Magyarország 1935. évi légiforgalma

Magyarország 1935. évi légiforgalma.

Le trafre aém'en en Hongrie (1.935).

Résume'. En Hongrie, Ie,trafic aérien a elé assure en 1935 par 1 entreprise intérieure et 5 entre—

prises e'trangéres. Ce trafic y a notablement aug—

mente', bien gue les services purement intérieurs aient éte' supprimés, les lignes de Hongrie, lrop

courtes, ayant peu rendu.

Dans le tra/ic aérie'n, la longueur des parcours effectue's a mentő, comparalivement á llanne'e pré- ce'dente, (1 835 mille kilometres, accusant un ac—

croissement de 30-9% par rapport ú 1934, et le nombre des voyageurs s*est éleve' a 12.710 (%

55-4% comparativement a 1934). Pour le transport de marchandises, on voit une augmentation de 11.470, due surtout (l celle, tres [orte, des envois de journaux.

Comme auparavant, etest la ligne Budapest—

Víenne (lui a été utilisée le plus. Par rapport au trafic aérien total, la proportion du traűc de cette ligne a été de 62-2% pour les parcours elfectués et de 65'5% pour les voyageurs,

Dans les tableauac ei-dessous, nous o/frons des renseignements détaillés.

*

A magyar területen, illetőleg az azon át lebonyolódó kereskedelmi aviatika 1935.

évi helyzetének nagy vonalakban való meg- rajzolásánál elsősorban arról kell beszamol- nunk, hogy az orszag belforgalmaban eddig közlekedett járatokat a tárgyalt év folyamán beszüntették. Az ország területén belül köz- lekedő menetrendszerű forgalom fenntar- tása nem volt gazdaságos, mert a jelenlegi határokon belül nincsenek olyan nagy tá- volságok, ahol a repülőgépek igénybevétele [jelentős időmegtakarítással jarna. Ezért a gépek meglehetősen gyengén voltak kihasz- nálva s egyelőre nem volt remény arra, hogy a helyzet ebből a szempontból a kö- zeljövőben megváltozzék.

A belföldi forgalom visszafejlesztésével, illetőleg teljes beszüntetésével ellentétben az év folyamán újabb külföldi légiforgalmi Vállalatok kapcsolták be menetrendjükbe hazánk fővárosát. Ezen a réven a közleke- dés annyira megélénkült, hogy a forgalmi eredmények az előző év teljesítményeit jó—

val felülmúlják. Végeredményben tehát a kerülő adatok

a Magyarországon át lebonyolódó légifor—

galom újabb fejlődéséről tanuskodnak.

A rendelkezésre álló adatokat — az előző évhez hasonlóan —— négy csoportban fogjuk bemutatni és pedig: 1. menetrend- szerű járatok, 2. menetrendszerű átrepülé—

sek, 3. alkalmi repülések és végül? 4. magán- repülések.

1. Menetrendszerű járatok.

A belföldön rendszeresen közlekedett járatok leállításával Pécs, Kaposvár, Mis—

kolc, Nyíregyháza és Debrecen városaink légi úton való kapcsolata a fővárossal meg- szűnt. A külföldre, illetőleg az onnan hoz- zánk vezető vonalakon a legközelebb eső légikikötő __ az előző évhez hasonlóan

—— Bécs, Belgrad és Klagenfurt volt. A tárgyalt év folyamán tehát Budapesten a nemzetközi vonalak három irányból futottak össze.

A hazánkon át lebonyolódó légiforga- lom méreteihez viszonyítva mindig elég nagy volt azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek az ország fővárosába vagy az azon át vezetett járataik révén légiközleke—

désiinkben szerepet játszottak. Az 1935 év folyamán is újabb két vállalat, az angol Imperial Airways Ltd. és az olasz Ala Lit—

toria kapcsolódott be légiforgalmunkba. Ez- zel szemben a szomszédos Ausztria válla- lata, az Österreichische Luftverkehrs A.-G.

az előző évi járatait beszüntette. Az elmult évben is üzemet fenntartó vállalatok kö- zül az egyedüli magyar társasággal, a Ma- gyar Légiforgalmi Rt.—gal (Maler't) találko- zunk, azonkívül a francia kézben levő Air France, a holland Koninklijke Luchtvaart Maatschappij, végül a német érdekeltség tulajdonában levő Deutsche Lufthansa A.—G.

nevű vállalat tartott fenn rendszeres forgal- mat. Végeredményben tehat a tárgyalt év folyamán hazánk területén hat különböző vállalat gépei közlekedtek. A vonalak közül a Budapest—"Bécs közötti részen volt a leg—

sűrűbb közlekedés, ahol valamennyi válla—

lat indított járatokat. A Budapest—belgrádi szakaszon a francia és német társaság tar—

9. szám.

totta fenn a közlekedést, míg a Budapest——

klagenfurti vonalrészen a magyar vállalat egyedül gondoskodott a rendszeres forga- lomról.

Az üzemi időszak a bécsi és a belgrádi szakaszon változatlanul az év elejétől az év végéig tartott. A Budapest—Klagenfurt kö- zötti útvonalon viszont a közlekedés az előző évi, mindössze egy hónapot kitevő forgalmi időszakkal szemben, április elejé- től október közepéig, vagyis hat és fél hó—

napig állott fenn.

——802——

Az év folyamán indított járatok száma

1936 áprilistól októberig terjedő főidőszakban ugyanis a bécsi vonalon az előző évi há- rommal szemben vasárnap kivételével na—

ponta négy járat állott a közönség rendel- kez-ésére. A Budapest—Belgrád közötti sza—

kaszon —— szintén csak hétköznapokon ——

változatlanul két-két oda—vissza közlekedő menet tette meg) útját rendszeresen. Javult a klagenfurti vonalrész menetrendje is.

ahol az elmult évi heti két járat helyett a tárgyalt évben három oda—vissza menő gépet indítottak.

A repülőgépek szerkezetének állandó

a közlekedés élénküléséről tanuskodik. Az tökéletesítésévxel évről-évre a menetidő A légiforgalom az 1934—1935. évben.

Trafic aérien en 1934 et 1935.

é E 4

§ "1 C! :

?: § .a * § § É 733

** * a 43 $ : 'n: .n— 3

"! (3 — "§ 1" ** a.s. : WE : §

1§ § ; ; c,, * § § v) F.?) § § § N 3'5

- §§ § ?. gu: 52 ai § .. § § § § ..§ §§É

Megnevezes

Sa

ga a

$ 95

$: §:

§

§

§ ;.

s";

.;3

*aá

$§§z§

Spéczűcatzon ^..)%^§% eza?f.; :na^.s .E §(.vaN;^__ 4%N ^.;v.. %__§ ;: 0 :^kon'c—ng 3.3 v:ecc—NCS^v. 45..a .,,szt:u) (ti—:%NNa§ a;! .;b] md§ aa%s)-§31§§a %;a)...3m ."; .;§§x.,.:: ;; TESÉE-c—üa.%a.E § ::ggg;guba1 53

"* 7*'*"í——* Én § É § *— —* §? 3! w m 973 N E N.; ; 3 a: is 31"

[ menetek szama a u 53 v.. , .; L) 0 :OH'* (c s. 4: * ** m az; —4 x

; nombre des par— E ; *: §; utasok szama

,, — "ww— Z€§

úr: cours effeclués st 9. sti. nombre súlya kg—ban —— poids, en kilos cx: m §

a) Menetrendsz. jár. )) Services réguliers

Budapest—Bécs . . . 1 1934 590 604 1.194 288920 1.545 2.268 2.901 5.169 10.530 4.996 3.391 18.917 109.179 79.349 73.963 7 Budapest—Vienne . . 1 1935 938 934 1.867 457030 2201 3.815 4.514 832 25.941 21.560 6.833 53.834 128.650 85479 129356 6 Budapest—Belgrád . . 1 1934 452 440 892 292.576 1.561 1.099 760 1.853. 9.101 95 1.993 11.189 82 146 79.856 32.446 2 Budapest—Beleradc . I 1935 441 442 883289.6241.449 1.961 1.551 8512 22.245 1.137 4.455 27.837 86.084 83.935 65.420 ——

Budapest—Miskolc 1984 14 14 28 8.920 26 68 62 13 10 — — 10 -— _ 417 __

Miskolc—Nyíregyháza 1934 14 14 28 1.960 13 69 52 121 8 m 2 10 — —— 339 ——

Nyíregyháza—Debrecen 1934 14 14 28 1.400 11 79 47 12? 7 —— -A— 7 —— —— 159 -—

Budapest—Pécs . 1934 14 14 28 5.180 82 56 50 106 2 —— — 2 —— —— 221 ——

Pécs—Kaposvár 1934 14 14 28 1.260 10 27 22 40 1 — — 1 — —- 66 ——

Bpest-Halle/Leipzíg. . 11 19341935 2624 2626 5250 13.00012.500 5553 107108 129116 22818453232 11.688 15854 805502 19.41612.244 4.4444.201 4.8383.791 6.0495.576 ——1

Budapest—Athén . . 1 1934 26 26 52 17.056 94 114 97 21118950 159 732 19.841 4.607 4.419 5.984 ——

Budapest—Athénes 1 1935 26 23 49 16.072 88 130 102 232 11.751 55 518 12.324 4.044 3.880 5.293 __

Budapest—Klagenfurt 1 1934 10 10 20 7.700 50 44 63 107 5 —— m 5 22 1 1.944 1

Budapest—Klagenjűtrl I 1935 78 78 156 59.690 371 185 220 405 71 202 5 838 190 12 6.447 5 Klagenfurt—Velence . .1 1934 10 10 20 4.500 29 30 48 78 5 —— —— 5 22 _ 1.350 1

Klagenfurthenise . 1 1935 —— — —— —— — — —— —— — —— _ —-- _ ——

Összesen —— Toml,. )1 19341935 1.184;1.502 1.5081.186 2.370 637472 8.4263.005 834916 4.162 6.1943.961 4.2186.516 12.710 71.6968.17 57.072 23 068 11.813 106577 223369 177097 2120925.408 6.923 69.408 200420 167963 122938 1211 b) Menetrendszeru

átrepülések Services réguliers

internationaux

1 [ ! 1

Budapest—Bécs. . 4 19§4 ——- 3 : 758 [

BudaBudapest—Belgrad.pest—Vienne., .. ; 1919345 —— 3 _ 1 31 25984 [, Adatok nincsenek_ —— Pas de donnces, Budapest—Belgrad: . 1 1935 1 — 1 328

Összesen — Total ) 1934 3 31 6 1.734 —— —— — —— — —- —— __ .. 1 W. __ __

1 1935 1 1 9 578 _— — _ — — _ " _ m ; _. _ —

c)VolsAlkalmioccasiomzelsrepülések . 1; 19341935 250296; 287247 497588 —— _— 309237 228323 63246( 1.280353 1076 987 1.485866 243714861 1.661292 3.1803.359 ——1

d)Magánrepü1ések.Avions parlículíers .. 1; 19341935 351?848 368315 719668 _—— — 227129 248121 247. _— ——— —— —* _— *1 _.— _.—— __.- Összesen — Total )1

1) 1935-ben belföldi forgalom nem volt. — Én 1935, il n'y amit pas de services intérieurs.

9. szám.

újabb csökkenését figyelhetjük meg. Ez történt a tárgyalt év folyamán is, amikor a légijáratok vonala szerint vett 230—250 km-t kitevő Budapest—Bécs közötti távol- ságot az előző évi 1 óra 1.5 perc és 1 óra 35 perc menetidővel szemben 1 óra 01 perc és 1 óra 22 perc alatti időben, vagyis átlag—

ban 70 perc alatt repültek be, ami óránkint 181 és 246 (MS—484) km. közötti telje- sítménynek, atlagban véve 206 (170) km- nek felel meg. A Budapest belgrádi sza—

kaszon a 328 km-es út megtételére szük- séges 1 óra 40 perc és 1 óra 55 perc közötti időtartamot 1 óra 24 perc és 1 óra 50 perc közötti időre szorították le. Itt tehát az át—

lagos menetidő 107 percről 101 percre csökkent s ez óránkint 179—M234 km-nek, átlag pedig az előző évi 184 k'm—el szemben 195 km-es sebességnek felel meg. A Buda- pesttől 385 km-nyire fekvő klagenfurti re—

pülőtér az előző évi 2 óra 45 perccel szem- ben 2 óra 22 perc alatt volt elérhető s ez az átlagos óránkinti menetsebességnek 150 km-ről 163 km—re való emelkedését jelenti.

A légiforgalom jelentős élénkülését első—

sorban a vállalatok által teljesített menetek szaporodasából figyelhetjük meg, ahol az érkezett, illetőleg indított gépek száma

26'8%—kal haladta meg az előző évit. A

forgalom növekedésének mértékét nem igen befolyásolta az a körülmény sem, hogy a. tárgyalt év folyamán a belföldi já—

ratokat beszüntették. Az előző évben már az ország területén belül közlekedett gépek oly ritkán indultak, hogy az ország forgal- mában mindenkor aláren'delt szerepük az utolsó évben egészen jelentéktelenné zsugo- rodott össze s így e jaratok felhagyásának az évi eredmények összességére befolyása nem volt. Kedvező hatással volt természe- tesen a forgalom növekedésére annak a kö—

rülménynek is, hogy hazánk földjén újabb légiforgalmi vállalatok gépei is megjelen- tek, ami a menetek számának szaporodá—

sával járt. Nem szabad végül arról sem megfeledkeznünk, hogy egyik vonalon az üzemi időszak határai is kitolódtak, ami szintén hozzájárult az évi teljesítmények emelkedéséhez. A men—etek számának sza- porodásával karöltve a gépek által megtett * út összes hossza is emelkedett, ami 31'()

%—ot tett. A nagyobb távolságok megtéte—

—803 —— 1936

arra is, hogy a repülésben töltött idő és a megtett kilométerszám növekedése neni történik egyenlő arányban, mert a menet—

időnek évről-évre való csökkenésével ugyan—

az alatt az időtartam alatt minden évben

nagyobb és nagyobb távolságot képesek a gépek berepülni.

A sűrűbben indított menetekkel megja- vított menetrend révén a közönségnek több alkalma nyílott a légi közlekedési eszközök igénybevételére. Az adatok azt mutatják, hogy éltek is ezzel a lehetőséggel, mert az utasforgalom eddig még soha nem tapasz—

talt mértékben felszökött. A növekedés aránya 55'4%—ra rúg, aminek az eléréséhez részint az év folyamán életbeléptetett menet- díjmérséklések, továbbá a vasúti és hajó—

zási vállalatokkal karöltve kiadott kombi- natív jegyek bevezetése, másrészt a vasuti- nál jóval gyorsabb utazas nyujtása jelen- tősen hozzájárult. Része lehetett még a nagy személyforgalom előidézésében annak a körülménynek is, hogy a menetrendek év- ről—évre jobb közvetlen összeköttetés, ille- tőleg csatlakozások útján a gyors utazás céljára ezelőtt ismeretlen lehetőségeket s a közlekedési eszközök állandó tökéletesítése révén ma már a lehető legnagyobb kényel- met is biztosítják. Egészen természetes.

hogy a megtett út és az utasok számának növekedésével a személykilométerek száma

is emelkedett s az előző évi 2,103.130 km-rel szemben 3,485.207 km. volt. Az utasok kö-

zött a tárgyalt év folyamán a járatok be—

szüntetése folytán a belforgalomban senki sem használhatta a menetrendszerű jára—

tokat. A külföldre igyekvő, illetőleg az on—

nan érkező személyek száma viszont 4.315- ről 6.756-ra, az átmenőké pedig 3.332—ről 5.954-re emelkedett.

A 1 9 3 4 '1 9 3 5

] ' ' ___—___..."—___—___,—

llampo garsag szám % szám %

Német ... 1.610 197 3.077 24'2

Magyar ... 1.613 197 1.762 139

Angol ... 667 82 1.391 110

Francia ... 625 7'6 1.022 81 Osztrák ... 846 10'3 1.021 80

Amerikai ... 417 51 830l 6'5

Svájci ... 228 28 413; 3'3

Cseh-szlovák ... 267 33 372 29

Olasz ... 247 30 362 28

Jugoszláv ... 185 23 348 27

Bolgár ... 225 28 319 25

,9. szám. —— 804 — 1936

, száma Viszont 2'6%—ról 1-9

" " ' ' %ma, a szabadjeggyel uta-

, . W NOMBRE DES PARCDURS EFFECTUES PAR LES AVtONS. _ %m csökkent.

minute Buda'pw_b;m,vong, A repülőgépek áruszállí—

Ugnedegudapest;v',gngé Á tási tevékenysége terén a

x tárgyalt év folyamán ismét

15 '/ mozgalmasabb élettel talál-

Buda est—belrámvonat kozunk, úgy: hOgy az áru"

J Ligneode Budaiest—Belgrade XfÁ forgalom eredményei Újból

1.0 /.X túlszárnyalják az előző évi

,/ N. /.——O——o teljesítményeket, mely a

,x // x*o/ szállítmányok súlyát tekint—

_ ! ,/'// '*' Benölmvm ve, 11'4%-nak felel meg, A

05 O—-—o-——' _ Ugnesiménms legnagyobb emelkedést az

Egyébkuttöldivonat 4" *x§ _ .." ujsagkuldemenyelmel talál—

Autreslignesétrangéres " *S* ., ""-- hatJUk9 melyEk S'Éllya HZ 'BI'

oo "" mult e'vmek tobb. mint

1922 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 négyszeresére nőtt. Az új_

ságoknál már az előző évek—

LD'Y'EGTE? UTAK HOSHSZÉl; ben is észlelhető feltűnően

M" espamme meg az_erkm. erős hullámzás onnan ered,

(; 190 zoo 3vo 490 590 ego 700 800 900 mille km. vajjon köt-e szerződést VW

1922 l ; lamelyik lapkiadó a hírla—

1923 pok szállítására légiforgalmi

1924 vállalattal vagy sem. Abban

1925 ___

az esetben ugyanis, ha ilyen

1926 ———- szerződés létesül, ennek ha—

—_—— tása természetszerűen a for—

1927 _ -— galmi eredményekben is

1928 mutatkomk. A targyalt ev

1929 ———_-— folyamán pl. megfelelő va-

1930 ——————

suti osszekottetes hiánya

1931 ————-——

miatt _a fővárosból Sop—

32 —————— romba lrányitott deli lapo-

1333 ——_—-— kat repülőgépen Bécsbe vit-

ték_ ahonnan azok vasút—

1934 ___-__

tal kerültek rendeltetési be-

1935 ——---_ ly'ükre. Számottevő növeke—

"vs-tm—

"" """ dés látható még a csomag- Az utazóközönse'get az állampolgárságuk

szempontjából nézve 48 állam (1934-ben 42) kötelékébe tartozó személyekkel talál—

kozunk. A nagyobb számmal szereplő álla- mok polgárainak megoszlását az előbbeni Összeállítás mutatja.

Az év folyamán kiadott menetjegyek-re vonatkozó adatok azt mutatják, hogy a vál—

lalatoknak évről-évre több olyan utast sí—

került megnyerniök, akik a menetdíj teljes árának lefizetése mellett szereznek jogot az tttazásra. A kedvezmény nélkül szállított utasok aránya ugyanis újból emelkedett s viszonyszámuk 85-4%—ról 87'4%-ra nőtt. A menetdíjmérséklésben részesült utasok

küldeményekne'l is, ahol a továbbított csomagok súlya 7(l'6%--kal ha—

ladta meg az előző évit. Itt a fellendülésben része volt annak, hogy egyik külföldi vál—

lalatnál a szállítási díjakat, melyek eddig csak idegen valutában voltak fizethetők, pengőben lehetett kiegyenlíteni. Aránylag legkisebb gyarapodást a leveleknél látha—

tunk, ahol azonban szintén jelentős, 256

%-ot kitevő emelkedés volt. Ennek az eredménynek a kialakulásában az ját- szott közre, hogy sokan újabban a táv—

irat helyett inkább a légipostá't használ—

ják, fel közlendőik továbbítására. A tonna—

kilométer teljesítmények az áru— és poggyásztúlsúlyoknál 60.972-ről 74.544—1'0,

9. szám.

a postaküldeményeknél pedig 19.671-ről 29.667-re növekedtek. A díjköteles áruk forgalmára nézve a külföldi származású, il—

letőleg rendeltetésű, valamint az átmenő árukat a következő csoportosításban mutat- juk be:

Belföldi forgalomug'gg ' ' i _ 30, i _140

.. .. . 1934. . 9.018 48.762

KWOldl ' i1935. . 28.402 ! 64.185

Át ,, 1934. . 60.355 177.314

A vonalak forgalmi jelentősége szem—

pontjából mindenkor a Budapest-Bécs kö- zötti szakasz állott az első helyen. A bel- földi járatok beszüntetésével, valamint az újabb külföldi vállalatoknak légiforgal- munkba való bekapcsolódásával a bécsi vonal forgalmi eredményei még inkább ki- emelkednek, amit az alábbi adatok igazol-

nak:

ÖSSZES

Menetek Utasok külde-

V 0 II a. ] É v _— mények

százalékban

. 1984 504 632 51'5

Budapest—Becs . . .; 1935 62'2 655 576

. 1934 37'6 227 320

Budapest—Belgrad . . ; 1935 293 277 83'1

Egyéb külf. vonalak . ; $$$ 3151, %% 13;

Összes külf. vonalak . ; 133; 1333 1833 1833)

Belföldi vonalak , . . ( 1333; ig 6_'5 (13

A menetrendben előírt idő pontossága tekintetében csaknem változatlan viszo—

nyokkal találkozunk. A járatoknak ugyanis 80'9%—a (1934-ben 81'9%) a megszabott

időn belül tette meg útját. Azok az esetek, amikor az egyes gépeknek a menetrendben előírt idő alatt nem sikerült céljukat elér- niük s az utat 10—30 perces késéssel tették meg, 132 %-0t (12'5%), a 30 percen felüli késéssel érkezők, illetőleg indulók pedig 5'9%—ot (5'6%) tettek. A késések oka szem- pontjából is alig változott a helyzet s az előző évhez hasonlóan a legnagyobb há—

nyaddal, szám szerint 83'1%-kal (82'8%) a csatlakozások bevárása szerepelt. Az idő—

WM—VW.P_——V.,__—M.w_.w _.-v, WVM-

__ 805, __ 1936

járási viszonyok az esetek 9'2%—ában (9'3%) voltak okai a késésekn-ek; motor- hiba 2'6%—kal (3'5%), az utasok késése O'9%—kal (0'7%), végül egyéb különféle okok 4'2%-kal (3'7%) szerepeltek.

A forgalom folytonossága szempontjá-

ból ne'mi rosszabbodás mutatkozik, ameny-

nyiben a tervezett, de elmaradt utaknak az összes menetekhez viszonyított aránya az előző évi 2'2%-kal szemben 4-6% volt. A tárgyalt év folyamán feltűnően sok volt azoknak az eseteknek a száma, amikor géphiány miatt voltak kénytelenek a terve—

zett ntat elejteni. Ezek az esetek, melyek az előző évben egyetlen alkalommal sem for—

dultak elő, 1935—ben 35'5%-kal voltak kép—

viselve. Ennek ellenére azonban az utak megtételének továbbra is a kedvezőtlen idő—

járási viszony-ok voltak a legfőbb akadályai, melyek az esetek 5(l'0%'-át (98'1%) tették.

A gépekbe szerelt motorok hibája akadály gyanánt 3'6%-kal (t'§l%), a külön meg nem nevezett okok pedig lO-9%-kal (—) voltak képviselve.

A belföldi vonalrészeken egyetlen bal- eset fordult elő, mely 10—m50%-os géptörés—

set járt. A külföldi területre eső vonalrésze—

ken 3 baleset történt, melyek közül egy

10 50%—os, kettő pedig 51—100%—os

géptöróssel járt. A baleseteket előidéző okok közül a belföldit nem ismerjük, a külföldön pedig a balesetet az időjárási viszonyok idézték elő. A balesetek követ- keztében egyetlen személy sérült meg, aki a légiforgalmi vállalat személyzetéhez tar- tozvott.

A Irényszerleszállások száma az elmult évi 12-Vel szemben 11 volt, ami az összes menetekhez viszonyítva O'4%-nak (0696) felel meg. A kényszerleszállásoknak 5 eset- ben (6) a motorok hibás működése S ugyan- annyi alkalommal (4) a rossz időjárás volt az oka; egy esetben pedig (2) egyéb ok miatt kellett útjokat megszakítaniok.

2. Menetrendszerú' átrepülések.

A tárgyalt évben mindössze két alkalom- mal került sor arra, hogy a hazánk terüle—

tén átvezető útvonalon menetrendszerűen közlekedő vállalatok gépei leszállás nélkül tették meg útjokat, Az effajta repülésekre nézve természetesen további adatok nem állanak rendelkezésre.

9. szám.

3. Alkalmi járatok.

Ebbe a csoportba azok az esetek van- nak felvéve, amikor hazai vagy külföldi vállalatok menetrenden kívüli vonalon in- dultak, illetőleg érkeztek Budapest légi ki- kötőjébe. Megjegyzendő, hogy az elmult esztendőben az itt összefoglalt adatok csak a hazai vállalatok ilynemű repüléseit tar—

talmazták, míg a külföldi teljesítmények a negyedik csoportba voltak besorozva. Az ide- vonatkozó adatokat az összesítő táblázat tartalmazza.

[lmi-l.!IllanuIcoll-lelcllunl-.mi-ll-l-lcoll-p-III-nullen-.-nn.o-non.-...nnun-nnnon-n-p-n-non-nnuc

IRODALMISZEMLE e §

át" a

—— 8016 —— 1936

4. M agánrepülések.

Magánrepülések elnevezése azokat a re- pülése—ket foglalja magában, mikor hazai vagy külföldi magánszemélyek, illetőleg egyesületek keresték fel a mátyásföldi re—

pülőteret. Az itt összefoglalt repülések száma tehát éppen ezért néha igen rendszertelenül alakul. Az e címen kimutatható forgalom eredményeit egyébként szintén az összesítő kimutatás tartalmazza.

Várszeghy János dr..

ll-I-l-nlouclInnocent-un!-u.n.-nel.ul-continue—unne-concern-III....-neue-u.n.u-e-oo-nc-uc-n-no-c-u

Könyvismertetése k.

Chronigue de livres.

Ifj. Fellner Frigyes dr.: Budapest szerepe a dunai "forgalomban.

Dr Frédéric Fellner fíls : Le róle de Budapest dans le t—rafic danubien.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illyefalvi [. Lajos dr.) 73. kötet, 4. szám. Kiadja Budapest székesfővá- ros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues. (Rédígées par le Dr Louis I.

Illyefalvi). 736 volume numero 4i Publication du Bureau szlatistígue de la Ville de Budapest, Budapest, 1934. 35 1. —— p.

A víziközlekedésben a háború után, minta szerző megállapítja, mind a gazdasági, mind pedig közleked-éuspolitikai szempontból lényeges változás történt, ami Budapest ily irányú szerepére erös kí- hatással volt. A vízi úton továbbítandó áruk nagy része azelőtt Budapest kikötőit kereste fel, míg ma az utódállamok áruikat a saját közlekedési eszkö- zeik felhasználásával továbbítják. Ennek következ- tében a budapesti kikötők áruforgalma 1933—ban az 1913. évinek csak mintegy 43'%-a volt. Kifeje- ze'lsre jut a csökkenés az összforgalom és vizifor—

galom arányában is, amely a két évben 23'8, illetve 15-7%.—ot mutat. A víziút—vonalon szállított áruk ne—

mében nagy az eltolódás. Míg a békeévek gabona- és lísztfongaalma —— a fejlett malomipar közvetítésé—

vel —— Budapesten keresztül bonyolódott le, addig ez ma már csak másodrangú szerepet játszik. Ezzel szemben jelentősen megnagyobbodott az ipari nyers—

anyagok és különösen a nyer—solajtermékek for—

galma. Gazdasági szempontból Budapest az olcsó viziszállítást igénylő tömegáruk elosztó helyének tekinthető.

További fejtegetése során megtudjuk, hogy :!

Dunamedenoe tengerentúli forgalmának elthódításá- ért az adriai kikötők és Hamburg versenyeznek Magyar viszonylatban azonban a Fekte—tenger felé vezető víziút kihasználása került előtérbe. Az utóbbi években a nyugati államokba irányított gabonakül—

(leményeink már a galaei átrakással víziúton jutot—

tak rendeltetési helyükre, a Dunn-tengerjáró hajók pedig közvetlen forgalmat bonyolítanak le egészen az egyiptomi kikötőkig. A csepeli vámmentes kikö—

tőre közvetítő szerep vár az Aulsztria—erkete—tengerí forgalom lebonyolításában.

Bemutatja a budapesti átrakóforgalom alaku—

lását az utolsó három évben, különös tekintettel a

csepeli kikötő ilynemű tevékenységére. Végíil meg-—

állapítja, hogy a dunai forgalomban Budapest még mindíg domináló szerepe megfelelő tarifapolitikával

fenntartható, annál is inkább, mert Pozsonyon kí—

vül nincs a Dunának oly mérvben kiépített kikö—

tője, mely a verseny szempontjából számottevő le—

hetne.

A szerző a rendelkezésre álló _w a regebbi idök—

ben még elég hiányos — statisztikai adatok fel—

használásával ügyesen világítja meg Budapest vizi—

forgalmának 1914-ig tartó fokozatos emelkedését, majd a háború utáni éveknek __ a terméseredmé—

nyek által erősen befolyásolt —— nagy kilengéseket mutató forgalmát. A viziforgalmi statisztika folya—

matban levő és befejezéshez közeledő átszervezésé—

velajövőben bővebb anyag fog rendelkezésre állni, melyek felhasználásával a kérdés még alaposabb ismertetése lesz lehetséges. R. L. dr.