Hazánk az olasz középiskolai történelemtankönyvekben

ihoz, vagy hogy a történelemtanárok mi­

lyen egyéb módszert alkalmazhatnak a tanórai foglalkozásokon, szintén megér egy misét, de annak ismertetése nem a j e ­ len dolgozat feladata.

Albert Gábor

J e g y z e t

(1) A L B E R T G Á B O R : A történelemtanítás új lehető­

ségeiről. Iskolakultúra, 1995. 2 2 . sz.

(2) N A G Y GÉZA: Civilizáció és recepcióelmélet. Kéz­

irat. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, 1992, 3.p.

(3) S Z Ű C S J E N Ő : Vázlat Európa három történeti régiójáról. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1 9 8 3 . (4) A kompország elnevezés Ady Endrétől származik, aki az Ismeretlen Korvin-kódex margójára című esszéjében használta e kifejezést. Bár a költő Magyarországot n e ­ vezte így, az a fejlődésbeli hasonlóságok miatt a közép- európai régió összes országára igaz. Ezért a többes szám.

(5) S I M O N Y 1 K Á R O L Y : A fizika kultúrtörténete.

G o n d o l a t K i a d ó , Budapest, 1 9 8 1 , 1 6 - 1 7 . p.

(6) U o .

(7) N A G Y G É Z A : Civilizáció és recepcióelmélet, i. m., 77. p.

(8) SIMONYI KÁROLY: Afizika kultúrtörténete, i. m., 265. p.

(9) B I B O I S T V Á N : Demokratikus Magyarország.

Válogatás Bibó István tanulmányaiból M a g v e t ő K ö n y v k i a d ó , Budapest, 1994, 7.p.

Hazánk az olasz középiskolai történelemtankönyvekben

Az olasz könyvkiadással összefüggő jogi szabályozásokat, a normatívák meghatározását a Kulturális Javak Minisztériumának Kiadói Főosztálya

látja el. Az olasz könyvkiadás méreteire jellemző, hogy 1992-ben az országban 4765 könyvkiadó működött, amelyek 52 007 könyvet adtak ki

összesen 223,7 millió példányban. A kiadók magánvállalkozásként működnek, és teljes körű autonómiával rendelkeznek.

Tankönyvek, tankönyvkiadók Az iskolai tankönyvkiadás helyzete ha­

sonló a könyvkiadáséhoz. A tankönyveket az Oktatási Minisztérium által jóváhagyott tantervek alapján - amelyeket az érdeklő­

dő kiadóknak megküldenek - a kiadók ké­

szíttetik el. A z általános iskola alsó tago­

zata (I-V. osztály) kivételével - amelynek tankönyvei ingyenesek - a tankönyvkiadás semmiféle állami támogatást nem kap, így a tankönyvek önköltségesek és meglehető­

sen drágák. 1992-ben 4 7 6 kiadó foglalko­

zott tankönyvkiadással is, ezek 6025-féle tankönyvet adtak ki 61 millió példányban.

A tankönyvek átlag ára 30 000 - líra (kb.

1 800 - Ft.) volt, az átlag példányszám pe­

dig 10 2 1 3 . A tankönyvek közül 2 0 3 4 volt az új kiadás, 3991 az újranyomás. A tan­

könyv forgalmazása a kiadók feladata.

A tankönyvek nagy száma abból adó­

dik, hogy egy-egy tantárgyhoz tankönyvet több kiadó is megjelentet. E z különösen a közismereti tantárgyak esetében igaz, de

nem ritka a szakmai tantárgyaknál sem.

Jellemző példa, hogy történelemtanköny­

vet a z általános iskolák felső tagozata szá­

mára 39 kiadó, a technikumok III-V. év­

folyama számára 25 kiadó, m í g a gimnázi­

u m o k azonos évfolyamai számára 26 ki­

adó jelentetett meg. Természetesen a ki­

adók jelentős része bizonyos tantárgyakra szakosodott; a sok kis kiadó mellett a könyvek jelentős részét a nagy kiadók for­

galmazzák, így például a földrajzkönyve­

ket a Mursia, Principato, Bulgarini, Z a - nicchelli, Garzanti, Laterza, Loescher, Le Monnier, M a r k e s , De Agostini, La N u o v a Itália, az irodalomkönyveket a Principato, Zanicchelli, Laterza, Loescher, Paravia, D ' A n n a , B r u n o Mondadori, a történelem­

könyveket pedig a Zanicchelli, La Rosa, La Scuola, L a N u o v a Itália, Bruno M o n ­ dadori, Principato, SEI, D ' A N N A , Later­

za, Bulgarini kiadók, melyek a könyvek külföldi forgalmazásában, valamint a kül­

földi felhasználás, adaptálás engedélyezé­

sében teljes önállósággal rendelkeznek.

Tantárgy Humán megnevezése 1. 2. 3. 4. 5.

évfolyam

Irodalom 4 4 4 5 5 Történelem és

polgári nevelés 2 2 3 3 3 Földrajz 2 2

Reál Tanítóképző 1. 2. 3. 4. 5. 1. 2. 3. 4.

évfolyam évfolyam

4 4 4 3 4 4 4 4 4 3 2 2 2 3 4 4 4 3

A m á s i k nagy i s k o l a t í p u s , a m e l y b e n a z általános iskolát végzett t a n u l ó k j e ­ l e n t ő s r é s z e folytatja t a n u l m á n y a i t , a t e c h n i k u m . A t e c h n i k u m o k b a n a k é p z é s

öt é v f o l y a m o n folyik. A vizsgált tantár­

g y a k heti ó r a s z á m a i n a k s z a k c s o p o r t o n ­ kénti v á l t o z á s á t a k ö v e t k e z ő t á b l á z a t s z e m l é l t e t i :

Szakcsoport megnevezése

Irodalom 1. 2. 3. 4. 5.

évfolyam

Történelem***

1. 2. 3. 4. 5.

évfolyam

Földrajz 1. 2. 3. 4. 5.

évfolyam Ipari

Közgazdasági Idegenforgalmi Váll. Idegennyelvi Iev.

Mezőgazdasági Hajózási Földmérési Női

5 5 3 3 3 5 5 3 3 3 5 5 3 3 3 6 6 3 3 3 5 5 3 3 3 5 5 3 3 3 5 5 3 3 3 6 6 3 3 3

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

3

2 2 2 2 2*

2 2 2 2 2*

2 2 2 2 2*

2 2 3 3

3 3 *^:

Megjegyzések:

A *-gal jelzett tantárgyak pontos megnevezése a következő:

* Altalános földrajz, gazdaság és turizmus

** Természettudomány és földrajz

*** Történelem és polgári nevelés

Olaszországban az általános iskola el­

végzése után - az utóbbi évtizedben - a tanulók kb. 2 0 % - a szakmunkásképző is­

k o l á b a n , 2 5 - 3 0 % - a g i m n á z i u m b a n és 4 5 - 5 0 % - a technikumban folytatja tanul­

mányait, így, miután az érettségit adó két iskolatípusba (gimnázium és t e c h n i k u m ) kerül a tanulók többsége, ezért figyel­

m ü n k e t a továbbiakban az e két iskolatí­

pusban használt tantervekre és tanköny­

vekre irányítottuk.

A g i m n á z i u m i k é p z é s b e t a r t o z ó isko­

latípusok: a h u m á n és a reál g i m n á z i u ­ m o k , v a l a m i n t a négy évfolyamos t a n í t ó ­ k é p z ő , a m e l y e k b e n a vizsgált t a n t á r g y a k heti ó r a s z á m a i a k ö v e t k e z ő k é p p e n ala­

k u l n a k : Ü A középfokú k é p z é s főbb jellemzői

I Miután a Magyarország-kép bemutatása

| szempontjából legfontosabb tantárgyak a 3 történelem, a földrajz és az irodalom, s ezek a középfokú oktatásban iskolatípusok szerint eltérő óraszámban és tartalommal kerülnek feldolgozásra, szükséges, hogy röviden áttekintsük a képzési rendszert és a z e tantárgyakra vonatkozó tantervi elő­

írásokat. A z alábbi ismertetés meg az ún.

„ B r o c c a " program, a középfokú oktatási reform kísérleti tanterveinek, tananyagá­

n a k elemzését, feldolgozását n e m tartal­

mazza, így teljes egészében az 1992-ben m é g általánosan érvényben lévő tanterve­

k e t és tankönyveket mutatja be.

A t ö r t é n e l e m t a n t á r g y o k t a t á s á n a k főbb j e l l e m z ő i

A történelem tantárgyhoz kiadott tan­

könyvek tartalmi elemzését az Oktatási Minisztérium által kiadott tantervi előírá­

sok bemutatásával kezdjük, amelyek átte­

kintése alapján a következő megállapítások tehetők: a tantárgy n e m kötelező, hanem csak választható érettségi tárgy; az egyes iskolatípusokban feldolgozandó témakörök többnyire megegyeznek, eltérés azok sor­

rendjében és r é s z l e t e z e t t s é g é b e n v a n . A gimnáziumokban (humán és reál) a történelem tantárgy heti óraszáma évfolya­

monként ugyan kisebb eltéréseket mutat, de a tantervi előírások alapvetően m e g ­ egyeznek, így a tanterv alapján az egyes évfolyamokon a következő témakörökkel kell foglalkozni:

/. osztály

Történelem előtti kor. Ókori földközi tengeri civilizációk. A görögök: a helléniz­

mus előtti civilizációk összefoglalása; a városok és szervezettségük; gyarmatosítás.

A perzsa háborúk. Athén, Spárta, Théba hegemóniája. A klasszikus görög kultúra;

jellemzői, értékei. M a c e d ó n hegemónia;

Nagy Sándor birodalma. A birodalom fel­

darabolása. A hellén kultúra.

//. osztály

R ó m a eredete. A köztársasági R ó m a és terjeszkedése a földközi tenger térségében.

A Köztársaság válsága. A Birodalom: a kezdetektől a katonai monarchiáig. A kele­

ti típusú monarchiák. A kereszténység és elterjedése. A római kultúra elterjedtségé­

nek csúcspontján. A római politikai világ.

Régi és új történelmi erők. A római-barbár királyságok. A kelet-római birodalom. A z antik római kultúra öröksége.

III osztály

A középkor: korlátai és fontossága. A ka­

tolikus egyház. A szerzetesség eredete. A z iszlám és az arab birodalom: a muzulmán kultúra. A longobárdok. Nagy Károly és Európa az ő idejében. A feudalizmus szer­

vezete: vidék, városok, várak, apátságok és p ü s p ö k s é g e k . A p á p a s á g . C s á s z á r s á g .

A z 1000 utáni új élet körvonalazása, és annak tényei. A vallásos mozgalmak és az

eretnekség. A keresztes hadjáratok és a földközi tengeri népek közötti kapcsolatok fejlődése.

A z olasz városállamok. A városálla­

moktól a fejedelemségekig. A z új Európa hajnala.

Pápaság és a Császárság a politikai h a ­ talomért folyó harcban. A Pápaság és a Császárság mint egyetemes politikai erő hanyatlása.

A Reneszánsz.

A feltalálások; a földrajzi felfedezések és következményeik a világ életében. A gyarmatosítások.

IV. osztály

A z olasz politikai egyensúly válsága és hatalmi harcok Európában.

Reformáció és ellenreformáció. Vallás­

politikai háborúk.

A z abszolutizmus időszaka és az európai elsőobbségért folyó harc. Itália az idegen uralom időszakában. Európa berendezkedé­

se a 18. században. A z amerikai forradalom.

A felvilágosodás és a reformmozgal­

mak. A francia forradalom. Napóleon. A Bécsi Konferencia.

V. osztály

A restauráció. Ellentétek a népek önren­

delkezési és szabadságharcában. A Risorg- imento problémái. 1848 Európában és Itá­

liában: háborúk és harcok az olasz függet­

lenségért.

A z Egységes Olasz Állam; problémák, ellentmondások és a függetlenségi harc ál­

lomásai. A 19. század végi nagy világprob­

lémák: a műszaki és gazdasági átalakulás és fejlődés: a társadalmi-gazdasági nehéz­

ségek és az osztályharc: az imperializmus és a gyarmatosítás; nemzetközi kapcsola­

tok, a z európai egyensúly.

A világháborúk. A z ellenállás, a szabad­

ságharc, az Olasz Köztársaság létrejötte; a demokrácia elmélete és valósága.

A gyarmatosítás vége és az új államok a világban.

A n é p e k k ö z ö t t i k a p c s o l a t o k és az együttműködés intézményei és szerveze­

tei. A z Európai Közösség.

A technikusképzésben a történelem tan­

tárgy óraszáma, mint az az előzőekből lát-

h a t ó volt, minden szakcsoportban azonos.

A tanterveket áttekintve megállapítottuk a z t is, hogy azok tartalma is megegyezik, í g y a tantervi előírások alapján az egyes évfolyamokon a következő témaköröket k e l l feldolgozni:

/. osztály

A z antik keleti kultúrákról. A bibliai tör­

ténetek főbb eseményei. Antik mediterrán n é p e k . A görög kultúra eredete és fejlődé­

s e . A legfontosabb görög városok társadal­

m i és politikai rendszere. Mediterrán gyar­

m a t o s í t á s , k ü l ö n ö s tekintettel Itáliára.

Periklész kora. A görög művészet és kultúra fénykora. Peloponészoszi háborúk.

Spárta, téba és Macedónia hegemóniája.

Nagy Sándor birodalma. A legnagyobb gö­

r ö g gondolkodók. Itália őslakói és R ó m a eredete. A királyság kora. Római terjesz­

k e d é s a félszigeten és a Földközi-tenger térségében. A köztársaság intézményei.

Polgárháborúk és a köztársaság válsága.

//. osztály

A Római Birodalom létrejötte. A gazda­

sági és társadalmi élet. A j o g , a kultúra és a művészet. Császárság és kereszténység a 4 . sz. végéig. Az egyház keleten és a pápa­

ság. A Birodalom válsága és a barbárok.

B a r b á r középkor: társadalom és intézmé­

nyek. A feudalizmus: gazdasági-társadal­

m i j e l l e m z ő i . A z arabok: vallás és hódítás.

A Karoling Birodalom. A Pápaság és a Császárság: hatalmi harcok. A normannok.

K o m m u n á k , keresztes hadjáratok és gaz­

d a s á g i m e g ú j u l á s . K ö z é p k o r i k u l t ú r a . III. osztály

A nyugati monarchiák kialakulása. Ura­

l o m Itáliában. Uralkodók és hercegségek.

Függetlenségi háborúk. A reneszánsz kul­

túra. Utazások, földrajzi felfedezések és azok gazdasági hatása. Európa és Itália az

1500-as években. Reformáció és ellenre­

formáció.

IV. osztály

Örökösödési háborúk Európában. G a z ­ dasági és társadalmi élet, kultúra és polgá­

rosodás az 1600-as évek Európájában. Fel­

világosodás és reformok. Spanyol, portu­

gál és angol kolóniák Amerikában. Forra­

dalom Amerikában, az Amerikai Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya. A fran­

cia forradalom és hatása Itáliában és Euró­

pában. Napóleon kora. Restauráció. A z olasz egyesülés (Risorgimento) kezdetei.

Európai forradalmak.

V. osztály

1848, a felkészülés évtizede és az 1859- es háború. A z olasz királyság létrejötte és az egységes Olaszország megteremtése. A társadalmi problémák forrásai és a kapita­

lizmus fejlődése. Olaszország 1901-től 1915-ig: belső problémák és nemzetközi kapcsolatok. A z európai államok és Olasz­

ország gyarmati terjeszkedése. Tudomá­

nyos haladás és az ipari fejlődés a 19. és 20. században. Távol-Kelet.

A világháborúk. Az ellenállás, a szabad­

ságharc; a z Olasz Köztársaság létrejötte. A demokrácia elmélete és gyakorlata.

A gyarmati rendszer vége és új államok a világban.

A n é p e k közötti együttműködés intéz­

ményei és szervezetei. A z Európai K ö ­ zösség.

A tanterv az egyes témakörök feldol­

g o z á s á h o z , az elsajátítandó ismeretek k ö ­ v e t e l m é n y r e n d s z e r é h e z semmiféle továb­

bi ú t m u t a t á s t n e m ad, így az ennek alap­

j á n d o l g o z ó tankönyvszerzők (és tanárok) m e g l e h e t ő s e n nagy szabadságfokkal ren­

delkeznek, az egyes témakörök terjedel­

mét, tárgyalásának módját illetően. Ter­

m é s z e t e s e n a már korábban említett tan­

k ö n y v k i a d ó k és tankönyvféleségek nagy s z á m a miatt, a j e l e n felmérés során n e m vállalkozhattunk arra, hogy az egyes is­

k o l a t í p u s o k h o z kiadott valamennyi tan­

k ö n y v e t átnézzük (már a tankönyvek b e ­ szerzése is k o m o l y nehézséget jelentene).

Ezért ezt a problémát úgy igyekeztünk áthidalni, hogy az egyes tantárgyak eseté­

ben az adott területen működő nagyobb ki­

adók által nagyobb példányszámban hasz­

nálat tankönyvek áttekintésére töreked­

tünk. Miután az I. és II. osztályban a Kár­

pát-medencéről csak mint a Római Biro­

dalom Pannónia nevű tartományáról esik szó, így a középiskolai képzésben mindkét iskolatípushoz tankönyvet megjelentető La Scuola, Bruno Mondadori és Zanic­

chelli kiadók által a III—V. osztályok részé-

re kiadott alábbi tankönyveket vettük ala­

pul és vizsgáltuk meg:

Fabiettei, Camera: Elementi di storia 1-3. köt. (Zanicchelli)

Salvadori-Comba: Corso di storia 1-3.

köt. (Loescer)

Gentile-Ronga-Salassa: Perorsi nella storia 1-3. köt. (La Scuola)

Ortoleva-Revelli: Storia 1-3. köt. (Bruno Mondadori)

A t a n k ö n y v e k r ő l

A harmadik évfolyam tankönyveinek ismertetése

A könyvek a z időbeosztásban megosz­

lanak. Van köztük olyan, mely a Nyugat- Római Birodalom bukásától (476) kezdi a középkor tárgyalását, míg mások csak a 1 2 - 1 3 . századi agrárforradalomtól. A z előbbiek rendszerint bővebben szólnak a magyarok bevonulásáról a Kárpát-meden­

cébe és hírhedt kalandozásaikról, mint az utóbbiak, míg ezek a Szt. István kori ál­

lamalapításnál írnak többet a magyarokról.

A tatárok európai betörésekor a magyarok 124l-es vereségét is említik. A z ország ál­

talában csak a 14. században jelenik meg ismét a kereskedelemről szóló részben, egy rövid utalás erejéig mint fontos ne­

mesfémexportőr. A 1 4 - 1 5 . századból még Luxemburgi Zsigmond uralkodását szok­

ták megemlíteni és Corvin Mátyást, mint

„nagy ambícióktól fűtött nemzeti királyt".

Erre a két magyar királyra többnyire egy fél bekezdést is szentelnek, röviden tudó­

sítva híres csatáikról (Zsigmond - huszi­

ták; Mátyás - Bécs, 1485 és Prága, 1496) és politikájukról. A török előrenyomulásá­

ról általában egy egész fejezet szól és eb­

ben Magyarország bukásáról is érdemle­

gesen írnak: a mohácsi csatát súlyos vers­

égnek tartják, emellett pedig Szapolyai Já­

nos királyságáról, B u d a elfoglalásáról, va­

lamint a H a b s b u r g - t ö r ö k érdekütközésről szólnak.

A negyedik évfolyam köteteinek ismertetése

A 17. században a Habsburg Birodalom megerősödésének a szerzők hol egy alfeje­

zetet, hol egy egész fejezetet szentelnek.

Ezekben a részekben általában megemlítik Savoyai Jenő magyarországi hadjáratát, amellyel osztrák fennhatóság alá került Magyarország, Horvátország és Erdély.

Mária Terézia uralkodását tárgyalva is megjelennek a magyarok, m i n t a 18. szá­

zad első felében a Habsburgok legfőbb belső ellenségei (a gimnáziumi tanköny­

vek többnyire a Rákóczi-féle szabadság­

harcot is megemlítik), majd a század n e g y ­ venes éveiben, mint a királynő fontos t á ­ maszai. A magyar politika ilyen színváltá­

sának okát azonban n e m fedik fel.

A z 1848-as európai forradalmi hullám­

ról szóló fejezetekben a „budapesti(sicl) forradalom" kirobbanásának napját n é ­ mely szerző 1848. március 27-re teszi. A különféle nemzeti forradalmak leverésénél még megemlítik a magyar ellenállás rend­

kívüli kitartását és azt is, hogy az osztrá­

koknak csak az orosz cár segítségével si­

került győzniük. A szabadságharcosok k é ­ sőbbi, az itáliai Risorgimentoban vállalt jelentős szerepét általában n e m említik meg a könyvek. (A gimnáziumi tanköny­

vek is csak arról szónak, hogy a „magyar nemzeti forradalom vezetője", Kossuth, élete utolsó éveit Torinóban töltötte.)

Az ötödik évfolyam kötetei

A 19. század második fele nemzetközi eseményeinek elemzésében az olasz tan­

könyvek megemlítik az 1867-es kiegye­

zést, „mely a Habsburg Monarchia két leg­

nagyobb nemzetének a kompromisszumá­

ból született". A tankönyvek itt szoktak az Osztrák-Magyar Monarchiát feszítő belső nemzetiségi ellentétekre is utalni. A világ­

politika színterén ezután csak a monarchia mint egység szerepel. Magyarországot leg­

közelebb az első világháborút záró békék felsorolásában említik a tankönyvek, a tri­

anoni szerződéssel; általában hozzáfűzve még azt is, hogy „a magyarok ekkor alakít­

hattak újra független államot, bár komoly területeket vesztettek szomszédaik j a v á r a "

- v a n olyan szerző, aki ezek közé sorolja Lengyelországot (!) is.

A z ország második világháborús szere­

péről annyit j e g y e z n e k meg, hogy Magyar-

ország a németek oldalán vett részt a hábo­

rúban és Csehszlovákia feldarabolásánál neki is juttattak területeket. A jaltai tárgya­

lásoknál, a felsorolásban szerepel hazánk is, mint a szovjet érdekszférához tartozó terület. Ezután az 1956-os forradalmat ír­

j á k még le röviden, általában a lengyel fel­

keléssel együtt.

A z 1 9 8 9 - 9 0 - e s évek „ k e l e t - e u r ó p a i forradalmairól" szóló fejezetek, r e n d s z e ­ rint Magyarországot n e v e z i k a változá­

sok éllovasának, leírva m é g az első sza­

b a d t ö b b p á r t i v á - . l a s z t á s o k e r e d m é ­ n y é t , Antall József miniszterelnök m e g - nevezésével

A t é r k é p e k A középkort tár­

gyaló részeknél szá­

m o s térképen szere­

pel Magyarország. A k a l a n d o z á s o k ú t v o ­ nalait nagyjából min­

den könyv közli. Ez­

után viszont inkább csak az egész Euró­

pát taglaló térképe­

ken van az ország j e ­ lölve (ebből az idő­

ből a legtöbbször Bu- da, Pozsony, a török

időszakban pedig Eger és Mohács). A hely­

ségnevek írásmódja azonban teljesen kö­

vetkezetlen. A középkori Buda nagyon rit­

kán szerepel ezzel a névvel. Annál gyak­

rabban viszont „ B u d a p e s t é k é n t , német ne­

vén „Ofen"-ként, vagy csak „Pest"-ként.

Pozsonyt legtöbbször német nevének ola- szosított változatával „Pressburgo"-nak ír­

ják, vagy esetenként mai hivatalos nevével

„Bratislavá"-nak. Egert mindig „Erlau"- ként jelölik. Egyedül M o h á c s szerepel ma­

gyar nevével.

A k ö z é p k o r i e g y e t e m e k elterjedését bemutató térképek M a g y a r o r s z á g o n a pé­

csi (Fünfkirchen) és az óbudai (Ofen) egyetemeket jelölik. A z első n y o m d a a l a ­ pításokat ábrázoló térképen is szerepel

Az ország második világháborús szerepéről

annyit jegyeznek meg, hogy Magyarország a németek oldalán vett részt a háborúban és Csehszlovákia

feldarabolásánál neki is juttattak területeket.

A jaltai tárgyalásoknál, a felsorolásban szerepel hazánk is, mint a szovjet érdekszférához tartozó terület.

Ezután az 1956-os forradalmat írják még le röviden, általában a lengyel

felkeléssel együtt.

ábrázoló t é r k é p e k e n szerepel az ország.

E g y é b m e g j e g y z é s e k A t a n k ö n y v e k nyomdai kivitele és tartalma nagyon igé­

n y e s n e k m o n d h a t ó , ezt szolgálja a nagy méret (A4) is. A szö­

veget színes fényké­

p e k , r e p r e z e n t a t í v rajzok, különféle tér­

képek szakítják meg és a tartalmai szer­

kesztés is igen tág horizontot vázol fel a diákoknak (a törté­

n e l m e i e s e m é n y e k elemzésekor a gazdasági, társadalmi, mű­

velődési környezet is részletes bemutatás­

ra kerül, a vitás részeknél felfigyeltető a különböző megközelítések elfogulatlan le­

írására való törekvés.

Magyarországról vagy magyar vonatko­

zású történelmi eseményekről általában csak felsorolásokban, utalásokban, grafi­

konokon és térképeken való jelölésekben esik szó. A szerzők, mint a bibliográfiák­

ból k i d e r ü l , általában n e m használtak egyetlen magyar forrást sem - egyedül Francois Fejtő: Storia déllé democrazie popolari (Bompiani, 1977) című művével

találkoztunk - , és többnyire egész Kelet- Európáról egy vagy két, nyugati szerző ál­

tal írt összefoglaló munkát dolgoztak fel.

egy „ b u d a p e s t i " nyomda (valószínűleg a Hess András-féle).

A z újabb korok t é r k é p e i t ö b b n y i r e csak a fővárost jelölik, m i n d i g B u d a p e s t n é v e n . K i v é t e l e k ez alól a dualista m o ­ n a r c h i á t b e m u t a t ó t é r k é p e k , a m e l y e k m á s n a g y o b b magyar v á r o s o k a t is fel­

t ü n t e t n e k ( l e g t ö b b s z ö r T e m e s v á r t , de , , T i m i s o a r a " - k é n t ) .

Á l t a l á b a n elmondható, hogy M a g y a r ­ országról külön térkép nincsen a tan­

k ö n y v e k b e n , és csak az egész kontinenst ritkán a régiót -

(Néha ugyan előfordul egy-egy lengyel vagy cseh történész munkája is, de ez sem gyakori.) Jellemző, hogy a tankönyvekben szereplő térképek Kárpát-medencét ábrá­

zoló részei teljesen következetlenek a földrajzi elnevezések írásmódjában és j e ­ lölésében. A tankönyvek sajnálatos hiá­

nyosságai közé tartozik, hogy a Magyar Királyság középkori jelentőségét, vagy ké­

sőbb a magyar török- és Habsburg-ellenes harcokat teljesen figyelmen kívül hagyják, nem beszélve a térség művelődéstörténe­

téről. Mindez azonban elsősorban n e m a tankönyvírók hibájaként róható fel, hanem sokkal inkább annak a ténynek következ­

ménye, hogy Olaszországban az utóbbi év­

tizedekben Magyarország történetét hite­

lesen bemutató, tudományos igényű mű nem jelent meg.

Sajnos, az általános iskolák esetében, valóban néhány sorban, szinte teljességgel

bemutathatok a magyarokkal és Magyaror­

szággal foglalkozó tankönyvrészek. A tör­

ténelem tantárgy oktatása Olaszországban is a felső tagozatban a V I - V I I I . osztállyal kezdődik, így az általános iskola utolsó három évében tanulnak csak a diákok tör­

ténelmet. Az első év tankönyveiben c s a k a római Pannónia provincia szerepel. A m á ­ sodik tanév könyveiben általában egyetlen kis fejezet vagy alfejezet szól a m a g y a r nép bejöveteléről, nyugati kalandozásairól és letelepedéséről, egyszerűen azzal z á r v a a fejezetet, hogy „a magyarok államot ala­

pítottak azon a földön, ahol megtelepedtek és ahol napjainkban is élnek". A m á s o d i ­ kos tankönyv további részében Magyaror­

szág esetleg csak olyan felsorolásokban j e ­ lentkezik, mint például a török által elfog­

lalt területek rövid lajstroma.

Vizi György

Ibn Tufail, az arab Rousseau

Ibn Tufaila 12. század kiemelkedő arab filozófusa volt, aki jelentős hatást gyakorolt a hispániai-arab gondolkodásra. Az Autodidakta filozófus címmel emlegetett utópisztikus műve művelődés- és neveléstörténeti forrás, amelyben

az ember természetes nevelődéséről írt, E műve kapcsán a külföldi neveléstörténészek Rousseau korai elődjének tartják. (1)

H

séhez, a z Istennel való szellemi egyesüléshez az ember, ha egy la­

katlan szigeten, állatok között nő fel? A hit vagy a tudás az előbbrevaló, melyik segíti jobban a megismerést? - Ezeket a kérdése­

ket próbálta megválaszolni az arab tudós, Ibn Tufail, aki a 12. század elején született Guadixban (Granada). (2) Andalúziában akkoriban a marokkói Almorávidák ural­

kodtak (1060 és 1147 között), akiknek a hatalma korántsem jelentett olyan stabili­

tást a térségnek, mint korábban az Imajjá- da dinasztiáé. (3) 1147-ben az Almohádák vették át az uralmat a birodalomban, akik­

nek e g y s é g e s í t ő t ö r e k v é s e i k k ö z e p e t t e szintén nem a kultúra támogatása volt a legfőbb gondjuk. Ibn Tufail, Avempace- hoz és Averroes-hez hasonlóan az Almohá-

da kalifák orvosaként tevékenykedett és módja nyílott különböző természettudomá­

nyos (orvosi) kísérletek elvégzésére is. (4) Pedagógiai regénye, mely legalább any- nyira orvosi, fizikai, teológiai munka, egy fiúnak, Hajj Ibn Jakdhán-nak a története, aki a z Indiai-óceán egy lakatlan szigetén nő fel. Ibn Tufail akkor vált ismertté N y u ­ gat-Európában, amikor az angol Pococke

1671-ben Oxfordban kiadta a m ű arab vál­

tozatát és latin fordítását. A kötet eredeti cí­

me a Hajj Ibn Jakdhán episztolái a megvi­

lágosodás filozófiájának titkairól volt, ám korabeli fordítója az Autodidakta filozófus címmel látta el, és a mai napig így emlege­

tik tudományos körökben. A 17. századi Nyugat-Európában, ahol az angol termé­

szetfilozófia virágkorát élte, Ibn Tufail mű­

ve óriási érdeklődést váltott ki az értelem-