Községeink terület, lélekszám, népsűrűség és a külterületi lakosság hányadosa szerint

4. szám. ————265— 1935

a

Községeínk terület, lélekszám, népsűrűség és a külterületi lakosság hányadosa szerint.

Les communes de Hongrie suioant leur superficie, le nombre et la densité de leur population et la proportion des habitcmts des territoires exte'rieurs.

Resume'. Y compris les ll- types de commun'es .(les petites, [es grandes ou bourgs, les villes dé- parternentales et les uilles autonomes), la Hongrie (( 3.417 communes (lui, pur leur position et leur évolution historiaue, et surtout pour (les raisons administratives, se re'partissent tres différemment (luant [! leur superficie et au nombre de leurs habi- tants. Pour Ieur superficie, on voit des dif- ferences extrémes, la moindre d'es communes ayant 30 hectnres et la plus grande, 95.691. La super—

ficie mayenne est de 2.724 ha; Ia valeur me'diane, seulement de 1.540 ha. On uoit, par la premiere partie du tableau I, aue Ia valeur la plus [réguente se trouve dans la catégorie de 800 ("1 1000 ha; en général, ce sont Ies communes de 600 a 1500 ha ani sont les plus nombreuses. La situation est [ont autre si I'on considere, non le nombre des com- munes, mais leur superficie: 'e territoire du pays se divise en deux parties égales entre les com- munes d'une snperfieie moins de 4400 ha el celles dont la superfieie 'est plus vas-te; Ia premiere caté—

2900

eonde, a peine 500. Suivant les regions et les co- mitats, les superficies eommunales présentent des ili/ferences 'extremement grandes (tableau 1). (Jel- les-ci sont frappantes entre l'Alföld, ou llon trouve gorie compreml environ eommunes; Ia se—

surtout des eommunes d'une périphérie importante, et les deux autres régions on il y a plutót des com- mun'es possédant peu de territoire eaztérieur. — Ouant a la p 0 p u ! a t l o n des elle est en moyenne de 2.543 habitonts; par contre, la valeur médiane, aui diuise In se'rie de données en deux

COIHIIZZUICS,

igroupes eomptant un nombre égal de membres, est, presaue exartement, de mille habitants. Selon la :)e partie du tableau 1, les communes de 300 a

500 habitants plus

*breuses; les e.ttrein'es représentes par commune de 78 habitants et par Budapest, (lui en (( 1,006.18/r. Ajoutons aulen raison de la grande importance demographiaue de Budapest et de ses

sont relatiuement les sont

IlOIH—

une

enuirons et du [ait ([no [es villes, d'nn earat'tere agricole et dlune enorme banlieue, de ['A'/"öld ont un nombre d'habitants relativemeut eleve, la moitié de la population totale appartient aux eommunes et villes de plus de 6300 liabitants, Pour la popu- lation des ('ommnn'es, on (tons/ate7 entre les (livers pays, des differences (lépnssant telles

mien uoit pour les super/icies communities. ._,_

La densite de la population (voirlo troisiéme partie du tableau I) est en moi/enne de

934 sont, a ("et

points du

habitants par king; les e.ttriimes

égard, 7'3, ce gui est un nombre bien minime, et, dans un sei-tear de la banlieue de Budapest, 8.625.

(M trouve 27 eommunes ou, par klll2, la densite' de la population est de moins de 20 habitants; ceei 'esi dü non seulement a des facteurs naturels et autres, mais aussi á une répartition de'iavorable de la propriété fonoiére. Pour la densité de la popula- tion, la valeur médiane est de 65 habitants par km?

Relatioement, dans la plupart d'es eommunes, il y a, en moyenne, 50 ou 60 habitants par km? (Yes! aux environs des uilles agricoles situe'es dans liAlfö'ld et ayant un vaste territoire e't un'e e'norme population ()ue la population e'parse est particu—Iiérement consi- 'dérable. Aussi, est—ii instructii d'étudier la répar—

'tition des communes suiuant la proportion

de la population pe'riphéries;

on a alors, de l'agglomération de la population, une ide'e plus nette (]ue si [*on n'examinait gue le

des

tableau habituel, oni totalise les habitants des terri- toires intérieurs et ertérieurs. ()n trouve 165 communes et uilles, pour la plupart d'une vaste super/icie et dlune population nombreuse, ou plus de la moitié des habitants forment une agglome—

ration éparse; il y a 936 communes ('27% du nombre total des loealite's), ou au moins 1/5 de la population habite la peripliérie.

$

A magyar közigazgatási szervezet alsó tagozatát a községi hálózat alkotja. Az alapegység maga a község, helyesebben a községeknek különbözö fajai (a kis— és nagyközségek, ill. a magasabb közigazga- tási berendezwkodi'issol bíró lközsógiképződ- mányok: a megyei és a törvényhatósági joggal felruházott varosok). A község egy—

ben politikai—földrajzi fogalom (s többé- ke-Vwésbbé települési egység is. E sokoldalú—

sagána—k, de kivált közigazgatási jelentősé- gének (s funkcióinak köszönheti, hogy a hivatalos statisztikai adatgyi'ijtéselcnek ——

(s részben az adatközlésok'nek is ————— rend- szerint a legalsó s egyszersmind talan leg—

fontosabb fokozata. A község azonban la- kosszáitn és egyél) ismérv—ok tekintetében tudvalevőleg rendkívül sokféle arcot ölt;

ha vrégigpörgetjüik nrépszainlalásaink ú. n.

községi köteteit, vagy ha a katonai térképe- ken figyeljiik meg a községi hálózat rajzát s a szeszélyes és kaszált községlialárokat, csupán a terület, lélekszám és települési jel—

18*

4. Szám. —- 266 _ 1935

1. A községek!) területi, lélekszám- és népsűrűségí kategóriák szerint 1930-ban.

CV

§ Nombre des communes 1) d'une supcfjűcíe de A községek

;; § __ Superjicíe "___

V) 8 O '3 C) § "'""———v—

,, 0 § § 8 % 8

!.) N VA ' ; _

§

§ % % § '—.—- § § § § § ,- ? ,

§, § % %

* * - - " u : o o o o o o tolale moyen- %

": Comztats et regions § SA 8 % § § § .Ó' 8 § § § § 8. 8 8 8 § M §

_ E § gőg; ..: ..; ol m' eri Irj bí g 13 93; g % ___—___—

%% $$$ § __ területe (hektár) "___—__—

É : :: ES § ' , ,, ,, ,. , , , des communes

mg (42 .. hektár teruletu kozsegek ) szama —— hectares (m hectares)

Dunántúl — Transdzmubz'e

1 Baranya vm. *) 312 3 13 40 53 49 83 38 18 5 6 — 3 —— 1 —— — — 401378 1286 13 39 87

2 Fejet .. .. .. ,, 103 2 2 3 3 4 8 6 15 18 15 12 9 6 — —— —— —— 412749 4.007 1 2 3

3 Gyor, Moson és Pozsony ,, 109 2 8 8 9 8 19 9 22 9 1 10 4 —— _ —— — —— 238696 2.189 —— 7 9

4 Komárom és Esztergom ,, őt) 1 — —— 3 4 13 9 17 6 6 7 3 —— — —— —— — 198211 2.873 —— .,, 2

5 Somogy ,. .. .. ,, 310 1 7 22 20 28 58 45 69 27 19 15 3 1 —— — — 669533 2.160 4 10 48

6 Sopron ,. ., ,, 118 1 12 17 10 11 22 18 15 5 2 2 2 1 — —— —_ —— 193969 1.644 4 7 17

7 Tolna ,. 118 1 3 2 6 4 22 14 27 17 6 7 4 3 — 2 mi —- 360060 3.051 2 1 5

8 Vas .. ,, 286 6 27 46 88 4? 58 32 19 13 4 1 —— —— —— — —— —— 330709 1.156 12 33 73 '

9 Veszprém ., 179 1 5 10 19 10 35 26 82 21 5 11 3 1 — u -— — 396660 2.216 4 6 26

10 Zala ,. 397 10 46 56 68 36 86 32 35 17 5 4 2 _... —— _ —— 486 .578 1 .226 28 40 99

Összesen — Total 2001 28l123 204 229 191 404 229 269138 69 69 33 12 IE 2 —- — 3,688.338 1843 68 145 369

Alföld —— Grande Plains ,

11 Bács—Bodrog .. . vm.*) 27 —- _ —— — _ —-— —— 3 6 5 4 5 2 2 —— —— —— 187553 6.946 ———— _, ——,

12 Békés,. .. ,, 30 '— — _ 1 1 , _ — 1 1 4 9 5 2 5 1 — 368100 12.270 _ — —;

13 Bihar .. .. .. .. .. .. ,, 61 —— 1 —— l 1 3 4 12 7 12 10 6 3 1 —— —— — _77.128 4.543 --— —— 2.

14 Csanád,Arad és Toront. ,, 42 1 — 2 — 3 6 4 4 4 4 6 4 1 2 1 — _ 200318 4.769 — 1 —

15 Csongrád .. ., ,, 20 —- — * — 1 3 —— 1 1 1 3 1 3 1 1 2 2 346.210 17.311 —— — 1

16 113de ,. .. .. .. ., .. ,, 20 —— -— — " —— 1 —— —— 3 —— 5 1 3 1 4 1 1 34.293 16.715 -*- —— —, 17 Jász-Nagykun—Szolnok ,, 53 —— —— —— —— 1 — 7 6 10 6 4 9 4 2 4 — 525939 9.923 —- m — 18 PestAPilis—Solt—Kiskun ,, 231 4 5 1 7 26 19 41 31 18 29 21 14 6 2 2 2 1,275.600 5.522 —— 1 _- 19 Budapest szfőv... .. _. 1 —— —-— —— — ,,_ _ —— —— —— —— — _— V 1 —- —- 20.675 20.675 —- — —

20 Szabolcs és Ung .. .. ,, 134 1 -— — 3 11 19 24 26 2 7 10 9 1 1 1 1 —— 466871 3.484 1 _,, —

21 Szatmár, Ug- és Bereg ,, 114 A 3 13 7 9 25 24 14 9 4 5 1 _ _, —— —— — 211646 1857 l 3 18 Összesen _ Total 733 6 9 16 15 38 84 75 108 88 62 82 61É 41 20 17 11 5 4,214.333 5.749 2 5 21

Észak — Nord 5

22 Abaúj-Toma . . vm.*) 138 1 14 14 22 22 27 20 12 2 4 —-— —— f— —— —— —— _ 167880 1217 10 18 45, 23 Borsod, Gömör és Kish, ,, 199 1 2 4 17 29 52 31 80 16 6 7 3 1 —— __ —— —— 395492 1.987 -— (5 27

24 Heves .. __ __ .. ,, 115 — 1 3 —— 3 16 12 29 19 17 10 2 2 1 M — —— 375127 3.269 — — 5

25 Nógrád és Hont .. . . ,, 155 —— 2 5 11 21 28 36 29 18 5 5 , — —— _, " 289523 1.868 1 (i 12

26 Zemplen .. .. ,, 76 1 4 4 5 10 12 7 12 10 4 6 —— _ 1 ——i —— —— 176556 2.393 2 2 8

Összesen —— Total 683 3 23 30 55 85 135 106 112 60 36 28 5 3 2 — —— —— 1,404_578 2.056 13 32 97 Mindössze —— Total général 3.417 37 155 250 299 309 623 410 489 286 167 179 99 56 23 19 11 5 9307249 0.724 83 182 487

1) A tj. és megyei városokkal együtt. -— Közigazgatási változások (kisebb községek beolvasztása stb.) következtében a községek és városok száma ezidőszerint nem 3.417, hanem 3.392.

leg szerint is a legkülönfélébb községtípu—

sok 'kalweidosztkopiikus sokaságával találko- zunk. A természetben és a történelemben rejlő okok, legföképen azon—ban kor—

községek területét?)

sekről

stb. tényezők

A rendkívüli

nagy vonalakban is elég jó képet

kapunk, ha ,_ termeszetesen a domborzati okozta

el teré-

alapkülönhsegekről, mányzati s közigazgatási intezkedes-ek kö—

vetkezménye, hogy lir'lagyarországon vidék—

ről—vidékre elütő .közsiégforma alakult ki.

A nyugati és az északkeleti határszel pa—

rányi közSteigtelepülésekkel teleszórt földje és a Nagy-Magyar-All'öld óriási községeinetk a vidéke szinte két, külön Világ. A különb—

ség nemcsak fomnai—kÖzigazgatásá, ha—

nem lényegben, iii—égi'yedxig az ország gazda ságtársadalmi szerkezete szempontjából is;

s még ott sem enyészik el teljesen, ahol n puszta területek gazdasági vi'sszarhódítá'sá—

ért több mint száz éve folyó ikiizdelem so-

rán a szétszórt (tanyai stb.) települések rendszere már kialakult, mint—egy kisebb települési egységekre bontva fel az óriás-

1111. az ország települési szerkezetének egyre tartó miegvz'iltozász'iról egy percre sem feledkezve meg w területi (?!S népességi nagyságuk, nópsűrűségiik és szétszórtan élő Lakosságufk jClCI'llÖSrÓg'U szerint csopor—

tosítjuk Magyarország községen.

Az 1930. évi népszámlálás adatain ala—

puzló néhány ÖSwSZülálllltik'lS célja nem a két- ségkívül érdekes reszl(%t-eredményeik kime—

rítő feltárása, hanem csupán az általános 1) Ezt a fejlődésfolyamalot a közigazgatási be—

rendezkedés kiépítése csak csigalépteikkel kiséri nyomon, Statisztikai megfigyelése azonban évtize—

dek óta folyik. Népszámlálásaink idevágó (külterü- ! leti) adatgyűjtő-seiről a M. Stal. Szemle 1932. évf.

1044. es köv. lapjain számoltunk the.

4.szám" —— 267 —— ' 1935

m

Les commum's 1) en 1930, suivant la super/ide, l'importance numérz'gue de la population et la densité de celle-cí.

7 1 ' ' ' . ;; '

Nombre des vommunes 1) de A községek 1) AambnaieiaCZÉZZiÁií-Én) 5051; (1111, dmszte % § §

Populalwn : a: ;,

! r o z e 8 ———————————— esös

% % §a§ § 8 § % g 8 O o ggsg %

._É'ÉN'úúágg-gglösszesatlagos§8l§glf§3í§7§u$§§l!faggg §

; 1 1 1 l 1 l ! ! 0 m,, e _ l _A_. a :: o

o o o o . total: y " o o o o o o o vs.-;; _

§ .? § g§ §.§ § § § 8 ne N 8 V 8 " 00 0? § a 'S m § ággaA ?,

! _ 413; mlm o' 9. % :.______________ ___, —o_gö.;§;, so

.— . _" 1

§§§ :: 2 Ég

lélekszáma ., . . . ., ,) ,, . 2— _, ( 1 (, ím; :N § m

lakosú községek !) száma —— hubitants des communes 1) fonyl nepsumlfáíxagh?pií) %%Éwgel ) szama (: w8'§ § Ég

s

77 39 21 15 14 31 2 1 — 1 —— 811660 999 1 10 41 65 67 38 35 18 12 12 4 2 4 3 77'6 1

i') 11 19 14 24 16 (') 1 1 —— -— 271183 2.633 — 7 10 18 19 12 13 5 6 5 2 1 1 4 657 2

14 19 25 14 10 7 3 —— " 1 —— 205.468 1.885 — —— 9 20 19 17 9 11 4 5 2 4 4 5 862 3

7 3 17 9 11 6 7 2 7 _ — 179.121 2.596 —— —— 12 11 11 5 5 6 3 4 " 5 2 5 904 4

51' 60 66 35 23 8 4 __ 1 — — 385635 1.244 4 12 49 70 81 40 18 7 8 6 7 4 3 1 57'4 5

16 19 28 13 (') 5 2 .,, 1 — —- 179261 1.519 — 1 6 6 13 14 20 16 16 14 5 3 3 1 924 6

6 17 25 19 19; 15 0 3 — —— —— 269194 2.281 1 2 6 12 15 11 16 14 8 20 8 3 1 1 74'8 7

51 58 32 11 5 6 41 —— 1 —— —— 275021 962 — 5 18 32 63 48 47 20 10 20 11 6 1 5 832 8

29 31 39 22 13 5 21 1 1 — — 243700 1.361 8 5 261 26 85 35 22 8 7 4 2 2 1 3 61'5 9

68 63 66 16 13 41 2] 2 1 - -— 365266 920 7 16 29. 44 461 52 62 41 22 34 25 11 3 5 751 10

319825 338 168É138 75 718 10 () 2 — 2,685.509 1.342 16 58 206 304 369 272124? 146 96 124 66 41 23 33 72 8

— 1 -— 6 3 11 3 2 1 ————— — 137408 5.089 1 2 —- 2 3 6 'S 2 1 — 2 _ — —— 73'2 11

— _ 1 1 1 5 10 7 5 . —— 330.656 11.022 .. 1 _ 1 5 6 4 3 3 1 2 2 1 1 898 12

3 3 9 9 16 13 4 2 M _ —- 176002 2.885 — 2 5 9 12 11 12 4 4 1 — -— —— 1 63'5 13

4 I 7 I 6 6 10 1 1! m —— 174318 4.150 1 1 —— 2 2 4 8 2 6 6 5 2 2 '1 870 14

_ 1 1 — 1 6 4 2 2 2 —— 343942 17.197 —— 3 1 1 — — 1 4 2 4 — 2 — 2 !)9'5 15

—— z— —- —— 3 5 5 7 11 1 _ 295. 798 14.790 — m — 2 1 3 5 3. 2 2 1 — 1 —r 88'5 16

_ _ 3 5 9 10 12 9 ől —— _ 412509 7783 —— — 4 3 8 12 6 3 4 8 3 —l 2 m— 784 17

6 8 27 20 35 58 49 17, 8 4 — 1,445.556 6.258 1 3 13 24 20 18 24 21 14 19 18 14 14 28 113'3 18 _ m —— ő _ _ —— " —— — l 1,006.134 1,006.184 —— _ —— —— —— — — _ w —— —— _ 1 4.866"? 19

5 16 33 21 24 18 11 4 _ 1 _ 394924 2947 — H— 4 3 12 24 23 25 17 17 5 3 —— 1 84'6 20

21 22 21 6 12_ 73 ——— _ — _ 149542 1.313 _ _ 7 22 19 19; 14 11 7 8 2 1 _ 70-7 21

39 54 102 71 110'1371111 49 23 s 1 48669343 6.640 3 12 34 69 82 103 105 78 60 66 88 27 21 35 115-5

_ i a

24 22 12 3 1 2 1 M —— —— —— 91.428 663 5 21 18 23 13 14 13 4 6 — 2 2 1 545 22

32 43 39 15 21 S E') -— 2 1 —— 358280 1.800 1 12 20 28 35 18 19 19 9 11 8 12 2 5 90'6 23

5 14 21 13 32 16 4 2 2 —— — 316929 2.756 1 — 7 13 19 19 17 11 6 11 6 2 1 2 84'5 24

21 31 85 23 17 7 ,_ 2 —— — " 222921 1.438 — 2 9 26 32 22 21 11 8 8 6 6 2 2 770 25

9 15 10 8 11 7 2 2 — ' —— 146318 1.925 1 3 2 3 11 16 16 5 6 5 — 4 2 2 828 26

91 125 117 62 82 40 12 7 4 1 __ 1,135.876 1.663 8 33 59 88 120 88 87 59 33 41 20 26 9 12 80'9 449 504 557 801 330 252 161 66 33 11 1 S,638.319 2.543 27 108 299 461 571 463 439 283 189 231 124 94 58 80 93"!

1) Y compris les villes autonomrs et les miles drpartementales. — *) Vm. : Comitat.

tíljéktmtatás. Elsosorban tehát az országos ség két legfontosabb lalzkaatelomőe a terü- 1'őndatok limmutatásán van a hangsúly; a let és a népesség, adatfelsorolásaink ter- húrotm országrész és a megyék [adavtsora mészetszerűleg e két alaptényezőbvől indul—

azonban a térbeli eltérésekre is vet némi nak ki; de ugyancsak természetiszerűen fényt. Bevezetőben jegyezhetjük még meg, kapcsolódnak ide a népesség és a terület vwi- hogy megyei (ulutsomink "község" néven szonyn szempontjából jellegzetes népsűrű- (1 megyei városokat, sőt a vármegye tcbrüle- ségi adatsorok, míg :) szétszórtan lakó (kül- tén fekvő ff- városokat is magukban fOf' területi) népesség százalokai a települési Ialják (a milliós Budapest azonban külön viszonyok képének élesebb alászínezésóre sorban szerepel). továbbá, hogy a nagyobb lehetnek alkalmasak.

területi csoportosítás csupán a népességi ] összez'nllitásokm nem egészen alkalmas!) ' három ü. n. országrész jellegű gazdasági vi—

dék—ot különbözteti meg.?) Minthogy a köz—

A községe]: terület szerint. 1930-ns népszámlálásunk idevágó adatait az 1. sz.

tábla első részé-ben foglaltuk össze.

1) V 6. erről 31. Stal Szemle 1932. évf, 1. és ÖSSZCálllle'StlIlk OÉSZÚÉUOS, UéngOrfl (3.10-

köv. !, * ' sen megvdagrtjn n kozseg es kozseg kozt

2) Ugyanebből az okból nem mutatjuk ki kü- fennálló alap-eltéréseket,. Még jobban ki-

lön adntsorbnn . :1' liprlapcst—ákiirnyvetági , községelllet. emelkednének ezek a külöm1btst(?g€k a külön-

böző őőbőbb őőőőzőb böző

veszteni. gek egyúilvs termetére vonatkozó számok

4. szám. —268—— 1 935

alapján.

adataink nincsenek, minthogy összeállítá- suk aránytalanul nagy munkát igény-elt volna. Megközelíl'ő becslések segítségével azomban erről a kérdésről az alábbi össze—

állítás utolsó két oszlopában rajzokhatunk tájékoztató képet:

, .. . , .. _

Területi A kozsegekl) Éskgőrsíi eetl; ()hglgistiálá)

WWW szia ; ama) mbe)

—200 hektár 37 1 '1 5.000 0'1

200—400 ,, 155 4'6 50.000 0'5

400—600 ,, 250 7'3 135000 1'5

600—800 ,, 299 88 225000 2'4

_ BOD—1.000 ,, 309 90 280000 3'0

§,000—1.500 ,, 623 1832 800000 8'6 1.500—2.000 ,, 410 120 700.000 7'5 2.000—3000 ,, 489 143 1,170.000 12'6 8.000—4.000 ,, 286 8'4 970000 10'4 4.000—5.000 ,, 167 4'9 735000 7"9 5.000—7000 ,, 179 5'2 1,035.000 11'1 7.090—101300 ,, 99 2'9 800000 8'6' 10.000—15.090 ,, 56 1'6 700000 7'5 15.000—20 000 ,, 23 O'? 390000 4'2 20.000—301300 ,, 1 9 06 480000 5'2 30.000—504000 ,, 11 01? 420000 , 4'5

50.000—100-000 ,, 5 01 412000 4'4

Osszesen . . 3.417 100'0 9,307.000 100'0

1) A m. és tj. városokkal együtt.

2') Megközelílő értékű becslések alapján.

Kategorizáláwsunk ugyan nem tökéletes s a községek számsorában itt-ott kiütköző egyenlőtlenség is elsősorban erre vezethető vissza, de kellőképen ábrázolja a (mai Ma- gyarország községeinek terület szerinti szét—

szóródását és a szélső csoportok közti horri—

bilis különbségeket. Elég e tekintetben arra utalni, fliogy a legkisebb (200 hektáron aluli) községek számát (37) a legalább száz—

szor—akkora (20.000 hektárt meghaladó ki—

terjedésű) inalmmutvárosokl) és községek száma (35) csaknem eléri. A minimumot

1932 végén a Zemplén (megyei Szeghalom (30 hektár) és Baranyában Pusztazkwisfalu (40 hektár) képviselte; száz hektáron aluli terül-ete összesen 11 községnek volt. Ugyan- ekkor viszont 5 járás— sőt csaknem me- gyeszámlba menő: 50.000 lhektáron (500 négyzetkilométeren) felüli közigazgatási alapegység is találtatott Magyarország mai területén, élükön két agráfnmetaropólissal, Debrecennel (95.691 hektár) és Kecskemét—

tel (93.937 (ha). A szálmssor maximuma és 1) Budapest is ezek közé tartozik, nagyváro—

sias jellegéhez képest túlnagy (20.675 hektár) terü- letével.

Sajnos, idevonatkozólag pontos,

, cen területe több

minimuma tehát csaknem áthidalhatatlan távolságban van egymástól, hiszen Debre—

lmilnt heáromezerszerese Széphaloménak. Az efféle eltéréseket ugyan helyi, természeti, történeti (s más (gazda—

sági, tulajdonjogi stb.) okok indokolhatják, egészen egészséges állapotokat azonban ilyen körülmények (közt temnésze-tszerűzleg a közigazgatási szervezet különbözősége sem hozhat létre. Sőt e nagy eltéréseket a túl- nagy köz—s'égterületeket megfelelőbb rzé—

szekre bontó tanyai (külterületi) [közigaz- gatáls feltétlenül kiépítendő szervezete sem egyenlítheti .ki egészen, aminthogy 'a túlsá- gos—an apró községeket nagyobb egységekbe összefogó körjegyzőségi hálózat') is csak

részben siinítja el a nagykiterjedésű és a kis*határú községek területében kiütköző szélsőségeket.

Kissé merev és nem egészen szabályos részekre oszló osoportosításunk'ból kitetsző- leg az aránylag elég kedvező, 1000—3000 hektáros gyüjtöklategórizálb-an 1522 község helyezkedik el; a legfeltebb csoportokat azonban a 600—as és 1500-as választóvona-

lak közút találjuk meg. Összesen 1231 köz—

ség esik ide. Az eltérő szélességű kategóriák mérlegelése arra mutat, hogy a legsűrűbb érték a 800—1000—es csoportra jut, mely- ben a községek csaknem egy tizede (309) halmozódik fel. Ettől .a osoporttól mindkét inányban elég egyenletesen fokozódó csök—

kenés mutatkozik. Tanulságos az ötezres határig ezrenkint haladó csoportokba is összefoglalni .a községeket (ötezer hektáron felül itt is csak nagyobb kategóriák adatait közölhet j ü—k ) :

A községek 1)

Területi MMM—

nagyságcsoportok 55233 ( (Ua—ban

———1.000 hektár 1.050 ( 30'7 1.000— 2.000 ,, 1 .033 3032

2.000—3.000 ,, 489 14'3

3.000—4.000 ,, 286 8'4

4.000—5000 ,, . . 167 4'9

5.000—7.000 ,, . . 179 5'2

7 OOO—10.000 ,, . . 99 29

10.000— . 114 ii

Összesen 3.417 1000 1) A megyei és tj. városokkal együtt.

A községeknek egyaránt több mint 30———- 3070 a az első két ezres esopontib'a tartozik;

a nagyobb kategóriák felé ugyan azután

1) Ill. egyes kisközségeknek jegyzőségséhez való csatolása.

nagyközségek

4. szám.

elég gyorsan megcsappan a községek száma, de még 100 négyzetxkiloun'réterrntéil (10.000

hektárnál) nagyobb község is 114 akad!

1. sz. táblánk alapján érdekes még megeln—

líteni, hogy a községek átlagos területe 2724 hektor. A bemutatott részletesebb cso—

portosí-tás szerint persze ez a szán] Csupán meglehetősen elmosódott képet ad közsé—

gerinlk területéről; hiszen közel 2500 köz- ség nagysága nem éri el az átlagszamot s csak alig több, mint 900—e haladja meg azt —————— igaz, hogy rendkívül magasra emel- kedő szélsőségekkel. Számi—szerint fins egyen- lőbb részekre osztja a községeket az 1500 hektáros választőwonal: a mai Magyar- országon ugyanis az 1930-as adatolkból ki—

tűnőle-g 1673 ennél kisebb és 1744 ezt meg—

haladó területtel biró község számláltatomt meg; (1 középső érték mintegy 1540 hektár, vagyis jóval kevesebb, mintsem az átlag- terület (2724 ha).

Rendkívül tanulságos az egyes nagyság- csoportokhoz sorozott községek egész te—

riiíeténelc beoslés alapján fentebb már be—

mutatott aldatsora is. Jellemző pl., hogy míg az 1500 ha—nál kisebb községek együt- tes területe mindössze 16 millió ha, vagyis az ország egész területének lö'1%-a, addig az 1500 lla-on felüli községek 7'8 millió ha—nyi földterület (az ország egész kiterje- désének 83'970-a) felett rendelkeznek. Az együttes területi adatok szerint 4400 ha körül van a középvonal: az ország területté- nek egyaránt a fele esik az ezen a határon alul és felül elhelyezkedő községekre. Az előbbi nagy kategóriába azonban több mint 2900, míg az utóbbiba nem is egészen 500 község és város tartozik! Bár csupán erősen

megközelítő be'cslfésekkel dolgozhatunk, ér-

dekes az ezres, valamint a még kisebb terü- leti csoportok szerint tagolt községek összes területének niszesedxési arányát is figyelem—

mel kísérni. Az egész terület 1/g—a például a

489 két-háromezer ha kiterjedésü községre esik; nem sokkal csekélyebb az összesített területe a 179 ölt-'hétezres községnek sem.

S a mai Magyarország felületének csaknem egyforma nagy része (8'6%-a) jut .a 623 ezer-ezerötszáz ha és a mindössze 99 hét- tíztezer ha nagyságú községre, Végül pedig az 5 mam—mutváros és község egyesített te—

rtilete szinte pontosan megegyezik a 741 (I) nyolcszáz ha—on aluli 'községével. Igazán nem csoda, hogy ezekkel az óriási eltéré—

sekkel merőben elütő közigazgatási, köz—

gazdasági stb. feladatok és szükségletek járnak karöltve.

—269——

,tömöttebbnek; az utóbbi szempont

1935 Az országos adatsorbó'l kiemelkedő el- térések az egyes vidékekre is rányounják bé'lyegüket. A terület dolgaban és egyéb- ként is jelentékenyen elütő három ország- részszerü gazdasági vidék közül a kiterjedés szerint egymashoz elég közel álló Alföld és a Dunántúl párhuzama igérkezik tanul—sá- gosnalk, míg az északi dombosvidélk adatai- nak összehasonlíthatóságát erösen csök—

kenti, (hogy ez az országrész éppen csak—

hogy egyharmadakkora, mint az Alföld. A községek területi jellege annyira sajátosan elütő, hogy már a három országrész közsé—

geinek az egyszerü végszáma is igen jel—

lemző: túl a Dunán 2001, a nem sokkal na- gyobb Alföldön mindössze 733 s az ennél háromszor kisebb Északon is csaknem ugyanennyi: 683 a községek (és városok) száma, A nagy elténéseket persze a közsé- gek átlagos területe szintén elég jól tükrözi:

a Dunántúlon 1843, az Északon 2056, az Alföldön viszont 5749 ha—ra rúg egy-egy község átlagos nagyság-a. Jellegzetes a há- rom onszágrész fközségei'nek nagyságkate—

góriák szerinti tömörülése is: a Dunántúlon a legtöbb községet az 1000——150() ha-nyi nagyságcsoportban látjutk; ha azonban az egyes kategóriák eltérő skálaí'okaaira is te- kintettel vagyunk, túl a Dunán a 6()0——800 lla—os kisközségi csoport mutatkozik a leg—

figye- lembevételével az északi dombosvidéken az egy fokkal magasabb kategória (80()——1000 ha) dominál, alföldi megyéinkben ellenben viszonylagosan is a közepesebb 'típusbeli (1000 1500 ha kiterjedésü) községek a leggyakoribbak?) Az Alföldön egyébként is lényegesen tágabb keretek közt :helyez'ked- nek el az adatok: mindegyik kategória kép—

viselve van rajta, amit az 1. sz. tábla, az egyes csoportok eltérő jelentőségét pedig ezenkívül még az ezres gyüjtöcsoportosílás

(11. .a köv. oldalon) is híven kifejezi.

Legnagyobb (10 knf—en felüli) közsé—

geink és városaink 8/m—e az Alföldön terül el. E 94 közigazgatási egység több, mint 2 millió hektárnyi határa az Alföld egész te—

rületének kb. a felére (az ország egész föld—

jének pedig jóval több, mint 1/,-,-éne) terjesz—

kedilk ki, ami már egymagában megadja az Alföld községi szerkezetének különleges alapszínezetét. Az ország 1050, tehát tizen- egyszer ennyi kisteríilefű (1000 hta—on

1) A kategóriák eltérő terjedelmét figyelmen kívül hagyva Északon az 1000——1500 lla—os cso—

ponlban s az Alföldön a 2000H3000—es csoportban jelentkeznek a legnagyobb számok.