Magyarország népességének és szociális–kulturális helyzetének fejlődése a felszabadulás óta eltelt évtized alatt

, MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK

ES SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETENEK FEJLODESE A EELSZABADULÁS" OTA ELTELT

* EVTIZED ALATT

A Magyar Dolgozók Pártja III. kongresszusán a Központi Vezetőség beszámolója megállapította:

,, . . . ezeréves történelmünk folyamán népünk még nem élt át olyan mélyreható gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális átalakulást, mint ez alatt az egyetlen évtized alatt."1) (Rákosi Mátyás elvtárs beszédéből.)

Ez a Változás megmutatkozott a kulturális és szociális élet minden területén —— az egészségügy, a népművelés, a közoktatás javulásában, a város- és községfejlesztésben —'-——, jelentkezett a népesedési folyamatokban is.

A következőkben a számok tükrében mutatjuk be a legfontosabb vál- tozásokat.

I. NÉPESSÉG

Az ország lakosainak száma 1954. december 31-én kb. 9 750 000 volt. A népesség száma tehát —— annak ellenére —, hogy a második világháború következtében 420 OOO-en haltak meg, a születések számának növekedése és a halandóság csökkenése folytán ma mégis több mint 400 OOO—rel maga—

sabb, mint az 1941. évi népszámláláskor volt. Amíg a "háborús veszteségek miatt az 1941. és az 1949. évi két népszámlálás között népességünk fogyott, addig a felszabadulás óta eltelt időben lakosságunk száma fokozatosan

növekedett. * '

A népesség száma

, _

Időpont A népesség, száma ÉÉDÉÉÉÉÉ

1941. I. 31. ... 9 316 074 100,2

1948. XII. 31. ... 9 204 799 99,0

1949. ,, ,, ... kb. 9 289 000 99,9

1950. ,, ,, ... ,, 9 378 000 100,8

1951. ,, ,, ... ,, 9 459 000 lOl,7

1952. _, ,, . . . ; . ,, 9 537 000 102,5 1953. ,, ,, ... ,, 9 632 000 ; 103,5

1954. ,, ,, ... ,, 9 750 000 104,8

!) A Magyar Dolgozók Pártja Ill. kongresszusának rövidített jegyzőkönyve, Il. kiadás, Szikra.

Budapest, 1954. 13. oldal,

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGENEK ÉS SZOCIÁLIS—KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJDÖADESEL *

Az ország iparosodása során a népesség területi elhelyezkedése módo—

sult, nagymértékben növekedett Budapest és a többi városok lakossága.

Magyarország népessége Budapest, város, községemegoszlásbanl)

Magyarország népességéből

Időpont Budapesten 353313!) a községekben Összesen

élt, %-ban x

1941. jan. 31 ... 18,4 19,8 GLS 100,0

1949. jan. 1 ... 17,3 19,2 63,5 100,0

1954. júl. 1.2) ... , kb. 19,0 kb. 21,0 kb. 60,0 100,0

1) Jelen—lévő népesség a mai államigazgatási beosztásnak megfelelően.

2) Becsült adatok.

1954. július 1—én az ország népességének 40,0%—a lakott városban. 1949.

óta különösen az ipari városok népessége növekedett meg jelentősebben.

Legnagyobb városunk, Budapest állandó lakossága 1610 OOO—ről 1 780 OOO—re, Miskolcé 109 OOO—ről 136 OOO-re, Győré 57 OOO—ről 66 OOO—re emelkedett. Sztálinváros (Dunapentele) népessége 1949. után hétszeresére nőtt, Komló lakossága pedig 1949. óta négyszeresére emelkedett. Nagy fej—

lődésnek indult Várpalota, Veszprém stb. városok lakosságának száma is.

II. NÉPMOZGALOM

Népmozgalmunk a felszabadulás után kedvezően alakult, A házasság—

kötések száma és aránya például a háború befejezését követően olyan magas szintre emelkedett, amilyen csak az első világháborút követő években volt. Amíg azonban az első Világháború után, már 1923—ban 100/00 alá csökkent a házasságkötések arányszáma és azután is, egészen a felsza—

badulásig fokozatosan csökkent 7—80/oo-re, addig ez az arányszám az elmúlt évtizedben (három év kivételével) meghaladta a 10, sőt ll%o-et.

A házasságkötések számának növekedésével együtt emelkedett a szü—

letések száma is. Az emelkedés nem fejeződött be a felszabadulás utáni években, mint ez a legtöbb hadviselő kapitalista államban történt, hanem 1953-ban és 1954—ben újabb lendületet kapott, s ma már magasan 200/00 fölött van.

A háborús cselekmények következtében 1945—ben magasra emelkedett a halandóság, 1948—ban azonban már 12%o alá csökkent, alacsonyabb volt, mint a felszabadulás előtt bármikor. A halandóság azóta is ezen a viszony-

lag alacsony szinten mozog, 1954—ben 110/00 körül volt.

A születések számának emelkedése és a halandóság Viszonylag ala—

csony szintje következtében a természetes szaporodás nagy mértékben meg-—

nőtt, sőt 1953-ban és 1954—ben a természetes szaporodás aránya nemcsak a felszabadulást követő, hanem a háború előtti éveket is jóval felülmúlta.

MAGYARORSZÁG NEPESSÉGENEK ÉS SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJLODESE 5

Számszeriht az ország lakossága 1953—ban például többel nőtt, mint 1912.

óta bármelyik évben.

A népmozgalom alakulása

Házasságkötés Élveszületés Halálozás fíígffggg?

Időszak

szám szerint

1938 ... 74 276 182 206 , 130 628 51 578 1945 ... 73 292 169 091 211 3231) ———42 232 1946 ... 98 662 169 120 135 486 A 33 634 1947 ... 98 328 187 316 117 537 69 779 1948 ... 97 710 191 907 105 780 86 127 1949 . ; ... 107 820 190 398 105 718 84 680 1950 ... _... 106 261 195 567 106 902 88 665 1951 ... 93 362 190 645 109 998 80 647 1952 ... 104 836 185 820 107 443 78 377 1953 ... 91 621 206 926 112 039 94 887 1954 a) ... kb. 107 500 kb. 223 000 kb. 107 000 kb. 116 000

e z e r l é 1 e k r e

1938 ... 8,1 19,9 14,3 5,6

1945 ... 8,1 18,7 23,41) ——-—4,7

1946 ... 10,9 18,7 15,0 3,7

1947 ... 10,8 20,6 12,9 7,7

1948 ... 10,7 '21,0 11,6 9,4

1949 ... 11,7 20,6 11,4 9,2

1950 ... 11,4 21,0 11,5 9,5

1951 ..., ... 9 ,9 ' 20,2 11,7 8,5

1952 ... 11,0 19,6 113 8,3

1953 ... 9,6 21,6 11,7 9,9

1954 2) ... kb. 11,1 kb. 23,0 kb. ILO kb- 12,0

1) A katonahalottak nélkül.

2) Előzetes adatok.

HAZASSÁGKÖTESEK

A házasságkötési arányszám ma magasabb, mint a legtöbb európai országban. A nagyobb kapitalista államok közül alig egy—kettőben közelíti meg vagy haladja túl az ezer lakosra számított nyers házasságkötési arány—

szám a magyar házasságkötési arányt.

A házasságkötések magas száma azzal van összefüggésben, hogy a fia—

talabb korú házasulók aránya ma sokkal magasabb, mint régebben. Amíg 1938—ban a vőlegényeknek csak 25,8%—a volt 25 évesnél fiatalabb, addig 1953—ban 41,40/9—uk házasodott 25 éven alul. A fiatalok kereseti viszonyai—

nak javulása lehetővé teszi, hogy ma már fiatalabb életkorban köthessenek házasságot. 1938-ban a házasuló nők 41,3%—a ment 25 éves kora után férjhez;

1953—ban ez az arány csak 33,5%.

MAGYARORSZÁG NEPESSÉGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS—KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJUS'ÚÉsÉ '

SZULETESEK

Az élveszületések száma és aránya nemcsak a felszabadulás előtti éve—*

kénél magasabb, hanem nemzetközi összehasonlításba—n is kielégítő. Magyar- ország mai élveszületési arányával a legkedvezőbb születési arányszámmal.

rendelkező európai országok csoportjába tartozik, bár világviszonylatban születési arányszámunk nem magas.

A felszabadulás utáni kedvező születéSi arányt a nők születési gyakori—- ságának a legtöbb korcsoportban bekövetkezett növekedése idézte elő. A szü——

letések aránya különösen a fiatal anyáknál nőtt meg erőteljesen.

Elveszületésí arányszámok az anya életkora szerint ,

; E z e t

15—19 20—24 25—29 . 30—39 40—49 ! 15_49 én,

ÉV é ; összes

V a !

nőre jutó élveszületés

1938 . . . 42,'l 146,2 l34,6 75,9 13,2 73,9

1948 . . . 45,7 162,8 140,9 69,5 ll,2 76,1

1952 . . . 48,l 165,2 1354, 65,1 9, 2 73,5

1953 . . . 49,8 179,2 151,7 78,8 10,3 81,8

A lakosság szaporodása szempontjából kedvező tünet, hogy legújabban megnőtt a hosszabb ideje fennálló házasságokból született gyermekek száma Ugyanakkor az utóbbi években a harmadik és negyedik gyermekek száma is növekedett.

Elveszületések a szülési sorrend szerint

Élveszülöttek %-oa megoszlása Szülési sorrend

1936 1946 1951 1952 1958

1. szülött . . .) ... 32,6 37,6 V 41,6 39,4 37,6

2. ,, ... 21,9 25,5 26,7 27,9 28,4

S., ,, ... 14,7 15,9 133 149 1555

4. ,, ... 9,6 7,8 7,0 7,4 7,8

5. ,, ... 6,5 5,0 4,0 4,0 4,1

6. ,, ... 4,7 3,4 2,4 2,5 2,3

7—10. ,, ... 8,3 5,8 4,2 4,0 3.7

ll. és további szülött (és ismeretlen) l,7 l,0 0,8 0,8 0,6

Öeszeeen 100,0 100,0 100 ,0 100,0 100,9

Az intézetben születettek és az orvosi segítséggel lefolyt szülések ará—

nyának növekedése a szülő nők egészségügyi ellátásának javulására mutat, Budapesten az intézeti és az orvosi segítséggel lefolytatott szülések aránya már erősen megközelíti a száz száZalékot, a városokban túlhaladta a nyolc—

van százalékot, a községekben pedig a születéseknek mintegy fele történik:

intézetben vagy orvosi segítséggel.

MAGYARORSZÁG NEPESSÉGENEK ES SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETENEK FEJLODÉSE ?

Az intézeti és az orvosi segítséggel történtszületések aránya

Az összes születések közül Intézetben

Összes (élve- történt

. , és halva—) orvosi orvosi segít- születések

Időszak születések segítséggel ség nélkül az összes

együtt, _ születések

lefolyt, születések %—a százalékában

1946 . . . ... .. mao 32,0 68,0 22,i

1947 . ... . . . . 100,0 37,4. 62,6 26,0 19-18 . . . ... . . . 100,0 40,2 59,8 27,5

1949 . ... ... 100,0 43,5 . 56,5 30,4

1950 . . . . ... . 100,0 47,2 52,8 34,3

1951 . ... 100,0 52,8 47,2 41,4

1952 ... ... _ 100,0 59,0 41,0 49,6

1953 ... . . . ... . . . . 100,0 67,2 32,8 GOA

1954 1) ... 100,0 . . kb. 62,5

1) Előzetes adat.

A terhes anyáknak nyújtott kedvezmények és a szülésnél adott orvosi segítség a gyermekek életképességére is hatással van. A halvaszületési arány fokozatosan csökken.

Születések életképesség szerint

Összes Száz összes

Idő ); _ "Fiat k" "!

sza születés eűglgaszülb'zös

1938 ... 187 263 2.7

1946 . 173588 2,6

1947 ... ... 192 117 2,5 1948 . . . ... 196 628 2,4

1949... ... 194941 ZA

1950... ... 199729 2,1 "

1951... 194360 L9

1952 . . . ... 189 298 LS 1953 ... ... 210431 l,7 1954 1) . . . ... kb. 227 000 kb. 1,7

') Előzetes adat.

HALALOZASOK

A korösszetétel módosulása — a magasabb halandóságú idősebb kor- csoportok arányának növekedése -——- halálozási arányunkra hosszabb idő óta kedvezőtlenül hat. Halandóságunk színvonala ennek ellenére ma sokkal alacsonyabb, mint a háború előtti években, az 1911. évinél pedig 510/0—kal kedvezőbb.

A koreltolódás befolyásának kiküszöbölésével, —— ha a halandósági arány kiszámításánál az 1910. évi népesség kor-összetételét vesszük alapul

—, halandóságunk tulajdonképpen nem 51, hanem 620/0-kal volt kedvezőbb 1953—ban, mint 1911—ben. A standardizált halálozási arányszám nemcsak az 1938. évinél alacsonyabb, hanem 1948. óta is jelentős mértékben javult.

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNE—K ÉS SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJLÖDÉSE *

A halálozási arányszámok alakulása

Az ezer lélekre számított standardizált

Időszak nyers — (az 1910. évi -

halálozási méga—31100 kormegoszlásra mézédílioo

arány kiszámított)

halálozási arány

1938 ... 14,25 ! 100 ! 13,95 100

1948 ... 11,55 81 10,34 74

1953 ... 11,67 82 9,17 66

Mivel a korösszetétel módosulása kedvezőtlenül hatott, ezért a halan—

dóságnak a felszabadulás utáni alacsonyabb színvonala az életkoronkénti halandóság csökkenésének tudható be. Különösen nagy volt a halandóság csökkenése a gyermekeknél és a produktív korúaknál.

Halálozási arányszámok életkor szerint

Ezer megfelelő életkorú lakosra jutó halálozás

01'

Élen; 1938 élíisggfg 1950 1953

' I

1 éven aluli ... . . 13l,3 92,5 85,7 70,8

] éves ... . . . . . 23,2 8,6 7,4 6,8

2 éves ... 7,3 4,2 3,4 2,5

3—4 éves . . . ... 4,1 2,5 2,1 1,5

5—9 éves ... 2,3 1,4 1,2 0,8

10—14 éves ... 2,0 1,1 1,0 O,7

15—19 éves ... 3,3 2,1 1,8 * 1,2

20—29 éves ... 4,8 3,3 2,7 l,7

30—39 éves ... 4,8 3,7 3,2 2,3

40—49 éves ... '7,5 6,0 5,7 4,6

50—59 éves ... 14,5 11,6 11,9 11,3

60—69 éves ... 33,4 26,5 28,0 29,3

70 éves és idősebb . . . 108,6 88,0 89,5 105,5

Összesen 14,4 11,5 11,5 11,7

A részletes haláloki adatok szerint az azelőtt nagymértékben pusztító népbetegségek miatti halálozások száma a felszabadulás után erősen csök—

kent. A gümőkórban elhaltak száma ma alig egyharmada az 1938. évinek.

A gümőkórhalandóság

Gűmőkórban Ezer lélekre Index

Időszak elhaltak száma jut 1938: 100

1938 ... 12 846 1,40 100

1945 ... . . . . 12 050 1,34 96

1947 . ... 10 689 1,18 84

1948 ... 9 972 LD!) 78

1949 ... 8 887 0,96 69

1950 ... 7 llOO O,79 56

1951 ... 7 210 O,77 55

1952 ... 6 109 0,64 46

1953 ... . 4 243 0,44 31

1953. I—X. hó ... * 3 567 (),45

1054. I—X. hó!) ... 2 808 0,35

1) Előzetes adat.

MAGYARORSZÁG NEPESSÉGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJL'O'DÉSE 9

A halálozási arány csökkenésével emelkedik népességünk elérhető életkora. Csupán két év alatt —— 1948. és 1950. között —- majdnem egy fél évvel nőtt meg az elhúnytak átlagos életkora. Ugyanebben az időszakban

a munkásoknál —-—— akik azelőtt sokkal fiatalabb korban haltak meg —-— ez

Az elhunyt munkások átlagos elhalálozási kora A munkáss és _egyes Átlagos elhalálozási kor (év)

Mmmm 1930 1948 1950

Bányászat ... 49,8 46,7 54,8

Ipar ... 41,7 48,9 54,7

Közlekedés ... 54,7 59,7 61,0

Mezőgazdaság ... 57,4 61, 1 63,5

Egyéb ... 48,5 55,4 57,1

A munkásnépességnél. . 53,1 56,8 ' 59,0

Az! egész kereső népes-

ségnél 5 7 ,3 - 60,8 61,2

CSECSEMÓHALANDOSAG

A felszabadulás után a halandóság javulásának legfontosabb tényezője rendszerint a csecsemőhalandóság jelentős mérvű, bár nem mindig egyen- letes csökkenése volt. A háború előtti évekhez (1938.) viszonyítva az 1953.

évi csecsemőhalálozási arány 460/0-kal javult.

A csecsemőhalandóság

1000 élve—

Év szülöttte jutó Index

1 éven aluli 19385100 elhalt

1938 ... 1313 100

1945 ... 169,1 129

1946 ... 116,5 89

1947 ... _ 106,7 81

1948 ... 94,1 72

1949 ... 910 69 '

1950 ... 85,7 65

1951 ... 83,9 64

1952 ... 69,9 53

1953 ... 70,8 54

1954. 1) ... kb. 60,7 kb. 46

1) Előzetes adat.

III., EGÉSZSÉGÚGY

A lakosság népmozgalmának kedvező alakulása összefüggésben van az egészségügyi helyzet javulásával. Fejlődött az orvosi, kórházi, rendelőinté—

zeti ellátás, emelkedett a tüdő— és nemibeteggondozó intézetek száma. Az 1953. márciusában hozott minisztertanácsi határozat óta nagymértékben

10 LMAGYARORSZAG NÉPESSEGENEK ES SZOCIÁLIS—KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEWESE __f

javult az anya— és csecsemővédelem. A társadalombiztosítás széleskörű kiterjesztése mellett juttatásainak értéke növekedett.

Az általános fejlődés ellenére a lakosság egészségügyi igényeinek ki- elégítése a gyógyító és megelőző munka ágazatainak további fejlesztését teszi szükségessé.

AZ EGESZSEGUGYI ELLÁTOTTSAG

Hazánk orvosokkal való ellátottsága —- a rendelkezésre álló adatok , szerint —— Ausztria és Svájc után a legjobb Európában.

Az orvosok és a 10 000 lakosra jutó orvosok számának alakulása

e Orvosok 19220 lakosra

Időpónt , !) Orvosok

száma.

1938 december ... 10 590 ll,6 1945 december ... 7 240 8,() 1946 december . . ... 8 260 9,1 1947 december ... 8 902 9,8

1948 december ... 9 589 10,4

1949 december ... 9 609 10,4

1950 augusztus ... 9 629 10,3 1952 május ... 11 013 ll,6

1953 december ... 12 205 125

Az orvosellátottság azonban csak viszonylag tekinthető jónak, mert kedvezőtlen az orvosok területi megoszlása. Az orvosok 480/o—a Budapesten működik, itt 10 000 lakosra 33 orvos jut, Vidéken csak 8.

Orvosaink több mint felének van szakorvosi képesítése. Évente több mint másfélszerannyi orvos végez egyetemeinken, mint 1938—ban. Az orvo—

sok halandóságát figyelembevéve, mintegy BOO—zal emelkedik számuk évenként.

A kórházi, klinikai ágyak száma 1954. július 30—án 320/0—kal volt több, mint 1938—ban.

A kórházak és aáklinikák működése

10 00 la osi-a Halálozási

Időszak Ágyak számai) jutó—o ágnak Ág§§;?n;:ná' 533333" arányszám

számai) , %-ban

1938 ... 42 740 46,5 74,4 22,2 3,8

1947 ... 42 300 48,3 73,4 18,6 2,9

1948 ... 45 888 51,9 79,8 19,0 2,6

1949 ... 47 544 51,2 85,2 18,5 2,4

1950 ... 49 226 52,5 85,6 H,!) 2,4

1951 ... 52 038 55,1 87,1 17,9 2,3

1952 ... 53 107 öö,? 90,1 17,9 2,1

1953 ... 53 836 55,9 94,0 17,8 — 2,1

1954. I. félév ... 56 298 58,4 93,7 18,1 2.3

1954. 2) ... 58 367 605 . * v

1) Az év (félév) utolsó napján

*) Előzetes adat.

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGENEK ES SZOCIALISLKULTURALIS HELYZETENEK FEJLÖDÉSE 11

;

1938—hoz viszonyítva a szülészeti—nőgyógyászati ágyak száma másfél—

szeresére, a csecsemő—gyermekgyógyászati ésa tbc—s betegágyak száma kétszeresére emelkedett. A lakosság egyre növekvő igényeinek kielégítése, valamint a területi betegellátásban beállott változás következtében az ágy—' kihasználás aránya az emelkedő ágyszám ellenére is egyes osztályokon túl magas. ,—

A kórházak és klinikák személyzeti ellátottsága az elmúlt években javult. 1953. decemberében 100 kórházi ágyra 6,6 orvos, 20 ápoló és egyéb

egészségügyi, valamint 23,6 adminisztratív és egyéb személyzet jutott.

1953—ban 100 igényjogosultra 510/0—kal több rendelőóra jutott, mint 1938—ban.

A rendelőintézetek működése!)

ido igény-

É Rendelőórák Jogosultra jutó

v száma. rendelőórák

száma

!

1950 . . . ,, ... 1 962 000 43,7 1951 ... 2 314 000 4-6,4 1952 ... 2 913 000 55,5 1953 . . ... 3 791 000 66,2

1954 ') ... 4 365 000 753

!) MÁV adatokkal együtt, Bór- és tüdőgyógyászati szakrendelések adatai nélkül.

') Előzetes adat. e

A rendelőórák számának nagyarányú növelése a járóbetegek szakorvosi ellátása színvonalának lényeges emelkedését eredményezte. A járóbeteg—

ellátás szempontjából jelentős lépés a körzeti orvosi rendelők hálózatának

kiépítése. se

A tüdőbeteggondozó intézetek működése

zürő (: -

Év Intézetek őrszőés kgélsw) 333333;

száma) "ZÉÉÉÉBÉW gáltak %-ában

1938 ... . ... 87 106 000 .

1947 ... 145 421 000 .

1948 ... . . 157 694 000 .

1949 ... — ... 167 996 000 .

1950 . . . . .d... 166 1 422 000 0,53

1951 ... 173 2 177 000 035

1952 . . . . ... 173 2 338 000 0,26 1953 ... 176 2 888 000 0,29

1) Az év utolsó napján

1954. év végén a tüdőbeteggondozó intézetek száma kétszerese, a szűrő——

vizsgálatok száma 27—szerese volt az 1938. évinek.

A kiterjesztett szűrővizsgálatok eredményeképpen 1953. évben a fel- kutatott tbc-s betegek közel fele már betegsége kezdetén —— tehát korai állapotban —- orvosi kezelés alá került.

Az anya- és csecsemővédelem

MAGYARORSZAG NÉPESSÉGÉNEK És SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETÉNEKFEJIJÖDÉSÉ *

Gondozási Járási

" - Védőnők Eg' z ' " yi

Időpont, kOl'Ök Szeglgsglgxok

száma

1938. XII. 31 ... . 344 ——

1949. XII. 31 ... 654 940 36

1950. XII. 31 ... 814 1250 48

1951. XII. 31 .. ... 923 1290 55

1952. XII. 31 ... 1 012 1 380 73

1953. XII. 31 ... 1 119 1 501 96

1954. VI. 30. ... 1 163 1 626 102

Az anya— és csecsemővédelemmel foglalkozó védőnők száma 1954.

június végén majdnem ötszöröse az 1938. évinek. Az 1004/1953. M. T.

számú anya— és csecsemővédelmi határozat eredményeként 1953. évben 1952. évhez viszonyítva az elsőízben megjelent terhesek száma nagymér—

tékben emelkedett. Ma a terhesek gondozásba való bevonása elérte a

]. OOO/o—Ot.

1953. évben 184 000 újszülöttnek juttattak ingyenes csecsemőkelengyét

A terhességi és az anyasági tanácsadások adatai

Időszak

Csecsemő ! Terhes tanácsadáson a megjelenések

...

1954. I. félév ...

73,5 millió Ft értékben.

A bölcsődék és a bölcsődei férőhelyek száma nagymértékben emel—

kedett.

száma

236 000 998 000 1 122 000 1 328 000 1 381 000 1 601 000 801 000

33 000 223 000 256 000 394 000 508 000 999 000 533 000

A bölcsődék és bölcsődei férőhelyek számának alakulása

Bölcsődék ! Féröhelyek Időpont

száma

1938. XII. 31 ... 37 1 000

1949- ,, ... 150 5 000

1950. ,, ... 182 6 100

1951. ,, ... 242 8 000

1952. ,, ... 368 12 400

1953. ,, ... 502 16 600

1954. _7: 1) ... 576 21 400

x) Előze tes adat.

Az állandó jellegű bölcsődei férőhelyek száma ma több mint ISS—szorosa az l938—as férőhelyeknek; 1954 nyarán az állandó bölcsődéken kívül 6 300

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETENEK FEJUÖDÉSE _ 13

idénybölcsődei férőhely állt a mezőgazdaságban dolgozók gyermekei ren—

delkezésére. A bölcsődék férőhelykíhasználása —— bár jelenleg %% felett van —— nem megfelelő.

A. bölcsődei hálózat további fejlesztése szükséges, tekintettel arra, hogy jelenleg a bölcsődéskorúaknak csak 4—50/0—a helyezhető el a meglévő

intézményekben. -

%

TARSADALOMBIZTOSITÁS ÉS ÚDULTETÉS

1954—ben a társadalombiztosításba bevont lakosok száma 1938—hoz vi—

szonyítva több mint kétszeresére emelkedett.

A társadalombiztosítás

Biztosítottak száma Biztosítottak száma Időpont (családtagokkal az összlakosság

együtt) SVG—ában

1938. XII. 31. 1) ... 2 800 000 31

1949. XII. 31. : .. 3800 000 41

1950. XII. 31. ... 4 400 000 47

1951. XII. 31. ... 4 800 000 51

1952. XII. 31 ... 5 300 000 56

1953. XII. 31. ... 5 700 000 59

1954. XII. 31. 2) ... 5 800 000 60

1) Becsült adat.

1) Előzetes adat.

Az iparban, a kereskedelemben és a közlekedésben alkalmazott bizto- sitottak száma 1951. év óta ZOO/O—kal, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti biztosított tagok száma 530/0-kal, a kisipari termelőszövetkezeti biztosított

tagok száma pedig közel háromszorosára emelkedett.

A Szakszervezeti Társadalombiztositási Központ juttatásai az OTI 1938—as juttatásaihoz viszonyítva a következőképpen alakultak:

A társadalombiztosítási juttatások

Egy biztosítottra jutó költség

Szolgáltatás 1938 ! 1950 1951 1952 1953 19541)

pengő [ forint

Táppénzköltség ... 18,9O 138,3O 172,20 255,20 297,'70 367,30 Szülészeti költség ... 2,807 36,7O 40,10 46,50 70,7() 86,6() Temetkezési segély ... 0,90 9,10 8,90 8,80 10,10 12,70 Gyógyszerköltség ... 8 40 72,00 79,10 90,90 109,20 130,60 Gyógyászati segédeszköz . . . ' 12,50 14,80 18,20 17,40 18,40

1) Előzetes adat.

1950. évtől a táppénzes napok száma és az egy napra jutó táppénzkölt-

ség emelkedett. '

A szakszervezeti üdültetés 1950—től a következőképpen alakult:

A szakszervezeti üdültetettek

Ebböl : ipari, épitő—

Év Összes űdültetmek ipari üdültetettek

száma

1950. ... 152 300 78 800 1951. ... 175 500 94 300 1952. _ ... 180 100 105 500 1953. ... . . . 195 400 118 200 1954. 1) ... . . . ... 194 000 114 700

1953. évben az összes üdültetettek 600/0-a ipari és építőipari szakszer—

vezetekhez tartozott, % részük munkás és műszaki alkalmazott volt.

IV. OKTATÁS —— NÉPMUVELÉS

A felszabadulás utáni eredményeink nemcsak a gazdasági élet fejlődé—

sében, hanem a kultúrforradalom széleskörű kibontakozásában is meg-—

mutatkoznak.

. Az oktatási rendszer 10 év alatt jelentős mértékben fejlődött. Az okta—

tási intézmények államosítása, az oktatási szervezet egységessé tétele biz- tositotta a magasabb színvonalú képzés előfeltételeit. A közép- és főiskolai

oktatásban való részvétel minden tehetséges fiatal számára biztosított.

A dolgozó nép — élve az Alkotmányban biztosított jogaival —— egyre nagyobb mértékben veszi igénybe a népművelési intézményeket, olvas könyveket, napi- és hetilapokat, látogatja a színházat, mozit, hallgatja a rádiót.

OVODÁK

A széleskörű óvodahálózat megteremtése a dolgozó nők százezrei szá- mára lehetővé tette gyermekeik megfelelő elhelyezését és nevelését.

Az óvodák főbb adatai

Egy szakképzett

Az óvódaí Sigi'gifgíew Óvodák óvónőre jutó

Év SYermek- gyermekek

létszám

száma

1938. ... 112 143 1 593 1 140 70

1951. ... 121215 3 201 1 910 38

1954. ... 144 405 4 319 2 327 33

1954. az

1938. "Á,—ában 128,8 271,1 204,1 4735

1954-ben azfóvodáskorúak 250/0—a járt óvodába.

HAGYARORSZAG NEPESSÉGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS—KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJL'ODESE 15

ALTALANOS ISKOLAK

A lakosság általános műveltségének biztosítása érdekében törvény írja

elő a 6—14 éves korúak tankötelezettségét. 1937/38—ban a tanköteles korúak közül több mint 200/0 nem részesült iskolai oktatásban; 1954—ben a tanköte—

lesek 97,5%—a járt iskolába.

A VIII. évfolyamot végzett tanulók száma 1954—ben az 1937/38. évi létszám háromszorosa.

A tanulólétszám

Összes VIII. évfolyamos Tanév

tanulók száma

1937/38. évvége ... 1 096 100 33 901

1951/52, éveleje ... 1 205 200 80 101

1954/55. ,, ... 1 207 500 104 461

1954/55. az

1937/38. %-á.ban 110,2 308,l

Az iskolai oktatás színvonalának emeléséhez elsősorban a megfelelő tanerőellátottságot kellett biztosítani.

A tanerők

Egy taneróre jutó

Tanév Tanerók tanulók

. száma

1937/38. évvége ... 26 017 42

1951/52. éveleje ... 38 089 32

1954/55. ,, ... 46 149 26

1954/55. az

1937/38. %-ában 17734 62,1

1937/38—ban a mai általános iskolának megfelelő iskolák 5,4%—ában, 1954/55. tanév elején a 6 168 általános iskola 34,2%—ában tanulnak a felső—.

tagozatos tanulók szaktanárok vezetésével.

KOZEPISKOLAK

A felszabadulás után lehetővé vált, hogy a munkások és a parasztok gyermekei is bekerülhessenek a középiskolákba. 1937/38—ban 4,0%, 1954/

SES—ben 63,0% volt a munkás és dolgozóparaszt származású tanulók aránya.

A középiskolai tanulók száma 1937/384hoz képest megháromszoro- zódott.

16 MAGYARORSZÁG NÉPESSEGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS—KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJL'VÖDÉ'SÉX %

A tanulólétszám iskolatípusonke'nt

A tanulók száma

Iskolatípus 1937/38. 1951/52. ! 1954/55-

tanév végén

tanév elején

Gimnázium ... 30 593 54 532 i 79 7 94 Ipari technikum ... —— 28 27 7 40 058 Mezőgazdaság technikum ... 806 6 967 9 845 Közgazdasági technikum ... 12 164 20 139 21 976 Tanítóképző ... 8 336 9 484 7 492

Óvónőképző...; 450 2893 3296

' Összesen : 52 349 122 292 162 461

A középiskolások tanulását a különféle szociális juttatások is elősegí—' tik. A nappali tagozatos középiskolások 27,6%—a lakik diákotthonban. Szá—_

muk 11 OOO—rel több, mint 1951/52-ben.

Az érettségizett tanulók

Az érettségizett ( képesíbőzö m

Tanév tanulók száma

1937/38. évvége ... 10 8591

1951/52. ,, ... 17 656

1953/54. ,, ... 26 479

1953/54. az

1937/38. %-ában 243,8

!) Sikeres érettségi vizsgát tett tanulók száma,

A megfelelő színvonalú középiskolai oktatás biztosítása érdekében a középiskolai tanerők számát 1937/38— hoz képest több mint kétszeresére

növelték. x

A tanerők

Eg ' temetőre jutó nap—

Tanév Tanerők palyi tagozatos tanulók

száma.

1937/38. évvége ... 3 504 15

1951/52. éveleje ... 5 929 18

1954/55. ,, ' ... 7 535 16

1954/55. az

1937/38. (%,—ában 2150 1083

]954/55. tanév elején a középiskolák száma 442, másfélszerannyí, mint 1937/38—ban.

EGYETEMEK ÉS FÓISKOLAK

Az egyetemi és főiskolai oktatás fejlesztésével a hallgatók száma 1954/55-ben az 1937/38. évi létszám négyszeresére emelkedett.

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS-KULTURÁLIS HELYZETENEK FEJLÖ'DÉSE 17

Hallgatók létszáma tanulmányi áganként

A hallgatók létszáma

Tanulmányi ágak 1937/38_ 1951/52. 1954/55.

tanev végen tanév elején

Műszakiak ... 1 052 14 609 17 592

Közgazdászok ... 775 3 982 4 487

Bölcsészek . . . ... 1 576 3 848 4 267

Természettudományiak — 3 262 3 524

Pedagógiai főiskolások 581 3 056 2 521

Orvosok ... 1 451 3 590 4 464

Gyógyszerészek ... 173 637 878

Mezőgazdászok ... 621 2 382 4 150

Jogászok ... . . . 4 671 1 551 2 525

Művészek ... 322 1 600 1 053

Egyéb képesítésűek . . . 525 1 414 1 993

Összesen : 11 747 39 937 47 454

A felszabadulás után elsősorban a mérnökök, pedagógusok és agronó—

musok képzését segítettük.

A mérnökök száma 16-szor, a mezőgazdászoké csaknem 7—szer több, mint 1937/38—ban.

Az egyetemi hallgatók tanulását államunk gondoskodása nagymérték—

ben megkönnyíti.

A nappali tagozatok hallgatóinak juttatott kedvezmények

. Diákotthonban __ ' " '

Dxákotthonban lakók az összes Ösztopdíjban ?ésszágsággagz

Tanév lakó hallgatók hallgatók részesülő hall- összes hallgatók száma % ában gatók száma %—ában

1951/52. éveleje ... 12 440 39,1 22 343 702

1954/55. ... 16 667 49,6 28 264 84,1

1954/55. az

1951/52. %-ában 134,0 —— 12635 _.

Diplomát kapott hallgatók száma

194946! 1954. októberig

Tanulmányi ágak diplomát kapott ' hallgatók száma.

Műszakíak ... . ... 6 7 46 Mezőgazdászok ... 1 0461) Közgazdászok ... 2 837 Bölcsészek ... 2 692 Természettudományiak . . 1 391 Pedagógiai főiskolások . . 4 054

Orvosok . ... 3435

Jogászok ... 2 739 Egyéb képesítésűek . . . . 2 239

, Összesen 27 179

1) A mezőgazdász hallgafók 1953154. tanévi adatai nélkül.

2 Statisztikai Szemle

MAGYARORSZÁG NÉPESSÉGÉNÉK ES SZOCXÁLIS—KUL'IURALIS HELYZETÉNEKL FEK-03338

NEPMÚVELES

Az ifjúság nevelését szolgáló oktatási intezmények fejlesztése mellett államunk nagyxgondot fordít a népművelésre. A könyv, a napilap, a szín— ,, ház, a mozi és a rádió a növekvő kulturális igények kielégítésének legfőbb eszközei.

A könyvnyomtatás

A kinyomtatott művek Időszak

száma ! példányszáma

1938. ... 8 152 17 272 000

1949. ... 4 443 46 733 800

1953. ... 18 767 51 078 600

1954. 1) ... 20 694 41 362 200

1954. az 1938. %-a'bcm 253,9 239,5

') Előzetes adat.

Az ifjúsági művek száma 1954—ben 1950-hez viszonyítva 88,3%—ka1, példányszámuk 149AO/0-kal nőtt.

Lényegesen bővült a napilap és folyóiratkiadás is. Az időszaki sajtó— , termékek példányszáma 1953—ban meghaladta az 500 milliót. Ebből a napi- *

lapok példányszáma 370 millió volt, az 1949. évi példányszám másfél—

szerese. "

A felszabadulás után évről—évre nagy számban létesítettek falusi könyv-

tárakat.

A területi könyvtárak száma

Időpont A területi könyvtárak száma

1951. XII. 31. ... 2 939 1952. XII. 31. ... 3 377

1953. XII. 31. ... 3818

1954. IX. 30. ... 3 946 1954. az 1951. %—ában . 134,3

A vidéki kulturális élet központja a kultúrotthonyl954, szeptemberé—

ben 1883 kultúrotthon működött, másfélszer annyi, mint 1951-ben.

Az üzemi dolgozók számára 250 kultúrotthonban nyílik lehetőség a tanulásra és szórakozásra.

A felszabadulás óta a színházak és filmszínházak látogatottsága nagy- mértékben megnövekedett.

A színházak

Időszak Előadások száma Látogatók száma

1950. ... 6 493 2 876 800

1951. ... 7 849 4 373 500

1952. ... 9 867 5 959 500

1953. ... 9 975 5 925 800

1954. 1) ... 9 829 6 091 800

1954. az 1950. %-áb(m 151,4 211,8

1) Előmtes adat.

MAGYARORSZÁG NEPESSÉGÉNEK ÉS SZOCIÁLIS—KULTURÁLIS HELYZETÉNEK FEJLODÉSE * H 19

A filmszínházak

Működő filmszínházak

Látogatók száma

Időszak

számai)

Előadások száma (millióban)

1935. . . . . ... 410 148 900 18,5

1949 ... . ... 862 219 100 42,3

1952. ... 2 327 449 700 68,5

1953. ... 2 61 1 536 700 73,0

1954. 2) ... 2 813 565 700 ' 97,7

1954. az 1935. %-ában ' 686,1

379,9 528,1

1) Az időszak utolsó napján.

3) Előzetes adat.

A rádióelőfizetők számának emelkedése a városi és a falusi lakosság növekedő kulturális érdeklődését tükrözi.

A rádióelőfizetők száma

Időpont

Előfizetők száma

1938. XII. 31. ... 419 200

1949. ,, ,, ... 539 200

1950. ,, ,, ... 619 500 1951— ,, ,, ... 701 400 1952. ,, ,, ... 886 700 1953. ,, ,, ... — 1 079 600 1954. ,, ,, 1) ... 1 270 200 1) Előzetes adat.

a

1954—ben a rádióelőfizetők száma az 1938. évinek háromszorosa.

Népi demokráciánkban a tudomány egyre inkább a nép jólétének, a termelés elősegítésének szolgálatában áll. 1953. szeptember 30—án 81 tudo—

mányos kutatóintézet működött. A kutatóintézetek közül 40 ipari, 16 ter—

mészettudományi, 14 mezőgazdasági jellegű. A munkában lévő kutatási témák száma 2228. A kutatóintézeteken kívül az egyetemek és ipari kutató—

laboratóriumok is foglalkoznak tudományos kutatással.

V. VÁROS- ÉS KÖZSÉGFEJLESZTÉS

A budapesti villamosközlekedés

Forgalomban Forgalomban

lévő lévő Szállított

Év Félix-Igtgsnsza villamoskocsik trolibuszok utasok száma átlagos átlagos (millió fő)

száma száma

1938 ... 187,8 1 399 3 305,9

] 945 ... 192,5 1 024 -—— 208,9

1950 ... 200,5 1 496 25 662,0

1954 ... 234,8 1 6831) , 851) 826,61)

1) Előzetes adat.

Az utasforgalom felszabadulás utáni rohamos növekedése szükségessé tette a villamosközlekedés korszerűsítését, 1949. óta 6 trolibusz viszonylat—*

létesült. Amíg 1938—ban egy 2,7 km—es viszonylaton, addíg 1954. év végén viszont már 28,1 km—es vonalon közlekedett trolibusz. Ezenkívül több villa— , mos útvonalát is meghosszabbították.

A budapesti autóbuszközlekedés

Viszonylatok Forgalomba Szállított Év hossza lévő járművek utasok száma

km-ben átlagos száma (millió fő) '

1 938. ... 1 699 . .

1 945. ... 5,7 27 4, l

1 950. ... 355,4 345 94,7

1954. ... 490,6 43 61) 2Ol,01)

1) Előzetes ada—t.

Az autóbuszközlekedés járműparkja a háborúban nagyrészt elpusz—

tult. 1945—ben átlag 27 gépkocsi bonyolította le az utasforgalmat. Az autó— ; buszpark növekedésével párhuzamosan évről-évre több új vonalon indult

meg az utasszállítás. Az autóbuszközlekedés hálózatába bekapcsolták azo—

kat a külső kerületeket, melyek nem rendelkeztek elégséges közlekedési hálózattal. 1938-ban 35 autóbusz-vonal volt, 1954—ben viszont már 94 út- vonalon közlekedtek autóbuszok.

A budapesti háztartást"íogyasztók által fogyasztott gáz mennyisége

5 Az egy háztar- A háztartási áüágüái'át tási fogyasztó

dő a ztó által fo utott

I sz k fog;;ánl)k gáífgggnágége gáz mglgiséga (na?—) 1938. ... 1 15 763 57 104 493 1950. ... 146 867 75 069 51 1

1953. ... 172 493 93 279 541

1954. . . . . ... '. . . . 179 274 94 843 529

1) Az időszak utolsó napján.

A megnövekedett gázterrhelés mellett 1954—ben javítani tudták a gáz _ minőségét is. A gáz kénhidrogén tartalmát 1 év alatt harmadrészére csök—

kentették.

A 10 év alatt épített, több mint 138 km főcsőhálózat jelentősebb része _, a külső kerületekbe vezeti el a gázt.

!