristiaues, en
de (faractere urlmin, industrielles el eommerciales, ou l'elément agricole represente moins de 20% (le d'une
a
la population; N.
population ayricole de 20 a 50%: 3. ayglornerations agglonu'vations 111i.l'l€8,
plus de 5075) d'ayriculteurs).
elassement ayrieoles. comptant
Les catégories considérees pour ee
professionnel sont les villes autonomes, les villes départementales, les communes au-dessus de 10.000 Iiubitants, de 5.000 a 10.000 liabi- tants et de 2.000 a 5.000. Les commune-3 de moins de 2.000 habitants ne sont pas indiguees snivant les professions: ou les a eomprises parmi les agglomé- rations agrieoles, ee elassenient—li'i ne constituant (pr'une source d'erreur insigni/iante, En rangeant villes et les communes,
pris l'état de 1930, a ter-
ception du classement par profession, oil l'on a utilísé les chiffres de 1920, et les séries de données régressives, remontant jusgu'a1869, se rapportent a u J:
m e m e s (: o m m 11 n e s;
dans les on a
catégories les pour base
pour le groupenient des données, on a tenu compte, antant au'il étoit pos- sible, également á partir de 1869, des c h a n y e—
ments survenus par suite (l'annexions.
d e s ainsi
llaccroissement
Le nombre habitants,
effectif de la
p u [ a t i 0 n, sont indigués, par decades, pour la période entiere en auestion (1869—-1930) et aussi pour les deux moitiés de cette période (1869—1900 et 1900-——1930); ces données, eomplétées par les chi/fres, relatifs a 1920— ——1930. de l'a c e r oi s s e—
naturel et du des
(; r a t i 0 n s, sont calcule'es approximativement, pour :] u e p ir
ment bilan mi—
1900—1910, auant au territoire actuel. L e s m (? ui e s d o n n e e s sont compríses, b a s ::
(en tenant compte, pour le pass-é,
S ll !" ll 11 C
analog—ue
de moindres ehanyements territoriaux), dans le table a u ?, relatif a 11 Je t r o is 5; r a n—
des regions et aux sept zones com-
posant le pays, cette derniere division permettant dauantag/e la comparaison (Budapest et ses environs y sont indioués séparément), ainsi aue ([ a n s l e table a u 3, concernant les c o m i t a t s et le s villes autonomes (a la fin de ce tableau, sont índiaués, en lignes sépare'es, les comitats avec les uilles autonomes se trouuant sur leur territoire; le' eomitat de Pest y figure aussi sans les deux cein—
tures de Budapest). ()n trouvera encore, ci-dessous, un c a r t o ;] r a itt m e indirluant les villes autono- mes et départementales, et représentant, p ar a r—
r o nd i s s e m e n t, [Jaecroissement de la popula—
tion entre 1809 et 1930, et une c a r t e s p é (: i a l e, (lui montre les C o 111 m u n e s d o nt la
(a a m () in 3) p op u-
lation a diminue' ou
doublé depuís 1869.
(m voit, par ces documents, one sur le terri- toire hongroís actuel, Faugmentation de la population (73370) a été satisfaisante pendant les
() 1 d e r n i e r e s a n n é e s (il est a remarauer
cependant, (lue jusoifa la fin de la guerre mondiale, elle etait due en partie au fait (lue le bilan des
migrations était actif envers les
territoires détache's depuis). Llae—
croissement s*est in e' 9 al e m e nt réparti, dans le temps et l'espace, entre les catégories d'agglo—
meratíons et de territoires. En general, la popu—
lation a le plus augmenté (%283'7%) dans les ag—
glomérations industrielles et commercíales(urbaínes):
ces derniers lempsxet aecroissement—la eut pour cause priueipale ltévolution rapide de faubourgs buda- pestois et de divers etablissements miniers. Dans la eapítale et dans les villes agricoles, le déve- loppement s'est ralenti, surtout pendant les der—
nieres années (Faugmentation a été dans les vil- les agricoles de 471496); par contre, il s'est accé- léré en guelrlue sorte en province (eependant, dans les eommunes de moins de 2.000 habitants, la population pendant les 6 decades envisage'es n'uugmenta (]ue de 26'2 % ) et principalement
60 uns Dans ces en certaines
désertes, de
regions, il y a IJAIföld.
par suite d'irmnigrations hameaur. des
presoue regions—Id, dans les zones ;:
contrées tres peu habite'es, —-— de
43
9. szám,
pastes banlíeues communales, —— ont été repeuplées Ét mises en culture. Les tableauz et cartes tri—rlessolm thontrent nettement les
développement.
t'ametl'res maranants 1111
A Magyar Statisztikai Szemle hasábjain már több alkalommal volt szó népünk vi—
lágháború utáni fejlődéséről, valamint a
legutolsó két emberöltő alatt észlelt lélek—
Éiámmozgalmakról. lizek az első közlések Meltham részben csak előzetes adatokon ala—
pultak, részben csupán a népességi dina—
il'tlka egyes kiragadott jellegzetességeinek Éíámszerű megrögzítésére törekedtek. Ezért á mai Magyarország népességhullámzását a Pégi magyarbirodalmi és nemzetközi háttér—
;en vázoló cikki'mkll mintegy folytatása—
képpen a népfejlődés jellegzetes város— és községesoportok, kisebb-nagyobb területré—
Szek, sűrűbben vagy ritkábban benépesült tájak szerinti sajátosságainak átfogóbb, tel- jesebb felsorakortaiását a végleges szamok bázisán is meg kell kísérelni. Annál inkább.
mert az ilyen munkához az 1930. évi nép—
számlálás első közleményében rendkivül hő- séges és több szempontból újszerű anyag—
t'or'ás áll l'OlKltlllíBZÓSl'tt.
A XX. század első (1900. évi) népszámlálása óta szinte lil'üdlcll't, hogy a töhbkotetes népszámlálási
kiadványsorozat megnyitója: a demografiai ered-
ményeket községek szerint nyilvánossz'igra hozoelső közlemény az ország.; összes köz
számát az 1869. m elso magyar in'epszamla'ilz'isig
visszamenőleg lie/ix:a'inlálásro'l-népsnimlálásra kik
mutatja; Ez a minden egyes alkalommal a legfris—sebb közigazgatási beosztás szerint összeállított ter-
jedelmes tabella az egyes községek lakóinak nem a
mindenkori számát adja közre, hanem az idők/izt közigazgatási változásoknak (új ko ségek keletke—zése, ill. külterületi lakotthelyek ko' eggé alakulása.
községek egyesítése. községreszek átesatolása várossá alakulás, új járási beosztás stb.) megfele—
lően lehetőleg a multra vonatkozólag is kiigazítja
a hivatalos és egyéb statisztikai források (egyházi sematizmnsok stb.) alapján a lélekszámadatokat. Az ú. nt visszatekintő tábla e, szerint kevés kivétellel összehasonlitásra tökéletesei'i alkalmas eredményeket tartalmaz. Népesedéstörténeti jelentőségét pedig az adtja meg, hogy elsősorban egyre hosszabb .——— im"már hat évtizedet meghaladó —— időszakot log át,
másodsorban adatkincse. habár csupán a fejlődés—
folyamat végeredményét rögzíti meg, mindazokat a gyakran nagy horderejű eltolódásokat is vissza- tükrözi, amelyek a többé-kevésbbé elütő viszonyok
között élő. demográfiai és foglalkozási tekintetben
eltérő összetételű lakosság lakta vidékeken. vagy a különböző települési és néptömöriilési egységek—
ben hosszabb idő alatt bekövetkeznek s végső sor- ban bélyegiiket az ország egés: emberállagának .,Jeinek lélek-
1) V. o.: .t mai Magyarország népességének fejlődése az utolso hatvan év alatt M, Stal. Szemle 1933. évf. l—H. l.
._628—
1933
nép-esedésére is rányomják. Az 1930. évi nagy népes—-
ségi felvételről beszámoló mű első kötetének vissza-
tekintő táblázatall a trianoni abroncsok közé szo- rított mai Magyarország népének két emberöltőnyi, pontosabban til éves előrehaladásról számol be hét népszámlálás községi számoszlopaiban E lélekszám- adatokat tannlságosan egészítik ki a községek terü—letére, 1921—"1930. évi tényleges es természetes sza- porulatára és vándorlási egyenlegére, valamint nép—
sűrűségére vonatkozo ezúttal részint elsőízben
táblázatba öntött —— számoszlopok, melyekben, vala—mint a lélekszámhullz'imzz'ist magyarázó jegyzetek—
ben föleg a békekötés óta lepergett tíz év népesség—
története nyert feljegyzést. Természetesen az itt
közölt adatok használatánál, különösen pedig a
világháborút megelőző periódusokra vonatkozó eredmények mérlegelésénél mindvégig szem előtt tartandi')_ hogy a táblázat számtengere csupán az ezeréves egységes államkeretből mesterségesen ki—ragadott országcsonkra vonatkozik, tehát valójában
egy országrésznek, a Magyarbi-rodalom középső rév szének fejlödését tárja elő. De a kutatónak arra is ügyelnie kell, hogy 1869—töl 1890-ig a polgári, 1900—
tól 1930vig pedig az összes népesség adatait foglalja össze a visszatekintő tabella. Minthogy különösen
a városias (helyőrséggel bíró) településeket illetőlegennek a körülménynek a figyelmen kívül hagyása a tényleges szaporodási adatokat (legfőképpen
1890—1900—ról) a valóságosnál valamivel maga- sabbra torzítáná. a jelen dolgozat keretében a pol- gárí népesség 1900, évi adatait is megközelítő pon—tossággal kiszáini'tottuk, Ezáltal a századfordulót megelőző évtizedről és az 1869 után eltelt 31 évről
is a valósághoz pontosan simuló népfejlödési abszolút- és arányszámokat állapithattunk meg. Az 1869. és 1930. közé ékelődő egész időszak tényleges szaporulatának adatsora. ellenben a polgári népesség kiinduló és az Összes népesség záró fogalma miatt az egész vonalon meghaladja valamelyest a vali'.hságot?)
$
Az első mélyebb pillantás a mai Magyar—
ország ni'lpessi'igtieilt'idésének szerkezetébe akkor nyílik ha közigazgatási alapon város és vidék szerint kiilr'inítjiik el az adatokat, Fokról—f'ovkra tágul azután a, perspektíva hogyha a árosi és községi települések lélek—
számkategóriáinak fejlődési sajátosságairt'il.
majd foglalkozási csoportjainak demográfiai pz'iljafntz'isárol ti'iiékozódnnk. Minthogy az ebbe a témakörbe tartozó kérdéseknek ha—
zánkban tekintélyes az irodalma s az ide- vágó általános szempontokat és l'Tihl') adato- kat már Szemiénk lttlSt'llllülllgl is niéltathat—
tuk. a részletekbe valo túlságos elmélyedés
1) Az 1930. évi népszámlf'ilás. l. rész. Demo—
gratiai adatok községek és külterületi lakotthelyek
szerint. Magyar Statisztikai lx'i'izlemények. l'lj sorow zat. 83. kötet. 2———7!, lap.2) Kivéve, azokat a li iyeket amelyekben a potv gári és a katonai néj'iessi'ig száma egyn'iással akar 1869—ben akár 1930—ban. akár mindkét időpontban megegyezett.
3) V. 6. a M. Stat. Szemle mill évf. lőt—474.
és i932. évi. Sőtt—Still. lapiain megjelent eikkeket"
9. szám,
nélkül az I. S:. táblázatba sűrítettiik össze a jelzett három szempontból csoportosított fő-
adatokat.
'l'áblázatunk az lSöB—ig visszanyúló lélekszám—
adatokon és tényleges népgyarapodási arányszámo—
Iron kivitt a természetes szaporulat és a vándorlási egyenleg adatait nemcsak az 1920 ota elszállt tíz évről, hanem a XX. század első évtizedéröl is közre—
adja. A 'l'rianon—utz'ini deeennium népesedési mérle—
gének értékeléséhez ugyanis egy békebeli llZCUCS
időszak adatainak ismerete elengedhetetlen, bár az .a körülmény, hogy a mai határok közötti területbékés fejlődésének hátterében az elszakított ország-
részek ne'pességt'inek tartalekserege húzódott meg, azösszehasonlításra zavarólag hat. Másrészről azonban
.a vilz'ighábori'it megelőző évtized az azidőtájt eléggé súlyos gazdasági és népesedési megrázkódtatások miatt a legutóbb lepergett válságos esztendőkkel való egybevetésre eléggé alkalmasnak látszik. Azösszehasonlítást alig zavaró technikai liibal'orrás.
hogy a békés tíz év természetes népmozgalmi ada- tainak kiszámítász'ina'il és a kategorizálásnál egyes községrészek át- vagy elesatolása miatt becslésekre voltunk utalva, sőt a jelventi'fktel—enebb eseteket telje-
sen figyelmen kivül hagytuk. Ez azonban csak a községek és városok egyenlv'ínti megfigyelését befo—
lyásolhatná említésreméltólü; módon; az egyes
kategóriákon belül a zavaró hatás kiegyenlítődik.
vagy legalább is elenyészik. líórházakkal, szülőinté-
zetekkel bíró városokban és községekben lényegesen zavaróbb az a körülmény, hogy a hivatalos nép—mozgalmi statisztika a nem helybeli népmozgalmi eseteket ls javukra, illetve terhükre könyveli el; a
közegészségügyi gócpontoktól távolabb eső falusias
települések adatait természetesen ez a rendszer (ellentétes módon) csupán csekély mértékben, vagyegyáltalában nem módosítja. Minthogy a továbbiak
során erre a zavaró faktorra részletesebben nemterjeszkedhetünk ki, általánosságban utalunk csak
idevágó korábbi szz'imítz'isainkra?) Nemcsak az !.fsz. tábla, hanem a később sorrajövő adatok szem—
léleténél figyelembe kell venni azután azt is, hogy
hazánk népének demográfiai és foglalkozási struk-
túrája az 1869 óta eltelt két emberöltő folyamán igen lényegesen megváltozott. A századforduló körüli és a mai állapotokat hasonlóképpen széles sza- kadék választja el egymástól. A népnövekedésiviszonyszámok szempontjából főleg a kormegosz-
lás fokozatos eltorzulása hat zavarólag.Az i. sz. táblázatnak mind a közigazgatási, mind a. lélekszám—alapon nyugvó (regressziv) szám- sorai az 1930. évi állapotból indulnak ki: 1869—ig
visszamenőleg a városoknak és községeknek azonos
csoportját ölelik fel, azt a csoportot, amely l930-ban alkotta az illető kategóriát. A táblázat nyujtotta kép tehát az összehasonlításra tökéletesen alkalmas.
De eltér attól, amelyet a mindenkori állapotok megfi—
gyelése tárna elő. lírre azért is érdemes ügyelni, mert az időközi változások befolyása így teljesen elsik—
kad: az a néptömörülés például, mely csak a század- forduló után alakult át iparforgalmi településsé, a
városoknak és községeknek ezt a kategóriáját mult
századvégi lassú, falusias fejlődésével tulajdonképen terheli. Az összehasonlítás érdekében természetesenaz ilyen csekélyebb hatóerejű zavaró tényezők el-
hanyagolásának nem lehet akadálya. Ami azután a népesség foglalkozási tagozódása alapján álló kate—1) L. M. Stat, Szemle 1931. évf. 835—844. lap.
—— 629 —— 1933
gorizálást illeti, itt is a községek azonos csoport-
Jaival állunk szemközt, a rangsorolás alapja azon—ban —— minthogy 1930. évi népszámlálasunk foglal- kozási f'eldolgozása most folyik M az 1920, évi népszámlálás adattára volt. A kategorizálás éppen
ezért nyersebb: a keresők és eltartottak együttesszámából indul ki s figyelem nélkül különféle zavaró körülményekre tk. m. n. napszámosok esetleges
nagyobb száma stb.) egyszerűen az őstermelő lakos- sáy hányadosa alapján sorolja a városokat és közsé- geket l. a városias (ipar/'ergalmi) agglomerációk csoportjába, amelyekben az őstermelő elem arány- száma a 2'0%-ot sem éri el, 2. a ioglalkozásilay kevert néptömörűlések közé, ahol 20—-50%-os az agrárhányados és 3. az őstermelő települések sorába,melyeket a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság
abszolút többsége jellemez. (Itt említhetjük meg, hogy Srhneller új csapáson haladó legutóbbi mun- káiban?) finomabb tagolást alkalmazott). A nagyobb néptömörülések fejlődésére rávilágító korábbi szá—mításainkat egyébként az 5.000——— 10.000—es lélekszain'iu
községek évtizedenkinti népgyarapodási eredményei—
vel és —— a nem egészen egyöntetű nemzetközi gyakorlathoz híven, valamint Schneller idézett dol- gozataihoz hasonlóan —— a 2.000—5.000 lakossal bíró
tömörülések adatsoraival cgészítettiik ki. A 2.000 lőn aluli települések foglalkozási csoportosításától
azonban eltekintettünk, hiszen közöttük a kisebb bányatelepek, külvárosias stl). lakóhelyek szerepe elenyészően jelentéktelen. A törpe- és kisközségek egész csoportjának a falusias (agrár) települések közé sorozása, tehát aligha jelenthet hibát.izek előrebocsz'itása után 1. sz. tábláza- tunk adatainak méltatásával rövidebben végezhetünk; különösen azokkal a szám—
sorokkal, amelyekről _ némilegr ugyan más szempontokból ——-— már az idézett Szemle- cikkekben is volt szó. Sajnos Budapest ada—
tainak külön csoportba sorozásátólz) elte—
kintve el kellett hagynunk az olyan további részletadatok lBudapest-környéki megyei
Városok és községek stb. adatainak) külön-
választását, melyek előzetes adatközléseink—
ben3) már megtárgyaltattak s most a hát—
térben kell, hogy maradjanak. A tábla ada- tainak interpretálásánál mindenesetre az egész vonalon ügyelni kell arra, hogy a szél- sőségesen kedvező népgyarapodási eredmé- nyekkel szembetűnő számsorok javarészé—
ben a fővároskőrüli elővárosok rohamos előretörését illeti a döntő szó. Mindjárt a formális—jogi alapon álló első tabellarészlwn is lényegesen megcsappanna a megyei váro-
1) L. Schneller Károly dr.: Népességi problé—
máink az 1930-as népszámlálás tükrében. Külön—
lenyomat a Kenéz Béla emlékkönyvhől. Budapest, 1932. 11. és köv. l. és Borsod vm. népszaporodása
t920—tól 1930—ig Miskolci Jogászélet Könyvtára, 71.
sz. Miskolc, 1931. 50. és köv. !.
21 A lélekszámkategorizálásnál a milliós kate- gória adja külön székesfővárosunk adatait
3) V. 6. főleg: M. Stat, Szemle 1931. évf. 461. és
469. l.
43*
9.
szam.]. A népesség száma és gyarapodása város és vidék, valamint a néptöm
_ 630 __
....
Ofll
1933__
lések 1930. évi lélekszámkategóriai és 1920. évi foglalkozási csoportjai szerint 1869—1930.
! P u 77 1! l a ! í () 71 Accroissenu'ní de la
11' ., ,. , ,
l . . , ..
J; A polgári — cim/c 1 Az összes M roi/ale A M?" Az osszes
, , . §; ! uzwll' íolale
k a t e g 0 II a 1 ;
11 n 0 p e s 3 es 8 7, A m a -— n o m 17 r 17 nerc—sség gyarawvdásu
!, ! , , ,)! ,, . , , , ; . ., ,,,,, ,, í,__,(,(,r,,
v "1 "9 H' $(O ; g _ ) § 1 92 11 () 1869 1880— 1590— 1900411910- 1.)_0_-
___! "b 1 Éji ] a 1 100 _. % lm 1 U 13 188031890 1900 1910119204119739
1 _A : ?, 3 4 i s 6 7 s 9 10 f 11 12 13 14 15
__ ! _ m,, , .
1. Város és vidék szerint 3 ; 5
Budapest székesfőváros BTOÖSÖ 360551 491888 716476 732322 880880 929590 1,006.184 333? 36'4 45'6 2013 55 S'Zl A többi tj. Város .. .. 345337 374114 420101 495667 512223 582835 612422 670802; 8'3 12'3 18'0 13'8 5'1 írá—_
Tj. Városok együtt .. ,. 616,122' 734665' 911039 1,912.143 1,244,545 1,468.715 1,542.112i1,676.986! 19'2 24'11 (Égi 17'6 54 87;
, 1 ! ; .;
Megyei városok ., . ( 571172 627891 7185691 840880 852088 997472;1,094.82411,204.205§ 8-9 1445 17-01 17-0 9-8 10-05
Városok együtt.. l131911851' 1,362.556 1,630.608§2,053.023 2,096.633 2,460.887 2,636.936l 2,881.2511 142 19"? 2529 174 7'2 9'3i Járások (videk) 678213??? f3,969.671 4,381.50814,753.527 4,760.592 5,154.230 5,353.266 5,807.0681 3'9 10'4 8'5 8'3 3'9 851
2. Lélekszámkategóriák ' ' ' f *
szerint , ' ;
_ . . —— 13.000 § 1,709.988 1,784.526 1,863.47331,956.332 1,956.887 2026444 2,055.390 2,158,463g 14 74 50 3'6 64 50
"2.000— 5.000 ! 1.137.418 1.178.365 1,310.046§1,426.250 1,428.588 1,559.818 1,618.853 1,765,471f 3'6 11'2 8'9 9'2 3'8 9'1 5.000— 10.000 :: 564178 615371 703494: 797172 800080 902.103 957.943 110727361 .9'1 14'3 13'3 12'8 6'2 120 10.000— 15.000 0 367210 388250 440.547§ 486390 488292 552316 590812 645880; 57 136 104 13'1 7'0 9'3, 15000— 20.000 114466 126768 144566 169.116 170363 197626 213531 226.216§ 107 140 170 15"? 8'1 5'9 20.000— 30.000 "' 275823 293368 324249; 862097 364126 405871 419611 453506 6'4 105 N'? 11'5 34 81 30.000—— 50.000 —0 . 265.121 293319 331525; 382156 391539 447254 496703 542478; 10'6 131 15'1 1320 11'1 9'2 50.000—100000 __ ,. .. 192191 217112 259769; 337340 345531 431748 481018 565939! 13'0 19'6 30"! 25'0 114 175, 100.000—150.000 , 117133 134797 142509; 172621 177397 211057 226751 253346. (75 14") 211 186! 74 Ha?
1,000.000— . . . . . : 270685 360551 491338; 716376 732325? 880880 929690 1,006.184: 33'2 36'4 45'6 20'3 55 82,
i ! ! _,
3. Foglalkozási kate- ! § ' ;
góriák szerint ; ' : ;
a) Vámsz'as /í;7mjforgalmi § *
jellegú) tömörülések 2) _
Budapest SZJkeSfÖVáYOS .. 270685 360551 491338; 716/1713 732322 880880 929590 1.006184 33"? 56" 8?
Tj. városok . . * 92.731 103817 121509 150021! 158099 179313 189482? 209998 121) 17' 106
Megyei városok 191148?" 146619 188153 2636161 268696 363815 435036 515450, 217 28'. 18'5
Városok együttu .. ,. A. 483303 611138? 801800 1,130.113 1,159.117 1,424.208 1,554.547;1.731.632, 26'3 31' 409 2219 92 11'4 10.0004161 népes. községek 7.265 7940 11.151 27.121 27.137 58.804 81.3261 127151. 91? 40'4 143'2 116'7 38'3 5623 5.000—10000 lak. községek 15.393 16.683 19.916 31.258 31.508 46.457 56.887 70.598; 84 19'4 56'9 47'4 22'5 24'1 2 OOO—5000 lak. községek ; 10.900 14.797 17.674 24.617 24.643 35.980 424413 561082! 3' 7 194 39'3 46'0 17'9 32'1 Községek együtt 1 .. ! 335581 39.420! 48.741! 82.996É 83.288! 141241; 180621? 25378111 1751 236 7031 6'9'61 27291 40'5 (1) Összesen 5) .. 517461; 650407; 850541 1,213.109 1,242.405'1,565.449W'1,735.178 138531? 25'7 30'5/ 42'6 26'() 108 114
' 1 * ,
b) Fogllllkozlisilag kerü/t ; a '
ímniírülésulz 3) * ; ?
Tj. városok 161234 172986 198224 226624 234016 272453 288509 32099." 173 16'4 59 112
Megyei Városok 186057 194855 210094 299240 234568 260569 274870 295704, 91 111 5'5 7'6
Városok együtt ;, 347391 367851 403318 455864 468584 (SI-33.022 563439; 616393 13'() Ha? 57 95 1010OO-né1 népes. k" "gek ' 501141 56.562 67.326 80.750 81.013 99.639 1137191 127397 19'9 231) 141 118 5.000—10.0001ak. k ,ségek 118436 12727 143.147 165.521 166.404 196442 209795 247009 15'6 18'1 (i'ö' 17'7 2.000—5.000 lak. knzségek * 95.986 103587 115111 129867 130367 148351: 158473; 176773 ' 12'8 13'8 5'8 11'6' Községek együtt .. 21 57633, 287423; 325584? 376138 377584 444432] 481987 551),1)84* 15'5§ 170; 851 14'3 Il) Összesen 5) .. ., .. .. 611604 655274) 728302 832002 846368 977454 1.0453126, 136768 111 1527 71) 117
1 * *
c) Ósíermclö tömörülések 4) _ ( ,
Ij. Városok .A .. 91.472 97.311 105368: 111102? 120108 130869 134.031§ 139809 64 ' 13'2 91); 24 4'3 Megyei városok , 70.185 286407 320329; 348024 348324 872788 3849191 393111" 60 S'ő 6'91 3'3 2'1 Városok együtt 361135? 383718 425.490 467046 468932 503657] 518350; 631920; (í'l 9'8 7'4 3'0 2'7
1
10.000-né1 népes. községek 369329 393767 442965 484982 486488 530314 553467 587943 06 9'5 9'0 4'4 6'2 5.00()-—10,00013k. községek 1 413387 451554 523484 581313 582567 636312 6633291 723236] 100 11'() 9'2 4'3 9'0 2.000—5000 lak. községek §§1,030.—532 1.059.98111.177.261 1,271,766 1.273.578 1,375.48711,417.96711.5326614 Z'!) ! 81) 8'() 31 KI
Községek együtt . ;11.813.24s: 1,908.3o2:2,143,7101 133806112,342.633!2542411311685263; ?.8438401; 5-21 12—31 19—11 (5-5! 3-7] 7—9
5) Összesen 5) *2,174.90512,2921020 2.569200 2.805.107 2811565 3,045.77 835421: ,8376760 541 121 921; 8-3 3'6 77
d) 2.000-né1 kisebb köz—§ ; !
ségek 5) .. .. § 1,709.983 1,734.526 1.863473 135633? 1,956.887 2,026.444 2,055.39052.158.463 1'4 7'4; 51); ff) 6'4 50—
Magyarország mindössze 5,014.203 533222? 6,012.116 o,soo,55o 6557225 mmm 199020?! 868931911 6-3 12—8113-2111—1 4-9 8"?
1 (* _ a !
1) 1869-ben a polgári, 1980-ban az összes népesség száma alapján. Az 1869—1930. évi népgyarapodási arányszám tehát valami- vel nagyobb a valóságosnál. :)) Amelyekben az őstermelő elem 1920. évi hányadosa nem éri el
őstermelő elem 1920. évi hányadosa 20—500/0. ——4) Amelyekben az őstermelő elem 1920. évi hányado a Zooo-nél népesebb városok és községek. _ 6) Tekintet nélkül népességük foglalkozási összetételére.
a ZOO/o-ot. — 3) Amelyekben az
sa több mint 50910. __ 5) Csupán
9. szám. ——631— 1933
Nombre el accroz'ssement, entre 1869 Lt 1930,de la population. suivant les v illes et les campagnes, ainsi gue les ca tégo—
ries établics suivunt [importance d e la population en 1930, et les groupes de professions en 1920.
population . Aucroisscment 1 Yándorlási 31 Accroissen'lent Vándorlási külön- H __ m 7 "v.—f" 4.774" , ' 1íü1önbözet %i TXT—_Al_ "%.—'ÁN— bözet 1
;: cu fenyleggs 1 Iermeszetes1 Di 'rence wien lege_s 1 Termeszetes . , _, 1.
En. L A.) _itt_/L_LL .% ÁL_%_LJ*_I .,fzggízgyg... 11
§§€§1 szaporodás . tions 523001'0d35 .! 0 t' .
4 u 4—1, 1900—1910 ___ ajá—330 fW—Mn a e 9 0 " l e s
; :; __ o * * § §
?gfi—lgí lo Eg 1 m E? 0 szám 1 o; EÉ ! oro SZám l % SZám 1 % (
1869- 1900— 1869- S § 1" *S § /o nombre 10 E 5 ' nombre ! nombre ' 11
1900 19301—11931 m : w : *" : 1___1 [__7 N,, , 7,_an7______
_16 17 3'5 18 19 20 21 22 § es 24 . 2" 26 27 1 2 1 29 1 30 11 31 _
: 1 V 1 * 1 ! 1
r 1 ! § [ 1 1 !. I'illes el cnmpaynes
. _ 1 ' ._1 .
É104'7 37'4 271"? 148.558 203 65.678 91) 82.880 11" 764941 82 5311 0'11 759631 8'1;I Budapest, Capitale 43'5 31" 94"? 70.612 13'8 43.878 S'ó' 26.734 5'2 583801 9'5 31.4741 5'11 26.9061 441 Autn's villes autonames 1 95"? 34"7172'2 219.170 1761 109656 883 109.614 HAT-113487! 87 32.005; 2'1 102869 06 Ensemble (les villes ant.
X "; ! Ú :
i 45'8 41-3 los-Ai 145084; 17-01 81.007 51-53, 64.077 7—511109441 1040 67.2141 61 422271 3-91 Villes départemeníales
, 72'1 374141'5 361254 174 190563 01 173691 831244315' 9'3 99.219 38 145096! 55 Ensmnble des villes 24'4 230 52' 393638 83 647843 13'6 —— 254205 —-5'.')' 453.802 8'5 672800 12"ő —— 218098; ,_ 4 ] Arrondíssements (camp_)
; 2. Cal. etnbues naívan!
í . l'imporl. de la popul.
14'4 103 202 69.557 31? 247688 12?" —- 178,181—9'1 103073 5'0 253557 12'3 _ 150684 —— 7'3 . . . — 2.000 i 254 231) 55"? 131230 02 200113 110 —— 68.883 —4'8 146618 9"! 218.094 13'5 — 71.476; —— 4'4 2.000—- 5.000 a,
" 41'3 3—1 1 90"1 102023 121? 113.224 14"? _ 11.201 —1"4114.798 12'0 116863 12'2 —— 2.070'1 — ()"2 5.000— 10.000 *;
" 32'5 22' 75' 64.024 13"1 61.600112'0 2.424 0'5 55.068 '"3 59.914 10'1 —— 4.846 —— 013 10.000——- 15.000 * ' 47'7 324 97' 26.763 15'7 19.713'11'0 7.050 4"1 12.685 ("9 20.133 9'4 — 74483 — 3'5 15.000w 20.000 E ' 31'3 ' ' ' 41.745 11'5 37.901 104 3844 1"! 33.995 8'1 31.091 7"0 2.304 0'5 20.000— 30.000 -_.
', 44'1 54.715139 38.569 !)"8 16.146 4'1 45.775 9"? 28.588 571 17.18T 3'5 50.000— 50.000 L
75'8 86.2171240 34.248 939 51.969 15' 84.021 175 27.717 581 56.304 117 50.000—100000 G
474 33.06011815 19.6721111 13.888 75 25.595 11"3 14.731 0'5 10.864? 41 100.000—150.000 ':
,104'7 14855820'3 65.678 9'0 82.880 11" 76.494 82 531 0'1 75.963! 8'] 1.000000— . . . .
l 5
1 3. Suit—ant les grou-
§_ ; ? meg de profes-Hona
' * a) Agglomémlíons nrbaínes
3 *, ; (industriel. e! commerc.) 2)
1547 37'4 271'7 148658 20'3 65.678 !?"0 82.880 Ila? 76.494 8"? 5311 01 75.963? 8'1— Budapest, capitale : 01'8 32" l20'5 21.414 135 9.263 ["9 12.151 7" 20176 10"0 59711 31 14.205: 75; Villes antonomus 2118'8 91" 327" 95.110354 30.022 11"2 65.097 24'211 80.415 IS'5 21.134 419 59.281; 130 Villes départementales
; 133'5 494 25? 265091 22'9 101063 01 160128 13" 177085 11"4 27.6361 115) 149.449 9"ó- Ensemble des villes 1273'3 36801650', 31.0671116'7 8.238 304 23.429 803 45.825 561? 7.483 9"? 38.342 47'1 !, Cam. de plus de 10.000 hab.
103'1 124'1 358" 14.949'3474 5.995 190 8.954 28'4 13.711 24'1 6.8721 12'1 0.889, 12" ! Com.de 500011 10.000 hab.
125'8 1274 414' 11.8371460 4788 104, 6 549 25'0 13.619 32'1I 5.857 13'8, 7.7621 1807, Cam, de 2.000 a 5.000 hab.
§147-31204-a11656-zgx 57.953169'61 19.021l22'81 389821 40811 73.155140-5'; 20.212] 11-31 52.943 203 Ensemble des mmmnnes
134'4 59" 283"? 823.044 26'0 123084 100 199.060 160 250.240 14'4 47.848 3"? 202392 11? a) Total 5)
. i . b) Agglomératíons
; .; ; ; mixttsii)
; 40'0 37'2 09'1 38.437 10'4 22.909. 9'83 15.468 0'0 32.426 11'2 15.623 5'4 16.803 5'8 Víllcs antonomes . 232 26") 58'5! 26.001 11"! 16.213 091 9.788 42'. 20.834 Tó 14.058 51 6.776 26 Villes départemenlalfs 1 ' ' 31" 776 64.488 13'8 39.181? 8'41 25.256 541 53.260 9'5 29.681; 523 23.579 4-21'. Ensemblc dys i/l'llé'S
; 57'! 153"7 18.626 230 11.520 14"? 7.106 8'8 13.478 118 10.2791 9'0 3.199 2" Com. de plus de 10.000 hab.
484 108'6 30.038 IS'I 21.591 131! 8.447 5"! 37.214 17"? 18.260 8"? 18.954 90 Cam. (1851/0001 10.000 hab.
7' 35'0 84"? 17.984 13'81 18.520 14"? —— 536 ——0'41 18.305 11'6 18.972 13'0 -— 667 —- 0'4. Com. de 2.000 á 5.000 hab.
42—21 45-8008'511 66.648 1701 51.6131;13'0í 15.0171 4'0í 68.99711461 47.5115. 9-8: 21.4861 4'5] Ensemble des communes 1 300 380 908 131.086 15'5 90.81310"? 40.273 4112 122257 11"? 77.192 7'4 45.065! 4311 13) Total 5)
1 c)Agglomémtionsagn'col.4)
( ! í ?
1 [M'] 104 52'8 10.761; !)"0 11.646 0'7W—A 885 —0'T 5.778 4'3 9.880 74 — 4.102 —— 3'1 Villcs autonomes
§; 28'8 1271 45'5 23.964l (F'!) 34.772 10"0'—— 10.808 ——3'11 8.192 2'1 32.022 8'3 —— 23.830 —— 0"? Véges départemcntales 11 29'1 13" 47'4 34.723 74 46.418 !)"9 —— 11.698 v2"5l 13.970 2 7 41.902 8'1 __ 27.932 -— 5'41 Ensemblc des villes 1 313 209 592 43.826 90 67.943 140 —— 24.117 1—5'0 34.476 6'2 68.463 124 33.987 0'2 (Som. de plnsde 10.000 hab.
§ 40'0 2-1'1 75" 53.745 9'2 84.755 115 — 31.010 —-—5' 59.407 9"0 89.592 1325 —— 30.185 _ 4'5 Com. de 5.000 a 10.000 hab.
23'4 20'3 487 101.909. 8"0 176805 I3'9.—— 74.896 ——5" 114.694 8"1 193265 13'6 78.571 —— 5'5 Cain: de 2.000 a 5.000 hab.
28'01 21'41156011 1994801 8'5! 32950311411— 1300231—5'0 2085771 7'9l 351.320i 13'33 —— 1427431 — 5433 Ensemble des commzmes 290 20"! 553 234.205 82? 375921 13'4 —— 141516 —5"11222.547 7'1 393222 12'5 —— 170675 —-— 5'4 c) Totul5)
; .. _ d) Communes de moins de
l 14'4 10'31 202 69.557 3131 247688112'71— 178431 —9"1 103.073 50 273557 12'31 —— 150684 —— 7'31 2.000 habitunts 13)
35'7. 26-11 7331 757392 11-1 sam 12-2— 80.514 -1-1j 698117 8-7 772919 9-6 _. mom — 0-9 Hongrie mum
1) Les chíjfres se rapportant pour 1869 á la population civile et pour 1930 a la population totale, le nombre proportionnel, relatífá 1860—1930, de l'acm'oíssement dc la population dúpasse légérement la réalilé. —— 2; 01! le ponrceníagz de l'élémenl agriuole élail en 1920 moins de 200/0. — 3) 01! le pouruenmge de
.de l'élément agrícole étaít en 1920 plus de 5091). _— 5) Scnlemen! les m'llcs cí comnmnes de plns de égard [; la répartition par profession.
Fél—áment agríuoll' óta:: en 1020 20—.50%. — 4) Oli le pourcentage 2000 habz's'ants. —— 6) Sans
) tétben szerencsés
9. szám.
——632——
1933?
soknak újabban az első helyre feltörő fejlő- dési indexe. ha a két l'i'ivz'irosköriili övezet szenzációsanegyben azonban nemzetpolitikai szempontokból szinte aggasztóan előrelen—
dülő megyei városi településeit különválasz—
tanók. De járásaink népnővekvése is meg—
lassúdnérk. bár csak csekélyebb mértékben, a l'x'iváros körzetében fekvő községek adatai- nak levonása után. Egyébként ismeretes.
hogy város és vidék népesedésének a közigaz—
gatási osztályozás szerinti tükörképe az al- földi tanyavárosok és mammuttelepülések miatt meglehetősen elmosódott. Elég ezért csak futólag megemlíteni azt, hogy a fejlő—
dés iiteme városainkban a mult század utolsó deeenniumában érte el maximumát. míg ugyanakkor a kivándorlás által is megritkí- tott vidék népnÖv—ekedési hányadosa ———* rész—
ben éppena városbatódulás miatt —— jelen—
tékenyen mélyebben állott. mint tíz évvel előbb.
Ha két, évszámra csaknem teljesen egyező s az egyik végleten az 1873. évi kolerajárvány?) a másikon a világháború és a trianoni válság által sujtott időszakra, az 1869—1900. évi harmineegyesztendős s az 1900—1930. évi három évtizedet átfogó szakaszra osztjuk az első magyar népszám—
lálás óta eltelt korszakot. a legelőnytelenebb színben Budapest niultszz'izadvégi tti—PT (íj—os gyarapodási arányának. a jelen században 37'49ő—ra zuhanása mutatkozik be. Ezzel szemben —— igaz. hogy éppen a fővároskőr—
nyéki városaik révén ———— csak alig kisebbedett meg megyei városaink demográfiai fejlődé—
sének jelzr'iszáma. l'lasonloképen aránylag enyhe méretű a vidék ,,4 sajnos meglehető—
sen alaesony szinten álló --—— népgyarapodási arányának visszaesése. Említést érdemel még a járások természetes t*HlhPl'lÖhlüClÓHOk számszerű emelkedése. Az arányszám ugyan itt is hanyatló. 1920—4930. évi színvonala ellen azonban nem lehet kifogásunk. A ter- mészetes és tényleges szaporodás egyenle-
— gét Szemlénk hasábjain már más alkalom- mal ismertettük. Hogy a vidék nagyobb ter- mészetes szaporulatz'ibol az elmult tíz krízi—
ses év alatt többet bírt megtartani. mint 190046] 1910—ig. az tudvalevőleg részben alighanem az egyébként nem minden tekin—
földbirtok reform javára irhato.
1) Az 1869w-1880. évtizedben ehhez járult az a
—— későbbi fejtegetéseink folyamán is szem előtt tartandó _ körülmény,, hogy az 1880. évi népszám- lálás hiányos volt.
Több érdekes részlettanulság bontakozik ki a tábla második részéből. A csoportosi—
tás alapja: a népesség 193_(). évi száma ugyan —— mint említettük —-— itt sem kifogás- talan, azonban az osztályozás jóval lazább) a közigazgatási bázison alapuló kategorizá—
lásnál. Minthogy a táblázatba iktatott végle- ges adatok a korábbi Szemle—cikkekben elő- zetesen felsorakoztatott tanulságokat aligmó—
dosították. ismét csak Budapest kiilvárosai- nak némileg zavaró hatására kívánunk nyo- matékosabban utalni: az 50.000 100.000—es kategória 1920—w1930—ban kiemelkedő fejlő—
dési hányadosa elsősorban Pestszenterzsébet.
Kispest és Újpest legújabban ismét igen
nagyarányú népgyarapodására vezethető.
vissza. De a 15.000—30000 lakossal bíró városok és községek lanybább népesedésérei is felfigyelhetünkl Tudvalévő, hogy 1930- ban néhány életképtelenebb dunántúli nép- tömörülés került az utóbbi kategóriában több olyan alföldi település (és az 1920 óta erősen megfogyatkozott népességű Sátor—
aljaújhelyl mellé. amelyben élénkebb tanya- mozgalom hiányában és részben az agrár—
válság. a kedvezőtlen városi birtokpolitika.
az 1920—ban abnormis létszámú fegyveres;
erő leszerelése ill. elhelyezése. menekültek elköltözése. stb. következtében teljes stagná—
lás, sőt visszaesés volt észlelhető. Minthogy tíz évvel ezelőtt a mezőgazdasági népesség száma szinte természetellenesen megduzzadt hazánk egyes vidékein. a tízezernél népe- sebb városok és községek I9IO—-——I930. évi, zmgyis húszéves fejlődési indexreínek ismere—
tére is szükség lehet. A két évtized túlságo- san ingadozó lélekszámmérlege így is alig, billen helyre:
"tényleges ,
Lélekszamkategória Tlcllálbaíílgggas
0/0
10.000— 15.000 16'9
15.000— 20.000 14'5
20.000— 30.000 11'7
30.000— 50.000 21'3
50.000—100000
30'9 100000—150000
196 l,000.000——
14'2
10.000-nél népesebb együtt. 181 10.000—nél kisebb együtt, 11'3 Mindössze: 141
Az ebben az Összeállításban az élen álló 30.000———
100.000—es kategóriákban sorakoznak az országos
központ legnagyobb elővárosoi (Pestszentlőrinc 291'3,
Pestszenterzsébet 119'3, Kispest 11325, Rákospalota75'8%)l Viszont a legalsó (tízezren aluli) igen széles-
kategóriánál alig valamivel kedvezőbben fejlődött
húszezres népiőmörülések sorából Szarvas (_ 1'2%l,
Nagykőrös ((M %i. llajduböszörmény (2796) .,
9. szám. —- 633 — 1933
Csongrád (2'9%J és Gyula (3'99'6) —— tehát egy alapján festi meg akülönbözö városi és köz-
kivételéyel csupa alföldi értelemben vett város — rí ki népességi előrehaladásának teljes elakadásá—
val. Ezek az adatok a szélsőséges fejlődési tenden- ciák jellemzésére igen alkalmasak!
Az 1. sz, tábla második szakaszából említést
érdemel még, hogy az 1869 óta lepergett időszak—
nak a jelen századra eső felében a népgyarapodási
arányszámok kiegyensúlyozottnbbak, mint a mult század utolsó harmadában. aminek hátterében persze l—egfő—képen Budapest fejlődésének meglassúdása áll.Nem meglepő, hogy végig az egész vonalon a lélek—
számcsoportosítás alacsonyabb fokaín a leggyengébb a fejlődési hányados. A 24000—5000 és az 5.000—
10.000 lakossal bíró települések lélekszámszaporo—
(lásának évtizetlmkinlí alakulása még sem le-
hangoló.A tényleges szaporodás elemeinek: a ter—
mészetes népnövekedésnek és a vándorlási egyenlegnek adatait a tömörülések két nagy csoportjáról külön is összeállítottuk:
, l
l :
m L . 3 v: . —'
m 8 l 9 3
CC l ar. i ! 55 m (_ a
3 i *v " t 33 m ; m 3
k' l E i l 'A E 23 ::
: ;" m ! _ : l e m t.. ,o
%) cu :) t *a) ! P a) C :
H 1 t— " * ; É—t : r' " l "3 :A
Me,—1 ! 77, mi' :: § , ! t , : 16 1——
szaporodas ! szaporodas l .) x 1000" 1910 1920—1930
a) Számszm'int i § 5 i
mono-net *.
népesebb O .381H—1774701i333638l18330534—150328
10.000—nél ;. x l ; § ;
kisebb ? % .302810356l402'53 NZÖSA'ZlÖBBAlÁSÁlÖS—ÉTl'43—224330
' 3 . § ; l
17) Sctízaláklmn 5 !
10.000-nél % ,: t
népesebb * § Irt/1 m ; u n 1 9—9 —t— 4—5 10.000-1101 (; :: *
kisebb _, 'g — 0-2 1 v _ 4-3
